Tippek
Idén magasabb bérleti díjakkal számolhatnak a diákok
Még egy nap és érkeznek a felvételi ponthatárok. Ennek apropóján az Otthon Centrum elemzői az egyetemvárosok albérletpiacáról készítettek összefoglalót. Az elemzés szerint a budapesti felsőoktatási intézményekbe felvételt nyert hallgatóknak átlagosan majdnem kilenc százalékkal kell többet fizetniük, míg azoknak, akik a vidéki városokban tanulnak tovább, több mint hét százalékos áremelkedésre kell számítaniuk.
„A fővárosban a téglalakások havi bérleti díja 184 ezer forintra nőtt idén, ami 8,7 százalékkal magasabb, mint a tavalyi átlag”
– összegezte az Otthon Centrum elemzési vezetője az albérletpiac egyéves árváltozásait. Soóki-Tóth Gábor kiemelte, hogy a belvárosban mért 191 ezer forintos számtani középérték a bérleti díj 12 százalékos emelkedését jelenti egy év alatt. Budán a 193 ezer forintos havi bérleti díj 5 százalékkal magasabb a tavalyinál, míg a külső pesti kerületek 142 ezer forintos bérleti díja 3,5 százalékos emelkedést jelent.
Az árak terén nagy a szórás a kerületek között. Az egyetemisták által kedvelt XI. kerületben átlagosan 176 ezret, míg a szemközti IX. kerületben 163 ezer forintot kértek a bérbeadók. A fővárosban továbbra is az I. kerületben a legdrágább lakást bérelni (238 ezer forint), ettől nem sokkal marad el a VI. kerület (232 ezer forint), míg a harmadik helyen holtversenyben a II. és az V. kerület áll (220 ezer forint). A 200 ezer forintos átlagos havi bérleti díjat még a III. kerület lépte át. A XIII. kerületben, ahol évek óta a legtöbb bérbeadás történik, 185 ezer forint az átlag. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben 150 ezer forint alatt maradtak a bérleti díjak, a legolcsóbb a XX. kerület 126 ezer forinttal.
Az emelkedés mértéke éppen a diákok által kedvelt belső kerületekben a legmarkánsabb, hiszen a covid-hatás ezekben a városrészekben vetette vissza leginkább a bérleti piacot, árnyalta képet a szakember. Mint mondta, a XIII. kerületen kívül, ahol nem nőttek az árak tavaly óta, a többi belvárosi kerületben 15-25 százalék közötti áremelkedést figyelt meg az Otthon Centrum. Budán az I. kerület drágult a legjobban (25 százalékkal), míg a többi kerületben ez alatt (5-10 százalék között) maradt az árváltozás. A külső pesti kerületek közül elsősorban a dél-pesti XX. és XXI. kerület drágult (10-15 százalékkal), míg a többi kerületben a tavalyi áron lehetett lakást bérelni.

Átlagos albérletárak alakulása Budapesten (Belváros, Buda, Pest külső kerületei), valamint a vidéki régióközpontokban és a megyei jogú városokban
De nem csak kerületek között számottevő különbség, hanem a bérelni kívánt ingatlan szobaszáma is jelentősen befolyásolja az árakat. Minél nagyobb lakást keres a bérlő, annál nagyobb különbségekkel találkozhat városrészenként. Az egyszobás lakások esetében átlagosan 125 ezer forint a bérleti díj a fővárosban: a belvárosban néhány ezer forinttal többet, a külső kerületekben néhány ezer forinttal kevesebbet kérnek az ekkora bérleményekért. A kétszobás lakások 174 ezer forintos középértékéhez viszonyítva már nagyobb különbségek lehetnek. Amíg a belvárosban 186 ezer forintos bérleti díjjal lehet számolni, addig a külső pesti kerületekben már 143 ezer forintért is lehet kétszobás lakást bérelni. A háromszobás lakások átlagára 280 ezer forint, vagyis a belváros és a külső kerület között akár 80-100 ezer forintos különbség is lehet a havi bérleti díjban.
Panellakást még mindig olcsóbban lehet bérelni, mint téglát. A házgyári technológiával készült lakások bérleti díja átlagosan 150 ezer forint idén, ami ugyan 14 százalékos emelkedés a tavalyi középértékhez képest, de a téglalakások 184 ezer forintos bérleti díjához viszonyítva 34 ezer forinttal kedvezőbb lehetőséget jelent.
Vidéken, a legnagyobb egyetemi városokban, az első félévben megkötött lakásbérleti tranzakciók alapján a havi bérleti díj átlagosan 111 ezer forint volt, ami 7,6 százalékos emelkedést jelent egy év alatt. A legdrágább város Győr (átlagosan 125 ezer Ft/hó), amelyet Kecskemét (118 ezer Ft/hó) Debrecen (108 ezer), Szeged (107 ezer forint Ft/hó), majd Miskolc követ (104 ezer Ft/hó). Természetesen a lakás mérete és elhelyezkedése alapján differenciáltak a bérleti díjak. A szobaszám itt is komoly differenciáló tényező: a garzonok havonként átlagosan 75 ezer, a kétszobás lakások 98 ezer, a háromszobásak pedig 168 ezer forintért kerültek a piacra. A vidéki panellakások bérleti díja csak néhány ezer forinttal kedvezőbb a téglalakásokénál, de a nagyobb, háromszobás lakások arányaiban akár havi több tízezer forinttal olcsóbban bérelhetőek.
Tippek
Minden eddiginél több robotkészletre pályázhatnak az iskolák a Yettel jóvoltából
Idén minden eddiginél több iskola juthat ingyenes robotkészlethez a Yettel ProSuli jóvoltából.
A program ismét meghirdeti az évről évre rekordszámú jelentkezővel induló országos pályázatát, amelyen bármely magyarországi közoktatási intézmény részt vehet. A készletekkel a diákok felkészülhetnek a ProSuli 2027-es országos robotikaversenyére, amelyen a mesterséges intelligencia minden korábbinál hangsúlyosabb szerepet kap.
A Yettel ProSuli több mint tíz éve támogatja a digitális oktatási módszerek terjedését, valamint a pedagógusok és a diákok digitális tudásának, képességeinek fejlesztését. Ennek egyik népszerű eleme a robotikaoktatás és az országos robotikaverseny, amely egyszerre teszi kézzelfoghatóvá a digitális tudást és ad teret a kreativitásnak. A robotikaverseny népszerűsége az elmúlt években folyamatosan nőtt: a legutóbbi megmérettetésre már országosan 170 csapat jelentkezett összesen 59 településről, a legjobban teljesítő csapatok pedig nemzetközi versenyekre, legutóbb a dél-koreai Robotexre is részvételt nyertek a Yettel támogatásával. Az éves versenyeket robotkészlet-pályázat előzi meg, ahol ingyenesen olyan eszközökhöz – és online oktatóanyaghoz – juthatnak az iskolák, amikkel megkezdhetik a felkészülést a következő országos versenyre.
Indul az idei robotkészlet-pályázat!
Idén a ProSuli minden korábbinál nagyobb mennyiségben, több mint 50 készletet sorsol ki az iskolák között 10 millió forintot meghaladó értékben, amelyekre 2026. november 8-ig pályázhat minden Magyarországon működő közoktatási intézmény, függetlenül attól, hogy jelenleg tagja-e a Yettel ProSuli programnak. A robotkészleteket a pályázó iskolák között sorsolják ki, a nyertesek listáját november első napjaiban hirdetik ki a ProSuli weboldalán.
Pályázni az alábbi oldalon lehet: Robotika készlet pályázat – Fill out form
A pályázat után indulhat a nevezés és a felkészülés a versenyre
A 2027-es ProSuli robotikaverseny regisztrációja november első napjaiban indul majd és a robotkészlet-pályázat eredményétől függetlenül is lehet nevezni a megmérettetésre; a jelentkezés minden intézmény számára nyitott.
Továbbra is két korcsoportban, általános iskolás és középiskolás diákcsapatok indulhatnak, a hazai verseny pedig a pénzjutalom mellett egyúttal nemzetközi lehetőséget is kínál a legjobbaknak: kvalifikálhatják magukat a Robotex International döntőjére.
A versenyzők felkészülését a Yettel ProSuli ezúttal is többféle módon támogatja: 2027 januárjában online webináriumot szerveznek a robotikaversenyre jelentkező csapatok számára, ahol a résztvevők a felkészüléshez szükséges gyakorlati tudást és segítséget kaphatnak. Emellett online oktatóanyagok és konzultációs lehetőségek is segítik a diákokat és pedagógusaikat.
A regionális fordulókat 2027 februárjában és márciusában rendezik meg, az országos döntőre pedig 2027 áprilisában, a törökbálinti Yettel Házban kerül sor.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Tippek
Sztrádára fel: a biztonságos autópályás közlekedés írott és íratlan szabályai
Az autópálya a biztonságos és gyors utazás színtere: nincs szembejövő forgalom, az útvonal kiszámítható és a haladás ritmusát kevesebb kereszteződés, lámpa vagy gyalogos töri meg. A nagyobb sebesség és a járművek sokfélesége miatt azonban a gyorsforgalmi utak sajátos közlekedési környezetet jelentenek. A Hankook szakértői összegyűjtötték azokat az irányelveket, amelyeket betartva az autópálya mindannyiunknak biztonságos lehet, itthon és külföldön egyaránt.
Magyarország földrajzi elhelyezkedéséből fakadóan Európa egyik legjelentősebb tranzitcsomópontja. A nemzetközi teherforgalom folyamatosan keveredik a belföldi ingázókkal és a szezonális forgalommal, ezzel rendkívül változatos közlekedési környezet jön létre. Ez a sokszínűség Európa-szerte is jellemző a nagy tranzitútvonalakon, így a megszerzett rutin és odafigyelés a kontinens bármely országában hasznosítható.
A három aranyszabály: sebesség, követési távolság, jobbratartás
Az autópályás vezetés alapvetően eltér a városi vagy országúti tapasztalatoktól: a nagyobb sebesség miatt kevesebb idő marad a reakcióra, miközben a fékút is jelentősen megnő, éppen ezért fontos a szabályok következetes betartása, a vezetőknek pedig nemcsak az előttük haladó járműveket, hanem folyamatosan a teljes forgalmat figyelniük kell.
Alapvetés a szigorú jobbratartás szabálya. A belső sávok előzésre szolgálnak, indokolatlan használatuk nemcsak szabálytalan, de a forgalom ritmusát is megzavarhatja. Lényeges a követési távolság tartása is: ennek meghatározására jó gyakorlati támpont a nemzetközileg is ismert „két másodperces szabály”, amelyet természetesen biztonságosabb még hosszabbra hagyni.
Külföldi utazás előtt érdemes előre tájékozódni az adott ország szabályairól: bár Európában számos alapelv közös, a sebességhatárok, előírások és a szabályszegésekhez kapcsolódó szankciók jelentősen eltérhetnek. Jó példa erre Németország, ahol az autópályák egyes szakaszain nincs kötelező sebességhatár, míg más európai országokban a magyarországi 130 km/h-nál alacsonyabb a limit.
Másodpercek törtrésze alatt: fantomdugótól a „guminyakazásig”
A sztrádán a forgalom úgy működik, mint egy láncreakció: egyetlen hirtelen fékezés vagy kisebb lassulás kilométerekkel távolabb is fennakadásokat, akár úgynevezett fantomdugót idézhet elő. Egy bizonytalan autós az utolsó pillanatban válthat sávot, egy ideiglenes forgalmi rend pedig felülírhatja a megszokott ritmust. A veszélyt ilyenkor gyakran nem maga a torlódás, hanem annak késői észlelése jelenti, ezért fontos, hogy ne csak a közvetlenül előttünk haladó járművet figyeljük. Ha a sor vége felé közeledünk, jobb időben bekapcsolni a vészvillogót, figyelmeztetve a mögöttünk érkezőket.
Kockázatos, mégis gyakori jelenség az is, amikor valaki egy lehajtót csak az utolsó pillanatban vesz észre, és hirtelen több sávon keresztül próbál besorolni a megfelelő kijárat felé. Amennyiben velünk fordulna elő, inkább engedjük el a lehajtót, és térjünk le a következő kijáratnál, ne veszélyeztessük mások és a magunk biztonságát egy kiszámíthatatlan manőverrel. Szintén visszatérő probléma, hogy terelések esetén a megszűnő sávban haladók túl korán próbálnak besorolni, vagy a másik sávban közlekedők nem engedik be őket, ami torlódást és hirtelen fékezéseket okozhat. A helyes megoldás ilyenkor a „zipzár-elv” követése – ehhez nem kell más, csak egy kis odafigyelés.
Szintén tipikus helyzet a balesetek vagy műszaki hibák környékén kialakuló „guminyakazás”, amikor a kíváncsiság miatt a forgalom indokolatlanul lelassul. Ilyenkor tartsuk észben, hogy figyelmünket ne a történtekre, hanem a saját sávunkra és az előttünk haladó forgalomra összpontosítsuk.
Együtt, biztonságban: számítsunk a különbségekre
Az autópályán a személyautók mellett motorosokkal, kisbuszokkal, lakóautókkal, autóbuszokkal és különböző méretű tehergépjárművekkel is találkozhatunk, amelyek eltérően gyorsulnak, fékeznek és reagálnak a hirtelen manőverekre. A motorosok például kisebb méretük miatt könnyebben kerülhetnek a holttérbe, ezért sávváltáskor különösen fontos a körültekintés, motorral közlekedve pedig a láthatóság és a kiszámítható haladás. A kisbuszok és lakóautók esetén pedig a fékezés és a hirtelen irányváltás is nagyobb körültekintést igényel.
A kamionok környezetében elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk a járművek jellemző tulajdonságaival és eltérő dinamikájával. Egy egyszerű ökölszabály szerint, ha nem látjuk a kamionsofőrt a visszapillantó tükörben, jó eséllyel ő sem lát minket. Egy ilyen szerelvény megelőzése fokozott figyelmet igénylő manőver, és csak akkor érdemes belekezdeni, ha ezt a forgalmi helyzet, a látási viszonyok és a rendelkezésre álló útszakasz is lehetővé teszi. Ilyenkor érdemes minél rövidebb ideig a kamion mellett haladni. A nagy méretű szerelvények mellett a légörvények és széllökések megmozgathatják a kisebb járműveket, miközben egy megrakott kamionnak a sebesség csökkentéséhez is jóval több időre és útra lehet szüksége, mint egy személyautónak.
A tehergépkocsik vezetőinek a nagy tömeg, a hosszú szerelvény és a speciális európai vezetési-pihenési szabályok miatt más szempontokat is figyelembe kell venniük. A kamionok haladását egyes útszakaszokon és időszakokban külön előzési vagy sávhasználati szabályok is befolyásolhatják, amihez a többi közlekedőnek is alkalmazkodnia kell. A biztonságos együtt közlekedéshez ezért mindkét oldalról kiszámítható és előrelátó vezetésre van szükség.
Az egyetlen kapcsolat az úttal: abroncstechnológia kicsiknek és nagyoknak
Mielőtt felhajtunk a sztrádára, a jármű műszaki felkészítése kulcsfontosságú, hiszen a folyamatos nagy sebesség maximális terhelést jelent a mechanikának. A folyadékszintek és a fékek ellenőrzése mellett ügyelni kell a kötelező felszerelések (például az utastérben tartott láthatósági mellények) meglétére is.
A biztonság egyik legfontosabb záloga emellett az úttesttel érintkező egyetlen felület: a gumiabroncs. Az autópályás tempóhoz a guminyomást a megnövekedett terheléshez mérten magasabbra kell állítani, megelőzve az abroncs túlmelegedését és a defektet. A nagy sebességű stabilitást a prémium minőségű abroncsok garantálják, a személyautóknál és a tehergépkocsiknál egyaránt.
„A tehergépjárművekre fejlesztett gumiknál a leginnovatívabb megoldásaink jelennek meg, mint például a 3D-nyomtatott öntőformák. A mérnökeink ezekkel komplexebb futófelületi blokkokat tervezhetnek. A kamionok esetében ez különösen fontos, mivel a futófelület geometriája közvetlen hatással van a tapadásra, a kopásra és a hőelvezetésre is”
– mondta el Kaliba Róbert, a Hankook tehergépjármű-abroncs termékvonal magyarországi értékesítési vezetője.
A hazánkon áthaladó több tízezer kamion esetében komoly mérnöki munka rejlik a kerekekben: a nehézgépjárművek számára fejlesztett abroncsoknak egyszerre kell megfelelniük a különböző tengelyek és felhasználási körülmények eltérő igényeinek. A kormányzott tengelyen a precíz irányíthatóságot és stabilitást, a hajtótengelyen a megfelelő tapadást és vonóerőt, míg a pótkocsikon a nagy terhelhetőséget és az alacsony gördülési ellenállást kell biztosítaniuk. A sokoldalú, prémium megoldásokra jó példa a Hankook Smart Work és Smart Flex termékcsaládja, amelyek a különböző fuvarozási feladatokhoz és útviszonyokhoz kínálnak célzott abroncstechnológiát, hozzájárulva ahhoz, hogy az áru és a közlekedés többi résztvevője is biztonságban célba érjen.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Tippek
Ingyenes mérnöki mentorprogram indul a középiskolásoknak
Idén szeptember 30-ig lehet jelentkezni az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) rendkívül sikeres, hat hónapos, ingyenes Mérnöki Pályaorientációs Mentorprogramjára, amire olyan középiskolás diákok pályázhatnak, akik érdeklődnek a műszaki és mérnöki területek iránt, és szeretnének többet megtudni a továbbtanulási, illetve karrierlehetőségeikről.
A pályaválasztás előtt álló tanulóknak sokszor úgy kell dönteniük továbbtanulásukról, hogy kevés közvetlen tapasztalatuk van arról, mit jelent mérnökként dolgozni. Az EJMSZ mentorprogramja ezen szeretne változtatni. A diákok személyes tapasztalatokon keresztül ismerhetik meg a mérnöki szakmákat és a vállalati környezetet, valamint segítséget kapnak saját érdeklődésük és erősségeik feltérképezéséhez. A jelentkezéshez nem szükséges műszaki előképzettség és az sem elvárás, hogy a diák már pontosan tudja, melyik mérnöki terület érdekli.
A mentoráltakat az EJMSZ tagszervezeteinél dolgozó, fiatal, pályájukon aktív mérnökök segítik. A velük való rendszeres személyes és online találkozókon a diákok első kézből kaphatnak válaszokat az egyetemi továbbtanulással, a különböző mérnöki szakmákkal, a munkával és a karrierlehetőségekkel kapcsolatos kérdéseikre. A mentor–mentorált párok kialakítását a Konnekt Egyesület szakmai csapata végzi.
A hat hónapos program a mentorálás mellett céglátogatásokat, illetve készségfejlesztő tréninget is tartalmaz. A vállalati programokon a résztvevők testközelből láthatják, hogyan dolgoznak a mérnökök, milyen projekteken vesznek részt és miként hasznosul a gyakorlatban az iskolában megszerzett tudás. Az ingyenes programra 2026. szeptember 30-ig lehet jelentkezni a rövid online űrlap kitöltésével, erre a linkre kattintva.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Zöld2 hét ago
Négyszer több áram megy hűtésre, ötször több fűtésre
-
Okoseszközök2 hét ago
Gőzölés, robotkarok és fényterápia: átfogó innovációs dömpinggel zárta az IFA-t a Dreame
-
Mozgásban2 hét ago
Szenvedély a mobiltárcában: McLaren F1 Team Mastercard kártya az OTP Bank kibocsátásában
-
Okoseszközök2 hét ago
A Rakuten Viber már a nap elején segít képbe kerülni
-
Gazdaság2 hét ago
Közel kétmillió új lakossági számlát hozott Magyarországra a Revolut-ügyfelek áthelyezése
-
Mozgásban2 hét ago
A Hankook bemutatja sorozatgyártás előtti első haszongépjármű gumiabroncsát az új magyarországi gyártósorról
-
Szórakozás2 hét ago
Schweigert Fusion az Akvárium Klubban
-
Gazdaság2 hét ago
Új kutatás: a befektetés Magyarországon már nem csak a vagyonosok műfaja






