Ipar
Űrtechnológiát hoz a hálószobákba a tollszakma hazai képviselője
Mi köze a NASA technológiájának az ágyneműkhöz? Hány éves párnákon alszanak a luxusszállodák vendégei? És miért vásárolnak a kínaiak óriási takarókat, míg az európaiak inkább külön takaródznak?
A főként nemzetközi piacra termelő, teljesen magyar tulajdonú Naturtex Kft. ügyvezetője, Gellért Balázs beszélt az alváskultúra világszintű különbségeiről, a fenntartható tollfeldolgozásról, valamint arról, hogyan változtatja meg az iparágat az automatizáció és a mesterséges intelligencia.
- Hány évesen válik túlhasználttá egy párna?
Gondolta volna, hogy egy ötcsillagos luxusszállodában akár 9 éves párnákon is aludhat? Az iparági gyakorlat szerint legfeljebb 5 évente kellene cserélni azokat a vendéglátóhelyeken, ennek ellenére például a Naturtex ügyvezetője az egyik német luxushotelben meglepően rossz állapotú párnával is találkozott, – a címke alapján 9 éves volt. Ez Magyarországon is soknak számít, az emberek átlagosan 6-7 évig használnak egy párnát, pedig higiéniai és egészségügyi szempontok miatt 3-5 évente érdemes lecserélni azokat. Nyugat-Európában általában ezt még komolyabban veszik: sok helyen már 2-3 évente új otthoni párnákat szereznek be. Alváskultúrában így mindenképpen Németország, Ausztria, Svájc számít az élvonalnak a Naturtex szakembere szerint.
- Miért alszanak a kínaiak hatalmas takarók alatt?
A szegedi Naturtex termékeit 60 országba exportálják, ezért jó rálátásuk van az alváskultúra különbségeire. Kínában a legnépszerűbbek például az óriási méretű takarók, mert az emberek egyetlen közös paplan alatt szeretnek aludni. Ezzel szemben Európában a kisebb, egyéni méretű paplanokat preferálják, mivel a legtöbben külön takaródznak. Skandináviában a természetes anyagok dominálnak, míg az USA-ban a műszálas töltetű termékek a legkeresettebbek. Az is megfigyelhető, hogy míg 30-40 éve a vastag, nehéz takarók voltak népszerűek, ma a modern fűtési rendszerek miatt a könnyű, légies paplanok iránt nő az igény.
- Az újrahasznosítás forradalma: hogyan lesz a tollból prémium párna?
A tollfeldolgozás egy tradicionális iparág, amely nagy hangsúlyt fektet az újrahasznosításra. Alapja a húsipar melléktermékeként keletkező toll, ami, ha nem dolgoznák fel, veszélyes hulladékként végezné. Az évente 2,3 millió terméket gyártó Naturtex ezt fenntartható módon használja fel: termálvízzel mossák a tollat, ami nem csak energiatakarékosabb, hanem jobb mosási eredményt is biztosít, kevesebb kemikáliával. Ezt követően a tollat 130°C-on szárítják, így biztosítva a tökéletes sterilitást és rugalmasságot. A tollszakma hazai vezető képviselője arról is beszél az Ipar Hangjai podcastban, hogy a toll nem tűnik el a piacról, sőt, a prémium szegmensben továbbra is keresett alapanyag marad.
- A fenntarthatóság szexi – de ki akar újrahasznosított párnát?
Ma a világ textiltermékeinek mindössze 1-1,5%-át hasznosítják újra, a többi szeméttelepre vagy égetőműbe kerül. „Képzeljük el, mennyivel környezetbarátabb lenne ez az iparág, ha már csak 10%-ra fel sikerül emelni ezt az arányt!” – mutat rá Gellért Balázs. A Naturtex elkötelezettségét a fenntarthatóság iránt az is mutatja, hogy egy 50 milliárd eurós bevételű áruházlánc egy nemzetközi szakkiállításon őket emelte ki követendő példaként. A szakember szerint az újrahasznosítás működéséhez a vásárlókat is ösztönözni kell, például azzal, hogy egyre több üzletbe hozhassák vissza régi párnáikat és takaróikat, kedvezményért cserébe.
- A NASA technológiája az ágyában
Gellért Balázs abba is beavat, hogy a Naturtex egyik legújabb fejlesztése egy olyan technológia, amelyet eredetileg a NASA űrhajós kesztyűiben használtak. Ez egy speciális membrán, amely optimalizálja a hőmérsékletet, így például a takarók képesek alkalmazkodni a test hőjéhez, megelőzve ezzel az éjszakai izzadást vagy kihűlést. A technológia célja, hogy az alvás minőségét még magasabb szintre emelje, és prémium komfortot biztosítson a felhasználóknak.
Tudta? Okoságyneműk forradalmasítják az alvásfigyelést! Az ágyneműbe beépített érzékelők képesek nyomon követni a légzést, a szívritmust és az alvásfázisokat, majd az adatokat egy mobilalkalmazásba továbbítják. A Withings Sleep Analyzer például még az alvási apnoét is felismeri, míg a Sleepace okos ágyneműje személyre szabott tanácsokat ad az alvásminőség javítására.
- Az automatizáció és AI forradalmasítja az alvásipart is
A Naturtex gyártósorait immár több éve napenergia hajtja. Az innovatív üzemelés ugyanakkor nem áll meg itt: Siemens-technológia által irányított gépek dolgoznak és a cég saját fejlesztései is segítenek növelni a hatékonyságot. Az automatizált folyamatok révén a párnákat már robotkarok töltik meg, varrják be és csomagolják, majd juttatják el a raktárba. Mesterséges intelligencia használatára elsősorban a logisztikában és termelés-szervezés területén törekednek, azonban az olyan precíz és finom műveleteket igénylő munkafolyamatok során, mint például a divatszabó munkája, még valószínűleg sokáig nem fogják gépek helyettesíteni az embereket.
Tudta? Bizonyos munkafolyamatokat nem lehet gépesíteni a textiliparban. A divatszabó munkája például továbbra is elengedhetetlen a precíz és minőségi gyártásban. A párnák és paplanok tokjainak megvarrása kézi munka marad, mert ez a művelet egyelőre nem gépesíthető hatékonyan.
- Hol rontjuk el a párnavásárlást?
A szakértő figyelmeztet, hogy nem szabad félvállról venni az alváskultúrát sem. Míg egy új telefonra sokan könnyen kiadnak akár több százezer forintot, egy jó párnára vagy matracra gyakran sajnálják a pénzt, – pedig az alvás minősége közvetlen hatással van az egészségre és a napi teljesítményre. A gyors, olcsó megoldásokat keresve sokan az online piactereken vásárolnak textiltermékeket, amelyek csábítóan olcsók, de jellemzően alacsony minőségűek. Egy minőségi párna vagy matrac hosszabb élettartamú, jobb alvásminőséget biztosít, így valójában jobban megéri a gyengébb minőségű termékekkel összehasonlítva.
Ha kíváncsi a teljes beszélgetésre, hallgassa meg az Ipar Hangjai podcast legfrissebb epizódját az alábbi felületeken:
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Új piaci szegmenst hódít meg az idén 40 éves 77 Elektronika
Új termékpárossal bővíti automatizált laboratóriumi portfólióját a 77 Elektronika: az UriSed smart és LabUMat smart rendszerek a vállalat prémium kategóriás vizeletdiagnosztikai technológiáját teszik elérhetővé kisebb és közepes laboratóriumok számára is.
Az új fejlesztés egyszerre kínál költséghatékony és teljesen automatizált megoldást a vizeletkémiai és üledékvizsgálatok területén, miközben megtartja a nagyobb rendszereknél már bizonyított mérési pontosságot és technológiai színvonalat. A bevezetés különösen fontos mérföldkő a 77 Elektronika Kft. számára, amely idén ünnepli alapításának 40. évfordulóját.
Az UriSed smart és LabUMat smart készülékek forgalmazása 2026 áprilisában indult el, az első kereskedelmi szállítások pedig már több európai és ázsiai országban is megtörténtek.
„Az új UriSed smart és LabUMat smart rendszerekkel egy olyan piaci szegmens számára tesszük elérhetővé a világszínvonalú automatizált vizeletdiagnosztikát, ahol korábban ez gazdaságilag sok esetben nem volt reális alternatíva. A célunk az volt, hogy a kisebb mintaszámmal dolgozó laborok is kompromisszumok nélkül férhessenek hozzá a legkorszerűbb mérési technológiához – ez a piaci versenytársak között teljes mértékben egyedülálló”
– hangsúlyozza Zettwitz Sándor, a 77 Elektronika Kft. ügyvezető-tulajdonosa.
A legkorszerűbb technológia, az eddigi legelérhetőbb készülékekben
Az UriSed smart és LabUMat smart egy közepes kapacitású, teljesen automatizált vizelet üledék- és kémiai analizátor készülékpáros, amely a 77 Elektronika prémium laborautomatáinál már bevált technológiát alkalmazza kisebb méretben és kedvezőbb költségszint mellett. A rendszerek teljesen automatikusan végzik a minták előkészítését, mérését és az eredmények továbbítását a kórházi informatikai rendszerek felé, így jelentősen csökkenthető az élőmunka-igény és az emberi hibák lehetősége. Az UriSed smart készülék különlegessége, hogy a mikroszkópos képek kiértékelését mesterséges intelligencián alapuló képfeldolgozó technológia támogatja.
A mintegy másfél éves fejlesztési projektet teljes egészében a 77 Elektronika saját fejlesztői csapata valósította meg, a vállalat meglévő technológiai, gyártási és kutatás-fejlesztési infrastruktúrájára építve. A rendkívül összetett folyamat számos szakterület – többek között a mechanikai tervezés, a hardver- és szoftverfejlesztés, az automatizálás, a laboratóriumi diagnosztika és a gyártástechnológia – szoros együttműködését igényelte. A vállalat az új termékektől jelentős nemzetközi piaci bővülést vár, miközben az OEM változatok bevezetése jelenleg is zajlik, az értékesítésük pedig 2026 második felében indulhat el több globális partneren keresztül.
Négy évtizede a magyar egészségipar csúcsán
Az új termékek bevezetése egy jubileumi évben érkezik: a 77 Elektronikát 1986-ban alapították családi vállalkozásként, 4 fős, ma start-upként nevezhető cégként. Mára pedig több mint 900 főt foglalkoztató, nemzetközileg is meghatározó egészségipari szereplővé vált. A száz százalékban magyar tulajdonú vállalat saját fejlesztésű vércukormérő rendszereket (Dcont®), vizeletvizsgáló automatákat és diagnosztikai megoldásokat fejleszt és gyárt, termékeivel pedig egyetlen célt szeretne megvalósítani: megkönnyíteni a betegek mindennapjait és a lehető leghatékonyabb kezelési utat biztosítani számukra.
A cégcsoport az elmúlt évtizedekben számos stratégiai együttműködést épített ki nemzetközi partnerekkel, többek között a Roche, a Siemens és az olasz Menarini Diagnostics vállalatokkal. Vizeletdiagnosztikai rendszerei Európa mellett például az Egyesült Államokban, Kínában, Brazíliában és a Közel-Keleten is meghatározó piaci jelenléttel rendelkeznek. A folyamatos innováció a vállalat működésének egyik alapja: a 77 Elektronika éves árbevételének 6-8 százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre, miközben több mint 120 fős magyar fejlesztői gárda dolgozik új technológiákon és diagnosztikai megoldásokon.
A cégcsoport fejlődése az elmúlt években új beruházásokkal is folytatódott. A vállalat Balatonfüreden hozott létre gyártóüzemet, 77ING néven a vizeletanalizátorokhoz szükséges fogyóeszközök előállítására, majd felvásárolta a lemezipari technológiával foglalkozó Metal-Ware Kft.-t. és a német Analyticon AG vállalatot, amely vizelet reagenscsíkokat gyártott a magyar cégnek. A bővülés 2024-ben újabb mérföldkőhöz érkezett, amikor a cégcsoport Sanghaj közelében, Suzhou ipari központjában létrehozta saját gyártóüzemét, ezzel az első magyar gépipari vállalat lett, amely ilyen jellegű ipari fejlesztést valósított meg Kínában. A 40 éves jubileum alkalmából pedig a Fehérvári úti telephelyre költözteti teljes budapesti gyártókapacitását, kívül megőrizve az épület műemléki jellegét, de tovább korszerűsítve a high-tech gépparkot.
Az UriSed smart és LabUMat smart rendszerek bevezetése jól mutatja, hogy a vállalat négy évtized után is a nemzetközi versenyképesség és a magyar fejlesztésű egészségügyi technológiák globális jelenlétének erősítésére építi jövőjét.
„Az elmúlt évtizedben a 77 Elektronika olyan komplex fejlesztési és gyártási hátteret épített fel, amely ma már a teljes folyamatot lefedi a mechanikai, hardveres és szoftveres tervezéstől kezdve egészen a nemzetközi kereskedelmi értékesítésig. Ez teszi lehetővé, hogy gyorsan reagáljunk a piaci igényekre, miközben a fejlesztéseinknél végig kézben tartjuk a minőséget és az innovációt”
– teszi hozzá Zettwitz Gabriella, a 77 Elektronika Kft. társ-ügyvezető-tulajdonosa.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Újgenerációs füstérzékelők érkeznek
Az egyre összetettebb épületüzemeltetési környezetekben, ahol a folyamatos működés és a biztonság egyaránt kritikus fontosságú –például az egészségügyi intézményekben, az adatközpontokban vagy több telephelyes létesítményekben– a hagyományos, időszakos ellenőrzésen alapuló tűzvédelem korlátozottan képes kezelni a kockázatokat. A rendszereknek valós idejű felügyeletet és reakciót, valamint azonnali beavatkozást kell biztosítaniuk, miközben minimalizálják a téves riasztásokat és az üzemzavarokat.
Ebben segítenek a Siemens új füstérzékelői. Az új Sinteso Nova és Cerberus Nova proaktív, intelligens, hálózatba kapcsolt megközelítése egy következő lépésként szolgál az autonóm épületek felé.
Folyamatos önellenőrzés, valós idejű felügyelet, letakarás- és rovarvédelem
A teljes mértékben IoT-alapú, új füstérzékelők a Siemens automatizált, zavarásmentes tesztelési technológiájára épülnek. Ez a megoldás folyamatos, az üzemeltetők által egyedileg beállítható, akár napi rendszerességű önellenőrzést végez, a rendszer működésének megszakítása, illetve az épületben tartózkodók megzavarása nélkül. A leállásokra különösen érzékeny létesítményekben (pl. adatközpontok, kritikus IT- és villamos rendszerek), valamint a folyamatosan használt közintézményekben (pl. kórházak, repülőterek) ez kiemelt előnyt jelent, miközben hasznos lehet a nehezen karbantartható helyszíneken is.
Az új generációs füstérzékelők rendelkeznek letakarás elleni védelemmel, jelezve a szándékos vagy például egy felújítás során véletlenül történő beavatkozásokat. Emellett minden érzékelő rovarhálóval is védett. Ennek elszennyezettségét folyamatosan monitorozzák, szükség esetén pedig jelzést küldenek a felügyeleti rendszeren keresztül.
A füstbejutás-felügyelet (Smoke Entry Supervision – SES) továbbá biztosítja, hogy a kockázatok már korai szakaszban azonosíthatók, és időben be tud avatkozni a biztonsági személyzet, ezzel lehetővé téve a magas szintű rendelkezésre állásást és az üzembiztonságot. Ezt egészíti ki a több hullámhosszú, optikai és kettős hőérzékelést biztosító, ASAplus technológia, ami minimalizálja a téves riasztásokat, csökkentve a szükségtelen kiürítések számát.
Felhőalapú integráció
A valós idejű monitorozás így lehetővé teszi a távdiagnosztikai és prediktív karbantartási funkciók alkalmazását is. Felhőalapú felügyeleti- és kezelőalkalmazások, például a Building X portfólió használatával, az üzemeltetők össze tudják hangolni a tűzjelzést az automatikai-, beléptető- valamint a CCTV rendszerekkel, miközben a különböző épületek információit egy platformon kezelve, azokat összehasonlítva, adatalapú döntéseket hozhatnak. Ezáltal komplex képet kapnak az épületportfólióról, és biztosíthatják az egységes védelmi szintet, még akkor is, ha a telephelyek szétszórtan vagy egymástól távol helyezkednek el.
A hazai piacon már elérhető, új érzékelők kompatibilisek a meglévő tűzjelző központokkal, így lépésenként történhet a rendszer modernizációja, nincs szűkség azonnal minden eszköz cseréjére. A plug-and-play integráció és az automatikus konfigurációátvitel pedig csökkenti a telepítési időt.
A Sinteso Nova és Cerberus Nova érzékelők rendelkeznek a fenntarthatóságot jelző Siemens EcoTech minősítéssel, és a Siemens Xcelerator nyílt digitális platform részét képezik.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Stratégiai együttműködésekkel és már élesben bizonyított megoldásokkal hozza el az ipar új korszakát a Schneider Electric
Az összefogás kulcsfontosságú az ipar versenyképességét biztosító átalakulás szempontjából, ezt felismerve a Schneider Electric az április végén rendezett Hannover Messe kiállításon több, a saját területén meghatározónak számító partnerével mutatta be együttműködésük eredményeit. Az esemény kiváló alkalom volt arra is, hogy a szélesebb közönség is megismerhesse a már valós üzleti körülmények között is bizonyított megoldásokat, amelyek az ipar jövőjét formálhatják.
A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata több stratégiai együttműködésének eredményét is bemutatta a Hannover Messe-n. A vállalat és a Dell Technologies azt mutatták meg, hogy az együttműködésük hogyan gyorsíthatja fel az ipari mesterséges intelligencia (MI) bevezetését biztonságos, skálázható infrastruktúra segítségével. Az átfogó koncepció a ProLeiT által működtetett, a digitális és MI-alapú működés alapját képező, rugalmas helyi OT-rendszerektől az Aveva és az NVIDIA Omniverse által lehetővé tett, MI-kompatibilis digitális ikertervezésig terjed. A gyorsan telepíthető, előre gyártott moduláris adatközpontokkal és a Dell Technologies megoldásain alapuló, bevált architektúrákkal kiegészítve ez az együttműködés jövőbiztos alapot nyújt minden olyan iparág számára, amely gyorsan akar átállni a mesterséges intelligencia használatára.
A Schneider Electric és a HPE együttműködése arra mutat jó példát, hogy az adatközpontok hogyan válhatnak skálázható, rugalmas automatizálási platformokká. A két cég ötvözi a virtualizált vezérlést és a szabványos szervereken valós automatizálási feladatokat futtató Open SDA-t. Ez a konstrukció skálázható, redundáns, szoftveralapú automatizálást biztosít a következő generációs adatközpontok számára.
Az AWS standján a Schneider Electric bemutatta, hogyan terjeszthető ki a nyílt, szoftveralapú automatizálás az edge-től a felhőig az AWS-en futó EcoStruxure Automation Expert és soft dPAC segítségével. Az architektúra az Amazon EC2-t használja a felhőalapú virtualizált vezérléshez, valamint az AWS Outposts és az AWS IoT Greengrass szolgáltatásokat az edge-környezetekben, lehetővé téve a soft dPAC telepítését az edge-től a felhőig. A bemutató az OT-modernizáció egyik leggyakoribb akadályára – az automatizálási rendszerek elosztott és heterogén környezetekben történő telepítésének és üzemeltetésének komplexitása – nyújtott egy működő megoldást, rámutatva, hogy a gyártótól független vezérlés, a mesterséges intelligenciával támogatott tervezés és az egységes automatizálási folyamatok hogyan csökkenthetik a késleltetést, egyszerűsíthetik az architektúrát és támogathatják a biztonságos, skálázható működést.
A Schneider Electric és a Microsoft stratégiai együttműködése olyan megoldásokat kínál a termelő vállalatok számára, amelyek lehetővé teszik a mérnöki folyamatok felgyorsítását, a működésük korszerűsítését, valamint a rugalmasságuk és az ellenállóképességük növelését. Az együttműködés ipari tevékenységet támogató alapját a Schneider Electric nyílt, szoftveralapú automatizálási platformja, az EcoStruxure Automation Expert biztosítja, amely a telephelyeken, edge- és hibrid környezetekben egyaránt alkalmazható. Ezt az alapot egészítik ki a Microsoft Azure felhő- és mesterségesintelligencia-szolgáltatásai (MI), amelyek összehangolják, elemzik és optimalizálják az ipari folyamatokat. A koncepció eredménye pedig az MI-ügynökökkel támogatott gyártáson, a nyílt automatizáláson és a teljes körű fenntarthatóságon alapuló egységes megközelítés.
A Schneider Electric és a Deloitte a Hannover Messe kiállításon jelentette be együttműködését, amelynek célja, hogy segítse az ügyfeleiket – a termelőcégektől és egyéb ipari szereplőktől kezdve az adatközpont üzemeltetőkig és infrastruktúra-szolgáltatókig – a teljes üzleti tevékenységükre vonatkozóan a folyamataik modernizálásában és új lehetőségek kiaknázásában. A Schneider Electric és a Deloitte együttműködése révén kínált megoldásokkal az ügyfelek integrálhatják a mesterséges intelligenciát a fejlett analitikával, jelentősen lerövidítve így az időt, amíg a beruházásaikból jövedelemtermelő tevékenységek lesznek, javítva ezáltal az üzleti hatékonyságot. Megnyílik a lehetőség arra is, hogy a hatékonyságot és rugalmasságot javító, alkalmazkodóképes és jövőálló működési modellt vezessenek be a cégek.
A Schneider Electric partneri ökoszisztémája a 2026-os hannoveri vásáron tovább bővült olyan piaci szereplőkkel, mint a Red Hat, a Margo, a MaxGrip, az Intel, az UniversalAutomation.org és az Orgalim.
A gyakorlatban bizonyított megoldások
A Schneider Electric a Hannover Messe kiállításon több, az ügyfeleknél már éles körülmények között bizonyított megoldást is bemutatott. Ezek közé tartozik a Royal Avebe Foxhol-i üzemében megvalósított elektrifikációs fejlesztés. A projekt célja az volt, hogy a telephelyen a meglévő hálózati csatlakozások mellett és a közcélú villamosenergia-hálózat megerősítése nélkül telepítsenek ipari elektromos kazánt – leállva ezzel a fosszilis tüzelőanyaggal történő fűtéssel –, valamint váljanak aktív prosumerré. Ennek érdekében egységes energia- és folyamatirányítási architektúrát alakítottak ki.
A H2E Power, a következő generációs zöld hidrogénrendszerek úttörője nyílt, szoftveralapú automatizálási és energetikai technológiát alkalmaz annak érdekében, hogy a magas hőmérsékletű szilárd oxid elektrolizáló berendezéseket önoptimalizáló eszközökké alakítsa, csökkentve ezzel a kopást, meghosszabbítva a rendszer élettartamát és mérsékelve a zöld hidrogén előállításának költségeit. A rendszer már több mint 6000 órányi stabil működést tudhat maga mögött, és bizonyította a just-in-time prediktív karbantartás hatékonyságát, valamint azt, hogy használatával akár 10 százalékkal is csökkenthető az áramfogyasztás.
A SUEZ a Schneider Electric-kel együttműködve integrált elektrifikációs, automatizálási és digitális megoldások révén modernizálja a víz- és hulladékgazdálkodási infrastruktúrát, javítva az energiahatékonyságot, az üzemeltetési rugalmasságot és a fenntarthatóságot.
Az Evonik a Schneider Electric-kel együttműködve fejlett automatizálási és digitális technológiákat fejleszt, hogy a vegyiparban és az ipari alapanyagok előállításában javítsa a folyamatok hatékonyságát és támogassa a körforgásos gazdaság megvalósítását.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
Május a bevallások hónapja – ezekre a fontos határidőkre mindenkinek figyelnie kell!
-
Okoseszközök2 hét ago
Szurkolói élményre hangolva: bemutatkozott a Samsung 2026-os tévékínálata
-
Egészség2 hét ago
Kiderült, hogy a hölgyek, vagy a férfiak isznak-e több kávét Magyarországon
-
Gazdaság2 hét ago
A Wellis a Growww Digitallal kötött stratégiai partnerséget
-
Ipar2 hét ago
2025 inspiráló hazai ipari projektjei
-
Ipar2 hét ago
A Schneider Electric és a Royal Avebe megmutatta, hogyan gyorsítható az ipar elektrifikációja hálózatbővítés nélkül
-
Gazdaság2 hét ago
Az MI nem munkahelyeket, hanem feladatokat automatizál
-
Gazdaság2 hét ago
Közel 200 ezres futással is kapósak a japán modellek








