Az építőipart érintő döntések újrarendezését is hozta az új kormányzati struktúra. Több, korábban különböző minisztériumok és szakpolitikai területek között megosztott feladatkör került új szervezeti logika szerint egymáshoz közelebb. Az új struktúra mögött az a szándék rajzolódik ki, hogy a kapcsolódó döntések összehangoltabban szülessenek. Háttérelemzés a 2026-os kormányzati építőipari és lakáspiaci átalakításokról.

Ambiciózus fejlesztési tervekkel készül a Tisza-kormány az építőipar élénkítésére. A Wekerle Sándor Bérlakásépítési és Otthonfejlesztési Program egyik központi eleme, hogy tíz éven belül a hazai lakásállomány 25 százalékánál valósuljon meg energetikai korszerűsítés. A program emellett bérlakásépítési, kollégiumfejlesztési és egyéb lakhatási célokat is megfogalmaz. A lakhatási beruházások mellett az uniós forrásokból finanszírozott ipari, közlekedési és infrastrukturális fejlesztések is jelentős keresletet teremthetnek az építőipar számára a következő években.

Van benne logika

A 2026 májusában felállt új kormányzati struktúrában* az építőipart érintő feladatok több minisztérium között oszlanak meg. A Pénzügyminisztérium felel a támogatási és otthonteremtési programok pénzügyi kontrolljáért, a Szociális és Családügyi Minisztérium a lakhatási intézkedések társadalompolitikai koordinációjáért, míg a Vidék- és Településfejlesztési Minisztériumhoz kerültek a lakhatási és bérlakásprogramok, valamint egyes területfejlesztési feladatok. Az energiahatékonysági és energetikai programok kidolgozásáért a Gazdasági és Energetikai Minisztérium felel, az állami ipari és infrastrukturális beruházásokat pedig a Közlekedési és Beruházási Minisztérium irányítja.

„Van benne logika”

– ismeri el Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője, ÉVOSZ elnökségi tag.

„A lakhatás ebben a rendszerben nem csupán építési vagy ingatlanpiaci kérdésként jelenik meg, hanem területfejlesztési és társadalompolitikai feladatként is. Ugyanakkor az állami beruházások jelentős része közlekedési és infrastruktúra-fejlesztési projektekből áll, ezért szakmailag indokolható, hogy ezek egy dedikált szakpolitikai tárcához kerültek.”

A szakember szerint az új felállás egyik legfontosabb eleme, hogy az energetikai kérdések önálló, gazdasági fókuszú döntési központba kerültek. A Wekerle-program részeként a kormány tízéves energiahatékonysági programot tervez, amelynek célja a hazai lakásállomány negyedének korszerűsítése. A program panelépületek, családi házak és más lakóingatlanok energetikai felújítását támogatná.

„Az energetikai ügyek Gazdasági és Energetikai Minisztériumhoz kerülése arra utal, hogy a kormány az energiahatékonyságot nem csupán környezetvédelmi, hanem gazdaságfejlesztési és versenyképességi kérdésként is kezeli”

– mutat rá Markovich Béla. Véleménye szerint ez jelentős piacot teremthet a szigetelések, nyílászárócserék, gépészeti korszerűsítések és más energiahatékonysági beruházások számára, miközben hosszabb távon kiszámíthatóbb keresletet biztosíthat az építőipar szereplőinek.

Koordinációra építve

„Az új struktúra mögött az a törekvés látható, hogy az egymással szorosan összefüggő szakpolitikai területek összehangoltabban működjenek, és gyorsabban szülessenek meg a beruházásokat érintő döntések”

– magyarázza Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

Szerinte a rendszer sikerét végső soron az dönti el, hogy a minisztériumok mennyire tudnak hatékonyan együttműködni. Ha a koordináció működik, az gyorsabb döntéshozatalt és kiszámíthatóbb beruházási környezetet hozhat. Ha viszont az egyeztetések elhúzódnak, az a projektek előkészítését és megvalósítását is lassíthatja.

A kérdés különösen aktuális a nemrég bejelentett, 16,4 milliárd eurós uniós forráscsomag miatt. A mai árfolyamon több mint 5800 milliárd forintos forrás felhasználása jelentős közlekedési, infrastrukturális és városfejlesztési beruházásokat indíthat el, amelyek sikere nagyrészt azon múlik majd, hogy az érintett intézmények mennyire tudják összehangolni a döntéseiket és a végrehajtást.

Az építőipar várakozásai

„Az építőipar számára fontos jelzés, hogy a kormányzat igyekszik világosabb felelősségi köröket kialakítani az ágazatot érintő területeken. Az új struktúra mögött az a szándék látható, hogy az egymásra épülő szakpolitikai területek között szorosabb együttműködés alakuljon ki, és a beruházásokat érintő döntések összehangoltabban szülessenek meg”

– mondja Markovich Béla.

Az ágazat számára ugyanakkor továbbra is az a legfontosabb kérdés, hogy az új rendszer képes lesz-e hosszú távon kiszámítható fejlesztéspolitikát teremteni. Az építőipari vállalkozások beruházásai, kapacitásbővítései és munkaerő-tervezése többéves időtávon történik, ezért a gyakran változó támogatási rendszerek és az időszakosan leálló beruházások jelentős kockázatot jelentenek.

*Az elemzés a 90/2026. (V. 13.) A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló Kormányrendelet alapján készült.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Az építőiparban kevés döntés visszafordítható. Egy hibás technológiai választás vagy kivitelezési megoldás akár évekkel később is komoly minőségi vagy pénzügyi problémákat okozhat. A háttérben sokszor nem hanyagság vagy szándékos megtévesztés áll, hanem az úgynevezett információs aszimmetria: amikor az eladó vagy szakember lényegesen több tudással rendelkezik egy termékről vagy technológiáról, mint a megrendelők.

Ez a jelenség az építőiparban különösen erős. A gyártók és a kivitelezők részletesen ismerik az anyagokat, rendszereket és technológiai megoldásokat, miközben a megrendelők többsége életében csak egyszer-kétszer kerül olyan helyzetbe, hogy ilyen döntéseket kell meghoznia. A lakossági építkezők vagy felújítók számára a műszaki kérdések sokszor nehezen átláthatók, miközben a választásuk hosszú távra meghatározzák egy épület minőségét és fenntartási költségeit.

Egy nem megfelelően kiválasztott technológia vagy anyag később garanciális vitákhoz, költséges javításokhoz, sőt bizalomvesztéshez is vezethet. A probléma súlyát növeli, hogy a hibák következményei gyakran csak évekkel később válnak láthatóvá, amikor a javítás már jóval drágább vagy bonyolultabb.

A szakértők szerint ezért az információhoz való hozzáférés és a szakmai tudás megosztása kulcsfontosságú szerepet játszik a kockázatok csökkentésében.

„Az építőiparban a marketing szerepe ma már túlmutat az értékesítésen. Egy olyan piacon, ahol a döntések nagy értékűek és a műszaki kérdések összetettek, a kommunikáció valójában a tájékozódást segíti. Ha a szakmai tudás könnyebben hozzáférhető, azzal a megrendelők, a kivitelezők és végső soron az egész ágazat nyer”

– fogalmazott Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője.

Az elmúlt években egyre több építőipari vállalat helyez hangsúlyt a szakmai edukációra és a tudásmegosztásra. A képzések, technológiai bemutatók, szakmai közösségek és online tartalmak mind azt szolgálják, hogy a piaci szereplők megalapozottabb döntéseket hozhassanak.

A szemléletváltás az építőipari marketingben is megjelenik. A kommunikáció egyre kevésbé a termékek egyszerű bemutatásáról szól, és egyre inkább arról, hogy segítsen eligazodni az iparág komplex műszaki kérdései között.

Ezt a megközelítést ismerte el a Magyar Marketing Szövetség, amikor 17 Marketing Gyémánt díjjal jutalmazta a Mapei Kft. marketingtevékenységét. A vállalat programjai többek között a kivitelezők képzésére, a szakmai közösségek erősítésére és a lakossági megrendelők tájékoztatására épülnek.

Az információs aszimmetria teljes megszüntetése természetesen nem reális cél. Az azonban egyre inkább felismerés az iparágban, hogy a szakmai tudás szélesebb körű megosztása nemcsak a hibák számát csökkentheti, hanem az építőipari szolgáltatások minőségét és a piac iránti bizalmat is erősítheti.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Idén tavasszal elindult a Beszerzési Kiválóság Program a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME). A program kurzusainak elvégzésével a beszerzés területén szerezhetnek naprakész, gyakorlati tudást a résztvevő hallgatók. E tudás elismeréséről egy úgynevezett Beszerzési Kiválóság Oklevelet kapnak a résztvevők. E kurzusok tananyagainak összeállításában, illetve a kapcsolódó ismeretek átadásában a Schneider Electric hazai szakemberei is közreműködnek.

Újabb egyetemi együttműködési projektben vesz részt a Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata, amely a BME-vel összefogva indított beszerzési kiválóság programot (procurement excellence program) az intézmény Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán.

A tantárgyak többsége magyar és angol nyelven is elérhető. A szükséges kreditek tetszőleges számú szemeszter alatt teljesíthetők, azonban a tárgyakat egy adott képzés keretében kell elvégezni. A kurzus célja, hogy naprakész, gyakorlati tudáshoz jussanak a hallgatók a beszerzés kapcsán, amit a munkába állást követően azonnal tudnak hasznosítani.

A Schneider Electric elkötelezett a hazai szakember-képzés támogatása iránt, ennek jegyében több magyarországi egyetemmel is együttműködik a vállalat és a BME-vel már eddig is számos műszaki projekt valósult meg.

A program különlegességét az is adja, hogy a Schneider Electric nem csupán lektori és előadói szerepet vállalt a kurzusokon, hanem két teljes tantárgyat maga alkotott meg és tart a program keretében. Ez a fajta vállalati szerepvállalás, amikor egy multinacionális cég nemcsak tartalmakat ad, hanem önálló kurzusokat épít fel és oktat egy akkreditált egyetemi program részeként rendkívül ritka, különösen Magyarországon. A Schneider Electric szakértői így nemcsak előadóként, hanem a tananyag tervezőjeként és gondozójaként is jelen vannak a képzésben, ami a vállalati tudás és az akadémiai környezet szokatlanul mély integrációját teszi lehetővé.

„Nagyon örülünk annak, hogy részesei lehetünk a BME-n a stratégiai beszerzés kurzus elindításának. A tapasztalataink azt mutatják, hogy az egyetemi képzésből kikerülő, frissen végzett hallgatóknak nem feltétlenül van lehetőségük megszerezni azt a gyakorlati tudást, amire a piacon szükség lenne. Az idén tavasszal elindított program révén olyan naprakész ismeretek birtokába juthatnak, amivel megállhatják a helyüket az üzleti életben, például a mi, Budapesten működő regionális beszerzési központunkban, a Budapest GSC Hub-ban”

– mondta el Gurcsó Péter, a Budapest GSC Hub regionális beszerzési igazgatója.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!