Connect with us

Tippek

Rengeteg orvos veszélyezteti a személyes adatainkat

kaspersky

A Kaspersky globális kutatásából kiderül, hogy az egészségügyi szolgáltatók 30%-a tapasztalt már olyan esetet, amikor az alkalmazottaik veszélyeztették az ügyfelek személyes adatainak titkosságát a távgyógyászati konzultációk során. Emellett a szolgáltatók csaknem fele úgy véli, hogy az orvosaik nincsenek teljesen tisztában azzal, miként biztosítható a páciensi adatok védelme. Ugyanakkor 67%-uk azon a véleményen van, hogy az egészségügyi szektor fejlődésének előmozdításához fontos a még több személyes adat begyűjtése.

Adatsértésekre nem csak ellenséges tevékenységek eredményeképpen kerülhet sor. Meglehetősen gyakori jelenség, hogy az információk titkosságát a belső emberek veszélyeztetik. Az egészségügyi szervezetek hatalmas mennyiségű érzékeny adatot gyűjtenek be, dolgoznak fel és osztanak meg, ezért kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a rendelkezésükre bocsátott információk biztonságára. Mivel a közelmúltbéli tömeges átállás a digitális egészségügyre még jobban megnövelte az egészségügyi szolgáltatókra nehezedő felelősség terhét, a Kaspersky globális szintű felmérést készített az egészségügyi döntéshozók körében, hogy betekintést nyerjen a biztonsággal kapcsolatos aktuális távgyógyászati problémákba, és módszereket találjon a leküzdésükre.

A kutatásból kiderül, hogy az egészségügyi szolgáltatók mindössze 17%-a biztos abban, hogy az orvosaik többsége világosan érti, miként biztosítható a páciensi adatok védelme. Ez annak ellenére van így, hogy az egészségügyi szervezetek 70%-a biztosít célzott informatikai biztonsági képzéseket. Ezek a számok jól jelzik, hogy az alkalmazott kiberbiztonsági képzési gyakorlatok többsége nem a valós helyzetekre reagál, és nem foglalkozik az olyan témákkal, amelyek az orvosok napi tevékenységei szempontjából a leghasznosabbak lennének.

Milyen mértékben ért vagy nem ért egyet az alábbi állítással egy 1-től 5-ig terjedő skálán? Úgy gondolom, hogy a szervezetemnél dolgozó, távorvoslással foglalkozó orvosok nagy része nem érti világosan, miként biztosítható a páciensi adatok védelme

Azt is meg kell említeni, hogy a válaszadók 54%-ának elmondása szerint az orvosaik olyan alkalmazásokon keresztül végzik a távorvoslást, amelyeket nem kifejezetten távgyógyászathoz terveztek, pl. FaceTime, Facebook Messenger, WhatsApp, Zoom és egyéb alkalmazásokon keresztül.

Az orvosok úgy vélik, hogy az adatgyűjtés az adatbiztonsággal kapcsolatos jelenlegi nehézségek ellenére is az egészségügyi technológiák fejlődésének egyik legfontosabb eleme. Csaknem minden hetedik válaszadó (67%) egyetért abban, hogy a szektornak a jelenleg rendelkezésére állónál több személyes adatot kell begyűjtenie a mesterséges intelligencia tanításához és a megbízható diagnózis biztosításához. Ez azt jelenti, hogy az egészségügyi szolgáltatóknak meg kell erősíteniük a kiberbiztonsági intézkedéseiket, hogy felkészültek legyenek a digitális orvoslás új korszakára.

A digitális egészségügy fejlődésének felgyorsításához nagy gondossággal kell eljárnunk az érzékeny egészségügyi adatok összegyűjtése, kezelése és felügyelete során. Ezek az adatok az emberek és az egészségügyi rendszerek számára is értékesek az eredmények javítása és a költségek csökkentése szempontjából. Láttunk már biztató eredményeket, amikor a „nagy adat” felhasználása elősegítette a klinikai vizsgálat hatékonyabb tervezését, emellett idő- és költségmegtakarítást is eredményezett. A technológiák kiaknázásával biztosíthatjuk az adatok titkosságát, miközben olyan előnyöket nyújthatunk, mint például további adatvédelmi intézkedések használata a mesterséges intelligencia alkalmazásának elősegítéséhez

– fejtette ki Dr. Chengyi Lin, az INSEAD Stratégiai tanszékének tanára, a digitális átalakulás vezető szakértője.

„Minél összetettebb és minél kritikusabb a technológia, annál több tudatosságot igényel azok részéről, akik dolgoznak vele. Ez különösen fontos az új digitális szakaszba lépő egészségügyi szektor esetében, amely egyre több adatvédelemhez és biztonsághoz kapcsolódó problémával szembesül. De nemcsak a tudatosságról van szó – a biztonsági képzés csak akkor lehet eredményes, ha nem csak naprakész információkkal szolgál, hanem a gyakorlatban is biztonságos magatartásra inspirálja és motiválja az embereket”

– mondta el Miroslav Koren, a Kaspersky Kelet-Európáért felelős igazgatója.

A belső emberek által okozott incidensek kockázatának minimalizálása, valamint a szektor előtti új távlatok megnyitása érdekében az egészségügyi szervezeteknek az aktuális igényekhez kell igazítaniuk a kiberbiztonsági politikájukat. Ennek keretében világos irányelveket kell meghatározni a külső szolgáltatások és erőforrások használatára vonatkozóan, átgondolt szabályzatot kell kidolgozni a vállalati eszközökhöz való hozzáférés szabályozására, továbbá szigorú jelszószabályzatot kell életbe léptetni. Ezeket az intézkedéseket természetesen a gyakorlatban is meg kell valósítani, kiegészítésül pedig átfogó biztonsági képzéseket kell biztosítani.

Ha több statisztikát szeretne látni a digitális egészségügyre vonatkozóan, és további kiberbiztonsági tippeket szeretne kapni, kövesse ezt a hivatkozást.

Tippek

Trükkök, amikkel a monitorunk a produktivitás motorja lesz

A mindennapi munkavégzés során nagy segítséget jelenthet a monitorok használata, azonban kevesen tudják igazán kihasználni a bennük rejlő lehetőségeket.

Az LG szakértői most összegyűjtötték, hogy milyen beállításokkal, elrendezésekkel és szokásokkal lehetünk ténylegesen hatékonyabbak a monitorok használatával.

A monitorokkal kényelmesebb és ergonomikusabb lehet az egész napos munkavégzés, sokan azonban a megvásárolt kijelzőt egyszerűen elhelyezik az asztalon, és a laptop képernyőjének kiterjesztésére használják. Holott ennél sokkal több területen segíthetnek minket a monitorjaink.

  1. Alakítsuk igényeinkre az elrendezést

Számos munkakörben többféle feladatot végzünk – például szövegszerkesztés mellett táblázatokat is kezelünk –, mindezt gyakran hosszú ideig, megszakítás nélkül, így javasolt olyan monitort választunk, amit kényelmesen, az adott feladattól függően elforgathatunk és beállíthatunk.

Programozáshoz vagy szövegszerkesztési feladatokhoz a monitort érdemes pivot (álló) módba forgatni, így lényegesen többet láthatunk a függőlegesen elrendezett adatsorokból, azaz kevesebbet kell görgetnünk. Grafikai és videós munkákhoz általában két vízszintesen elrendezett monitor ajánlott: az egyiket így az aktív munkafelület, a másikat pedig az előnézet vagy eszköztárak megjelenítésére használhatunk. Táblázatok kezeléséhez azok típusától függően hasznos lehet az álló és a vízszintes elrendezés is.

Az LG  Ergo Dual talphoz például eleve két kijelzőt lehet csatlakoztatni, amiket bármilyen elrendezésben – akár egymás fölött is – kényelmesen elhelyezhetünk, a két monitor pozícióját pedig egyszerűen változtathatjuk. Emellett rugalmasan, egyenként állíthatjuk be a magasságukat és dőlésszögüket, ami különösen hasznos a hosszas, fókuszált munkavégzés során.

  1. Több monitor = több lehetőség

Ha több monitorunk van, a Windows billentyű + Shift + balra/jobbra nyíl lesz a kedvenc billentyűkombinációnk: ezzel ugyanis az aktív ablakot azonnal átküldhetjük a másik monitorra. Ha pedig egy kijelzőn több ablakot is szeretnénk látni, a Windows billentyű és a nyilak lehetnek a legjobb barátaink: ezzel a funkcióval a képernyő két felére, és a sarokba is tehetjük az ablakokat, így egy képernyőn láthatunk több folyamatot, emellett gyorsan válthatunk a teljes képernyős vagy a kisablakos nézetek között.

  1. Virtuális asztalok

A virtuális asztalok létrehozása egy valódi varázslat, amivel növelhetjük a hatékonyságunkat. Gondoljunk rájuk úgy, mint külön „szigetekre”, amelyek segítenek rendszerezni a különböző típusú feladatainkat: az egyiken futhatnak a kommunikációs csatornák, például az e-mailezés és a munkahelyi chat, a másikon a táblázatok, a harmadikon pedig a kreatív munka.

A Windows billentyű + Ctrl + D kombinációval egy új, tiszta asztalt hozhatunk létre – mintha éppen most kapcsoltuk volna be a számítógépet –, ahová egy adott feladattípushoz vagy projekthez kapcsolódó folyamatokat rendszerezhetjük. Az ezek közötti váltást a Windows billentyű + Ctrl + balra/jobbra nyíl könnyíti meg, ezzel villámgyorsan váltogathatunk az asztalok között, így a kontextusváltás nem töri meg a munkamenetet.

  1. Használjuk a fókusz módot

Mindannyian ismerjük azt a jelenséget, amikor a felugró értesítések miatt nem tudunk koncentrálni az adott feladatra, emiatt pedig végső soron sokkal lassabban végzünk a munkánkkal. A Win + N billentyűkombinációval egy mozdulattal előhívjuk az Értesítési központot, ahol a „Ne zavarjanak” módot bekapcsolva nem jelennek meg a felugró értesítések. Különösen hasznos megoldás lehet ez akkor, ha prezentációs helyzetben vagyunk.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

Így oldható az őszi feszültség a munkahelyeken

Az ősz a legtöbb munkahelyen az év legsűrűbb, legstresszesebb időszaka: ez jelenti az utolsó lehetőséget az év elején kitűzött célok teljesítésére, az ünnepek közeledtével ráadásul mindenhol nő a forgalom, ami az ügyfélszolgálatokra is jelentős terhet ró. Nem véletlen tehát, hogy ilyenkor feszültebb a helyzet az irodákban.

A TOPdesk szakértője most összegyűjtötte azokat a tippeket és eszközöket, amelyek megoldást jelenthetnek a problémára.

Komoly gazdasági következményei lehetnek annak, ha hosszabb ideig stresszesek a munkavállalók: a feszültség rövid távon a teljesítmény romlásához, hosszabb távon pedig akár magasabb fluktuációhoz is vezethet. Miközben az alkalmazottak megpróbálnak megbirkózni az őszi időszakban tapasztalható, fokozott stressz-szinttel, kevesebb személyes erőforrásuk marad a konstruktív tevékenységekre, mivel kapacitásuk nagy részét a különféle általuk érzékelt stresszorok kezelésére kell fordítaniuk. Zakrzewski Anita, a TOPdesk szakértője szerint ezek a stresszorok azonban nagyban csökkenthetők néhány egyszerű megoldással.

Tudásbázis

Szoros határidők mellett az egyik legjelentősebb stresszforrást az jelentheti, ha a munkavállalók nem kapnak időben választ a kérdéseikre, és másokra kell várniuk egy feladat megoldásához. Erre jelenthet megoldást egy digitális, bárki számára hozzáférhető belső tudásbázis, ahol a gyakran felmerülő kérdésekre a kollégák azonnal, további munkatársak bevonása nélkül megtalálják a válaszokat. A tudásbázis fokozatosan is kiépíthető, így létrehozása még egy sűrűbb időszakban sem jelent nagy időbefektetést.

Önkiszolgáló felület

Ez a módszer nem csak házon belül alkalmazható jól: ha egy vállalat ügyfelekkel dolgozik, rengeteg értékes időt szabadíthat fel a saját munkavállalói számára, ha a gyakori kérdésekre az ügyfelek is egyszerűen – plusz kérdésfeltevés nélkül – megtalálják a válaszokat egy önkiszolgáló portálon. Az így felszabadult időt a kollégák összetettebb problémák megoldására fordíthatják, ami nem csak nyugodtabbá, de érdekesebbé is teszi a munkát számukra.  „Minden probléma vagy kérdés, ami többször felmerül az ügyfelek részéről, rögzíthető egy önkiszolgáló portálon” – mondta el Zakrzewski Anita a TOPdesk szolgáltatásmenedzsment platform marketing- és értékesítési vezetője. „A kollégák egyetlen felületen azonnal megtalálhatják az ilyen típusú kérdésekre a válaszokat, amivel nem csak a saját munkájukat könnyítik meg, de kevésbé terhelik – azaz lassítják – a többi csapattagot is. Egy önkiszolgáló portál tehát a teljes csapat hatékonyságát növeli, ami a sűrűbb időszakokban kulcsfontosságú tényező a munkahelyi stressz szempontjából.”

Chatbot

A szakértő szerint természetes, hogy az önkiszolgáló megoldások nem képesek teljes mértékben helyettesíteni a közvetlen kapcsolatfelvételt, hiszen mindig lesz olyan kolléga vagy ügyfél, aki inkább személyes segítségre vágyik. Ez azonban tipikusan az ügyfélszolgálatokon azt eredményezheti, hogy a kollégák újra és újra ugyanazokat a kérdéseket válaszolják meg. Itt jelenthet nagy segítséget egy ma már megbízhatóan működő chatbot, ami képes az egyszerűbb kérdésekre önállóan, a tudásbázis vagy a GYIK alapján megadni a válaszokat. Egy chatbot elemzi a kérdés szövegét, értelmezi annak jelentését, és ez alapján pontosan tudja, mit kérdezzen vagy mondjon a kérdezőnek. Ez pedig mindenki számára előnyös: a kérdező hamarabb kap választ, a munkatársak pedig több időt tudnak a valóban értékes munkára fordítani. „A legideálisabb megoldás az, ha ezeket az eszközöket kombináljuk, több csatornán kvázi automatizálva a feladatvégzést” – teszi hozzá a szakértő. „A hatékonyságnövelő, tehercsökkentő módszerek pedig kényelmesen kezelhetőek és átláthatóak, ha egyetlen szolgáltatásmenedzsment-rendszerbe vannak integrálva.”

Munkavállalói jóllét

Az ősz minden hatékonyságnövelő eszköz mellett is sűrű időszak, ezért érdemes ilyenkor még nagyobb hangsúlyt fektetni a munkavállalói jóllétre. A dolgozók mentális és fizikai egészségét számos módszerrel támogathatja egy vállalat: céges masszázs, sétáló meetingek, nassolnivaló – akár ezek az apró szívességek is nagyot lendítenek majd a munkavállalók elégedettségén a stresszes napokon.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

Kitörni a buborékból: divatossá tennék a fenntarthatóságot

Ariana Grande, Selena Gomez és Kylie Jenner – csak néhány sztár, aki az elmúlt időszakban buborékszoknyát viselt.

Népszerűsége nem véletlen, hiszen többek között a 2024-es Koppenhágai Divathéten a buborékszoknya volt az egyik legnagyobb sláger. Utána több mint 700 százalékkal nőttek meg az eladásai – derült ki nemrég a Dumaszínházban rendezett Bubble Day-n.

„Ezt a ruhadarabot még Pierre Cardin tervezte 1954-ben. A neve onnan származik, hogy angolul bubble skirt-nek nevezték. Jelenleg többféle stílusú hódít belőle, de a skandináv buborékszoknyák is kifejezetten népszerűnek számítanak”

– hangsúlyozta Domonkos Aida, a budapesti Metropolitan Egyetem divattervező szakos hallgatója, valamint a SodaStream Bubble Day műsorvezetője.

A buborékszoknya jó példa arra, hogyan tudnak túlélni tetszetős és kreatív ötletek éveket, vagy évtizedeket. A SodaStream is ilyen, amelynek megszületése egy londoni ginfőzde tulajdonosának is köszönhető. A szénsavas víz otthoni előállításának ötletét George Gilbey dolgozta ki 1903-ban. Találékonysága révén napjainkban már otthon is olthatjuk a szomjunkat buborékos vízzel.

A szénsavasvíz sohasem megy ki a divatból, de fontos, hogy fenntarthatóvá tegyük a fogyasztását.

„Bár tény és való, hogy egy ideje vissza lehet váltani az eldobható PET-palackokat, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy például egy félliteres, egyszerhasználatos műanyag-palack előállításához 2-3 liter vízre van szükség”

– hangsúlyozta a Palackvisszaváltás keservei – Repontozásos vereség? című előadásában Litkay Gergely humorista. Hozzátette: egy 1,5 literes palack gyártásához körülbelül 0,3 kWh energia szükséges. 2500 darab  palack esetében ez 750 kWh áram, ami körülbelül egy átlagos magyar háztartás éves fogyasztásának felel meg. A legjobb megoldás, ha az eldobható PET-palackokat le sem kell gyártani.

„A SodaStream hosszú ideje a nehéz üdítős csomagok cipelésének, valamint az üvegvisszaváltás egyik legjobb alternatívája. Egy komplex, életmódváltással felérő rendszert kínálunk, amellyel a fogyasztók csökkenthetik ökológiai lábnyomukat”

– hangsúlyozta Széll-Szőke Krisztina, a SodaStream termékmenedzsere.

A SodaStream az eseményen több újdonságot is bemutatott azok számára, akik számára a fenntarthatóság nemcsak egy divatos szó. Lerántották a leplet a márka új thermo palackjáról, a Fizz&Go-ról, amely akár 12 órán át is melegen, vagy hidegen tudja tartani a betöltött italokat, de szintén a Dumaszínházban debütált a SodaStream Enso két új – matt fekete és homok színű – változata.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss