Connect with us
Hirdetés

Tippek

Idén magasabb bérleti díjakkal számolhatnak a diákok

bérleti
Forrás: Otthon Centrum

Még egy nap és érkeznek a felvételi ponthatárok. Ennek apropóján az Otthon Centrum elemzői az egyetemvárosok albérletpiacáról készítettek összefoglalót. Az elemzés szerint a budapesti felsőoktatási intézményekbe felvételt nyert hallgatóknak átlagosan majdnem kilenc százalékkal kell többet fizetniük, míg azoknak, akik a vidéki városokban tanulnak tovább, több mint hét százalékos áremelkedésre kell számítaniuk.

„A fővárosban a téglalakások havi bérleti díja 184 ezer forintra nőtt idén, ami 8,7 százalékkal magasabb, mint a tavalyi átlag”

– összegezte az Otthon Centrum elemzési vezetője az albérletpiac egyéves árváltozásait. Soóki-Tóth Gábor kiemelte, hogy a belvárosban mért 191 ezer forintos számtani középérték a bérleti díj 12 százalékos emelkedését jelenti egy év alatt. Budán a 193 ezer forintos havi bérleti díj 5 százalékkal magasabb a tavalyinál, míg a külső pesti kerületek 142 ezer forintos bérleti díja 3,5 százalékos emelkedést jelent.

Az árak terén nagy a szórás a kerületek között. Az egyetemisták által kedvelt XI. kerületben átlagosan 176 ezret, míg a szemközti IX. kerületben 163 ezer forintot kértek a bérbeadók. A fővárosban továbbra is az I. kerületben a legdrágább lakást bérelni (238 ezer forint), ettől nem sokkal marad el a VI. kerület (232 ezer forint), míg a harmadik helyen holtversenyben a II. és az V. kerület áll (220 ezer forint). A 200 ezer forintos átlagos havi bérleti díjat még a III. kerület lépte át. A XIII. kerületben, ahol évek óta a legtöbb bérbeadás történik, 185 ezer forint az átlag. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben 150 ezer forint alatt maradtak a bérleti díjak, a legolcsóbb a XX. kerület 126 ezer forinttal.

Az emelkedés mértéke éppen a diákok által kedvelt belső kerületekben a legmarkánsabb, hiszen a covid-hatás ezekben a városrészekben vetette vissza leginkább a bérleti piacot, árnyalta képet a szakember. Mint mondta, a XIII. kerületen kívül, ahol nem nőttek az árak tavaly óta, a többi belvárosi kerületben 15-25 százalék közötti áremelkedést figyelt meg az Otthon Centrum. Budán az I. kerület drágult a legjobban (25 százalékkal), míg a többi kerületben ez alatt (5-10 százalék között) maradt az árváltozás. A külső pesti kerületek közül elsősorban a dél-pesti XX. és XXI. kerület drágult (10-15 százalékkal), míg a többi kerületben a tavalyi áron lehetett lakást bérelni.

Átlagos albérletárak alakulása Budapesten (Belváros, Buda, Pest külső kerületei), valamint a vidéki régióközpontokban és a megyei jogú városokban

De nem csak kerületek között számottevő különbség, hanem a bérelni kívánt ingatlan szobaszáma is jelentősen befolyásolja az árakat. Minél nagyobb lakást keres a bérlő, annál nagyobb különbségekkel találkozhat városrészenként. Az egyszobás lakások esetében átlagosan 125 ezer forint a bérleti díj a fővárosban: a belvárosban néhány ezer forinttal többet, a külső kerületekben néhány ezer forinttal kevesebbet kérnek az ekkora bérleményekért. A kétszobás lakások 174 ezer forintos középértékéhez viszonyítva már nagyobb különbségek lehetnek. Amíg a belvárosban 186 ezer forintos bérleti díjjal lehet számolni, addig a külső pesti kerületekben már 143 ezer forintért is lehet kétszobás lakást bérelni. A háromszobás lakások átlagára 280 ezer forint, vagyis a belváros és a külső kerület között akár 80-100 ezer forintos különbség is lehet a havi bérleti díjban.

Panellakást még mindig olcsóbban lehet bérelni, mint téglát. A házgyári technológiával készült lakások bérleti díja átlagosan 150 ezer forint idén, ami ugyan 14 százalékos emelkedés a tavalyi középértékhez képest, de a téglalakások 184 ezer forintos bérleti díjához viszonyítva 34 ezer forinttal kedvezőbb lehetőséget jelent.

Vidéken, a legnagyobb egyetemi városokban, az első félévben megkötött lakásbérleti tranzakciók alapján a havi bérleti díj átlagosan 111 ezer forint volt, ami 7,6 százalékos emelkedést jelent egy év alatt. A legdrágább város Győr (átlagosan 125 ezer Ft/hó), amelyet Kecskemét (118 ezer Ft/hó) Debrecen (108 ezer), Szeged (107 ezer forint Ft/hó), majd Miskolc követ (104 ezer Ft/hó). Természetesen a lakás mérete és elhelyezkedése alapján differenciáltak a bérleti díjak. A szobaszám itt is komoly differenciáló tényező: a garzonok havonként átlagosan 75 ezer, a kétszobás lakások 98 ezer, a háromszobásak pedig 168 ezer forintért kerültek a piacra. A vidéki panellakások bérleti díja csak néhány ezer forinttal kedvezőbb a téglalakásokénál, de a nagyobb, háromszobás lakások arányaiban akár havi több tízezer forinttal olcsóbban bérelhetőek.

Tippek

Egyre nagyobb szerep jut a kerti munkában is a mesterséges intelligenciának

A gyepápolás egyre okosabb és könnyebb lesz. A Husqvarna új generációs, határolóvezeték nélküli robotfűnyírói AI-alapú képfeldolgozással az eddigi legmagasabb teljesítményt nyújtják a kis és közepes méretű kertekben.

 A Husqvarna legújabb, képfeldolgozási technológiával felszerelt készülékei több mint 30 évnyi robotfűnyírási szakértelmet ötvöznek. A 2026 tavaszán megjelenő, Európában gyártott modellek az új kamerának és az intuitív működésnek köszönhetően észlelik a körülöttük lévő objektumokat, így még könnyebbé téve az otthoni gyepápolást.

„A robotfűnyírás piacvezetőjeként díjnyertes technológiánkat olyan újgenerációs modellek fejlesztésénél használtuk fel, amik az eddiginél is több felhasználóhoz juttathatják el a Husqvarna minőséget és innovációinkat. Robotfűnyíróink számát így idén 24-re bővítjük. Ezek között megtalálhatók a magánszemélyeknek, illetve a szakembereknek tervezett gépek is”

– mondja Volonics Zoltán, a Husqvarna értékesítési vezetője.

Az AI már a kerti munkákban is a segítségünkre van

A beépített kameráknak és az AI technológiának köszönhetően valós időben ismerik fel a gépek az akadályokat, amiket el is kerülnek. Akár egy kerti szerszám, vagy egy játék esetén a robotfűnyíró lelassul és új útvonalat választ. Így a fűnyíró hatékonyan navigál, és teljes lefedettséget biztosít még olyan területeken is, ahol gyenge a műholdas jel, mint például a fák alatt vagy épületek közelében.

A telepítés határolóvezeték nélkül elvégezhető, a korrekciós adatok pedig a Husqvarna Cloudon keresztül kerülnek továbbításra, így csak stabil Wi-Fi kapcsolatra van szükség a teljes gyep területén. A készülékek a Husqvarna Automower® Connect alkalmazáson keresztül elérhetők, akár távolról is, és a jövőben a Smart Home kompatibilitásnak köszönhetően a hangsegédlet is elérhető lesz.

A fűnyíró applikáción keresztül vezérelhető

Az Automower® Connect alkalmazás több mindenben is segíti a felhasználókat: megtervezhető a fűnyírás ütemezése, ellenőrizhető a fűnyíró állapota, az Automower® Zone Control segítségével pedig vezérelhetők az egyes területek. Utóbbival a fűnyírás mintái, valamint a tiltott zónák is beállíthatók, például virágágyások és játszóterek esetében.

Kompakt dizájn és innováció

A modellek kompakt felépítésének és csendes működésének köszönhetően ideálisak városi környezetben, és bármilyen időjárás esetén használhatók.

Az új Automower® 308V maximum 800 m²-es területen használható, az Automower® 312V pedig maximum 1.200 m²-es területekre lett tervezve. Akár 40%-os emelkedőkön is alkalmazhatók, és a vágási felület csíkos, négyzetrácsos vagy háromszögmintás kivitelben is választható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

Támogatás vagy túlsegítés?

Az egyetemi felvételi sok családban nemcsak a diák, hanem a szülők számára is stresszes időszak.

Tavaly a magyar felsőoktatásba jelentkező 130 ezer fiatal közel 75%-át (közel 96 ezer főt) vették fel valamilyen felsőoktatási intézménybe. Idén is nagyságrendileg hasonló számú diáknak és családjának kell február 15-ig meghoznia a döntést, hova adja be a jelentkezést.

Mi a sikeres felvételi kulcsa, és milyen szerepe lehet ebben a szülőknek? Miben tudnak segíteni a teljes folyamatban, és most, a felvételi beadását megelőző utolsó két hétben?

Az egyetemi felvételiről sokan azt mondják, hogy átmenet a gyerekkorból a felnőttkorba. Sok esetben nem is a választás eredménye a meghatározó, hanem maga a folyamat: milyen háttérrel teszi meg ezt a diák – önállóan, szülői segítséggel, vagy a szülő teljes irányításával. Összegyűjtöttük, hogyan tudja a szülő a folyamatot okosan támogatni, és milyen beavatkozás lehet már káros hatással a fiatalra, vagy a szülő-gyerek kapcsolatra.

Mindenképpen jól jön a szülői segítség:

  • A fiataloknak sok esetben nincs meg még a kellő tapasztalata és rutinja az adminisztrációs feladatok intézésében, a határidők kezelésében, az információk beszerzésében és rendszerezésében.
  • A tanulmányok finanszírozása az egész családot érinti, így ennek lehetőségeit együtt kell átgondolni. Államilag támogatott vagy önköltséges képzés legyen, vállalható-e a tanulás melletti munkavégzés, és opció-e a diákhitel.
  • Felvételi felkészülés támogatása akár különórákkal, akár egyetemek felkészítő kurzusaival, online tananyagokkal.
  • Fontos az érzelmi biztonság tudatosítása. A szülői szeretet nem attól függ, hogy sikerül-e a felvételi vagy sem.
  • Megfelelő önkép és önbizalom kialakítása – a gyerek már meglévő erősségeit tudatosítani és fejleszteni kell, és sokat beszélgetni arról, hogy ehhez milyen hivatás, életpálya illeszkedik.

Egy-egy jól megfogalmazott szülői kérdés sokkal előremutatóbb, mint egy kijelentés vagy szülői utasítás.

Mit kerüljön el mindenképp a szülő?

  • Saját, meg nem valósult álmainak, pályaválasztásának rákényszerítése a gyerekre.
  • Átvenni a gyerektől az irányítást, és nem támogatást nyújtani, hanem elvégezni helyette a felvételi folyamatot.
  • Folyamatos emlékeztetés, nyomás a döntés súlyával kapcsolatban, amikor annak visszavonhatatlanságáról, végérvényességéről próbálják meggyőzni a fiatalt.
  • A gyerekhez közelálló személyek, tanárok és barátok pályaválasztási javaslatainak indoklás nélküli megkérdőjelezése, támadása.

A szülői támogatás a felvételi előtti hetekben még fontosabbá válik, különösen akkor, ha még mindig nem döntötte el a fiatal, hol szeretne továbbtanulni. Ilyenkor érdemes a pályát választó diákot olyan intézmény felé terelni, ahol a jövőben biztosan hasznosítható tudást kap.

Dr. Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke szerint az IT ismeretek és a mesterséges intelligencia olyan alapok, amelyekre később minden fiatal építhet, bármilyen szakmát is választ. Nem feltétlenül kell a jövőben informatikusként dolgoznia, hiszen csak az e-kereskedelem, a digitális marketing és a digitális transzformáció területén 25–35%-kal nőhet az álláshelyek száma a következő öt évben. Dr. Dietz Ferenc szerint fontos, hogy a gyerek ne csak a döntés nyomasztó oldalát érzékelje, hanem inkább mérföldkőként tekintsen rá. Most irányt választ, de ez még nem azt jelenti, hogy az egész életére szól.  Elég csak arra gondolni, hogy mai pályakezdők életük során várhatóan 3–7 alkalommal váltanak a jövőben karriert, és becslések szerint a 2030-ban meghirdetett állások 85%-át ma még fel sem találták.

A szülő a felvételi után sem engedje el teljesen a gyerek kezét. Sok fiatal számára csak az egyetemen derül ki, hogy nem ezt várta, nem ez az ő útja. Az egyetemet váltók 30-40%-a már az első évben elhagyja a képzést, és választ másik szakot vagy akár oktatási intézményt – ebben is jól jön a szülői háttér és támogatás. Tanulni pedig sohasem késő, sőt egyre inkább szükség is van rá. Tavaly a felsőoktatásba jelentkezők negyede volt 30 év feletti, azaz munka mellett ült be az előadótermekbe.

A felvételi tehát fontos döntés, de nem végérvényes. A szülők úgy segíthetnek legjobban, ha biztonságot és jövőképet is mutatnak a gyerekeiknek. A sikeres felvételi kulcsa pedig nem a túlsegítés, hanem az okos, tudatos támogatás.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

A tél csendes kihívása: hogyan javítható a levegőminőség?

A tél beköszöntével amellett, hogy a zord időjárás a mindennapok részévé válik, a levegőminőség is jelentősen romolhat, különösen a nagyobb településeken.

A hideg levegő és az úgynevezett hőmérséklet-inverzió hatására a szennyező anyagok a talaj közelében rekednek, ami különösen a városokban veszélyes, és akár egy-egy rövidebb séta alkalmával is sokkal jobban feltűnhet, hogy kellemetlenebb a levegő, mint akár nyáron. Magyarországon 2025 decemberében Budapesten ugyan jellemzően „elfogadható” volt a levegő minősége, több vidéki városban – például Debrecenben és Dorogon – már kifogásolt vagy egészségtelen PM₂,₅-szinteket mértek, ami hosszabb kitettség esetén egészségügyi kockázatot jelenthet.

A PM₂,₅ rendkívül apró, legfeljebb 2,5 mikrométer átmérőjű szálló por, amely mérete miatt nem akad fenn a légutak természetes védelmi rendszerén. Ezek a részecskék mélyen bejutnak a tüdőbe, sőt akár a véráramba is, így az egész szervezetre hatással lehetnek. Télen leggyakrabban a lakossági fűtésből (fa, szén, vegyes tüzelés), a közlekedésből – különösen a dízeljárművekből – és az ipari kibocsátásokból származnak, míg beltérben a főzés, a gyertyahasználat és a dohányfüst jelentenek fő forrást.

A finompor növelheti a szem-, torok- és légúti irritációt, köhögést és légzési nehézségeket okozhat, valamint súlyosbíthatja az asztmás és allergiás tüneteket. Hosszú távon összefüggésbe hozható a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, illetve a tüdőfunkció romlásával is. Éppen ezért a PM₂,₅-szennyezés a téli időszak egyik legnagyobb levegőminőségi kockázata, amely nemcsak a szabadban, hanem a rosszul szellőztetett otthonokban is problémát jelenthet.

A beltéri levegőminőség télen különösen nagy figyelmet igényel, mivel a hideg idő miatt ritkábban szellőztetünk, így a szennyező anyagok könnyebben felhalmozódnak a zárt terekben. Az otthoni levegőt ronthatja többek között a por, a háziállatok szőre, a penészgombák spórái, valamint a tisztítószerekből és légfrissítőkből származó illékony szerves vegyületek (VOC-ok), illetve a főzés és fűtés során keletkező részecskék. Ezek már alacsony koncentrációban is légúti irritációt, köhögést, tüsszögést, szem- és torokfájást okozhatnak, és hozzájárulhatnak az allergiás tünetek vagy az asztma súlyosbodásához.

A beltéri szennyezés csökkentésének alapja a források minimalizálása – például az aeroszolos spray-k kerülése és a rendszeres szellőztetés akkor, amikor a külső levegő minősége kedvezőbb. Ennek nyomon követésére ma már számtalan weboldal létezik, amely valós idejű képet ad az adott település aktuális légszennyezettség szintjéről, így a pár perces, felfrissítő szellőztetést ehhez tudjuk igazítani.

Mit tehetünk, hogy egészségesebb legyen a szoba levegője? 

A Dyson szakemberei szerint az egészséges otthoni levegőminőség megteremtéséhez nagyban hozzájárulhat a megfelelő légtisztító berendezések használata is. Az, hogy ezek milyen, mekkora és mennyi részecskével képesek megbirkózni, a szűrőrendszerükön múlik. A HEPA szűrővel rendelkező légtisztítók eltávolítják és megkötik az akár 0,1 mikron méretű, ultrafinom részecskék 99,95%-át, az aktívszén-szűrő pedig eltávolítja a szagokat és gázokat.

A Dyson kínálatában többféle légtisztító közül is választhatunk, így télen sem kell kompromisszumot kötnünk. A hűtő-fűtő funkcióval ellátott termékek nem csupán a beltéri levegő minőségének javítását teszik lehetővé, az Air Multiplier technológia egyenletes levegőáramoltatással fűti télen az egész helyiséget, nyáron pedig kellemesen hűsíti azt.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss