Mozgásban

Közel ezer diák vehet részt VR-űrutazáson a SpeceBuzz Hungary program keretében

spacebuzz

A nemzetközi oktatási projekt célja általános iskolások érzékenyítése a klíma- és környezetvédelem iránt.

Hol van pontosan Földünk helye a világűrben? Miért fontos a klímavédelem? Hogyan óvhatjuk meg közösen bolygónkat a következő nemzedékek számára? Néhány olyan kérdés, mely mindannyiunkat foglalkoztat, mégis nehezen tudjuk kézzelfoghatóvá és érdekessé tenni gyermekeink számára. A SpaceBuzz program éppen azt tűzte ki célul, hogy egy interaktív iskolai projekt keretében keltse fel a 10-12 éves fiatalok érdeklődését a világűr, a Föld bolygó, a klímavédelem és a természettudományok iránt, sőt, egy speciálisan erre a célra tervezett virtuális valóság szimuláción keresztül át is élhessék az űrutazás élményét. A SpaceBuzz Hollandiából érkező VR-rakétája ráadásul országos roadshow-ra indul, május első hétvégéjén Budapesten, ezt követően pedig három vidéki helyszínen is kipróbálhatják a programban résztvevők, milyen asztronautaként letekinteni az otthonunkat jelentő, törékeny kék bolygóra.

2018-ban Hollandiából indult hódító útjára a SpaceBuzz projekt, mely mára igazi nemzetközi mozgalommá nőtte ki magát, meghódítva számos európai országot és az Egyesült Államokat is. A program kezdeményezői az élményalapú oktatást, a mesterséges intelligenciát, a virtuális valóságot és egyéb modern technológiákat hívnak segítségül, hogy egy komplex, interaktív iskolai program keretében a gyerekek jobban megérthessék a világűrt és bolygónkat, közelebb kerülhessenek a természettudományokhoz, illetve szemléletes példákon keresztül formálódhasson a klíma- és környezetvédelemmel kapcsolatos felelősségérzetük. Az alapkoncepció egyszerű: úgy mutatni meg a Földet lakóinak, ahogy korábban még sohasem láthatták. Eddig csupán alig 600 űrhajósnak volt erre lehetősége, akik azonban különböző kulturális és társadalmi hátterük, illetve származásuk ellenére ugyanarról számoltak be: bolygónkra visszatekintve ráébredtek, mennyire törékeny világunk és mekkora kincs van valójában az emberiség kezében.

Mind asztronauták vagyunk a Föld nevű űrhajón

Egy Erasmus+ program támogatásának és a SpaceBuzz Hungary Oktatástámogató, Klíma- és Környezetvédelmi Alapítványnak köszönhetően 2022 márciusában hazánkba is elérkezett a SpaceBuzz program. A pilot projektben 21 magyar iskola 1500 tanulója vesz részt 70 felkészített pedagógus vezetésével. A gyerekek egy 12 „küldetésből” álló leckesorozaton keresztül készülhetnek fel egy virtuális űrmisszióra. A program során a diákok szórakoztató feladatok és különféle eszközök segítségével szerezhetnek ismereteket a Földről és klímájáról, a világűrről és a Naprendszerről, a minket körülvevő élő- és élettelen környezetről, és legfőképp arról, mit tehetnek annak érdekében, hogy megőrizzék bolygónk értékeit a következő nemzedékek számára. A tanulók „zöld” stratégiát dolgoznak ki saját iskolájuk számára, és a kapcsolódó tennivalók elsajátítása érdekében környezettudatossági napokat is szerveznek nekik.

„A program óriási újdonsága, hogy maximálisan figyelembe veszi a gyerekek ismeretszerzéssel kapcsolatosan megváltozott igényeit, és a modern technológiának köszönhetően élményalapon adja át nekik a nélkülözhetetlen tudást. Emellett fontos problémát igyekszik orvosolni: egyre kisebb az érdeklődés a fiatalok körében a természettudományok iránt, holott a STEM, azaz a matematikai, természettudományos, műszaki és informatikai (MTMI) készségek fejlesztése kulcsfontosságú az emberiség jövőjének szempontjából. A cél nem kisebb, mint hogy új nagyköveteket szerezzünk a bolygónknak, egy olyan új nemzedéket, mely képes jobban értékelni az otthonául szolgáló Földet és tudatos azzal kapcsolatban, hogy mi mindent tehet a hétköznapokban a környezet megóvása érdekében” 

– mondja Zentai István, a SpaceBuzz Hungary alapítója.

Magyar városokban „landol” a SpaceBuzz rakétája

A földi missziók teljesítését követően a résztvevő fiatalok megkezdik a felkészülést a virtuális űrutazásra, melynek helyszínéül a SpaceBuzz speciálisan erre a célra tervezett rakétája szolgál, benne a teljesen egyedülálló VR-szimulációval. A 14 perces élményutazások során a diákok a gyakorlatban is megtapasztalhatják az addig tanultakat, miközben átélhetik a korábban említett „overview” érzést, vagyis életükben először nem a Földről nézve kémlelik az égboltot, hanem az űrből tekintenek vissza a kék bolygóra. A SpaceBuzz rakétája április 29. és május 5. között országos roadshow keretében hazánkban állomásozik. A programban résztvevő diákok szervezett keretek között Budapesten, Hernádnémetiben, Hódmezővásárhelyen majd Zánkán vehetnek részt a virtuális űrutazáson.

„Nagy örömmel álltunk a kezdeményezés mellé, és úgy látjuk, hogy a SpaceBuzz felépítése, programja sok hasznos elemmel és visszajelzéssel gazdagodott a pilot időszak során. Természetesen ezek mind-mind beépíthetők a leckeanyagba és a további edukációs-technológiai eszközök biztosítása is fontos célkitűzés. Azt szeretnénk, ha a jövőben minél több hazai iskolás részese lehetne a SpaceBuzz-élménynek, mert a program üzenetei és mondanivalója nagyban összecseng a mi hitvallásunkkal: a modern űrutazás nem holmi hóbort vagy költséges kaland, hanem fontos eszköz a kezünkben ahhoz, hogy jobban megértsük a bolygónkat és a világűrt, egyben felelősséggel tekintsünk Földünkre, annak élővilágára és értékeire”

– hangsúlyozza Dr. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos, a SpaceBuzz Pilot Program védnöke.

A SpaceBuzz Hungary pilot program az Erasmus+ támogatáson túl, a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda, a REMRED Kft., és a Herius Capital Zrt. főtámogatásával valósul meg.

Mozgásban

Hiánypótló kötet dolgozza fel a hazai mozdonygyártás történetét

mozdonygyártás

Megjelent a Magyar Mozdonygyártás Nagykönyve.

A hazai vasúttörténet színterei, szereplői, ikonikus gyártmányai és eseményei több, mint 350 fotóval és pontos műszaki adatokkal illusztrálva elevenednek meg Villányi György gépészmérnök, a hazai vasút elismert kutatójának új könyvében. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum gondozásában megjelent “A magyar mozdonygyártás nagykönyve”, melyet május 4-én a MÁV egykori Északi Járműjavítójában, a Múzeum új helyszínén mutattak be a nagyközönségnek.

A Ganz gyár egykori szakembere, Villányi György kötete a 18-19. század fordulójától követi végig az iparág történetét a hazai mozdonygyártás 1870-es évekbeli kezdeteitől, a gyártás fénykorán át a gőzmozdonyok alkonyáig és az egyedi készítésű motormozdonyokig. Beszámol a városi közlekedés, a keskeny nyomtávolságú hálózatok és a különféle ipari és bányavasutak mozdonyairól, e mellett foglalkozik az elmúlt időszak nemzetközi fejlesztési eredményeivel és a magyar ipar ezekben betöltött szerepével. A kötet lapjain olyan ikonikus intézmények és helyszínek elevenednek meg, mint a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára, a rescai vasgyár, a Ganz-Mávag mozdony-, vagon– és gépgyára vagy az Északi Járműjavító épülete.

„A több mint 175 évvel ezelőtt elindult magyar vasút történetében talán a mozdonyok keltették fel a legtöbbek figyelmét, generációk csodálatát vívta ki a 424-es, legendává vált a 242-es, és az újabb korok is hozták a maguk elnyűhetetlen hazai tervezésű és gyártású mozdonyait. Büszkék vagyunk arra, hogy a hazai mozdonyokról a Múzeum adhatt ki ezt a hiánypótló kötetet. Rövidesen pedig valódi mozdonyokat és igazi járműlegendákat mutatunk be május 28-tól az újranyíló időszaki kiállításunkban is az egykori Északi Járműjavítóban, Kőbányán. Három időszaki kiállítást is láthatnak majd a látogatók az ország egykori legnagyobb vasúti járműjavítójában.”

– emelte ki Vitézy Dávid, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója

.

Az Északi Járműjavító ikonikus épületében rendezték meg “A magyar mozdonygyártás nagykönyve” című kötet bemutatóját május 4-én. Az esemény keretében Villányi György és a kötet szakmai lektorai, Malatinszky Sándor és Süveges László beszélgetését Zsigmond Gábor, a Múzeum főigazgató-helyettese moderálta. A kerekasztal beszélgetést szerzői dedikálás követte, a sajtóeseményen pedig Vitézy Dávid főigazgató beszélt a Múzeum új, a helyszín múltját és jövőjét bemutató időszaki kiállításáról, amelynek nyitórendezvényére 2022. május 28-29-én kerül sor az Északi Járműjavító csarnokában. Az új kiállítás része a „Meg nem épült Budapest” pop-up kiállítás is, amely 13 soha meg nem valósult fővárosi közlekedési beruházást mutat be. A helyszínen egy harmadik időszaki tárlat keretében pedig buszok és autók lesznek láthatóak, a Múzeum gyűjteményfejlesztési projektjének első eredményei.

Tovább

Mozgásban

Megkezdődött a felkészülés a robotok támadására

robotizáció

Két lousanne-i egyetem létrehozott egy adatbázist, amiből látható, hogy aktuálisan milyen mértékben veszélyeztet a robotizáció egy adott szakmát, és melyek a menekülőutak.

Svájci kutatók létrehoztak egy remek online indexet, amiből megtudhatjuk, hogy egy foglakozást mennyire veszélyeztet a robotizáció, és milyen szakmák felé lehet a legkisebb energiabefektetéssel menekülni.

A közel ezer szakmát tartalmazó adatbázisban sok meglepetés nincs mondjuk egy kb. hét éve kiadott kutatáshoz képest. A legnagyobb valószínűséggel a fizikai munka automatizálható (ipar, karbantartás, építőipar, bányászat stb.), míg a legkevésbé valószínű, hogy a fizikusok munkáját automatizálják.

A Lausanne-i Egyetem (Université de Lausanne – UNIL) és a Lausanne-i Műszaki Egyetem (École Polytechnique Fédérale de Lausanne – EPFL) kutatói az automatizálás lehetséges társadalmi hatásait vizsgálták. Ehhez készült az index, melynek módszertana a tudósok szerint sokféleképpen hasznosítható. Segíthet a munkaerőpiacról kiszorulók lehetséges karrierútjainak feltérképezésében. Segítségével a kormányzat pontosabban tudná mérni a lakosság munkanélküliségi kockázatát, és a változásoknak megfelelően alakíthatná az oktatáspolitikát. De még a robotikai vállalatok számára sem lenne haszontalan, hiszen segíthetné őket a piaci igények jobb megértésében.

Az indexhez egy hivatalos nyilvános szakmalistát használtak, amely közel ezer munkakör leírását tartalmazza a szükséges ismeretekkel, készségekkel, képességekkel. Végigmentek a listán, és minden szakmánál megvizsgálták annak valószínűségét, hogy az adott feladat elvégzéséhez szükséges tudáskészlet milyen mértékben automatizálható. Ehhez az Európai Bizottság és a piaci szereplőket tömörítő eu-Robotics közös szervezetének, a SPARC-nak a roadmapjét vették alapul. De azt is figyelembe vették, hogy az EU jelenlegi technológiai szintjén mekkora a valószínűsége, hogy a mesterséges intelligencia vagy egy fizikai robot átvehet egy munkát. Itt lényegében EU-s dokumentumok alapján (PDF) azt vizsgálták, hogy a szükséges technológiák mennyire állnak közel a megvalósításhoz.

Több, mint egyedi para

A kutatók nem azt akarták megmutatni, hogy kik vannak veszélyben. Olyan rendszerben gondolkodtak, amely segít az ellenállóbb karrierutak választásában. Ezért az automatizálási kockázati index (Automation Risk Index – ARI) mellett kidolgoztak egy rugalmassági indexet (Resilience Index – RI) is. Az ARI-ból kiolvasható, hogy kinek a munkáját mekkora valószínűséggel veheti át az MI, utóbbi viszont azt mutatja meg, hogy milyen viszonyban van az automatizációs kockázat és az esetleges átképzés erőforrásigénye.

Ez utóbbi bőven szolgáltathat adatokat kormányzati munkaerőpiaci, oktatáspolitikai és átképzési stratégiához, ugyanis megmutatja, mely foglalkozásokból merre érdemes elmozdulni. Az adatbázisban minden foglalkozáshoz három alternatív karrierút tartozik.

Az ARI értékek 0,43 (alacsony kockázat) és 0,78 (magas kockázat) között mozognak. Egy riporter ARI értéke 0,58, de még mindig alacsonyabb, mint a programozóké (0,59), viszont magasabb, mint a rendszergazdáké (0,57). Magas kockázatúnak minősülnek az iparban, a bányászatban vagy a szolgáltatási ágazatban végzett betanított munkák (0,70 közelében). A legkevésbé az orvosoknak és az egészségügyi szolgáltatásokban dolgozóknak kell félniük (0,50 alatti értékek).

Ilyen mutatókat évek óta készítenek, ám a svájci csapat a rugalmassági index, az RI révén egy fontos új dimenziót ad a problémának. Az RI ugyanis megmutatja azt is, hogy az egyes munkakörökhöz szükséges ismeretek, készségek, képességek birtokában milyen irányba érdemes elmozdulni, hol van a legnagyobb esély új szakmára lelni.

Forrás: Bitport

Tovább

Mozgásban

Nem jött be az önvezetés az Amazonnak

amazon
Kép: The Robot Report

Borúsan alakult Jeff Bezos cégének 2022-es rajtja, sok milliárd dolláros a veszteség.

Szemben a Samsunggal, amelyik egy hektikus piacon is derekas helytállásról tudott beszámolni, az Amazon számára egyáltalán nem alakult jól az idei év első három hónapja. Az e-kereskedelemmel foglalkozó óriásvállalat termékeladásai 1,8 százalékkal estek, a piacterén jelen levő eladók révén szerzett bevétele pedig 1 százalékkal csökkent.

Vissza a megszokotthoz

Ennek okait elsősorban abban látja, hogy vásárlóik egy szemmel is jól látható része ismét inkább a fizikai valójukban létező boltokat kezdte előnyben részesíteni. Emellett az emelkedő üzemanyagárak nem tesznek jót a házhozszállításnak. Az Amazon termékeinek kiszállításával foglalkozó partnerei 5 százalékos költségnövekedést voltak kénytelenek bevezetni a kutakon tapasztalható áremelkedés miatt.

Szintén negatívan érintették az Amazont a 2019-en bejelentett Rivian-felvásárlás következményei. A Rivian elektromos-önvezető ökoszisztémát fejleszt, amelyre bármely hagyományos autógyártó (például a Ford, amely szintén a startup jelentős befektetője) felépítheti saját elektromos hajtású modelljét akár önvezető technológiával is. Ezt a céget szerezte meg az Amazon pár éve, de eddig nem bizonyult lukratívnak az üzlet. Az egykor 180 dolláros magasságban is járó papírokat most valamivel több mint 30 dolláron adják-veszik.

Számok bűvöletében

Összességében a negatív trendek miatt Jeff Bezos cége 7,6 milliárd dolláros, nem működési költségnek számító kiadásról volt kénytelen beszámolni. A helyzet ráadásul nem is javul a közeljövőben jelentősen, hiszen a vállalat maga hívta fel a figyelmet arra, hogy nem remél gyors kilábalást. Az orosz-ukrán háború és a világgazdaság jelenlegi bizonytalanságai miatt elég nagy szórással jelezte előre a következő negyedéves adatokat. Eszerint az bárhol alakulhat 1 milliárd dolláros veszteség és 3 milliárd dolláros nyereség között. Egy éve egyébként 7,7 milliárd dolláros működési eredményt tudott felmutat az Amazon.

Mindezek hatására a zárást követő órákban a cég értékpapírjainak ára 11 százalékot esett. Részvényenként 7,56 dolláros veszteséget jelentett a vállalat, ami jócskán alulmúlta az elemzők által várt 8,36 dolláros egy részvényre jutó nyereséget. Még nagyobb a lyuk, ha a tavalyi, hasonló időszakhoz viszonyítjuk: akkor ugyanis részvényenként majdnem 16 dolláros nyereséget tudott elérni az Amazon.

Történt mindez úgy, hogy a bevétel 7 százalékkal nőtt az egy évvel ezelőttihez képest. A 116,4 milliárd dolláros eredmény százmillió dollárral meghaladta az elemzői várakozásokat. Az üzemi bevétel (ami nem is tartalmazza a Riviannal kapcsolatos befektetések eredményét) 3,7 milliárd dollárra esett az egy évvel korábbi 8,9 milliárd dollárról.

Túlterjeszkedett az Amazon?

A vállalat pénzügyi igazgatója bejelentette, hogy túlkapacitás alakult ki a raktárak területén. Brian Olsavsky elárulta, hogy a pandémia kitörése óta az Amazon nagy erőfeszítéssel bővítette raktárait, növekvő kereslet kielégítése érdekében. Jelenleg azonban a kínálat már meghaladja ezt, így a vállalat üzemeltetési költsége sokkal nőtt.

Forrás: Bitport

Tovább
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss