Okoseszközök
Már a zsebünkben is elférnek a webáruházak, és ezt ki is használjuk
Az okostelefonok szerepe évről évre egyre kiemelkedőbb az online vásárlások során – többek között ez derült ki a Reacty Digital átfogó éves e-kereskedelmi felméréséből, mely a 18-79 éves magyar lakosság körében vizsgálja az online vásárlással kapcsolatos attitűdöket, szokásokat.
A fordítóprogramok és a globális logisztika segítségével egyre inkább tűnnek el a korlátok, így bár a többség magyar nyelvű webáruházakat preferál, a távol-keleti piacterek jelentősége is növekszik, elsősorban az olcsó termékeknek köszönhetően.
Ruhát még mindig sokan rendelnek online, a háztartási gépek iránti kereslet némileg visszaesett
Továbbra is a ruházat a legnépszerűbb online, a kategória évek óta a lista élén áll, az elmúlt egy évben az online vásárlók kétötöde (42%) rendelt ide tartozó terméket. Az egészséghez kapcsolódó termékek is őrzik helyüket a toplistán, amire ebben az évben a barkács és kerti termékek, a játék-ajándék, valamint a háztartási- és vegyiáruk fértek fel, ezekből a kategóriákból tízből három online vásárló rendelt a megelőző egy évben. A sokáig élmezőnyben lévő háztartási kis- és nagygépek kategória az elmúlt évek folyamatos csökkenése után kimaradt a TOP5-ből, de továbbra is a rendelők negyede választotta ezt a kategóriát (is).
Kis képernyőn is nagy élmény kell
Az utóbbi évek egyik meghatározó e-kereskedelmi trendje az okostelefonon történő vásárlás. Évről évre egyre többen vannak, akik legalább a vásárlási folyamat egy részét (pl. információszerzés, rendelésleadás, fizetés) ilyen eszközön végzik, a 2024-es felmérés alapján az online vásárlók közel háromnegyede (73%) tesz így, míg három évvel ezelőtt még csak tízből hatan (60%) nyilatkozták ezt. Ezzel párhuzamosan csökkenő tendencia látszik az asztali számítógépek, illetve laptopok használatában, így egyértelmű az átrendeződés a kisebb képernyők irányába. Nem meglepő hát, hogy minden második (55%) online vásárlónak fontos, hogy a webáruház mobilról/tabletről is könnyen kezelhető legyen, akár optimalizált weboldal, akár saját applikáció segítségével. Az okostelefont/tabletet használók több mint fele (56%) inkább az utóbbi verzióra szavaz, bár a reszponzív weboldal kedvelői (37%) sincsenek kevesen, egy szűk réteg (7%) pedig bizonytalan abban, melyiket részesíti előnyben.
A többség magyar nyelvű webáruházból rendel szívesen…
Az online vásárlók háromnegyedének (76%) fontos, hogy a webáruház magyar nyelven elérhető legyen, 49 százalék számára ez kiemelt tényező. Ezzel összhangban az online vásárlók több mint fele (54%) csak magyar nyelvű weboldalról rendelt az elmúlt egy évben. A nőkre jellemzőbb, hogy az anyanyelvükhöz ragaszkodnak, mint ahogy az idősebbekre és a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezőkre is. Minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy vásárolt valamilyen külföldi oldalról akár eredeti nyelven használva azt, akár a böngésző által kínált automatikus fordítást igénybe véve. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők fele (49%) vásárolt valamilyen külföldi oldalról, így körükben legmagasabb ez az arány, de közöttük vannak legnagyobb arányban azok is, akik nem tudják eldönteni, vagy nem emlékeznek pontosan. A fordítóprogramok felődésével ma már pillanatok alatt magyar nyelvűvé alakítható bármilyen webáruház, ha ez jó minőségben történik, akkor a felhasználó akár észre sem veszi, hogy nem hazai oldalt használ.
…de nem zárkóznak el akár a Távol-Kelet elől sem
A külföldi oldalak közül egyértelműen az újonc Temu a legnépszerűbb, tízből négy (39%) online vásárló rendelt innen az elmúlt egy évben, a nők átlag feletti arányban. A nők egyébként is hajlamosabbak olyan terméket rendelni, melyet online hirdetésben láttak, így a Temu intenzív reklámkampánya elsősorban őket szólítja meg. Az oldal ráadásul magyar nyelven is olvasható, aminek köszönhetően még szélesebb réteget tud elérni. A SHEIN-ről az online vásárlók 15, AliExpress-ről pedig 13 százaléka vásárolt a vizsgált időszakban, a többi felsorolt webáruházból (pl. Amazon, Wish, Zalando) ennél kevesebben.
A külföldi rendeléseknek kedvez, hogy az online vásárlók bő fele (55%) szívesen vár hosszabb szállítási időt is, ha cserébe olcsóbban kaphatja meg a rendelését, tízből négy (40%) online vásárlót pedig nem érdekel, hogy valójában kitől vagy honnan vásárol, amíg azt a terméket / szolgáltatást kapja, amit megrendelt. Csupán az online vásárlók harmada (33%) jelezte, hogy saját bevallása szerint figyel arra, hogy inkább hazai cégektől, vállalkozóktól rendeljen a külföldiek helyett.
A külföldi weboldalak előnye a vásárlók szerint, hogy olcsóbban juthatnak hozzá a termékekhez és nagyobb választékot találnak ezekben az áruházakban, akár olyasmit is, ami hazai szinten nem elérhető. Ellenérv a szemükben, hogy általánosságban kevésbé bíznak meg ezekben a külföldi, sokszor csak angol nyelven elérhető webshopokban, bár kellően alacsony ár esetén akár azt a kockázatot is könnyebben bevállalják, hogy mégsem kapják meg a terméket, vagy a vártnál rosszabb minőségben. Néhány vásárlót a hosszú szállítási idő is inkább a hazai webáruházak felé terel, hiszen bizonyos esetekben az alacsonyabb ár sem kompenzálja, hogy 3 nap helyett 3 hetet kell várni a csomagra.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Okoseszközök
Az AI kilépett a képernyőről: Magyarországon elsőként szólította meg egy virtuális ember a közönséget
A mesterséges intelligencia eddig főként digitális környezetben működött: chatfelületeken, hangasszisztensekben vagy ügyfélszolgálati rendszerekben.
Az E.ON az INTREN digitális ügynökséggel közösen kiléptette az AI-t a virtuális térből a fizikai világba és megszületett Anna, az E.ON digitális márkanagykövete. A projekt egy teljesen új korszak kezdetét is jelenti: a „digital human” ugyanis képes személyesen megszólítani a közönséget, reagálni a kérdésekre, és valós idejű interakciót biztosítani.
„Ez a megoldás nem csupán technológiai innováció, hanem kulturális áttörés is. Bemutatja, miként válhat az AI egy márka arcává, és hogyan képes a fizikai térben is márkaélményt teremteni”
– hívja fel a figyelmet Váczi Dániel, az INTREN cégcsoport AI szakértője.
A technikai kihívások – hogyan születik meg egy „digital human”
Egy digitális ember létrehozása összetett feladat, amelyben több technológiai terület találkozik.
- Nagy nyelvi modellek (LLM-ek) integrálása: Anna mögött egy fejlett AI nyelvi modell áll, amely képes természetes nyelven kommunikálni, és a márka specifikus tudásával kiegészítve releváns válaszokat adni.
- Vizualizáció és 3D megjelenítés: Anna nem csupán egy kétdimenziós avatár, hanem egy 3D-s hatást keltő megjelenés, amely valóságosabbá teszi az interakciót.
- Lip sync technológia: a beszéd és a szájmozgás összehangolása kritikus, hiszen a legkisebb eltérés is rontja az élményt.
- Latency optimalizálás: az AI válaszidejének minimalizálása kulcsfontosságú, hogy a beszélgetés természetesnek hasson.
- Hardver integráció: kamera, mikrofon, depth-szenzor és GPU-alapú számítógép biztosította, hogy Anna képes legyen érzékelni a környezetét, fókuszálni a beszélőre, és valós idejű interakciót nyújtani.
„A legnagyobb kihívást a LipSync és a Latency optimalizálás jelentette. Az emberek azonnal észreveszik, ha a szájmozgás nincs szinkronban a hanggal, vagy ha az AI késlekedik a válaszban. Ezért millisekundumokban mértük a reakcióidőt, és folyamatosan finomhangoltuk a rendszert. Büszke vagyok rá, hogy olyan megoldást hoztunk létre, amely valóban természetes élményt nyújt, és közelebb hozza az AI-t az emberekhez”
– hangsúlyozza Váczi Dániel.
Az AI kilépése a fizikai térbe – mérföldkő Magyarországon
Anna konferenciáról konferenciára fejlődve bizonyította: az AI nem csupán egy képernyőn megjelenő chatbot, hanem egy valódi, interaktív élményt nyújtó személyiség, amely képes kapcsolatot teremteni az emberekkel. Először egy nagyszabású belsős konferencián Anna egyszerűbb kérdésekre válaszolt, miközben a közönség megismerkedett a technológia alapjaival. Ezt követően a második rendezvényen Anna már képes volt szakmai kérdésekre is reagálni, és analitikát biztosítani a közönség aktivitásáról. Végül pedig már mozdulatokkal is megszólította a közönséget, intett, hívta az embereket, és fejlettebb szenzorokkal érzékelte a környezetét. Így vált tehát Anna már nem csupán egy AI-alapú válaszadóvá, hanem egy valódi márkanagykövetté, aki képes volt személyes kontaktust teremteni a közönséggel.
A jövő: minden márkának lesz AI digitális nagykövete
Az E.ON projektje nem csupán egy technológiai bemutató volt, hanem előrejelzés is a jövőre nézve.
„A közeljövőben minden márkának lesz egy digitális személyisége, amely AI formában jelenik meg”
– véli a szakértő. Kiemeli: az AI brand ambassador képes lesz a márka értékeit közvetíteni, és személyes kapcsolatot teremteni a fogyasztókkal. Emellett a digitális ember a fizikai térben – például üzletekben, bankfiókokban vagy bevásárlóközpontokban – képes lesz termékeket bemutatni, kérdésekre válaszolni, és vásárlásra ösztönözni. Mindezt úgy, hogy feltérképezi beszélgetőtársát (pl. nem, kor stb.) és specifikus kérdésekkel szinte azonnal „leveszi a lábáról”. A digitális nagykövet továbbá képes lesz egyszerű ügyintézési feladatokat ellátni, sorszámot adni, vagy akár QR-kódon keresztül átirányítani a beszélgetést egy valódi kollégához.
https://www.youtube.com/watch?v=4AzBaevEVSk
Anna nem csupán egy technológiai kísérlet volt, hanem egy Hungary First pillanat.
„Magyarországon az elsők között mutattuk meg, hogy az AI képes kilépni a fizikai térbe, és valódi interakciót teremteni. Ez a marketing szakma és az érdeklődők számára is jelzi, hogy a mesterséges intelligencia mára a mindennapi életünk részévé válik, izgalmas újdonság, hasznos eszköz és örülünk, hogy ebben az E.ON márka élen járhat.”
– összegez Károlyi Zsuzsanna, az E.ON Márka és Marketing vezetője.
https://www.youtube.com/shorts/6cjuzuFC8hc
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Okoseszközök
Digitalizálják a Pergamon-oltárt
Virtuális világba helyezik a monumentális művet, és AI ad majd róla háttérinfókat.
A hellenisztikus művészet egyik legjelentősebb alkotásának számító, és a Kr. e. 2. századból, a mai Törökország területéről származó Pergamon-oltár 1930 óta a berlini, róla elnevezett múzeum egyik központi eleme. A monumentális mű hamarosan egy interaktív 3D alkalmazásban is élvezhető lesz.
A Zeusznak szentelt Pergamon-oltár több ikonikus részletét is digitalizálják a Porosz Kulturális Örökség Alapítvány, illetve a Siemens együttműködésének keretében. Több százezer részletes kép készül az istenek és óriások mitikus csatáját ábrázoló, több mint 110 méter hosszú, gazdagon kidolgozott Gigantomakhia-frízről, valamint a Pergamon városának és uralkodó dinasztiájának mítoszát elmesélő Telephos-frízről. Ezeket egy háromdimenziós térbe helyezik, ahol körüljárható lesz az oltár, valamint mesterséges intelligenciát használó alkalmazás segítségével az érdeklődők személyre szabott háttérinformációkat kaphatnak majd a műről.
A digitális installáció nem csupán a mű eddig nem látható részleteit teszi elérhetővé, de csökkenti a hozzáférési korlátokat, és új lehetőségeket nyit a kutatás, az oktatás és a kulturális közvetítés számára.
A Pergamon Múzeum jelenleg átfogó felújításon megy keresztül, és 2027-ben nyitja meg újra kapuit, de az oltár már az újranyitás előtt elérhetővé válik a látogatók számára.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Okoseszközök
Szabályozta az ELTE a mesterséges intelligencia használatát az oktatásban
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem október végén megjelent 4/2025-ös rektori utasítása a tudományetikai alapelveket és a szigorú akadémiai szabályokat szem előtt tartva a teljes hallgatói életpályán át támogatja a felelős és tudatos mesterséges intelligencia használatot.
A mesterséges intelligencia (MI) tudatos és körültekintő alkalmazása segítheti a hallgatók szakmai fejlődését, új tanulási módszereket nyithat meg és növelheti munkájuk hatékonyságát, ezzel versenyelőnybe hozva őket a munkaerőpiacon. Felelőtlen és kritikátlan használata azonban komoly veszélyeket is hordoz, mivel túlzottan leegyszerűsítheti a tanulási folyamatot, rombolhatja az analitikus gondolkodásra való képességet és gátat vethet a tananyag elmélyült, valódi megértése előtt.
Az október végén egyetemi szintű szabályozásként érvénybe lépett Hallgatói MI Kódex ennek megfelelően minden egyetemista számára megengedi az MI eszközök használatát, azonban rögzíti azt is, hogy ezek csak kiegészítő, támogató szerepet tölthetnek be a tanulásban és a hallgatói munkában, nem helyettesíthetik az emberi kreativitást, döntéshozatalt és kritikus gondolkodást. A hallgatókat nem érheti hátrány azért, mert jogszerűen és a kódex szerint támogatott módon használják az MI-t, ugyanakkor szigorú következmények terhelik azokat, akik az etikai és szabályozási kereteket megsértik.
A szabályozás bevezetését az ELTE kari és a hallgatói érdekképviseleti (EHÖK) delegáltjaiból álló eseti kodifikációs bizottság készítette elő, a munkát az ELTE mesterséges intelligencia zászlóshajó program megvalósításáért felelős rektori biztos koordinálta. A kódex ennek megfelelően a karokon már kikristályosodott legjobb gyakorlatokat szintetizálta és integrálta a régió vezető egyetemein fellelhető nemzetközi megközelítéseket is. Az MI oktatásban való használatának rendezésével az ELTE a nemzetközi kiválóságot és a tudományegyetemi igényességet is szem előtt tartó komplex szabályozást alkotott, amely segíti kiváló hallgatói egyetemi tanulmányait és munkaerőpiaci felkészülését.
Támogatott MI-felhasználás
Az utasítás az első órára való felkészüléstől a projektfeladatok elkészítésén át a szakdolgozat beadásáig, vagyis a teljes hallgatói életpálya során támogatja az MI-eszközök felelős használatát. Segíthet például a szakirodalom-feldolgozásban, a témakeresés és projektindítás során, valamint támogathatja az írói blokk leküzdését, a nyelvi szerkesztést, és ötleteket adhat a vizualizációhoz is.
Etikai alapelvek és kötelezettségek
A kódex három sarokponton álló etikai keretrendszert állapít meg. Az átláthatóság és akadémiai tisztaság jegyében a hallgatók – az adott kar által meghatározott formában – minden esetben kötelesek dokumentálni azt, hogy munkájukhoz MI-eszközöket használtak.
Az emberi felügyelet és felelősség elve alapján a hallgatók kötelessége, hogy az MI-t használva a teljes alkotófolyamat során végig megőrizzék az emberi kontrollt és – tanulmányaik során megszerzett tudásuk birtokában – gyakorolják a kritikai ítélőképességet. A hallgató felel azért is, hogy az egyetemen megszerzett tudására alapozva felismerje az MI által generált tartalmak esetleges torzításait, hibáit, a „hallucinációkat”, és kritikusan értékelje azokat.
Az adatvédelem és adatbiztonság szempontjait figyelembe véve, a külön engedélyhez kötött, speciális esetek kivételével kifejezetten tilos a még nem publikált kutatási eredmények, bizalmas információk, személyes adatok, titoktartási szerződésben nevesített kutatási adatok és üzleti információk inputként való felhasználása az MI-eszközök tanítása során.
Tiltott felhasználások
A hallgatókat az MI-eszközök támogatott felhasználása során dokumentációs kötelezettség terheli. Oktatási és kutatási kötelességszegésnek, tudományetikai vétségnek minősül, és a plágiummal azonos megítélés alá esik az MI-eszközök által generált eredmények vagy tartalom (szöveg, kép, hang, kód) forrásmegjelölés nélküli átvétele, azaz saját munkaként, szellemi alkotó tevékenység eredményeként való bemutatása. Az MI nem helyettesítheti az önálló szellemi munkát, és nem tüntethető fel szerzőként. A vizsgák és zárthelyi dolgozatok során az MI-eszközök használata tilos.
A szabályozás bevezetése
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kilenc kara december közepéig dolgozza ki az egyes tudományterületek sajátosságait figyelembe vevő, kari szintű speciális szabályokat. Ezeket a karok legkésőbb 2026. január 31-ig közzéteszik, a szabályok ettől az időponttól kezdve kötelezőek a hallgatókra nézve.
A 2026/2027-es tanév első félévétől az ELTE kötelező képzést indít minden hallgató számára. Az MI működésének, képességeinek és korlátainak megismertetésén, a szabályos és tudatos alkalmazáson, valamint az egyetemi szabályok átadásán alapul majd.
A végrehajtást az egyetem mesterséges intelligenciáért felelős rektori biztosa felügyeli, aki évente felülvizsgálja a szabályozást annak érdekében, hogy a Hallgatói MI Kódex valóban támogassa az egyetemistákat és lépést tudjon tartani a technológia gyors fejlődésével.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
SE Advisory Services néven új globális márkát indít a Schneider Electric
-
Szórakozás2 hét ago
A Mattel pályára állítja az UNO Elite-et: megérkezett a Formula–1 hivatalos kiadása
-
Szórakozás2 hét ago
Ezek a Black Friday sztárjai Magyarországon
-
Gazdaság2 hét ago
Kulcsszerepet játszanak a szoftverek az újgenerációs adatközpontok létrehozásában
-
Gazdaság2 hét ago
A Pekingi Vegyipari Műszaki Egyetemmel írt alá együttműködési megállapodást a Széchenyi István Egyetem
-
Gazdaság2 hét ago
Megbillentette az ingatlanpiac forgási sebességét az Otthon Start Program
-
Zöld2 hét ago
Új módszerrel mutattak ki magasabb légszennyezést gáztűzhellyel főző magyar háztartásokban
-
Gazdaság2 hét ago
Megbízhatósági válságban a magyar munkaerőpiac– miért tűnnek el a kékgalléros munkavállalók?








