Tippek

Növekvő kiberfenyegetettség – felértékelődik a megelőzés, az észlelés és a gyors reakció

Két olyan év után, amelyben gyakoriak voltak az IT-biztonsággal kapcsolatos kártevékenységek – noha az okozott károk kiegyensúlyozott mederben maradtak – 2023-ban a kiberfenyegetések viszonyrendszerének dinamikus változása miatt aggasztóan megnőtt a zsarolóvírusokhoz és zsaroláshoz kapcsolódó károk száma – figyelmeztet az Allianz Commercial legfrissebb jelentése.

A hekkerek egyre többször veszik célba az informatikai és a fizikai ellátási láncokat, tömeges kibertámadásokat indítanak, és új módszereket találnak arra, hogy pénzt zsaroljanak ki a kis- és nagyvállalatokból. A legtöbb zsarolóprogram-támadás során személyes vagy kényes kereskedelmi adatokat tulajdonítanak el zsarolás céljából. Az incidensek egyre összetettebbé és költségesebbé válnak, és nagyobb a lehetősége annak, hogy a vállalatok hírneve csorbát szenved. Az Allianz Commercial nagy összegű kiberkárokat elemzett, és megállapította, hogy minden évben növekszik az adatszivárgást magukban foglaló esetek száma – a 2019-ben mért 40 százalékos érték a duplájára, közel 80 százalékra nőtt 2022-ben, a 2023-as számadat pedig ennél is jelentősen magasabb lesz.

„Ebben az évben ismét gyakoribbnak számítanak a kiberbiztonsági kárigények, mivel a zsarolóprogramokra szakosodott csoportok egyre kifinomultabb taktikákat alkalmaznak” – fejtette ki Scott Sayce, az Allianz Commercial globális kiberbiztonsági vezetője. „A 2023 első felében megfigyelhető kárigény-tendenciák alapján úgy gondoljuk, hogy év végére nagyjából 25%-os növekedésre számíthatunk a kárigények éves számában. A támadók visszatértek, és ismét a nyugati gazdaságokat vették célkeresztbe hatékonyabb eszközökkel, valamint továbbfejlesztett folyamatokkal és támadási mechanizmusokkal. A tapasztalt dinamika alapján a vállalatoknak erős védelemmel kell rendelkezniük a fenyegetés leküzdéséhez. Ennek a legfontosabb eleme egyre inkább a hatékony észlelési és gyors reagálási képességek kialakításában rejlik.

Hogyan alakulnak a zsarolóprogramokkal kapcsolatos kockázatok?

Az Allianz Commercial 2023-as kiberbiztonsági trendek: A legújabb fenyegetések és a kockázatenyhítés bevált gyakorlata – a rendszerfeltörés előtt, alatt és után című jelentése szerint 2022-ben stabilizálódott a kiberbiztonsági kárigények gyakorisága, ami a biztosított vállalatok tökéletesített kiberbiztonsági és kockázatkezelési intézkedéseinek tudható be. A zsarolótámadásos tevékenységek visszaesésében szerepet játszhatott továbbá az ukrán–orosz konfliktus, illetve az is, hogy a bűnüldöző hatóságok célba vették a zsarolóprogramokkal támadó bűnbandákat. 2023 első felében azonban csak a zsarolótámadásos tevékenységek előfordulása 50%-kal nőtt az előző év ugyanezen időszakához képest. Az úgynevezett „szolgáltatásként kínált zsarolóprogram” (Ransomware-as-a-Service, RaaS) eszköztárak komoly szerepet játszanak a támadások gyakoriságában. Ezek akár már 40 dollárért is megvásárolhatók. A zsarolóprogramokat használó bűnbandák emellett több támadást hajtanak végre gyorsabban. 2019-ben átlagosan 60 napba telt egy ilyen támadás kivitelezése – mára ez jellemzően mindössze négy napot vesz igénybe.

„A pénzszerzésre használt, kétszeres és háromszoros zsarolási technikákat magukban foglaló incidensek – amelyeknél titkosítást, adatszivárgást és elosztott szolgáltatás-megtagadási támadásokat alkalmaznak – nem számítanak újnak, viszont egyre elterjedtebbek” – fűzte hozzá Michael Daum, az Allianz Commercial kiberbiztonsági kárigényekért felelős globális vezetője. „A fenyegető szereplők számára több tényező miatt is vonzóbbá vált az adatszivárogtatás taktikája. A világon egyre több adatot gyűjtenek és egyre szélesebb körben, noha nemzetközi szinten egyre szigorítják a magánélet védelmére és az adatvédelmi incidensekre vonatkozó szabályozásokat. A kiszervezés és távoli hozzáférés trendjei miatt azonban több olyan interfész jön létre, amelyet a fenyegető szereplők kihasználhatnak.”

Az adatszivárgás jelentősen megnövelheti egy káreset vagy kiberbiztonsági kárigény költségét. Az ilyen incidenseket hosszabb időbe telhet megoldani, a jogi és informatikai vizsgálatok pedig rendkívül drágák lehetnek. Ha adatokat loptak el, a vállalatoknak pontosan tisztában kell lenniük vele, hogy mely adatok szivárogtak ki, és értesíteniük kell a történtekről az ügyfeleket, akik kártérítést kérhetnek, vagy jogi lépéseket tehetnek adataik biztonságának sérülését követően.

Ebben az évben számos nagyívű tömeges zsarolóprogram-támadásra került sor, mivel a fenyegető szereplők a szoftverek és az informatikai ellátási láncok gyenge pontjainak kihasználásával több vállalatot is célba vettek. Idetartozik a MOVEit fájlátviteli szoftver ellen intézett tömeges kiberbiztonsági támadás, amely az adattovábbítási program hiányosságait aknázta ki. Az eset magánszemélyek millióit és több ezer vállalatot érintett, hozzájárult a kárigények gyakoriságának eddigi megnövekedéséhez a 2023-as évben, és párhuzamosan több szerződő felet is megkárosított.

„A jövőben több tömeges kibertámadás várható” – szögezte le Daum. „A vállalatoknak és a biztosítóiknak alaposabban meg kell érteniük a szervezetek és a digitális ellátási láncok között fennálló kapcsolatot és függőségeket.”

Egyre több nyilvános eset

Régen kevés kiberbiztonsági incidens került nyilvánosságra. Mára teljesen megváltozott a helyzet, mivel a hekkerek az adatszivárogtatási taktika részeként az ellopott adatok online közzétételével fenyegetőznek. Az Allianz Commercial nagy összegű (1 millió euró feletti) kiberkárokat vizsgáló elemzése szerint a nyilvánosságra hozott esetek aránya a 2019-ben mért nagyjából 60%-ról 2022-re 85%-ra nőtt, és 2023-ban várhatóan még magasabb lesz. „Manapság ha adatszivárgásra kerül sor, az ügy nagy eséllyel eljut nyilvánossághoz. Erre minden vállalatnak fel kell készülnie!” – figyelmeztetett Rishi Baviskar, az Allianz Commercial kiberbiztonsági kockázatokkal kapcsolatos tanácsadásért felelős globális vezetője.

A vállalatok potenciálisan komoly pénzügyi és hírnévbeli következményekre számíthatnak, ha eltulajdonították az adataikat, ezért nagyobb nyomás nehezedhet rájuk, és úgy érezhetik, ki kell fizetniük a váltságdíjat. A kizárólag nagy összegű (1 millió euró feletti) károkat vizsgáló elemzés alapján a váltságdíjat kifizető vállalatok száma évről évre emelkedik – 2019-ben mindössze 10%-uk fizetett, 2022-ben viszont ez az adat 54%-ra nőtt. Két és félszer akkora a valószínűsége, hogy egy vállalat váltságdíjat fog fizetni, ha a támadás során titkosításon felül adatszivárgás is történt.

A kiszivárgott adatokért kínált pénz azonban nem feltétlenül orvosolja a problémát. Az érintett vállalatot akár külső felek is beperelhetik az adatvédelmi incidens miatt – különösen az Egyesült Államokban. Valójában kevés olyan eset van, amikor egy vállalatnak bele kell törődnie, hogy csak úgy férhet hozzá újra a rendszereihez és az adataihoz, ha kifizeti a váltságdíjat. Minden érintett félnek tájékoztatnia kell a hatóságokat, és együtt kell működnie az illetékes szervekkel.

A korai észlelés és a gyors reagálás jelentősége

A szervezetek támadásokkal szembeni védelme egy rabló-pandúr játék, amelyben az előny minden esetben a kiberbűnözőké. Az Allianz több, mint 3000 kiberbiztonsági kárigényt elemzett az elmúlt öt évből, és megállapította, hogy az összes incidens több mint 80 százalékánál a rendszerek külső manipulációja állt a káreset hátterében. A fenyegető szereplők jelenleg feltérképezik, hogyan automatizálhatják és gyorsíthatják fel a támadásokat mesterséges intelligencia (MI) segítségével. A technológia jóvoltából egyre eredményesebb, MI-vel támogatott kártevő szoftvereket, adathalász taktikákat és hangszimulációt vetnek be. Az összekapcsolt mobileszközök használata is ugrásszerűen megnőtt (az Allianz Commercial egyre több olyan incidenst rögzített, amely az e területhez köthető gyenge kiberbiztonsági mechanizmusok miatt állt elő), ezért valószínűsíthető, hogy a későbbiekben csak emelkedni fog a támadási felületek száma.

Emiatt egyre nehezebb kivédeni a kiberfenyegetéseket, és egyre nagyobb árat kell fizetni a sikeres támadásokért. Következésképpen minden eddiginél fontosabb szerepet töltenek be a korai észlelési és reagálási képességek, illetve az ezeket segítő eszközök. Az incidensek közel 90%-át gyorsan megfékezik. Ha azonban egy támadást nem állítanak le még a korai szakaszban, jóval kisebb eséllyel lehet megakadályozni, hogy jelentősen súlyosabbá és költségesebbé váljon.

„A hagyományos kiberbiztonsági gyakorlatok középpontjában a megelőzés állt, a cél pedig az volt, hogy a támadók ne juthassanak be a hálózatba” – fejtette ki Baviskar. „Noha a megelőzésre irányuló befektetések csökkenthetik a sikeres kibertámadások számát, mindig lesz olyan rés, amely lehetőséget ad az eredményes támadásra. Nem lehet például elérni, hogy egyetlen munkatárs se kattintson rá az egyre kifinomultabbá váló adathalász e-mailek hivatkozásaira.”

A vállalatok kiberbiztonsági kiadásaikkal az észlelést és a gyors reakciót kell megcéozniuk. Nem elegendő ugyanis, ha csak növelik a védelmi és megelőzési rétegek számát. Mindössze a vállalatok harmada fedezi fel az adatvédelmi incidenseket a saját biztonsági csapatai jóvoltából. Ugyanakkor rendelkezésre állnak korai észlelési technológiák, és meg is hozzák a kívánt eredményeket.

„Az észlelési rendszereket folyamatosan fejlesztik, és rendkívül sok fejfájást spórolható meg velük, valamint csökkenthető általuk mind az észlelési mind pedig a reakcióidő. Ezeknek a megléte fontos szempont számunkra a kiberbiztonsági kockázatok értékelése és a biztosítás alkalmával” – tette hozzá Baviskar.

A fel nem derített és nem záros határidőn belül megfékezett kiberincidensek akár ezerszer költségesebbek lehetnek, mint az észlelt és kezelt esetek – hangsúlyozza a jelentés. Az Allianz Commercial elemzése rávilágított, hogy a korai észlelés és reagálás megakadályozhatja, hogy egy 20 000 eurós kár 20 millió eurós összegűre rúgjon.

„A megelőzéssel csökkenthető a támadások gyakorisága, a reagálás pedig meghatározza, mennyire lesz jelentős a kár. Ettől függhet, hogy kisebb informatikai incidensről vagy teljes vállalati válságról beszélünk” – magyarázta Daum. „Úgy gondoljuk, hogy a vállalatok érdemben felkészülhetnek ezekre az eshetőségekre, és van hová fejlődniük az ilyen típusú támadók jelentette veszély megválaszolásában. Végső soron nagyban a korai észlelési és reagálási képességektől válik függővé, hogy mennyire sikerül mérsékelni a kibertámadások hatását, és gondoskodni arról, hogy a jövőben fenntartható legyen a kiberbiztosítási piac.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:allianz hacker kiberfenyegetettség megelőzés probléma

Up Next

Mit jelent a kész műanyag ablak?

Don't Miss

Budakeszi gyerekrablási kísérlet – Tanácsok veszélyhelyzetre

Tippek

A csendes gyilkos nem alszik télen sem: minden, amit a szén-monoxid-érzékelőről tudni kell

A fűtési szezon beköszöntével ismét előtérbe kerül a szén-monoxid-mérgezés veszélye.

Bár a legtöbben tisztában vannak a kockázattal, a tragédiák jelentős része mégis elkerülhető lenne egy kis odafigyeléssel és egy megbízható érzékelővel. A probléma ugyanis gyakran nem a készülék hiánya, hanem annak nem megfelelő típusa vagy rossz elhelyezése. A MediaMarkt szakértői összefoglalták a legfontosabb tudnivalókat.

Sokan nem elég elővigyázatosak, pedig a szén-monoxid (CO) veszélye bárhol felütheti a fejét, ahol nyílt lánggal működő tüzelőberendezés van. Ez a gáz azért különösen veszélyes, mert színtelen és szagtalan, így az emberi érzékszervek számára teljesen észrevehetetlen. Belélegezve megakadályozza a vér oxigénszállítását, a mérgezés tünetei – fejfájás, szédülés, hányinger – pedig könnyen összetéveszthetők egy kezdődő betegséggel. Mire a helyzet komolyra fordul, gyakran már késő.

Nem csak a régi kazánok jelentenek veszélyt

Téves az a hiedelem, hogy a szén-monoxid-mérgezés csak a régi, elavult fűtési rendszerekkel rendelkező otthonokban jelenthet problémát. A veszélyforrás minden olyan berendezés lehet, amely nyílt lánggal működik és a helyiség levegőjét használja az égéshez – legyen az kandalló, gázkonvektor, cserépkályha vagy akár egy átfolyós vízmelegítő.

Ironikus módon a modern, jól szigetelő nyílászárók beépítése akár növelheti is a kockázatot. Míg a régi ablakok résein keresztül folyamatos volt a légcsere, a mai, tökéletesen záródó rendszerek megakadályozzák a friss levegő beáramlását. Ha nincs biztosítva a megfelelő levegő-utánpótlás, a tüzelőberendezés elhasználja a helyiség oxigénjét, az égés tökéletlenné válik, és a kéményen át távozó füstgáz visszaáramolhat a lakótérbe, magával hozva a halálos szén-monoxidot.

Az érzékelő életet ment, de nem mindegy, milyen és hol van

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság statisztikái szerint a balesetek jelentős részében volt ugyan érzékelő a háztartásban, de az vagy nem a megfelelő helyre volt telepítve, vagy nem bevizsgált, megbízható készülék volt.

„A legfontosabb, hogy csak megbízható forrásból származó, a hazai hatóságok által bevizsgált és tanúsított szén-monoxid-érzékelőt vásároljunk” – hívja fel a figyelmet a MediaMarkt szakértője. – „Ezek a készülékek szerepelnek a katasztrófavédelem úgynevezett pozitív listáján, ami garantálja, hogy megfelelnek a szigorú biztonsági előírásoknak. Nálunk kizárólag ilyen, bevizsgált modellek kaphatók, az egyszerűbb, alacsonyabb árú daraboktól a digitális kijelzővel ellátott, okosotthon-rendszerbe is integrálható készülékekig, így mindenki megtalálhatja az otthonába és pénztárcájához illő megoldást.”

A szabványoknak megfelelő érzékelők már alacsony, az egészségre még nem káros CO-koncentrációnál is jeleznek, így bőven van idő a szellőztetésre és a helyiség elhagyására. A beépített tesztgombbal pedig havonta ellenőrizni kell a készülék működőképességét.

Hová tegyük, és hová ne? Az elhelyezés aranyszabályai

A legjobb érzékelő sem ér semmit, ha rossz helyre tesszük. A leggyakoribb hibák elkerüléséhez az alábbi tanácsokat érdemes megfogadni:

Ahová ajánlott telepíteni:

A veszélyforrás közelébe: a helyiségbe, ahol a kazán, kályha vagy kandalló található, a berendezéstől 1-3 méter távolságra, a falon, nagyjából 1,5 méteres magasságban érdemes elhelyezni. Mivel a meleg levegővel a CO is felfelé száll, a fal felső harmada az ideális.
A hálószobába: a legtöbb mérgezés éjszaka, alvás közben történik. Ha a hálószoba távol van a kazántól, ide is érdemes egy érzékelőt tenni, méghozzá „légzési magasságban”, például az ággyal megegyező szinten.

Ahová soha ne tegyük:

Zárt térbe: ne tegyük szekrénybe, fiókba, vagy bútorok, függöny mögé.
Közvetlenül a tűzhely fölé: a főzés közben keletkező pára és gőzök feleslegesen riaszthatnak és károsíthatják az érzékelőt.
Huzatos helyre: ne szereljük ablak, ajtó vagy ventilátor közvetlen közelébe, mert a légáramlat „elfújhatja” a szén-monoxidot az érzékelő elől.
Fürdőszobába, párás helyiségbe: a magas páratartalom tönkreteheti a készüléket.

Egy szén-monoxid-érzékelő beszerzése ma már nem luxus, hanem a felelős gondoskodás része. Egy kis odafigyeléssel, a fűtési rendszerek rendszeres karbantartásával és egy megfelelően elhelyezett, megbízható vészjelzővel a legtöbb tragédia megelőzhető.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tippek

Extra tippek a legújabb netes csalások felismerésére

Váratlan befizetésre váró számla, sürgető fizetési felszólítás vagy egy nyereményjáték, amin nem is vettünk részt?

Napról napra olvashatunk olyan híreket, hogy ismert vállalatok nevében és arculatában küldenek üzeneteket csalók, hogy pénzt szerezzenek vagy visszaéljenek az adatokkal. Mik a leggyakoribb csalástípusok, hogyan lehet felismerni a megtévesztő trükköket és mit tegyünk, ha mégis megtörtént a baj? A Yettel szakértői a cég megújult online számlaértesítő kapcsán most segítenek, hogyan ismerhetjük fel és védhetjük ki az internetes csalásokat.

Fontos változás a Yettel számlaértesítőn

2025. október 14-től megújul a Yettel e‑számla értesítő e-mail, amely a számla elkészültekor érkezik az ügyfelekhez. A változás csak az értesítési dokumentum megjelenését érinti, a levelek tartalma és maga a letölthető számla nem változik, a hivatalos feladó e-mail cím továbbra is az eszamla@yettel.hu marad. Az új, letisztult megjelenésnek köszönhetően sokkal könnyebben megtalálhatók az e-számla megtekintéséhez és befizetéséhez szükséges információk.

Mik napjaink leggyakoribb online csalási kísérletei, átverései?

A leggyakoribb internetes csalástípusok általában e-mailben vagy SMS-ben érkeznek. A Yettel szakértője szerint ebbe a kategóriába tartoznak azok, amikor nem létező nyeremény beváltásához bankkártya adatokat kérnek a csalók; például, ha – akár fizetési felszólítással – hamis számlát küldenek, vagy az eredetire a megtévesztésig hasonlító oldalon kérnek kártyás feltöltést. Szintén gyakran találkozhatunk olyan hamis nyereményjátékokkal vagy elégedettség-felmérésekkel, ahol pár kérdés megválaszolása után sorsjegyet adnak, amivel nagy értékű ajándékot, például telefont lehet nyerni. A csaló weboldal a nyeremény kézbesítéséhez előre elkéri a postázási költséget, amihez az adathalász felületen kell megadni a bankkártya adatokat.

Hogyan lehet ezek ellen védekezni?

A csalásokat pont azért nehéz kivédeni, mert sokszor hitelesnek tűnnek: például a hamis weboldalak felveszik a márkák jól felismerhető logóját és arculatát, így első ránézésre nem keltenek gyanút. Emellett gyakori technika, hogy a csalók olyan félelmet keltő üzeneteket küldenek, amik mielőbbi cselekvésre ösztönöznek, vagy épp csak egy kisebb összeg átutalását kérik.

A Yettel szakértői szerint az e-mailek, SMS-ek esetében az alábbiakra érdemes odafigyelnünk, hogy elkerüljük a csalásokat:

Elsőként ellenőrizzük a feladó elérhetőségét. Például a Yetteltől kizárólag eszamla@yettel.hu e-mail címről érkezhet számlaértesítés, vagy tartozásról szóló figyelmeztetés. Ha ettől eltérő címről kapunk üzenetet, az már gyanakodásra adhat okot. SMS esetében először ellenőrizzük a küldő telefonszámát; ilyenkor arra érdemes odafigyelni, hogy magyarországi nemzetközi előhívóval (+36) kezdődik-e.

Szintén a visszaélő üzeneteknél jellemző, hogy az üzenet tárgyában nyelvtanilag helytelen, vagy túl sok karaktert (például felkiáltójeleket) használó szöveg van.

A Yettel nem kéri ügyfeleit arra, hogy levélben küldjék meg jelszavukat vagy más személyes adatot, hiszen ez egyáltalán nem biztonságos. Ilyen kérésre semmiképp se válaszoljunk.

Ha az e-mail tartalmaz egy linket, érdemes ellenőrizni a weboldal eredetiségét: ha például egy márka oldalán eltér a megszokott arculattól, rossz a képminősége, nyelvezete vagy a szokásosnál több felugró ablak jelenik meg, az már bizalmatlanságra ad okot. Akkor is érdemes gyanakodni, ha nem biztonságos a kapcsolat és a cím https:// helyett http://-vel kezdődik, vagy ha .hu vagy .com helyett más végződéssel találkozunk.

A hatályos törvények értelmében nem nyerhetünk olyan nyereményjátékon, amiben a részvételhez nem adtuk egyértelmű hozzájárulásunkat, azaz például nem is tudtunk róla, hogy játszottunk. Ha egy váratlan nyereményről szóló üzenet érkezik, akkor valószínűleg csalással van dolgunk.

Számlabefizetésekhez, pénzfeltöltéshez vagy parkoláshoz minden esetben használjuk az adott vállalat hivatalos mobilalkalmazását, ez a fizetések legbiztonságosabb módja. Ha böngészőt használunk, akkor írjuk be a cég weboldalának a címét, és ne internetes keresőből kattintsunk rá, mert még „szponzorált hirdetés“-ként megjelenő találat is vezethet csaló weboldalra.

Segíthet az is, ha olyan szűrőprogramokat használunk, amelyek automatikusan kiszűrik a csaló oldalakat. A Yettel NetPajzs szolgáltatása például a hálózaton belül dolgozik: ha véletlenül rákattintunk egy gyanús linkre vagy adathalász weboldalra, a NetPajzs azonnal blokkolja a hozzáférést, így az adataink nem jutnak el a csalókhoz. A szolgáltatás könnyen aktiválható a Yettel alkalmazásban, és folyamatos, háttérben zajló védelmet biztosít, hogy nyugodtan internetezhessünk, miközben a „kártékony oldalak” automatikusan szűrődnek.

A csalások történhetnek telefonhíváson keresztül, ilyenkor egy bizalomgerjesztő hang sürgős cselekvésre próbál késztetni, vagy akár bajba került rokonunkra hivatkozva próbálhat pénzt vagy bankkártya adatokat kicsalni tőlünk. Az ilyen helyzet mindig legyen gyanús! Bár van technikai megoldás az esetek visszaszorítására, a csalók kedvét ez nem veszi el a próbálkozástól. A Kiberpajzs projekt első fázisaként a Yettel megkezdte a nemzetközi hálózatból bejövő, magyarországi földrajzi számokat tartalmazó hívások ellenőrzését, és az így csaló hívásnak minősített eseteket aktívan blokkolja.

Online fiókjaink védelmének alapja pedig a megfelelően erős jelszó, hiszen ez az első védelmi vonal a személyes adataink, üzeneteink és pénzügyi információink biztonságában. Egy erős jelszó nem tartalmaz könnyen kitalálható adatokat, mint például születési dátumot vagy nevet, hanem hosszú, kis- és nagybetűket, számokat, valamint speciális karaktereket is magában foglal. Emellett fontos, hogy minden fiókhoz egyedi jelszót használjunk, így ha egy jelszó valamilyen okból kiszivárog, az nem veszélyezteti a többi hozzáférésünket. A jelszavak rendszeres cseréje, valamint a kétlépcsős azonosítás (2FA) bekapcsolása tovább növelheti az online biztonságot, és megnehezítheti a jogosulatlan hozzáférést fiókjainkhoz.

Mit tegyünk, ha megtörtént a baj?

Sajnos minden elővigyázatosság mellett is előfordulhat, hogy csalás áldozatai leszünk. Amennyiben korábban megadtuk a bankkártya adatainkat, vagy a bankszámlánkról vontak le összeget, első lépésként azonnal tiltsuk le a bankkártyát, és ha kár ért bennünket, jelentsük a szolgáltatónál és a rendőrségen.

Ha utólag kiderül, hogy megadtuk a jelszavunkat egy csalónak, azonnal változtassuk meg az adott fiók és minden olyan más oldal jelszavát is, ahol ugyanezt használtunk. Ebben segíthet a jelszókezelő program használata is, ami biztosítja, hogy minden fiókhoz más, erős belépőkódunk legyen.

További hasznos információk a Yettel Digitális biztonság kisokos oldalán érhetők el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tippek

Trükkök, amikkel a monitorunk a produktivitás motorja lesz

A mindennapi munkavégzés során nagy segítséget jelenthet a monitorok használata, azonban kevesen tudják igazán kihasználni a bennük rejlő lehetőségeket.

Az LG szakértői most összegyűjtötték, hogy milyen beállításokkal, elrendezésekkel és szokásokkal lehetünk ténylegesen hatékonyabbak a monitorok használatával.

A monitorokkal kényelmesebb és ergonomikusabb lehet az egész napos munkavégzés, sokan azonban a megvásárolt kijelzőt egyszerűen elhelyezik az asztalon, és a laptop képernyőjének kiterjesztésére használják. Holott ennél sokkal több területen segíthetnek minket a monitorjaink.

Alakítsuk igényeinkre az elrendezést

Számos munkakörben többféle feladatot végzünk – például szövegszerkesztés mellett táblázatokat is kezelünk –, mindezt gyakran hosszú ideig, megszakítás nélkül, így javasolt olyan monitort választunk, amit kényelmesen, az adott feladattól függően elforgathatunk és beállíthatunk.

Programozáshoz vagy szövegszerkesztési feladatokhoz a monitort érdemes pivot (álló) módba forgatni, így lényegesen többet láthatunk a függőlegesen elrendezett adatsorokból, azaz kevesebbet kell görgetnünk. Grafikai és videós munkákhoz általában két vízszintesen elrendezett monitor ajánlott: az egyiket így az aktív munkafelület, a másikat pedig az előnézet vagy eszköztárak megjelenítésére használhatunk. Táblázatok kezeléséhez azok típusától függően hasznos lehet az álló és a vízszintes elrendezés is.

Az LG Ergo Dual talphoz például eleve két kijelzőt lehet csatlakoztatni, amiket bármilyen elrendezésben – akár egymás fölött is – kényelmesen elhelyezhetünk, a két monitor pozícióját pedig egyszerűen változtathatjuk. Emellett rugalmasan, egyenként állíthatjuk be a magasságukat és dőlésszögüket, ami különösen hasznos a hosszas, fókuszált munkavégzés során.

Több monitor = több lehetőség

Ha több monitorunk van, a Windows billentyű + Shift + balra/jobbra nyíl lesz a kedvenc billentyűkombinációnk: ezzel ugyanis az aktív ablakot azonnal átküldhetjük a másik monitorra. Ha pedig egy kijelzőn több ablakot is szeretnénk látni, a Windows billentyű és a nyilak lehetnek a legjobb barátaink: ezzel a funkcióval a képernyő két felére, és a sarokba is tehetjük az ablakokat, így egy képernyőn láthatunk több folyamatot, emellett gyorsan válthatunk a teljes képernyős vagy a kisablakos nézetek között.

Virtuális asztalok

A virtuális asztalok létrehozása egy valódi varázslat, amivel növelhetjük a hatékonyságunkat. Gondoljunk rájuk úgy, mint külön „szigetekre”, amelyek segítenek rendszerezni a különböző típusú feladatainkat: az egyiken futhatnak a kommunikációs csatornák, például az e-mailezés és a munkahelyi chat, a másikon a táblázatok, a harmadikon pedig a kreatív munka.

A Windows billentyű + Ctrl + D kombinációval egy új, tiszta asztalt hozhatunk létre – mintha éppen most kapcsoltuk volna be a számítógépet –, ahová egy adott feladattípushoz vagy projekthez kapcsolódó folyamatokat rendszerezhetjük. Az ezek közötti váltást a Windows billentyű + Ctrl + balra/jobbra nyíl könnyíti meg, ezzel villámgyorsan váltogathatunk az asztalok között, így a kontextusváltás nem töri meg a munkamenetet.

Használjuk a fókusz módot

Mindannyian ismerjük azt a jelenséget, amikor a felugró értesítések miatt nem tudunk koncentrálni az adott feladatra, emiatt pedig végső soron sokkal lassabban végzünk a munkánkkal. A Win + N billentyűkombinációval egy mozdulattal előhívjuk az Értesítési központot, ahol a „Ne zavarjanak” módot bekapcsolva nem jelennek meg a felugró értesítések. Különösen hasznos megoldás lehet ez akkor, ha prezentációs helyzetben vagyunk.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!