Connect with us

Tippek

Mobilfotós kiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Múzeumban

A Huawei Next Image kiállításán díjnyertes magyar fotográfusok és amatőr fotósok képein elevenedik meg az idei, különleges nyár.

Megnyílt a Huawei Next Image mobilfotós kiállítása. 

A World Press Photo kísérő tárlatán hat kategóriában, a magyar szakmai zsűri által választott legjobb amatőr, okostelefonnal készített pályaművek, valamint profi fotográfusok szintén mobillal készült képei láthatók szeptember 24. és október 25 között a Magyar Nemzeti Múzeumban. A kiállítás fókuszában 2020 különleges nyara áll, a fotósok arra keresték a választ, hogyan változott meg a világ idén. Mennyiben mutat mást ezen a nyáron egy vízpart, egy erdő vagy egy távoli város. Mit kezdtek az emberek magukkal, és hogyan élték meg a hosszú hónapok után visszakapott, de a korábbinál mégis korlátozottabb szabadságot.

Díjnyertes magyar fotográfusok

Lehet–e egymástól 1,5 méteres távolságban strandolni? Mennyire látszik a Jupiter az éjszakai égbolton az Ipoly felett? Milyen élmények várnak minket, ha tényleg több a Balaton és kevesebb az Adria? A Word Press Photo kísérő kiállításán díjnyertes magyar fotográfusok és amatőr fotósok mutatják meg, mit jelentett nekik e rendhagyó nyár a saját mobiljuk kameráin keresztül.

A Huawei Next Image vezérgondolata az volt, hogyan változott meg a világ idén. Mennyiben mutat mást ezen a nyáron egy vízpart, egy erdő vagy egy távoli város. Mit kezdünk magunkkal, és hogyan éljük meg a hosszú hónapok után visszakapott, de a korábbinál mégis korlátozottabb szabadságot. A kiállítás a vállalat nemzetközi mobilfotós versenyének legjobb magyar alkotásait vonultatja fel hat kategóriában, amely egyben a mobilfotózás művészi lehetőségeit is felvillantja.

„A kiállítás egyik nem titkolt célja az volt, hogy megmutassuk a mobilfotózásban rejlő művészi lehetőségeket. A technológia fejlődésével a zsebünkben lapuló eszköz nemcsak a pillanat megörökítésére alkalmas, hanem bárkiből fotóművész válhat általa”

– mondta Trubek Zsuzsa, a Huawei Technologies Hungary pr-menedzsere.

A kiállítás fotói és művészei

A Huawei Next Image nemzetközi mobilfotós pályázatának magyar nyerteseit (Varga László – Near, Far; Kiss Adrienn – Good Night; Horváth Edit – Hello, Life; Tompa Attila – Faces; Lovas Sára – Storyteller; Nagy Réka – Live Moments (videó)) több mint 7000 versenyző alkotásai közül választotta ki a zsűri. A kiállításon a magyar díjazottak képeit és videóit láthatjuk profi fotográfusok – Hajdú D. András, Pályi Zsófia, Potyó Imre, Sopronyi Gyula, Stiller Ákos,– szintén mobiltelefonnal készített felvételeivel kiegészítve.

Hajdú D. András a Storyteller kategóriában készített képeket. „Lovaglás, lustálkodás, dinnyeevés, tollasozás és tikkasztó hőség. Idén a járvány bezárt bennünket az országba, de a gyerekek köszönték szépen és remekül érezték magukat a nagyinál, az osztrák határtól egy kőhajításnyira. Az ő mindennapjaikból hoztam el pillanatokat.”

Pályi Zsófi a sajkodi strandon, a füredi Tagore sétányon, a kisoroszi Szigetcsúcson, és a füredi Bocsár dűlőn egy nyugágyban készítette el a Helló, Élet kategória képeit.

Potyó Imre éjszaka cserkészett témák után. Portyára induló kaszáspókot, fűszálon pihenő szitakötőt, az Ipolyon tükröződő Jupitert, és a Börzsöny felett kirajzolódó Göncölszekeret is láthat, aki a Jó Éjszakát kategória képeit böngészi.

A „sportok királynője”, vagyis az atlétika ihlette meg Sopronyi Gyulát, aki az augusztusi 125. magyar atlétikai bajnokságon készített képeket. Különleges látásmódja teljesen új perspektívába helyezi a Közel, s távol kategória fotóit.

Több Balaton, kevesebb Adria – adta ki a jelszót az idei nyaralási szezonra a politika. Stiller Ákosnak több sem kellett, hol a Balaton partján, hol a Balatonban, de mindig szigorúan a Magyar Tenger közvetlen közelében készítette el képeit a zsúfolásig telt tó Arcairól.

A Huawei Next Image kiállítás a World Press Photo kísérő kiállításaként szeptember 24. és október 25. között a Magyar Nemzeti Múzeumban látogatható 2100 Ft-ért. Diákok és nyugdíjasok kedvezményes, 1000 Ft-os áron, míg a nagycsaládosok 4400 Ft-os áron vásárolhatják meg jegyüket a World Press Photo-ra, valamint a Huawei Next Image kísérő kiállításra.

A kiállítás alkotói:

Pályi Zsófia

2007-ben az ELTE kommunikáció-portugál, majd 2010-ben a MOME fotográfia képzésén szerzett diplomát. 2006-2014 között az Origo hírportál fotóriportere volt. Jelenleg szabadúszó fotográfusként tevékenykedik, többnyire magazinoknak, kulturális intézményeknek dolgozik. Többszörös sajtófotó díjas, Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjas, LensCulture finalista. Kedvelt területe a dokumentarista fotográfia, a portré és a megrendezett fotó.

Sopronyi Gyula

1997 és 2011 között 17 alkalommal díjazták munkásságát a Magyar Sajtófotó Pályázaton és kétszer nyerte el az Év Fotóriportere díjat, 2011-ben Balogh Rudolf¬ díjjal tüntették ki. Többek között olyan külföldi sajtóorgánumoknak készített anyagokat, mint a The New York Times, COLORS Magazine, Huffington Post. Közel¬keleti háborús konfliktusokról tudósító képei élénk nemzetközi figyelmet kaptak. 2011 és 2013 között az ENSZ Menekültügyi Hivatalának fotósa volt. 2015-ben elnyerte az először meghirdetett Robert Capa Nagydíj ösztöndíját Kilencven perc című sorozatáért. 2018-tól a 24.hu Fotó és Videórovat vezetője.

Hajdú D. András

A Budapesti Metropolitan Egyetem fotóriporteri tagozatán óraadó tanár, a Nikon magyarországi nagykövete. Munkáival eddig huszonhat díjat nyert a Magyar Sajtófotó Pályázaton, közöttük háromszor kapta meg a nagydíjat. Az elmúlt hat évben kétszer is elnyerte a rangos amerikai Pictures of the Year (POYi) fotópályázat díját képriportjaival. Három alkalommal nyerte el a Pécsi József Ösztöndíjat, 2012-ben a Robert Bosch Alapítvány ösztöndíját, továbbá kétszer a Hégető Honorka multimédia nagydíját. 2013-ban elsőként lett Hemző Károly-díjas. 2018-ban Minőségi Újságírásért díjat kapott egy komplex multimédiás cikksorozatért, majd 2019-ben Robert Capa Nagydíj Ösztöndíjban részesült. 2020-ban az év fotóriporterének választották.

Potyó Imre

Környezetkutató, természetfotós, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa.

2018-ban az Év Természetfotósa, a Varázslatos Magyarország pályázat kétszeres fődíjasa, a világ legrangosabb természetfotós pályázatán – a Wildlife Photographer of the Year-en – pedig már 4 képpel szerepelt sikerrel. A Sony World Photography Awards Magyar nemzeti díját kapta meg 2015-ben. Három éve vezeti az Élet és Tudomány folyóirat Beszélő képek rovatát, rendszeresen ír a Varázslatos Magyarország magazinba is. Szívügye az ismeretterjesztés, ezért számos vetítettképes előadást is tart iskolákban, jeles napokon, klubokban, rendezvényeken. Gyakran szokatlan, merész perspektívában, széles látószöggel készült közeli vagy közgyűrűkkel felszerelt szuper makró képeket készít, a természetfotósok előtt is alig ismert fajokat örökít meg.

Stiller Ákos

2007-től 10 éven keresztül volt a HVG fotóriportere, az évek során több mint 20 sajtófotó díjat nyert, többek között a legjobb 30 év alatti fotóriporternek járó díjat, és a Munkácsi Márton különdíjat a legjobb kollekcióért. Munkája során bevezette és éveken keresztül fotózta és szerkesztette a Nagyítás Fotógalériát, amin keresztül kialakult elköteleződése a nagyobb lélegzetvételű dokumentarista képriportok iránt. 2014-ben kiválasztották a World Press Photo által szervezett Joop Swart mesterkurzusra, a tanyavilágot bemutató sorozatával 2015-ben pedig első díjat nyert a Pictures of the Year International (POYi). Jelenleg szabadúszóként készít fényképeket többek között a New York Times, National Geographic, Bloomberg, Washington Post , CNN, Spiegel, Stern, Wall Street Journal, Le Figaro, Le Monde és a portfolio számára.

Tippek

Március 20-án lesz Sós Bálint Dániel Minden Rendben című filmjének a magyarországi premierje

Március 20-án lesz Sós Bálint Dániel Minden Rendben című filmjének a magyarországi premierje, melynek itt található a trailere:

A filmet a világpremieren, február 14-én a 75. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon a kiemelkedő 21:30-as idősávban telt házzal vetítették.

Nemzetközi sales ügynöksége a cannes-i Arany Pálma-díjas filmeket is bemutató Goodfellas. Olyan alkotókat képviselnek, mint Cristian Mungiu, Mijazaki Hajao,
Nicolas Winding Refn, Jacques Audiard és Gaspar Noé.

Minden Rendben egy tragédia egy nemrég megözvegyült apáról, Sándorról (Hajdu Szabolcs), aki súlyos morális dilemmába keveredik. Az egyetlen szemtanúja lesz egy súlyos balesetnek, amit magatartászavaros kiskamasz fia okoz. Sándornak döntenie kell: vállalja az igazság terhét és a fia életét romokba döntő következményeket, vagy hazudja el a tettet, ami viszont a fiú lelkivilágát torzítja el egy életre? Apai ösztönei az utóbbiba hajszolják bele.

A Minden Rendben fontos morális kérdéseket boncolgat.

Tényleg minden rendben?
A világ az őszinteség korába lépett, mégis minden nap játszmázunk – különösen azokkal, akiket a legjobban szeretünk.

A családról alkotott képünk még mindig tele van idealizált elvárásokkal: harmónia, szeretet, feltétel nélküli támogatás. De mi történik, ha a valóság nem illik ebbe a képbe?
A szeretet néha falakat épít – falakat, amelyek börtönné válhatnak, ha az igazság kimondása a saját szellemi vagy fizikai szabadságunkat veszélyezteti.
Pedig ahhoz, hogy meggyógyuljunk, először szembe kell néznünk azzal, amit eddig magunkba temettünk. Mert végső soron az igazság nem mindig fekete-fehér.

A film szereplői: Hajdu Szabolcs (Egy százalék Indián, Kálmán-nap, Ernelláék Farkaséknál), Sáfrány Ágoston (Napszállta, Most vagy soha, Post Mortem, Maszatvár), Hay Anna (Egynyári kaland, Berosált a rezesbanda, A pillangó), Jakab – Aponyi Zonga Friedenthál Zoltán (Éden, Szerepzavar), Szamosi Zsófia (Mindenki, Egy nap, A martfűi rém), Sodró Eliza (És mi van Tomival, Magyarázat mindenre, Toxikoma), Galambos Péter, Zikkert Milán és Kardos Róbert.

A rendező Sós Bálint Dániel, a forgatókönyvet Nagy V. Gergő és Sós Bálint Dániel írták.

A Minden Rendben operatőre M. Deák Kristóf, látványtervezője Takács Eszter, vágója Gothár Márton, zeneszerzője, Tövisházi Ambrus és Fodor Máriusz. A rendezőasszisztens Apjok Gergely, gyártásvezető Kristóf Kata.

Producerek: Mártonffy Zoltán és Farkas Ádám

A Minden Rendben a Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programjában készült.

Gyártó és magyarországi forgalmazó a CineSuper


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

Ezek a legkecsegtetőbb pályák a mai fiataloknak

diákmunka

Februárban diákok tízezrei hoztak döntést jövőjükkel kapcsolatban, amikor megjelölték, hogy milyen szakokon szeretnének továbbtanulni, de egy dolog biztos: bármilyen pályát is választ valaki, sokkal versenyképesebb lesz a munkaerőpiacon, ha már diákként munkatapasztalatot szerez – mutatnak rá azország egyik vezető iskolaszövetkezetét működtető Prohuman szakemberei, akik arról is beszéltek, melyek ma a legkeresettebb szakmák ma, és hogy alakulhat ez a jövőben.

A felvételi határidők vagy a ponthatárok kihirdetése sok fiatal életében a pályaválasztás izgalmas mérföldköve, de messze nemcsak az határozza meg a karrierutat, hogy ki melyik egyetemen vagy milyen szakon tanul. Bár a tanulmányok fontosak, szinte minden szakmában előnyben részesítik a munkáltatók azokat a pályakezdőket, akik már szereztek némi tapasztalatot, legyen szó szakmai gyakornokságról vagy diákmunkáról.

„Egy ilyen háttér azt mutathatja, hogy a jelölt ismeri a munka világát, tud felelősséget vállalni és rendelkezik alapvető munkahelyi szocializációval. Ráadásul a munkatapasztalat gyakran magasabb kezdőfizetést is eredményez”

– mondta el Bodor Fruzsina, a közvetítési üzletág vezetője Magyarország piacvezető HR-szolgáltatójánál, a Prohumannál.

Miért ér többet egy diákmunkás tapasztalat, mint egy szép önéletrajz?

Az egyik utat a munkatapasztalat megszerzésére a gyakornoki programok jelentik, amelyeket diákmunka-konstrukcióban is le lehet bonyolítani – tette hozzá Tóth Rozália, a Prohuman Diákmunka – Prodiák Iskolaszövetkezet igazgatósági tagja.

„A legnagyobb cégek kiterjedt gyakornoki programokat kínálnak, amelyek során az egyetemisták, főiskolások gyakorlati tapasztalatokkal egészíthetik ki iskolai, elméleti ismereteiket, és ezzel versenyképesebb tudásra tesznek szert. Ezek a programok jellemzően fél évtől két évig tartanak, és számos területen elérhetők, például mérnöki, informatikai, és a business admin szektorban. A gyakornokok ráadásul nemcsak tapasztalatot és kapcsolatokat szereznek, hanem jövedelemhez is juthatnak”

– fogalmazott.

Ugyanakkor nemcsak a szakmai gyakorlat vagy szakmailag releváns diákmunka lehet értékes egy későbbi felvételi folyamatnál. Bár egy vendéglátói vagy kereskedelmi diákmunkás állás első ránézésre nem tűnhet relevánsnak egy mérnöki vagy gazdasági karrier szempontjából, mégis sok tapasztalat mutatja: a munkáltatók figyelnek arra, hogy a pályázó milyen hozzáállással viszonyul a munkához, és sok esetben pozitívumként értékelik, ha a jelentkező fiatal korábban már dolgozott.

„A kemény munka, a felelősségtudat és a kitartás olyan tulajdonságok, amelyek minden szakmában értékesek lehetnek. Ha pedig valaki korábban rendszeresen dolgozott már, ezeken a területeken extra benyomásokat tehet a felvételi folyamat során”

– tette hozzá a Tóth Rozália.

Továbbra is az IT fizet a legjobban, de egyre megbecsültebbek a fizikai munkakörök is

Ami a pályakezdők karrieresélyeit illeti, számos terület van, ahol hatalmas a kereslet a pályakezdőkre, és szinte azonnal munkába állhatnak, ahogy kikerülnek az egyetemek, főiskolák padjaiból.

„Továbbra is jelentős kereslet van oktatási és egészségügyi szakemberekre, pénzügyi és műszaki végzettségű fiatalokra, utóbbiak közül is elsősorban villamosmérnökökre, mechatronikai mérnökökre, minőségbiztosítási szakemberekre – magyarázza Bodor Fruzsina. – Nehezebb elhelyezkedni azokban a szakmákban, ahová a legnépszerűbb egyetemi szakokról vesznek fel jelentkezőket, mint amilyen a PR és marketing, a rendezvényszervezés, a kommunikáció és média.”

A Prohuman közvetítési üzletágának vezetője hozzátette: bár az IT-szakemberek iránti kereslet 2024-ben kissé csökkent, továbbra is ez az egyik legjobban fizetett pálya, ahol a kezdőfizetések bruttó 650–800 ezer forint között mozognak. Hasonlóan kiemelt bér ját például az üzleti szolgáltató központokban is, ahol egy két idegen nyelvet beszélő fiatal akár 550–650 ezer forint közötti bruttó bért is kaphat, gyors fejlődési lehetőségekkel.

Azonban nem kell csüggedniük azoknak sem, akik nem tanulnak tovább felsőoktatásban, hanem a szakmai képzést választották – tette hozzá Tóth Rozália.

„A fizikai szakmák egyre megbecsültebbek, és számos iparágban, például az építőiparban és a gyártásban is óriási a szakemberhiány, mint ahogy burkolókra, ácsokra, szobafestőkre, háztartási szerelő szakemberekre is hatalmas kereslet mutatkozik. A technikusi képzésekben részt vevő diákokat pedig már tanulmányaik alatt gyakran megkeresik a cégek”

– mondja a Prohuman Diákmunka – Prodiák Iskolaszövetkezet igazgatósági tagja.

A legnagyobb kereslet az elektronikai szakemberekre (gyenge- és erősáramúakra egyaránt), targoncavezetőkre, hegesztőkre, lakatosokra, építőipari szakemberekre és vendéglátókra van.

Az AI a jövő, de az emberi szaktudás a kulcs

Az elmúlt évek fejlődésének köszönhetően a mesterséges intelligencia (AI) is egyre fontosabb szerepet játszik a pályaválasztási döntésben, de nem érdemes úgy tekinteni rá, hogy elveszi majd az emberek munkáját.

„Az AI hosszú távon átalakíthatja a munkahelyeket, növelheti a dolgozók produktivitását, új munkaköröket hozhat létre, de az már most jól látszik, hogy van és mindig is lesz számos olyan terület, ahol a technológia nem tudja majd teljes mértékben kiváltani az emberi jelenlétet, az egyéni kreativitást, az emberi szaktudást és itt továbbra is az emberi jelenlét lesz a kulcs

emeli ki Bodor Fruzsina a Prohuman közvetítési üzletágától.

Sőt, bizonyos területeken még akár növelheti is a keresletet – ilyenek például a pszichológia és a mentálhigiénés szakmák, a kézzel fogható produktumokat előállító fizikai szakmák, a kutatás és tudomány, különösen az orvosi és gyógyászati területeken vagy épp a HR bizonyos területei – jósolja Tóth Rozália, hozzátéve: a többi területen sem váltja ki az AI az embert, hanem új eszközökkel vértezi fel és lehetővé teszi, hogy a magasabb hozzáadott értékű feladatokra koncentráljon.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

Már több, mint 40 milliárd forintnyi bírságot gyűjtött össze az AI alapú vállalkozás

A közösségi médiában naponta több millió fotót osztanak meg emberek a családjukról, barátaikról, vagy akár önmagukról – de belegondoltunk már, hogy ezek a képek hová kerülhetnek? Ki férhet hozzájuk? Mire használhatják őket?

A Clearview AI esete megmutatja, hogy az ártatlannak tűnő online jelenlét hogyan válhat egy hatalmas, ellenőrizhetetlen adatgyűjtés részévé. A Jaczkovics Ügyvédi Iroda szakértője bemutatja a céget és az őket érintő bírságolás okait.

Mi az a Clearview AI?

A Clearview AI Inc. egy amerikai vállalat, amely 2017-ben alakult, még a nagy „AI boom” előtt, és tömeges arcfelismerő technológia fejlesztését tűzte ki céljául. A cég szoftvere lehetővé teszi, hogy egy feltöltött arcképet összehasonlítsanak egy hatalmas, interneten gyűjtött adatbázissal, amelyben már több mint 30 milliárd fotó található.

A Clearview AI a képeket olyan népszerű közösségi média oldalakról gyűjti, mint a Facebook, Instagram, Twitter, YouTube és LinkedIn, ezenkívül más nyilvánosan elérhető weboldalakról, beleértve híroldalakat, oktatási intézmények honlapjait, munkahelyi oldalakat, kereshető bűnügyi adatbázisokat. Az adatgyűjtés kiterjed továbbá olyan nyilvános weboldalakra is, ahol emberek arcképei találhatóak, így például blogok, fórumok is a képszerzés forrásai lehetnek. Így már könnyen megtehető az az állítás, hogy a Földön élő 8 milliárd ember jelentős részéről tárolhat a Clearview AI egynél több fényképet.

Az adatokat automatizált eszközökkel, tömegesen szerzik meg ún. „scraping” módszerrel, ami magyarul „lekaparásnak” fordítható. Nem arra kell itt gondolni, hogy kifejezetten portréfotókat keres az algoritmus, hanem olyan képeket, amelyen emberi arcok találhatóak. Tehát ha valaki nem is akar fent lenni a közösségi médiában, akkor is bekerülhet az adatbázisba, ha az ismerősei róla is osztanak meg képet. Az algoritmus nemcsak az emberi arcot azonosítja, hanem metaadatokat is társít hozzájuk (például a kép eredeti URL-jét vagy geolokációs információkat), amelyek segíthetnek az egyének azonosításában.

„Az algoritmus matematikai szempontból értelmezhető vektorokká alakítja az emberi arcokat is tartalmazó képeket, majd keresést végez a saját rendszerében, hogy megtalálja az adott személyt más fotókon is, majd eszerint csoportosítást végez”

– magyarázza dr. Krámli Gergely, a Jaczkovics Ügyvédi Iroda ügyvéde.

Kik használják a Clearview AI-t?

A Buzzfeed News tényfeltárása alapján az USA-ban szövetségi ügynökségek pl. FBI, DEA, BATF rendszeresen használták a Cleaview AI-t, továbbá a New York-i rendőrség, Miami-i és Chicago-i rendőrség is a felhasználók között van. Az egészben talán az legaggasztóbb, hogy a szervezeteknek nem kell külön szerződést kötnie a használatra, hanem munkavállalók is tudnak létrehozni saját fiókokat és próbaverzióban is ingyenesen ki lehet próbálni. 2020-ban egy komoly adatszivárgást követően kiderült, hogy olyan amerikai óriáscégek, mint a Walmart, a Kohl’s, a Bank of America mellett magánnyomozó cégek is a Clearview AI felhasználói közt voltak – sőt, további 26 másik országban, köztük autoriter rezsimek is használták ismeretlen célokra a rendszert.

A Clearview AI-t az orosz-ukrán háborúban is aktívan felhasználják elsősorban az orosz beszivárgó ügynökök és katonák, valamint holttestek azonosítására. A Clearview AI csak emiatt a projekt miatt 2 milliárd fényképet gyűjtött össze orosz közösségi oldalakról a megfelelő azonosíthatóság érdekében.

Adatvédelmi incidensek

2022. február 10. napján az olasz adatvédelmi hatóság elmarasztalta a Clearview Inc.-t. Ennek keretében a hatóság megállapította, hogy a cég jogalap nélkül dolgozott fel személyes, biometrikus és földrajzi adatokat, hiszen a GDPR szerinti jogos érdeke ezt nem tette lehetővé. A hatóság 20 millió eurós bírságra kötelezte a Clearview Inc-t és megtiltotta, hogy Olaszország területén tartózkodó személyekről további adatokat gyűjtsön, valamint az rendszerén arcfelismerő keresztül kezelt személyes adatokat a továbbiakban feldolgozza, elrendelte továbbá a kezelt adatok törlését is.

2020 májusától a francia adatvédelmi hatósághoz több panasz érkezett magánszemélyektől a Clearview AI arcfelismerő szoftverével kapcsolatban, melyek nyomán 2022. október 19-én a hatóság marasztaló döntést hozott. Megállapította a személyes adatok jogellenes kezelését (a GDPR 6. cikkének megsértése), az egyének jogainak megsértését (a GDPR 12., 15. és 17. cikke), a hatósággal való együttműködés hiányát (GDPR 31. cikk), melyek okán szintén 20 millió eurós bírsággal sújtotta a céget.

  1. május 16-án a holland adatvédelmi hatóság 30,5 millió euróra bírságolta a Clearview Inc-t és eltiltotta a további jogszerűtlen adatkezeléstől, több okból is:
  1. Jogellenes adatkezelést végzett: A Clearview AI biometrikus adatokat (arcfelismerési adatokat) dolgozott fel a holland érintettekről anélkül, hogy erre jogalapja lett volna, megsértve ezzel a GDPR 5. és 6. cikkét.
  2. Különösen érzékeny személyes adatokat dolgozott fel: A cég a GDPR 9. cikkének megsértésével különleges kategóriába tartozó személyes adatokat (biometrikus adatok) kezelt.
  3. Tájékoztatás hiánya: A Clearview Inc. nem biztosított megfelelő tájékoztatást az érintettek számára az adatgyűjtésről és -felhasználásról, megsértve ezzel a GDPR 12., 14. és 5. cikkét.
  4. Hozzáférési kérelmek figyelmen kívül hagyása: Két hozzáférési kérelemre nem válaszoltak, és nem segítették elő az érintettek jogainak gyakorlását, ezzel megsértve a GDPR 12. és 15. cikkét.
  5. Uniós képviselő hiánya: A Clearview Inc. nem jelölt ki uniós képviselőt, amely kötelező lett volna a GDPR 27. cikke szerint.

Más európai uniós adatvédelmi hatóságok is megbírságolták a Clearview Inc.-t, így az összesített bírság összege már meghaladja a 100 millió eurót.

Igaz, hogy a Clearview AI-nak van hasznos oldala is, hiszen egy 2017-ben történt floridai autóbalesetben a Clearview AI segítségével azonosítottak egy tanút a rendőrségi testkamerás felvételekről, akinek a megtalálása és vallomása miatt a sofőrrel szemben a vádakat ejtették. Ugyanilyen hasznos körözött bűnözők felkutatása és letartóztatása is. „Hiába állhat azonban a társadalom érdekében a Clearview AI használata, ha az adatbázis jogszerűtlenül van felépítve és ekként is bővül folyamatosan és gyakorlatilag külön ellenőrzés nélkül bárki, bármilyen célra használhatja” – véli dr. Krámli Gergely, AI szakértő ügyvéd.

A Clearview AI honlapja mindenkit biztosít arról, hogy minden a legnagyobb rendben, csak azt nem kell megkérdezni, hogy adatainkat milyen jogalapon kezeli, ha tájékoztatást erről nem kaptunk, hozzájárulásunkat nem adtuk?  Végső soron ez azt jelenti, hogy aki valaha képet osztott meg magáról vagy másokról, gyermekéről az interneten az benne lehet az adatbázisban és csak az önkorlátozással védekezhetünk az ilyen és hasonló AI megoldásokkal szemben?


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss