A Hidrofilt Vízkezelést Tervező és Kivitelező Kft. egyik legnagyobb kihívást jelentő megbízása egy zöldmezős olajfinomító vízellátó és ún. ZLD (zero liquid discharge) rendszerű szennyvízkezelő rendszerének kivitelezése Egyiptomban, Aszjút városában Luxor közelében. A projekt különlegessége, hogy teljes mértékben magyar mérnöki tudással, nagyrészt nagykanizsai gyártásban készült berendezésekkel, Siemens-eszközökkel valósul meg – kezdi Dr. Lakner Gábor, a Hidrofilt Kft. kereskedelmi igazgatója.

A nagykanizsai Hidrofilt Kft. immár több mint három évtizede a hazai és nemzetközi víztechnológiai ipar meghatározó szereplője. A rendszerváltás idején, 1990-ben alapított cég klasszikus garázsvállalkozásként indult, mára azonban közel 200 munkatárssal, 3 hektáros telephelyen, korszerű gyártócsarnokokkal és saját kutatóbázissal működik.

MM: Milyen nagy projektjeik voltak eddig?

Dr. Lakner Gábor (L.G.): A cég referenciái között megtaláljuk a paksi atomerőmű modern vízkezelő rendszerét, a miskolci membrántechnológiás víztisztítót, számos hazai erőmű és gyógyszergyár vízkezelő infrastruktúráját, valamint több külföldi projektet Perutól Laoszig. A Hidrofilt a sikeres munkák sorával építette ki hírnevét: a pozsonyi Slovnaft finomító 500 m³/h kapacitású vízművétől kezdve a paksi atomerőmű korszerűsítésén át a miskolci membrános víztisztítóig. Ezek a referenciák kulcsfontosságúak voltak abban, hogy Egyiptomban is bizalmat szavazzanak a magyar mérnöki tudásnak.

MM: Az egyiptomi beruházás milyen kihívásokat jelentett?

L.G.: Az olajfinomító teljes vízigényét – a kazánok gőzfejlesztésétől kezdve a hűtővíz-ellátáson át a technológiai tisztavízig – a Nílusból kell fedezni. Ez termékvízre tekintve óránként több mint 200 m³ víz több lépcsős tisztítását jelenti. A rendszer képes akár 0,1 µS/cm vezetőképességű, gyakorlatilag vegytiszta víz előállítására is, amely elengedhetetlen például a hidrogéngyártáshoz.

A másik kulcselem az ipari és kommunális szennyvíz kezelése. A finomító csak úgy kapott engedélyt, hogy nem vezetik vissza a tisztított szennyvizet a folyóba. Ennek megfelelően a Zero Liquid Discharge (ZLD) technológiát alkalmaztuk: a biológiailag előtisztított szennyvizet komplex technológiával a lehető legkisebb térfogatáramra elősűrítjük, majd a maradékot bepárlással és kristályosítással utókezeljük, a folyadék teljes mennyisége visszaforgatásra kerül, a keletkező sót pedig zsákos formában szállítják el. Így a rendszer nulla folyadékkibocsátással működik. Ez a műszaki megoldás világszinten is ritkaságnak számít, különösen a projekt volumenét figyelembe véve: évente mintegy 1,7 millió m³ víz kerül megtisztításra és visszaforgatásra.

„Az egyiptomi beruházás nem csupán egy olajfinomító vízellátásáról szól: modellértékű megoldás arra, hogyan lehet fenntartható, nulla folyadék kibocsátású vízgazdálkodási rendszert létrehozni a világ egyik legvízszegényebb régiójában.”
– Dr. Lakner Gábor, a Hidrofilt Vízkezelés Tervező és Kivitelező Kft. kereskedelmi igazgatója.

MM: Melyek voltak a beruházás főbb elemei?

L.G.: A rendszer fő elemei közé tartoznak: homokszűrők, aktívszén-szűrők a klasszikus előtisztításhoz, ultraszűrők és fordított ozmózisos membránszűrők a nagy tisztaságú víz előállításához, továbbá ioncserés berendezések (köztük kevertágyas rendszerek), bepárló- és kristályosító egységek a ZLD rendszerhez, valamint komplex kondenzátum-kezelő rendszerek a finomítói körfolyamatokhoz. A berendezések túlnyomó többsége Nagykanizsán készült; kivételt csupán a ZLD rendszer bepárló és kristályosító egységei jelentenek, amelyeket nemzetközi beszállítóval történő koprodukcióban készítettünk el.

MM: Milyen Siemens-eszközöket használtak a projekt során?

L.G.: Az irányítástechnika kulcsszerepet játszik egy ilyen összetett vízkezelő rendszer működésében. A Hidrofilt Kft. a Siemens-szel együttműködve redundáns PLC-ket és biztonsági PLC-ket (safety PLC) alkalmazott az összes és külön a kritikus folyamatok felügyeletére. Emellett több száz Siemens nyomástávadó és áramlásmérő épült be a rendszerbe.

Nem csupán a műszaki minőség, de a hosszú távú elérhetőség is döntő volt a Siemens választásánál. Egy több évtizedig működő finomítói infrastruktúrában ugyanis elengedhetetlen, hogy a vezérlőrendszerhez és a műszerekhez akár 10–20 év múlva is biztosított legyen a szerviz és a szoftverfrissítés.

MM: Milyen extrém feladatokra kellett felkészülniük?

L.G.: A projekt helyszíne sivatagi éghajlatú, ahol nyáron 48 °C feletti levegőhőmérséklet és akár 70 °C-ra felhevülő berendezések is előfordulhatnak. Ez komoly kihívást jelent a korrózió, a kloridterhelés és az anyagválasztás szempontjából. Ugyanakkor a téli, 0 °C körüli hőmérsékletekre is figyelemmel kellett lenni, hiszen bizonyos vegyszerek és oldatok ilyen körülmények között kikristályosodhatnak.

Az egyiptomi megrendelő számára nemcsak árban és technológiában tudtunk versenyképes ajánlatot adni, hanem szakmai referenciáink is meggyőzőek voltak. Volt olyan konkurens, aki féláron kínált megoldást, de bizonyítani tudtuk, hogy az a technológia nem működne tartósan. A vízkezelésben az olcsó megoldás sokszor a legdrágább, mert nem megbízható.

Az egyiptomi projekt jól példázza, hogyan tud egy magyar mérnöki vállalat világszínvonalú megoldásokat nyújtani a legnagyobb ipari kihívásokra. A Hidrofilt Kft. munkája egyszerre épít a 30 éves tapasztalatra, a helyben gyártott, testreszabott berendezésekre, valamint a globális technológiai partnerekkel – így a Siemens-szel – való magas színvonalú partneri együttműködésre.

 www.siemens.hu, www.hidrofilt.com

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatócsoportja kiemelkedő nemzetközi eredményt ért el az európai és az invazív ázsiai lódarázs morfológiai és viselkedési összevetésével kapcsolatban. A MATE kutatóinak kiugró eredményeiről a Frontiers in Ecology and Evolution elismert szakmai lap számolt be. 

Az ázsiai lódarázs (Vespa velutina nigrithorax Lepeletier, 1836) és az európai lódarázs (Vespa crabro L., 1758) két szociális, generalista (sokféle környezetben, sokféle táplálékon megélő faj) ragadozó darázsfaj, amelyek eredeti élőhelyükhöz képest nagymértékben elterjedtek, ökológiai aggályokat felvetve ezzel az újonnan benépesített régiókban. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatóinak tanulmánya a két faj összehasonlító elemzését mutatja meg digitális mikroszkópia és mikro-CT képalkotás segítségével, morfológiai paraméterek alapján.

A MATE szakemberei a fajokat Magyarországon gyűjtötték be és vizsgálták meg. A tizenhat szempontot felsorakoztató vizsgálat során többek között a fajok testméretét és színezetét is összevetették, mindezeket a repüléssel kapcsolatos morfológiai különbségek minél pontosabb felmérése érdekében. A megfigyelésekből származó eredményeket tizennégy repüléssel kapcsolatos együttható, valamint az ezeken alapuló korrelációs mátrix és lineáris modell segítségével értékelték ki.

A színelemzések eredményei szerint az ázsiai lódarázs színezete szignifikánsan sötétebb volt az európai lódarázshoz képest. A morfológiai mérések megerősítették, hogy az ázsiai lódarázs viszonylag hosszabb lábakkal és testtömegéhez viszonyítva nagyobb szárnyfelülettel rendelkezik, mint európai társa. Az ázsiai lódarázs a legtöbb repüléssel kapcsolatos tulajdonságban – sebesség, manőverezés, egyensúlyozó képesség, lebegés és teherbírás – felülmúlta európai rokonát.

Ezek az eredmények rámutatnak arra, hogy az ázsiai lódarázs jobb repülési teljesítménye állhat az európai lódarázs felett gyakorolt dominanciája hátterében. A tanulmány eredményeiből kiderül az is, hogy a morfológiai adaptációnak köszönhetően a ragadozó ázsiai lódarázs könnyebben boldogul a táplálékszerzés során, mint európai társa.

„Természetes ellenségek hiányában egy adventív ragadozó jelentős ökológiai előnyöket élvez, ellentétben őshonos társával”

– fejtette ki Sipos Tamás, a MATE tanszéki munkatársa és Dr. Keszthelyi Sándor, a MATE Növénytermesztési-tudományok Intézet Agronómia Tanszékének egyetemi tanára.

A kutatás összefoglalásaként elmondható, hogy további megfigyelésekre van szükség annak megállapítására, hogy az ázsiai lódarázs valóban hatással van-e az őshonos európai lódarázs populációjára, ugyanakkor elmondható, hogy az invazív ázsiai lódarázs viselkedési, morfológiai és fenotípusos adaptációja valós fenyegetettséget jelenthet az őshonos fajok számára, függetlenül a rokon európai lódarázs folyamatos jelenlététől.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Amikor a víz egyszerre kevés és túl sok: az intelligens vízmegoldások segíthetnek megvédeni a magyar városokat az egyre gyakoribb villámárvizektől

Miközben a klímaváltozás hatására egyre nagyobb aggodalmat jelent a vízkészletek csökkenése és a szárazságok gyakoribbá válása, a hirtelen, intenzív esőzések veszélye is nő. Spanyolországban több helyütt is katasztrófát okozott a gyorsan lezúduló csapadék az elmúlt időszakban – több spanyol város a világ egyik vezető víztechnológiai vállalata, a Xylem megoldásaival épített ki védelmi rendszert a villámárvizek ellen. A korszerű technika szimulációval, lakossági figyelmeztetésekkel és más digitális megoldásokkal növeli a vízelvezető infrastruktúra hatékonyságát, nagyobb esélyt adva arra, hogy még az özönvízszerű esőzések se vezessenek végzetes katasztrófákhoz.

Az utóbbi években hazánk számos városában alakult ki olyan helyzet, amikor egy-egy felhőszakadás néhány óra alatt elárasztotta az utcákat, pincéket, aluljárókat. Ezek a villámárvizek nem a folyók áradásához kapcsolódnak, hanem a városi környezet sajátosságaihoz: a burkolt felszínekhez, a túlterhelt csatornarendszerekhez, a lejtős terephez és persze a hirtelen lehulló nagy mennyiségű csapadékhoz.

Egyre nagyobb terhelés alatt a városi vízelvezető rendszerek

Mindez pedig egyre gyakoribb: a klímaváltozás hatása Magyarországon nemcsak a több aszályban, a csökkenő csapadékmennyiségben, a felszín alatti készletek kimerülésében jelenik meg, de egyre több az extrém időjárási esemény, így a hirtelen lehulló, intenzív esőzés is. Bár a közműszolgáltatók és az önkormányzatok folyamatosan dolgoznak a problémák enyhítésén, a teljes infrastruktúra cseréje és felkészítése az új körülményekre sok helyen egyelőre nem reális lehetőség vagy lassú folyamat.

„A vízelvezető rendszerek többségét nem ilyen esőzésekre tervezték. Az, hogy 15–20 perc alatt akár havi csapadékmennyiség zúdul le, korábban nem volt jellemző, ma viszont ez egyre gyakoribb – mondja Gampel Tamás, a számos vízművel és vízügyi igazgatósággal is együtt dolgozó Xylem Water Solutions Hungary értékesítési vezetője. – Mivel a beruházási lehetőségek szűkösek, fontos olyan megoldásokat keresni, amelyek a meglévő rendszerek hatékonyságát javítják – és erre a digitális technológia kiváló megoldás lehet, mert gyorsan adaptálható, és költséghatékony .”

Ha előrre tudjuk hol lehet baj, könnyebb felkészülni

A digitális vízügyi előrejelző rendszerek az időjárási és vízállási adatok valós idejű gyűjtésén és elemzésén alapulnak. Ezek a rendszerek előre képesek jelezni, hol válnak túlterheltté a vízelvezető rendszerek, így időben lehetővé teszik a beavatkozást. Nemcsak az üzemeltetők, hanem akár a lakosság is értesítést kaphat – akár SMS-ben – vészhelyzet esetén, például ha egy adott térségben megnő az árvízveszély. A legfejlettebb rendszerek nemcsak adatokat szolgáltatnak, hanem konkrét intézkedéseket is elindítanak – például automatikusan lezárják a zsilipeket, aktiválják a szivattyúkat, és riasztást küldenek az érintett területre.

„Sajnos azt nem jelenthetjük ki, hogy képesek vagyunk a digitális technológiával megakadályozni a villámárvizeket, de azt igen, hogy ezek az innovációk nagyon sokat segíthetnek, hogy jobban felkészüljünk az ilyen veszélyes helyzetekre, és kevesebb esélyt adjunk a katasztrófát okozó áradásoknak”

– mondja Gampel Tamás.

A szakember két konkrét példát is említ.

1. Spanyolországban az Ebro folyó vízgyűjtő területén a vízügyi hatóság egy olyan digitális platformot vezetett be (Xylem Vue néven), amely képes az időjárási előrejelzések, vízállásadatok és területi modellek alapján előre jelezni az árhullámokat. A rendszer folyamatosan fejlődik: gépi tanulás segítségével egyre pontosabban képes előre jelezni a veszélyes helyzeteket, miközben a kezelők valós időben látják, hol kell beavatkozni. A platform lakossági figyelmeztetések küldésére is alkalmas, és segíti a víztározók, duzzasztóművek vezérlését. Egy ilyen rendszer az előrejelzési időtartamot 2 óráról akár 15 napra is kiterjeszti – értékes időt biztosítva a folyami és városi árvizekre való felkészüléshez egyaránt.
2. Egy másik példa a Földközi-tenger partján fekvő Calpe városa, ahol a természeti adottságok – lejtős fekvés, gyorsan elönthető utcák – miatt különösen nehéz kezelni a hirtelen lezúduló csapadékot. Itt a városi szennyvízhálózatot digitálisan modellezték (digitális iker technológia), így már nemcsak utólag tudnak reagálni egy esőzés következményeire, hanem szimulálhatják, hogy fog viselkedni a rendszer egy-egy csapadékhullás során. Ennek köszönhetően Calpe már a fejlesztés utáni első évben 26 alkalommal tudott időben figyelmeztetést kiadni, ami jelentősen csökkentette az okozott károk súlyosságát.

Kockázatok és lehetőségek Magyarországon

Magyarországon is számos olyan város van, ahol a domborzati viszonyok és az urbanizáció mértéke miatt fokozott a villámárvizek kockázata, miközben a folyami árvizek veszélye továbbra is jelen van. Többek között Miskolcon, Egerben vagy Budapesten is visszatérő problémát jelentenek az elöntött utak és pincék egy-egy heves zivatar után, és időről időre a dunai és tiszai árhullámok is visszatérnek.

„A vízbiztonság ma már nemcsak a klasszikus árvízvédelmi beruházásokat és intézkedéseket jelenti. A városi környezetben ugyanolyan fontos a csapadékvíz hatékony kezelése, mint a folyók árhullámainak kontrollja – hangsúlyozza a Xylem szakértője. – A digitális előrejelző rendszerek bevezetése már rövid távon is látványos eredményeket hozhat mindkét tekintetben, mivel a döntéshozók pontosabb képet kaphatnak az aktuális vízmozgásról, a csatornák terheltségéről, és még időben léphetnek. A technológia alkalmazása ráadásul nem igényel teljes hálózatcserét, így költséghatékony megoldás lehet.”

Gampel Tamás kiemelte: „A klímaváltozás kettős kihívás elé állítja Magyarországot is: a vízhiány és a hirtelen vízbőség problémája egyszerre jelentkezik. A fejlett víztechnológiával tudunk alkalmazkodni a klímaváltozás olyan hatásaihoz, mint a városi villámárvizek jelensége.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!