Mozgásban

Így befolyásolják a színek az autók eladhatóságát

Kétségtelen, hogy autóvásárláskor – sok egyéb jellemző mellett – meghatározó szempontnak számít a jármű színe is. Döntésünket egyfelől az igényeink, másrészt az ízlésünk befolyásolja.

A magyarországi piacot is jellemző bőséges, sőt akár extrém színválaszték ellenére a hazai autóvásárlókra inkább a viszonylagos biztonságra, értéktartásra és eladhatóságra való törekvés, valamint a közízlésnek megfelelő választás jellemző. Évek óta megfigyelhető, hogy a monokróm, vagyis a fekete, a szürke, az ezüst és a fehér színekben pompázó járművek a legkelendőbbek, ami meglehetősen konzervatív attitűdre enged következtetni. A színtrendek ráadásul olyan meghatározók, hogy akár értékcsökkentő vagy -növelő tényezők is lehetnek, de mindenképpen befolyásolják az eladás gyorsaságát. A carVertical utánajárt, mely színek a legkeresettebbek ma Magyarországon, és mire számíthatunk, ha egy fekete, egy fehér vagy egy színes járművet kínálunk eladásra.

A zöld színű autók hamarabb kelnek el, mint mások

Lényegesen jobbak az esélyeink, ha zöld fényezésű autót kínálunk eladásra. A felmérések alapján a többihez képest jóval rövidebb idő, átlagosan csupán 14,3 nap telik el ilyenkor a meghirdetéstől az eladásig. Jelentős különbség ehhez képest a listán másodikként szereplő ezüstszínű karosszéria – ezeknek az autóknak az eladásához 5 nappal több időre, vagyis 19,1 napra van szükség. Ezt a két variánst követi a szintén népszerű kék, mely nem sokkal marad el az ezüstszínű autók mögött: jellemzően 20,2 nap, míg gazdára találnak.

Érdemes megnézni, mit jelent ez egy konkrét típus esetében. Vegyünk példának okáért egy Volkswagen Golfot, mely nemcsak hazánkban, de az egész világon az egyik legnépszerűbb autó. Az átlagos idő, amely alatt egy VW Golf eladható ma Magyarországon, az ezüstszínű autóknál 18,9, a zöldeknél 20,3 nap. Nem sokkal maradnak el mögöttük a szürke modell, melyek eladásához mintegy 20,7 nap szükséges. A fekete autók viszont már csak 21,4 nap elteltével, az ezüsthöz képest három nappal később találnak gazdára.

„Világosan látható, hogy Magyarország kivételt jelent a régióban azzal, hogy a zöld szín a toplistás az autóeladás gyorsasága tekintetében. Még a környező országokkal, például a Cseh Köztársasággal összehasonlítva is szembeötlő, hogy a zöldszínű autók fogynak a leggyorsabban. Míg hazánkban egy zöld autó eladásához nagyjából két hét szükséges, Csehországban az adásvétel túlnyomórészt csak három hét múlva bonyolódik le”

– árulja el Matas Buzelis, a carVertical kommunikációs vezetője.

Ma már nem kapkodunk a ritkább színekért

Általánosságban elmondható, hogy az élénk színű járművek iránti kereslet mára jelentősen visszaesett. A valaha nagy népszerűségnek örvendett, feltűnő színeket most már inkább csak egy szűk réteg részesíti előnyben, és kizárólag bizonyos ritkább modellek esetében. Hazánkban ma a sárga az a szín, amelyért a legkevésbé sietnek az érdeklődők. Míg egy zöld autón jó eséllyel 2 hét alatt túladunk, egy sárga csoda eladásához jóval több időre van szükség. Átlagosan 23,7 nap az, amit rá kell szánnunk, hogy vevőt találjunk rá.

Minimálisan ugyan, de a sárga autóknál a barna és a fehér színű járművek iránt is nagyobb az érdeklődés. Bár továbbra is népszerűek és nagy számban futnak az utakon, az eladás gyorsasága szempontjából a barna és a fehér színek is a sor végén kullognak, 22,4 napos átlaggal. Ez azért is meglepő, mert nem is olyan régen a fehér autók még az eladási lista élén álltak.

A már említett Volkswagen Golf esetében Magyarországon 22,9 napra van szükség ahhoz, hogy egy sárgaszínű verzió elkeljen. Ugyanennek a típusnak a zöld változata viszont 20,3 nap elteltével jó eséllyel gazdára talál. Meglepő módon az egyébként oly népszerű fehér fényezés a VW Golfok eladási listáján az utolsó előtti helyen áll. A 22,8 napos átlag egyértelműen arról árulkodik, hogy már nem tartozik a legvonzóbb alternatívák közé. Ugyancsak csökkenő kereslet mutatkozik a barna Golfok iránt, melyek az átlagosan 22,4 napos eladási idejükkel hátulról a harmadikak a népszerűségi listán.

„A sárga az egyik legritkább autószín, melyet általában csak a kifejezetten extrovertált személyek választják, akik nem tartanak attól, hogy feltűnést keltenek. Ráadásul az autóvásárlók ezt a színt is inkább a speciális, szívükhöz személyes okokból közel álló járművekhez hajlamosak választani, legyen szó kabrióról, kupéról vagy egzotikusnak számító autóról. Ezeket a járműveket általában nehezebb is eladni, mivel lényegesen kevesebben engedhetik meg maguknak őket”

– magyarázza Matas Buzelis, a carVertical autóipari szakértője.

Színválasztás szempontjából konzervatívak vagyunk

A carVertical cég által ellenőrzött, többnyire eladásra vagy vételre váró autók adatbázisából is egyértelműen kirajzolódik, hogy melyek jelenleg a legkedveltebb színek a magyarországi autópiacon. A legtöbb vásárló a fekete autók mellett teszi le a voksát, melynek számos oka lehet. A népszerűség feltűnően magas aránya utalhat arra, hogy ez a szín tradicionálisan az erőt, a magasabb státuszt szimbolizálja, és kétségtelenül felhívja magára a figyelmet. Bár balesetmegelőzés szempontjából nem a legjobb választás, nem elhanyagolható, hogy esztétikai szempontból a fekete szín gyönyörűen kiemeli az autó formáját, viszont kevésbé feltűnők rajta a karosszéria apróbb hibái. Nem csoda, hogy a negyedik a sorban azok között az autók között, melyek a leghamarabb, 20,6 nap alatt kelnek el.

A második legnépszerűbb autószín hazánkban a szürke. A vásárlók 22,7%-a dönt emellett, ami nem meglepetés a korábbi évekhez képest. Előnyükre válik, hogy könnyen javíthatók, és túladni is egyszerűbb rajtuk. Nem tűnnek ki a tömegből, és az utakon sem keltenek feltűnést. A szürke autók iránti érdeklődés Magyarországon 22,7%, a kelendőségük pedig az 5. helyen áll: átlagosan 21,6 nap alatt lehet őket eladni.

A harmadik leggyakoribb színválasztás a fehér. Bár a jó láthatóságú, sőt nyáron különösen előnyös tulajdonsággal bíró járművek látványosabban koszolódnak, viszont jól matricázhatók, így sok cég is ebből a színből tölti fel a flottát. Hazánkban az utakon futó autók 18,5%-a fehér, de ami az eladáshoz szükséges napok számát illeti, csak a nyolcadik helyen áll. Várhatóan 22,4 nap telik el a meghirdetéstől az adásvételig.

A hazai helyzet tehát egyértelműen azt mutatja, hogy igencsak visszafogottak vagyunk a járművek színének kiválasztása tekintetében, de valójában ez nem áll ellentétben az összesített európai trenddel, melyben a listavezető három szín – a fekete, a szürke és a fehér – ugyancsak dominánsnak számít.

Az autótörténeti jelentések rendkívül fontos előrelépést jelentenek a kereskedők/vásárlók számára a járművásárlás során. Eltitkolt hiba nélküli és rendezett hátterű – kilométeróra-visszatekerés, rejtett sérülések vagy eltitkolt baleseti előzmények nélküli – autók kínálatával a vállalkozások lényeges növekedést érnek el. Így teremt értéket a carVertical az autóeladóknak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:autók carvertical színek vásárlás

Up Next

Siemens technológiával szeli a habokat a vitorláscsapat

Don't Miss

Sikeresen elindult az első két O3b mPOWER műhold

Mozgásban

Új motorsport-akadémia születik: a Hungaroringen alakul meg a Széchenyi István Egyetem külső tanszéke

A fiatal tehetségek kibontakozását, a mérnöki tudás fejlesztését és az ipari partnerekkel közös kutatás-fejlesztést egyaránt szolgálja, hogy a győri Széchenyi István Egyetem és a Hungaroring Sport Zrt. a közeljövőben megalakítja a Hungaroring Autó-Motor Sport Külső Tanszéket. Az új szervezeti egység hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország a közép-európai régió motorsport-innovációs központjává váljon.

Új szintre lép a Széchenyi István Egyetem és a Hungaroring Sport Zrt. partnersége: a két fél létrehozza a Hungaroring Autó-Motor Sport Külső Tanszéket. A hallgatók így a világ élvonalában dolgozó szakemberektől tanulhatnak, a Hungaroring pedig közvetlen kapcsolatba kerül a felsőoktatási tudásbázissal és a jövő mérnökeivel.

A magyar kormány döntése értelmében az autó-motor sport stratégiai ágazattá vált. A Hungaroringen megalakuló közös Széchenyi István egyetemi tanszék ezen cél sikeres megvalósítását hivatott szolgálni, a tudomány, az oktatás és a kutatás-fejlesztés integrációjával támogatva a tehetséggondozást és a hazai motorsport innovációs potenciáljának kiaknázását.

A Széchenyi István Egyetem és a Hungaroring szoros kapcsolata nem újkeletű. A felek 2022 júliusában, majd 2023 novemberében együttműködési megállapodást írtak alá, ennek keretében a győri felsőoktatási intézmény önálló standdal volt jelen az idei Formula–1-es Magyar Nagydíjon. A partnerség tette lehetővé a technikaisport-menedzser szakirányú továbbképzési szak szeptemberi elindítását is, amelynek oktatógárdájában helyet kaptak a Hungaroring tapasztalt szakemberei. A kooperáció ugyancsak lehetőséget biztosít a világ élvonalába tartozó hallgatói versenycsapatok – a SZEnergy Team, az Arrabona Racing Team és a SZEngine Team – szakmai bemutatkozására és fejlődésére. Mindezt erősíti a jövőben a Hungaroring Autó-Motor Sport Külső Tanszék, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország a közép-európai régió motorsport-innovációs központjává váljon.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Mozgásban

Elstartol az új „AntOn by Jungheinrich” márka

A Jungheinrich elindítja új, belépő szintű targoncaválasztékának értékesítését „AntOn by Jungheinrich” márkanév alatt. Az első termékek a CBH 2.5 és 3.0 elektromos targoncák, valamint a PTL 1.5 emelőkocsik, amelyek megbízható teljesítményt garantálnak és modern lítiumion technológiával működnek.

„Az „AntOn by Jungheinrich” márkával egy új termékcsaládot kínálunk, amely ötvözi az egyszerűséget, a megbízhatóságot és a gazdaságosságot” – hangsúlyozza Nadine Despineux, a Jungheinrich értékesítési igazgatója.

„Célzottan olyan vállalatoknak ajánljuk, amelyek költséghatékony és egyszerű megoldásokat keresnek a tipikus raktározási és szállítási feladatokhoz.”

Az „AntOn by Jungheinrich” termékcsaládot a Jungheinrich és az EP Equipment közötti partnerség keretében fejlesztették ki, amelyet mindkét vállalat 2025 májusában jelentett be. Ez az együttműködés ötvözi a német mérnöki tudást a rugalmas, hatékony gyártási struktúrákkal. A fejlesztés és a gyártás terén megvalósuló szinergiák innovatív, megbízható és megfizethető elektromos targoncákat eredményeznek, és így gazdasági szempontból okos intralogisztikai megoldásokat kínálnak a maximális felhasználói előnyök érdekében.

A CBH 2.5 és 3.0 típusú elektromos targoncák névleges teherbírása 2500, illetve 3000 kg. A targoncák sebessége max. 17 km/h, emelési magasságuk pedig eléri az akár 4800 mm-t is. A nagy szabad hasmagasság és a nagyméretű gumiabroncsoknak köszönhetően a targoncák ideálisak változó körülmények között történő használatra. A robusztus technika és az intuitív kezelés megbízható teljesítményt biztosít a mindennapi használat során.

A PTL 1.5 típus kompakt méretű elektromos raklapszállító, amelynek névleges teherbírása 1500 kg, méretei pedig 1550 x 560 x 1230 mm. Rugalmasan használható raktárban, kültéren vagy teherautóban szállítóeszközként. Opcionálisan kaphatók támasztókerekek egyenetlen talajhoz, valamint cserélhető akkumulátorok a teljes üzemben történő hosszabb működési idő érdekében.

Mindkét anyagmozgató eszköz nagy teljesítményű lítiumion technológiával működik, amely rövid töltési időt, hosszú élettartamot és minimális karbantartást tesz lehetővé.

Az európai piaci bevezetés szeptember 30-án kezdődött. Novemberben a targoncák az ázsiai-csendes-óceáni és latin-amerikai ügyfelek számára is elérhetővé válnak. A Jungheinrich 2030+ stratégia keretében egyértelműen többcsatornás értékesítési stratégiát követi. Az AntOn portfólió elsősorban az e-kereskedelemben kerül eladásra, de partnerek, forgalmazók és közvetlen értékesítés útján is elérhető.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Mozgásban

Vissza az irodába vagy győzött a home office?

A közösségi élmény mellett a napi rutin könnyebb érvényesíthetőségét és a munka–magánélet egyensúlyának egyszerűbb fenntartását emelték ki az irodában végzett munka előnyeiként azok a irodai munkakörnyezetben foglalkoztatottak, akik az iO Partners irodahasználatra vonatkozó kutatásában vettek részt.

A felmérésből az is kiderült, hogy az ideális munkahelyi környezet ismérvei között a legerősebb szempontok a rövid utazási idő, a jó megközelíthetőség (tömegközlekedéssel), illetve a közösségi, illetve a társaság és a közösségi élmény.

Az iO Partners a kutatást 2025 júniusában 500 fős mintán végezte, a kvantitatív online kutatás hazai szellemi dolgozók körében vizsgálta az irodisták preferenciáit.

A home office elterjedtsége ma

Öt évvel a COVID-járvány okozta radikális átrendeződés után elmondható, hogy a hibrid munkavégzési modell gyökeret vert, de nem vált egyeduralkodóvá a magyar munkaerőpiacon. A megkérdezett magyar nagyvárosi irodisták közel fele (52%-a) szokott valamilyen rendszerességgel otthonról dolgozni, míg 48%-uk kizárólag irodából dolgozik. Ez az arány azonban nem kizárólag az otthoni munkavégzés elérhetőségétől függ, mivel a megkérdezetteknek csak az egyharmada nyilatkozott úgy, hogy munkahelye egyáltalán nem engedélyezi a home office-t.

A tendenciákban generációs sajátosságok is megfigyelhetők, legkevésbé a 45-60 év közötti X-generációban jellemző az otthoni munkavégzés, míg a huszonéves korosztály különösen aktívan használja a home office lehetőséget.

A hatékony munkavégzés ideális helyszíne

Miközben az otthoni munkavégzés népszerű lehetőség a dolgozók körében, még mindig kérdéses, mennyire bizonyul valóban hatékonynak. A válaszadók 39%-a úgy ítéli meg, hogy otthon hatékonyabban dolgozik, míg 20%-uk inkább az irodára esküszik – de a legtöbben (41%) nem éreznek különbséget, vagy kiegyenlítettnek találják az előnyöket. Érdekes adalék, hogy azok többsége, akik az irodai munkát tartják a hatékonyabbnak, két- vagy több fős irodahelyiségben dolgozik, és nem open office kialakításban.

A kutatás vizsgálta azt is, hogy miben látják az adott munkakörnyezet hatékonyságra gyakorolt előnyeit a válaszadók: a kevésbé meglepő eredmények szerint az irodában jelentősen eredményesebbek a munkatársakkal közös megbeszélések és a csapatmunka, míg az otthoni zavartalan, nyugodt környezet jobban segíti az önálló munkavégzést, valamint az inspirálóbb és kellemesebb otthoni közeg is növeli a hatékonyságot.

Amiben az iroda jobb, mint az otthon

A hatékonyságon kívül fontos szempont az is, hogy miért szeretnek bejárni az irodába a dolgozók, illetve miben látják az irodai munka előnyeit. Összhangban a korábban írtakkal, a legfontosabb érvnek az irodai munkavégzés mellett a kollégák jelenléte bizonyult (61%). Ez a komponens a vezető beosztásúak és a Z-generáció tagjai körében volt a legmagasabbra értékelt. Az irodai munkavégzés kiemelt előnyeinek listáján a következő pont a napi rutin könnyebb betarthatósága (41% értékeli ezt az előnyt), valamint az irodai napok mellett szóló toplistás tényező még a munka–magánélet egyensúly könnyebb fenntarthatósága is (30% emelte ki ezt az érvet).

Az ideális iroda ismérvei

A kutatásból körvonalazódott az a leírás is, hogy milyen a megkérdezettek számára az ideális munkahelyi környezetet. A résztvevők egy tízes lista alapján nevezhették meg a számukra legfontosabbakat. Az eredmények szerint a legfontosabb szempont a lokáció – a rövid utazási időt és a jó tömegközlekedést semmilyen más tényező nem tudta felülmúlni (66% említette ezt). A válaszadók több mint fele fontos szempontként emelte ki még a zavartalan, nyugodt környezetet (56%) és az iroda jó technikai felszereltségét is (56%). Minden második „irodistának” fontos a megfelelő hőmérsékleti kontroll (50%) és a kényelmes, ergonomikus bútorok rendelkezésre állása (49%).

A dolgozói elvárások ismerete abszolút versenyelőny lehet

A kutatás eredményei arra utalnak, hogy a hazai irodai kultúra kétpólusúvá vált: miközben az otthoni munkavégzés stabil szereplővé nőtte ki magát a pandémiát követően, számos esetben és több tényező mentén továbbra is komoly értéket képvisel a munkavállalók szemében az irodai jelenlét.

Ezeknek az igényeknek a kielégítéséhez azonban a vállalati döntéshozatalt egyre jobban össze kell hangolni a dolgozói elvárásokkal, hiszen modern, jól működő, fenntartható munkatereket nem lehet és nem is érdemes a munkavállalók feje fölött kialakítani. A munkakörnyezet minősége ugyanis nem pusztán a meglévő állomány hatékonyságára és kreativitására hat ösztönzőleg, hanem az új tehetségek bevonzásában is kiemelten fontos szempont. Ráadásul a feladat minden korábbinál lényegesen komplexebb, hiszen nem csupán a lokációról és az ergonómiáról szól, hanem a közösségi terek igények szerinti kialakításáról, vagy a kortárs műalkotásokkal egyedivé és inspirálóvá tett környezetről.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!