Connect with us

Tippek

Növekvő kiberfenyegetettség – felértékelődik a megelőzés, az észlelés és a gyors reakció

megelőzés

Két olyan év után, amelyben gyakoriak voltak az IT-biztonsággal kapcsolatos kártevékenységek – noha az okozott károk kiegyensúlyozott mederben maradtak – 2023-ban a kiberfenyegetések viszonyrendszerének dinamikus változása miatt aggasztóan megnőtt a zsarolóvírusokhoz és zsaroláshoz kapcsolódó károk száma – figyelmeztet az Allianz Commercial legfrissebb jelentése.

A hekkerek egyre többször veszik célba az informatikai és a fizikai ellátási láncokat, tömeges kibertámadásokat indítanak, és új módszereket találnak arra, hogy pénzt zsaroljanak ki a kis- és nagyvállalatokból. A legtöbb zsarolóprogram-támadás során személyes vagy kényes kereskedelmi adatokat tulajdonítanak el zsarolás céljából. Az incidensek egyre összetettebbé és költségesebbé válnak, és nagyobb a lehetősége annak, hogy a vállalatok hírneve csorbát szenved.  Az Allianz Commercial nagy összegű kiberkárokat elemzett, és megállapította, hogy minden évben növekszik az adatszivárgást magukban foglaló esetek száma – a 2019-ben mért 40 százalékos érték a duplájára, közel 80 százalékra nőtt 2022-ben, a 2023-as számadat pedig ennél is jelentősen magasabb lesz.

„Ebben az évben ismét gyakoribbnak számítanak a kiberbiztonsági kárigények, mivel a zsarolóprogramokra szakosodott csoportok egyre kifinomultabb taktikákat alkalmaznak” – fejtette ki Scott Sayce, az Allianz Commercial globális kiberbiztonsági vezetője. „A 2023 első felében megfigyelhető kárigény-tendenciák alapján úgy gondoljuk, hogy év végére nagyjából 25%-os növekedésre számíthatunk a kárigények éves számában. A támadók visszatértek, és ismét a nyugati gazdaságokat vették célkeresztbe hatékonyabb eszközökkel, valamint továbbfejlesztett folyamatokkal és támadási mechanizmusokkal. A tapasztalt dinamika alapján a vállalatoknak erős védelemmel kell rendelkezniük a fenyegetés leküzdéséhez. Ennek a legfontosabb eleme egyre inkább a hatékony észlelési és gyors reagálási képességek kialakításában rejlik.

Hogyan alakulnak a zsarolóprogramokkal kapcsolatos kockázatok?

Az Allianz Commercial 2023-as kiberbiztonsági trendek: A legújabb fenyegetések és a kockázatenyhítés bevált gyakorlata – a rendszerfeltörés előtt, alatt és után című jelentése szerint 2022-ben stabilizálódott a kiberbiztonsági kárigények gyakorisága, ami a biztosított vállalatok tökéletesített kiberbiztonsági és kockázatkezelési intézkedéseinek tudható be. A zsarolótámadásos tevékenységek visszaesésében szerepet játszhatott továbbá az ukrán–orosz konfliktus, illetve az is, hogy a bűnüldöző hatóságok célba vették a zsarolóprogramokkal támadó bűnbandákat.  2023 első felében azonban csak a zsarolótámadásos tevékenységek előfordulása 50%-kal nőtt az előző év ugyanezen időszakához képest. Az úgynevezett „szolgáltatásként kínált zsarolóprogram” (Ransomware-as-a-Service, RaaS) eszköztárak komoly szerepet játszanak a támadások gyakoriságában. Ezek akár már 40 dollárért is megvásárolhatók. A zsarolóprogramokat használó bűnbandák emellett több támadást hajtanak végre gyorsabban. 2019-ben átlagosan 60 napba telt egy ilyen támadás kivitelezése – mára ez jellemzően mindössze négy napot vesz igénybe.

„A pénzszerzésre használt, kétszeres és háromszoros zsarolási technikákat magukban foglaló incidensek – amelyeknél titkosítást, adatszivárgást és elosztott szolgáltatás-megtagadási támadásokat alkalmaznak – nem számítanak újnak, viszont egyre elterjedtebbek” – fűzte hozzá Michael Daum, az Allianz Commercial kiberbiztonsági kárigényekért felelős globális vezetője. „A fenyegető szereplők számára több tényező miatt is vonzóbbá vált az adatszivárogtatás taktikája. A világon egyre több adatot gyűjtenek és egyre szélesebb körben, noha nemzetközi szinten egyre szigorítják a magánélet védelmére és az adatvédelmi incidensekre vonatkozó szabályozásokat. A kiszervezés és távoli hozzáférés trendjei miatt azonban több olyan interfész jön létre, amelyet a fenyegető szereplők kihasználhatnak.”

Az adatszivárgás jelentősen megnövelheti egy káreset vagy kiberbiztonsági kárigény költségét. Az ilyen incidenseket hosszabb időbe telhet megoldani, a jogi és informatikai vizsgálatok pedig rendkívül drágák lehetnek. Ha adatokat loptak el, a vállalatoknak pontosan tisztában kell lenniük vele, hogy mely adatok szivárogtak ki, és értesíteniük kell a történtekről az ügyfeleket, akik kártérítést kérhetnek, vagy jogi lépéseket tehetnek adataik biztonságának sérülését követően.

Ebben az évben számos nagyívű tömeges zsarolóprogram-támadásra került sor, mivel a fenyegető szereplők a szoftverek és az informatikai ellátási láncok gyenge pontjainak kihasználásával több vállalatot is célba vettek. Idetartozik a MOVEit fájlátviteli szoftver ellen intézett tömeges kiberbiztonsági támadás, amely az adattovábbítási program hiányosságait aknázta ki. Az eset magánszemélyek millióit és több ezer vállalatot érintett, hozzájárult a kárigények gyakoriságának eddigi megnövekedéséhez a 2023-as évben, és párhuzamosan több szerződő felet is megkárosított.

„A jövőben több tömeges kibertámadás várható” – szögezte le Daum. „A vállalatoknak és a biztosítóiknak alaposabban meg kell érteniük a szervezetek és a digitális ellátási láncok között fennálló kapcsolatot és függőségeket.”

Egyre több nyilvános eset

Régen kevés kiberbiztonsági incidens került nyilvánosságra. Mára teljesen megváltozott a helyzet, mivel a hekkerek az adatszivárogtatási taktika részeként az ellopott adatok online közzétételével fenyegetőznek. Az Allianz Commercial nagy összegű (1 millió euró feletti) kiberkárokat vizsgáló elemzése szerint a nyilvánosságra hozott esetek aránya a 2019-ben mért nagyjából 60%-ról 2022-re 85%-ra nőtt, és 2023-ban várhatóan még magasabb lesz. „Manapság ha adatszivárgásra kerül sor, az ügy nagy eséllyel eljut nyilvánossághoz. Erre minden vállalatnak fel kell készülnie!” – figyelmeztetett Rishi Baviskar, az Allianz Commercial kiberbiztonsági kockázatokkal kapcsolatos tanácsadásért felelős globális vezetője.

A vállalatok potenciálisan komoly pénzügyi és hírnévbeli következményekre számíthatnak, ha eltulajdonították az adataikat, ezért nagyobb nyomás nehezedhet rájuk, és úgy érezhetik, ki kell fizetniük a váltságdíjat. A kizárólag nagy összegű (1 millió euró feletti) károkat vizsgáló elemzés alapján a váltságdíjat kifizető vállalatok száma évről évre emelkedik – 2019-ben mindössze 10%-uk fizetett, 2022-ben viszont ez az adat 54%-ra nőtt. Két és félszer akkora a valószínűsége, hogy egy vállalat váltságdíjat fog fizetni, ha a támadás során titkosításon felül adatszivárgás is történt.

A kiszivárgott adatokért kínált pénz azonban nem feltétlenül orvosolja a problémát. Az érintett vállalatot akár külső felek is beperelhetik az adatvédelmi incidens miatt – különösen az Egyesült Államokban. Valójában kevés olyan eset van, amikor egy vállalatnak bele kell törődnie, hogy csak úgy férhet hozzá újra a rendszereihez és az adataihoz, ha kifizeti a váltságdíjat. Minden érintett félnek tájékoztatnia kell a hatóságokat, és együtt kell működnie az illetékes szervekkel.

A korai észlelés és a gyors reagálás jelentősége

A szervezetek támadásokkal szembeni védelme egy rabló-pandúr játék, amelyben az előny minden esetben a kiberbűnözőké. Az Allianz több, mint 3000 kiberbiztonsági kárigényt elemzett az elmúlt öt évből, és megállapította, hogy az összes incidens több mint 80 százalékánál a rendszerek külső manipulációja állt a káreset hátterében. A fenyegető szereplők jelenleg feltérképezik, hogyan automatizálhatják és gyorsíthatják fel a támadásokat mesterséges intelligencia (MI) segítségével. A technológia jóvoltából egyre eredményesebb, MI-vel támogatott kártevő szoftvereket, adathalász taktikákat és hangszimulációt vetnek be. Az összekapcsolt mobileszközök használata is ugrásszerűen megnőtt (az Allianz Commercial egyre több olyan incidenst rögzített, amely az e területhez köthető gyenge kiberbiztonsági mechanizmusok miatt állt elő), ezért valószínűsíthető, hogy a későbbiekben csak emelkedni fog a támadási felületek száma.

Emiatt egyre nehezebb kivédeni a kiberfenyegetéseket, és egyre nagyobb árat kell fizetni a sikeres támadásokért. Következésképpen minden eddiginél fontosabb szerepet töltenek be a korai észlelési és reagálási képességek, illetve az ezeket segítő eszközök. Az incidensek közel 90%-át gyorsan megfékezik. Ha azonban egy támadást nem állítanak le még a korai szakaszban, jóval kisebb eséllyel lehet megakadályozni, hogy jelentősen súlyosabbá és költségesebbé váljon.

„A hagyományos kiberbiztonsági gyakorlatok középpontjában a megelőzés állt, a cél pedig az volt, hogy a támadók ne juthassanak be a hálózatba” – fejtette ki Baviskar. „Noha a megelőzésre irányuló befektetések csökkenthetik a sikeres kibertámadások számát, mindig lesz olyan rés, amely lehetőséget ad az eredményes támadásra. Nem lehet például elérni, hogy egyetlen munkatárs se kattintson rá az egyre kifinomultabbá váló adathalász e-mailek hivatkozásaira.”

A vállalatok kiberbiztonsági kiadásaikkal az észlelést és a gyors reakciót kell megcéozniuk. Nem elegendő ugyanis, ha csak növelik a védelmi és megelőzési rétegek számát. Mindössze a vállalatok harmada fedezi fel az adatvédelmi incidenseket a saját biztonsági csapatai jóvoltából. Ugyanakkor rendelkezésre állnak korai észlelési technológiák, és meg is hozzák a kívánt eredményeket.

„Az észlelési rendszereket folyamatosan fejlesztik, és rendkívül sok fejfájást spórolható meg velük, valamint csökkenthető általuk mind az észlelési mind pedig a reakcióidő. Ezeknek a megléte fontos szempont számunkra a kiberbiztonsági kockázatok értékelése és a biztosítás alkalmával” – tette hozzá Baviskar.

A fel nem derített és nem záros határidőn belül megfékezett kiberincidensek akár ezerszer költségesebbek lehetnek, mint az észlelt és kezelt esetek – hangsúlyozza a jelentés. Az Allianz Commercial elemzése rávilágított, hogy a korai észlelés és reagálás megakadályozhatja, hogy egy 20 000 eurós kár 20 millió eurós összegűre rúgjon.

„A megelőzéssel csökkenthető a támadások gyakorisága, a reagálás pedig meghatározza, mennyire lesz jelentős a kár. Ettől függhet, hogy kisebb informatikai incidensről vagy teljes vállalati válságról beszélünk” – magyarázta Daum. „Úgy gondoljuk, hogy a vállalatok érdemben felkészülhetnek ezekre az eshetőségekre, és van hová fejlődniük az ilyen típusú támadók jelentette veszély megválaszolásában. Végső soron nagyban a korai észlelési és reagálási képességektől válik függővé, hogy mennyire sikerül mérsékelni a kibertámadások hatását, és gondoskodni arról, hogy a jövőben fenntartható legyen a kiberbiztosítási piac.”


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Tippek

Több lányt tudományos pályára!

Június közepén háromnapos táborral zárult le a Smartiz oktatási program hetedik évada, melynek során egy osztálynyi diáklány kapott támogatást ahhoz, hogy egy támogató közegben kipróbálja magát a programozásban, elmélyítse matematikai tudását. A Morgan Stanley és a Nők a Tudományban Egyesület (NATE) programjában immár összesen több mint 150 lány vett részt hét év alatt. Azt minden résztvevő megerősítette, hogy fejlődött a logikus gondolkodása és nőtt az önbizalma és sokan közülük a STEM-területeken (természettudomány, informatika, mérnöki tudományok és matematika) folytatták tanulmányaikat. A programra legközelebb szeptemberben lehet jelentkezni.  

A STEM-területekhez (természettudomány, informatika, mérnöki tudományok és matematika) szükséges készségek nemtől függetlenek – mégis, ma még túlnyomórészt férfiak dominálják ezeket a pályákat. Az Eurostat friss adatai szerint Magyarország az utolsók között van az EU-ban a női tudósok és mérnökök arányát tekintve: a tudományos és mérnöki munkakörökben dolgozók mindössze 30,7%-a nő, miközben az EU-átlag 41%, és vannak országok, ahol már eléri az 50%-ot. Az aránytalanság mögött nem a képességek hiánya áll, hanem gyakran a példaképek, a megerősítés és a lehetőségek hiánya. Ezen változtatna a Smartiz program, amely hetedik éve hozza közelebb a középiskolás lányokat a matematika és programozás világához.

Várják a tehetségeket az ország minden szegletéből

A Smartiz 2018-ban indult a Morgan Stanley 3000 főt foglalkoztató budapesti informatikai és elemzőközpontja, valamint a Nők a Tudományban Egyesület (NATE) közös kezdeményezéseként. A cél azóta is változatlan: hozzásegíteni a 10. évfolyamos lányokat ahhoz, hogy meglássák a helyüket a STEM-területeken. A programban minden évfolyamban 22 lány vehet részt, és mivel 2020 óta a heti foglalkozások túlnyomó többsége online zajlik, így Magyarország bármely szegletéből lehet csatlakozni. Az élményt személyes készségfejlesztő workshopok, csapatépítők, nyitó- és záróesemények, valamint egy háromnapos nyári tábor egészíti ki, ami egyben az évzáró is – ezt tartották múlt héten a Morgan Stanley budapesti irodájában.

Játszva tanulnak

Az idei tanévben a diákok nemcsak programozási projekten dolgoztak párban, hanem önálló matematikai kutatást is végeztek – például olyan játékok matematikai struktúráját vizsgálták, mint a Hanoi tornyai, a szudoku vagy a népszerű Dobble társasjáték, de elmélyültek a rejtjelek algoritmusaiban is. Munkájukat páronként két-két mentor segítette a Morgan Stanley munkatársai közül, akik közül a legtöbben mérnökök, informatikusok, adattudósok. A mentorok közel fele női szakember volt, így személyes példájukon is bemutatták a lányoknak, milyen karrierlehetőségek állnak nyitva előttük. A diákok a program két féléve során nemcsak technikai tudást, hanem önálló gondolkodást, komplex problémamegoldást, kommunikációs és prezentációs készségeket is elsajátítottak.

Logikus gondolkodás és életre szóló barátságok

„Hiszünk abban, hogy a tudomány és technológia nem a kiválasztottaké – hanem minden kíváncsi és nyitott fiatal számára elérhető lehet. És abban is hiszünk, hogy lebontható a sztereotípia, hogy ez a terület inkább a fiúké, és minden olyan lány is kiteljesedhet ezeken a pályákon, aki érdeklődést mutat a matematika vagy épp a programozás iránt. Egy jó mentor, egy támogató közösség, és egy élményszerű tananyag sokszor épp elég ahhoz, hogy valaki elinduljon ezen az úton – mondta el Boros Réka, a Morgan Stanley informatikai részlegének munkatársa, a Smartiz szakmai vezetője.

Hozzátette: „A résztvevők visszajelzései szerint a program segít eligazodni a pályaválasztás útvesztőiben. Volt, aki mérnöki vagy orvosi pályára készül, más a családi vállalkozáshoz csatlakozna, de van, aki már azt is tudja, hogy informatikusként, azon belül is kibernyomozóként akar majd dolgozni. De még azok is, akik végül nem programozói pályára mennek, hasznos készségekkel és szemléletmóddal távoznak, fejlődött a logikus gondolkodás és a csapatmunka iránti affinitásuk, és életre szóló barátságok is szövődtek a lányok között.”

“Határozott célunk, hogy a fiatalok bátran és magabiztosan induljanak el a STEM területek irányába – mondta el Hódosy Lucia, a Nők a Tudomány Egyesület munkatársa. – Fontosnak tartjuk, hogy ne a társadalmi vagy családi elvárásokat követve, hanem a saját tapasztalataik és élményeik alapján hozzák meg a döntést: merre tanulnak tovább. A tudomány, a technológia, a matematika és a mérnöki pálya végtelenül szép és izgalmas – szeretnénk elérni, hogy az ebben rejlő óriási lehetőséget a fiatal lányok is észrevegyék. Büszkék vagyunk, hogy a Morgan Stanley-vel működhetünk együtt, ahol szintén fontos a lányok bátorítása a STEM pályák irányába. Öröm számunkra, hogy a 7 évvel ezelőtt életre keltett Smartiz programnak köszönhetően a részt vevő lányok kapcsolatba lépnek a STEM szakmákban dolgozó nőkkel és férfiakkal, úgy tekinthetnek ezekre a karrierekre, mint maguk számára is izgalmas és reális lehetőségekre, ezzel együtt a STEM területek izgalmas világát is felfedezhetik.”

Matematikai olimpia és virtuális tábor: középpontban az informatikus lányok

A Morgan Stanley számára a Smartiz nem elszigetelt projekt, hanem egy szélesebb küldetés része. A vállalat évek óta főszponzora az Európai Lányok Matematikai Olimpiáján (EGMO) induló magyar csapatnak, és olyan kezdeményezéseket is támogat, mint a Codecool vagy a Girls Who Code virtuális tábor, amelybe Európa, a Közel-Kelet és Afrika országaiból érkeztek diákok. A Smartiz idén is szerepelt az Edison100 listán, amely Magyarország száz legígéretesebb és legjövőbarátabb ifjúságfejlesztő programját gyűjti össze. A Morgan Stanley hat éve támogatja a sakktörténet legjobb női játékosa, Polgár Judit Világsakkfesztiválját is.

„A STEM-oktatás iránti elkötelezettségünk nem légből kapott: a Morgan Stanley budapesti irodájában számos karrierlehetőséget biztosít az ilyen területeken végzett szakemberek számára, és nemcsak az informatikában, hanem a pénzügy vagy a kockázatmenedzsment területén is – mondta el Boros Réka. – Informatikus kollégáink a világ egyik legnagyobb bankjának fejlesztenek úttörő digitális megoldásokat a banki tranzakciókat kiszolgáló infrastruktúra vagy épp a pénzügyi tanácsadók munkáját segítő mesterséges intelligencia területén, és nagy büszkeség, hogy már üdvözölhettünk a Smartiz-programot elvégző lányt népszerű gyakornoki programunkban is.”


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

Schrödinger növénye: nem tudjuk, él-e, amíg ki nem nyitjuk a csomagot

Schrödinger macskája talán a világ leghíresebb gondolatkísérlete.

A lényege, hogy egészen addig nem tudjuk, hogy egy dobozban lévő macska él-e vagy sem, amíg ki nem nyitjuk a dobozt. Ugyanez történik, amikor valaki élő növényt küld csomagautomatával: amíg a címzett ki nem nyitja a rekeszt, senki sem tudhatja biztosan, hogy a növény túlélte-e a szállítást, vagy elpusztult, és szétázva, bebüdösödve tönkretett mindent. A FOXPOST ismét figyelmeztet: az élő növény nem csomag, ne küldjük csomagautomatával!

Az őszihez hasonlóan a tavaszi–nyári időszak visszatérő problémája, hogy megnövekszik az élő növények és virágok feladására irányuló próbálkozások száma. Azonban a csomagautomaták egyszerűen alkalmatlanok élő növények szállítására. Belső tere zárt, sötét, a szellőzése nem megfelelő a növények számára.

A csomagautomata nem üvegház. Az élő növény nem csomag. Nem bírja a gépesített logisztikát. Ezért a FOXPOST arra kéri a felhasználókat, hogy ne küldjenek élő növényt csomagautomatával, mert nemcsak a növény megy tönkre, hanem más felhasználók csomagjai is megsérülhetnek. Az Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) szerint az élő növény eleve kizárt küldemény, és kártérítés sem jár utána, még akkor sem, ha a külső doboz sértetlen, de a tartalom már nem él.

Az élő növény csomagautomatán keresztül történő feladása nemcsak a küldemény épségét veszélyezteti, hanem más felhasználók csomagjait is. A zárt, meleg térben a növény könnyen bepállik, nedvesedik, megrohad, és tartalma – például víz, föld vagy növényi nedv – átszivároghat a csomagoláson. A kifolyó növényi tartalom szállítás közben beszennyezheti a környező csomagokat, ezzel anyagi kárt és kellemetlenséget okozva más ügyfeleknek is. Ha pedig a szennyeződés a csomagautomata rekeszét is érinti, azt tisztítani és fertőtleníteni kell, ami időszakos leálláshoz és működési fennakadásokhoz vezethet.

Ezért kéri a FOXPOST a felhasználókat, hogy ne küldjenek élő növényt csomagautomatán keresztül.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

A One Magyarország több mint 90 országban biztosítja 5G roaming szolgáltatását

A One Magyarország folyamatosan bővíti 5G roaming szolgáltatásának nemzetközi elérhetőségét.

A szolgáltató 2024 júniusa óta hét új országban tette elérhetővé az ötödik generációs hálózat előnyeit: az ügyfelek immár Albániában, Kolumbiában, Egyiptomban, a Faroe-szigeteken, Gambiában, Lesothóban és Uruguayban is élvezhetik a megnövekedett letöltési sebességet* és a minimális késleltetési időt. A bővítésnek köszönhetően a One 91 országban és 146 partnerhálózaton kínálja 5G roaming szolgáltatását.

A vállalat adatai szerint a nyári időszakban jellemzően akár 30 százalékkal is megnő a roaming szolgáltatást igénybe vevő előfizetők száma, ami azt mutatja, hogy az utazók egyre fontosabbnak tartják a gyors internetkapcsolatot nyaralásuk vagy üzleti útjuk során. Az 5G technológia különösen előnyös utazás közben: a nagy letöltési sebesség hasznos lehet videós tartalmak fogyasztásánál és navigációnál, míg a minimális késleltetési idő a videóchatnél és videokonferenciáknál nyújt kényelmesebb élményt.

„A nemzetközi 5G roaming lefedettségünk bővítése a digitális utazási élmény javítását szolgálja. Célunk, hogy ügyfeleink ugyanazt a gyorsaságot és megbízhatóságot élvezhessék a külföldi hálózatokon is, mint amit itthon már megszokhattak. Legyen szó nyaralásról vagy üzleti útról, ma már alapvető elvárás a zavartalan kapcsolattartás – mi pedig azon dolgozunk, hogy ezt minden helyzetben biztosítani tudjuk ügyfeleink számára.”

– mondta Bányai Tamás, a One Magyarország vezérigazgatója.

A 90 országot tartalmazó teljes lista és további hasznos információk a roaming kapcsán itt érhetők el.

5G külföldön és belföldön egyaránt

A One Magyarország 2019-ben – akkor még Vodafone márkanév alatt – a hazai szolgáltatók közül elsőként indította el a mindenki számára elérhető 5G szolgáltatását Budapesten, majd az ország több nagyvárosában. A folyamatos bővítéseknek és fejlesztéseknek köszönhetően az 5G lefedettség folyamatosan növekszik az országon belül is.

Annak érdekében, hogy a lakosság minél szélesebb köre tapasztalhassa meg az 5G nyújtotta előnyöket, a One Magyarország a nyári időszakban 700 ezer havidíjas lakossági ügyfele számára teszi elérhetővé díjmentesen az 5G szolgáltatást a nyári szezonban. A vállalat 2025. június 20-tól kezdve két héten át szakaszosan aktiválja 60 napra az ötödik generációs mobilhálózathoz való hozzáférést minden olyan előfizetőnek, akinek jelenlegi havidíjas csomagja ugyan nem tartalmazza az 5G-t, de készüléke és SIM-kártyája technológiailag alkalmas rá.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss