Connect with us
Hirdetés

Tippek

Elegendő a streaming videó a modern korban?

streaming

A Z-generáció és a millenniál generáció digitális szórakozása egyre inkább előtérbe kerül világszerte.

Ma már a videós streaming szolgáltatásokkal fej fej mellett versenyez a közösségi média és a gaming a fogyasztók figyelméért – derül ki a Deloitte digitális médiapiaci kutatásából.

A Deloitte tizenhatodik alkalommal készítette el elemzését a digitális média trendekről, a friss jelentés szerint elsősorban az 1997 után született Z-generáció és a millenniál generáció (1983- 1996) mozgatják most a trendeket. Az ő körükben pedig jelenleg a videós streaming szolgáltatások mellett a közösségi média és a gaming hódít.

A streaming dilemma

A streaming kapcsán a szolgáltatókat egyre nagyobb kihívás elé állítja a felhasználók megszerzése és megtartása, mivel a fiatalok is egyre árérzékenyebbé váltak. Amikor megjelentek ezek a szolgáltatók, akkor úgy tűnt, hogy átvehetik a TV helyét, azonban a verseny erősödése egyre komolyabb próbatételek elé állítja őket. Az elmúlt 15 év során szignifikáns fejlődésen mentek keresztül a képernyő-alapú szolgáltatások, amelyek ma már jelentősen túlmutatnak a tévézésen és a filmek nézésén.

Az elmúlt időszakban azonban a streaming szolgáltatók korlátai egyre erősebben kezdenek megmutatkozni, a Netflix előfizetői bázisa hosszú idő után csökkent. Emiatt pedig takarékossági lépéseket is meg kellett hoznia a cégnek. Egyre több szó esik arról, hogy új modellre kell váltania az iparágnak, előbb-utóbb a reklámoknak is meg kell jelenniük, hiszen csak így tudnak még olcsóbbak lenni a szolgáltatásaik.

„Gyakran az emberek a tartalom miatt csatlakoznak egy-egy szolgáltatóhoz, viszont sok esetben az előfizetés ára miatt mondják le. Főként a Z-generációnál látható egy fokozott árérzékenység, azonban sokan térnek vissza egy szolgáltatóhoz, hogyha a kedvenc sorozatuk új évada elérhetővé válik vagy valamilyen akcióra kerül sor.

– mondta Hosszu Gábor, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának igazgatója. Az amerikai fogyasztók negyede 12 hónapon belül lemondta streaming szolgáltatását, majd csatlakozott újra ugyanahhoz a szolgáltatáshoz. Ez az adat a többi vizsgált országban körülbelül 22%, az újracsatlakozás itt is inkább a fiatalabb generációk esetében fordul elő magasabb számban.

A streaming szolgáltatók többféle módon csökkenthetik az elvándorlást és az általános frusztrációt. Az egyik megoldás lehet a fogyasztói anyagi terhek mérséklésére vonatkozó lehetőségek vizsgálata. A kutatás alapján az látszik, hogy a fogyasztók rugalmasságra és több opcióra vágynak az előfizetés árazása és a tartalmak terén. A megkérdezett fogyasztók több mint fele nyilatkozta, hogy nyitott lenne elviselni néhány reklámot az olcsóbb vagy ingyenes előfizetésért cserébe. A reklámon túl, egyes fogyasztók hajlandóak lennének kevesebb tartalmat elérni, vagy 45 napot várni egy-egy új tartalom megtekintésére is kedvezőbb konstrukció fejében. A megkérdezettek negyede szívesen váltana akár éves előfizetésre, mely kifejezetten jó hír a streaming szolgáltatóknak, hiszen így viszonylag hosszabb időre tudják magukhoz kötni fogyasztóikat. Hogy ez valaha elvezethet-e a távközlési cégektől már jó ismert hűségidő melletti kedvezményesebb havidíjak irányába is, szintén egy érdekes gondolat.

Egy másik megoldás lehet a meglévő csomagok gazdagítása, például prémium tartalmak magasabb áron való elérhetővé tétele. A válaszadók 37%-a, aki a szolgáltatás lemondásán gondolkodik akkor maradna, ha elsőként férhetne hozzá új filmekhez, 34%-ot pedig hűségprogram marasztalna, amely más szolgáltatásokra és termékekre nyújtana kedvezményt. A Z-generáció és millenniál generáció pedig kifejezetten kedveli a csomagajánlatokat: 51%-uk meggyőzhető lenne előfizetése megtartásáról, ha az tartalmazna valamilyen zenei, gaming vagy egy másik streaming szolgáltatást is. Az egyik lehetséges út lehet a jövőben a szolgáltatók közötti együttműködés, annak érdekében, hogy több szolgáltatást kapjanak a felhasználók egy előfizetési díjért.

A Z generáció már nem a tévét nézi, ha szórakozni akar

 „A fenti reformokkal ideig-óráig megoldhatnák a problémáikat a streaming szolgáltatók, a nagyobb probléma, hogy a Z-generáció számára már nem a tévézés az elsődleges szórakozási forma”

– mondta el Gercsák Csilla, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának menedzsere. A 25 évnél fiatalabbak mind az öt vizsgált országban a videójátékot adták meg elsődleges szórakozási formaként. A streaming szolgáltatók komoly kihívóivá vált a gaming és a közösségi média.

A közösségi média ingyenes. A felhasználók itt zenét hallgatnak, híreket olvasnak, filmet néznek és mindezt egy platformon teszik. Az algoritmusok befolyásolják és személyre szabják az eléjük kerülő tartalmakat, ezekért pedig nem kell fizetni egy dollárt sem. Az amerikai válaszadók közel fele azt válaszolta, hogy több felhasználó által generált tartalmat fogyaszt, mint hat hónappal ezelőtt, és az 50%-uk azt tapasztalja, hogy mindig több időt tölt ezeken az oldalakon, mint eredetileg tervezte. Sőt, a megkérdezettek 41%-a már több időt tölt ezen tartalmak fogyasztásával, mint tévéműsorok vagy filmek streamelésével.

A felhasználók által generált tartalmakat általában influenszerek gyártják, akik jelentős követőtáborral rendelkeznek és így a tartalmukat fel tudják használni különböző együttműködésekre. Az influenszerek követői közösséget tudnak alkotni, mivel hasonló érdeklődési körrel rendelkeznek, erre a streaming szolgáltatók nem képesek. Az amerikai válaszadók 70%-a követ valamilyen influenszert és harmaduk válaszolta azt, hogy az influenszerek befolyásolják a vásárlási szokásaikat.

Gaming – a jelenleg legnépszerűbb digitális szórakozási forma

A gaming lehetővé teszi, hogy különböző új világokba nyerjünk betekintést és azok részesei legyünk. Az amerikai válaszadók több mint 80%-a játszik a telefonján, 50%-uk pedig napi szinten. A Z-generációs és millenniál felhasználók hetente 11-13 órát töltenek játékkal. A közösségi média és a játék pedig részben a streamingtől veszi el az időt, az amerikai megkérdezettek több mint fele mondta azt, hogy ezek miatt kevesebb időt tölt más kikapcsolódási lehetőségekkel, ez az arány a fiatalabb generációk esetében csak növekszik.

Ez a két trend a streaming kihívója jelenleg. Az általuk támasztott kihívásokra kellene választ találniuk a szolgáltatóknak akár úgy is, hogy a fentieket összekötik saját szolgáltatásukkal, vagyis a streaming mellett például játékokat is kínálnak. Erre az útra lépett például már a Netflix, mely az előfizetőknek néhány ingyenesen használható játékot kínál.

A gaming és a zene gyakran kapcsolódnak egymáshoz. Az amerikai gamerek fele válaszolta azt, hogy gyakran fedez fel új zenét a játékokon keresztül.

„A játékok gyakran tartalmazzák egy-egy népszerű előadó legújabb számát, illetve a játékokon belül megszervezett rendezvényeken, koncerteken is gyakran adnak elő világhírű énekesek”

– tette hozzá Ozvald Laura, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának tanácsadója.

A jövő az összevont digitális platformoké

Hova vezet majd az, ha egy platformra vonjuk össze a tévézést, a játékot és a zenehallgatást? Ez egyre jobban hasonlít majd arra, amit ma metaverzumként képzelünk el. Éppen ezért lett felkapott az utóbbi években a metaverzum gondolata, amihez persze az is hozzájárult, hogy a világjárvány miatt az emberek sokkal több időt töltöttek otthon, így több idejük maradt a digitális szórakozásra is. Ebből fakadt az a tendencia, hogy az életünk egyre nagyobb részét éljük virtuálisan. A jelenlegi trendek azt mutatják, hogy ez a járvány után is fennmaradhat.

Vagyis a legfrissebb digitális médiával kapcsolatos trendek alapján most még békésen megfér egymás mellett a streaming, a közösségi média, a játék és a zenehallgatás, azonban a világ várhatóan egyre erősebben abba az irányba halad majd, hogy ezeket összevonják.

A felmérést öt országban készítették el a médiafogyasztási szokásokról, az Egyesült Államokban, 2000, Nagy-Britanniában, Németországban, Japánban és Brazíliában pedig 1000-1000 embert kérdeztek meg.

Tippek

Egyre nagyobb szerep jut a kerti munkában is a mesterséges intelligenciának

A gyepápolás egyre okosabb és könnyebb lesz. A Husqvarna új generációs, határolóvezeték nélküli robotfűnyírói AI-alapú képfeldolgozással az eddigi legmagasabb teljesítményt nyújtják a kis és közepes méretű kertekben.

 A Husqvarna legújabb, képfeldolgozási technológiával felszerelt készülékei több mint 30 évnyi robotfűnyírási szakértelmet ötvöznek. A 2026 tavaszán megjelenő, Európában gyártott modellek az új kamerának és az intuitív működésnek köszönhetően észlelik a körülöttük lévő objektumokat, így még könnyebbé téve az otthoni gyepápolást.

„A robotfűnyírás piacvezetőjeként díjnyertes technológiánkat olyan újgenerációs modellek fejlesztésénél használtuk fel, amik az eddiginél is több felhasználóhoz juttathatják el a Husqvarna minőséget és innovációinkat. Robotfűnyíróink számát így idén 24-re bővítjük. Ezek között megtalálhatók a magánszemélyeknek, illetve a szakembereknek tervezett gépek is”

– mondja Volonics Zoltán, a Husqvarna értékesítési vezetője.

Az AI már a kerti munkákban is a segítségünkre van

A beépített kameráknak és az AI technológiának köszönhetően valós időben ismerik fel a gépek az akadályokat, amiket el is kerülnek. Akár egy kerti szerszám, vagy egy játék esetén a robotfűnyíró lelassul és új útvonalat választ. Így a fűnyíró hatékonyan navigál, és teljes lefedettséget biztosít még olyan területeken is, ahol gyenge a műholdas jel, mint például a fák alatt vagy épületek közelében.

A telepítés határolóvezeték nélkül elvégezhető, a korrekciós adatok pedig a Husqvarna Cloudon keresztül kerülnek továbbításra, így csak stabil Wi-Fi kapcsolatra van szükség a teljes gyep területén. A készülékek a Husqvarna Automower® Connect alkalmazáson keresztül elérhetők, akár távolról is, és a jövőben a Smart Home kompatibilitásnak köszönhetően a hangsegédlet is elérhető lesz.

A fűnyíró applikáción keresztül vezérelhető

Az Automower® Connect alkalmazás több mindenben is segíti a felhasználókat: megtervezhető a fűnyírás ütemezése, ellenőrizhető a fűnyíró állapota, az Automower® Zone Control segítségével pedig vezérelhetők az egyes területek. Utóbbival a fűnyírás mintái, valamint a tiltott zónák is beállíthatók, például virágágyások és játszóterek esetében.

Kompakt dizájn és innováció

A modellek kompakt felépítésének és csendes működésének köszönhetően ideálisak városi környezetben, és bármilyen időjárás esetén használhatók.

Az új Automower® 308V maximum 800 m²-es területen használható, az Automower® 312V pedig maximum 1.200 m²-es területekre lett tervezve. Akár 40%-os emelkedőkön is alkalmazhatók, és a vágási felület csíkos, négyzetrácsos vagy háromszögmintás kivitelben is választható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

Támogatás vagy túlsegítés?

Az egyetemi felvételi sok családban nemcsak a diák, hanem a szülők számára is stresszes időszak.

Tavaly a magyar felsőoktatásba jelentkező 130 ezer fiatal közel 75%-át (közel 96 ezer főt) vették fel valamilyen felsőoktatási intézménybe. Idén is nagyságrendileg hasonló számú diáknak és családjának kell február 15-ig meghoznia a döntést, hova adja be a jelentkezést.

Mi a sikeres felvételi kulcsa, és milyen szerepe lehet ebben a szülőknek? Miben tudnak segíteni a teljes folyamatban, és most, a felvételi beadását megelőző utolsó két hétben?

Az egyetemi felvételiről sokan azt mondják, hogy átmenet a gyerekkorból a felnőttkorba. Sok esetben nem is a választás eredménye a meghatározó, hanem maga a folyamat: milyen háttérrel teszi meg ezt a diák – önállóan, szülői segítséggel, vagy a szülő teljes irányításával. Összegyűjtöttük, hogyan tudja a szülő a folyamatot okosan támogatni, és milyen beavatkozás lehet már káros hatással a fiatalra, vagy a szülő-gyerek kapcsolatra.

Mindenképpen jól jön a szülői segítség:

  • A fiataloknak sok esetben nincs meg még a kellő tapasztalata és rutinja az adminisztrációs feladatok intézésében, a határidők kezelésében, az információk beszerzésében és rendszerezésében.
  • A tanulmányok finanszírozása az egész családot érinti, így ennek lehetőségeit együtt kell átgondolni. Államilag támogatott vagy önköltséges képzés legyen, vállalható-e a tanulás melletti munkavégzés, és opció-e a diákhitel.
  • Felvételi felkészülés támogatása akár különórákkal, akár egyetemek felkészítő kurzusaival, online tananyagokkal.
  • Fontos az érzelmi biztonság tudatosítása. A szülői szeretet nem attól függ, hogy sikerül-e a felvételi vagy sem.
  • Megfelelő önkép és önbizalom kialakítása – a gyerek már meglévő erősségeit tudatosítani és fejleszteni kell, és sokat beszélgetni arról, hogy ehhez milyen hivatás, életpálya illeszkedik.

Egy-egy jól megfogalmazott szülői kérdés sokkal előremutatóbb, mint egy kijelentés vagy szülői utasítás.

Mit kerüljön el mindenképp a szülő?

  • Saját, meg nem valósult álmainak, pályaválasztásának rákényszerítése a gyerekre.
  • Átvenni a gyerektől az irányítást, és nem támogatást nyújtani, hanem elvégezni helyette a felvételi folyamatot.
  • Folyamatos emlékeztetés, nyomás a döntés súlyával kapcsolatban, amikor annak visszavonhatatlanságáról, végérvényességéről próbálják meggyőzni a fiatalt.
  • A gyerekhez közelálló személyek, tanárok és barátok pályaválasztási javaslatainak indoklás nélküli megkérdőjelezése, támadása.

A szülői támogatás a felvételi előtti hetekben még fontosabbá válik, különösen akkor, ha még mindig nem döntötte el a fiatal, hol szeretne továbbtanulni. Ilyenkor érdemes a pályát választó diákot olyan intézmény felé terelni, ahol a jövőben biztosan hasznosítható tudást kap.

Dr. Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke szerint az IT ismeretek és a mesterséges intelligencia olyan alapok, amelyekre később minden fiatal építhet, bármilyen szakmát is választ. Nem feltétlenül kell a jövőben informatikusként dolgoznia, hiszen csak az e-kereskedelem, a digitális marketing és a digitális transzformáció területén 25–35%-kal nőhet az álláshelyek száma a következő öt évben. Dr. Dietz Ferenc szerint fontos, hogy a gyerek ne csak a döntés nyomasztó oldalát érzékelje, hanem inkább mérföldkőként tekintsen rá. Most irányt választ, de ez még nem azt jelenti, hogy az egész életére szól.  Elég csak arra gondolni, hogy mai pályakezdők életük során várhatóan 3–7 alkalommal váltanak a jövőben karriert, és becslések szerint a 2030-ban meghirdetett állások 85%-át ma még fel sem találták.

A szülő a felvételi után sem engedje el teljesen a gyerek kezét. Sok fiatal számára csak az egyetemen derül ki, hogy nem ezt várta, nem ez az ő útja. Az egyetemet váltók 30-40%-a már az első évben elhagyja a képzést, és választ másik szakot vagy akár oktatási intézményt – ebben is jól jön a szülői háttér és támogatás. Tanulni pedig sohasem késő, sőt egyre inkább szükség is van rá. Tavaly a felsőoktatásba jelentkezők negyede volt 30 év feletti, azaz munka mellett ült be az előadótermekbe.

A felvételi tehát fontos döntés, de nem végérvényes. A szülők úgy segíthetnek legjobban, ha biztonságot és jövőképet is mutatnak a gyerekeiknek. A sikeres felvételi kulcsa pedig nem a túlsegítés, hanem az okos, tudatos támogatás.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

A tél csendes kihívása: hogyan javítható a levegőminőség?

A tél beköszöntével amellett, hogy a zord időjárás a mindennapok részévé válik, a levegőminőség is jelentősen romolhat, különösen a nagyobb településeken.

A hideg levegő és az úgynevezett hőmérséklet-inverzió hatására a szennyező anyagok a talaj közelében rekednek, ami különösen a városokban veszélyes, és akár egy-egy rövidebb séta alkalmával is sokkal jobban feltűnhet, hogy kellemetlenebb a levegő, mint akár nyáron. Magyarországon 2025 decemberében Budapesten ugyan jellemzően „elfogadható” volt a levegő minősége, több vidéki városban – például Debrecenben és Dorogon – már kifogásolt vagy egészségtelen PM₂,₅-szinteket mértek, ami hosszabb kitettség esetén egészségügyi kockázatot jelenthet.

A PM₂,₅ rendkívül apró, legfeljebb 2,5 mikrométer átmérőjű szálló por, amely mérete miatt nem akad fenn a légutak természetes védelmi rendszerén. Ezek a részecskék mélyen bejutnak a tüdőbe, sőt akár a véráramba is, így az egész szervezetre hatással lehetnek. Télen leggyakrabban a lakossági fűtésből (fa, szén, vegyes tüzelés), a közlekedésből – különösen a dízeljárművekből – és az ipari kibocsátásokból származnak, míg beltérben a főzés, a gyertyahasználat és a dohányfüst jelentenek fő forrást.

A finompor növelheti a szem-, torok- és légúti irritációt, köhögést és légzési nehézségeket okozhat, valamint súlyosbíthatja az asztmás és allergiás tüneteket. Hosszú távon összefüggésbe hozható a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, illetve a tüdőfunkció romlásával is. Éppen ezért a PM₂,₅-szennyezés a téli időszak egyik legnagyobb levegőminőségi kockázata, amely nemcsak a szabadban, hanem a rosszul szellőztetett otthonokban is problémát jelenthet.

A beltéri levegőminőség télen különösen nagy figyelmet igényel, mivel a hideg idő miatt ritkábban szellőztetünk, így a szennyező anyagok könnyebben felhalmozódnak a zárt terekben. Az otthoni levegőt ronthatja többek között a por, a háziállatok szőre, a penészgombák spórái, valamint a tisztítószerekből és légfrissítőkből származó illékony szerves vegyületek (VOC-ok), illetve a főzés és fűtés során keletkező részecskék. Ezek már alacsony koncentrációban is légúti irritációt, köhögést, tüsszögést, szem- és torokfájást okozhatnak, és hozzájárulhatnak az allergiás tünetek vagy az asztma súlyosbodásához.

A beltéri szennyezés csökkentésének alapja a források minimalizálása – például az aeroszolos spray-k kerülése és a rendszeres szellőztetés akkor, amikor a külső levegő minősége kedvezőbb. Ennek nyomon követésére ma már számtalan weboldal létezik, amely valós idejű képet ad az adott település aktuális légszennyezettség szintjéről, így a pár perces, felfrissítő szellőztetést ehhez tudjuk igazítani.

Mit tehetünk, hogy egészségesebb legyen a szoba levegője? 

A Dyson szakemberei szerint az egészséges otthoni levegőminőség megteremtéséhez nagyban hozzájárulhat a megfelelő légtisztító berendezések használata is. Az, hogy ezek milyen, mekkora és mennyi részecskével képesek megbirkózni, a szűrőrendszerükön múlik. A HEPA szűrővel rendelkező légtisztítók eltávolítják és megkötik az akár 0,1 mikron méretű, ultrafinom részecskék 99,95%-át, az aktívszén-szűrő pedig eltávolítja a szagokat és gázokat.

A Dyson kínálatában többféle légtisztító közül is választhatunk, így télen sem kell kompromisszumot kötnünk. A hűtő-fűtő funkcióval ellátott termékek nem csupán a beltéri levegő minőségének javítását teszik lehetővé, az Air Multiplier technológia egyenletes levegőáramoltatással fűti télen az egész helyiséget, nyáron pedig kellemesen hűsíti azt.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss