Tippek

Növekvő kiberfenyegetettség – felértékelődik a megelőzés, az észlelés és a gyors reakció

Két olyan év után, amelyben gyakoriak voltak az IT-biztonsággal kapcsolatos kártevékenységek – noha az okozott károk kiegyensúlyozott mederben maradtak – 2023-ban a kiberfenyegetések viszonyrendszerének dinamikus változása miatt aggasztóan megnőtt a zsarolóvírusokhoz és zsaroláshoz kapcsolódó károk száma – figyelmeztet az Allianz Commercial legfrissebb jelentése.

A hekkerek egyre többször veszik célba az informatikai és a fizikai ellátási láncokat, tömeges kibertámadásokat indítanak, és új módszereket találnak arra, hogy pénzt zsaroljanak ki a kis- és nagyvállalatokból. A legtöbb zsarolóprogram-támadás során személyes vagy kényes kereskedelmi adatokat tulajdonítanak el zsarolás céljából. Az incidensek egyre összetettebbé és költségesebbé válnak, és nagyobb a lehetősége annak, hogy a vállalatok hírneve csorbát szenved. Az Allianz Commercial nagy összegű kiberkárokat elemzett, és megállapította, hogy minden évben növekszik az adatszivárgást magukban foglaló esetek száma – a 2019-ben mért 40 százalékos érték a duplájára, közel 80 százalékra nőtt 2022-ben, a 2023-as számadat pedig ennél is jelentősen magasabb lesz.

„Ebben az évben ismét gyakoribbnak számítanak a kiberbiztonsági kárigények, mivel a zsarolóprogramokra szakosodott csoportok egyre kifinomultabb taktikákat alkalmaznak” – fejtette ki Scott Sayce, az Allianz Commercial globális kiberbiztonsági vezetője. „A 2023 első felében megfigyelhető kárigény-tendenciák alapján úgy gondoljuk, hogy év végére nagyjából 25%-os növekedésre számíthatunk a kárigények éves számában. A támadók visszatértek, és ismét a nyugati gazdaságokat vették célkeresztbe hatékonyabb eszközökkel, valamint továbbfejlesztett folyamatokkal és támadási mechanizmusokkal. A tapasztalt dinamika alapján a vállalatoknak erős védelemmel kell rendelkezniük a fenyegetés leküzdéséhez. Ennek a legfontosabb eleme egyre inkább a hatékony észlelési és gyors reagálási képességek kialakításában rejlik.

Hogyan alakulnak a zsarolóprogramokkal kapcsolatos kockázatok?

Az Allianz Commercial 2023-as kiberbiztonsági trendek: A legújabb fenyegetések és a kockázatenyhítés bevált gyakorlata – a rendszerfeltörés előtt, alatt és után című jelentése szerint 2022-ben stabilizálódott a kiberbiztonsági kárigények gyakorisága, ami a biztosított vállalatok tökéletesített kiberbiztonsági és kockázatkezelési intézkedéseinek tudható be. A zsarolótámadásos tevékenységek visszaesésében szerepet játszhatott továbbá az ukrán–orosz konfliktus, illetve az is, hogy a bűnüldöző hatóságok célba vették a zsarolóprogramokkal támadó bűnbandákat. 2023 első felében azonban csak a zsarolótámadásos tevékenységek előfordulása 50%-kal nőtt az előző év ugyanezen időszakához képest. Az úgynevezett „szolgáltatásként kínált zsarolóprogram” (Ransomware-as-a-Service, RaaS) eszköztárak komoly szerepet játszanak a támadások gyakoriságában. Ezek akár már 40 dollárért is megvásárolhatók. A zsarolóprogramokat használó bűnbandák emellett több támadást hajtanak végre gyorsabban. 2019-ben átlagosan 60 napba telt egy ilyen támadás kivitelezése – mára ez jellemzően mindössze négy napot vesz igénybe.

„A pénzszerzésre használt, kétszeres és háromszoros zsarolási technikákat magukban foglaló incidensek – amelyeknél titkosítást, adatszivárgást és elosztott szolgáltatás-megtagadási támadásokat alkalmaznak – nem számítanak újnak, viszont egyre elterjedtebbek” – fűzte hozzá Michael Daum, az Allianz Commercial kiberbiztonsági kárigényekért felelős globális vezetője. „A fenyegető szereplők számára több tényező miatt is vonzóbbá vált az adatszivárogtatás taktikája. A világon egyre több adatot gyűjtenek és egyre szélesebb körben, noha nemzetközi szinten egyre szigorítják a magánélet védelmére és az adatvédelmi incidensekre vonatkozó szabályozásokat. A kiszervezés és távoli hozzáférés trendjei miatt azonban több olyan interfész jön létre, amelyet a fenyegető szereplők kihasználhatnak.”

Az adatszivárgás jelentősen megnövelheti egy káreset vagy kiberbiztonsági kárigény költségét. Az ilyen incidenseket hosszabb időbe telhet megoldani, a jogi és informatikai vizsgálatok pedig rendkívül drágák lehetnek. Ha adatokat loptak el, a vállalatoknak pontosan tisztában kell lenniük vele, hogy mely adatok szivárogtak ki, és értesíteniük kell a történtekről az ügyfeleket, akik kártérítést kérhetnek, vagy jogi lépéseket tehetnek adataik biztonságának sérülését követően.

Ebben az évben számos nagyívű tömeges zsarolóprogram-támadásra került sor, mivel a fenyegető szereplők a szoftverek és az informatikai ellátási láncok gyenge pontjainak kihasználásával több vállalatot is célba vettek. Idetartozik a MOVEit fájlátviteli szoftver ellen intézett tömeges kiberbiztonsági támadás, amely az adattovábbítási program hiányosságait aknázta ki. Az eset magánszemélyek millióit és több ezer vállalatot érintett, hozzájárult a kárigények gyakoriságának eddigi megnövekedéséhez a 2023-as évben, és párhuzamosan több szerződő felet is megkárosított.

„A jövőben több tömeges kibertámadás várható” – szögezte le Daum. „A vállalatoknak és a biztosítóiknak alaposabban meg kell érteniük a szervezetek és a digitális ellátási láncok között fennálló kapcsolatot és függőségeket.”

Egyre több nyilvános eset

Régen kevés kiberbiztonsági incidens került nyilvánosságra. Mára teljesen megváltozott a helyzet, mivel a hekkerek az adatszivárogtatási taktika részeként az ellopott adatok online közzétételével fenyegetőznek. Az Allianz Commercial nagy összegű (1 millió euró feletti) kiberkárokat vizsgáló elemzése szerint a nyilvánosságra hozott esetek aránya a 2019-ben mért nagyjából 60%-ról 2022-re 85%-ra nőtt, és 2023-ban várhatóan még magasabb lesz. „Manapság ha adatszivárgásra kerül sor, az ügy nagy eséllyel eljut nyilvánossághoz. Erre minden vállalatnak fel kell készülnie!” – figyelmeztetett Rishi Baviskar, az Allianz Commercial kiberbiztonsági kockázatokkal kapcsolatos tanácsadásért felelős globális vezetője.

A vállalatok potenciálisan komoly pénzügyi és hírnévbeli következményekre számíthatnak, ha eltulajdonították az adataikat, ezért nagyobb nyomás nehezedhet rájuk, és úgy érezhetik, ki kell fizetniük a váltságdíjat. A kizárólag nagy összegű (1 millió euró feletti) károkat vizsgáló elemzés alapján a váltságdíjat kifizető vállalatok száma évről évre emelkedik – 2019-ben mindössze 10%-uk fizetett, 2022-ben viszont ez az adat 54%-ra nőtt. Két és félszer akkora a valószínűsége, hogy egy vállalat váltságdíjat fog fizetni, ha a támadás során titkosításon felül adatszivárgás is történt.

A kiszivárgott adatokért kínált pénz azonban nem feltétlenül orvosolja a problémát. Az érintett vállalatot akár külső felek is beperelhetik az adatvédelmi incidens miatt – különösen az Egyesült Államokban. Valójában kevés olyan eset van, amikor egy vállalatnak bele kell törődnie, hogy csak úgy férhet hozzá újra a rendszereihez és az adataihoz, ha kifizeti a váltságdíjat. Minden érintett félnek tájékoztatnia kell a hatóságokat, és együtt kell működnie az illetékes szervekkel.

A korai észlelés és a gyors reagálás jelentősége

A szervezetek támadásokkal szembeni védelme egy rabló-pandúr játék, amelyben az előny minden esetben a kiberbűnözőké. Az Allianz több, mint 3000 kiberbiztonsági kárigényt elemzett az elmúlt öt évből, és megállapította, hogy az összes incidens több mint 80 százalékánál a rendszerek külső manipulációja állt a káreset hátterében. A fenyegető szereplők jelenleg feltérképezik, hogyan automatizálhatják és gyorsíthatják fel a támadásokat mesterséges intelligencia (MI) segítségével. A technológia jóvoltából egyre eredményesebb, MI-vel támogatott kártevő szoftvereket, adathalász taktikákat és hangszimulációt vetnek be. Az összekapcsolt mobileszközök használata is ugrásszerűen megnőtt (az Allianz Commercial egyre több olyan incidenst rögzített, amely az e területhez köthető gyenge kiberbiztonsági mechanizmusok miatt állt elő), ezért valószínűsíthető, hogy a későbbiekben csak emelkedni fog a támadási felületek száma.

Emiatt egyre nehezebb kivédeni a kiberfenyegetéseket, és egyre nagyobb árat kell fizetni a sikeres támadásokért. Következésképpen minden eddiginél fontosabb szerepet töltenek be a korai észlelési és reagálási képességek, illetve az ezeket segítő eszközök. Az incidensek közel 90%-át gyorsan megfékezik. Ha azonban egy támadást nem állítanak le még a korai szakaszban, jóval kisebb eséllyel lehet megakadályozni, hogy jelentősen súlyosabbá és költségesebbé váljon.

„A hagyományos kiberbiztonsági gyakorlatok középpontjában a megelőzés állt, a cél pedig az volt, hogy a támadók ne juthassanak be a hálózatba” – fejtette ki Baviskar. „Noha a megelőzésre irányuló befektetések csökkenthetik a sikeres kibertámadások számát, mindig lesz olyan rés, amely lehetőséget ad az eredményes támadásra. Nem lehet például elérni, hogy egyetlen munkatárs se kattintson rá az egyre kifinomultabbá váló adathalász e-mailek hivatkozásaira.”

A vállalatok kiberbiztonsági kiadásaikkal az észlelést és a gyors reakciót kell megcéozniuk. Nem elegendő ugyanis, ha csak növelik a védelmi és megelőzési rétegek számát. Mindössze a vállalatok harmada fedezi fel az adatvédelmi incidenseket a saját biztonsági csapatai jóvoltából. Ugyanakkor rendelkezésre állnak korai észlelési technológiák, és meg is hozzák a kívánt eredményeket.

„Az észlelési rendszereket folyamatosan fejlesztik, és rendkívül sok fejfájást spórolható meg velük, valamint csökkenthető általuk mind az észlelési mind pedig a reakcióidő. Ezeknek a megléte fontos szempont számunkra a kiberbiztonsági kockázatok értékelése és a biztosítás alkalmával” – tette hozzá Baviskar.

A fel nem derített és nem záros határidőn belül megfékezett kiberincidensek akár ezerszer költségesebbek lehetnek, mint az észlelt és kezelt esetek – hangsúlyozza a jelentés. Az Allianz Commercial elemzése rávilágított, hogy a korai észlelés és reagálás megakadályozhatja, hogy egy 20 000 eurós kár 20 millió eurós összegűre rúgjon.

„A megelőzéssel csökkenthető a támadások gyakorisága, a reagálás pedig meghatározza, mennyire lesz jelentős a kár. Ettől függhet, hogy kisebb informatikai incidensről vagy teljes vállalati válságról beszélünk” – magyarázta Daum. „Úgy gondoljuk, hogy a vállalatok érdemben felkészülhetnek ezekre az eshetőségekre, és van hová fejlődniük az ilyen típusú támadók jelentette veszély megválaszolásában. Végső soron nagyban a korai észlelési és reagálási képességektől válik függővé, hogy mennyire sikerül mérsékelni a kibertámadások hatását, és gondoskodni arról, hogy a jövőben fenntartható legyen a kiberbiztosítási piac.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:allianz hacker kiberfenyegetettség megelőzés probléma

Up Next

Mit jelent a kész műanyag ablak?

Don't Miss

Budakeszi gyerekrablási kísérlet – Tanácsok veszélyhelyzetre

Tippek

Így védekeznek az elektromos tüzek ellen a hazai vállalkozások

Gyakoribb ellenőrzések, a régi berendezések cseréje és újak telepítése, megfelelő védelem kialakítása szakértő bevonásával – ezekkel az intézkedésekkel védekezik a Schneider Electric felmérése során megkérdezett vállalkozások többsége az elektromos berendezések és a hálózat meghibásodásából adódó elektromos tüzek ellen.

A kutatásból az is kiderült, hogy az elmúlt években túl sokat nem fordítottak erre a választ adó cégek, pedig több esetben is milliós károkat okoztak ilyen jellegű incidensek. A Schneider Electric az érzékelőktől kezdve a védelmet biztosító eszközökön át az adatokat feldolgozó és a kockázatokat jelző szoftverekig átfogó, integrált megoldást kínál a vállalkozások számára az elektromos tüzek ellen.

Magyarországon évente mintegy 500 ipari tűzeset történt, amelyekben közel ezren haltak, vagy sérültek meg. A statisztikákban az ugyan nem szerepel, hogy ezek között milyen arányban voltak az elektromos tüzek, de a Schneider Electric friss, saját vállalatai ügyfelei körében végzett felmérése alapján az elektromos berendezések vagy hálózatok okozta meghibásodások egyáltalán nem számítanak ritkának a hazai cégeknél, igaz szerencsére csak az esetek kis részében történt eddig komolyabb kár.

A kérdőívet kitöltő társaságok 58,8 százalékánál még soha nem történt elektromos berendezés vagy hálózat okozta meghibásodás, 41,2 százaléknál viszont néhány alkalommal már előfordult ilyen. Ahol voltak ilyen incidensek, azoknál túlnyomó többségében (88 százalék) egyáltalán nem volt, vagy csak minimális mértékű volt a kár. A válaszadók 9 százaléka jelezte, hogy több millió forintos kár keletkezett ilyen probléma miatt, 3 százalék pedig arról számolt be, hogy elektromos tűz keletkezett, és teljesen leégett az érintett egység.

Ahol már volt elektromos berendezés vagy hálózat meghibásodása miatt elektromos tűz, ott az esetek 18 százalékában zárlatos, hibás eszköz okozta azt. Az érintett vállalatok 3 százaléka jelezte, hogy áramszünet/karbantartás utáni visszakapcsolás miatt keletkezett tűz. A válaszadók közel négyötödének nem volt információja arról, hogy mi okozta ilyen helyzetben az elektromos tüzet.

A jövőbeni elektromos tüzek elkerülése érdekében 44 százalék döntött úgy, hogy gyakrabban ellenőrzik a berendezéseket és a hálózatot. A válaszadók közel negyede jelezte, hogy lecserélték a régi berendezéseket és új eszközöket telepítettek, 18 százalék számolt be arról, hogy szakember bevonásával a legmegfelelőbb védelmet építették ki. A kérdőívet kitöltők 15 százalékánál pedig képzést tartottak a munkatársaknak az elektromos tüzek lehetséges okairól, valamint a kockázatok csökkentéséről.

A kutatásból viszont az is kiderült, hogy az elmúlt időszakban túl sokat nem költöttek az elektromos tüzek elleni védekezésre a vállalatok. A helyzet felmérését nehezíti ugyanakkor, hogy a válaszadók jóval több mint felének nem volt információja arról, hogy az elmúlt öt évben mennyit szánt erre a célra vállalata. Közel 18 százalék jelezte azt, hogy semennyit nem fordítottak az elektromos tüzek elleni védekezésre. A válaszadók 15 százalékánál 50 és 500 ezer forint közötti összeget szántak erre a célra az utóbbi öt évben. Egyaránt 3-3-3 százalék jelezte, hogy 500 ezer és 1 millió, 1 és 3 millió, illetve 3 millió forintnál többet fordítottak erre a célra.

Az elektromos tüzek elleni védelmet biztosító eszköz, berendezések kiválasztása kapcsán a legtöbben a funkciókat és a műszaki paramétereket veszik figyelembe, a megkérdezettek közel háromnegyede jelezte ezt. Hat százalék a gyártó és a márka ismertsége alapján választana, míg 21 százalék szakemberre bízná a döntést.

A tűzvédelmi előírások, szabályozások betartása rendkívül fontos, nem csupán a jogszabályi megfelelés, de az emberi élet védelme, a berendezések, épületek megóvása és a termelés folyamatossága miatt is. A Schneider Electric kérdőívét kitöltő cégek több mint fele az interneten tájékozódik az aktuális szabályozásról, de szintén magas azok aránya (35 százalék), akik szakmai fórumokon szerzik be a friss információkat. Konferenciákon, illetve előadásokon egyaránt 6-6 százalék tájékozódik a legújabb előírásokról.

„A mostani felmérésünkből is látszik, hogy szerencsére viszonylag ritkán okoznak igazán komoly problémákat az elektromos meghibásodások és az ezek miatt keletkező tüzek, viszont, ha megtörténik a baj, az sokmilliós kárral járhat. A Schneider Electric átfogó, integrált megoldást kínál a hazai vállalkozások számára az elektromos tüzek elleni védekezéshez. Ez magában foglalja az érzékelőket, ilyenek például a HeatTag okos kábel túlmelegedés érzékelők. Ide tartoznak még a tűzvédelmi berendezések, mint az ívzárlat-védelmi készülékek, amelyek mind moduláris formában az Acti9 termékcsaládunkban, mind kis- és nagyfeszültségű megoldásként a PowerLogic berendezéscsaládban érhetők el. Szintén az integrált megoldás részét képezik az adatokat feldolgozó és a kockázatokat előre jelző EcoStruxure szoftverek. Emellett fontos megemlíteni a komplett, ÉMI hő- és füstelvezetési minősítéssel rendelkező EcoStruxure Building Operation épületautomatika rendszerünket, melynek része a DDC kínálatunk, és a szintén ÉMI minősítésű M340 és M241-es PLC-k, kiegészítve az Altivar 212 frekvenciaváltó családunkkal és HMI készülékekkel, melyekkel komplex hő- és füstelvezetési feladatokat lehet megoldani”

– mutatott rá Hargita Péter, a Schneider Electric marketing igazgatója.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Most érdemes az ügyfeleknek az ingatlanpiacra lépni

A több mint kétszeres hitelpiaci bővülés és a növekvő tranzakciószám folytán történelmi rekordokat dönt az ingatlanpiac, a megfizethetőség azonban nehezíti a lakáshoz jutást – hangzott el az ingatlanszektor egyik legnagyobb eseményén, az OC Summit 2025 Hálózati Csúcstalálkozó és Díjátadó kerekasztal-beszélgetésén, amelyen Nagygyörgy Tibor, Becsei András és Kosztolánczy György elemezte az ingatlanpiac jelenét és jövőjét.

A beszélgetés során Nagygyörgy Tibor, a Biggeorge Holding tulajdonosa, a Biggeorge Property alapító vezérigazgatója kiemelte, hogy a piaci előzménytörténetek is fontosak a mai folyamatok árnyalásához:

„Vissza kell tekinteni a korábbi történésekre, a 2022-es választásokat megelőző időszakra, amikor a kormány intézkedései növelték az emberek bizalmát és jó érzését”

– fogalmazott a szakember.

A vezérigazgató elmondta: a nagyon komoly pénzügyi támogatások, mint az szja-visszatérítés, vagy a Zöld Otthon Program óriási keresletet generált a lakáspiacon. Amikor viszont 2023-ban ezek az ösztönzők kikerültek a rendszerből, részben azért, mert az orosz-ukrán háború nyomán kialakuló energiakrízis miatt inflációs sokkot kapott a gazdaság, ráadásul az állampapírok hozama is drasztikusan emelkedett, ez a kettős hatás lényegében elszívta a befektetői keresletet. A hitelek kamatai magasra emelkedtek, csökkent a kereslet, ami 2024 közepéig tartott, mondta a szakember, egyúttal megjegyezte: a harmadik negyedévtől már egy nominálisan szintet tartó árszínvonal alakult ki, miközben a kamatok is kedvezőbbek lettek. Az állampapírhozam csökkenése miatt a befektetők újra a lakáspiac felé fordultak, így a tavalyi utolsó negyedévtől az idei év jelenlegi időszakáig egy valóban túlfűtött és nagyon likvid piac alakult ki, mondta Nagygyörgy Tibor.

„Egy évvel ezelőtt jóval pesszimistábbak voltunk”

– tekintett vissza Becsei András, a Magyar Bankszövetség alelnöke, az OTP vezérigazgató-helyettese, aki kijelentette: a várakozásoknál sokkal jobb számokat hozott a tavalyi év, így a szektor dübörögve nyitotta az évet. A tranzakciószám nőtt, a hitelpiac történelmi rekordokat döntött:

„Csak a nagyságrendek érzékeltetésére: a lakáshitelpiacon a 2023-as évhez képest több mint kétszeres volt a kereslet”

– mondta. A lejáró vagy kamatfordulóhoz érő állampapírok tőkéje vagy kamata várakozásaink szerint kisebb arányban, de még így is nagy volumenben jelentős befektetési keresletként jelenhet meg az ingatlanpiacon.

„Akik számítottak arra, hogy február-márciusban nagyobb összeghez jutnak, azok már tavaly októberben megjelentek a piacon és elkezdtek nézelődni”

– érzékeltette a legfrissebb folyamatokat Kosztolánczy György, az Otthon Centrum Holding vezérigazgatója.

Úgy vélte, jelentős azoknak a száma, akik ismét az állampapír-vásárlás mellett voksoltak, ugyanakkor valószínűsítette, hogy folyamatosan bővül majd az ingatlanpiacra visszatérők száma is. Megerősítette, a tavalyi extra jó év volt az ingatlanpiacon, annak ellenére, hogy a tranzakciószám nem volt kiugróan magas. A KSH nagyságrendileg 135-138 ezer tranzakciót valószínűsített, ami messze van minden idők legerősebb évétől.

„Idén ennél is jobb évet várunk, 150-160 ezres tranzakciószámot is elérhetőnek tartunk”

– mondta a vezérigazgató.

Nagygyörgy Tibor emlékeztetett arra, hogy idén 8-9 százalékos reálbér-növekedést jósolnak az elemzők, ami plusz löketet jelenthet a piacon.

„Az új építésű lakáspiacon egyértelműen látjuk, hogy a mi projektjeinknél a befektetési célú vásárlók dominálnak a közép- és felsőkategóriás ingatlanok esetében, ahol nagyjából 75-80 százalék az arányuk. Ez is mutatja, hogy van egy plusz kereslet a befektetők részéről.”

– összegezte. A lakóingatlan-fejlesztési szegmens piacvezető cégcsoportjának elsőszámú vezetője szerint a megfizethetőség és a reálbérek emelkedése együttesen fogja meghatározni a jövőben a piacot.

A hitelkamatok várható alakulásáról Becsei András azt mondta: 2022-ben egy alapvetően jó piac volt az 1200 milliárd forintos hitelkihelyezéssel, ami aztán lecsökkent 600 milliárd forintra. Tavaly viszont visszapattant a hitelpiac 1350 milliárdra, ami több mint kétszeres növekedés. Szerinte elképzelhető, hogy idén 1700 milliárd forintra bővül a hitelpiac. „Most olyan történelmi pillanat van, amikor a hitelt felvevő magánember ugyanannyiért tud forráshoz jutni, mint a magyar állam, ami nagyon ritkán fordul elő piaci körülmények között.” Ugyanakkor kijelentette: a hazai és a nemzetközi folyamatok tükrében nem számít arra, hogy a jelenleginél lejjebb menne a kamatszint.

Kosztolánczy György egyetértett ezzel, és nem tanácsolta, hogy erre várjanak az ügyfelek:

„Az elmúlt tíz évben gyakorlatilag majdnem minden nap igaz volt ez a mondás, és az ügyfeleket most kell igazán segíteni a döntéshozatalban: aki kivár, az rosszabbul fog járni negyedév, félév, háromnegyed év múlva”

– fogalmazott.

Az új építésű lakáskínálat szűkössége ugyancsak befolyásolja a folyamatokat, ráadásul Budapest különösen keresett.

„Hasznos lenne, ha több új lakás épülne, nagyságrendileg országos szinten 30-40 ezer lakás. Számtalan oka van annak, hogy miért nincs így, az egyik a szűkös telekkínálat, a másik az ingatlanpiac sajátosságából fakad: a padlógáz-satufék, padlógáz-satufék jellegű működésből”

– érvelt Nagygyörgy Tibor.

Abban mindhárman egyetértettek, hogy a fogyasztói bizalom javult, márpedig ez hagyományosan meghatározza az ingatlannal kapcsolatos döntéseket, így valószínűsíthetően nem kell attól tartani, hogy ugyanolyan nagyságrendű visszaesés következik be, mint 2022-ben. A jövőbeni kilátásokról Nagygyörgy Tibor úgy vélekedett, hogy júniusig szuperintenzív időszak, utána év végéig vagy jövő tavaszig lassabb, de még mindig erős piac valószínűsíthető. Becsei András is hasonló jövőképet vázolt fel, szerinte is most érdemes az ügyfeleknek az ingatlanpiacra lépni.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tippek

Március 20-án lesz Sós Bálint Dániel Minden Rendben című filmjének a magyarországi premierje

Március 20-án lesz Sós Bálint Dániel Minden Rendben című filmjének a magyarországi premierje, melynek itt található a trailere:

A filmet a világpremieren, február 14-én a 75. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon a kiemelkedő 21:30-as idősávban telt házzal vetítették.

Nemzetközi sales ügynöksége a cannes-i Arany Pálma-díjas filmeket is bemutató Goodfellas. Olyan alkotókat képviselnek, mint Cristian Mungiu, Mijazaki Hajao,
Nicolas Winding Refn, Jacques Audiard és Gaspar Noé.

A Minden Rendben egy tragédia egy nemrég megözvegyült apáról, Sándorról (Hajdu Szabolcs), aki súlyos morális dilemmába keveredik. Az egyetlen szemtanúja lesz egy súlyos balesetnek, amit magatartászavaros kiskamasz fia okoz. Sándornak döntenie kell: vállalja az igazság terhét és a fia életét romokba döntő következményeket, vagy hazudja el a tettet, ami viszont a fiú lelkivilágát torzítja el egy életre? Apai ösztönei az utóbbiba hajszolják bele.

A Minden Rendben fontos morális kérdéseket boncolgat.

Tényleg minden rendben?
A világ az őszinteség korába lépett, mégis minden nap játszmázunk – különösen azokkal, akiket a legjobban szeretünk.

A családról alkotott képünk még mindig tele van idealizált elvárásokkal: harmónia, szeretet, feltétel nélküli támogatás. De mi történik, ha a valóság nem illik ebbe a képbe?
A szeretet néha falakat épít – falakat, amelyek börtönné válhatnak, ha az igazság kimondása a saját szellemi vagy fizikai szabadságunkat veszélyezteti.
Pedig ahhoz, hogy meggyógyuljunk, először szembe kell néznünk azzal, amit eddig magunkba temettünk. Mert végső soron az igazság nem mindig fekete-fehér.

A film szereplői: Hajdu Szabolcs (Egy százalék Indián, Kálmán-nap, Ernelláék Farkaséknál), Sáfrány Ágoston (Napszállta, Most vagy soha, Post Mortem, Maszatvár), Hay Anna (Egynyári kaland, Berosált a rezesbanda, A pillangó), Jakab – Aponyi Zonga Friedenthál Zoltán (Éden, Szerepzavar), Szamosi Zsófia (Mindenki, Egy nap, A martfűi rém), Sodró Eliza (És mi van Tomival, Magyarázat mindenre, Toxikoma), Galambos Péter, Zikkert Milán és Kardos Róbert.

A rendező Sós Bálint Dániel, a forgatókönyvet Nagy V. Gergő és Sós Bálint Dániel írták.

A Minden Rendben operatőre M. Deák Kristóf, látványtervezője Takács Eszter, vágója Gothár Márton, zeneszerzője, Tövisházi Ambrus és Fodor Máriusz. A rendezőasszisztens Apjok Gergely, gyártásvezető Kristóf Kata.

Producerek: Mártonffy Zoltán és Farkas Ádám

A Minden Rendben a Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programjában készült.

Gyártó és magyarországi forgalmazó a CineSuper

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!