Dübörög az új tanév, a diákok ismét jóval több időt töltenek képernyők előtt.

Az online házi feladatok, digitális tananyagok és tanulási platformok ma már a mindennapi oktatás részét képezik, ám a túl sok monitoridő komoly terhet róhat a szemre, a gerincre és az alvásminőségre is negatív hatást gyakorolhat. Megfelelő eszközök kiválasztásával, ergonomikus környezet kialakításával és néhány egyszerű szokás bevezetésével azonban sokat tehetünk gyermekeink egészségének védelméért. Az LG szakértői ehhez adnak most gyakorlati tanácsokat, hogy a digitális tanulás problémamentesen támogassa a fejlődést.

A képernyővel szemben ülve eltöltött hosszú órák többféle problémát is okozhatnak. A káros kékfény irritálhatja a szemet, koncentrációs problémákat, fáradékonyságot és fejfájást okozhat, ráadásul csökkenti az alvás-ébrenlét szabályozásáért felelős melatonin hormon szintjét, ami az alvásminőség romlásához vezethet. A nem megfelelő testtartás ugyancsak nem várt problémákat okozhat: a számítógépek előtti görnyedéssel beszűkül a mellkas, elégtelen lesz a légzés, és a belső szerveink is összenyomódhatnak.

Ergonomikus tanulási környezet kialakítása

A legideálisabb eset az, amikor külön monitor és billentyűzet van az asztalon, hiszen a gerincnek a szemmagasságban elhelyezett képernyő sokkal kímélőbb, mint a laptop fölé hajolás. A monitor legyen legalább kartávolságra elhelyezve, és lehetőleg ne tükröződjön vissza a napfény az eszközről. Ha nincs lehetőség külön monitor beszerzésére, azzal is sokat tehetünk, ha egérrel és billentyűzettel egészítjük ki a tanulósarkot, hogy a laptop képernyőjét szemmagasságig emelhessük.

Fontos a megfelelő szék kiválasztása is: olyan modellt válasszunk, amin állítható a magasság, a háttámla dőlésszöge, valamint a karfa pozíciója is. Ideális üléspozícióban a felkarok párhuzamosak a gerinccel, a billentyűzet pedig kényelmesen elérhető úgy, hogy az alkar 90 fokos szöget zár be a felsőtesttel.

Sokat tehetünk a gyerekek szeméért is

Az sem mindegy, hogy milyen kijelzőn tanulnak a gyerekek. A kékfény a látható fény spektrumának rövid hullámhosszú tartománya, amely különösen erős hatással van a szemre és az agy működésére. Hosszú távon előidézhet szemszárazságot, irritációt, a látás elhomályosodását, valamint megzavarhatja a biológiai órát, ami alvászavarhoz vezethet. A gyermekek szeme ráadásul érzékenyebb a felnőttekénél, mert a szemlencséjük még kevésbé képes kiszűrni a kékfényt. Ezen segíthetnek az ún. „szemkímélő kijelzők”: ilyenek például az LG OLED monitorjai, amelyek bizonyítottan kíméletesek a szemmel, hiszen kékfény-kibocsátásuk mindössze 34 százalék, ami jelentősen kisebb az 50 százalékos egészségügyi határértéknél.

Gyakorlati tanácsok a mindennapokhoz

Félóránként-óránként érdemes felkelni a gép elől és mozogni, elvégezni néhány tornagyakorlatot és a szemet is egy kicsit megtornáztatni. Azokat, akik hajlamosak erről megfeledkezni, a mobiltelefonon beállított emlékeztető figyelmeztetheti a rendszeres mozgásra és a folyadékpótlásra. Szintén hasznos lehet, ha maga a tanulóállomás is rugalmas: az ún. Ergo állvánnyal felszerelt monitorok például speciális állvánnyal vannak ellátva, így magasságuk és dőlésszögük könnyedén állítható, ezáltal folyamatosan mozgásban maradhat a diák, és kényelmesen változtathat az ülőhelyzetén. A Swing okosmonitorok pedig bárhová elhelyezhetőek a lakásban, mozgatható állványukkal így akár a kanapén, vagy akár a szőnyegen ülve is hasznos kiegészítői lehetnek a játékos tanulásnak.

A pihentető alvás érdekében 1-2 órával lefekvés előtt már javasolt eltenni az okostelefont és a tabletet, vagy legalább beállítani a kékfényszűrés-funkciót. Érdemes technológiamentes időszakokat kijelölni a nap során, például a közös főétkezések vagy a lefekvés előtti órák alatt. A képernyők előtt töltött idő csak akkor lesz káros, ha elveszi az időt az egészséges mennyiségű alvástól, a nyugodt étkezéstől, a mozgástól és a közösségi tevékenységektől. Fontos, hogy a családok pontosan meghatározzák a kütyühasználat határait, de rugalmasan kezeljék azokat, hogy ne váljanak konfliktusok forrásaivá.

A digitális eszközök nagyban hozzájárulhatnak a kényelmes, szórakoztató tanuláshoz – ha tudatosan és felelősen használjuk őket. Ha odafigyelünk a környezetre, az egészséges szokásokra és a képernyőidő megfelelő egyensúlyára, a technológia valódi segítséget jelenthet gyermekeink fejlődésében, és megkönnyítheti a tanulással töltött mindennapokat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Kritikus gondolkodás vs. mesterséges intelligencia – újabb workshop indul pedagógusoknak.

A mesterséges intelligencia már messze nem csupán beszélgetőtárs: szövegek, képek, videók, táblázatok vagy akár egész prezentáció, kreatív tartalmak előállítására is alkalmas – ez azonban sokak számára egyelőre ismeretlen terület. Mivel egyre több AI-generált tartalommal találkozunk, a kritikai szemlélet és a tudatos használat elengedhetetlen képességünkké kell, hogy váljon. Tippek a szakértőtől.

Az idén 10 éves ProSuli programot a tanároknak szóló digitális kompetenciafejlesztés, a diákokat célzó tudatos internethasználati kezdeményezések és a robotika mellett a folyamatos megújulás jellemzi. Ennek jegyében a program céljai közé emelte a mesterséges intelligencia értelmes és előremutató alkalmazásának elterjesztését is.

Az internetet elárasztják az AI által generált szövegek, képek, zenék és videók. A kérdés az, hogyan lehet felismerni a valós és a mesterségesen létrehozott tartalom közti különbséget. Ez egy olyan készség, ami a következő években a túlélés záloga lesz. „Olyan tudásra van szükségünk, mint a közlekedésben a KRESZ: mindennapi gyakorlat, amely nélkül nem boldogulunk” – mondja Koren Balázs, a ProSuli szakmai vezetője. Nem csupán arról van szó, hogy az AI egy divatos, felkapott technológia. Már most is az életünk része, és bármit képes lemásolni: arcokat, hangokat, írásokat. A határ a valóság és a mesterséges között egyre nehezebben felismerhető.

Hogyan maradjunk éberek? Íme néhány könnyen alkalmazható megoldás

Az AI kritikai szemlélete mindenki számára kulcsfontosságú, ezért érdemes elsajátítani néhány olyan készséget, amelyet bárki könnyedén alkalmazhat a mindennapokban.

„Jelenleg még nincs olyan megbízható eszköz vagy program, amely biztosan kimutatja, ha egy tartalmat AI készített”

– emeli ki a szakember.

 „Ha létezne is ilyen AI-program, ami értékelné egy másik mesterséges intelligencia munkáját, az önmagában sem garantálhatna 100%-os pontosságot. A felismerés emberi képesség kell, hogy legyen” 

– tette hozzá Koren Balázs.

Ha kétségeink támadnak, fontos, hogy ne kényelmesedjünk bele a kételyeinkbe, hanem tegyünk konkrét lépéseket. Egy kép esetében például érdemes alaposan megnézni a részleteket: stimmelnek-e a méretek, a fények, a perspektíva? Van-e valami, ami valószerűtlennek tűnik? Az adatalapú megközelítés, több forrás összevetése és a saját kérdéseink feltevése is sokat segíthet.

Kulcsszerep jut a tanároknak

A tanároknak különösen nagy szerepük van abban, hogy a diákokat a kritikai szemléletre neveljék, miközben ők maguk is tanulják még mindezt.

„Az AI-jal kapcsolatban nincsenek bevált receptek, hiszen együtt tanulunk, egy időben ismerkedik vele diák és tanár, ahogy a mesterséges intelligencia is folyamatosan fejlődik”

– mondja Koren Balázs. A Yettel digitális oktatási programja, a ProSuli célja, hogy mindez ne plusz terhet, hanem támogatást jelentsen a pedagógusoknak, hiszen ez végső soron a diákok boldogulását szolgálja.

Az országban elsőként, a ProSuli tavasszal indított ingyenes, pedagógusoknak szóló online AI-workshopot. Az azóta már három alkalommal megszervezett képzések után folyamatosan, számos visszajelzés érkezett azzal kapcsolatban, hogy nagy szükség van a folytatásra.

Nincs rossz kérdés, csak pontosan kell fogalmazni – AI workshop tanároknak

A tanárok csak akkor tudják felkészíteni diákjaikat a jövő kihívásaira, ha maguk is megtanulják, hogyan lehet megfelelő kérdésekkel, úgynevezett promptokkal utasítani a mesterséges intelligenciát. A ProSuli következő AI-workshopjának témája épp ezért a helyes promptírás és a tudatos kérdezés. Hogyan lehet jól megfogalmazni egy kérést az AI felé? Mitől lesz értelmes és használható a válasz? Hogyan lehet bátran és kreatívan kérdezni?

Az online képzés nemcsak elméleti tudást ad, hanem gyakorlati példákat is bemutat: hogyan segíthet a mesterséges intelligencia a differenciálás megvalósításában vagy a szülőkkel és a diákokkal való kapcsolattartásban?

Az eseményt október 22-én tartják. A részvételhez előzetes regisztráció szükséges, amelyet ezen a linken  lehet megtenni. A regisztráció határideje: október 21., 12:00.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

2025. szeptember 22–28. között első alkalommal valósul meg a Digitális Tudatosság Hete (DT7), a Neo Interactive és a Carbon.Crane közös kezdeményezése.

A kampány célja, hogy felhívja a figyelmet a digitális világ ökológiai lábnyomára, illetve a kiberbiztonság fontosságára. Tekintve, hogy egy átlagos felhasználó évente 229 kg CO₂-t bocsát ki az online térben — a felmelegedési határ évi 501 kg/fő —, a leggyakrabban használt jelszó pedig még mindig az 123456, a közös gondolkodásra és tudásátadásra minden eddiginél nagyobb szükség van.

Látható problémák, láthatatlan lábnyom

A DT7 célja, hogy tudatosítsa: az online jelenlét is károsanyag-kibocsátással jár, viszont némi odafigyeléssel mindannyian tehetünk ellene. A kampány egyaránt célozza a lakosságot (például a social media használat csökkentésére való felhívással és interaktív karbonlábnyom méréssel), illetve a vállalatokat (weboldal auditokkal és mérésekkel). A szemléletformáló kezdeményezés egy olyan problémára világít rá, amelyről bár kevésszer beszélünk, egyre nagyobb terhet jelent a környezetünk számára. Az online tér kibocsátását jól érzékelteti, hogy csak a digitális marketing karbonlábnyoma nagyobb, mint a teljes globális légiközlekedésé. A Digitális Tudatosság Hetének másik apropója, hogy  felhívja a figyelmet a kiberbiztonság és a körültekintő hírfogyasztás fontosságára. Az AI térnyerésének kapcsán olyan új problémák ütötték fel a fejüket, amelyekkel korábban nem találkoztunk: míg néhány évvel ezelőtt egészen egyszerű volt megállapítani, hogy valódi képet, hanganyagot, vagy hírt fogyasztunk-e, manapság sokkal nehezebb elválasztani a hiteles tartalmakat a mesterséges intelligencia által generáltaktól. Kutatások is bizonyítják, hogy az érzelmet kiváltó címek sokkal nagyobb eséllyel bírják kattintásra az olvasókat, még akkor is, ha nem feltétlenül igazak.

Közösen mindannyiunk jövőjéért

A kezdeményezés mögött álló Carbon.Crane és Neo Interactive a hazai digitális tudatosság legkiemelkedőbb képviselői közé tartoznak. A Carbon.Crane a digitális karbonlábnyom mérés és csökkentés szakértője, amelyhez egy nemzetközi szinten is egyedi és elismert, Bureau Veritas által validált szoftvert hoztak létre, a  Neo Interactive pedig Magyarország egyik legrégebbi digitális ügynöksége. A két szervezet közös víziója egy olyan digitális ökoszisztéma létrehozása, amely hatékony, mégis fenntartható és mindenki számára biztonságos.

A Digitális Tudatosság Hete természetesen a fizikai térben is megjelenik. Szeptember 26-án, a Kutatók Éjszakája keretein belül a Corvinuson és a BME-n is találkozhatnak az érdeklődők a Digitális Tudatosság Hete eseményeivel.

„Miközben a technológia egyre nagyobb szerepet játszik az életünkben, sokszor fogalmunk sincs róla, hogy a digitális eszközök használata milyen hatást gyakorol a környezetünkre, vagy éppen saját magunkra. Nagyon hiányzik a digitális önismeret, amikor tisztában vagyunk a saját felhasználási szokásainkkal, és a pozitív élmények és értékek mellett tudjuk, milyen károkat okozunk, vagy okozhatunk, illetve milyen veszélyeknek vagyunk kitéve és hogyan csökkenthetők ezek a kockázatok.„

– emelte ki Huszics György, a Carbon.Crane társalapítója.

Litkai Gergely is kiáll a digitális tudatosság mellett

A kampány házigazdája Litkai Gergely, a Dumaszínház tulajdonosa, aki már jól ismert a zöld kezdeményezések iránti elkötelezettségéről. A kezdeményezés további támogatók számára is nyitott, a szervezők örömmel várják olyan vállalatok és magánszemélyek jelentkezését, akik szívesen tennének a digitális fenntarthatóságért.

„A digitális világot a legtöbben láthatatlannak érzékeljük – hiszen nem szennyez, nem füstöl, nem hagy maga után kupacokat. Mégis óriási lábnyoma van, amelyet nap mint nap mindannyian növelünk. A Digitális Tudatosság Hete számunkra arról szól, hogy ezt a lábnyomot láthatóvá tegyük, és megmutassuk: kis lépések is számítanak. Legyen szó arról, hogy öt perccel kevesebbet görgetünk a telefonunkon, vagy arról, hogy egy vállalat optimalizálja a digitális működését – minden döntésünk hozzáad egy darabot a jövőnkhöz. Ez a kampány egyszerre edukáció és cselekvésre hívás, mert hisszük, hogy a digitális jövő csak tudatosan lehet fenntartható és biztonságos.”

–  mondta Kepes Katinka, a Neo Interactive cégvezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!