Tippek

Elegendő a streaming videó a modern korban?

A Z-generáció és a millenniál generáció digitális szórakozása egyre inkább előtérbe kerül világszerte.

Ma már a videós streaming szolgáltatásokkal fej fej mellett versenyez a közösségi média és a gaming a fogyasztók figyelméért – derül ki a Deloitte digitális médiapiaci kutatásából.

A Deloitte tizenhatodik alkalommal készítette el elemzését a digitális média trendekről, a friss jelentés szerint elsősorban az 1997 után született Z-generáció és a millenniál generáció (1983- 1996) mozgatják most a trendeket. Az ő körükben pedig jelenleg a videós streaming szolgáltatások mellett a közösségi média és a gaming hódít.

A streaming dilemma

A streaming kapcsán a szolgáltatókat egyre nagyobb kihívás elé állítja a felhasználók megszerzése és megtartása, mivel a fiatalok is egyre árérzékenyebbé váltak. Amikor megjelentek ezek a szolgáltatók, akkor úgy tűnt, hogy átvehetik a TV helyét, azonban a verseny erősödése egyre komolyabb próbatételek elé állítja őket. Az elmúlt 15 év során szignifikáns fejlődésen mentek keresztül a képernyő-alapú szolgáltatások, amelyek ma már jelentősen túlmutatnak a tévézésen és a filmek nézésén.

Az elmúlt időszakban azonban a streaming szolgáltatók korlátai egyre erősebben kezdenek megmutatkozni, a Netflix előfizetői bázisa hosszú idő után csökkent. Emiatt pedig takarékossági lépéseket is meg kellett hoznia a cégnek. Egyre több szó esik arról, hogy új modellre kell váltania az iparágnak, előbb-utóbb a reklámoknak is meg kell jelenniük, hiszen csak így tudnak még olcsóbbak lenni a szolgáltatásaik.

„Gyakran az emberek a tartalom miatt csatlakoznak egy-egy szolgáltatóhoz, viszont sok esetben az előfizetés ára miatt mondják le. Főként a Z-generációnál látható egy fokozott árérzékenység, azonban sokan térnek vissza egy szolgáltatóhoz, hogyha a kedvenc sorozatuk új évada elérhetővé válik vagy valamilyen akcióra kerül sor.”

– mondta Hosszu Gábor, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának igazgatója. Az amerikai fogyasztók negyede 12 hónapon belül lemondta streaming szolgáltatását, majd csatlakozott újra ugyanahhoz a szolgáltatáshoz. Ez az adat a többi vizsgált országban körülbelül 22%, az újracsatlakozás itt is inkább a fiatalabb generációk esetében fordul elő magasabb számban.

A streaming szolgáltatók többféle módon csökkenthetik az elvándorlást és az általános frusztrációt. Az egyik megoldás lehet a fogyasztói anyagi terhek mérséklésére vonatkozó lehetőségek vizsgálata. A kutatás alapján az látszik, hogy a fogyasztók rugalmasságra és több opcióra vágynak az előfizetés árazása és a tartalmak terén. A megkérdezett fogyasztók több mint fele nyilatkozta, hogy nyitott lenne elviselni néhány reklámot az olcsóbb vagy ingyenes előfizetésért cserébe. A reklámon túl, egyes fogyasztók hajlandóak lennének kevesebb tartalmat elérni, vagy 45 napot várni egy-egy új tartalom megtekintésére is kedvezőbb konstrukció fejében. A megkérdezettek negyede szívesen váltana akár éves előfizetésre, mely kifejezetten jó hír a streaming szolgáltatóknak, hiszen így viszonylag hosszabb időre tudják magukhoz kötni fogyasztóikat. Hogy ez valaha elvezethet-e a távközlési cégektől már jó ismert hűségidő melletti kedvezményesebb havidíjak irányába is, szintén egy érdekes gondolat.

Egy másik megoldás lehet a meglévő csomagok gazdagítása, például prémium tartalmak magasabb áron való elérhetővé tétele. A válaszadók 37%-a, aki a szolgáltatás lemondásán gondolkodik akkor maradna, ha elsőként férhetne hozzá új filmekhez, 34%-ot pedig hűségprogram marasztalna, amely más szolgáltatásokra és termékekre nyújtana kedvezményt. A Z-generáció és millenniál generáció pedig kifejezetten kedveli a csomagajánlatokat: 51%-uk meggyőzhető lenne előfizetése megtartásáról, ha az tartalmazna valamilyen zenei, gaming vagy egy másik streaming szolgáltatást is. Az egyik lehetséges út lehet a jövőben a szolgáltatók közötti együttműködés, annak érdekében, hogy több szolgáltatást kapjanak a felhasználók egy előfizetési díjért.

A Z generáció már nem a tévét nézi, ha szórakozni akar

„A fenti reformokkal ideig-óráig megoldhatnák a problémáikat a streaming szolgáltatók, a nagyobb probléma, hogy a Z-generáció számára már nem a tévézés az elsődleges szórakozási forma”

– mondta el Gercsák Csilla, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának menedzsere. A 25 évnél fiatalabbak mind az öt vizsgált országban a videójátékot adták meg elsődleges szórakozási formaként. A streaming szolgáltatók komoly kihívóivá vált a gaming és a közösségi média.

A közösségi média ingyenes. A felhasználók itt zenét hallgatnak, híreket olvasnak, filmet néznek és mindezt egy platformon teszik. Az algoritmusok befolyásolják és személyre szabják az eléjük kerülő tartalmakat, ezekért pedig nem kell fizetni egy dollárt sem. Az amerikai válaszadók közel fele azt válaszolta, hogy több felhasználó által generált tartalmat fogyaszt, mint hat hónappal ezelőtt, és az 50%-uk azt tapasztalja, hogy mindig több időt tölt ezeken az oldalakon, mint eredetileg tervezte. Sőt, a megkérdezettek 41%-a már több időt tölt ezen tartalmak fogyasztásával, mint tévéműsorok vagy filmek streamelésével.

A felhasználók által generált tartalmakat általában influenszerek gyártják, akik jelentős követőtáborral rendelkeznek és így a tartalmukat fel tudják használni különböző együttműködésekre. Az influenszerek követői közösséget tudnak alkotni, mivel hasonló érdeklődési körrel rendelkeznek, erre a streaming szolgáltatók nem képesek. Az amerikai válaszadók 70%-a követ valamilyen influenszert és harmaduk válaszolta azt, hogy az influenszerek befolyásolják a vásárlási szokásaikat.

Gaming – a jelenleg legnépszerűbb digitális szórakozási forma

A gaming lehetővé teszi, hogy különböző új világokba nyerjünk betekintést és azok részesei legyünk. Az amerikai válaszadók több mint 80%-a játszik a telefonján, 50%-uk pedig napi szinten. A Z-generációs és millenniál felhasználók hetente 11-13 órát töltenek játékkal. A közösségi média és a játék pedig részben a streamingtől veszi el az időt, az amerikai megkérdezettek több mint fele mondta azt, hogy ezek miatt kevesebb időt tölt más kikapcsolódási lehetőségekkel, ez az arány a fiatalabb generációk esetében csak növekszik.

Ez a két trend a streaming kihívója jelenleg. Az általuk támasztott kihívásokra kellene választ találniuk a szolgáltatóknak akár úgy is, hogy a fentieket összekötik saját szolgáltatásukkal, vagyis a streaming mellett például játékokat is kínálnak. Erre az útra lépett például már a Netflix, mely az előfizetőknek néhány ingyenesen használható játékot kínál.

A gaming és a zene gyakran kapcsolódnak egymáshoz. Az amerikai gamerek fele válaszolta azt, hogy gyakran fedez fel új zenét a játékokon keresztül.

„A játékok gyakran tartalmazzák egy-egy népszerű előadó legújabb számát, illetve a játékokon belül megszervezett rendezvényeken, koncerteken is gyakran adnak elő világhírű énekesek”

– tette hozzá Ozvald Laura, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának tanácsadója.

A jövő az összevont digitális platformoké

Hova vezet majd az, ha egy platformra vonjuk össze a tévézést, a játékot és a zenehallgatást? Ez egyre jobban hasonlít majd arra, amit ma metaverzumként képzelünk el. Éppen ezért lett felkapott az utóbbi években a metaverzum gondolata, amihez persze az is hozzájárult, hogy a világjárvány miatt az emberek sokkal több időt töltöttek otthon, így több idejük maradt a digitális szórakozásra is. Ebből fakadt az a tendencia, hogy az életünk egyre nagyobb részét éljük virtuálisan. A jelenlegi trendek azt mutatják, hogy ez a járvány után is fennmaradhat.

Vagyis a legfrissebb digitális médiával kapcsolatos trendek alapján most még békésen megfér egymás mellett a streaming, a közösségi média, a játék és a zenehallgatás, azonban a világ várhatóan egyre erősebben abba az irányba halad majd, hogy ezeket összevonják.

A felmérést öt országban készítették el a médiafogyasztási szokásokról, az Egyesült Államokban, 2000, Nagy-Britanniában, Németországban, Japánban és Brazíliában pedig 1000-1000 embert kérdeztek meg.

Related Topics:deloitte felmérés gaming streaming szolgáltatás z generáció

Up Next

A Hive, a Lockbit és a BlackCat zsarolóvírus csoportok egymás után támadták ugyanazt a hálózatot

Don't Miss

Az LG a Google-el karöltve három havi ingyenes Stadia Pro hozzáférést ad

Advertisement Booking.com

Tippek

Hagyd magad mögött a valóságot a Cinema Mystica megújult tárlatával!

Időnként mindenkinek kell egy kis áramszünet. Jól ismerjük a klasszikust, mégis ritkán jut időnk valóban lelassítani, kívülről szemlélni a rohanó világunkat, és visszatalálni a belső békéhez.

A Cinema Mystica megújult tárlata ehhez kínál egy különleges alternatívát: a fények, a hangok és a digitális művészet dimenzióin át elmosódnak a valóság határai, és újra kapcsolatba kerülhetünk önmagunkkal.

A Cinema Mystica nem csupán egy kiállítás – hanem egy másik valóság kapuja – egy olyan élmény, amit eddig legfeljebb New York, Tokió vagy Miami galériáiban tapasztalhattunk. Magyarország egyik legnagyobb immerzív digitális művészeti tárlata egy belépő az alternatív valóságba. A hang és a technológia lenyűgöző összhangjának köszönhetően a kreatív csapat olyan álomszerű tereket hozott létre Budapest szívében, amelyek teljes érzékszervi élményt nyújtanak. Az installációkat megálmodó művészek magyar tábora a Global Illumination alkotóműhely tagjaiból került ki, Vigh Dávid vezetésével és art direkciójával, ugyanakkor számos külföldi, a szakmában elismert művész is részt vett a projektben. A látogatók nem egyszerűen szemlélői, hanem aktív résztvevői lesznek ennek az elvarázsolt világnak – mintha belesétálnának a műalkotásokba.

Az új, Form in Flux című kiállítás 26 látványos installációval várja az érdeklődőket, akik egy különleges programot vagy akár egy emlékezetes randihelyszínt keresnek. A kiállítótér vizuálisan végig egységes, mégis folyamatosan meglep – az installációk a szemkápráztatáson túl mélyebb rétegeket is megérintenek, visszakapcsolva bennünket az élet rejtett szépségeihez és ritmusaihoz. A cél, hogy felfedezzük azokat a láthatatlan mintázatokat és erőket, amelyek a világ minden élő mozzanatát hajtják.

A Form in Flux megújulása mögött körülbelül 35 ember munkája, több száz óra tervezés, építés és kreatív együttműködés áll – az alkotócsapat elhivatottsága pedig a közönség visszajelzéseiben is tükröződik. A Cinema Mystica nemcsak hazai, hanem nemzetközi érdeklődést is kiváltott, a különleges vizuális világot bemutató videók pedig milliós nézettséget érnek el a közösségi médiában.

Legyen szó inspirációról, gyógyulásról vagy egy pillanatnyi szünetről a rohanó hétköznapokból, a Cinema Mystica szeretettel vár, mindennap 10:00 és 22:00 óra között Budapest szívében, a Párisi Udvarban

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tippek

Így utazz gond nélkül mobillal

Egyre kényelmesebb az utazás mobillal, de van néhány praktikus dolog – a roamingtól a hordozható töltőn át az alkalmazásokig –, amire érdemes odafigyelnünk, ha szeretnénk elkerülni a kellemetlen meglepetéseket.

A Yettel ad néhány tippet ahhoz, hogy a nyaralás ebből a szempontból is tökéletes legyen.

Mára már megszoktuk, de nem lehet elégszer tudatosítani, hogy 2017 óta mennyivel egyszerűbb és problémamentesebb a külföldi mobilhasználat. Az Európai Unión belül, valamint néhány további országban – az úgynevezett 1-es díjzónában – jelentősen kedvezőbbek a roamingfeltételek. Időszakos utazás során általában a magyarországi tarifákkal megegyező feltételekkel használhatjuk mobilunkat, vagyis nem kell extra díjakat fizetni az adatforgalomért, hívásokért, SMS-ekért és MMS-ekért. Sőt, ha a tarifacsomagunkhoz tartozik perc-, SMS-, vagy egyéb leforgalmazható havidíj keret, az a barangolás során is felhasználható.

Érdemes azonban résen lenni, mert a helyzet nem minden népszerű úticél esetében ilyen kedvező: Európában a Balkán-félsziget több országa – Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Szerbia, Koszovó –, Svájc és Törökország már a 2-es vagy a 3-as díjzónába esnek, ahol a roamingdíjak jóval magasabbak lehetnek. Külföldi utazás előtt ezért érdemes utánajárni, milyen feltételekkel használhatjuk a célországban a mobiltelefonunkat, illetve annak is, hogy a saját előfizetésünk pontosan mennyi roaminghívást, adatot vagy SMS-t tartalmaz. Ha várhatóan többre lesz szükségünk, érdemes kedvezőbb feltételeket biztosító extra roamingcsomagot vásárolni.

Különösen fontos odafigyelni a díjzónákra a határ menti területeken. Előfordulhat, hogy miközben például Bulgáriában utazunk, a telefonunk automatikusan átvált egy szomszédos, nem EU-tag ország – például Szerbia vagy Észak-Macedónia – hálózatára, ahol már a magasabb díjzóna feltételei érvényesek. Az ilyen kellemetlen meglepetések elkerülése érdekében ajánlott a mobiltelefon beállításaiban az automatikus hálózatválasztást kézire állítani, így csak akkor csatlakozik másik hálózatra, ha azt tudatosan választjuk ki.

Appfrissítés, repülő üzemmód, powerbank – ezekre is érdemes figyelni

Nagy adatforgalmat generálhat az automatikus alkalmazásfrissítés, ami roaming közben nagyobb költségekkel járhat. Ezért érdemes utazás előtt ezt kikapcsolni a készülékbeállításokban, és a szükséges frissítéseket Wi-Fin elvégezni. Repülőút vagy tengeri hajóút során a készülék átállhat a szintén magas költségekkel járó műholdas szolgáltatás használatára, amennyiben azt korábban a szolgáltatónkkal bekapcsoltattuk. Ennek elkerülése érdekében kapcsoljuk repülő üzemmódba a készüléket – repülőn ez amúgy is kötelező –, ami nemcsak a mobil adatforgalmat, de a kimenő és bejövő hívásokat is blokkolja.

A repülőúthoz kapcsolódóan van még egy fontos tennivaló: nem árt utánanézni, hogyan szabályozza az adott légitársaság a külső akkumulátorok (powerbank) használatát. Bár számos társaság nem tiltja a hosszabb utakon hasznos kelléket, több esetben előfordulhat a használat utazás közbeni tiltása, de előfordul az is, hogy még a fedélzetre sem vihető fel.

További felesleges roamingdíjakat kerülhetünk el, ha még indulás előtt letöltjük az utazáshoz kapcsolódó szükséges alkalmazásokat – térképeket, turistainformációkat tartalmazó appokat –, amelyekre szükségünk lehet a célországban. Ha hosszabb út előtt állunk, a streamingszolgáltatásokban szintén letölthetjük azokat a zenéket, filmeket, sorozatokat, amelyeket akár repülés közben, akár külföldön szeretnénk hallgatni vagy nézni.

Ha nyáron Európában, de az 1-es díjzónán kívül járunk, extra adatmennyiséget vásárolhatunk: a Yettel Utazó Net csomagja például 5 GB felhasználható adatot kínál 7 napra 5990 forintért, az Utazó Net + Hang kombinált csomag pedig 5 GB adatot és 15 perc hívást tartalmaz 7990 forintért a Balkán-félsziget országai mellett Svájcban is. A nyári szezonra teljeskörűen megújítja ajánlatát a szolgáltató; számos célország esetében csökkennek a 3-7 napos adatcsomagok díjai, és segítséget jelenthet az is, hogy az új roamingjegyek könnyen aktiválhatók a Yettel applikáción belül.

További információ: https://www.yettel.hu/roaming

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tippek

Pénzfelvétel külföldön? Ennyibe kerülhet egy rossz döntés

Bár egyre többen fizetnek kártyával, a készpénzfelvétel lehetősége még mindig kulcskérdés.

Ráadásul az sem mindegy, hogy ez mennyibe kerül: egy átlagos, 90 ezer forintnak megfelelő összegű külföldi készpénzfelvétel akár 4-6 ezer forintba is kerülhet. A BiztosDöntés.hu összeszedte, mit kínálnak a bankok, mennyibe kerül egy pénzfelvétel, és mit tanulhatunk az MNB legfrissebb statisztikáiból.

Egyre ritkábban veszünk fel pénzt külföldön is

Ahogy véget ér a tanév, a magyar családok százezrei indulnak nyaralni, sokan külföldre. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint bár egyre többen fizetnek kártyával, a készpénzfelvétel lehetősége még mindig kulcskérdés – több ezer forint spórolható meg a körültekintő döntésekkel.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint a külföldre utazók egyre inkább élnek a digitális fizetés lehetőségével: 2 év alatt, 2022 és 2024 összevetésében a nyaralások alatt (a III. negyedévben) a külföldi bankkártyás fizetések darabszáma 57,7 százalékkal 17,32 millióra, értéke pedig 44 százalékkal 232,7 milliárd forintra nőtt.

Mindezzel párhuzamosan egyre kevesebbszer vesznek fel pénzt a magyarok bankkártyával külföldön. Míg 2022-ben még több mint 403 ezer tranzakciót regisztráltak külföldi ATM-eknél a nyári negyedévben, 2024-ben az ATM-es külföldi készpénzfelvétel darabszáma már nem érte el 347 ezret, ami 14 százalékot meghaladó csökkenést jelent – hívta fel a figyelmet Gergely Péter.

Magas díjak, de azért jó, hogy van euró-szabályozás

A határon túlra tartók közül tehát egyre többen fizetnek kártyával, ám a készpénz iránti igény sok helyen – a helyi piacon, közlekedésben vagy pl. borravaló formájában – még mindig jelen van. Ezért sem mindegy, hogy mennyibe kerül a külföldi ATM-es készpénzfelvétel.

A hazai bankok a külföldi pénzfelvételnél általánosan egy fix, jellemzően euróban kifejezett értéket és egy, a felvett érték százalékában kifejezett összeget számítanak fel:

CIB Bank: 5 207 forint
Erste Bank: 2 052 forint +3,72%
Gránit Bank: 200 forint + 1,05%
K&H Bank: 2 563 forint + 2,71%
MBH Bank: 941 forint + 2,24%
OTP Bank: 3 012 forint + 2,12%
Raiffeisen Bank: 16,95 euró vagy 1,5%, minimum 20 euró
UniCredit Bank: 7,2 euró + 3,149%

Fontos tudni – jelezte a BiztosDöntés.hu szakértője, hogy az Egységes Eurófizetési Övezet (Single Euro Payments Area – SEPA) szabályai szerint az euróban indított tranzakciók – utalások vagy euró készpénzfelvétel – esetében a bankok nem számíthatnak fel magasabb költséget, mint amennyit Magyarországon az átutalásokért, vagy készpénzfelvétel esetében az idegen ATM használatáért számolhatnak fel.

Ez azt jelenti, hogy a nyaralás alatt sem jelent extra terhet a készpénzfelvétel az euróövezeten belül. Ebben a tekintetben örülhetünk annak, hogy a fő nyaralási célpontunk, Horvátország már bevezette az uniós fizetőeszközt – emlékeztet Gergely Péter.

Tudatosak vagyunk: ritkábban, többet veszünk fel

A nem euróban történő tranzakciók esetében viszont a fix díjelem azzal jár, hogy érdemes ritkábban, de nagyobb összegben felvenni a nyaralás során szükséges összeget.

Gergely Péter szerint ezt szemmel láthatóan megtanulták már a magyarok: az egy külföldi készpénzfelvételi tranzakcióra jutó érték az elmúlt 3 évben folyamatosan növekedett: a 2021-es 69 ezer forintról 2024-re 87 ezer forint fölé. Az aktuális devizaárfolyamon számolva euróban 3 év alatt 193 euróról 225 euróra nőtt az átlagos külföldi készpénzfelvétel összege.

A fentebbi díjakkal számolva egy átlagos készpénzfelvétel költsége 1 100-8 000 forint közötti összeg lehet – emlékeztet a BiztosDöntés.hu szakértője. Nem véletlen, hogy egyre többen keresik az ingyenes, vagy legalább kedvezményes készpénzfelvételi lehetőségeket – hívja fel a figyelmet Gergely Péter.

A hazai bankokat a verseny is hajtja, hiszen például a Revolut már a Standard csomaggal is 75 ezer forint értékig, havi 5 alkalommal kínál ingyenesen készpénzfelvételt a világ bármely ATM-jénél. (A Premium csomagnál a limit 150 ezer, a Metal csomagnál 300 ezer, míg az Ultra csomagnál 750 ezer forint). A limit felett ugyanakkor 2 százalék a díj.

A Wise kártyával az első két tranzakció ingyenes, maximum 150 ezer forint értékig, a darabszám vagy az érték meghaladása után pedig 200 forint + 2,65 százalék a pénzfelvétel díja.

Jobb, mint otthon – de biztosan olcsóbb

A kereskedelmi bankok számára fel van tehát adva a lecke, ám a BiztosDöntés.hu szakértője szerint a hazai pénzintézetek felvették a kesztyűt.

Az OTP 10 külföldi leánybankjának ATM-jeiből (így Horvátországban és Bulgáriában is) korlátlanul, teljesen ingyen vehetnek fel pénzt az OTP ügyfelek az akció visszavonásáig, de legkésőbb 2026. június 30-ig. Mindez annak fényében érdekes, hogy közben a hazai ATM-ekből – ha nem rendelkeznek a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel igénybevételéről – minimum 165 forint +1,53%-os díjat kénytelenek fizetni akkor is, ha OTP automatát használnak.

A CIB Bank Visa Inspire kártya birtokosai az Intesa Sanpaolo csoport – Magyarországgal együtt – 12 országában található ATM-jeiből szintén teljesen ingyenes, korlátlan készpénzfelvételre jogosultak. A furcsaság itt is fennáll: rendelkezés nélkül itthon a CIB Bank ATM-jeiből kártyatípustól függően 1 165 vagy 1 864 forintba fáj készpénzt felvenni.

Erste Bank: a cégcsoport saját külföldi ATM-jeinél (pl. Ausztria, Szlovákia) a belföldi Erste ATM díját kell fizetni.

A Gránit Banknál a Gránit Platinum és World Elite kártyákhoz havonta két alkalommal ingyenes készpénzfelvétel jár világszerte.

Az UniCredit számottevően olcsóbban biztosítja az euró övezetben lévő leánybankjainál történő ATM-es pénzfelvételt, mintha a kártyával más bank hazai ATM-jénél vennénk fel pénzt – tehát a SEPA díjból is enged.

Az MBH Banknál akciós jelleggel a nem euróövezetben és nem euróban végrehajtott készpénzfelvételek esetében egyes ügyfélcsoportoknak csak az euró alapú, vagyis a hazai idegen ATM-es készpénzfelvétel díját (470 Ft + 2,24%) számolják fel.

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint minden nyaralás előtt érdemes átnézni, hogy mivel és mennyiért tudunk pénzt felvenni. Aki előre tervez, az komoly összegeket spórolhat meg: egyetlen készpénzfelvétel díja 1-8 ezer forint is lehet, még egy kedvező csomaggal ez a költség nulla is lehet – emlékeztetett.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!