Tippek

Elegendő a streaming videó a modern korban?

A Z-generáció és a millenniál generáció digitális szórakozása egyre inkább előtérbe kerül világszerte.

Ma már a videós streaming szolgáltatásokkal fej fej mellett versenyez a közösségi média és a gaming a fogyasztók figyelméért – derül ki a Deloitte digitális médiapiaci kutatásából.

A Deloitte tizenhatodik alkalommal készítette el elemzését a digitális média trendekről, a friss jelentés szerint elsősorban az 1997 után született Z-generáció és a millenniál generáció (1983- 1996) mozgatják most a trendeket. Az ő körükben pedig jelenleg a videós streaming szolgáltatások mellett a közösségi média és a gaming hódít.

A streaming dilemma

A streaming kapcsán a szolgáltatókat egyre nagyobb kihívás elé állítja a felhasználók megszerzése és megtartása, mivel a fiatalok is egyre árérzékenyebbé váltak. Amikor megjelentek ezek a szolgáltatók, akkor úgy tűnt, hogy átvehetik a TV helyét, azonban a verseny erősödése egyre komolyabb próbatételek elé állítja őket. Az elmúlt 15 év során szignifikáns fejlődésen mentek keresztül a képernyő-alapú szolgáltatások, amelyek ma már jelentősen túlmutatnak a tévézésen és a filmek nézésén.

Az elmúlt időszakban azonban a streaming szolgáltatók korlátai egyre erősebben kezdenek megmutatkozni, a Netflix előfizetői bázisa hosszú idő után csökkent. Emiatt pedig takarékossági lépéseket is meg kellett hoznia a cégnek. Egyre több szó esik arról, hogy új modellre kell váltania az iparágnak, előbb-utóbb a reklámoknak is meg kell jelenniük, hiszen csak így tudnak még olcsóbbak lenni a szolgáltatásaik.

„Gyakran az emberek a tartalom miatt csatlakoznak egy-egy szolgáltatóhoz, viszont sok esetben az előfizetés ára miatt mondják le. Főként a Z-generációnál látható egy fokozott árérzékenység, azonban sokan térnek vissza egy szolgáltatóhoz, hogyha a kedvenc sorozatuk új évada elérhetővé válik vagy valamilyen akcióra kerül sor.”

– mondta Hosszu Gábor, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának igazgatója. Az amerikai fogyasztók negyede 12 hónapon belül lemondta streaming szolgáltatását, majd csatlakozott újra ugyanahhoz a szolgáltatáshoz. Ez az adat a többi vizsgált országban körülbelül 22%, az újracsatlakozás itt is inkább a fiatalabb generációk esetében fordul elő magasabb számban.

A streaming szolgáltatók többféle módon csökkenthetik az elvándorlást és az általános frusztrációt. Az egyik megoldás lehet a fogyasztói anyagi terhek mérséklésére vonatkozó lehetőségek vizsgálata. A kutatás alapján az látszik, hogy a fogyasztók rugalmasságra és több opcióra vágynak az előfizetés árazása és a tartalmak terén. A megkérdezett fogyasztók több mint fele nyilatkozta, hogy nyitott lenne elviselni néhány reklámot az olcsóbb vagy ingyenes előfizetésért cserébe. A reklámon túl, egyes fogyasztók hajlandóak lennének kevesebb tartalmat elérni, vagy 45 napot várni egy-egy új tartalom megtekintésére is kedvezőbb konstrukció fejében. A megkérdezettek negyede szívesen váltana akár éves előfizetésre, mely kifejezetten jó hír a streaming szolgáltatóknak, hiszen így viszonylag hosszabb időre tudják magukhoz kötni fogyasztóikat. Hogy ez valaha elvezethet-e a távközlési cégektől már jó ismert hűségidő melletti kedvezményesebb havidíjak irányába is, szintén egy érdekes gondolat.

Egy másik megoldás lehet a meglévő csomagok gazdagítása, például prémium tartalmak magasabb áron való elérhetővé tétele. A válaszadók 37%-a, aki a szolgáltatás lemondásán gondolkodik akkor maradna, ha elsőként férhetne hozzá új filmekhez, 34%-ot pedig hűségprogram marasztalna, amely más szolgáltatásokra és termékekre nyújtana kedvezményt. A Z-generáció és millenniál generáció pedig kifejezetten kedveli a csomagajánlatokat: 51%-uk meggyőzhető lenne előfizetése megtartásáról, ha az tartalmazna valamilyen zenei, gaming vagy egy másik streaming szolgáltatást is. Az egyik lehetséges út lehet a jövőben a szolgáltatók közötti együttműködés, annak érdekében, hogy több szolgáltatást kapjanak a felhasználók egy előfizetési díjért.

A Z generáció már nem a tévét nézi, ha szórakozni akar

„A fenti reformokkal ideig-óráig megoldhatnák a problémáikat a streaming szolgáltatók, a nagyobb probléma, hogy a Z-generáció számára már nem a tévézés az elsődleges szórakozási forma”

– mondta el Gercsák Csilla, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának menedzsere. A 25 évnél fiatalabbak mind az öt vizsgált országban a videójátékot adták meg elsődleges szórakozási formaként. A streaming szolgáltatók komoly kihívóivá vált a gaming és a közösségi média.

A közösségi média ingyenes. A felhasználók itt zenét hallgatnak, híreket olvasnak, filmet néznek és mindezt egy platformon teszik. Az algoritmusok befolyásolják és személyre szabják az eléjük kerülő tartalmakat, ezekért pedig nem kell fizetni egy dollárt sem. Az amerikai válaszadók közel fele azt válaszolta, hogy több felhasználó által generált tartalmat fogyaszt, mint hat hónappal ezelőtt, és az 50%-uk azt tapasztalja, hogy mindig több időt tölt ezeken az oldalakon, mint eredetileg tervezte. Sőt, a megkérdezettek 41%-a már több időt tölt ezen tartalmak fogyasztásával, mint tévéműsorok vagy filmek streamelésével.

A felhasználók által generált tartalmakat általában influenszerek gyártják, akik jelentős követőtáborral rendelkeznek és így a tartalmukat fel tudják használni különböző együttműködésekre. Az influenszerek követői közösséget tudnak alkotni, mivel hasonló érdeklődési körrel rendelkeznek, erre a streaming szolgáltatók nem képesek. Az amerikai válaszadók 70%-a követ valamilyen influenszert és harmaduk válaszolta azt, hogy az influenszerek befolyásolják a vásárlási szokásaikat.

Gaming – a jelenleg legnépszerűbb digitális szórakozási forma

A gaming lehetővé teszi, hogy különböző új világokba nyerjünk betekintést és azok részesei legyünk. Az amerikai válaszadók több mint 80%-a játszik a telefonján, 50%-uk pedig napi szinten. A Z-generációs és millenniál felhasználók hetente 11-13 órát töltenek játékkal. A közösségi média és a játék pedig részben a streamingtől veszi el az időt, az amerikai megkérdezettek több mint fele mondta azt, hogy ezek miatt kevesebb időt tölt más kikapcsolódási lehetőségekkel, ez az arány a fiatalabb generációk esetében csak növekszik.

Ez a két trend a streaming kihívója jelenleg. Az általuk támasztott kihívásokra kellene választ találniuk a szolgáltatóknak akár úgy is, hogy a fentieket összekötik saját szolgáltatásukkal, vagyis a streaming mellett például játékokat is kínálnak. Erre az útra lépett például már a Netflix, mely az előfizetőknek néhány ingyenesen használható játékot kínál.

A gaming és a zene gyakran kapcsolódnak egymáshoz. Az amerikai gamerek fele válaszolta azt, hogy gyakran fedez fel új zenét a játékokon keresztül.

„A játékok gyakran tartalmazzák egy-egy népszerű előadó legújabb számát, illetve a játékokon belül megszervezett rendezvényeken, koncerteken is gyakran adnak elő világhírű énekesek”

– tette hozzá Ozvald Laura, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának tanácsadója.

A jövő az összevont digitális platformoké

Hova vezet majd az, ha egy platformra vonjuk össze a tévézést, a játékot és a zenehallgatást? Ez egyre jobban hasonlít majd arra, amit ma metaverzumként képzelünk el. Éppen ezért lett felkapott az utóbbi években a metaverzum gondolata, amihez persze az is hozzájárult, hogy a világjárvány miatt az emberek sokkal több időt töltöttek otthon, így több idejük maradt a digitális szórakozásra is. Ebből fakadt az a tendencia, hogy az életünk egyre nagyobb részét éljük virtuálisan. A jelenlegi trendek azt mutatják, hogy ez a járvány után is fennmaradhat.

Vagyis a legfrissebb digitális médiával kapcsolatos trendek alapján most még békésen megfér egymás mellett a streaming, a közösségi média, a játék és a zenehallgatás, azonban a világ várhatóan egyre erősebben abba az irányba halad majd, hogy ezeket összevonják.

A felmérést öt országban készítették el a médiafogyasztási szokásokról, az Egyesült Államokban, 2000, Nagy-Britanniában, Németországban, Japánban és Brazíliában pedig 1000-1000 embert kérdeztek meg.

Related Topics:deloitte felmérés gaming streaming szolgáltatás z generáció

Up Next

A Hive, a Lockbit és a BlackCat zsarolóvírus csoportok egymás után támadták ugyanazt a hálózatot

Don't Miss

Az LG a Google-el karöltve három havi ingyenes Stadia Pro hozzáférést ad

Tippek

Promptolás a padsorokban – Így használják az MI-t a magyar egyetemisták

A Siemens Zrt. és az UNIside közös kutatása feltárja a mesterséges intelligencia szerepét a magyar egyetemisták tanulmányaiban és mindennapjaiban.

A kutatás szerint a magyar egyetemisták körében valóságos MI-láz tombol: a válaszadók 75,3 százaléka hetente, de inkább napi több alkalommal veszi igénybe az MI-eszközöket. Ez a szám jóval magasabb, mint a már munkahellyel rendelkezők körében: a Gallup 2026 májusában készített felmérése alapján a munkavállalók nagyjából fele használ MI-eszközöket, de csak 15 százalékuk veszi igénybe a mesterséges intelligenciát naponta.

A hallgatók döntő többsége önerőből, informálisan sajátítja el a tudást. Mindössze 3,6 százalékuk vett részt szervezett, MI-témájú egyetemi órán. Ez azt is jelentheti, hogy az intézmények lemaradásban vannak a hallgatói igényekhez képest, miközben a felsőoktatásban tanulók már rég belevetették magukat a mesterséges intelligencia világába.

A kutatás során az MI-eszközökben való jártasságukról is kérdezték őket: 41,7 százalékuk „készségszinten” használja, 10,5 százalékuk pedig már profinak, „számtalan promptot író felhasználónak” tartja magát.

Bár tömegesen használják, a hallgatók kritikusan viszonyulnak az MI által generált információkhoz. Egy 10-es skálán, ahol az 1 a teljes bizalmatlanság, a 10 pedig az ellenőrzés nélküli elfogadás, az átlag mindössze 4,5 pont volt, ami azt jelenti, hogy a hallgatók többsége nem fogadja el vakon az MI válaszait; fenntartásokkal kezelik az MI által adott információkat, és visszaellenőrzik a válaszokat.

Emellett a kutatás szerint a bizalom a használat gyakoriságával nő. Aki kevésbé jártasnak vallotta magát az MI-eszközök használatában, mindössze átlagosan 3-ast adott a bizalmi skálán, míg akik többet használják e megoldásokat, azoknál 5-re jön ki a szám. Ez még mindig nem azt mutatja, hogy a hallgatók MI-generált beadandókkal teljesítenék az egyetemi tanulmányaikat.

Mire jó az MI az egyetemen?

A megkérdezettek túlnyomó része két területen találja hasznosnak az MI-t:

Szövegírásban, ahol egy 10-es skálán 7,9-et,
és összefoglalók készítésében, ahol 7,6-ot kapott az MI.

A mesterséges intelligencia emellett még a forráskutatásban és a szövegírásban spórolja meg a legtöbb időt a hallgatóknak. Azonban nem minden területen tündököl az MI: kódírásban (4,7/10) és az MI-vel kapcsolatos beszélgetések slágereként számontartott kép- és videógenerálásban (5,4/10) tartják a legkevésbé hatékonynak.

Ezen a területen jön elő a legjobban az egyes szakok közötti különbség: a műszaki és informatikai hallgatók sokkal hasznosabbnak találják a kódírást (informatikusok: 7,1; műszakisok: 5,5), mint például a humán szakosok (3,7), míg a szövegírás és -fordítás a gazdasági és társadalomtudományi képzéseken a legfontosabb.

Az egyetemek egyelőre le vannak maradva

A kutatásban arról is kérdezték a hallgatókat, hogy mennyire tartják fairnek a saját egyetemeik és oktatóik hozzáállását az MI használatához. Egy négyfokú skálán 3,3-at kapott az egyetemek MI-szabályzata, ami meglepően pozitív, míg az oktatók engedékenysége 10-ből 5,8-at kapott.

Azonban itt is van egy érdekes különbség: a műszaki és informatikai hallgatók kritikusabbak az intézményeik szabályozásával szemben, valamint szigorúbbnak látják a tanáraik hozzáállását is. Annak ellenére, hogy ők is ugyanolyan intenzíven használják az MI-t, mint más szakok hallgatói.

Ha a diákoknak kérdésük merül fel az MI-vel kapcsolatban, akkor sem az egyetemi forrásokhoz fordulnak, hanem inkább autodidakta módon próbálják megoldani a problémát. A kutatást kitöltők között így oszlik meg az információszerzés

Internet: 74,5 százalék
Maga az MI-eszköz: 37,9 százalék
Szakirodalom: 29,3 százalék
Egyetemi oktató: 26,8 százalék
Ismerősök/csoporttársak: 24,8 százalék / 22,9 százalék
Szülők: 5,0 százalék

Látható, hogy az oktatók nem az elsődleges forrásai az MI-vel kapcsolatos információnak, hanem csak egy a sok lehetőség közül.

A megkérdezett egyetemi vezetők és szakértők beszámolói szerint a technológia tudatos használatára, nem pedig annak tiltására helyezik a hangsúlyt, és rugalmas kereteket alakítanak ki az intézményekben. Az MI használata alapvetően megengedett lehet a tanulásban, kutatásban és más munkafolyamatokban, ha azt az adott oktató nem korlátozza, és nem sérti az etikai, adatvédelmi vagy jogi előírásokat. A legfontosabb elv, hogy az MI segédeszköz maradjon, és ne váltsa ki a hallgató saját szellemi teljesítményét. A karok a központi egyetemi kereteket saját szakterületük szerint pontosíthatják, így az elvárások tantárgyanként is eltérhetnek. Mint elmondták, ugyanakkor minden esetben fontos az átláthatóság: a hallgatónak jeleznie kell, hogy egy feladat elkészítésének mely szakaszában és milyen mértékben használt MI-eszközt, szükség esetén a felhasznált promptok feltüntetésével.

A szabályok betartása ugyanakkor nem egyszerű: sok hallgató nincs tisztában az intézményi előírásokkal. Ezért elengedhetetlen felmenő rendszerben a mesterséges intelligencia etikus használatára nevelni már a középiskolákban is.

Az MI-vezérelt háztartási robotoknak egyelőre várniuk kell

A hallgatók döntő többsége, 78,5 százaléka támogatja az MI által vezérelt robotok ipari, gyártósori alkalmazását. Ezzel szemben az otthoni robotok kérdése már megosztóbb: a megkérdezettek 56 százaléka elfogadja a használatukat, 47 százalékuk pedig kipróbálna egy ilyen eszközt, de a hallgatók nagyjából fele kevésbé pozitívan áll a háztartási robotokhoz.

Azok, akik viszont igénybe vennének ilyen gépeket, főleg a fizikai háztartási munkákat bíznák a robotokra, mint például a porszívózás és a takarítás, nem meglepő módon pedig a társas funkciók voltak a legkevésbé népszerű opció a maga 3,6 százalékával.

A Siemens Zrt. és a UNIside közös kutatása világosan megmutatja, hogy a mesterséges intelligencia már nem egy jövőbeli lehetőség, hanem a jelen egyik legfontosabb egyetemi eszköze. A hallgatók tömegesen használják, beépítették a tanulásba, és sok esetben már előrébb járnak, mint azok az intézmények, amelyeknek irányt kellene mutatniuk nekik.

A diákok nyitottak és gyakorlatiasak, nem naivak: az MI válaszait többnyire kritikával kezelik, vagyis nem egy technológiai vaklelkesedés, hanem egy tudatos alkalmazkodási folyamat zajlik. A valódi kérdés ezért már nem az, hogy megérkezett-e az MI az egyetemekre, hanem az, hogy a felsőoktatás hogyan tudja utolérni a saját hallgatóit, és hogyan tudja a leghatékonyabban beépíteni az MI-t az egyetemi képzésekbe.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tippek

Első telefon, első előfizetés: hogyan segíthetjük a gyerek biztonságos belépését a mobilvilágba?

Az iskola- vagy új tanévkezdés sok családban egy új mérföldkő időszaka is: egyre több gyermek ekkor kapja meg első mobiltelefonját vagy első saját mobil-előfizetését.

Az Ipsos KIDCOMM 2026[1] kutatása szerint Magyarországon átlagosan 9 éves korban érkezik meg az első telefon, és a készülék kiválasztásáról az esetek 70 százalékában a szülő dönt.

A mobiltelefon hasznos és szórakoztató funkcióin túl egy kisiskolás szülő – és gyermeke – számára a kapcsolattartás és a biztonságérzet eszköze. A friss kutatás szerint a szülők legfontosabb motivációja, hogy gyermekük szükség esetén elérhető legyen (69%), illetve vészhelyzetben segítséget tudjon kérni (59%). Ugyanakkor az első telefon a digitális önállósodás egyik első lépcsőfoka is. Éppen ezért fontos, hogy a gyerekek fokozatosan, a szülők támogatásával és megfelelő szabályok mellett lépjenek be a mobilvilágba.

Miért jó a gyereknek?

Az első telefon – elsősorban a szülő biztonságérzetének biztosítása révén – előmozdíthatja, hogy a gyermek önállóbban mozoghasson az iskolába járás, különórák vagy baráti programok során, miközben bármikor kapcsolatban maradhat a családjával. Ugyanakkor a kutatás szerint a gyerekek a telefonjukat leggyakrabban játékra (62%), fotózásra és videózásra (50%), üzenetküldésre (48%), valamint videónézésre (46%) használják. Ezeket a tevékenységeket legcélszerűbb, ha már az első készüléktől kezdődően a szükséges szülői kontroll mellett végzik a gyerekek.

A mobil ugyanakkor felelősséget is tanít: a készülék használata, töltése, megóvása és az online viselkedés mind olyan készségek, amelyeket a gyerekek fokozatosan sajátíthatnak el. A szülő jelenléte és támogatása felkészítheti a mobilozás ismert kockázatainak – például a kéretlen hívások, SMS fogadása, elnyúló képernyőidő stb – biztonságos kezelésére is.

Miért jó a szülőnek?

Az első előfizetés a szülők számára elsősorban nyugalmat jelent. Tudják, hogy gyermekük szükség esetén elérhető, és segítséget tud kérni, ha váratlan helyzet adódik. A digitális jelenlét ugyanakkor tudatosságot is igényel: a kutatás rámutat, hogy a szülők gyakran jelentősen alábecsülik a gyerekek online aktivitását, például a YouTube, a Messenger vagy a TikTok használatát. Ezért egyre fontosabb szerepet kapnak a szülői kontrollt támogató megoldások. Ma már a szülők ötöde valamilyen technikai eszközzel is segíti a szabályok betartását, miközben továbbra is kulcsszerepe van a felkészültségnek és a rendszeres beszélgetéseknek. A Yettel ProSuli programja a szülőket is segíti, hogy felmérhessék ismereteiket a tudatos internethasználat témájában, az erről szóló kvíz IDE kattintva érhető el.

Első SIM-kártyának sokszor a feltöltőkártya a legjobb választás

Az első telefonhoz gyakran az első SIM-kártya is társul. Ebben az élethelyzetben sok család számára a feltöltőkártyás konstrukció lehet az ideális belépési pont.

A feltöltőkártya előnyei:

alacsony belépési költség,
könnyen kontrollálható költés, előre meghatározható havi keret,
nincs hűségidő vagy hosszú távú elköteleződés,
időszakos igényekhez könnyedén alakítható szolgáltatások,
fokozatos tanulási lehetőség a mobilhasználat és akár a digitális pénzügyek terén,
a gyermek megtanulhatja tudatosan beosztani mobilkeretét.

Ahogy a gyerekek idősebbek lesznek, és egyre intenzívebben használják készüléküket, egy családi előfizetéshez kapcsolódó havidíjas konstrukció is jó választás lehet.

A kutatás szerint 12-14 éves korra jelentősen nő a saját okostelefont használó gyerekek aránya, ezért sok család számára ez az a pont, amikor már érdemes lehet a feltöltőkártyáról számlás előfizetésre váltani.

A számlás előfizetések előnyei egy gyerek számára – ami jellemzően a család többi, meglévő előfizetéséhez kapcsolódik:

egy számlán kezelhető akár az egész család,
a Yettelnél a FULL kedvezmények több előfizetés hozzáadásával tovább növelhetők,
nem szükséges egyenleg-feltöltési vagy lejárati dátumokat fejben tartani,
egyes csomagokban nagyobb vagy akár korlátlan adatkeret érhető el,
a család minden tagja ugyanazon szolgáltatói kedvezményekből részesülhet.

A telefon önmagában nem elég: a szülő szerepe kulcsfontosságú

A digitális eszköz átadása mellett legalább ilyen fontos a gyerekek felkészítése. A Yettel ProSuli és TudatosNet programjainak szemlélete szerint a gyermekeknek nemcsak a technológia használatát kell megtanulniuk, hanem az online tér szabályait is.

Az első telefon átadása remek alkalom arra is, hogy közösen beszélgessünk többek között:

az udvarias telefonálás alapjairól,
arról, mikor illik és mikor nem illik telefont használni,
a személyes adatok védelméről,
az ismeretlenekkel való online kapcsolatfelvétel kockázatairól,
a képernyőidő tudatos kezeléséről,
a készülék fizikai védelméről és felelősségteljes használatáról.

Összefoglalva: 5+1 tipp első telefonos gyerekek szüleinek

Kezdjenek közös szabályokkal! Beszéljék meg, mikor és mennyit használható a telefon.
Az első időszakban válasszanak egyszerű, kontrollálható konstrukciót. A feltöltőkártya segít a költségek kézben tartásában.
Állítsanak be alapvető biztonsági funkciókat! Képernyőidő, helymegosztás, tartalomszűrés.
Beszéljenek az online viselkedésről! A digitális udvariasság ugyanolyan fontos, mint a személyes.
Tanítsák meg a gyermeket felelősséget vállalni a készülékért! Tok, jelkód, rendszeres töltés és biztonságos használat.

+1. Maradjanak kíváncsiak, hogy milyen élményeket szerez a gyerek a telefonján keresztül, és biztassák, hogy ha kérdése van, ossza meg bátran!

[1] Az Ipsos KidComm kutatás több, mint másfél évtizede vizsgálja a 8-14 éves gyermekek médiahasználatát, érdeklődését és életmódját. A szindikált kutatás célja, hogy átfogó és összehasonlítható képet nyújtson a gyerekek médiavilágáról, valamint a különböző kommunikációs csatornák és platformok szerepéről. A 2026-os adatfelvétel 2026. május 28. és június 15. között zajlott online, az Ipsos válaszadói paneljén, országosan reprezentatív, 1059 fős mintán. A kutatásban a gyermekek és szüleik közösen vettek részt egy legfeljebb 25 perces kérdőív kitöltésével, amelyben a gyermekek és a szülők dedikált kérdésblokkokban válaszoltak a rájuk vonatkozó kérdésekre. A felmérés a hagyományos és digitális médiahasználat mellett idén első alkalommal a mesterséges intelligenciával kapcsolatos attitűdöket és használati szokásokat is vizsgálta.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tippek

Praktikus tanácsok autósoknak, szülőknek és tömegközlekedéssel utazóknak

A nyári szünidő vége és a szeptemberi iskolakezdés gyökeresen megváltoztatja a közúti forgalom ritmusát.

A reggeli csúcsforgalomban jelentősen megnő az autók és a gyalogosok száma, miközben a szünetről visszatérő gyerekek figyelmetlenebbek a megszokottnál. A Hankook szakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy tudatos autózással, felkészült közlekedéssel és a megfelelő felszereltséggel megelőzhetők a veszélyes helyzetek, legyen szó személyautóról vagy tömegközlekedésről.

Változó forgalom, lassabb tempó: erre figyeljünk autóval az iskolák környékén

A szeptemberi iskolakezdés első heteiben a megszokottnál is nagyobb türelemre és odafigyelésre van szükség. Az iskolák, óvodák és kijelölt gyalogos-átkelőhelyek környékén a gyerekek reakciói kiszámíthatatlanabbak lehetnek, hirtelen léphetnek le a járdáról vagy a parkoló autók közül. A Hankook szakértői hangsúlyozzák, hogy a sebesség 50 km/h-ról 30 km/h-ra történő csökkentése az iskolai zónákban a felére rövidítheti a reakció- és fékutat, ami egy váratlan helyzetben életmentő lehet.

A megnövekedett gyalogosforgalomban fontos a járművek, azon belül az abroncsok kifogástalan műszaki állapota. A kopott gumik nedves vagy vizes úton akár több méterrel is növelhetik a féktávolságot, ezért a barázdamélység és nyomás rendszeres ellenőrzése nemcsak a biztonság, de a pontos irányíthatóság alapfeltétele is. Emellett a kulturált és biztonságos megállásra is ügyelni kell: az iskola előtti kettős parkolás vagy a zebrák előtti megállás súlyosan takarja a kilátást mind a többi autós, mind a gyerekek elől, ezért a szülőknek csak a kijelölt parkolóhelyen javasolt kitenniük a diákokat.

Önállóan a suliba: tanácsok a tömegközlekedést használóknak

Sok gyermek szeptembertől kezd el önállóan iskolába járni. A szülők fontos feladata, hogy felkészítsék őket a tömegközlekedés során előforduló leggyakoribb veszélyforrásokra. A leggyakoribb veszélyforrás az, amikor a gyermek a megállóban az autóbusz előtt vagy mögött szeretne átkelni az úttesten. Fontos megtanítani, hogy várják meg, amíg a járat elindul, és csak utána keljenek át – az erre kijelölt helyen. A sűrű városi forgalom miatt hirtelen fékezések is előfordulhatnak, így lényeges szabály az is, hogy felszállás után a gyerekek azonnal foglaljanak helyet, vagy stabilan kapaszkodjanak meg.

Biztonságos utazás a városi buszokon is: prémium abroncsok a tömegközlekedésben

Kevesen tudják, de a tömegközlekedési eszközök biztonsága és menetstabilitása mögött is komoly technológia áll. A városi autóbuszok napi több ezer utast szállítanak, miközben a folyamatos megállások, indulások és a padkázások rendkívüli igénybevételt jelentenek a gumiabroncsok számára. Ezeknek a gyártása igazi kihívás, ahol a legmodernebb technológiák jelentik a megoldást. A Hankook által alkalmazott 3D fémnyomtatás lehetővé teszi komplex öntőformák gyártását, akár másodlagos megmunkálás nélkül is. Ez lerövidíti a gyártási időt, és fejlettebb futófelület-mintázatok kialakítására ad lehetőséget. Ez különösen fontos a városi buszokra szánt gumik esetében, amelyeknek ötvözniük kell a tartósságot, a tapadást és a hőelvezetést.

A Hankook kiemelt figyelmet fordít a tömegközlekedés biztonságára is: a kifejezetten városi autóbuszokra tervezett, megerősített oldalfalú és magas nedves-tapadású prémium buszabroncsok – mint például a Hankook SmartCity széria – számtalan hazai és európai flottában, például számos helyi buszjáraton is gondoskodnak a mindennapi utasbiztonságról.

„A buszokon hosszú távon nagy segítség lehet a Hidden Groove koncepciónk, amely egymás fölé elrendezett futófelületi rétegekre utal, önregeneráló lamellás szerkezettel. Ahogy a felső réteg kopik, egy második, mélyebb lamellás réteg kerül a felszínre, így a mintázat jelentősebb kopás után is látható marad. Ez segít a gumiabroncsnak abban, hogy hosszabb élettartam alatt is megőrizze a főbb teljesítményjellemzőit és alapvető funkcióit.”

– mondta el Kaliba Róbert, a Hankook tehergépjármű-abroncs termékvonal magyarországi értékesítési vezetője.

A prémium gumiabroncsok kiváló fékhatása és stabilitása hozzájárul ahhoz, hogy a gyerekek és felnőttek a kora őszi napokon is biztonságban érkezzenek meg az iskolába és a munkahelyre.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!