Connect with us
Hirdetés

Okoseszközök

Maradandó problémákat okozhat a gyerekek túl korai és túlzott okoseszköz használata

Budapesten tartották meg az első Digitális Gyermek Jólléti Konferenciát és Kiállítást.

A Z-generáció tagjai hétköznapokon hat-hét, hétvégén pedig akár tíz-tizenkét órát töltenek az online térben, döntő többségében közösségi platformokon. A korai és túlzott mértékű digitális eszközhasználat olyan maradandó idegrendszeri és fejlődési elváltozásokat okozhat a gyermekek körében, ami fejlesztéssel sem behozható. Szombaton, Budapesten tartották meg az első Digitális Gyermek Jólléti Konferenciát és Kiállítást.

Az ENSZ felmérése szerint a közösségek hiánya és magány a legnagyobb problémák a fiatalok körében – mondta Nagy-Vargha Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) fiatalokért felelős helyettes államtitkára szombaton a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Digitális Gyermek Jólléti Konferencia és Kiállítás megnyitóján. A kormány, és a témáért felelős KIM célja a digitális függőség csökkentése, hogy a fiatalok kevesebb időt töltsenek online, vagy ha ez nem lehetséges, akkor hasznosan töltsék az időt – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

Az eseményen Somogyi Ákos Gergő, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság főosztályvezetője arról beszélt, hogy a digitális világ jelentette veszélyek leginkább a gyermekeket érintik, ezért nagy felelőssége van a szülőknek és a pedagógusoknak a tudatos nevelés terén.

Nyolcszázszoros a figyelemzavar a gyerekek körében

A szakértők egyetértenek abban, hogy a digitális technológiai eszközök önmagukban nem ártalmasak, de kulcsfontosságú, hogy a gyerekek a megfelelő életkorban, mennyiségben és felkészültség mellett használják azokat. Nem az online térben töltött idő jelenti a legnagyobb problémát, hanem azok a tevékenységek, amelyektől elvonja az időt. Kutatások igazolják ugyanis, hogy a képernyő előtt töltött idő negatívan és tartósan hat a fejlődő, még kialakulatlan idegrendszerre. A gondolkodó agyat kizárólag a megértett és átélt valóság fejleszti, az idegrendszer csak valódi játék és mozgás során fejlődik.

Az Amerikai Pszichológiai Társaság ajánlása 0-3 éves kor között ezért egyáltalán nem támogatja a digitális eszközhasználatot. 3-6 éves kor között a gyermekek idegrendszere napi 20 perc képernyőidőre érett. 6 és 12 éves kor között pedig a logikus gondolkodás kialakulása és az élő szociális kapcsolatok kialakulása a legfontosabb, ekkor maximum 45 percet javasolnak a szakértők. Fontos azonban, hogy 23-24 éves kor körül fejeződik be teljesen a fiatalok fejlődése, mindaddig klinikai és idegrendszeri elváltozásokat okozhat a túlzott digitális eszközhasználat. Ennek jelei már most is egyértelműek a gyerekek körében, egyes kutatások szerint nyolcszázszoros a figyelemzavar és megjelentek olyan problémák is, mint a digitális demencia, a digitális autizmus, a szorongás, a depresszió és a függőség is.

Maradandó következményei lehetnek a túlhasználatnak

Az életkornak nem megfelelő, aránytalan technikahasználat, a túlterhelt idegrendszer kognitív elváltozásokhoz, viselkedési problémákhoz vezethet. Ennek jele lehet, ha a gyermek nem viseli el a hibázást, nem tudja kezelni az indulatait, torzul a valóságképe, kevésbé lesz motivált a cselekvő tevékenységekre. Hosszútávon függőség alakulhat ki és csökkenhet az IQ szintje is. A virtuális kommunikáció során nem termelődik az egészséges kötődéshez szükséges oxitocin hormon sem, ezért az így nevelkedő gyerekeknek sérül az emberi és szociális kapcsolatokra való képessége is. A fejlődési deficit pedig nem behozható fejlesztéssel. A szakértők szerint az egészséges szinapszisok és gondolkodási struktúra kialakulásában a zene, a természet, a sport, képzőművészet támogatja leginkább a fejlődő agyat. A szülők és pedagógusok egyik legfontosabb feladata a gyermekek felkészítése a digitális világra, ehhez azonban elengedhetetlen a folyamatos tájékozódás. Legalább ugyanennyire fontos a pozitív példamutatás és az, hogy alternatívát kínáljanak a gyerekeknek, digitális ingerek helyett például valós élmények formájában.

Új, még ismeretlen veszélyek az Interneten 

Fontos tisztában lenni azzal is, hogy a tartalomszolgáltatók és közösségi média platformok gazdasági érdeke a felhasználók bevonása, hogy minél hosszabb időt töltsenek ezeknek az alkalmazásoknak a használatával. A digitális tudatosság pedig nem elvárható egy gyermektől, aki lényegében teljesen kiszolgáltatott az elé tárt reklámoknak, játékoknak és káros tartalmaknak. Az okostelefont szülői kontroll nélkül használó gyermekek 80 százaléka találkozhat pornográf tartalommal, de a káros tartalmaknál nagyobb veszélyek is leselkednek a fiatal felhasználókra., A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Internet Hotline Osztályára több mint 4400 bejelentés érkezett tavaly visszaélésekről. Az online behálózás és zaklatás mellett nagy probléma a gyermekpornográfia, ami az illegális internetes tartalmak mintegy 76.9%-át teszi ki. A mesterséges intelligencia felhasználásával pedig már az ártalmatlannak tűnő fotók is felismerhetetlenül manipulálhatóak. 13 éves korukra a gyerekek digitális lábnyoma átlagosan több mint 3000 fotót tesz ki, ami még inkább megerősíti a tudatos internethasználat fontosságát.

A szülő segíthet a legtöbbet a gyermeknek

Az NMHH Digitális szülőség kutatása szerint a szülők átlagosan 10-12 éves kor környékén engedik el a gyermekek kezét az online térben. Ekkor már úgy gondolják, a gyermek kompetensebb, mint ők maguk, ami azon a téves felismerésen alapul, hogy a kamaszok ügyesebbek az eszközhasználatban mint szüleik. A tudatosságnak ez azonban csak egyetlen dimenziója, fontos lenne, hogy a felügyelet nélküli használat idejére kialakuljon a fiatalokban a kritikus gondolkodás és a hiteles tartalmak megítélésének képessége. A szakértők szerint a gyerekek eltérő fejlődése miatt nem határozható meg korosztály szerint az ideális időpont az önállósodásra, ezért a gyermekét ismerő szülő hozhatja meg a legjobb döntést.

„A Digitális Gyermek Jólléti Konferencia és Kiállítás célja, hogy felkészítse a szülőket és pedagógusokat a digitális világ kihívásaira és arra, hogyan teremthetnek biztonságos digitális környezetet gyermekeik számára. Igyekeztünk minél több hasznos eszközt, programot és módszertant bemutatni, ami a szülők és pedagógusok segítségére lehet ebben. Az előadások anyagait online is elérhetővé tesszük és honlapunkon megtalálhatóak azok az oktatási anyagok és programok, amik megoldásokat kínálnak a szülőket foglalkoztató problémákra”

– tette hozzá Rétfalvi Flóra a szervező EduTech Hungary Zrt. vezérigazgatója.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Okoseszközök

Még letisztultabb felhasználói élményt hoz a One UI 8.5 bétaverziója

A Samsung bemutatja a One UI 8.5 bétaverzióját, amely megkönnyíti a kreatív tartalmak létrehozását és a biztonságos kapcsolattartást a vállalat okoseszközein.

A One UI 8.5 lehetővé teszi, hogy a felhasználók kevesebb erőfeszítéssel, hatékonyabban tudjanak dolgozni, és olyan frissítéseket hoz magával, amelyek tovább növelhetik a teljesítményt, megkönnyíthetik az eszközkezelést és fokozott biztonságot nyújthatnak.

One UI 8.5: Mit jelent a tartalomgyártásban?

A One UI 8.5 a tartalmak létrehozását és megosztását is jelentősen megkönnyítheti. A frissített Fotósegéddel[i] a felhasználók megszakítás nélkül generálhatnak új képeket. A funkciói lehetővé teszi, hogy folyamatosan szerkesszék a fényképeket, anélkül, hogy minden egyes változatot külön el kellene menteniük. Miután végeztek a módosításokkal, az összes változatot áttekinthetik a szerkesztési előzményekben és egyszerűen kiválaszthatják a kedvenceiket.

A megosztás is gördülékenyebb a Quick Share[ii] fejlesztéseinek köszönhetően, amely képes lehet felismerni a fotókon szereplő személyeket és felajánlja a közvetlen küldés lehetőségét a képekhez tartozó kontaktoknak.

Hogyan segíti a One UI 8.5 az eszközök közötti csatlakoztathatóságot?

Az új, eszközök közötti csatlakozást támogató funkciók megkönnyítik azok kezelését, legyen szó fájkezelésről, a hálózatmegosztásáról vagy a közeli eszközökkel való kommunikációról. A Hangközvetítés[iii] az Auracast segítségével egyszerű kommunikációt tesz lehetővé a közeli LE Audio technológiát támogató eszközökkel. A különböző médiaforrásokból származó hangok mellett a felhasználók mostantól a saját hangjukat is közvetíthetik Galaxy okostelefonjuk beépített mikrofonjával. Ez a megoldás kiválóan használható például túrákon vagy rendezvényeken.

A Tárhelymegosztás[iv] még gördülékenyebb felhasználói élményt biztosít a Galaxy ökoszisztémában azáltal, hogy más Galaxy eszközökön, például táblagépeken és PC-ken tárolt fájlokat közvetlenül a Saját fájlok alkalmazásban is elérhetővé tesz. Emellett lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy más Samsung eszközökről, például a tévéjükről is hozzáférjenek az okostelefonjukon lévő fájlokhoz.

Hogyan maradnak védettek a Galaxy eszközök?

A One UI 8.5 tovább erősíti az eszközök védelmét, és könnyen áttekinthetővé teszi a biztonsági beállításokat. A Lopásvédelem biztosítja az okostelefonok és a rajtuk tárolt adatok biztonságát elvesztés vagy lopás esetén is. A rendszer automatikusan zárolja a képernyőt, ha egymás után túl sok sikertelen kísérlet történik a személyazonosság ujjlenyomatos, PIN-kódos vagy jelszó alapú ellenőrzésre. A Személyazonosság-ellenőrzés a korábbinál is több beállítást véd, így egy extra biztonsági szintet biztosít kritikus helyzetekben.

Elérhetőség

A One UI 8.5 bétaverziója december 8-tól válik elérhetővé a programban részt vevő országokban[v], elsőként a Galaxy S25 sorozat készülékein. A felhasználók a Samsung Members alkalmazáson keresztül jelentkezhetnek a programba.

 

[i] A Fotósegéd Generatív szerkesztés funkciójának használatához hálózati kapcsolat és Samsung-fiókba való bejelentkezés szükséges. A Generatív szerkesztéssel a fénykép mérete módosulhat, legfeljebb 12 MP-ig. A kép mentésekor látható vízjel kerül a képre, jelezve, hogy a kép mesterséges intelligencia használatával készült. A generált kép pontossága és hitelessége nem garantált. A képernyőkép illusztráció, a tényleges felhasználói élmény és a felhasználói felület eltérő lehet.

[ii] Elérhető a One UI 2.1 vagy újabb és az Android Q vagy újabb operációs rendszerrel működő eszközökön. A Quick Share használatához Bluetooth Low Energy és WiFi kapcsolat is szükséges. A tényleges sebesség a készülékektől, a hálózat állapotától és a felhasználói környezettől függően eltérő lehet. A képernyőkép illusztráció, a tényleges felhasználói élmény és a felhasználói felület eltérő lehet.

[iii] Kizárólag a Galaxy S25 sorozat eszközein érhető el, beleértve a Galaxy S25, S25+ és S25 Ultra modelleket. A képernyőkép illusztráció, a tényleges felhasználói élmény és a felhasználói felület eltérő lehet.

[iv] A funkció használatához minden eszköznek ugyanazon Samsung-fiókba kell bejelentkeznie, illetve Wi-Fi és Bluetooth kapcsolat szükséges. A Tárhelymegosztás a One UI 7 vagy újabb verzióval és 5.15 vagy újabb kernel verzióval rendelkező Galaxy okostelefonokon és tableteken, valamint Galaxy Book2 vagy újabb (Intel) és Galaxy Book4 vagy újabb (Arm) modellekkel, valamint a 2025 után kiadott U8000 és újabb Samsung Smart TV modelleken érhető el. A funkciók elérhetősége régiótól és modelltől függően változhat. A képernyőkép illusztráció, a tényleges felhasználói élmény és a felhasználói felület eltérő lehet.

[v] A bétaprogram Magyarországon nem lesz elérhető.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Okoseszközök

Több mint 5 ezer diák és pedagógus vallott: nem várt hatásai lettek az 1 éve bevezetett iskolai mobiltilalomnak

A 2024 szeptemberében bevezetett mobiltilalomtól sokan tartottak: számos diák csalódott volt és félt attól, hogy szükség esetén nem éri el szüleit.

Kiderült: a diákok véleménye azóta sokat változott, a szakképző intézményekben jelentősen javult a fegyelem, miközben a tantestületekben látványos generációs törésvonal rajzolódott ki. A Jójegy összesen több mint 5 ezer diák és pedagógus véleményét vizsgálta az intézkedés eredményeiről.

 A Jójegy 2025 őszén készített felmérésben összesen 4 890 diák és 188 pedagógus vett részt, így Magyarország talán legnagyobb, független vizsgálatává vált az iskolai mobilhasználatról. A válaszadó diákok intézménytípus szerinti megoszlása jól tükrözi az iskolai oktatás sokszínűségét: 30,1% gimnáziumban, 31,3% technikumban, 22,5% szakképző iskolában és 16,1% általános iskolában tanul. Ez a minta lehetővé tette az intézménytípusok közötti különbségek, például a jegyekben és figyelemben tapasztalható változások pontos feltérképezését. A válaszadó pedagógusok közül a legtöbben (34%) gimnáziumokból érkeztek. A technikumi tanárok aránya 27,1%-ot, a szakképzők tanárai 12,8%-ot, az általános iskolák tanárai 20,2%-ot, egyéb intézmények (pl. zeneiskola) oktatói pedig 5,9%-ot tett ki. Így a felmérés nemcsak a diákok, hanem a tantestületek tapasztalatait is kiegyensúlyozottan mutatja, ráadásul lehetőséget ad a generációs és pedagógiai különbségek vizsgálatára egyaránt.

A kutatást végző Jójegy egy magyar fejlesztésű online oktatási platform (KRPR.hu)

 

 Érzelmi hullámvasútra kerültek a diákok: nagyon kevesen örültek a mobiltilalomnak

A mobiltilalomhoz kapcsolódó rendelet bejelentését követően a diákok 32%-a reagált negatívan: 16% szomorú vagy csalódott, 8% dühös volt, 6%-uk pedig szorongott. Mindössze 6% örült a változásnak, viszont a legtöbb diákot semlegesen érintett a szabályozás híre.

„Felmérésünkből kiderült az is, hogy a sokakban megjelent kezdeti düh nem öncélú volt. A legtöbb diák az órarendje miatt a Krétához és a szülői elérhetőséghez fűződő félelmét élte meg”

– mondta Mester Márk, a kutatást végző Jójegy társalapítója.

A tanév során azonban a diákok közel felénél változott az érzelmi állapot: tízből nyolc diák a dühös elutasítástól a beletörődés vagy a pozitív felismerés felé mozdult el. Kiemelkedő volt a szociális felismerés a diákoknál: 47,5%-a többet beszélgetett a szünetekben.

„Látványos eredmény, hogy a szünetekben visszatért a diákok közötti offline kommunikáció”

– emelte ki Mester Márk, aki hozzátette, hogy a digitális eszközöknek és lehetőségeknek is megvan ugyanakkor a megfelelő helye és szerepe, ráadásul az otthoni tanulásban is sokat segíthetnek.

Jelentős különbségek a tanulmányi eredményekben: a diákok negyede javított

A jegyek tekintetében szintén kimutatható volt a pozitív hatás, azonban intézménytípusonként érdemben eltérő eredmények születtek. A gimnáziumban tanulóknak csak 15-18%-a tapasztalt javulást, viszont technikumi és szakképző iskolákban tanulók esetén ez a szám nagyjából a duplája. Összességében a diákok 23,5%-a, azaz közel negyede érezte, hogy a tiltás pozitív irányba mozdított a tanulmányi eredményén. Ezzel szemben mindössze 5,8%-a tapasztalt romlást. A figyelem és aktivitás tekintetében a hatás kevésbé markáns, de itt is jelentős. A diákok harmada, egész pontosan 36,4%-a figyelt jobban, de csak 20,6% lett aktívabb szóban az órákon.

„A telefon elvétele nem fog varázsszóra eredményt hozni: a figyelem nő, de a motivációt a pedagógusnak kell támogatnia. A passzivitás tehát akár más okokra is visszavezethető”

– tette hozzá a Jójegy társalapítója.

Nem a közösségimédia-felületek hiányoznak leginkább a diákoknak

A diákok több mint fele (54%-a) visszaengedné a mobiltelefont az iskolákba, de a válaszok mögött nem a közösségimédia-felületek vagy a játékok iránti vágy húzódott. A leggyakoribb indokok 17%-kal a „biztonsági lánc” (pl. szülők elérhetősége), 15%-kal a „digitális svájci bicska” (pl. Kréta, órarend, buszmenetrend), valamint 8%-kal a szünetekben történő zenehallgatás voltak.

„Volt, aki azt nyilatkozta: »Nem lógni akarok, csak tudni, hogy elérhető vagyok, ha baj van«”

– hangsúlyozta Mester Márk.

A Jójegy alapítói – bal oldalt Nyiri Donát és jobb oldalt Mester Márk (KRPR.hu)

A tanárok háromnegyede bevonná a diákokat is a szabályok kialakításába

A pedagógusok is elmondták véleményüket a mobiltilalomról. Közülük 79,3%-uk jogosnak tartotta a telefonhasználat korlátozását, ami erős szakmai konszenzust jelez a rendelet mellett. A tanárok 47,9%-a szerint a telefonok elvétele erősebb órai figyelmet hozott a diákoknál, 34%-uk tapasztalt növekedést az órai aktivitásban, sőt a fegyelmezési esetek száma is csökkent 46,8%-uk szerint. A tanárok szerint is látványos a közösségi élet újjáéledése: a pedagógusok 82,2%-a szerint a diákok többet beszélgetnek, a folyosók visszakapták régi látképüket, ismét nem a telefonokat bújó fiatalok látványa fogadja őket. A kutatás azonban rámutatott egy látványos generációs törésvonalra is.

„A több mint 10 éve tanító pedagógusok inkább a szigorú, mobiltelefont leadós módszert támogatják. Ezzel szemben a fiatalabb, 2-5 éve tanítók közül sokan nyitottak lennének a rugalmasabb megoldásokra. Sokan kifejtették az órai mobiltelefon-használat előnyeit, amikor az a tanítás szerves részévé válik, mint például a Kahoot vagy AI-eszközök használatakor. Ez a megoszlás a tantestületekben élesen kirajzolódott, de egyértelmű volt, hogy a diákok bevonása a szabályok kialakításába 75%-uk szerint előnyös lenne”

– mondta a Jójegy társalapítója.

 A mobiltelefonok és a megfelelő digitális eszközök az iskolán kívül érdemben segíthetnek

A kutatást végző Jójegy egy magyar fejlesztésű online oktatási platform, amely a megújult érettségi követelményekhez és a központi felvételihez igazodó digitális tananyagokat, animált videókat, gyakorlófeladatokat és vizsgaszimulációt kínál. Alapítói a népszerű, közel félmillió feliratkozóval rendelkező Tízes Lista YouTube-csatorna létrehozói is. A startup rövid idő alatt az egyik leggyorsabban növekvő hazai edukációs márkává vált. Mivel kínálatukban a középiskolai felvételire és az érettségire felkészítő modulok egyaránt megtalálhatóak, így a Jójegy több éven át komplex tananyagokkal támogathatja a diákok tanulmányait, középiskolai felvételire készüléstől, egészen az érettségi letételéig.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Okoseszközök

Az AI kilépett a képernyőről: Magyarországon elsőként szólította meg egy virtuális ember a közönséget

A mesterséges intelligencia eddig főként digitális környezetben működött: chatfelületeken, hangasszisztensekben vagy ügyfélszolgálati rendszerekben.

Az E.ON az INTREN digitális ügynökséggel közösen kiléptette az AI-t a virtuális térből a fizikai világba és megszületett Anna, az E.ON digitális márkanagykövete. A projekt egy teljesen új korszak kezdetét is jelenti: a „digital human” ugyanis képes személyesen megszólítani a közönséget, reagálni a kérdésekre, és valós idejű interakciót biztosítani.

Ez a megoldás nem csupán technológiai innováció, hanem kulturális áttörés is.  Bemutatja, miként válhat az AI egy márka arcává, és hogyan képes a fizikai térben is márkaélményt teremteni”

– hívja fel a figyelmet Váczi Dániel, az INTREN cégcsoport AI szakértője.

A technikai kihívások – hogyan születik meg egy „digital human”

Egy digitális ember létrehozása összetett feladat, amelyben több technológiai terület találkozik.

  • Nagy nyelvi modellek (LLM-ek) integrálása: Anna mögött egy fejlett AI nyelvi modell áll, amely képes természetes nyelven kommunikálni, és a márka specifikus tudásával kiegészítve releváns válaszokat adni.
  • Vizualizáció és 3D megjelenítés: Anna nem csupán egy kétdimenziós avatár, hanem egy 3D-s hatást keltő megjelenés, amely valóságosabbá teszi az interakciót.
  • Lip sync technológia: a beszéd és a szájmozgás összehangolása kritikus, hiszen a legkisebb eltérés is rontja az élményt.
  • Latency optimalizálás: az AI válaszidejének minimalizálása kulcsfontosságú, hogy a beszélgetés természetesnek hasson.
  • Hardver integráció: kamera, mikrofon, depth-szenzor és GPU-alapú számítógép biztosította, hogy Anna képes legyen érzékelni a környezetét, fókuszálni a beszélőre, és valós idejű interakciót nyújtani.

„A legnagyobb kihívást a LipSync és a Latency optimalizálás jelentette. Az emberek azonnal észreveszik, ha a szájmozgás nincs szinkronban a hanggal, vagy ha az AI késlekedik a válaszban. Ezért millisekundumokban mértük a reakcióidőt, és folyamatosan finomhangoltuk a rendszert. Büszke vagyok rá, hogy olyan megoldást hoztunk létre, amely valóban természetes élményt nyújt, és közelebb hozza az AI-t az emberekhez”

– hangsúlyozza Váczi Dániel.

Az AI kilépése a fizikai térbe – mérföldkő Magyarországon

Anna konferenciáról konferenciára fejlődve bizonyította: az AI nem csupán egy képernyőn megjelenő chatbot, hanem egy valódi, interaktív élményt nyújtó személyiség, amely képes kapcsolatot teremteni az emberekkel. Először egy nagyszabású belsős konferencián Anna egyszerűbb kérdésekre válaszolt, miközben a közönség megismerkedett a technológia alapjaival. Ezt követően a második rendezvényen Anna már képes volt szakmai kérdésekre is reagálni, és analitikát biztosítani a közönség aktivitásáról. Végül pedig már mozdulatokkal is megszólította a közönséget, intett, hívta az embereket, és fejlettebb szenzorokkal érzékelte a környezetét. Így vált tehát Anna már nem csupán egy AI-alapú válaszadóvá, hanem egy valódi márkanagykövetté, aki képes volt személyes kontaktust teremteni a közönséggel.

A jövő: minden márkának lesz AI digitális nagykövete

Az E.ON projektje nem csupán egy technológiai bemutató volt, hanem előrejelzés is a jövőre nézve.

„A közeljövőben minden márkának lesz egy digitális személyisége, amely AI formában jelenik meg”

– véli a szakértő. Kiemeli: az AI brand ambassador képes lesz a márka értékeit közvetíteni, és személyes kapcsolatot teremteni a fogyasztókkal. Emellett a digitális ember a fizikai térben – például üzletekben, bankfiókokban vagy bevásárlóközpontokban – képes lesz termékeket bemutatni, kérdésekre válaszolni, és vásárlásra ösztönözni. Mindezt úgy, hogy feltérképezi beszélgetőtársát (pl. nem, kor stb.) és specifikus kérdésekkel szinte azonnal „leveszi a lábáról”. A digitális nagykövet továbbá képes lesz egyszerű ügyintézési feladatokat ellátni, sorszámot adni, vagy akár QR-kódon keresztül átirányítani a beszélgetést egy valódi kollégához.

https://www.youtube.com/watch?v=4AzBaevEVSk 

Anna nem csupán egy technológiai kísérlet volt, hanem egy Hungary First pillanat.

Magyarországon az elsők között mutattuk meg, hogy az AI képes kilépni a fizikai térbe, és valódi interakciót teremteni. Ez a  marketing szakma és az érdeklődők számára is jelzi, hogy a mesterséges intelligencia mára a mindennapi életünk részévé válik, izgalmas újdonság, hasznos eszköz és örülünk, hogy ebben az E.ON márka élen járhat.”

– összegez Károlyi Zsuzsanna, az E.ON Márka és Marketing vezetője.

https://www.youtube.com/shorts/6cjuzuFC8hc 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss