Connect with us

Tippek

Elegendő a streaming videó a modern korban?

streaming

A Z-generáció és a millenniál generáció digitális szórakozása egyre inkább előtérbe kerül világszerte.

Ma már a videós streaming szolgáltatásokkal fej fej mellett versenyez a közösségi média és a gaming a fogyasztók figyelméért – derül ki a Deloitte digitális médiapiaci kutatásából.

A Deloitte tizenhatodik alkalommal készítette el elemzését a digitális média trendekről, a friss jelentés szerint elsősorban az 1997 után született Z-generáció és a millenniál generáció (1983- 1996) mozgatják most a trendeket. Az ő körükben pedig jelenleg a videós streaming szolgáltatások mellett a közösségi média és a gaming hódít.

A streaming dilemma

A streaming kapcsán a szolgáltatókat egyre nagyobb kihívás elé állítja a felhasználók megszerzése és megtartása, mivel a fiatalok is egyre árérzékenyebbé váltak. Amikor megjelentek ezek a szolgáltatók, akkor úgy tűnt, hogy átvehetik a TV helyét, azonban a verseny erősödése egyre komolyabb próbatételek elé állítja őket. Az elmúlt 15 év során szignifikáns fejlődésen mentek keresztül a képernyő-alapú szolgáltatások, amelyek ma már jelentősen túlmutatnak a tévézésen és a filmek nézésén.

Az elmúlt időszakban azonban a streaming szolgáltatók korlátai egyre erősebben kezdenek megmutatkozni, a Netflix előfizetői bázisa hosszú idő után csökkent. Emiatt pedig takarékossági lépéseket is meg kellett hoznia a cégnek. Egyre több szó esik arról, hogy új modellre kell váltania az iparágnak, előbb-utóbb a reklámoknak is meg kell jelenniük, hiszen csak így tudnak még olcsóbbak lenni a szolgáltatásaik.

„Gyakran az emberek a tartalom miatt csatlakoznak egy-egy szolgáltatóhoz, viszont sok esetben az előfizetés ára miatt mondják le. Főként a Z-generációnál látható egy fokozott árérzékenység, azonban sokan térnek vissza egy szolgáltatóhoz, hogyha a kedvenc sorozatuk új évada elérhetővé válik vagy valamilyen akcióra kerül sor.

– mondta Hosszu Gábor, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának igazgatója. Az amerikai fogyasztók negyede 12 hónapon belül lemondta streaming szolgáltatását, majd csatlakozott újra ugyanahhoz a szolgáltatáshoz. Ez az adat a többi vizsgált országban körülbelül 22%, az újracsatlakozás itt is inkább a fiatalabb generációk esetében fordul elő magasabb számban.

A streaming szolgáltatók többféle módon csökkenthetik az elvándorlást és az általános frusztrációt. Az egyik megoldás lehet a fogyasztói anyagi terhek mérséklésére vonatkozó lehetőségek vizsgálata. A kutatás alapján az látszik, hogy a fogyasztók rugalmasságra és több opcióra vágynak az előfizetés árazása és a tartalmak terén. A megkérdezett fogyasztók több mint fele nyilatkozta, hogy nyitott lenne elviselni néhány reklámot az olcsóbb vagy ingyenes előfizetésért cserébe. A reklámon túl, egyes fogyasztók hajlandóak lennének kevesebb tartalmat elérni, vagy 45 napot várni egy-egy új tartalom megtekintésére is kedvezőbb konstrukció fejében. A megkérdezettek negyede szívesen váltana akár éves előfizetésre, mely kifejezetten jó hír a streaming szolgáltatóknak, hiszen így viszonylag hosszabb időre tudják magukhoz kötni fogyasztóikat. Hogy ez valaha elvezethet-e a távközlési cégektől már jó ismert hűségidő melletti kedvezményesebb havidíjak irányába is, szintén egy érdekes gondolat.

Egy másik megoldás lehet a meglévő csomagok gazdagítása, például prémium tartalmak magasabb áron való elérhetővé tétele. A válaszadók 37%-a, aki a szolgáltatás lemondásán gondolkodik akkor maradna, ha elsőként férhetne hozzá új filmekhez, 34%-ot pedig hűségprogram marasztalna, amely más szolgáltatásokra és termékekre nyújtana kedvezményt. A Z-generáció és millenniál generáció pedig kifejezetten kedveli a csomagajánlatokat: 51%-uk meggyőzhető lenne előfizetése megtartásáról, ha az tartalmazna valamilyen zenei, gaming vagy egy másik streaming szolgáltatást is. Az egyik lehetséges út lehet a jövőben a szolgáltatók közötti együttműködés, annak érdekében, hogy több szolgáltatást kapjanak a felhasználók egy előfizetési díjért.

A Z generáció már nem a tévét nézi, ha szórakozni akar

 „A fenti reformokkal ideig-óráig megoldhatnák a problémáikat a streaming szolgáltatók, a nagyobb probléma, hogy a Z-generáció számára már nem a tévézés az elsődleges szórakozási forma”

– mondta el Gercsák Csilla, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának menedzsere. A 25 évnél fiatalabbak mind az öt vizsgált országban a videójátékot adták meg elsődleges szórakozási formaként. A streaming szolgáltatók komoly kihívóivá vált a gaming és a közösségi média.

A közösségi média ingyenes. A felhasználók itt zenét hallgatnak, híreket olvasnak, filmet néznek és mindezt egy platformon teszik. Az algoritmusok befolyásolják és személyre szabják az eléjük kerülő tartalmakat, ezekért pedig nem kell fizetni egy dollárt sem. Az amerikai válaszadók közel fele azt válaszolta, hogy több felhasználó által generált tartalmat fogyaszt, mint hat hónappal ezelőtt, és az 50%-uk azt tapasztalja, hogy mindig több időt tölt ezeken az oldalakon, mint eredetileg tervezte. Sőt, a megkérdezettek 41%-a már több időt tölt ezen tartalmak fogyasztásával, mint tévéműsorok vagy filmek streamelésével.

A felhasználók által generált tartalmakat általában influenszerek gyártják, akik jelentős követőtáborral rendelkeznek és így a tartalmukat fel tudják használni különböző együttműködésekre. Az influenszerek követői közösséget tudnak alkotni, mivel hasonló érdeklődési körrel rendelkeznek, erre a streaming szolgáltatók nem képesek. Az amerikai válaszadók 70%-a követ valamilyen influenszert és harmaduk válaszolta azt, hogy az influenszerek befolyásolják a vásárlási szokásaikat.

Gaming – a jelenleg legnépszerűbb digitális szórakozási forma

A gaming lehetővé teszi, hogy különböző új világokba nyerjünk betekintést és azok részesei legyünk. Az amerikai válaszadók több mint 80%-a játszik a telefonján, 50%-uk pedig napi szinten. A Z-generációs és millenniál felhasználók hetente 11-13 órát töltenek játékkal. A közösségi média és a játék pedig részben a streamingtől veszi el az időt, az amerikai megkérdezettek több mint fele mondta azt, hogy ezek miatt kevesebb időt tölt más kikapcsolódási lehetőségekkel, ez az arány a fiatalabb generációk esetében csak növekszik.

Ez a két trend a streaming kihívója jelenleg. Az általuk támasztott kihívásokra kellene választ találniuk a szolgáltatóknak akár úgy is, hogy a fentieket összekötik saját szolgáltatásukkal, vagyis a streaming mellett például játékokat is kínálnak. Erre az útra lépett például már a Netflix, mely az előfizetőknek néhány ingyenesen használható játékot kínál.

A gaming és a zene gyakran kapcsolódnak egymáshoz. Az amerikai gamerek fele válaszolta azt, hogy gyakran fedez fel új zenét a játékokon keresztül.

„A játékok gyakran tartalmazzák egy-egy népszerű előadó legújabb számát, illetve a játékokon belül megszervezett rendezvényeken, koncerteken is gyakran adnak elő világhírű énekesek”

– tette hozzá Ozvald Laura, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának tanácsadója.

A jövő az összevont digitális platformoké

Hova vezet majd az, ha egy platformra vonjuk össze a tévézést, a játékot és a zenehallgatást? Ez egyre jobban hasonlít majd arra, amit ma metaverzumként képzelünk el. Éppen ezért lett felkapott az utóbbi években a metaverzum gondolata, amihez persze az is hozzájárult, hogy a világjárvány miatt az emberek sokkal több időt töltöttek otthon, így több idejük maradt a digitális szórakozásra is. Ebből fakadt az a tendencia, hogy az életünk egyre nagyobb részét éljük virtuálisan. A jelenlegi trendek azt mutatják, hogy ez a járvány után is fennmaradhat.

Vagyis a legfrissebb digitális médiával kapcsolatos trendek alapján most még békésen megfér egymás mellett a streaming, a közösségi média, a játék és a zenehallgatás, azonban a világ várhatóan egyre erősebben abba az irányba halad majd, hogy ezeket összevonják.

A felmérést öt országban készítették el a médiafogyasztási szokásokról, az Egyesült Államokban, 2000, Nagy-Britanniában, Németországban, Japánban és Brazíliában pedig 1000-1000 embert kérdeztek meg.

Tippek

Tillát is megtalálták a netes csalók!

Az internetes csalásokról, a közösségi média és az online tér veszélyeiről, illetve a saját megelőzési módszereiről is nyilatkozott a műsorvezető, aki mellett több híresség is csatlakozott a Médiaunió Alapítvány és a KiberPajzs kampányához.

A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai szerint 2024 második negyedévében tovább növekedett a netes banki átverések száma. Az első negyedéves számok, azaz a közel 57 ezer sikeresen elkövetett átverés tovább emelkedett, így összesen már több mint 5 milliárd forintos kárt okoztak a csalók idén.

Óvatossággal milliókat lehet spórolni

A műsorvezető-filmrendező maga is vált már netes csalás áldozatává, tavaly ősszel például a Propaganda című műsorának Facebook-oldalát törték fel.

„A személyes profilom, adataim és pénzem eddig szerencsésen megúszta, de a műsorom Facebook-oldalát feltörték. Azóta sem tudjuk, miért, valószínűleg azt gondolták, találnak hozzárendelt bankkártyát…”

– mesélte Tilla, akinek végül nem is sikerült visszanyernie az elveszett felületet.

Világszerte öt és fél milliárd, Európában pedig közel 747 millió felhasználója van a világhálónak, és egyre többen vásárolnak valamilyen formában hirdetést vagy termékeket, nagyon sok helyen megadva a bankkártyaadataikat. Fontos, hogy ebben az esetben fokozottan figyeljünk a fizetési limitekre és – Tillához hasonlóan – ahol csak lehet, használjunk kétfaktoros hitelesítést.

Végeláthatatlan harc a “kamu-Tillákkal”

A TV2 műsorvezetője szerint a közösségi média azért különösen veszélyes, mert nemcsak a személyes, hanem pénzügyi adataink is illetéktelen kezekbe kerülhetnek, akár egyetlen rossz kattintással. Elmondta, hogy folyamatosan találkozik gyanús üzenetekkel és kamuprofilokkal, amelyek hamis termékekre hívják fel a figyelmet, és nagyon fontosnak tartja, hogy a felhasználók felismerjék ezeket a csapdákat, kockázatos linkeket és üzeneteket. Tilla olyannyira óvatos, hogy az ismeretlenektől érkező leveleket, emaileket inkább meg sem nyitja, hiszen úgy véli, az online térben mindenki magáért felel.

Közszereplő lévén azonban más kihívásokkal is szembe találja magát: a személyével visszaélő, nevében a legkülönbözőbb termékeket népszerűsítő csalók őt is megtalálták.

„Szerintem nincs olyan ismert ember, akinek a személyével még ne éltek volna vissza, velem is számtalanszor előfordult, hogy kamuprofil árult valamit a nevemben. Ez nagyon egyszerű, hiszen csak leszednek egy fotót az internetről, és onnantól kezdve árulsz kenőcsöt, gyógyteát, fogyasztóport. Ezzel nem olyan könnyű mit kezdeni, mert általában nincs valós személy az ilyen weboldalak mögött, ráadásul legtöbbször mire eljut hozzám a hírük, általában néhány napon belül, addigra már meg sem találom őket, mert megsemmisítették a felületet. Valószínűleg ennyi idő pont elég lehet a kellő mennyiségű látogató eléréséhez és megkárosításához… Természetesen ha eljut hozzám a hír, azonnal cselekszem, de ha folyton ezeket vagy a posztok kommentszekcióit bújnám, azt nem tudnám ép ésszel sokáig bírni.”

Az ilyen eseteket úgy tudta eddig elkerülni, hogy közösségi oldalakon egyáltalán nem vásárol, és csak megbízható weboldalról rendel.

„Ha valamiért egy számomra új honlapról vásárolnék, akkor több oldalról is ellenőrzöm a hitelességét, a felhasználói visszajelzéseket, és ha lehet, utánvéttel kérem a csomagot, mert a virtuális kártya használatára egyelőre nem tudtam rászoktatni magamat, pedig nagyon hasznos!”

Legyünk felkészültek a netes csalók módszereiből!

Háromgyerekes apukaként Tilla arról is mesélt, hogy a fiait hogyan tudja felkészíteni egy olyan ingoványos, sokszor kiismerhetetlen terepre, mint az internet.

„Szerintem a gyerekekkel kapcsolatban soha semmi nem véd meg minket jobban, mint ha van egy nyílt kommunikáció, és egy családban mindig mindenről lehet beszélni, kérdezni. És ha megértik azt – és ez nem csak az internetre igaz -, hogy legyenek körültekintőek azzal, ha valaki kér vagy esetleg követel tőlük valamit, ha felismerik, hogy zsarolni akarják őket, akkor azt meg kell beszélni velük. A gyerekeknek is nagyon sokszor jól működik az ösztönük, nekünk, szülőknek azt kell elérnünk, hogy ha bármi zavaró, vagy félelmetes történik velük, a szexualitástól elkezdve a zsaroláson át a bántalmazásig, ha valaki valamit akar tőlük ott a neten, és ez nekik rossz, azt ne tartsák magukban, mondják el, mutassák meg. Szerintem az a legfontosabb, hogy kifejlődjön a gyerekekben a józan, normális értékítéletük.”

Hozzátette, nagyon sokan fordulnak hozzá segítségért, és elnézést kér azoktól, akik valóban rászorulnának, de a rengeteg csalási ügy miatt ő sem szokott az ilyen helyzetekbe belemenni.

„Ez egy nagyon szomorú dolog, hogy el kell döntened, kinek hihetsz és kinek nem, de bizony benne van a pakliban, hogy aki rászorulónak, elesettnek mutatja magát, az valójában egy álprofil mögé búvó csaló. Közben meg lebeszélni az embereket, hogy bárkinek segítsenek, az is szörnyű. Az AI térnyerése meg csak még tovább bonyolítja majd a helyzetet, ezért nagyon fontos, hogy felkészültek legyünk a csalók módszereiből.”

A Médiaunió Alapítvány “A kulcs te vagy!” kampányának szakmai partnere a Magyar Bankszövetség és a KiberPajzs Program, amelyhez Tilla mellett Szabó Zsófi, Demeter Bence, Gelencsér Tímea, Görög Zita, Csonka András, Nagy Beni, Nagy Máté, Lakatos Levente és Gym Suleiman is csatlakozott nemrég.

Fotó credit: TV2


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

Újgenerációs módszer a nyelvtanulás szolgálatában

A diákok számára ingyenes KRÉTA IFM alkalmazás segítségével a meglévő képességek is fejleszthetők

Nyelvet tanulni – bármely életkorban – kifejezetten jótékony és hatékony eszköz a kommunikáció fejlesztésére és a mentális egészség támogatására is. A nyelvtanulás azért is hasznos és fontos képesség, mert hozzájárulhat ahhoz, hogy magabiztosak és egészségesebbek legyünk!

„A nyelvtanulás során az agyunk rengeteg új információt dolgoz fel, ami a kognitív (megismerő, gondolkodáson alapuló) készségeket is erősíti. Segít a problémamegoldásban, a koncentrációban és a memóriánkat is karbantartja. Vagyis, ha többnyelvűek vagyunk az nemcsak a munkaerőpiacon előny, de az agyunkat is eddzük ezáltal”

– fogalmazott Gubáné Csánki Ágnes, a térítésmentesen elérhető KRÉTA Idegennyelvi Felkészítő Modul disszeminációs szakértője.

„A nyelvtanulóknak gyakran kell különbséget tenniük a nyelvi rendszerek között, ami egy új kihívás az agynak, szűrni kell, hogy milyen szabályt, milyen szót kell éppen használni, milyen lesz a mondatszerkezet. Mindez fejleszti a koncentrációt, javítja a fókuszálási képességeket is”

– emelte ki a KRÉTA IFM szakértője.

Tolerancia és multitasking

Gubáné Csánki Ágnes rámutatott arra, hogy a nyelvtanulás nem csupán szavak és nyelvtani szabályok elsajátításáról szól, hanem egy adott kultúra megértéséről is. Így új utakat nyithat meg az utazás, az irodalom és egyéb szabadidős tevékenységekhez is.

„A nyelvtanulás hozzájárul a kommunikáció, az empátia és a tolerancia fejlesztéséhez, amelyek a 21. században kulcsfontosságú készségek”

– tette hozzá.

A szakértő az alfa és Z generáció egyik különleges erősségének nevezte a multitasking képességét.

„Aki több nyelvet beszél, annak gyorsan kell váltania a nyelvi rendszerek között, ezt kódváltásnak is szokták nevezni, ami nagyfokú rugalmasságot igényel. A mai gyerekeknek ez nagyon nagy erőssége az előző generációkhoz képest. A nyelvtanulás fejleszti a végrehajtó funkciót, a tervezést, a szervezést, vagyis általa a multitasking képességek tovább javulhatnak.”

Gubáné Csánki Ágnes hozzátette, hogy a diákok abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy igénybe vehetik a KRÉTA felületéről térítésmentesen elérhető applikációt, amely mindezen képességek fejlesztését szolgálja. A Modul több ezer rövid videót és leckét, játékos feladatokat tartalmaz, beszéltet, javítja a kiejtést, így élményt nyújtó nyelvtanulási lehetőséget biztosít mindenkinek.

“A nyelvtanulás tehát nemcsak az agyat tartja fitten, hanem segít az új lehetőségek felfedezésében és az életminőség javításában is. Mind emellett növeli az önbizalmat is, hiszen egy új nyelv elsajátítása kihívásokkal jár, ez növeli az önbecsülést is. És ki ne szeretne felnőttként, idősként is magabiztosabb, egészségesebb lenni?!”

– fogalmazott Gubáné Csánki Ágnes.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

Kyndryl: generatív mesterséges intelligenciával a kiberbiztonságért

Sok vállalat két fő kérdéssel küzd: Hogyan tudjuk kihasználni az AI és a generatív AI eszközöket kiberbiztonságunk érdekében? E mellett hogyan akadályozhatjuk meg, hogy ugyanezek az eszközök több kockázatnak tegyenek ki minket, tehát fegyverként fordítsák őket ellenünk?

A Kyndryl egyrészt globálisan is felmérte a „2024 Kyndryl Readiness Report” – című jelentésében számos vállalat informatikai felkészültségét, másrészt megoldásokat javasol. A cég szerint öt alapvető stratégiával előzhetjük meg a potenciális kibertámadásokat.

  1. A Kibervédelem megerősítése

A Kyndryl teljes mértékben támogatja a mesterséges intelligencia (AI) felelős használatát. Az adatok hatékony kezelése, amelyekre ezek a modellek épülnek, alapvető fontosságú minden felelős AI gyakorlatban. A generatív AI eszközök kreatív keresőmotorokként működnek, amelyek új tartalmat, ötleteket és betekintéseket szintetizálnak egy nagy mennyiségű meglévő anyagon alapuló modell segítségével. Ezek a modellek azonban sebezhetővé tehetik az eszközöket a támadásokkal szemben.

Ezért az AI és a generatív AI bevezetésekor a kiberbiztonság területén az adatok kezelése kell, hogy az elsődleges prioritás legyen. Fontos a szigorú szabályozások bevezetése az adat-hozzáférés és -minőség terén kulcsfontosságú az adathamisítás vagy adatszivárgás kockázatának mérséklésére. A szervezetnek specifikus AI irányelveket is ki kell dolgoznia, amelyek illeszkednek az egyedi felhasználási esetekhez, ipari szabványokhoz és szabályozási követelményekhez.

Az innováció ezeknek az irányelveknek megfelelően működhet, ha a felelős használat alapelvei – mint például etikai normák, előítélet-felismerési módszerek és adatvédelmi protokollok – meghatározó szerepet kapnak a csapat szemléletében, így biztosítva, hogy a jelenlegi és jövőbeli stratégiákat ezen szempontok alapján értékeljék.

  1. A fenyegetések felismerésének felgyorsítása

Minden, fenyegetés felismerésére szolgáló művelet mögött a biztonsági műveleti központ (SOC) elemzői állnak, akik hasonlóan működnek, mint a pénzügyi szektor kvantitatív elemzői (quants). A kvantok algoritmusokat építenek, hogy azonosítsák, mit érdemes vásárolni vagy eladni a korábbi piaci mozgások alapján. A SOC elemzők hasonlóan algoritmusokat készítenek naplófájlok és incidensjelentések alapján, hogy meghatározzák a szükséges kiberrezilienciai lépéseket.

Mindkét esetben az algoritmusok előzetes adatokból készülnek, amelyek kidolgozása és tesztelése időt igényel. Azonban míg a pénzügyi késedelmek anyagi veszteségeket okozhatnak, a kiberbiztonságban ezek az időhúzások új incidensekhez vagy biztonsági résekhez vezethetnek. Az AI és generatív AI integrálása a kiberbiztonságba jelentősen növelheti a SOC elemzők hatékonyságát azáltal, hogy automatizálja a munkaerő-igényes feladatokat, mint például a naplóadatok elemzését és a fenyegetésértékelést. Emellett felgyorsíthatja a fejlettebb prediktív modellek fejlesztését. A generatív AI lehetőséget nyújt arra, hogy a reaktív biztonsági hozzáállás helyett egy proaktív kiberrezilienciai hozzáállásra váltsunk.

  1. Reaktív helyett proaktív védekezés

Hagyományosan a kiberbiztonsági csapatok reaktívan működtek, a fenyegetések észlelésére és a gyors reagálásra összpontosítva. A generatív AI lehetőséget kínál arra, hogy ezt a reaktív hozzáállást egy proaktív, kiberrezilienciai megközelítésre cseréljük. Vegyük például a szoftverjavítások (patch-ek) gyakorlatát. A javítások a szoftverkezelés rutin részei, de kompatibilitási problémákat és sebezhetőségeket is okozhatnak. Az AI segítségével a naplóadatok elemzése révén azonosíthatók lehetnek azok a minták a javításokban, amelyek korábbi incidensekhez vagy biztonsági résekhez kapcsolódnak—például a kiadások időpontjai vagy a hét mely napján történtek.

A generatív AI ezután támogathatja a döntéshozatalt, és segíthet optimalizálni a javítások időzítését. Például egy pénteki korai reggeli kiadás helyett egy kevésbé kockázatos időpontra, például hétfő délutánra ütemezheti át a frissítéseket. Ez jelentősen javíthatja a csapatok felkészültségét a potenciális fenyegetések előrejelzésében és kezelésében. Míg ez a megközelítés nem feltétlenül szünteti meg a sebezhetőségeket, lehetőséget ad egy tudatosabb, proaktív védekezésre.

  1. Kiberbiztonsági szakemberek hiányának kezelése

Egy nemrégiben készült jelentés szerint világszerte közel 4 millió kiberbiztonsági szakember hiányzik a munkaerőpiacról¹. Az AI és a generatív AI eszközök nem varázsszerek, amelyek majd csodával határos módon orvosolják ezt a szakemberhiányt. Azonban jelentősen növelhetik a jelenleg dolgozó kiberbiztonsági szakemberek hatékonyságát, leegyszerűsítve a rutinfeladatokat és javítva a napi működést. Tegyük fel, hogy a kiberbiztonsági szakemberek minden nap eseményeket néznek át, értesítéseket és fenyegetési híreket dolgoznak fel. Az AI-alapú fejlett, prediktív elemzésekkel, amelyek a felhasználói viselkedéshez igazodnak, a szükséges alkalmazások automatikusan készíthetnének összefoglalókat erről az információról a bejelentkezéskor. Emellett a rutinszerű kommunikációt, például a vezetőknek küldött frissítési e-maileket, generatív AI is előre megfogalmazhatja—így a tartalom nagy részét automatikusan kezelheti. Bár ezek a fejlesztések nem kifejezetten a kiberreziliencia javítására irányulnak, jelentős potenciált hordoznak abban, hogy a kiberbiztonsági szakemberek napi feladatai könnyebbé és hatékonyabbá váljanak, lehetővé téve számukra, hogy inkább a stratégiai feladatokra összpontosítsanak.

  1. Tréningek, tréningek, tréningek

Az egyik legizgalmasabb lehetőség, amit a generatív AI kínál a kiberbiztonság területén, az, hogy hatékonyabbá teheti az elemzők képzését. Például a szervezetek generatív AI által vezérelt szimulációkkal és életszerű gyakorlatokkal állíthatják kihívás elé az elemzőiket. Ezek a szimulációk a generatív AI segítségével élethűbbé tehetők, sőt, akár előzetes figyelmeztetés nélkül is bevethetők, ezzel valós idejű gyakorlati teszteket biztosítva az elemzők készségeinek fejlesztésére. Az ilyen proaktív tréningek segíthetnek abban, hogy a csapat mindig készen álljon, és dinamikusan alkalmazza tudását, amikor valódi fenyegetéssel találkozik. A valós idejű gyakorlati helyzetek lehetővé teszik az elemzők számára, hogy éles helyzetekben is alkalmazzák és fejlesszék képességeiket.

Végül, a kiberreziliencia igazi definíciója: felkészültnek lenni nemcsak a jelenlegi, hanem a jövőbeli fenyegetésekkel szemben is.

Adeel Saeed , a Kyndryl Global Security & Resilience alelnöke és technológiai igazgatója


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss