Tippek

Növekvő kiberfenyegetettség – felértékelődik a megelőzés, az észlelés és a gyors reakció

Két olyan év után, amelyben gyakoriak voltak az IT-biztonsággal kapcsolatos kártevékenységek – noha az okozott károk kiegyensúlyozott mederben maradtak – 2023-ban a kiberfenyegetések viszonyrendszerének dinamikus változása miatt aggasztóan megnőtt a zsarolóvírusokhoz és zsaroláshoz kapcsolódó károk száma – figyelmeztet az Allianz Commercial legfrissebb jelentése.

A hekkerek egyre többször veszik célba az informatikai és a fizikai ellátási láncokat, tömeges kibertámadásokat indítanak, és új módszereket találnak arra, hogy pénzt zsaroljanak ki a kis- és nagyvállalatokból. A legtöbb zsarolóprogram-támadás során személyes vagy kényes kereskedelmi adatokat tulajdonítanak el zsarolás céljából. Az incidensek egyre összetettebbé és költségesebbé válnak, és nagyobb a lehetősége annak, hogy a vállalatok hírneve csorbát szenved. Az Allianz Commercial nagy összegű kiberkárokat elemzett, és megállapította, hogy minden évben növekszik az adatszivárgást magukban foglaló esetek száma – a 2019-ben mért 40 százalékos érték a duplájára, közel 80 százalékra nőtt 2022-ben, a 2023-as számadat pedig ennél is jelentősen magasabb lesz.

„Ebben az évben ismét gyakoribbnak számítanak a kiberbiztonsági kárigények, mivel a zsarolóprogramokra szakosodott csoportok egyre kifinomultabb taktikákat alkalmaznak” – fejtette ki Scott Sayce, az Allianz Commercial globális kiberbiztonsági vezetője. „A 2023 első felében megfigyelhető kárigény-tendenciák alapján úgy gondoljuk, hogy év végére nagyjából 25%-os növekedésre számíthatunk a kárigények éves számában. A támadók visszatértek, és ismét a nyugati gazdaságokat vették célkeresztbe hatékonyabb eszközökkel, valamint továbbfejlesztett folyamatokkal és támadási mechanizmusokkal. A tapasztalt dinamika alapján a vállalatoknak erős védelemmel kell rendelkezniük a fenyegetés leküzdéséhez. Ennek a legfontosabb eleme egyre inkább a hatékony észlelési és gyors reagálási képességek kialakításában rejlik.

Hogyan alakulnak a zsarolóprogramokkal kapcsolatos kockázatok?

Az Allianz Commercial 2023-as kiberbiztonsági trendek: A legújabb fenyegetések és a kockázatenyhítés bevált gyakorlata – a rendszerfeltörés előtt, alatt és után című jelentése szerint 2022-ben stabilizálódott a kiberbiztonsági kárigények gyakorisága, ami a biztosított vállalatok tökéletesített kiberbiztonsági és kockázatkezelési intézkedéseinek tudható be. A zsarolótámadásos tevékenységek visszaesésében szerepet játszhatott továbbá az ukrán–orosz konfliktus, illetve az is, hogy a bűnüldöző hatóságok célba vették a zsarolóprogramokkal támadó bűnbandákat. 2023 első felében azonban csak a zsarolótámadásos tevékenységek előfordulása 50%-kal nőtt az előző év ugyanezen időszakához képest. Az úgynevezett „szolgáltatásként kínált zsarolóprogram” (Ransomware-as-a-Service, RaaS) eszköztárak komoly szerepet játszanak a támadások gyakoriságában. Ezek akár már 40 dollárért is megvásárolhatók. A zsarolóprogramokat használó bűnbandák emellett több támadást hajtanak végre gyorsabban. 2019-ben átlagosan 60 napba telt egy ilyen támadás kivitelezése – mára ez jellemzően mindössze négy napot vesz igénybe.

„A pénzszerzésre használt, kétszeres és háromszoros zsarolási technikákat magukban foglaló incidensek – amelyeknél titkosítást, adatszivárgást és elosztott szolgáltatás-megtagadási támadásokat alkalmaznak – nem számítanak újnak, viszont egyre elterjedtebbek” – fűzte hozzá Michael Daum, az Allianz Commercial kiberbiztonsági kárigényekért felelős globális vezetője. „A fenyegető szereplők számára több tényező miatt is vonzóbbá vált az adatszivárogtatás taktikája. A világon egyre több adatot gyűjtenek és egyre szélesebb körben, noha nemzetközi szinten egyre szigorítják a magánélet védelmére és az adatvédelmi incidensekre vonatkozó szabályozásokat. A kiszervezés és távoli hozzáférés trendjei miatt azonban több olyan interfész jön létre, amelyet a fenyegető szereplők kihasználhatnak.”

Az adatszivárgás jelentősen megnövelheti egy káreset vagy kiberbiztonsági kárigény költségét. Az ilyen incidenseket hosszabb időbe telhet megoldani, a jogi és informatikai vizsgálatok pedig rendkívül drágák lehetnek. Ha adatokat loptak el, a vállalatoknak pontosan tisztában kell lenniük vele, hogy mely adatok szivárogtak ki, és értesíteniük kell a történtekről az ügyfeleket, akik kártérítést kérhetnek, vagy jogi lépéseket tehetnek adataik biztonságának sérülését követően.

Ebben az évben számos nagyívű tömeges zsarolóprogram-támadásra került sor, mivel a fenyegető szereplők a szoftverek és az informatikai ellátási láncok gyenge pontjainak kihasználásával több vállalatot is célba vettek. Idetartozik a MOVEit fájlátviteli szoftver ellen intézett tömeges kiberbiztonsági támadás, amely az adattovábbítási program hiányosságait aknázta ki. Az eset magánszemélyek millióit és több ezer vállalatot érintett, hozzájárult a kárigények gyakoriságának eddigi megnövekedéséhez a 2023-as évben, és párhuzamosan több szerződő felet is megkárosított.

„A jövőben több tömeges kibertámadás várható” – szögezte le Daum. „A vállalatoknak és a biztosítóiknak alaposabban meg kell érteniük a szervezetek és a digitális ellátási láncok között fennálló kapcsolatot és függőségeket.”

Egyre több nyilvános eset

Régen kevés kiberbiztonsági incidens került nyilvánosságra. Mára teljesen megváltozott a helyzet, mivel a hekkerek az adatszivárogtatási taktika részeként az ellopott adatok online közzétételével fenyegetőznek. Az Allianz Commercial nagy összegű (1 millió euró feletti) kiberkárokat vizsgáló elemzése szerint a nyilvánosságra hozott esetek aránya a 2019-ben mért nagyjából 60%-ról 2022-re 85%-ra nőtt, és 2023-ban várhatóan még magasabb lesz. „Manapság ha adatszivárgásra kerül sor, az ügy nagy eséllyel eljut nyilvánossághoz. Erre minden vállalatnak fel kell készülnie!” – figyelmeztetett Rishi Baviskar, az Allianz Commercial kiberbiztonsági kockázatokkal kapcsolatos tanácsadásért felelős globális vezetője.

A vállalatok potenciálisan komoly pénzügyi és hírnévbeli következményekre számíthatnak, ha eltulajdonították az adataikat, ezért nagyobb nyomás nehezedhet rájuk, és úgy érezhetik, ki kell fizetniük a váltságdíjat. A kizárólag nagy összegű (1 millió euró feletti) károkat vizsgáló elemzés alapján a váltságdíjat kifizető vállalatok száma évről évre emelkedik – 2019-ben mindössze 10%-uk fizetett, 2022-ben viszont ez az adat 54%-ra nőtt. Két és félszer akkora a valószínűsége, hogy egy vállalat váltságdíjat fog fizetni, ha a támadás során titkosításon felül adatszivárgás is történt.

A kiszivárgott adatokért kínált pénz azonban nem feltétlenül orvosolja a problémát. Az érintett vállalatot akár külső felek is beperelhetik az adatvédelmi incidens miatt – különösen az Egyesült Államokban. Valójában kevés olyan eset van, amikor egy vállalatnak bele kell törődnie, hogy csak úgy férhet hozzá újra a rendszereihez és az adataihoz, ha kifizeti a váltságdíjat. Minden érintett félnek tájékoztatnia kell a hatóságokat, és együtt kell működnie az illetékes szervekkel.

A korai észlelés és a gyors reagálás jelentősége

A szervezetek támadásokkal szembeni védelme egy rabló-pandúr játék, amelyben az előny minden esetben a kiberbűnözőké. Az Allianz több, mint 3000 kiberbiztonsági kárigényt elemzett az elmúlt öt évből, és megállapította, hogy az összes incidens több mint 80 százalékánál a rendszerek külső manipulációja állt a káreset hátterében. A fenyegető szereplők jelenleg feltérképezik, hogyan automatizálhatják és gyorsíthatják fel a támadásokat mesterséges intelligencia (MI) segítségével. A technológia jóvoltából egyre eredményesebb, MI-vel támogatott kártevő szoftvereket, adathalász taktikákat és hangszimulációt vetnek be. Az összekapcsolt mobileszközök használata is ugrásszerűen megnőtt (az Allianz Commercial egyre több olyan incidenst rögzített, amely az e területhez köthető gyenge kiberbiztonsági mechanizmusok miatt állt elő), ezért valószínűsíthető, hogy a későbbiekben csak emelkedni fog a támadási felületek száma.

Emiatt egyre nehezebb kivédeni a kiberfenyegetéseket, és egyre nagyobb árat kell fizetni a sikeres támadásokért. Következésképpen minden eddiginél fontosabb szerepet töltenek be a korai észlelési és reagálási képességek, illetve az ezeket segítő eszközök. Az incidensek közel 90%-át gyorsan megfékezik. Ha azonban egy támadást nem állítanak le még a korai szakaszban, jóval kisebb eséllyel lehet megakadályozni, hogy jelentősen súlyosabbá és költségesebbé váljon.

„A hagyományos kiberbiztonsági gyakorlatok középpontjában a megelőzés állt, a cél pedig az volt, hogy a támadók ne juthassanak be a hálózatba” – fejtette ki Baviskar. „Noha a megelőzésre irányuló befektetések csökkenthetik a sikeres kibertámadások számát, mindig lesz olyan rés, amely lehetőséget ad az eredményes támadásra. Nem lehet például elérni, hogy egyetlen munkatárs se kattintson rá az egyre kifinomultabbá váló adathalász e-mailek hivatkozásaira.”

A vállalatok kiberbiztonsági kiadásaikkal az észlelést és a gyors reakciót kell megcéozniuk. Nem elegendő ugyanis, ha csak növelik a védelmi és megelőzési rétegek számát. Mindössze a vállalatok harmada fedezi fel az adatvédelmi incidenseket a saját biztonsági csapatai jóvoltából. Ugyanakkor rendelkezésre állnak korai észlelési technológiák, és meg is hozzák a kívánt eredményeket.

„Az észlelési rendszereket folyamatosan fejlesztik, és rendkívül sok fejfájást spórolható meg velük, valamint csökkenthető általuk mind az észlelési mind pedig a reakcióidő. Ezeknek a megléte fontos szempont számunkra a kiberbiztonsági kockázatok értékelése és a biztosítás alkalmával” – tette hozzá Baviskar.

A fel nem derített és nem záros határidőn belül megfékezett kiberincidensek akár ezerszer költségesebbek lehetnek, mint az észlelt és kezelt esetek – hangsúlyozza a jelentés. Az Allianz Commercial elemzése rávilágított, hogy a korai észlelés és reagálás megakadályozhatja, hogy egy 20 000 eurós kár 20 millió eurós összegűre rúgjon.

„A megelőzéssel csökkenthető a támadások gyakorisága, a reagálás pedig meghatározza, mennyire lesz jelentős a kár. Ettől függhet, hogy kisebb informatikai incidensről vagy teljes vállalati válságról beszélünk” – magyarázta Daum. „Úgy gondoljuk, hogy a vállalatok érdemben felkészülhetnek ezekre az eshetőségekre, és van hová fejlődniük az ilyen típusú támadók jelentette veszély megválaszolásában. Végső soron nagyban a korai észlelési és reagálási képességektől válik függővé, hogy mennyire sikerül mérsékelni a kibertámadások hatását, és gondoskodni arról, hogy a jövőben fenntartható legyen a kiberbiztosítási piac.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:allianz hacker kiberfenyegetettség megelőzés probléma

Up Next

Mit jelent a kész műanyag ablak?

Don't Miss

Budakeszi gyerekrablási kísérlet – Tanácsok veszélyhelyzetre

Tippek

Mikor hívhat a főnök munkaidőn kívül?

A munkaidőn kívüli kommunikáció a cég és a dolgozó között mindenhol a legkényesebb kérdések közé tartozik. A vállalati kultúrák különböznek, és bár van minderre egyértelmű szabályozás, széles a „szürke zóna” is. A szakértő szerint egy bizonyos szervezeti méret felett az a legjobb, ha a kommunikáció – és különösen minden, konfliktusra okot adó eset – szabályozott és naplózható.

A munkaidőn túli elérés sok szervezetnél neuralgikus pont. Ahol az ügyeleti, készenléti rendszer a mindennapok természetes része, ott ez nem okoz problémát, mint ahogy üzemzavar, informatikai incidens, munkabiztonsági kockázat vagy rendkívüli időjárás esetén is ritkán háborodik fel a dolgozó, ha a munkahelyéről hívják. Ugyanakkor, ha az alkalmazottak azt érzik, hogy a cég vagy bizonyos tagjai természetesnek veszik, hogy munkaidőn túl is rendelkezésre kell állnia, és rendszeresen visszaélnek a helyzettel, az könnyen konfliktusforrássá válik. A jelenség ritkán tömeges egy-egy vállalaton belül, de összességében széles rétegeket érint.

„Nemzetközi adatok alapján a munkaidőn kívüli megkeresés sok helyen mindennapos jelenség. A Eurofound 2023-ban közzétett, négy európai országra kiterjedő felmérésében a válaszadók több mint 80 százaléka jelezte, hogy egy tipikus héten munkaidőn túl is kap munkatémájú üzenetet, és a többség – majdnem tízből kilenc fő – legalább időnként reagál is ezekre”

‒ mutatott rá a problémára Czinger Erik, a céges okoskommunikációs hálózatokat működtető Munipolis hazai vezetője. Bár ahogy távolodunk a Covid időszakától, úgy ezek a gondok is enyhülni látszanak, nyilván nem szűntek meg. A Microsoft 365-ös telemetriai adatokra épülő Work Trend Index elemzése pedig azt mutatja, hogy a hétvégén aktív dolgozók közel ötöde már délig megnézi az e-mailjeit szombaton és vasárnap, és 5 százalék felett van azok aránya, akik vasárnap este is visszatérnek a levelezéshez.

Mindennek látszólag ellentmond, hogy egy másik felmérés szerint cégek alig 10%-a tudja valós időben, tömegesen elérni a dolgozóit munkaidő után, de ez a szám munkaidőben is csak 16%. A megfejtés ott van, hogy a folyamatos jelenlét terhe elsősorban az irodai munkaköröket érinti, míg a nehezen elérhető munkatársak jellemzően azok, akiknek külső helyszínen vagy távoli telephelyeken, kizárólag a terepen végezhető feladatuk van.

A szakember rámutatott, hogy a magyar munkajog egyébként egyértelműen szabályoz: a munkavállaló a napi munkaidején kívül rendelkezésre állásra kötelezhető ügyelet vagy készenlét formájában, de a hosszabb időtartamú rendelkezésre állást kifejezetten indokolt esetekhez köti. Az ügyelet időtartama legfeljebb 24 óra lehet, a készenlét havi maximuma 168 óra, és az ilyen beosztást főszabály szerint legalább egy héttel korábban, egy hónapra előre közölni kell. Amennyiben ez így is működik, nem is szokott gondot jelenteni. A majdnem mindenkire kiterjedő, informális készenlét, a „főnök bármikor hívhat” állapot viszont könnyen vitát vagy frusztrációt okoz. Mindez nem magyar jelenség, az Európai Bizottság 2025. július 25-én második szakaszba léptette a távmunka és a lekapcsolódáshoz való jog kérdésében indított egyeztetést.

„Ha néhány tucatnál több munkavállalóról van szó, tapasztalataink szerint a megoldás a teljes dolgozói állományra kiterjedő, belső kommunikációs szabályozás. Kit, mikor, milyen indokkal szabad, lehet vagy kell értesíteni munkaidőben, vagy azon túl. Minden, de legalább minden munkaidőn túli kommunikációt érdemes naplózni a későbbi viták elkerülésére. Célszerű ügyeleti vagy vészhelyzeti csoportokat kijelölni bizonyos témákban és érdemes előre meghatározni a kapcsolatfelvétel módját”

‒ tette hozzá Czinger Erik.

Mindez manuálisan alig kezelhető, de egy jól paraméterezett belső kommunikációs rendszerrel teljesen természetes és automatikus lehet. A cél az, hogy a megfelelő – és csak a megfelelő – kollégák mindenképp és igazolhatóan megkapják az információkat, miközben megmarad a pihenőidő tisztelete, és senki nem érzi úgy, hogy a munkáltató kéretlenül beszivárog a magánéletébe.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tippek

Indul a nevezés a 2026. évi Siemens Media Award sajtódíjra

Mesterséges intelligencia a mezőgazdaságban vagy beszélgetőtársként, biohulladék-újrahasznosítás és duplázó magyar nyertes, aki a régiós fődíjat is hazavitte – ilyen is volt a tavalyi Siemens Media Award.

Most újból megnyílik a nevezés a több éve futó versenyre, és ismét lehetőséget kapnak a technológiai témákban kiemelkedőt alkotó újságírók és tartalomkészítők, hogy nemzetközi szinten is megmérettessék magukat.

A „Célszerű technológia” címmel kiírt pályázatra most is olyan médiaanyagokkal lehet nevezni, amelyek rámutatnak, hogyan segíti a technológia a fenntarthatóságot, vagy a gazdaság, illetve a társadalom fejlődését. A nemzetközi vállalat éves sajtódíját idén már 11 országában osztják ki: Magyarország mellett Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Izrael, Kazahsztán, Lengyelország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia hirdet versenyt.

A díjra 2025. március 1. és 2026. február 28. között publikált médiatartalmakkal lehet jelentkezni, formátumtól, hossztól függetlenül, és a témát tekintve sincsen további megkötés.

„Évről évre egyre izgalmasabb technológiai innovációk alakítják a mindennapjainkat, és a tavaly nevezett tartalmak szinte mind legalább érintették a mesterséges intelligencia hozta újításokat. Kíváncsiak vagyunk, idén mi bizonyul majd a leginkább meghatározó témakörnek, és várunk minden pályázatot, a nyomtatott és online hírportálok szerzőitől, a rádiós vagy televíziós újságíróktól, podcast-készítőktől, valamint a bloggerektől, YouTuberektől és más tartalomkészítőktől egyaránt”

– mondta el Arató Márk, a Siemens Zrt. kommunikációs vezetője.

A hazai pályázatok értékelését független szakmai zsűri végzi. A zsűri tagjai között szerepel a többszörösen díjazott Sági Gyöngyi, a digitrendi.hu tulajdonosa és főszerkesztője, valamint a szintén több újságírói elismeréssel rendelkező Vass Enikő kommunikációs szakember. A testület munkáját ezúttal új tagként Szigeti Péter médiaszakember is erősíti, aki kiterjedt újságírói, főszerkesztői, tartalomfejlesztési és innovációs vezetői tapasztalattal rendelkezik.

A legjobb háromba beválasztott tartalmak szerzői VIP élményutalványokat nyernek. A kiemelkedő hazai pályázatok egyúttal továbbjutnak a régiós versenyre is, amelyen a többi ország legjobb pályamunkáival méri össze őket a nemzetközi zsűri.

A régió legjobb öt jelentkezője meghívást kap a díjátadóra, amelynek idén először Budapest ad otthont. Itt hirdetik ki a győztes pályamunka benyújtóját, aki kétfős utazást nyer a Salzburgi Ünnepi Játékokra.

A nevezéseket 2026. március 16-ig a mediapalyazat.hu@siemens.com e-mail címre várja a hazai zsűri.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tippek

Garantálni kell a következő években felépülő új lakások biztonságát

Már 2026-ban elindulhat 20-25 ezer új lakás építése Magyarországon. Az új fejlesztések során a majdani lakók, a magas minőség és komfort mellett biztonságot is elvárnak.

A SMARTme Building Technologies Kft. szakértője szerint, ez pedig a beléptető- és kamerarendszer integrációjával, riasztó- és behatolásjelző telepítésével, a tűzjelző rendszerekkel és a garázsszinti és lépcsőházi füst- és hőelvezető rendszerek kiépítésével garantálható.

Öt év alatt akár 65 ezer új lakás is megépülhet

A 2026. január közepén rendezett Otthon Start Expo eseményen elhangzott, hogy az Otthon Start program már több mint 50 000 hiteligénylést generált. A rendeleteknek köszönhetően azok a lakásépítési projektek, amelyek legalább 250 lakóegységet tartalmaznak, és a lakások 75 százaléka megfelel az Otthon Start feltételeinek, gyorsabb engedélyezéssel valósulhatnak meg. Jelenleg 71 ilyen fejlesztési terv érkezett, ami összesen mintegy 65 ezer lakást jelent. Eddig 14 projektet hagytak jóvá, a további projektek vizsgálata folyamatban van.

A komfort mellett a biztonság is fókuszban

A következő évek során piacra kerülő több tízezer lakás komfortja és magas felszereltsége egyértelmű követelmény a majdani vevők részéről. A modern társasházak lakói azonban, ezek mellett ma már érzékelhető biztonságot, valamint jól működő és hatékony biztonságtechnikai rendszereket is elvárnak környezetüktől.

„A társasházi biztonság ma már nem csupán kapucsengőn és lakáskulcson múlik, tehát a jövő társasházai, már nemcsak energiahatékonyak és „okosak” lesznek, hanem átfogó, digitális biztonsági infrastruktúrával is rendelkeznek majd”

– véli Móró Tibor, a SMARTme Building Technologies Kft. ügyvezető igazgatója.

Hatékony megoldás az intelligens beléptetőrendszer és a kameraintegráció

Egy társasház esetében is elvárható a teljes biztonság, ennek érdekében pedig, a nagyléptékű műszaki-ipari tapasztalatok, a lakóközösségek szolgálatába állhatnak, hiszen az új generációs beléptető- és kamerarendszerek a társasházak biztonságának komplex, intelligens megközelítését is kínálják. Segítségükkel garantálható, hogy csak azok juthassanak be adott területre, akik jogosultak rá. Egy intelligens beléptetőrendszer a társasházak számára kulcsnélküli kényelmet, távoli kezelést és megnövelt biztonságot kínál, amelyre különféle technológiák is alkalmazhatók. Az ilyen rendszerek könnyebbé teszik a szolgáltatók (pl. postás, takarító) számára a hozzáférést és a közös képviselő távolról is kezelheti a jogosultságokat. A beléptetőrendszerek mellé, ma már célszerű és nagyon ajánlott videófelügyeletet is biztosítani. Az egyedi lakásrisztókon kívül, talán ez az egyik legfontosabb épületbiztonsági eszköz, amely könnyen beilleszthető, egy szélesebb épületbiztonsági rendszerbe is. Ezeket az integrált rendszereket, a költséghatékonyság és a skálázhatóság jellemzi, hiszen más-más megoldást kíván egy kisebb társasház és a több lépcsőházas lakópark is.

Felügyelt lakásriasztó rendszerek

A felügyelt riasztórendszerek, az egyik első „védvonal”, illetve megoldás, az épületbiztonság terén. A felügyelt riasztórendszereket, a biztonsági cégek, akár távolról is kezelhetik és a nap 24 órájában megfigyelhetik a társasház közösségi tereit. A riasztások több kiváltó októl is függhetnek, ideértve a bejárati ajtók, ablakok kinyitását, rongálását, károsodását vagy egy illetéktelen belépést.

Előtérben a személyvédelem

A biztonság fogalma egy társasházban, nem csupán a szó szoros értelemben vett vagyon védelmét jelenti, hiszen a teljes társasházi biztonság, talán legfontosabb része a lakók személyének védelme is. Ebbe a speciális kategóriába tartozik a tűzvédelem, amely mind az emberek, mind az értékek biztonságát szolgálja. A tűzjelző rendszer, a modern társasház alapvető eleme. Ha a házban teremgarázs is található, a tűzjelző telepítése nem csupán ajánlott, hanem kötelező a szabályozások szerint. Még a kisebb társasházaknál is erősen javasolt a tűzjelző telepítése, hiszen a rendszer képes időben jelezni a keletkező tüzet, csökkentve a károkat és a veszélyt a lakókra nézve.

A tűzvédelem egy speciális ága pedig, a hő- és füstelvezetés, amely a keletkező füst- és hő, gyors elvezetésére szolgál, így biztosítva a menekülési útvonalak szabadon tartását és a tűzoltók zavartalan munkáját.

A tűzesetek tragédiái is elkerülhetők

Az épület biztonsága érdekében, a hő- és füstelvezetéssel, épp olyan komolyan kell számolni, mint bármely más kulcsfontosságú elemmel az építkezés során. Olyan építészeti és/vagy gépészeti kialakításokra van szükség, amely hatékonyan képes egy tűz esetén, a keletkező füstöt és hőt elvezetni az épületből, ezzel elősegítve az épületben tartózkodók menekülését (biztosítva a menekülési útvonalak szabad használatát, illetve a füstszegény vagy füstmentes légterek biztosítását), illetve segíteni tűzoltó beavatkozóállomány munkáját.

„Jól látható, hogy egy modern társasházban a lakók biztonságérzete legalább olyan fontos, mint az épület műszaki vagy esztétikai minősége. Az integrált rendszerek lehetővé teszik, hogy a beléptetés, a kamerafelügyelet, a riasztórendszer, tűzjelzőrendszer és a hő- és füstelvezetés egy egységként működjön. Mindezeknek megfelelően célunk, hogy a társasházi biztonságot ne különálló eszközök, hanem összekapcsolt, intelligens technológiai ökoszisztémák egységeként határozzuk meg.”

– tette hozzá Móró Tibor.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!