Tippek

Elegendő a streaming videó a modern korban?

streaming

A Z-generáció és a millenniál generáció digitális szórakozása egyre inkább előtérbe kerül világszerte.

Ma már a videós streaming szolgáltatásokkal fej fej mellett versenyez a közösségi média és a gaming a fogyasztók figyelméért – derül ki a Deloitte digitális médiapiaci kutatásából.

A Deloitte tizenhatodik alkalommal készítette el elemzését a digitális média trendekről, a friss jelentés szerint elsősorban az 1997 után született Z-generáció és a millenniál generáció (1983- 1996) mozgatják most a trendeket. Az ő körükben pedig jelenleg a videós streaming szolgáltatások mellett a közösségi média és a gaming hódít.

A streaming dilemma

A streaming kapcsán a szolgáltatókat egyre nagyobb kihívás elé állítja a felhasználók megszerzése és megtartása, mivel a fiatalok is egyre árérzékenyebbé váltak. Amikor megjelentek ezek a szolgáltatók, akkor úgy tűnt, hogy átvehetik a TV helyét, azonban a verseny erősödése egyre komolyabb próbatételek elé állítja őket. Az elmúlt 15 év során szignifikáns fejlődésen mentek keresztül a képernyő-alapú szolgáltatások, amelyek ma már jelentősen túlmutatnak a tévézésen és a filmek nézésén.

Az elmúlt időszakban azonban a streaming szolgáltatók korlátai egyre erősebben kezdenek megmutatkozni, a Netflix előfizetői bázisa hosszú idő után csökkent. Emiatt pedig takarékossági lépéseket is meg kellett hoznia a cégnek. Egyre több szó esik arról, hogy új modellre kell váltania az iparágnak, előbb-utóbb a reklámoknak is meg kell jelenniük, hiszen csak így tudnak még olcsóbbak lenni a szolgáltatásaik.

„Gyakran az emberek a tartalom miatt csatlakoznak egy-egy szolgáltatóhoz, viszont sok esetben az előfizetés ára miatt mondják le. Főként a Z-generációnál látható egy fokozott árérzékenység, azonban sokan térnek vissza egy szolgáltatóhoz, hogyha a kedvenc sorozatuk új évada elérhetővé válik vagy valamilyen akcióra kerül sor.

– mondta Hosszu Gábor, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának igazgatója. Az amerikai fogyasztók negyede 12 hónapon belül lemondta streaming szolgáltatását, majd csatlakozott újra ugyanahhoz a szolgáltatáshoz. Ez az adat a többi vizsgált országban körülbelül 22%, az újracsatlakozás itt is inkább a fiatalabb generációk esetében fordul elő magasabb számban.

A streaming szolgáltatók többféle módon csökkenthetik az elvándorlást és az általános frusztrációt. Az egyik megoldás lehet a fogyasztói anyagi terhek mérséklésére vonatkozó lehetőségek vizsgálata. A kutatás alapján az látszik, hogy a fogyasztók rugalmasságra és több opcióra vágynak az előfizetés árazása és a tartalmak terén. A megkérdezett fogyasztók több mint fele nyilatkozta, hogy nyitott lenne elviselni néhány reklámot az olcsóbb vagy ingyenes előfizetésért cserébe. A reklámon túl, egyes fogyasztók hajlandóak lennének kevesebb tartalmat elérni, vagy 45 napot várni egy-egy új tartalom megtekintésére is kedvezőbb konstrukció fejében. A megkérdezettek negyede szívesen váltana akár éves előfizetésre, mely kifejezetten jó hír a streaming szolgáltatóknak, hiszen így viszonylag hosszabb időre tudják magukhoz kötni fogyasztóikat. Hogy ez valaha elvezethet-e a távközlési cégektől már jó ismert hűségidő melletti kedvezményesebb havidíjak irányába is, szintén egy érdekes gondolat.

Egy másik megoldás lehet a meglévő csomagok gazdagítása, például prémium tartalmak magasabb áron való elérhetővé tétele. A válaszadók 37%-a, aki a szolgáltatás lemondásán gondolkodik akkor maradna, ha elsőként férhetne hozzá új filmekhez, 34%-ot pedig hűségprogram marasztalna, amely más szolgáltatásokra és termékekre nyújtana kedvezményt. A Z-generáció és millenniál generáció pedig kifejezetten kedveli a csomagajánlatokat: 51%-uk meggyőzhető lenne előfizetése megtartásáról, ha az tartalmazna valamilyen zenei, gaming vagy egy másik streaming szolgáltatást is. Az egyik lehetséges út lehet a jövőben a szolgáltatók közötti együttműködés, annak érdekében, hogy több szolgáltatást kapjanak a felhasználók egy előfizetési díjért.

A Z generáció már nem a tévét nézi, ha szórakozni akar

 „A fenti reformokkal ideig-óráig megoldhatnák a problémáikat a streaming szolgáltatók, a nagyobb probléma, hogy a Z-generáció számára már nem a tévézés az elsődleges szórakozási forma”

– mondta el Gercsák Csilla, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának menedzsere. A 25 évnél fiatalabbak mind az öt vizsgált országban a videójátékot adták meg elsődleges szórakozási formaként. A streaming szolgáltatók komoly kihívóivá vált a gaming és a közösségi média.

A közösségi média ingyenes. A felhasználók itt zenét hallgatnak, híreket olvasnak, filmet néznek és mindezt egy platformon teszik. Az algoritmusok befolyásolják és személyre szabják az eléjük kerülő tartalmakat, ezekért pedig nem kell fizetni egy dollárt sem. Az amerikai válaszadók közel fele azt válaszolta, hogy több felhasználó által generált tartalmat fogyaszt, mint hat hónappal ezelőtt, és az 50%-uk azt tapasztalja, hogy mindig több időt tölt ezeken az oldalakon, mint eredetileg tervezte. Sőt, a megkérdezettek 41%-a már több időt tölt ezen tartalmak fogyasztásával, mint tévéműsorok vagy filmek streamelésével.

A felhasználók által generált tartalmakat általában influenszerek gyártják, akik jelentős követőtáborral rendelkeznek és így a tartalmukat fel tudják használni különböző együttműködésekre. Az influenszerek követői közösséget tudnak alkotni, mivel hasonló érdeklődési körrel rendelkeznek, erre a streaming szolgáltatók nem képesek. Az amerikai válaszadók 70%-a követ valamilyen influenszert és harmaduk válaszolta azt, hogy az influenszerek befolyásolják a vásárlási szokásaikat.

Gaming – a jelenleg legnépszerűbb digitális szórakozási forma

A gaming lehetővé teszi, hogy különböző új világokba nyerjünk betekintést és azok részesei legyünk. Az amerikai válaszadók több mint 80%-a játszik a telefonján, 50%-uk pedig napi szinten. A Z-generációs és millenniál felhasználók hetente 11-13 órát töltenek játékkal. A közösségi média és a játék pedig részben a streamingtől veszi el az időt, az amerikai megkérdezettek több mint fele mondta azt, hogy ezek miatt kevesebb időt tölt más kikapcsolódási lehetőségekkel, ez az arány a fiatalabb generációk esetében csak növekszik.

Ez a két trend a streaming kihívója jelenleg. Az általuk támasztott kihívásokra kellene választ találniuk a szolgáltatóknak akár úgy is, hogy a fentieket összekötik saját szolgáltatásukkal, vagyis a streaming mellett például játékokat is kínálnak. Erre az útra lépett például már a Netflix, mely az előfizetőknek néhány ingyenesen használható játékot kínál.

A gaming és a zene gyakran kapcsolódnak egymáshoz. Az amerikai gamerek fele válaszolta azt, hogy gyakran fedez fel új zenét a játékokon keresztül.

„A játékok gyakran tartalmazzák egy-egy népszerű előadó legújabb számát, illetve a játékokon belül megszervezett rendezvényeken, koncerteken is gyakran adnak elő világhírű énekesek”

– tette hozzá Ozvald Laura, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának tanácsadója.

A jövő az összevont digitális platformoké

Hova vezet majd az, ha egy platformra vonjuk össze a tévézést, a játékot és a zenehallgatást? Ez egyre jobban hasonlít majd arra, amit ma metaverzumként képzelünk el. Éppen ezért lett felkapott az utóbbi években a metaverzum gondolata, amihez persze az is hozzájárult, hogy a világjárvány miatt az emberek sokkal több időt töltöttek otthon, így több idejük maradt a digitális szórakozásra is. Ebből fakadt az a tendencia, hogy az életünk egyre nagyobb részét éljük virtuálisan. A jelenlegi trendek azt mutatják, hogy ez a járvány után is fennmaradhat.

Vagyis a legfrissebb digitális médiával kapcsolatos trendek alapján most még békésen megfér egymás mellett a streaming, a közösségi média, a játék és a zenehallgatás, azonban a világ várhatóan egyre erősebben abba az irányba halad majd, hogy ezeket összevonják.

A felmérést öt országban készítették el a médiafogyasztási szokásokról, az Egyesült Államokban, 2000, Nagy-Britanniában, Németországban, Japánban és Brazíliában pedig 1000-1000 embert kérdeztek meg.

Tippek

Karrierváltás: a 2. félévtől élénkülhet a kereslet a junior informatikusok iránt

junior

Az informatikai piacot érintő kihívások miatt 2023 második felétől a korábbi évekhez képest jelentősen megnőtt a junior informatikusok elhelyezkedésének időtartama Magyarországon: míg 2022-ig átlagosan 2-3 hónapot vett igénybe a kezdők munkába állása, addig jelenleg ez a folyamat akár 6-7 hónapig is eltarthat.

Emiatt a főként programozók és szoftvertesztelők képzésével és elhelyezésével foglalkozó PROGmasters úgy döntött, hogy – a hazai piacon elsőként – átmenetileg elengedi a partnercégei által a végzettjei után fizetett közvetítési díjat, amely eddig az árbevétele mintegy felét adta.

„Így várakozásaink szerint némileg ellensúlyozni tudjuk az utóbbi hónapok kedvezőtlen piaci folyamatait, ezzel is támogatva résztvevőink karrierváltását és mielőbbi elhelyezkedését informatikusként”

– mondja Kardos Ádám, az egyik legnagyobb hazai IT képzési központ, a PROGmasters társ-ügyvezetője. 

A korábbi 2-3 hónap helyett 6-7 hónapig is eltarthat egy junior informatikus elhelyezkedése 

A koronavírus-járvány okozta digitalizációs hullám 2020-tól 2022 végéig robbanásszerű növekedést hozott az informatikai piacon, amelynek lendülete 2023 elejére visszafogottabbá vált. Ráadásul a magyar gazdaság négy negyedéven át tartó technikai recessziója az informatika területét is érzékenyen érintette 2023-ban, emellett a magas hazai kamatkörnyezet a fejlesztési projektekre szánt forrásokat és hitellehetőségeket is visszafogta. Mindezek miatt a múlt év második felétől a korábbiakhoz képest jelentősen megnőtt a junior informatikusok elhelyezkedésének időtartama Magyarországon: míg 2022-ig átlagosan 2-3 hónapot vett igénybe a kezdők munkába állása, addig jelenleg ez a folyamat akár 6-7 hónapig is eltarthat.

A második félévtől élénkülhet a juniorok iránti kereslet 

Az elmúlt hónapok kedvezőtlen IT munkaerőpiaci folyamataira reagálva a PROGmasters bővítette képzési kínálatát. Immár valamennyi fejlesztő képzésnek része az AI oktatása is, továbbá az AI anyanyelvének számító Python is bekerült a képzések közé. Emellett idén bevezetésre került a gyakornoki program is, amelynek résztvevői az elhelyezkedésükig – de maximum 4 hónapig – éles fejlesztési projekten dolgozhatnak a további szakmai fejlődésük érdekében. A PROGmasters az üzleti modelljét is átalakítja a résztvevők mielőbbi elhelyezkedése érdekében: átmenetileg – és a hazai piacon elsőként – elengedi a partnercégei által a végzettjei után fizetett közvetítési díjat, amelyből eddig az árbevétele mintegy fele származott.

„Az elmúlt hónapokban itthon is kedvezőbbé váltak a makrogazdasági folyamatok, így csökkent az infláció és a jegybanki alapkamat, az EU-s források kapcsán is kedvező hírek láttak napvilágot, ráadásul az informatikai fejlesztésre szánt tőke is növekedésnek indult. Várakozásaink szerint ezért az idei év második felétől ismét megélénkül a junior informatikusok iránti kereslet hazánkban” – mondja Kardos Ádám, a PROGmasters társ-ügyvezetője. „Bár a korábbi évekhez képest visszafogottabb árbevétel-növekedéssel számolunk 2024-ben, azonban a tavalyihoz hasonlóan várhatóan idén is nyereséggel zárjuk az évet”

– tette hozzá.

600 ezerhez közelített tavaly a juniorok átlagbére, 15 százalék körüli növekedés lehet idén is 

A PROGmasters résztvevői körében készített tavaly szeptemberi felmérés szerint a végzettek a jellemzően 5-6 hónapos képzés után egy éven belül átlagosan havi bruttó 596 ezer forintot visznek haza (a 2021-es felmérésben ez a szám még átlagosan bruttó 561 ezer forint volt). Ráadásul a 2017 óta végzett összes válaszadó bruttó havi átlagfizetése egy év alatt 806 ezer forintról 13,3 százalékkal nőtt, így tavaly szeptemberben már meghaladta a 913 ezer forintot. A 4-7 éves szakmai múlttal rendelkezők átlagosan havi bruttó 1,3 milliós fizetésre tesznek szert. A PROGmasters várakozásai szerint a junior informatikusok átlagfizetése idén is 15 százalék körüli mértékben növekedhet.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Tippek

A Packeta azonnali megoldást kínál a webshopoknak, hogy megfeleljenek az új postarendelet előírásainak

packeta

Március 28-tól a postai szolgáltatásokról szóló kormányrendelet módosítása értelmében a webáruházaknak kötelező az MPL szolgáltatását is elérhetővé tenni vásárlóik számára.

Mivel a Packeta széles, 33 országra kiterjedő nemzetközi partnerhálózata mellett itthoni szállítókkal, így az MPL-lel is együttműködik, a rendszerére való egyszerű csatlakozással az online kereskedők egy csapásra megfelelhetnek a jogszabályi változtatásnak. Ráadásul a rendszerben a Packeta több mint 2700 csomagpontja és automatája mellett a PostaPontok is elérhetővé válnak.

A magyar csomagpiac egyik legdinamikusabb szereplőjeként a Packeta 2023-ban megduplázta csomagszámát, és folytatta hazánk legnagyobb fixpontos átvevőhely-hálózatának kiépítését, amely immár több mint 2700 üzlethelyiségben kialakított csomagpontból és érintésmentes Z-BOX csomagautomatából áll. A vállalat ugyanakkor saját infrastruktúrája mellett számos partnercéggel is együtt dolgozik annak érdekében, hogy a feladók, köztük a webáruházak küldeményei gyorsan és hatékonyan eljussanak a címzettekhez.

Mindennek elősorban nemzetközi viszonylatban van nagy jelentősége: a Packeta több mint 70 szállító partner szolgáltatásait veszi igénybe, így az Egyesült Királyságtól Izraelig 33 országba küldhetnek csomagot az online kereskedők, akik a vállalat rendszerét integrálják felületükre. Ugyanakkor a Packeta Magyarországon belül is dolgozik más szállítókkal, és ez most különösen előnyös azoknak a webshopoknak, akik gyorsan és egyszerűen, külön fejlesztési munka és szerződéskötés nélkül akarnak megfelelni a Postai kormányrendelet március 28-án hatályba lépő módosításának. A 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet módosítása értelmében a webshopoknak kötelező elérhetővé tenni a vásárlók számára a Magyar Postát, mint egyetemes szolgáltatót.

„A Packeta mindig is nagy hangsúlyt fordított arra, hogy megkönnyítse a webáruházak életét, működését – mondta el Kovács Gábor, a Packeta Hungary Kft. értékesítési és marketingvezetője. – Azok az online kereskedők, akik rákapcsolódnak a rendszerünkre, azonnal igénybe vehetik saját hálózatunk mellett több mint 70 partnerszállító szolgáltatásait, így a legkülönfélébb szállítási és fizetési módokat kínálhatják vásárlóiknak, mindezt anélkül, hogy szerződések tucatjait kellene megkötniük. A szállítási opciók között pedig partneri együttműködésünknek köszönhetően az MPL is ott van, így egy csapásra megfelelhetnek az új jogszabálynak.”

A Packeta rendszerén keresztül a saját csomagpontok és automaták mellett elérhetővé válnak az MPL fixpontos hálózatának tagjai, az úgynevezett PostaPontok is, ami egyre fontosabb az online kereskedelemben, így az egy integrációval elérhető átvevőhelyek száma meghaladja az 5000-et.

 „Azt látjuk, hogy a fixpontos kiszállítás egyre népszerűbb a vásárlók között, mivel nagyobb rugalmasságot biztosít a csomagok átvételére, mint amikor otthon kell várni a futárt – ráadásul ez a megoldás környezetbarát is” –

 fogalmazott Kovács Gábor.

A „sablon alapú” webáruházak (pl. Shoptet) esetében a Packeta eleve be van építve a szállítási opciók közé, így néhány kattintással elintézhető a rendszerre kapcsolódás. A bonyolultabb, egyedi tervezésű webáruház-megoldások esetén is mindössze egy API beépítésére van szükség a szolgáltatás aktiválására. A rendeletnek való gyors megfelelés ráadásul csak egy a lehetséges előnyök sorában, a 33 országra kiterjedő partnerhálózat például a nemzetközi terjeszkedéshez is ugródeszka lehet.

„Sokszor jelent kihívást a kiskereskedők számára egy külföldi, idegen nyelvű országba terjeszkedni, hiszen a szállítástól kezdve a vámkezelésig rengeteg nehezítő tényezővel kell számolniuk – mutat rá Kovács Gábor. – Ha viszont egy webáruház úgy dönt, hogy egy több országban működő szállítópartnerrel dolgozik, mint amilyen a Packeta is, nem szükséges külön-külön szerződnie az egyes piacokon különböző cégekkel. Összességében tehát egy nagy nemzetközi háttérrel, piacismerettel és tapasztalattal rendelkező logisztikai cég ideális platformot jelenthet az exportpiacokra készülő online kereskedők számára, különösen egy – a recesszió és a TEMU magyar piacra lépése miatt – szűkülő hazai piac mellett.”


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Tippek

SmartManFest: a Széchenyi István Egyetem innovációi a képzést és a kutatást egyaránt szolgálják

Az ipar 4.0 és az ipar 5.0 szerepe, a modern technológiák és azok képzésekbe építése, valamint a Széchenyi István Egyetem innovatív tevékenysége került előtérbe a győri campuson megrendezett programon.

Az országos Smart Manufacturing Festival keretében nemcsak a Győri Innovációs Parkot, de az intézmény laboratóriumait is megnyitották az érdeklődők előtt.

„A SmartManFestet az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform Szövetség (NTPSZ) hívta életre, hogy az érdeklődők betekintést nyerjenek magyar ipari nagyvállalatok, kis- és középvállalkozások, felsőoktatási intézmények és kutatóhelyek ipari digitalizáció területén végzett tevékenységébe. A kezdeményezéshez csatlakozott az innovációt és technológiai újdonságokat fókuszba állító Széchenyi István Egyetem is”

– fogalmazott a Győri Innovációs Parkban, vagyis a közelmúltban teljesen megújult egykori kekszgyári épületben az esemény részeként megrendezett kerekasztal-beszélgetésen dr. Kovács Ákos, az egyetem Digitális Fejlesztési Központja üzemeltetési divíziójának vezetője.

Nagy érdeklődés övezte a Győri Innovációs Parkban rendezett programot. (Fotó: Dudás Máté)

Szántó Norbert, az intézmény Kiber-fizikai Gyártórendszerek Laboratóriumának vezetője az ipar 4.0 és az ipar 5.0 közti különbséget világította meg.

„Míg az előbbiben a hálózatosítás és digitalizáció célja az automatizált, emberi beavatkozás nélküli működés, addig az utóbbi esetében újra az ember kerül a középpontba, és a modern technológiák – például a mesterséges intelligencia – az ő munkájának támogatását szolgálja”

– ecsetelte.

A szakember a Széchenyi István Egyetemen is alkalmazott folyamat alapú digitális iker fogalmára is kitért, amikor a fizikailag létező gyártócella és digitális mása egymással kommunikálva teszi lehetővé a könnyű és gyors beavatkozást. Ezt a módszert példázza az intézmény munkatársai által kifejlesztett egyedülálló oktatási platform, amely jól szemlélteti a fizikai és digitális világ közötti kétirányú interakciót.

Lukács Balázs, a Digitális Fejlesztési Központ infokommunikációs technológiák fejlesztési divízióvezetője az új technológiák bevezetését a lépcsőzetesség és a szakértelem szükségességével jellemezte. Mint mondta, egy-egy innováció megjelenése és elterjedése között évek telnek el, mert alkalmazásához meg kell teremteni a feltételeket.

„Az ipar 4.0 vívmányai is elsőként a nagyvállalatoknál terjedtek el, de ma már a kis- és középvállalkozások körében is megjelennek”

– fogalmazott.

A szakértelem kérdéséhez csatlakozott dr. Szalai Szabolcs, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar oktatási dékánhelyettese, aki arról beszélt, hogy a Széchenyi-egyetem miként tudja biztosítani hallgatóinak a legújabb ismereteket.

„A gazdaságban folyamatosan változik az elvárt tudás. Intézményünk ezért bevonja az ipari szereplőket az oktatásba, a hallgatók a vállalatokkal közös projektfeladatokban vehetnek részt, valós piaci témát dolgozhatnak fel szakdolgozatukban, gyakorlati tudásukat pedig tovább mélyíthetik az egyetem laboratóriumaiban”

– fejtette ki.

Az érdeklődők a Kiber-fizikai Gyártórendszerek Laboratóriumban a Széchenyi István Egyetem egyedülálló oktatási innovációját is megtekinthették. (Fotó: Dudás Máté)

Dr. Ballagi Áron, az Automatizálási és Mechatronikai Tanszék vezetője azt emelte ki, hogy a hallgatóknak erős alapot kell biztosítani a hagyományos ismeretekből, és erre lehet ráépíteni az újdonságokat, valamint azt a speciális tudást, amivel egy-egy részterület szakértőivé válhatnak. A tanszékvezető példaként a robotizációt említette, ahol a projektalapú oktatással, gyakorlati feladatokon keresztül mélyíthető el a megszerzett elméleti tudás.

Dr. Fodor Dénes, a Teljesítményelektronika és Villamos Hajtások Tanszék vezetője amellett érvelt, hogy az egyetemi képzésben a tudományágakat integrálva kell kezelni, mert a tudományterületek egyre inkább összeérnek.

„A tudós szétszedi a dolgokat, hogy tanulmányozni tudja, a mérnök pedig összerakja, hogy működjenek. A gyakorlati szakembereknek tehát nem elég érteniük a jelenségeket, de egyben alkotó tevékenységet is kell végezniük az innováció létrejötte érdekében”

– fűzte hozzá.

A kerekasztal-beszélgetésen a Széchenyi István Egyetem kutatásainak több területét is érintették az előadók: a digitalizáció és a robotika mellett az infokummunikáció, az 5G, a robotizáció, valamint az önvezető járművek is terítékre kerültek. Az érdeklődők a nap folyamán bepillanthattak a győri campus laboratóriumainak munkájába, megismerhették a Kiber-fizikai Gyártórendszerek Laboratórium, a Rádiófrekvenciás Vizsgálólaboratórium, a Távközlés-informatika Laboratórium és a Drónlaboratórium, valamint a Mobilis Interaktív Élményközpont tevékenységét.

„Azért jöttem el a rendezvényre, hogy megismerjem a hallgatók számára nyitva álló lehetőségeket. Érdekelnek a modern technológiák, főleg a mesterséges intelligencia és a 3D tervezés, magam is az utóbbival szeretnék hosszú távon foglalkozni”

– mondta el kérdésünkre Sebők Balázs, az egyetemre Székesfehérvárról érkezett elsőéves gépészmérnök hallgató. Hozzátette, örömmel tapasztalja, hogy az intézményben számos program segíti a hallgatókat, amelyek lehetőséget adnak számukra, hogy bekapcsolódjanak az innováció világába.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss