Connect with us

Tippek

Növekvő kiberfenyegetettség – felértékelődik a megelőzés, az észlelés és a gyors reakció

megelőzés

Két olyan év után, amelyben gyakoriak voltak az IT-biztonsággal kapcsolatos kártevékenységek – noha az okozott károk kiegyensúlyozott mederben maradtak – 2023-ban a kiberfenyegetések viszonyrendszerének dinamikus változása miatt aggasztóan megnőtt a zsarolóvírusokhoz és zsaroláshoz kapcsolódó károk száma – figyelmeztet az Allianz Commercial legfrissebb jelentése.

A hekkerek egyre többször veszik célba az informatikai és a fizikai ellátási láncokat, tömeges kibertámadásokat indítanak, és új módszereket találnak arra, hogy pénzt zsaroljanak ki a kis- és nagyvállalatokból. A legtöbb zsarolóprogram-támadás során személyes vagy kényes kereskedelmi adatokat tulajdonítanak el zsarolás céljából. Az incidensek egyre összetettebbé és költségesebbé válnak, és nagyobb a lehetősége annak, hogy a vállalatok hírneve csorbát szenved.  Az Allianz Commercial nagy összegű kiberkárokat elemzett, és megállapította, hogy minden évben növekszik az adatszivárgást magukban foglaló esetek száma – a 2019-ben mért 40 százalékos érték a duplájára, közel 80 százalékra nőtt 2022-ben, a 2023-as számadat pedig ennél is jelentősen magasabb lesz.

„Ebben az évben ismét gyakoribbnak számítanak a kiberbiztonsági kárigények, mivel a zsarolóprogramokra szakosodott csoportok egyre kifinomultabb taktikákat alkalmaznak” – fejtette ki Scott Sayce, az Allianz Commercial globális kiberbiztonsági vezetője. „A 2023 első felében megfigyelhető kárigény-tendenciák alapján úgy gondoljuk, hogy év végére nagyjából 25%-os növekedésre számíthatunk a kárigények éves számában. A támadók visszatértek, és ismét a nyugati gazdaságokat vették célkeresztbe hatékonyabb eszközökkel, valamint továbbfejlesztett folyamatokkal és támadási mechanizmusokkal. A tapasztalt dinamika alapján a vállalatoknak erős védelemmel kell rendelkezniük a fenyegetés leküzdéséhez. Ennek a legfontosabb eleme egyre inkább a hatékony észlelési és gyors reagálási képességek kialakításában rejlik.

Hogyan alakulnak a zsarolóprogramokkal kapcsolatos kockázatok?

Az Allianz Commercial 2023-as kiberbiztonsági trendek: A legújabb fenyegetések és a kockázatenyhítés bevált gyakorlata – a rendszerfeltörés előtt, alatt és után című jelentése szerint 2022-ben stabilizálódott a kiberbiztonsági kárigények gyakorisága, ami a biztosított vállalatok tökéletesített kiberbiztonsági és kockázatkezelési intézkedéseinek tudható be. A zsarolótámadásos tevékenységek visszaesésében szerepet játszhatott továbbá az ukrán–orosz konfliktus, illetve az is, hogy a bűnüldöző hatóságok célba vették a zsarolóprogramokkal támadó bűnbandákat.  2023 első felében azonban csak a zsarolótámadásos tevékenységek előfordulása 50%-kal nőtt az előző év ugyanezen időszakához képest. Az úgynevezett „szolgáltatásként kínált zsarolóprogram” (Ransomware-as-a-Service, RaaS) eszköztárak komoly szerepet játszanak a támadások gyakoriságában. Ezek akár már 40 dollárért is megvásárolhatók. A zsarolóprogramokat használó bűnbandák emellett több támadást hajtanak végre gyorsabban. 2019-ben átlagosan 60 napba telt egy ilyen támadás kivitelezése – mára ez jellemzően mindössze négy napot vesz igénybe.

„A pénzszerzésre használt, kétszeres és háromszoros zsarolási technikákat magukban foglaló incidensek – amelyeknél titkosítást, adatszivárgást és elosztott szolgáltatás-megtagadási támadásokat alkalmaznak – nem számítanak újnak, viszont egyre elterjedtebbek” – fűzte hozzá Michael Daum, az Allianz Commercial kiberbiztonsági kárigényekért felelős globális vezetője. „A fenyegető szereplők számára több tényező miatt is vonzóbbá vált az adatszivárogtatás taktikája. A világon egyre több adatot gyűjtenek és egyre szélesebb körben, noha nemzetközi szinten egyre szigorítják a magánélet védelmére és az adatvédelmi incidensekre vonatkozó szabályozásokat. A kiszervezés és távoli hozzáférés trendjei miatt azonban több olyan interfész jön létre, amelyet a fenyegető szereplők kihasználhatnak.”

Az adatszivárgás jelentősen megnövelheti egy káreset vagy kiberbiztonsági kárigény költségét. Az ilyen incidenseket hosszabb időbe telhet megoldani, a jogi és informatikai vizsgálatok pedig rendkívül drágák lehetnek. Ha adatokat loptak el, a vállalatoknak pontosan tisztában kell lenniük vele, hogy mely adatok szivárogtak ki, és értesíteniük kell a történtekről az ügyfeleket, akik kártérítést kérhetnek, vagy jogi lépéseket tehetnek adataik biztonságának sérülését követően.

Ebben az évben számos nagyívű tömeges zsarolóprogram-támadásra került sor, mivel a fenyegető szereplők a szoftverek és az informatikai ellátási láncok gyenge pontjainak kihasználásával több vállalatot is célba vettek. Idetartozik a MOVEit fájlátviteli szoftver ellen intézett tömeges kiberbiztonsági támadás, amely az adattovábbítási program hiányosságait aknázta ki. Az eset magánszemélyek millióit és több ezer vállalatot érintett, hozzájárult a kárigények gyakoriságának eddigi megnövekedéséhez a 2023-as évben, és párhuzamosan több szerződő felet is megkárosított.

„A jövőben több tömeges kibertámadás várható” – szögezte le Daum. „A vállalatoknak és a biztosítóiknak alaposabban meg kell érteniük a szervezetek és a digitális ellátási láncok között fennálló kapcsolatot és függőségeket.”

Egyre több nyilvános eset

Régen kevés kiberbiztonsági incidens került nyilvánosságra. Mára teljesen megváltozott a helyzet, mivel a hekkerek az adatszivárogtatási taktika részeként az ellopott adatok online közzétételével fenyegetőznek. Az Allianz Commercial nagy összegű (1 millió euró feletti) kiberkárokat vizsgáló elemzése szerint a nyilvánosságra hozott esetek aránya a 2019-ben mért nagyjából 60%-ról 2022-re 85%-ra nőtt, és 2023-ban várhatóan még magasabb lesz. „Manapság ha adatszivárgásra kerül sor, az ügy nagy eséllyel eljut nyilvánossághoz. Erre minden vállalatnak fel kell készülnie!” – figyelmeztetett Rishi Baviskar, az Allianz Commercial kiberbiztonsági kockázatokkal kapcsolatos tanácsadásért felelős globális vezetője.

A vállalatok potenciálisan komoly pénzügyi és hírnévbeli következményekre számíthatnak, ha eltulajdonították az adataikat, ezért nagyobb nyomás nehezedhet rájuk, és úgy érezhetik, ki kell fizetniük a váltságdíjat. A kizárólag nagy összegű (1 millió euró feletti) károkat vizsgáló elemzés alapján a váltságdíjat kifizető vállalatok száma évről évre emelkedik – 2019-ben mindössze 10%-uk fizetett, 2022-ben viszont ez az adat 54%-ra nőtt. Két és félszer akkora a valószínűsége, hogy egy vállalat váltságdíjat fog fizetni, ha a támadás során titkosításon felül adatszivárgás is történt.

A kiszivárgott adatokért kínált pénz azonban nem feltétlenül orvosolja a problémát. Az érintett vállalatot akár külső felek is beperelhetik az adatvédelmi incidens miatt – különösen az Egyesült Államokban. Valójában kevés olyan eset van, amikor egy vállalatnak bele kell törődnie, hogy csak úgy férhet hozzá újra a rendszereihez és az adataihoz, ha kifizeti a váltságdíjat. Minden érintett félnek tájékoztatnia kell a hatóságokat, és együtt kell működnie az illetékes szervekkel.

A korai észlelés és a gyors reagálás jelentősége

A szervezetek támadásokkal szembeni védelme egy rabló-pandúr játék, amelyben az előny minden esetben a kiberbűnözőké. Az Allianz több, mint 3000 kiberbiztonsági kárigényt elemzett az elmúlt öt évből, és megállapította, hogy az összes incidens több mint 80 százalékánál a rendszerek külső manipulációja állt a káreset hátterében. A fenyegető szereplők jelenleg feltérképezik, hogyan automatizálhatják és gyorsíthatják fel a támadásokat mesterséges intelligencia (MI) segítségével. A technológia jóvoltából egyre eredményesebb, MI-vel támogatott kártevő szoftvereket, adathalász taktikákat és hangszimulációt vetnek be. Az összekapcsolt mobileszközök használata is ugrásszerűen megnőtt (az Allianz Commercial egyre több olyan incidenst rögzített, amely az e területhez köthető gyenge kiberbiztonsági mechanizmusok miatt állt elő), ezért valószínűsíthető, hogy a későbbiekben csak emelkedni fog a támadási felületek száma.

Emiatt egyre nehezebb kivédeni a kiberfenyegetéseket, és egyre nagyobb árat kell fizetni a sikeres támadásokért. Következésképpen minden eddiginél fontosabb szerepet töltenek be a korai észlelési és reagálási képességek, illetve az ezeket segítő eszközök. Az incidensek közel 90%-át gyorsan megfékezik. Ha azonban egy támadást nem állítanak le még a korai szakaszban, jóval kisebb eséllyel lehet megakadályozni, hogy jelentősen súlyosabbá és költségesebbé váljon.

„A hagyományos kiberbiztonsági gyakorlatok középpontjában a megelőzés állt, a cél pedig az volt, hogy a támadók ne juthassanak be a hálózatba” – fejtette ki Baviskar. „Noha a megelőzésre irányuló befektetések csökkenthetik a sikeres kibertámadások számát, mindig lesz olyan rés, amely lehetőséget ad az eredményes támadásra. Nem lehet például elérni, hogy egyetlen munkatárs se kattintson rá az egyre kifinomultabbá váló adathalász e-mailek hivatkozásaira.”

A vállalatok kiberbiztonsági kiadásaikkal az észlelést és a gyors reakciót kell megcéozniuk. Nem elegendő ugyanis, ha csak növelik a védelmi és megelőzési rétegek számát. Mindössze a vállalatok harmada fedezi fel az adatvédelmi incidenseket a saját biztonsági csapatai jóvoltából. Ugyanakkor rendelkezésre állnak korai észlelési technológiák, és meg is hozzák a kívánt eredményeket.

„Az észlelési rendszereket folyamatosan fejlesztik, és rendkívül sok fejfájást spórolható meg velük, valamint csökkenthető általuk mind az észlelési mind pedig a reakcióidő. Ezeknek a megléte fontos szempont számunkra a kiberbiztonsági kockázatok értékelése és a biztosítás alkalmával” – tette hozzá Baviskar.

A fel nem derített és nem záros határidőn belül megfékezett kiberincidensek akár ezerszer költségesebbek lehetnek, mint az észlelt és kezelt esetek – hangsúlyozza a jelentés. Az Allianz Commercial elemzése rávilágított, hogy a korai észlelés és reagálás megakadályozhatja, hogy egy 20 000 eurós kár 20 millió eurós összegűre rúgjon.

„A megelőzéssel csökkenthető a támadások gyakorisága, a reagálás pedig meghatározza, mennyire lesz jelentős a kár. Ettől függhet, hogy kisebb informatikai incidensről vagy teljes vállalati válságról beszélünk” – magyarázta Daum. „Úgy gondoljuk, hogy a vállalatok érdemben felkészülhetnek ezekre az eshetőségekre, és van hová fejlődniük az ilyen típusú támadók jelentette veszély megválaszolásában. Végső soron nagyban a korai észlelési és reagálási képességektől válik függővé, hogy mennyire sikerül mérsékelni a kibertámadások hatását, és gondoskodni arról, hogy a jövőben fenntartható legyen a kiberbiztosítási piac.”


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tippek

Így védheti cége pénzügyeit hatékonyabban a kibertámadásoktól

A K&H Bank közel fél éve segíti vállalati ügyfeleit egy teljesen költségmentes biztonságtudatossági kezdeményezéssel, amely október végéig tart.

A program célja, hogy a cégek könnyebben felismerjék és kezeljék a digitális fenyegetéseket, miközben erősítik saját kiberbiztonsági felkészültségüket. Az akció három, egymást kiegészítő elemből épül fel, amelyek a gyakorlatban is jól hasznosítható tudást adnak.

A kezdeményezés egyik alappillére a Mastercard által fejlesztett My Cyber Risk megoldás, amely segítségével a vállalkozások feltérképezhetik és rangsorolhatják weboldaluk és nyilvános alkalmazásaik sérülékenységeit. A szoftver több mint 40 szempont alapján, kilenc biztonsági területet lefedve értékeli a kockázatokat. Noha maga a megoldás költségtérítéses (60 euró), a K&H ügyfelek egy speciális kuponkód használatával egy évig térítésmentesen férhetnek hozzá.

A második elem egy interaktív, történetalapú tanulási forma, amely játékos feladatokon keresztül ismerteti a felhasználókkal a kiberbiztonság alapjait. Éles helyzetek szimulációi során megszerzett tudásukat teszttel ellenőrizhetik.

A harmadik pillért hírlevél-sorozat adja, ami bemutatja és elmagyarázza a legjellemzőbb visszaélési módszereket és tippeket ad azok elkerülésére. A gyakorlati tanácsok mellett a bank saját, biztonságosabb mindennapi pénzügyekhez kapcsolódó funkcióit is bemutatja. A hírlevél előfizetői egy online szakmai konferenciára is meghívást kapnak.

„Tapasztalataink szerint nemcsak a kiberbiztonság társadalmi jelentősége, hanem az ügyfelek érdeklődése is számottevően megnőtt a témában, ezért döntöttünk úgy, hogy a biztonságos IT technológia használatában megszerzett széleskörű tudásanyagunkkal támogatjuk vállalati ügyfeleinket. Az elmúlt időszakban a pénzügyi visszaélések már a vállalati ügyfélkört sem kímélik, akár 10-100 millió forint értékű csalási kísérletek is előfordulnak. Mivel ezek jellemzően erős ügyfélhitelesítéssel jóváhagyott tranzakciók voltak, kiemelten fontos a közös védekezés banki és ügyfél oldalon egyaránt. Hisszük, hogy a megelőzés és a felkészültség az első védelmi vonal a digitális fenyegetésekkel szemben, ezért segítjük ügyfeleinket abban, hogy magabiztosabban mozogjanak az online térben”

– mondta el Bodor Tibor, a K&H vállalati üzletágának vezetője.

„A kiberbűnözők folyamatosan keresik akár a legkisebb réseket is a digitális védelemben – függetlenül attól, hogy kisvállalkozásról vagy nagyvállalatról van-e szó. A biztonságos működés ma már elképzelhetetlen a rendszereink állapotának pontos ismerete nélkül. A K&H Bankkal közösen azon dolgozunk, hogy a magyar vállalatok valós képet kapjanak arról, milyen sebezhetőségek (pl. elavult szoftverek, lejáró tanúsítványok) látszanak róluk a kibertérben, és hogyan tudnak ezekre időben reagálni. Célunk, hogy a digitális világban is magabiztosan és biztonságosan növekedhessenek”

– mondta Nemes Máté, a Mastercard kibervédelmi szolgáltatásokért felelős igazgatója.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

Szeptember 8. Az Írni-olvasni tudás világnapja – ma már a digitális tudás is az írástudás része

Szeptember 8-a, az Írni-olvasni tudás világnapja emlékeztet minket arra, hogy az írástudás ma már nem csupán az olvasás és írás elsajátítását jelenti, hanem a digitális készségek megszerzését is.

Ezek az ismeretek azért elengedhetetlenek, mert lehetővé teszik, hogy az emberek biztonságosan és tudatosan használják az online lehetőségeket. A Lynnaider Akadémia ezért a jövedelemszerzés lehetőségén keresztül közelíti meg a digitális készségfejlesztést: így kézzelfoghatóvá válik, miért érdemes elsajátítani az új kompetenciákat, hiszen a tudás konkrét eredményekhez vezethet. Éppen erre épít a most magyar nyelven elérhető program, amely 9 bevált, online jövedelemszerzési technikát mutat be, kezdők számára is érthetően, reflektorfény nélkül.

A Lynnaider Akadémia alapítójának legutóbbi, több mint 200 főt érintő kutatása szerint az emberek a digitális készségeket az önmegvalósítás és a pénzügyi biztonság lehetőségeként értékelik. Az online jövedelem így nem csak anyagi forrás, hanem a szabadság és a fejlődés eszköze is. A résztvevők így tulajdonképpen visszamennek az iskolapadba, hogy megértsék a digitális világ működését, és elsajátítsák a bevált technikákat. A felmérés rámutatott arra is, hogy sokan még mindig a reflektorfénnyel azonosítják az online pénzkeresést. Pedig rengeteg technika sikeresen művelhető arc nélkül is, ahogyan azt a megkérdezettek 64%-a is preferálná. A válaszadók közel kétharmada ugyanis szívesen belevetné magát az online jövedelemszerzés világába, ha nem kellene ahhoz megmutatni magukat.

A Lynnaider Akadémia kurzusa az első hazánkban, amely magyar nyelven hozza el a legelterjedtebb online jövedelemszerzési technikákat ugyanazon logika mentén, megkönnyítve azt a választást is, hogy melyik illik legjobban az egyénhez. A kurzus nem csak Magyarországon egyedi, egy nemzetközi űrt tölt be: 9 technikát mutat be, valóban fejben tartva a kezdőket. A ‘Szabadúszás’, a ‘Saját webshop’ ügynökség nélkül, az ‘Affiliate marketing’, a ‘Digitális termékértékesítés’, az ‘On-demand gyártás’, a ‘Dropshipping’ (etikusan), a ‘Szponzorációk & UGC’, a ‘Saját online kurzus’, valamit a ‘Megosztásos piac’ technikái tanulhatók meg a svájci-magyar csapat videói által. A képzés szándékosan alapos és egyszerűsített stílusban készült, hogy mindenki számára befogadható legyen, szakmai zsargonok nélkül, lépésről lépésre tanítva. A Lynnaider csapat avatár előadóinak mondandóit könnyen frissítik a digitális programoknál gyakran előforduló szabály- vagy trend-változás esetén, ezzel is szolgálva az online akadémia felhasználóit.

Ez a program lehetővé teszi, hogy bárki, korhatártól függetlenül, lépést tarthasson a digitális átalakulással, miközben biztonságosan kipróbálhatja a bevált online jövedelemszerzési módszereket.

„Célunk, hogy mindazoknak az embereknek, akik úgy érzik, hogy kezdenek elveszni a gyorsan digitalizálódó világban, letisztultan és érthetően magyarázzuk el a legnagyobb online jövedelemszerzési technikákat, mert lehet, hogy a tudás birtokában ők is élnének a lehetőségekkel. Nem trükköket vagy gyors meggazdagodási recepteket kínálunk, hanem a világszerte már bevált nagy technikák önállóan, ügynökség nélkül felállítható és működtethető módjait mutatjuk be, lépésről lépésre”

hangsúlyozta a Lynnaider Akadémia alapítója, Kohler Grof Melinda, magyar származású közgazdász.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

Hogyan térjünk vissza a munkába nyaralás után? – a munkahelyi etikett segít.

A nyári szabadság után nem könnyű visszazökkenni a hétköznapokba: a gondtalan napokat hirtelen felváltja a feladatok sora, a határidők és a megbeszélések.

A gördülékeny visszatéréshez azonban sokat tehetünk – és nemcsak a saját, hanem a kollégáink jólléte érdekében is. Ahogy dr. Kibédi Katalin etikettszakértő is hangsúlyozza, ilyenkor különösen hasznosak a munkahelyi etikett szabályai, amelyek kapaszkodót adnak, és segítenek visszatalálni a megszokott ritmushoz.

Felkészülés már a szabadság előtt

A nyaralás előtti tudatos tervezés kulcsfontosságú. Állítsunk be távolléti üzenetet, delegáljuk a sürgős feladatokat, és hagyjuk rendezetten az íróasztalunkat. Ez nemcsak profizmust sugall, de tiszteletet is mutat a munkatársaink felé.

Az első nap visszatéréskor

Miután visszatértünk a szabadságunkról, érdemes rövid megbeszélést tartani a vezetőnkkel vagy kollégáinkkal, hogy gyorsan képbe kerüljünk a friss hírekkel és változásokkal. A közös beszélgetések – akár a szünetekben – segítenek oldani a feszültséget, és erősítik a csapatszellemet. A kollégák barátságos üdvözlése szintén apró gesztus, ami sokat számít: egy egyszerű „Jó újra látni!” mindig mosolyt csal az arcokra.

Megjelenés és professzionalizmus

A nyári szabadság után sokan hajlamosak vagyunk lazábban öltözködni és viselkedni, hiszen a könnyedebb napok hangulata még velünk marad. Fontos azonban tudatosítani, hogy a munkahely nem a nyaralás meghosszabbítása: a megjelenésünk mindig üzenetet hordoz. Az ápolt, elegáns, visszafogott öltözködés – női kosztüm, az öltöny, diszkrét kiegészítők – a professzionalizmust erősíti, és segít újra a munkára hangolódni.

Mindennapi etikett az irodában

A szabadság utáni visszatéréskor különösen fontos, hogy odafigyeljünk a mindennapi viselkedésünkre. Az étkezéseknél például érdemes kerülni az erős illatú ételeket, ügyelni a közös terek tisztaságára, és lehetőleg nem az íróasztalunknál falatozni.

A kollégákkal való együttműködés során sok helyzetben segít az udvarias kommunikáció is: ha egy kérésnek nem tudunk azonnal eleget tenni, mert a visszatérés után rengeteg feladat szakad a nyakunkba, akkor kedvesen mondjunk nemet, és jelezzük, mikor térünk vissza a témára. Ha pedig nézeteltérés adódik, törekedjünk a közös célok szem előtt tartására, és kerüljük a felesleges konfrontációt.

Nem kevésbé fontos a mások személyes terének tiszteletben tartása – mielőtt más íróasztalánál vagy tárgyai között tennénk rendet, mindig kérjünk engedélyt. Ezek a kedves gesztusok jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy mindenki kényelmesebben érezze magát a munkahelyén.

Szünetek és dohányzás

A szünetek beiktatása a hatékony munkavégzés része, ugyanakkor a dohányzás és a hevített termékek használata gyakran panasz tárgyát képezi a munkahelyeken. A nemdohányzó kollégák sokszor úgy érzik, hogy ezek a szokások extra pihenőidőt jelentenek a dohányzóknak, hevített termék használóknak, ami növelheti az ő munkaterhelésüket. A méltányosság érdekében fontos, hogy a vállalatok egyértelmű szabályokat vezessenek be: például kijelölt dohányzóhelyekkel, hivatalos pihenőidők bevezetésével, vagy olyan megoldásokkal, amelyek mindenkinek azonos szüneti lehetőséget biztosítanak.

Egyes cégek innovatív kompenzációs gyakorlatokat is alkalmaznak – például extra szabadságot adnak a nemdohányzó munkavállalóknak. A dohányzók és hevített készüléket használók tiszteletet mutathatnak nemdohányzó kollégáik iránt azzal, hogy betartják a vállalati szabályzatot, nem a közös helyiségekben használják eszközeiket, odafigyelnek a ruháikon visszamaradó szagokra, megfelelően kezelik a cigarettacsikkeket vagy dohánytölteteket, valamint ügyelnek arra, hogy szüneteik időtartama ne menjen a közös munkaterhelés rovására.

A munkahelyi harmónia sokszor ezeken a kis dolgokon múlik: egy barátságos üdvözlés, egy tiszta közös tér, egy őszinte, de udvarias „nem”. Ha odafigyelünk egymásra, könnyebben vészeljük át a visszatérés első napjait, és együtt teremthetünk pozitív, támogató munkahelyi légkört.

További részletek: https://hevitettetikett.hu/


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss