Az e-járművek terjedésével a speciális tűzvédelmi irányelvekre is érdemes figyelni.

A hazai zöld rendszámos járművek száma már nyáron átlépte 100 ezret, és a 2024-es év végére a tisztán elektromos járművek száma is 70 ezer fölé nőtt. Ezzel már most kilencszer annyi teljesen elektromos autó fut a magyar utakon, mint négy évvel ezelőtt, 2026-ra pedig várhatóan ez ismét megduplázódik. Ehhez az is hozzájárult, hogy a vállalatok tavaly februártól, október óta pedig könnyített feltételekkel igényelhetnek állami támogatást tisztán elektromos személyautó, kisteherautó vagy kisbusz beszerzéséhez. Ezzel a lehetőséggel 2024-ben mintegy 4600 vállalkozás élt, akik összesen 5400 gépkocsi megvásárlásához pályáztak a támogatásra az Energiaügyi Minisztérium 2025. január 1-jén közölt adatai alapján.

Ez amellett, hogy hozzájárul az ország CO₂-kibocsátásának csökkentéséhez,

„számos vállalat, illetve épület- és irodaház-üzemeltető számára új kihívást is jelent: az e-járművek által használt parkolóházaknak ugyanis speciális tűzbiztonsági megfontolásoknak is eleget kell tenniük. 2024-ben a katasztrófavédelem tűzvédelmi műszaki irányelvei is frissültek”

– hívja fel a figyelmet Seres Zoltán, a Siemens Zrt. tűzvédelmi szakértője.

„Az ezeknek való megfelelés, tehát a magas szintű tűzbiztonság megteremtése érdekében az üzemeltetőknek mielőbb érdemes lépniük, többek közt a még gyorsabb tűzérzékelést és beavatkozást lehetővé tevő tűzvédelmi megoldások alkalmazása felé.”

Mit kell tudni a tűzvédelmi műszaki irányelvekről?

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által publikált tűzvédelmi műszaki irányelvek az országos tűzvédelmi rendeletben (OTSZ) előírt követelmények teljesítésére tartalmaznak gyakorlati megoldásokat. Az irányelvek alkalmazása ugyan önkéntes, de ezeknek az ajánlásoknak a megfogadásával az épületek üzemeltetői, valamint a gyártók, tervezők és más, érintett szereplők biztosak lehetnek benne, hogy megfelelnek a rendeletben előírt biztonsági szintnek. Az irányelvek között útmutatást találhatunk többek között az épületek kiürítésére, a beépített tűzjelző és tűzoltó berendezések tervezésére, illetve telepítésére, a szabadtéri rendezvények védelemre, valamint a robbanások elleni védekezésre vonatkozóan is. Emellett pedig a témaspecifikusan foglalkoznak a Li-ion akkumulátorok gyártásával, tárolásával az akkumulátorgyárak területén, valamint az elektromos személyautók töltésével és tárolásával a gépjárműtárolókban.

1. Megállítani a láncreakciót: tűzterjedés elleni védelem

A 2024-ben közzétett irányelvek az épületszerkezetet, a parkoló elrendezését, valamint a hő- és füstelvezetést tekintve is új ajánlásokat fogalmaznak meg, és kiemelten foglalkoznak az elektromos járművek által használt gépjárműtárolókban való tűzterjedés elleni védelemmel. E téren a korai tűzérzékelés kulcsfontosságú, amelyhez a hagyományos eszközökön túl, már innovatív, még hatékonyabb megoldások is rendelkezésre állnak.

Az egyik ilyen lehetőség a levegőmintavételes füstérzékelő (ASD) technológia. Ez az integrált füstérzékelő rendszer a védendő, akár több mint 6 ezer négyzetméteres beltéri területet fokozott érzékenységgel, folyamatosan monitorozza, úgy, hogy a csőhálózatán elhelyezett lyukakon keresztül levegőmintákat szív be, és ezeket értékeli ki egyetlen központban. Ezt a megoldást egy épületmenedzsment rendszerrel összekötve, füst érzékelése esetén, akár további tűzvédelmi intézkedések is automatikusan életbe léphetnek: lekapcsolható például az érintett e-töltősor áramellátása, vagy azonnal elindítható a HVAC-rendszeren keresztül a füstelvezetés, ezekkel is csökkentve az esélyét a tűz elterjedésének, illetve további károk keletkezésének.

„Ezt a védelmet kiegészíthetik továbbá az olyan pontszerű füstérzékelők, amelyek az intelligens jelkiértékelő algoritmusok alapján alkalmasak a zavaró tényezők, például a por vagy a kipufogógáz kiszűrésére. Azaz valóban csak a „megfelelő típusú” füst esetén jelezzenek, megbízhatóbbá téve így az egész rendszert.”

– magyarázza a szakértő.

Speciális tűzbiztonsági megfontolások e-járművek esetén

Bár többször fordulnak elő a hagyományos járművekhez kapcsolódó tűzesetek, az EV-akkumulátorok tüze kémiai energiát szabadít fel, ami a hőmérséklet gyors emelkedését, ún. „hőmegfutást” okoz. Ez az akkumulátor elektrolitgőzének robbanásszerű égését eredményezi, ami miatt a tűz, különösen a zsúfolt parkolóházakban, könnyen átterjedhet a környező járművekre is. Ezért jellemzően nehezebb és hosszabb ideig tart eloltani az EV-tüzeket, mint a hagyományos autókban keletkezetteket, és tudnak akár strukturális kárt is okozni egy épületben. Egy másik kritikus tűzbiztonsági pont lehet az infrastruktúra (pl. akkumulátoros energiatároló berendezések) és a töltőállomások védelme is, ahol például túlfeszültség, túlmelegedés vagy egy sérült kábel is okozhat tüzet.

2. Észlelni a problémát: vizuális füst- és lángérzékelés

„Azzal is értékes másodpercek takaríthatóak meg a tűzterjedés elleni védekezésben, ha nem csak a füstöt, hanem már a parázsló tüzet is felismeri a tűzvédelmi rendszer. – mutat rá Seres Zoltán. – „Erre képesek már a képváltozásokat egy algoritmus alapján folyamatosan analizáló, videós tűzérzékelő kamerák. Ezek optikai úton, folyamatosan pásztázva és elemezve a környezetet azonosítják akár a legapróbb füst- és lángforrásokat, szintén különbséget téve azok forrása között.”

Ez a megoldás nagy belmagasságú, félig nyitott terek esetén vagy akár kültéren is alkalmazható, mivel a légáramlás nem tudja megzavarni az optikai érzékelőket, és alacsony intenzitású megvilágítás esetén is működik. Azaz ideális kiegészítő védelmet biztosít például kültéri e-töltőknél, ahol a nagyértékű berendezések és a járművek védelmét más módon egyáltalán nem, vagy csak nagyon körülményesen lehetne megoldani.

3. Ha már megtörtént a baj: oltás vízköddel

A korai tűzérzékelést korszerű oltási technológiákkal párosítva az akkumulátoroknál keletkező tüzek is hatékonyan megfékezhetőek. Magasnyomású vízködös – azaz magas nyomáson porlasztott vízzel történő – oltással gyorsan lehűthetőek az akkumulátorcellák, megszakítva ezzel az égési láncreakciót, és megakadályozva a tűz átterjedését.

Ennél az oltási technológiánál a hűtési hatás elérése érdekében a rendszer akár négyszázszorosára is képes megnövelni egy vízcsepp felszínét, ezzel is megsokszorozva a víz hűtési és oltási hatékonyságát. Az akkumulátortüzeknél pedig különösen fontos a hűtés így elért folyamatossága, mivel a tűz újragyulladásának kockázata is magas.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Aki elektromos kerékpár vásárlása mellett dönt, a lehető leghatékonyabban szeretné megvédeni járművét lopás ellen.

Annak érdekében, hogy még jobban megnehezítse a tolvajok dolgát, a Bosch eBike Systems az akkumulátorokra is kiterjeszti a digitális lopásvédelmet. A Bosch a CES 2025 szakkiállításon mutatta be akkumulátorzár (Battery Lock) megoldását. Ez a piacon egyedülálló funkció gondoskodik arról, hogy lopás esetén az elektromos kerékpár akkumulátora használhatatlanná, így a tolvajok számára értéktelenné váljon. Az új megoldás kiegészíti az eBike Lock és az eBike Alarm funkciók köré épülő intelligens rendszer digitális lopásvédelmi portfólióját.

„Az akkumulátor az eBike egyik legértékesebb alkatrésze. Az akkumulátorzárral az elektromos kerékpárok tulajdonosai egy olyan intelligens biztonsági funkcióhoz juthatnak, amellyel járművüket még hatékonyabban védhetik a lopástól”

– ismertette Gregor Dasbach, a Bosch eBike Systems digitális részlegének vezetője.

„Digitális lopásvédelmi portfóliónk bővítésével nagy lépést tehetünk víziónk felé, amely szerint a jövőben már egyetlen Bosch-rendszerrel szerelt elektromos kerékpárt sem lophatnak el.”

Akkumulátorzár: az eBike akkumulátor kiegészítő digitális védelme

A kivehető akkumulátorokat – mint például a PowerTube és a PowerPack – mechanikus zár biztosítja, az új akkumulátorzár (Battery Lock) digitálisan egészíti ki ezt a védelmet. Amint az eBike Flow alkalmazásban aktiválják az akkumulátorzár funkciót, az akkumulátor az eBike leállításakor automatikusan lezárul. Ha ezt egy másik, szintén intelligens rendszerrel felszerelt elektromos kerékpárba helyezik, a rendszer automatikusan megszakítja a motor energiaellátását, ezzel a teljes kerékpárt használhatatlanná teszi a felhasználó számára. Így a lopott akkumulátor értékesítése is értelmetlenné válik, ami tovább csökkenti a lopás kockázatát.

Teljes rugalmasság: az intelligens rendszerben minden akkumulátorral, illetve akkumulátorkombinációval kompatibilis

Az akkumulátorzár (Battery Lock) funkcióhoz több digitális kulcs, így az eBike Flow alkalmazással rendelkező okostelefon, valamint a Kiox 300 vagy a Kiox 500 kijelző is használható egyidejűleg. Az eBike Flow alkalmazással ezek a digitális kulcsok rugalmasan kezelhetők, így az akkumulátorzár akár ki is kapcsolható, ha a tulajdonos például barátaival vagy családtagjaival szeretné megosztani az akkumulátort. Az akkumulátorzár emellett az intelligens rendszerben minden akkumulátorral, illetve akkumulátor-kombinációval kompatibilis, illetve a DualBatteries technikával és a PowerMore 250 hatótávnövelővel (Range Extender) is működik.

Optimális kiegészítő lopásvédelem

Új akkumulátorzár (Battery Lock) funkcióval a Bosch eBike Systems tovább bővíti digitális biztonsági portfólióját, még hatékonyabb lopásvédelmet kínál az elektromos kerékpárok tulajdonosai számára. A már elérhető eBike Lock funkció esetében az okostelefon, valamint a Kiox 300 és Kiox 500 kijelzők szolgálnak digitális kulcsként a motor energiaellátásának aktiválásához. Az eBike Alarm funkció a kerékpár pontos helyéről tájékoztatja a felhasználókat, és gyanús mozgás esetén riasztást ad. Az eBike eltulajdonításakor a felhasználó push-értesítést kap okostelefonjára, és elindul a helymeghatározás. Eltulajdonítás esetén a lopási jelentés foglalja össze az elektromos kerékpár azonosítóit és a bűncselekménnyel kapcsolatos összes fontos adatot, amely azután az élő nyomkövetés linkjével együtt továbbítható a rendőrség felé. Az eBike Pass egyfajta digitális járműnyilvántartási okmányként szolgál, amely az eBike-tulajdonosok a kerékpár összes fontos adatát könnyen és egyszerűen áttekinthetik.

2025 nyarától elérhető

Az akkumulátorzár (Battery Lock) funkció az eBike Flow alkalmazáson keresztül táveléréssel (Over the Air) telepíthető az intelligens rendszerrel rendelkező Bosch eBike modellekre. A Flow+ előfizetés részeként 2025 nyarától jelenik meg a kínálatban.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A közúti biztonságot, a közlekedési hálózatok hatékonyságát, valamint a balesetek és a forgalmi torlódások elkerülését is segítheti az a digitális iker keretrendszer, melynek fejlesztésén a floridai és a szöuli egyetemmel együttműködésben a Debreceni Egyetem Informatikai Karának szakemberei dolgoznak.

A Fraternity fantázianévre keresztelt tudományos projektet a HU-rizont program négyszáz millió forinttal támogatja.

November közepén Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter a Debreceni Egyetemen jelentette be, hogy a modellváltó felsőoktatási intézmények nemzetközi léptékű kutatásaihoz kapcsolódó HU-rizont programban 12 milliárd forintból harminc pályázat valósul meg. Ennek egyik eleme a Fraternity cooperatív környezet kialakítása az autonóm járművek tesztelésére elnevezésű projekt, melynek fejlesztését a Debreceni Egyetem Informatikai Kara (DE IK) végzi.

Hajdu András, a fejlesztés szakmai vezetője, a DE IK dékánja a hirek.unideb.hu-nak elmondta, hogy az intelligens közlekedési rendszerekben (ITS) mért valós idejű információk és megfelelő vezetést támogató üzenetek járművekhez való továbbítása jelentős mértékben javíthatja a biztonságos és a dinamikus közlekedést.

– Ez a projekt azért tekinthető hiánypótlónak, mert jelenleg nincsenek olyan platformok, amelyekkel az automatizált járművekkel kapcsolatos, kollektív együttműködésen alapuló ITS-megoldásokat, az intelligens közlekedési rendszereket tesztelni lehetne. Gyakorlatilag egy digitális keretrendszert szeretnénk kidolgozni, amely lehetővé tenné, hogy az autóhasználók és az intelligens közlekedési megoldások számára skálázható tesztkörnyezet jöhessen létre. Ebben bármilyen új forgalmi helyzet modellezhető lesz, az eredmények alapján pedig továbbfejleszthetőek azok az autonóm járműveket kiszolgáló algoritmusok, amelyek révén megbízhatóbban működhetnek majd az intelligens rendszerek – mondta a kari vezető.

Hajdu András megjegyezte: a városi és a gyorsforgalmi közlekedésre lefordítva egyaránt lehetne alkalmazni ezt a keretrendszert, melyben olyan megoldások tesztelése végezhető el, amelyekkel időben elkerülhető a nagyobb torlódások kialakulása, nagyobb figyelmet kaphatnak a gyalogosok, rolleresek, kerékpárosok. Nem csupán tesztkörnyezetet kínál az ITS-szenzoroknak a kar, hanem adatokat és az IK rendelkezésére álló autonóm jármű révén lidar adatokon alapuló saját teszteredményeket is képes lehet majd produkálni, így a keretrendszer helyben is használható lesz.

– Van egy adott jármű, ami sok mindenre képes, ennek a szoftverét az autógyártó frissíti. A keretrendszer azoknak érdekes, akik az autonóm járművezetéshez szükséges fejlesztéseket végzik és a hatékony szoftverfrissítések, azaz a biztonságosabb közlekedés érdekében minél többféle forgalmi helyzetet szeretnének lemodellezni, ezáltal még okosabb járművet létrehozni. A platformunkban eleinte egy általános, formális programozási nyelvet használunk, de később minden leírható lesz benne, amire szükség van, tehát bármilyen közlekedési forgatókönyv letesztelhető lesz – magyarázta a dékán.

A projekt másik vezető szakembere, Do Van Tien, a Debreceni Egyetem Informatikai Kar tudományos tanácsadója szerint hamarosan lehetőség lehet arra, hogy az intelligens szoftvereket gyártó cégek az IK keretrendszerében végezzék el a szükséges teszteket.

– Sok iparvállalat dolgozik az intelligens közlekedés támogatását célzó innovatív megoldásokon, a gyártók pedig ezeket a szoftvereket integrálják az autonóm járművekbe. Ezek minden esetben olyan komplett eszközök, amelyeket nagy hatékonysággal és biztonsággal lehet használni. A projektünk egyik célja a költségcsökkentés, ami a fejlesztő cégeket együttműködésre sarkallja. Nem arra törekszünk, hogy feltaláljuk a spanyolviaszt, sokkal inkább lehetőségeket szeretnénk kínálni arra, hogy a meglévő információt feldolgozó szoftvereket még pontosabban és biztonságosabban lehessen használni. Ezzel a közlekedésben résztvevők járnának a legjobban – hangsúlyozta a szakember.

A projektben két külföldi partner dolgozik együtt az Informatikai Karral. Az egyik a Floridai Egyetem, melyet a legjobb öt állami egyetem között tartanak számon és fő profiljuk a mesterséges intelligencia, az algoritmusfejlesztés, a megerősítéses tanulás, valamint a nagy nyelvi modellek alkalmazása. A kar másik partnere a Szöuli Egyetem, melynek nagy tapasztalata van az intelligens közlekedési szoftverek fejlesztésében, az új technológiák koordinálásában, valamint szoros kapcsolatban állnak a Magyar Közút Nonprofit Zrt-vel is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!