Connect with us
Hirdetés

Okoseszközök

Maradandó problémákat okozhat a gyerekek túl korai és túlzott okoseszköz használata

Budapesten tartották meg az első Digitális Gyermek Jólléti Konferenciát és Kiállítást.

A Z-generáció tagjai hétköznapokon hat-hét, hétvégén pedig akár tíz-tizenkét órát töltenek az online térben, döntő többségében közösségi platformokon. A korai és túlzott mértékű digitális eszközhasználat olyan maradandó idegrendszeri és fejlődési elváltozásokat okozhat a gyermekek körében, ami fejlesztéssel sem behozható. Szombaton, Budapesten tartották meg az első Digitális Gyermek Jólléti Konferenciát és Kiállítást.

Az ENSZ felmérése szerint a közösségek hiánya és magány a legnagyobb problémák a fiatalok körében – mondta Nagy-Vargha Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) fiatalokért felelős helyettes államtitkára szombaton a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Digitális Gyermek Jólléti Konferencia és Kiállítás megnyitóján. A kormány, és a témáért felelős KIM célja a digitális függőség csökkentése, hogy a fiatalok kevesebb időt töltsenek online, vagy ha ez nem lehetséges, akkor hasznosan töltsék az időt – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

Az eseményen Somogyi Ákos Gergő, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság főosztályvezetője arról beszélt, hogy a digitális világ jelentette veszélyek leginkább a gyermekeket érintik, ezért nagy felelőssége van a szülőknek és a pedagógusoknak a tudatos nevelés terén.

Nyolcszázszoros a figyelemzavar a gyerekek körében

A szakértők egyetértenek abban, hogy a digitális technológiai eszközök önmagukban nem ártalmasak, de kulcsfontosságú, hogy a gyerekek a megfelelő életkorban, mennyiségben és felkészültség mellett használják azokat. Nem az online térben töltött idő jelenti a legnagyobb problémát, hanem azok a tevékenységek, amelyektől elvonja az időt. Kutatások igazolják ugyanis, hogy a képernyő előtt töltött idő negatívan és tartósan hat a fejlődő, még kialakulatlan idegrendszerre. A gondolkodó agyat kizárólag a megértett és átélt valóság fejleszti, az idegrendszer csak valódi játék és mozgás során fejlődik.

Az Amerikai Pszichológiai Társaság ajánlása 0-3 éves kor között ezért egyáltalán nem támogatja a digitális eszközhasználatot. 3-6 éves kor között a gyermekek idegrendszere napi 20 perc képernyőidőre érett. 6 és 12 éves kor között pedig a logikus gondolkodás kialakulása és az élő szociális kapcsolatok kialakulása a legfontosabb, ekkor maximum 45 percet javasolnak a szakértők. Fontos azonban, hogy 23-24 éves kor körül fejeződik be teljesen a fiatalok fejlődése, mindaddig klinikai és idegrendszeri elváltozásokat okozhat a túlzott digitális eszközhasználat. Ennek jelei már most is egyértelműek a gyerekek körében, egyes kutatások szerint nyolcszázszoros a figyelemzavar és megjelentek olyan problémák is, mint a digitális demencia, a digitális autizmus, a szorongás, a depresszió és a függőség is.

Maradandó következményei lehetnek a túlhasználatnak

Az életkornak nem megfelelő, aránytalan technikahasználat, a túlterhelt idegrendszer kognitív elváltozásokhoz, viselkedési problémákhoz vezethet. Ennek jele lehet, ha a gyermek nem viseli el a hibázást, nem tudja kezelni az indulatait, torzul a valóságképe, kevésbé lesz motivált a cselekvő tevékenységekre. Hosszútávon függőség alakulhat ki és csökkenhet az IQ szintje is. A virtuális kommunikáció során nem termelődik az egészséges kötődéshez szükséges oxitocin hormon sem, ezért az így nevelkedő gyerekeknek sérül az emberi és szociális kapcsolatokra való képessége is. A fejlődési deficit pedig nem behozható fejlesztéssel. A szakértők szerint az egészséges szinapszisok és gondolkodási struktúra kialakulásában a zene, a természet, a sport, képzőművészet támogatja leginkább a fejlődő agyat. A szülők és pedagógusok egyik legfontosabb feladata a gyermekek felkészítése a digitális világra, ehhez azonban elengedhetetlen a folyamatos tájékozódás. Legalább ugyanennyire fontos a pozitív példamutatás és az, hogy alternatívát kínáljanak a gyerekeknek, digitális ingerek helyett például valós élmények formájában.

Új, még ismeretlen veszélyek az Interneten 

Fontos tisztában lenni azzal is, hogy a tartalomszolgáltatók és közösségi média platformok gazdasági érdeke a felhasználók bevonása, hogy minél hosszabb időt töltsenek ezeknek az alkalmazásoknak a használatával. A digitális tudatosság pedig nem elvárható egy gyermektől, aki lényegében teljesen kiszolgáltatott az elé tárt reklámoknak, játékoknak és káros tartalmaknak. Az okostelefont szülői kontroll nélkül használó gyermekek 80 százaléka találkozhat pornográf tartalommal, de a káros tartalmaknál nagyobb veszélyek is leselkednek a fiatal felhasználókra., A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Internet Hotline Osztályára több mint 4400 bejelentés érkezett tavaly visszaélésekről. Az online behálózás és zaklatás mellett nagy probléma a gyermekpornográfia, ami az illegális internetes tartalmak mintegy 76.9%-át teszi ki. A mesterséges intelligencia felhasználásával pedig már az ártalmatlannak tűnő fotók is felismerhetetlenül manipulálhatóak. 13 éves korukra a gyerekek digitális lábnyoma átlagosan több mint 3000 fotót tesz ki, ami még inkább megerősíti a tudatos internethasználat fontosságát.

A szülő segíthet a legtöbbet a gyermeknek

Az NMHH Digitális szülőség kutatása szerint a szülők átlagosan 10-12 éves kor környékén engedik el a gyermekek kezét az online térben. Ekkor már úgy gondolják, a gyermek kompetensebb, mint ők maguk, ami azon a téves felismerésen alapul, hogy a kamaszok ügyesebbek az eszközhasználatban mint szüleik. A tudatosságnak ez azonban csak egyetlen dimenziója, fontos lenne, hogy a felügyelet nélküli használat idejére kialakuljon a fiatalokban a kritikus gondolkodás és a hiteles tartalmak megítélésének képessége. A szakértők szerint a gyerekek eltérő fejlődése miatt nem határozható meg korosztály szerint az ideális időpont az önállósodásra, ezért a gyermekét ismerő szülő hozhatja meg a legjobb döntést.

„A Digitális Gyermek Jólléti Konferencia és Kiállítás célja, hogy felkészítse a szülőket és pedagógusokat a digitális világ kihívásaira és arra, hogyan teremthetnek biztonságos digitális környezetet gyermekeik számára. Igyekeztünk minél több hasznos eszközt, programot és módszertant bemutatni, ami a szülők és pedagógusok segítségére lehet ebben. Az előadások anyagait online is elérhetővé tesszük és honlapunkon megtalálhatóak azok az oktatási anyagok és programok, amik megoldásokat kínálnak a szülőket foglalkoztató problémákra”

– tette hozzá Rétfalvi Flóra a szervező EduTech Hungary Zrt. vezérigazgatója.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Okoseszközök

Így lehet a beléptetés az otthon digitális infrastruktúrájának része

Egy kapu okos-beléptetőrendszere
képek: Freepik

Az okosotthonról sokáig főként a világítás vagy a fűtés automatikus szabályozása jutott eszünkbe. Ma azonban az otthonautomatizálás már jóval több területre is kiterjed, és egyre több olyan megoldás jelenik meg, amely tovább egyszerűsíti a mindennapi életünket. Az egyik ilyen terület az ingatlan bejáratának okosítása. Ide tartozik a kertkapu és a garázsajtó vezérlése is. A kapunyitás ma már nemcsak távirányítóval történhet, hanem mobiltelefonról, időzített beállításokkal, jogosultságok alapján, sőt más automatizmusokhoz kapcsolva is vezérelhető.

Így válik a kapu az okosotthon részévé

A modern kapu- és garázsajtó-automatizálási megoldásoknak ma már túl kell mutatniuk a puszta nyitáson és záráson. Az is fontos, hogy a használat nyomon követhető és szabályozható legyen, egyértelműsítve, hogy ki, milyen eszközzel és milyen jogosultsággal használhatja a rendszert.

Ennek érdekében több elem kapcsolódik össze:

  • maga a kapu vagy garázsajtó,
  • a működtetésért felelős motor,
  • a vezérlés,
  • és az elérési pontok, például a távirányító, a mobilalkalmazás, a fali kapcsoló vagy egyéb beléptetőmodul.

Egy jól felépített rendszernél alapvető, hogy a felhasználó visszajelzést kapjon a kapu aktuális állapotáról. Egy távolról vezérelt kapunál vagy garázsajtónál ugyanis tudnunk kell, hogy zárva van, nyitva maradt, éppen mozgásban van, vagy hibajelzést küld.

Hogyan kapcsolódik a kapu a digitális megoldásokhoz?

A gyakorlatban két tipikus megoldással találkozunk. Az egyik, hogy a kapu vagy a garázsajtó integrálódik a meglévő okosotthon-platformba, így egy központi felületről kezelhető a világítással, a riasztóval vagy a kamerarendszerrel együtt. A másik, hogy a vezérlést a kapumotor saját alkalmazása biztosítja, és ezen keresztül érjük el a nyitást, a zárást, az értesítéseket és a hozzáférések kezelését.

Az első esetben minden egy központi okosotthon platformról kezelhető, a másodikban pedig a kapu külön felületen, kifejezetten erre a célra kialakított alkalmazásban érhető el. Bármelyik megoldást választjuk, fontos, hogy a működés ne függjön kizárólag internetkapcsolattól vagy felhőszolgáltatástól. Különösen lényeges, hogy a biztonsági funkciók, például a fotocellák, a vészleállítás és a végállásérzékelés akkor is működjenek, ha a hálózat vagy az alkalmazás átmenetileg nem érhető el. Ehhez azonban nemcsak megfelelő vezérlésre, hanem megbízható műszaki háttérre is szükség van. A modern okosotthon-rendszerek alapvető részét képezi egy megbízható kapunyitó automatika, amely nemcsak kényelmes belépést biztosít, hanem a fizikai biztonság szempontjából is fontos szerepet tölt be. Erre épülhetnek rá azok a digitális funkciók is, amelyek a napi használatot átláthatóbbá és biztonságosabbá teszik.

A korszerű rendszerek a vezérlés mellett állapotinformációt is adnak. A végállásjelzők és érzékelők segítségével pontosan követhető, hogy a kapu nyitva vagy zárva van. Így értesítést is küldhet, ha például a kapu hosszabb ideig nyitva marad. Ez különösen hasznos lehet olyan ingatlanoknál, ahol a beléptetés napi szinten több személyt is érint, és nem mindig ugyanaz a felhasználó nyitja vagy zárja a kaput.

Mitől biztonságos egy kapunyitó rendszer?

A kapunyitók többsége rádiójelekkel működik, ezért a biztonság kérdése különösen fontos. A régebbi megoldások gyakran fix kódot használnak. Ez nagyobb kockázatot jelenthet, mert az illetéktelen hozzáférés elleni védelem korlátozottabb. A korszerű megoldások ezzel szemben gördülőkódos technológiát alkalmaznak. Ilyenkor minden nyitáskor új kód jön létre, amelyet a vezérlés csak egyszer fogad el. Ez azt jelenti, hogy egy korábban rögzített jel egyszerű másolása vagy visszajátszása önmagában már nem elegendő a kapu kinyitásához.

Fontos a hozzáférések kezelése is. Ha egy távirányító elveszik, azt törölni kell a vezérlésből. A mobiltelefonos vezérlésnél pedig a felhasználói jogosultságok könnyen módosíthatók vagy visszavonhatók. Ez különösen akkor előnyös, ha nem egyetlen személy kezeli a kaput, hanem több családtag, dolgozó vagy egyéb szolgáltató is hozzáférhet.

Ha a kapuvezérlés hálózatra kapcsolódik, az informatikai biztonságra is figyelni kell. Az erős jelszavak, a kétlépcsős azonosítás és a rendszeres frissítések segítenek csökkenteni az esetleges visszaélések kockázatát.

Egy férfi okosotthonát vezérli telefonját is használva.

Amikor a kapu nem okoz fennakadást

A kapunyitó rendszerek hosszú távú működéséhez megfelelő műszaki kialakítás és folyamatos karbantartás szükséges. A motor kiválasztásánál figyelembe kell venni a kapu típusát, méretét, súlyát, a használat gyakoriságát, a nyitás módját és a környezeti terhelést is. Nem elég a megfelelő teljesítményű motor kiválasztása: a mechanikai elemek pontos beállítása, a sín, a görgők vagy a rugózás állapota, valamint a biztonsági érzékelők helyes elhelyezése ugyanúgy meghatározza a megbízható működést. Más hajtás szükséges például egy könnyű lakossági kapuhoz, mint egy nagyobb, intenzíven használt tolókapuhoz vagy szekcionált garázsajtóhoz.

A digitális vezérlés ebben is segítséget nyújthat. A rendszer naplózhatja az eseményeket, és jelezheti, ha működés közben rendellenességet érzékel. Ez nemcsak a hibák korai felismerését segíti, hanem a karbantartás tervezésében is támogatást adhat.

Okos kapu, nagyobb biztonság

A kapu és a garázsajtó automatizálásánál ma már nem az a fő kérdés, hogy elérhető-e a mobilos vezérlés, hanem az, hogy a rendszer mennyire átgondolt. A jól működő beléptetésben a vezérlés, a biztonsági elemek és a hozzáférések kezelése szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Ebben a rendszerben a megbízható kapunyitó automatika is fontos szerepet kap.

Egy modern okosotthonban a beléptetés más rendszerekkel is összehangolható, így a technológia a mindennapi rutin részeként működik. Például amikor valaki este hazaér autóval, a kapu nyitásával együtt felkapcsolódhat a kerti világítás, a garázsajtó kinyílhat, a riasztó pedig automatikusan a megfelelő üzemmódba válthat.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Okoseszközök

Okos kiegészítők régi autókba – Így tedd modernebbé a verdát!

Okos kiegészítők régi autókba
képek: Freepik

Egy szeretett, de korosodó autónak sajátos karaktere és lelke van, amit egy mai, szoftverekkel teletömött modell ritkán tud reprodukálni. Ugyanakkor kár lenne tagadni, hogy a mindennapi használat során egyre több olyan kényelmi és biztonsági funkció hiányzik belőlük, amelyeket ma már alapvető elvárásnak tekintünk. A jó hír az, hogy a technológiai fejlődés nem hagyja magára a klasszikus vasak kedvelőit, hiszen néhány tudatosan megválasztott kiegészítővel egy idősebb autó is képes lehet felzárkózni a modern kor digitális elvárásaihoz.

A cél: élmény és nyugalom

Amikor az utastér modernizálásáról gondolkodunk, valójában egy zökkenőmentes ökoszisztémát szeretnénk létrehozni, ahol a telefonunk és az autónk egységet alkot. A legtöbb régebbi modellben a hangrendszer még a CD-k vagy kazetták világában ragadt, de egy apró Bluetooth adapter segítségével pillanatok alatt megoldható a vezeték nélküli zenehallgatás és a kihangosítás. Amennyiben az autó rendelkezik AUX bemenettel, a hangminőség meglepően tiszta maradhat, míg régebbi típusoknál az FM transzmitterek jelenthetnek áthidaló megoldást a streaming szolgáltatások eléréséhez.

A legegyszerűbb a vezeték nélküli zenehallgatás az autóban

Az igazi áttörést azonban az utólag beépíthető, intelligens fejegységek jelentik, amelyek integrálják az Apple CarPlay vagy Android Auto interfészeket. Egy ilyen fejlesztéssel a műszerfal központi elemévé válik a valós idejű navigáció és a hangvezérlés, ami nemcsak kényelmesebbé, hanem a telefon nyomkodásának visszaszorításával biztonságosabbá is teszi a közlekedést. A szakszerű beszerelésnél fontos ügyelni a kábelezés rejtett elvezetésére, hogy a modern technika ne törje meg az autó eredeti belső esztétikáját.

Adatáramlás és vizuális asszisztencia

A modernizálás másik fontos pillére a látótér és az autó belső diagnosztikájának bővítése. A digitális kijelzők, például az OBD2 portra csatlakoztatható HUD eszközök olyan adatokat is képesek a vezető látóterébe vetíteni, mint a pontos fogyasztás, a motorhőmérséklet vagy a különböző hibakódok. Ezzel a megoldással olyan információkhoz juthatunk hozzá menet közben, amelyek korábban csak a szervizben, komolyabb műszeres vizsgálat során váltak elérhetővé, így hamarabb felismerhetjük az esetleges műszaki rendellenességeket.

A tolatókamerák és parkolóradarok utólagos felszerelése szintén látványos ugrást jelent a használhatóságban, különösen a rosszabb kilátással rendelkező kupék vagy régebbi szedánok esetében. A technológia ma már lehetővé teszi, hogy ne kelljen szétfúrni a lökhárítót vagy a műszerfalat, hiszen léteznek rendszámtábla-keretbe integrált kamerák és a belső visszapillantó tükörbe rejtett monitorok is. Ezek a finom fejlesztések észrevétlenül simulnak bele az autó környezetébe, miközben nagyvárosi környezetben jelentősen csökkentik a parkolásból adódó stresszt.

Biztonsági technológiák és a kényelem új szintje

A prevenció és a váratlan helyzetekre való felkészülés az okosítás egyik legpraktikusabb oldala. A külső guminyomás-ellenőrző szenzorok segítségével folyamatosan monitorozhatjuk az abroncsok állapotát, ami segít megelőzni a lassú defektből adódó baleseteket és az egyenetlen kopást. Emellett a hordozható, akkumulátoros indítássegítők és kompresszorok olyan multifunkciós eszközökké váltak, amelyek power bankként is funkcionálnak, így a lemerült akkumulátor vagy egy kisebb nyomásvesztés már nem jelenthet áthidalhatatlan akadályt egy hosszabb utazás során.

A technológiai felzárkózás lényege a kényelem maximalizálása, és mi lehetne kényelmesebb annál, mint amikor egy váratlan gumihiba esetén nem a koszos emelővel kell bajlódnunk az út szélén, hanem egy helyszíni defektjavítás szolgáltatást igénybe véve, az utastérben várjuk meg a szakszerű segítséget. Ez a szemléletmód ötvözi a klasszikus autózás szeretetét a modern, szolgáltatásalapú megoldásokkal, ahol a cél már nem a mechanikai küzdelem, hanem a biztonságos és elegáns célba érés.

A stílusos és funkcionális frissítés irányelvei

A kiegészítők kiválasztásakor érdemes a mértéktartásra törekedni, hogy az autó ne váljon kusza kábelrengeteggé vagy egy túlzsúfolt elektronikai szaküzlet bemutatótermévé. A legjobb fejlesztések azok, amelyek funkciót adnak a térnek: egy stabil, mágneses telefontartó vagy egy korrektül rögzített fedélzeti kamera nemcsak hasznos, de segít rendet tartani a vezetői környezetben is. Fontos szabály, hogy semmilyen utólagos kijelző vagy tartókonzol nem akadályozhatja a kilátást, és nem zavarhatja a gyári kezelőszervek elérését.

Egy jól átgondolt frissítéssel a régi autó nem veszíti el a lelkét, csupán képessé válik arra, hogy a tulajdonosa ne érezze hátrányban magát a legújabb modellek mellett sem. A technológiai tuning lényege a harmonikus illeszkedés, ahol az okos megoldások csendben teszik a dolgukat a háttérben, miközben a sofőrnek nincs más dolga, mint élvezni a klasszikus vezetési élményt és a modern kényelem biztonságát.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Okoseszközök

Százból huszonnyolc magyar hagyná, hogy az agya közvetlenül kapcsolódjon az internethez

Mesterséges intelligenciával (MI) vezérelt implantátumok, a bűnözést előre megjósolni képes, MI-alapú biometrikus rendszer, MI-alapú nyelvtanulást segítő applikációk. Ez csak három az utóbbi években bemutatott és használatban már jól vizsgázott innovációk közül, melyek célja, hogy jobbá tegyék az életünket.

Vajon hogyan vélekednek a mesterséges intelligenciáról a magyarok? Mennyire nyitottak arra, hogy személyes adataikat megosszák az MI-alapú szolgáltatásokkal? Elképzelhetőnek tartják-e egy másik bolygó kolonizálását? A legfrissebb nemzetközi reprezentatív kutatás eredményei most választ adnak ezekre a kérdésekre.

Ma már szinte nincs olyan kutatási terület, ahol ne lenne szó az MI-fejlesztésekről. Bár a társadalmi elfogadottsága nő, a technológia széleskörű terjedését továbbra is visszafogja többek között a hiányos adatvédelmi szabályozás. Ezt támasztják alá a Bosch Tech Compass nemzetközi felmérésének eredményei is.

Mesterséges intelligenciával generált illusztráció

A válaszadók – világszerte és Magyarországon is – immár második éve az MI-t tartják a következő évtized legmeghatározóbb technológiájának. Az adatvédelmi kérdésekre adott válaszok azonban világszerte meglepőek. Százból negyven magyar hajlandó lenne megosztani személyes adatait MI-alapú szolgáltatásokkal, ha az nagyobb kényelmet és egyszerűbb életet ígér. Világszinten ez az arány még magasabb, 45 százalék. Különösen figyelemre méltó, hogy a nemzetközi trendhez hasonlóan százból 37 magyar (világszinten 36%) minden személyes adatát megosztaná egy teljesen ingyenes, MI-támogatott egészségügyi ellátásért cserébe. Ez jól mutatja, mennyire nagy az igény a technológiai fejlesztésekre az egészségügy területén.

A felmérés további érdekessége, hogy minden harmadik magyar (35 százalék) önként részt venne egy másik bolygó kolonizálásában. Százból huszonnyolcan pedig beleegyeznének, hogy az agyuk közvetlenül kapcsolódjon az internethez. Ezek az adatok világszinten is hasonló arányt mutatnak (36% és 30%).

Az MI-fejlesztések iránti attitűd pozitív irányba mozdult el. Míg tavaly még 39 százalék, idén már csak 28 százalék használná a mindennapokban az MI-asszisztenst például a határidőnapló kezelésére vagy házimunkára. Ugyanakkor egyre többen fordulnának MI-orvoshoz (44%, tavaly: 39%) vagy MI-pszichológushoz (22%, tavaly: 18%).

A tanulmányról

A Bosch Tech Compass felmérés során a Gesellschaft für Innovative Marktforschung mbH (GIM) 2025 őszén hét országban összesen több mint 12 ezer 18 év feletti embert kérdezett meg. A felmérésben az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Magyarországon és Németországban országonként ezren, míg az Amerikai Egyesült Államokban, Brazíliában, Indiában és Kínában országonként kétezren vettek részt. A reprezentatív kutatást a magyarországi Bosch csoport megbízásából itthon immáron második alkalommal végezték el. A felmérés során a Boscht egyetlen alkalommal sem nevezték meg megrendelőként.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss