Tippek

Elegendő a streaming videó a modern korban?

A Z-generáció és a millenniál generáció digitális szórakozása egyre inkább előtérbe kerül világszerte.

Ma már a videós streaming szolgáltatásokkal fej fej mellett versenyez a közösségi média és a gaming a fogyasztók figyelméért – derül ki a Deloitte digitális médiapiaci kutatásából.

A Deloitte tizenhatodik alkalommal készítette el elemzését a digitális média trendekről, a friss jelentés szerint elsősorban az 1997 után született Z-generáció és a millenniál generáció (1983- 1996) mozgatják most a trendeket. Az ő körükben pedig jelenleg a videós streaming szolgáltatások mellett a közösségi média és a gaming hódít.

A streaming dilemma

A streaming kapcsán a szolgáltatókat egyre nagyobb kihívás elé állítja a felhasználók megszerzése és megtartása, mivel a fiatalok is egyre árérzékenyebbé váltak. Amikor megjelentek ezek a szolgáltatók, akkor úgy tűnt, hogy átvehetik a TV helyét, azonban a verseny erősödése egyre komolyabb próbatételek elé állítja őket. Az elmúlt 15 év során szignifikáns fejlődésen mentek keresztül a képernyő-alapú szolgáltatások, amelyek ma már jelentősen túlmutatnak a tévézésen és a filmek nézésén.

Az elmúlt időszakban azonban a streaming szolgáltatók korlátai egyre erősebben kezdenek megmutatkozni, a Netflix előfizetői bázisa hosszú idő után csökkent. Emiatt pedig takarékossági lépéseket is meg kellett hoznia a cégnek. Egyre több szó esik arról, hogy új modellre kell váltania az iparágnak, előbb-utóbb a reklámoknak is meg kell jelenniük, hiszen csak így tudnak még olcsóbbak lenni a szolgáltatásaik.

„Gyakran az emberek a tartalom miatt csatlakoznak egy-egy szolgáltatóhoz, viszont sok esetben az előfizetés ára miatt mondják le. Főként a Z-generációnál látható egy fokozott árérzékenység, azonban sokan térnek vissza egy szolgáltatóhoz, hogyha a kedvenc sorozatuk új évada elérhetővé válik vagy valamilyen akcióra kerül sor.”

– mondta Hosszu Gábor, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának igazgatója. Az amerikai fogyasztók negyede 12 hónapon belül lemondta streaming szolgáltatását, majd csatlakozott újra ugyanahhoz a szolgáltatáshoz. Ez az adat a többi vizsgált országban körülbelül 22%, az újracsatlakozás itt is inkább a fiatalabb generációk esetében fordul elő magasabb számban.

A streaming szolgáltatók többféle módon csökkenthetik az elvándorlást és az általános frusztrációt. Az egyik megoldás lehet a fogyasztói anyagi terhek mérséklésére vonatkozó lehetőségek vizsgálata. A kutatás alapján az látszik, hogy a fogyasztók rugalmasságra és több opcióra vágynak az előfizetés árazása és a tartalmak terén. A megkérdezett fogyasztók több mint fele nyilatkozta, hogy nyitott lenne elviselni néhány reklámot az olcsóbb vagy ingyenes előfizetésért cserébe. A reklámon túl, egyes fogyasztók hajlandóak lennének kevesebb tartalmat elérni, vagy 45 napot várni egy-egy új tartalom megtekintésére is kedvezőbb konstrukció fejében. A megkérdezettek negyede szívesen váltana akár éves előfizetésre, mely kifejezetten jó hír a streaming szolgáltatóknak, hiszen így viszonylag hosszabb időre tudják magukhoz kötni fogyasztóikat. Hogy ez valaha elvezethet-e a távközlési cégektől már jó ismert hűségidő melletti kedvezményesebb havidíjak irányába is, szintén egy érdekes gondolat.

Egy másik megoldás lehet a meglévő csomagok gazdagítása, például prémium tartalmak magasabb áron való elérhetővé tétele. A válaszadók 37%-a, aki a szolgáltatás lemondásán gondolkodik akkor maradna, ha elsőként férhetne hozzá új filmekhez, 34%-ot pedig hűségprogram marasztalna, amely más szolgáltatásokra és termékekre nyújtana kedvezményt. A Z-generáció és millenniál generáció pedig kifejezetten kedveli a csomagajánlatokat: 51%-uk meggyőzhető lenne előfizetése megtartásáról, ha az tartalmazna valamilyen zenei, gaming vagy egy másik streaming szolgáltatást is. Az egyik lehetséges út lehet a jövőben a szolgáltatók közötti együttműködés, annak érdekében, hogy több szolgáltatást kapjanak a felhasználók egy előfizetési díjért.

A Z generáció már nem a tévét nézi, ha szórakozni akar

„A fenti reformokkal ideig-óráig megoldhatnák a problémáikat a streaming szolgáltatók, a nagyobb probléma, hogy a Z-generáció számára már nem a tévézés az elsődleges szórakozási forma”

– mondta el Gercsák Csilla, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának menedzsere. A 25 évnél fiatalabbak mind az öt vizsgált országban a videójátékot adták meg elsődleges szórakozási formaként. A streaming szolgáltatók komoly kihívóivá vált a gaming és a közösségi média.

A közösségi média ingyenes. A felhasználók itt zenét hallgatnak, híreket olvasnak, filmet néznek és mindezt egy platformon teszik. Az algoritmusok befolyásolják és személyre szabják az eléjük kerülő tartalmakat, ezekért pedig nem kell fizetni egy dollárt sem. Az amerikai válaszadók közel fele azt válaszolta, hogy több felhasználó által generált tartalmat fogyaszt, mint hat hónappal ezelőtt, és az 50%-uk azt tapasztalja, hogy mindig több időt tölt ezeken az oldalakon, mint eredetileg tervezte. Sőt, a megkérdezettek 41%-a már több időt tölt ezen tartalmak fogyasztásával, mint tévéműsorok vagy filmek streamelésével.

A felhasználók által generált tartalmakat általában influenszerek gyártják, akik jelentős követőtáborral rendelkeznek és így a tartalmukat fel tudják használni különböző együttműködésekre. Az influenszerek követői közösséget tudnak alkotni, mivel hasonló érdeklődési körrel rendelkeznek, erre a streaming szolgáltatók nem képesek. Az amerikai válaszadók 70%-a követ valamilyen influenszert és harmaduk válaszolta azt, hogy az influenszerek befolyásolják a vásárlási szokásaikat.

Gaming – a jelenleg legnépszerűbb digitális szórakozási forma

A gaming lehetővé teszi, hogy különböző új világokba nyerjünk betekintést és azok részesei legyünk. Az amerikai válaszadók több mint 80%-a játszik a telefonján, 50%-uk pedig napi szinten. A Z-generációs és millenniál felhasználók hetente 11-13 órát töltenek játékkal. A közösségi média és a játék pedig részben a streamingtől veszi el az időt, az amerikai megkérdezettek több mint fele mondta azt, hogy ezek miatt kevesebb időt tölt más kikapcsolódási lehetőségekkel, ez az arány a fiatalabb generációk esetében csak növekszik.

Ez a két trend a streaming kihívója jelenleg. Az általuk támasztott kihívásokra kellene választ találniuk a szolgáltatóknak akár úgy is, hogy a fentieket összekötik saját szolgáltatásukkal, vagyis a streaming mellett például játékokat is kínálnak. Erre az útra lépett például már a Netflix, mely az előfizetőknek néhány ingyenesen használható játékot kínál.

A gaming és a zene gyakran kapcsolódnak egymáshoz. Az amerikai gamerek fele válaszolta azt, hogy gyakran fedez fel új zenét a játékokon keresztül.

„A játékok gyakran tartalmazzák egy-egy népszerű előadó legújabb számát, illetve a játékokon belül megszervezett rendezvényeken, koncerteken is gyakran adnak elő világhírű énekesek”

– tette hozzá Ozvald Laura, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának tanácsadója.

A jövő az összevont digitális platformoké

Hova vezet majd az, ha egy platformra vonjuk össze a tévézést, a játékot és a zenehallgatást? Ez egyre jobban hasonlít majd arra, amit ma metaverzumként képzelünk el. Éppen ezért lett felkapott az utóbbi években a metaverzum gondolata, amihez persze az is hozzájárult, hogy a világjárvány miatt az emberek sokkal több időt töltöttek otthon, így több idejük maradt a digitális szórakozásra is. Ebből fakadt az a tendencia, hogy az életünk egyre nagyobb részét éljük virtuálisan. A jelenlegi trendek azt mutatják, hogy ez a járvány után is fennmaradhat.

Vagyis a legfrissebb digitális médiával kapcsolatos trendek alapján most még békésen megfér egymás mellett a streaming, a közösségi média, a játék és a zenehallgatás, azonban a világ várhatóan egyre erősebben abba az irányba halad majd, hogy ezeket összevonják.

A felmérést öt országban készítették el a médiafogyasztási szokásokról, az Egyesült Államokban, 2000, Nagy-Britanniában, Németországban, Japánban és Brazíliában pedig 1000-1000 embert kérdeztek meg.

Related Topics:deloitte felmérés gaming streaming szolgáltatás z generáció

Up Next

A Hive, a Lockbit és a BlackCat zsarolóvírus csoportok egymás után támadták ugyanazt a hálózatot

Don't Miss

Az LG a Google-el karöltve három havi ingyenes Stadia Pro hozzáférést ad

Tippek

A Google már válaszol helyetted – de vajon hivatkozik rád?

GEO, automatizált kampányok, prediktív célzás és dinamikus kreatívok – ez már nem sci-fi, ez a jelen.

A következő egy-két évben a generatív AI által vezérelt keresési élmény tovább fog terjedni. Az AI-összefoglalók a találati lista élén jelennek meg, ami csökkentheti az organikus forgalmat bizonyos weboldalak számára. Ugyanakkor a PPC hirdetések egyre inkább integrálódnak ezekbe az AI-alapú válaszokba, miközben a kampánykezelés szinte teljesen automatizálttá válik.

A hangsúly a jövőben az adatvezérelt stratégiaalkotásra helyeződik át. A legnagyobb változás a Generative Engine Optimization (GEO) térnyerése lesz, amely az AI keresőkre való optimalizálást célozza. A Google AI Mode hazai bevezetése, az Agent 2 Agent protocol és a Model context protocol megjelenése tovább növeli a márkajelenlét és az említések fontosságát a linkekkel szemben.

Tartalomkészítés az AI-nak is: új elvárások, új lehetőségek

A tartalomkészítés és kulcsszókutatás terén is paradigmaváltás zajlik. Varjú János az INTREN analitika és CRO, SEO, valamint fejlesztés üzletágainak vezetője kiemeli: az AI keresők – különösen a Google AI Overview és AI Mode – már nem csupán a beírt szavakat, hanem a mögöttes felhasználói szándékot is értelmezik. „A tartalmaknak rövid, önállóan értelmezhető bekezdésekből kell állniuk, amelyek egy-egy gondolatot fejeznek ki, maximum 20 szavas mondatokkal. A query-fan-out mechanizmus miatt nem elég a konkrét kulcsszavakra válaszolni – a látens kérdésekre is reagálni kell. Mostantól nem csak a felhasználónak és a Google-nek, hanem az AI-nak is tartalmat kell készítenünk” – hangsúlyozza a szakértő. Az AI-generált tartalmak használata nem tiltott, sőt segíthet a folyamatok gyorsításában, de a végső minőségért továbbra is emberi kontroll szükséges.

Új SEO korszak: a GEO megjelenése

Az AI-alapú keresőalgoritmusok térnyerésével új optimalizálási szemlélet vált szükségessé: ez a Generative Engine Optimization (GEO). Varjú János elmondta: a GEO a klasszikus SEO alapjaira épül, de kiegészül azokkal a technikákkal, amelyek lehetővé teszik, hogy a tartalmak megjelenjenek az AI által generált keresési válaszokban. „Technikai szempontból elengedhetetlen a Semantic HTML és a strukturált adatok alkalmazása, míg tartalmi oldalon az AI standardek – rövid bekezdések, kérdés-válasz párok, tartalmi mélység és hitelesség – kerülnek előtérbe. A topical clustering, vagyis a tartalmi központok kialakítása kulcsfontosságú lett a témák teljes lefedéséhez” – emeli ki a szakértő.

PPC kampányok új motorja: az AI és automatizált siker

A mesterséges intelligencia mára a PPC platformok szíveként működik. Az AI nemcsak az organikus kereséseket, hanem a fizetett kampányokat is új szintre emelte. Bakóczy Bence, az INTREN Ad Operations üzletág vezetője szerint a PPC kampányok teljesítménye négy kulcsterületen javult: hatékonyabb licitálás és költségkezelés, prediktív célzás, dinamikus hirdetési kreatívok és teljesen automatizált kampánytípusok. „Kevesebb erőforrásból nagyobb valószínűséggel lehet sikeres kampányokat futtatni az AI segítségével” – fogalmaz. A szakértő szerint az AI az automatizált licitstratégiáktól kezdve a hirdetési kreatívok és szövegek generálásán át a célközönségek prediktív elemzéséig minden szinten jelen van. „Az algoritmusok folyamatosan tanulnak a kampányadatokból, hogy egyre hatékonyabban találják meg azokat a felhasználókat, akik a legnagyobb valószínűséggel konvertálnak” – hangsúlyozta. Ez a fejlődés lehetővé teszi, hogy a kampányok gyorsabban, pontosabban és kevesebb emberi beavatkozással érjenek el eredményeket.

Stratégia előtérben, kontroll kézben

Az AI eszközök megjelenésével a kampányoptimalizálás fókusza jelentősen átalakult. A napi szintű operatív feladatok helyett ma már a stratégiai tervezés került előtérbe. „A szakember feladata az AI számára a megfelelő üzleti célokat és kereteket meghatározni, a rendszerek által generált javaslatokat felügyelni, és a mélyebb, stratégiai elemzésekre koncentrálni” – emelik ki az INTREN szakértői. Ugyanakkor figyelmeztetnek: a túlzott AI-függőség „fekete doboz” effektust eredményezhet, ahol a hirdető elveszíti az átláthatóságot. Az algoritmusok nem mindig képesek reagálni a hirtelen piaci változásokra vagy a márkaépítési szempontokra, ezért a szakértői kontroll továbbra is elengedhetetlen lesz.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tippek

Újra startol a Megoldások a holnapért kihívás

A jövő formálói ismét színre lépnek.

A Samsung és az EdisonKids elismert kezdeményezése nemzetközi lehetőségekkel és 6 millió forintos összdíjazással várja a jelentkezőket. A Megoldások a holnapért idén hatodik alkalommal hívja kreatív kihívásra a 7–12. osztályos diákokat és tanáraikat. A program célja, hogy a fiatalok saját ötleteikkel, közösségi szemléletükkel és technológiai kreativitásukkal formálják a jövőt – most három izgalmas irányban: az egészség, a fenntarthatóság és a sport területén. A kihívás 6. évadára idén november 27-ig lehet jelentkezni.

A Megoldások a holnapért kihívás a Samsung nemzetközi Solve for Tomorrow programján alapszik, amely mára 68 országban több mint 2,8 millió diákot ért el. A hazai kihívás 2021 óta minden évben több száz fiatalnak ad lehetőséget arra, hogy professzionális, szakmai támogatással, inspiráló közösségben fejlessze ötleteit, és megtapasztalja, hogy mindez hogyan válhat a társadalom hasznára. Az ötletek ráadásul igazán nagyot is szólhatnak! A nyertesek akár nemzetközi szinten is megmérethetik magukat, az idei összeurópai döntőn is szerepelt magyar csapat, akik nemzetközi zsűri előtt mutathatták be a projektjüket.

A mostani évadban a résztvevők új tematikus irányokat kapnak inspirációnak, ugyanakkor bármilyen megoldási javaslatot kidolgozhatnak, amely valóban jobbá teheti a mindennapokat és a helyi közösségük életét. „Az idei kiemelt témák a nemzetközi program irányát tükrözik, egyúttal olyan területek, amelyekről tudjuk, hogy fontosak a fiatalok számára. Az egészséges, sportos életvitel és a fenntartható gondolkodás számukra tényleg nem csak buzzword-ök, hanem a mindennapjaik fontos része – mondta el Witsch Gerda, a Samsung Magyarország marketingvezetője és a verseny egyik zsűritagja. – A fiatalok ötletei gyakran sokkal előremutatóbbak, mint azt gondolnánk. Fontos célunk, hogy segítsünk nekik kibontakoztatni ezt a kreativitást, és megmutassuk, hogyan lehet a technológia a pozitív társadalmi változás kiindulópontja.” A kihívásra jelentkezők Az egészség jövője téma kapcsán a tudatos kütyühasználattól az egészségesebb alváson és táplálkozáson át egészen a mentális egészség megóvásáig hozhatnak ötleteket. A Fenntartható megoldások között az újrahasznosítással, szennyezés csökkentésével, zöld projektekkel foglalkozhatnak a diákok. A Változás a sport erejével az a témakör, ahol a csapatok – akár sportegyesületekben együtt mozgó fiatalok – megoldásai az aktív életmód és a csapatsport pozitív hatásait felhasználva érnek el társadalmi változást.

A verseny célja ugyanakkor nem csupán a kreatív ötlet megszületése, hanem annak a megértése is, hogyan épül fel egy megvalósítható projekt – a tervezéstől a kommunikáción és a bemutatáson át egészen a megvalósításig. Pontosan ebben különleges a Megoldások a holnapért. Olyan szakmai támogatást és mentorációt kínál a résztvevőknek – mind a diákoknak, mind tanáraiknak – amely segítheti őket a közös munkában és a kreatív problémamegoldásban, a versenyen túl pedig a továbbtanulásban és később a munkában is.

A TOP 50-be jutó csapatok egy személyes eseményen és a magyar Blue Colibri startup által fejlesztett online platformon tanulhatnak, ahol lépésről lépésre ismerkednek meg a tervezői gondolkodás szemléletével és ennek eszköztárával. A folyamat során a diákok nemcsak jövőformáló ötleteket dolgoznak ki, hanem ezzel párhuzamosan egyszerre fejlesztik kommunikációs és együttműködési készségeiket, tanulhatnak az AI tudatos használatáról és beleláthatnak a jövőkutatás izgalmas területébe is. A legjobb nyolc csapat személyes workshopokon, tréningeken és mentorálásokon vehet részt, ahol szakmai támogatást kapnak a döntőre.

„A mai diákoknak a 21. században komplex kihívásokkal kell szembenézniük, és éppen ezért fontos, hogy már fiatalon gyakorolják a kritikai gondolkodást, a kreatív problémamegoldást és az együttműködést – nyilatkozta Borsos Dorottya, az Edisonplatform és az EdisonKids program vezetője a kihívás kapcsán. – A Megoldások a holnapért ötletverseny pontosan erre készíti fel őket: tudatosan végiggondolják, mi zavarja őket a környezetükben, és megtapasztalják, hogy az ötletük, a véleményük számít. A program során olyan szuperkompetenciákat sajátítanak el, amelyek a tanuláson túl a közösségépítésben, a társadalmi felelősségvállalásban és a jövő munkaerőpiacán is kulcsfontosságúak.

A Megoldások a holnapért minden évadban külön figyelmet fordít a csapatokat segítő tanárokra is, hiszen ők azok, akik nap mint nap inspirálják a fiatalokat. A pedagógusok mentorációs és médiatudatossági képzéseken vehetnek részt, amelyek segítenek, hogy hatékonyabban tudják támogatni a diákjaik fejlődését, motiválni tudják őket és otthonosan mozogjanak azokon az online felületeken, amelyek meghatározzák a fiatalok mindennapi kommunikációját. A program így nemcsak verseny, hanem közösségi alkotóműhely is, ahol diákok és tanárok együtt fejlődnek.

A jelentkezés folyamata és nyeremények

A nevezéshez a csapatoknak egy 2 perces bemutatkozó videót kell beküldeniük 2025. november 27-ig, amelyben röviden ismertetik a választott problémát és megoldási javaslatukat. A szervezők még az év vége előtt, december 16-án kihirdetik a legjobb 50 csapatot, akik továbbjutnak a kihívás következő fordulójába. Nekik 2026. január 10-től egészen február 13-ig lesz lehetőségük jövőálló készségeket elsajátítására. Ezen időszak alatt, január 31-én személyesen is lehetőségük lesz találkozni a szakértőkkel. Arról, hogy kik kerültek be a legjobb 8 közé, 2026. március 4-én értesítik a résztvevőket. Március 6-tól április 14-ig tovább folytatódik a mentorálás, és a csapatokra szabott támogatás a zsűri szakértőinek bevonásával. Végül 2026. április 17-én a TOP 8-ba jutott csapatok a már elsajátított tudásukkal bemutatják a már végleges ötletet és annak lehetséges megvalósítását. A döntőben kiválasztott legjobb 3 csapat tagjai és az őket nevező intézmények a szakmai elismerés mellett összesen 6 millió forint értékben választhatnak Samsung eszközöket.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tippek

Nemcsak zavaró, de károkat is okoz a rossz beltéri mobil-lefedettség

Tízből kilenc embert zavar, ha sávszélességi vagy lefedettségi gondok miatt nem tudja a megszokott módon használni mobilját – derül ki egy friss országosan reprezentatív kutatásból.

A felhasználók sokszor szembesülnek ilyen problémával bevásárlóközpontokban, új építésű irodaházakban vagy lakóparkokban, viszont kevesen vannak tisztában azzal, kinek a felelőssége ilyen helyszíneken gondoskodni a térerőről.

A CETIN Hungary Zrt., Magyarország első mobiltávközlési infrastruktúraszolgáltatója által készített kutatás többek közt azt vizsgálta, mennyire fontos számunkra a mobil lefedettség, és milyen gyakran tapasztalunk ezzel kapcsolatos problémát az olyan helyszíneken, mint a bevásárlóközpontok, irodaházak, szállodák, vagy lakóparkok.

Nem meglepő, hogy a felhasználók elsöprő többsége számára nagyon fontos, vagy egyenesen létszükséglet (58%), több mint egyharmaduk számára pedig inkább fontos a megfelelő minőségű mobilinternet, és csak elenyésző 8 százalék nem tartja fontosnak. A válaszadók döntő többségét (90%-át) frusztrálja, ha a sávszélességi vagy lefedettségi problémák miatt nem tudja a megszokott módon használni a telefonját.

Mégis, kinek a feladata?

Bár a mobilszolgáltatóknak nagyon szigorú lefedettségi követelményeknek kell megfelelniük, ez automatikusan nem biztosítja, hogy egy újonnan épített ingatlankomplexumban is megfelelő lesz a térerő. A legkorszerűbb építési technológiák ugyanis annyira jól szigetelnek, hogy a mobilhálózatok elérhetőségét is akadályozzák.

A kutatásban megkérdezettek nagyobb része – 61 százaléka – tévesen úgy véli, hogy az ilyen helyszíneken a mobilszolgáltatónak kell gondoskodnia a megfelelő sávszélességről és lefedettségről. Csak a válaszadók 16 százaléka gondolta helyesen, hogy az építtető vagy ingatlanfejlesztő feladata lenne a jó minőségű szolgáltatás biztosítása.

Mi van, ha nem hasít a mobilnet?

A kutatás arra is választ keresett, milyen gyakran járnak a felhasználók ilyen helyszíneken – sportrendezvényeken, új építésű lakóparkokban, irodaházakban, szállodákban, városnegyedekben, ipari parkokban vagy bevásárlóközpontokban –, és ott milyen minőségű mobil lefedettséget tapasztaltak.

Az utóbbi fél évben a megkérdezettek 91 százaléka legalább egy – a nagy többségük (56%) pedig több – ilyen helyszínen járt a fentiek közül. A válaszadók jelentős része – 70 százaléka – alkalmanként vagy rendszeresen tapasztalt ilyenkor mobiltelefonnal, lefedettséggel kapcsolatos problémát. 58 százalékuk mélygarázsokban, közel 50 százalékuk pedig stadionokban, ipari parkokban, új építésű gyárakban és logisztikai központokban számolt be hasonló nehézségekről. Emellett 40 százalékuk észlelt mobil lefedettségi problémát hotelekben, irodaházakban, lakóparkokban, valamint új építésű város- és bevásárlóközpontokban.

A válaszadók nagy többségének minden hasonló helyszínen fontos, hogy legyen megfelelő sávszélesség és lefedettség. A legtöbben a bevásárlóközpontoknál (88%), új építésű városközpontoknál és szállodáknál (84-84%), lakóparkoknál (83%), irodaházaknál (81%), valamint ipari parkokban (80%) tartják lényegesnek ezt a szempontot, de a többség részéről a mélygarázsokban (63%) és stadionokban, nagyobb sportrendezvényeken (62%) is határozott elvárás a megfelelő sávszélesség és lefedettség.

Miért fontos a jó mobillefedettség mindenhol?

A megkérdezettek döntő többsége – 96 százaléka – nemcsak telefonálásra használja mobileszközét, hanem mobiladatforgalmat igénylő alkalmazásokra is. Közöttük a videóhívás, üzenetküldő szolgáltatások és a közösségi médiás aktivitás a leggyakoribb (74 %). Ettől nem sokkal marad el a mindennapi ügyintézés – bankolás, parkolás, emailezés, vásárlás, térkép – (69%) és a hírolvasás, tartalomfogyasztás (67%) sem. Mintegy egyharmaduk gyakran néz filmet vagy játszik, és 12 százalékuk már mobilinternetet igénylő okos / IoT eszközöket – például okosórát, -gyűrűt vagy vércukormérőt – is használ.

A kutatásban a megkérdezettek többségének származott már kára sávszélességi és lefedettségi probléma miatt. Elsősorban időt pazaroltak el (40%), fontos eseményről, lehetőségről maradtak le (25%), de keletkezett emiatt többletköltségük (14%) vagy bevételveszteségük (8%) is.

„Kutatásunk egyik legfontosabb tanulsága, hogy a mobil lefedettség ma már alapvető szükségletté vált. Ennek hiánya – így az elégtelen beltéri lefedettség is – nem csupán bosszúságot okoz a felhasználóknak, hanem sok esetben konkrét károkat is eredményez – mondta Kübler-Andrási Judit, a CETIN Hungary vezérigazgatója. – Ezért a felhasználók mellett az ingatlanfejlesztőknek és a mobilszolgáltatóknak is fontos, hogy nagy forgalmú, új építésű területeken mindenkinek legyen megfelelő szolgáltatása. Ehhez célszerű már a tervezés során megtalálni a megfelelő infrastruktúra-megoldást, hogy ne utólag, jóval költségesebben kelljen kiépíteni az ügyfelek elvárásait kiszolgálni képes multioperátoros mobilinternet- és telefonhasználatot biztosító hálózatot.”

A véleménykutatás az Europion piackutató applikációval történt 1195 fő megkérdezésével 2025. szeptember 20-án. Az eredmény országosan reprezentatív a 16 év feletti magyar lakosságra kor, nem, iskolai végzettség, lakóhely típusa és régiója szerint.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!