Tippek

Felesleges meetingek, rosszul elmentett dokumentumok keserítik meg a hazai irodai dolgozók életét

Magyarország első országos reprezentatív produktivitás kutatása egyebek közt arra keresett választ, hogy a hazai fehérgalléros dolgozók napi munkavégzését milyen olyan tényezők hátráltatják, amelyek akár kiégéshez is vezethetnek.

Számos dolog hathat arra, hogy a munkavállaló mennyire érzi jól magát a munkahelyén és milyen mértékben fenyegeti a kiégés veszélye. E tényezők közé tartozik, hogy megfelelően van-e megszervezve a munka, mennyi idő megy el felesleges értekezletekre, hogyan találnak utat a jó ötletek, továbbá az, mennyire hatékony a cégen belüli információáramlás és ennek hogyan tud részese lenni maga a dolgozó.

Többek között ezekre a kérdésekre válaszol Magyarország első országos reprezentatív produktivitás kutatása^[1], a Nagy Produktivitás Körkép, melyben 1000 fehérgalléros dolgozót kérdeztek, mennyire látja hatékonynak saját munkáját és cége működését. Az online felmérést a feladatkezelési és kollaborációs megoldásokat szállító META-INF készítette az NRC piackutató közreműködésével.

Ez a meeting egy e-mail is lehetett volna

„Ez a meeting egy e-mail is lehetett volna” – az irodai kultúrában szállóigévé vált mondat kifejezően írja le az egyik legelterjedtebb céges jelenséget: a felesleges értekezleteket, megbeszéléseket. A megkérdezettek közel kétharmada legalább heti 1-2 alkalommal sóhajt fel így, de 12 százalékuk heti 3-4 találkozót is inkább e-maillel váltana ki.

E téren a frusztráltság mértéke nem független a vállalatmérettől: az ötven fő alatti cégeknél a válaszadók fele soha nem érzett így, az ennél nagyobbaknál viszont kétharmaduk legalább heti 1-2 meetinget tart időpocsékolásnak. A legritkábban az IT-fejlesztésen és programozásban dolgozók panaszkodnak a felesleges találkozókra, a leggyakrabban pedig a hagyományosan állandó időnyomás alatt dolgozó menedzserek.

A felesleges meetingek versenyében az építőipar vezet, ahol 10-ből 9-en élnek át hetente felesleges értekezleteket, a mezőgazdaságban viszont egyenesen többségben vannak, akik minden esetben pótolhatatlannak tartják a személyes meetingeket.

„A személyes találkozóknak bizonyos esetekben jelentős hatása lehet egy cég életében, sok helyen azonban egyfajta hagyomány alapú automatizmus diktálja az összeülést akkor is, amikor nincs rá szükség”

– mondta Gáspár Attila, a META-INF társügyvezetője.

„Régen a kevésbé fontos meetingekre is volt idő, ma viszont akkor teszünk jót a kollégáinkkal, ha inkább megkíméljük őket tőlük. Ehhez nem csak az ismert online eszközök állnak rendelkezésre, de azok a távolról elérhető kollaborációs platformok is, ahol az állandó meetingelés helyett aszinkron módokon tud folyni a közös munka.”

Amitől mindenki kiég: nincs meg a dokumentum

A munkavégzés természetes flow-ját nemcsak az időrabló meetingek akasztják meg, de az is, ha nincs kéznél az éppen a szükséges információ.

A megkérdezettek kétharmadának heti szinten 0,5-2 órát, minden huszadik válaszadónak 2-3 órát vesz el a munkaidejéből, hogy olyan el nem mentett vagy rosszul rendszerezett dokumentumok, e-mailek, fontos információt tartalmazó anyagok után kutat, melyekre sürgősen szüksége lenne. Meglepő, hogy a legrosszabb helyzet éppen azoknál az 500 főnél nagyobb cégeknél tapasztalható, ahol feltételezhetnénk, hogy profi dokumentumkezelési rendszerek állnak a dolgozók rendelkezésére.

„A rosszul elmentett dokumentumok okozta kárnak csak a kisebb része az elvesztegetett idő, a valódi problémát az jelenti, hogy kiesünk abból a lendületből és flow-ból, amivel a munkánkat végezzük. Gyakran alábecsüljük ennek jelentőségét, pedig fontos lenne tenni ellene, nemcsak a cég produktivitása, de a kollégák jóléte érdekében is. Erre jók a dokumentumkezelésre kifejlesztett rendszerek, valamint tudásbázisok: felszabadítanak az idő- és energiarabló feladatok alól, és segítenek az alkotásra, az értelmes munkára koncentrálni”

– mondta Gáspár Attila.

Elakadó üzenetek, fiókba szorult ötletek

A belső kommunikációs akadályok is jelentős problémát okoznak a dolgozóknak. A magyar fehérgallérosok csaknem ötöde úgy érzi, hogy kimarad a vállalati információs körforgásból, és nem értesül időben a fontos eseményekről. A részlegek közötti kommunikáció minőségével és gyorsaságával 18 százalékuk elégedetlen, 20 százalék pedig egyszerűen nem fér hozzá távolról a munkájához szükséges információhoz. Mindez nem fest túl jó képet a Covid után hibrid munkavégzésre berendezkedett cégek működéséről.

Az pedig már egyenesen az üzleti versenyképességet érintő probléma, hogy a kutatás szerint a magyar cégek jó részében nem találják a megfelelő platformokat az alulról érkező új ötletek, innovációk becsatornázására. A válaszadók 19 százaléka nem tudott egyetérteni az állítással, hogy ha valakinek van egy jó ötlete a vállalatnál, az könnyen utat talál magának a megvalósításhoz, 31 százalékuk pedig semlegesen nyilatkozott erről.

„Nemcsak az üzlet számára veszteség, ha az ötletek a fiókban maradnak, de a dolgozók motivációjára is károsan hat. Ez pedig hosszú távon a munkavállalók teljesítményének és elkötelezettségének gyengüléséhez is vezethet. Az alkalmazottak lojálisabbak azokban a szervezetekben, ahol azt érzik, hozzájárulhatnak a cég alakulásához, fejlődéséhez. Ez önmagát jó értelemben gerjesztő folyamatot szül: azokban a szervezetekben, ahol szorgalmazzák az alulról jövő ötletek beépítését, ott nyitottabbak a munkavállalók az innovációra, könnyebben megküzdenek a változásokkal, aminek köszönhetően hosszútávon nő a cég versenyképessége”

– mondta Ádám Annabella, a BeBalanced Pszichológiai Pont munka- és szervezetpszichológusa.

Nem segít a helyzeten az sem, hogy a válaszadók 56 százaléka saját bevallása szerint a munkaideje legalább 10 százalékában olyan munkát végez, amit egy nála alacsonyabb képzettségű, kevesebb tapasztalattal rendelkező kolléga is el tudna látni. E kör több mint negyede munkaidejének legalább 40 százalékát tölti képességeinek, képesítésének nem megfelelő munkával. E téren az átlagosnál rosszabb helyzetben vannak a nők, a 40 év alatti korosztály, az 500 főnél nagyobb vállalatnál dolgozók, valamint többek közt az egészségügyben, a közigazgatásban, a kiskereskedelemben és a mezőgazdaságban foglalkoztatottak.

„A kutatásban vizsgált összes tényező növeli a kiégés kockázatát, ugyanakkor egyénenként változik, melyik munkavállaló mely faktorokra lesz érzékenyebb. Ha a szervezet szeretné megőrizni és növelni a munkahelyi jóllétet és elkötelezettséget, érdemes áttekintenie, mely tényezők orvosolhatók ezek közül és azokon a területeken változtatniuk. Ha valamelyik faktor külső hatás miatt nem iktatható ki – például az ügyfél ragaszkodik a gyakori meetingekhez –, a szervezet közvetve belső képzésekkel vagy fejlesztésekkel továbbra is tud támogatást nyújtani a munkavállalóinak abban, hogy képesek legyenek rugalmasan reagálni a stresszre, és ne érezzék magukat kiszolgáltatottnak vagy tehetetlennek”

– összegezte Ádám Annabella.

„Nagyon fontos, hogy a csapatok működése jól definiált legyen. Ez magában foglalja a munkavégzéshez szükséges platformok egységes használatát, a jól működő kommunikációs és döntéshozatali folyamatokat, valamint a csapattagok egyéni felelősségének és hatáskörének tisztázását. A tehetséges kollégák, a hatékony eszközök és megfelelően strukturált csapatmunka együttesen biztosíthatják a magasabb produktivitást, a jobb munkahelyi légkört és a mentális jóllét növekedését a magyarországi irodai dolgozók körében”

– tette hozzá Gáspár Attila.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:dokumentumok email felmérés hazai irodai magyar magyarország munka

Up Next

Megújulnak a Vodafone mobil tarifacsomagjai

Don't Miss

Mesterséges intelligencia a luxusiparban

Tippek

Március 20-án lesz Sós Bálint Dániel Minden Rendben című filmjének a magyarországi premierje

Március 20-án lesz Sós Bálint Dániel Minden Rendben című filmjének a magyarországi premierje, melynek itt található a trailere:

A filmet a világpremieren, február 14-én a 75. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon a kiemelkedő 21:30-as idősávban telt házzal vetítették.

Nemzetközi sales ügynöksége a cannes-i Arany Pálma-díjas filmeket is bemutató Goodfellas. Olyan alkotókat képviselnek, mint Cristian Mungiu, Mijazaki Hajao,
Nicolas Winding Refn, Jacques Audiard és Gaspar Noé.

A Minden Rendben egy tragédia egy nemrég megözvegyült apáról, Sándorról (Hajdu Szabolcs), aki súlyos morális dilemmába keveredik. Az egyetlen szemtanúja lesz egy súlyos balesetnek, amit magatartászavaros kiskamasz fia okoz. Sándornak döntenie kell: vállalja az igazság terhét és a fia életét romokba döntő következményeket, vagy hazudja el a tettet, ami viszont a fiú lelkivilágát torzítja el egy életre? Apai ösztönei az utóbbiba hajszolják bele.

A Minden Rendben fontos morális kérdéseket boncolgat.

Tényleg minden rendben?
A világ az őszinteség korába lépett, mégis minden nap játszmázunk – különösen azokkal, akiket a legjobban szeretünk.

A családról alkotott képünk még mindig tele van idealizált elvárásokkal: harmónia, szeretet, feltétel nélküli támogatás. De mi történik, ha a valóság nem illik ebbe a képbe?
A szeretet néha falakat épít – falakat, amelyek börtönné válhatnak, ha az igazság kimondása a saját szellemi vagy fizikai szabadságunkat veszélyezteti.
Pedig ahhoz, hogy meggyógyuljunk, először szembe kell néznünk azzal, amit eddig magunkba temettünk. Mert végső soron az igazság nem mindig fekete-fehér.

A film szereplői: Hajdu Szabolcs (Egy százalék Indián, Kálmán-nap, Ernelláék Farkaséknál), Sáfrány Ágoston (Napszállta, Most vagy soha, Post Mortem, Maszatvár), Hay Anna (Egynyári kaland, Berosált a rezesbanda, A pillangó), Jakab – Aponyi Zonga Friedenthál Zoltán (Éden, Szerepzavar), Szamosi Zsófia (Mindenki, Egy nap, A martfűi rém), Sodró Eliza (És mi van Tomival, Magyarázat mindenre, Toxikoma), Galambos Péter, Zikkert Milán és Kardos Róbert.

A rendező Sós Bálint Dániel, a forgatókönyvet Nagy V. Gergő és Sós Bálint Dániel írták.

A Minden Rendben operatőre M. Deák Kristóf, látványtervezője Takács Eszter, vágója Gothár Márton, zeneszerzője, Tövisházi Ambrus és Fodor Máriusz. A rendezőasszisztens Apjok Gergely, gyártásvezető Kristóf Kata.

Producerek: Mártonffy Zoltán és Farkas Ádám

A Minden Rendben a Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programjában készült.

Gyártó és magyarországi forgalmazó a CineSuper

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tippek

Ezek a legkecsegtetőbb pályák a mai fiataloknak

Februárban diákok tízezrei hoztak döntést jövőjükkel kapcsolatban, amikor megjelölték, hogy milyen szakokon szeretnének továbbtanulni, de egy dolog biztos: bármilyen pályát is választ valaki, sokkal versenyképesebb lesz a munkaerőpiacon, ha már diákként munkatapasztalatot szerez – mutatnak rá azország egyik vezető iskolaszövetkezetét működtető Prohuman szakemberei, akik arról is beszéltek, melyek ma a legkeresettebb szakmák ma, és hogy alakulhat ez a jövőben.

A felvételi határidők vagy a ponthatárok kihirdetése sok fiatal életében a pályaválasztás izgalmas mérföldköve, de messze nemcsak az határozza meg a karrierutat, hogy ki melyik egyetemen vagy milyen szakon tanul. Bár a tanulmányok fontosak, szinte minden szakmában előnyben részesítik a munkáltatók azokat a pályakezdőket, akik már szereztek némi tapasztalatot, legyen szó szakmai gyakornokságról vagy diákmunkáról.

„Egy ilyen háttér azt mutathatja, hogy a jelölt ismeri a munka világát, tud felelősséget vállalni és rendelkezik alapvető munkahelyi szocializációval. Ráadásul a munkatapasztalat gyakran magasabb kezdőfizetést is eredményez”

– mondta el Bodor Fruzsina, a közvetítési üzletág vezetője Magyarország piacvezető HR-szolgáltatójánál, a Prohumannál.

Miért ér többet egy diákmunkás tapasztalat, mint egy szép önéletrajz?

Az egyik utat a munkatapasztalat megszerzésére a gyakornoki programok jelentik, amelyeket diákmunka-konstrukcióban is le lehet bonyolítani – tette hozzá Tóth Rozália, a Prohuman Diákmunka – Prodiák Iskolaszövetkezet igazgatósági tagja.

„A legnagyobb cégek kiterjedt gyakornoki programokat kínálnak, amelyek során az egyetemisták, főiskolások gyakorlati tapasztalatokkal egészíthetik ki iskolai, elméleti ismereteiket, és ezzel versenyképesebb tudásra tesznek szert. Ezek a programok jellemzően fél évtől két évig tartanak, és számos területen elérhetők, például mérnöki, informatikai, és a business admin szektorban. A gyakornokok ráadásul nemcsak tapasztalatot és kapcsolatokat szereznek, hanem jövedelemhez is juthatnak”

– fogalmazott.

Ugyanakkor nemcsak a szakmai gyakorlat vagy szakmailag releváns diákmunka lehet értékes egy későbbi felvételi folyamatnál. Bár egy vendéglátói vagy kereskedelmi diákmunkás állás első ránézésre nem tűnhet relevánsnak egy mérnöki vagy gazdasági karrier szempontjából, mégis sok tapasztalat mutatja: a munkáltatók figyelnek arra, hogy a pályázó milyen hozzáállással viszonyul a munkához, és sok esetben pozitívumként értékelik, ha a jelentkező fiatal korábban már dolgozott.

„A kemény munka, a felelősségtudat és a kitartás olyan tulajdonságok, amelyek minden szakmában értékesek lehetnek. Ha pedig valaki korábban rendszeresen dolgozott már, ezeken a területeken extra benyomásokat tehet a felvételi folyamat során”

– tette hozzá a Tóth Rozália.

Továbbra is az IT fizet a legjobban, de egyre megbecsültebbek a fizikai munkakörök is

Ami a pályakezdők karrieresélyeit illeti, számos terület van, ahol hatalmas a kereslet a pályakezdőkre, és szinte azonnal munkába állhatnak, ahogy kikerülnek az egyetemek, főiskolák padjaiból.

„Továbbra is jelentős kereslet van oktatási és egészségügyi szakemberekre, pénzügyi és műszaki végzettségű fiatalokra, utóbbiak közül is elsősorban villamosmérnökökre, mechatronikai mérnökökre, minőségbiztosítási szakemberekre – magyarázza Bodor Fruzsina. – Nehezebb elhelyezkedni azokban a szakmákban, ahová a legnépszerűbb egyetemi szakokról vesznek fel jelentkezőket, mint amilyen a PR és marketing, a rendezvényszervezés, a kommunikáció és média.”

A Prohuman közvetítési üzletágának vezetője hozzátette: bár az IT-szakemberek iránti kereslet 2024-ben kissé csökkent, továbbra is ez az egyik legjobban fizetett pálya, ahol a kezdőfizetések bruttó 650–800 ezer forint között mozognak. Hasonlóan kiemelt bér ját például az üzleti szolgáltató központokban is, ahol egy két idegen nyelvet beszélő fiatal akár 550–650 ezer forint közötti bruttó bért is kaphat, gyors fejlődési lehetőségekkel.

Azonban nem kell csüggedniük azoknak sem, akik nem tanulnak tovább felsőoktatásban, hanem a szakmai képzést választották – tette hozzá Tóth Rozália.

„A fizikai szakmák egyre megbecsültebbek, és számos iparágban, például az építőiparban és a gyártásban is óriási a szakemberhiány, mint ahogy burkolókra, ácsokra, szobafestőkre, háztartási szerelő szakemberekre is hatalmas kereslet mutatkozik. A technikusi képzésekben részt vevő diákokat pedig már tanulmányaik alatt gyakran megkeresik a cégek”

– mondja a Prohuman Diákmunka – Prodiák Iskolaszövetkezet igazgatósági tagja.

A legnagyobb kereslet az elektronikai szakemberekre (gyenge- és erősáramúakra egyaránt), targoncavezetőkre, hegesztőkre, lakatosokra, építőipari szakemberekre és vendéglátókra van.

Az AI a jövő, de az emberi szaktudás a kulcs

Az elmúlt évek fejlődésének köszönhetően a mesterséges intelligencia (AI) is egyre fontosabb szerepet játszik a pályaválasztási döntésben, de nem érdemes úgy tekinteni rá, hogy elveszi majd az emberek munkáját.

„Az AI hosszú távon átalakíthatja a munkahelyeket, növelheti a dolgozók produktivitását, új munkaköröket hozhat létre, de az már most jól látszik, hogy van és mindig is lesz számos olyan terület, ahol a technológia nem tudja majd teljes mértékben kiváltani az emberi jelenlétet, az egyéni kreativitást, az emberi szaktudást és itt továbbra is az emberi jelenlét lesz a kulcs”

– emeli ki Bodor Fruzsina a Prohuman közvetítési üzletágától.

Sőt, bizonyos területeken még akár növelheti is a keresletet – ilyenek például a pszichológia és a mentálhigiénés szakmák, a kézzel fogható produktumokat előállító fizikai szakmák, a kutatás és tudomány, különösen az orvosi és gyógyászati területeken vagy épp a HR bizonyos területei – jósolja Tóth Rozália, hozzátéve: a többi területen sem váltja ki az AI az embert, hanem új eszközökkel vértezi fel és lehetővé teszi, hogy a magasabb hozzáadott értékű feladatokra koncentráljon.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tippek

Már több, mint 40 milliárd forintnyi bírságot gyűjtött össze az AI alapú vállalkozás

A közösségi médiában naponta több millió fotót osztanak meg emberek a családjukról, barátaikról, vagy akár önmagukról – de belegondoltunk már, hogy ezek a képek hová kerülhetnek? Ki férhet hozzájuk? Mire használhatják őket?

A Clearview AI esete megmutatja, hogy az ártatlannak tűnő online jelenlét hogyan válhat egy hatalmas, ellenőrizhetetlen adatgyűjtés részévé. A Jaczkovics Ügyvédi Iroda szakértője bemutatja a céget és az őket érintő bírságolás okait.

Mi az a Clearview AI?

A Clearview AI Inc. egy amerikai vállalat, amely 2017-ben alakult, még a nagy „AI boom” előtt, és tömeges arcfelismerő technológia fejlesztését tűzte ki céljául. A cég szoftvere lehetővé teszi, hogy egy feltöltött arcképet összehasonlítsanak egy hatalmas, interneten gyűjtött adatbázissal, amelyben már több mint 30 milliárd fotó található.

A Clearview AI a képeket olyan népszerű közösségi média oldalakról gyűjti, mint a Facebook, Instagram, Twitter, YouTube és LinkedIn, ezenkívül más nyilvánosan elérhető weboldalakról, beleértve híroldalakat, oktatási intézmények honlapjait, munkahelyi oldalakat, kereshető bűnügyi adatbázisokat. Az adatgyűjtés kiterjed továbbá olyan nyilvános weboldalakra is, ahol emberek arcképei találhatóak, így például blogok, fórumok is a képszerzés forrásai lehetnek. Így már könnyen megtehető az az állítás, hogy a Földön élő 8 milliárd ember jelentős részéről tárolhat a Clearview AI egynél több fényképet.

Az adatokat automatizált eszközökkel, tömegesen szerzik meg ún. „scraping” módszerrel, ami magyarul „lekaparásnak” fordítható. Nem arra kell itt gondolni, hogy kifejezetten portréfotókat keres az algoritmus, hanem olyan képeket, amelyen emberi arcok találhatóak. Tehát ha valaki nem is akar fent lenni a közösségi médiában, akkor is bekerülhet az adatbázisba, ha az ismerősei róla is osztanak meg képet. Az algoritmus nemcsak az emberi arcot azonosítja, hanem metaadatokat is társít hozzájuk (például a kép eredeti URL-jét vagy geolokációs információkat), amelyek segíthetnek az egyének azonosításában.

„Az algoritmus matematikai szempontból értelmezhető vektorokká alakítja az emberi arcokat is tartalmazó képeket, majd keresést végez a saját rendszerében, hogy megtalálja az adott személyt más fotókon is, majd eszerint csoportosítást végez”

– magyarázza dr. Krámli Gergely, a Jaczkovics Ügyvédi Iroda ügyvéde.

Kik használják a Clearview AI-t?

A Buzzfeed News tényfeltárása alapján az USA-ban szövetségi ügynökségek pl. FBI, DEA, BATF rendszeresen használták a Cleaview AI-t, továbbá a New York-i rendőrség, Miami-i és Chicago-i rendőrség is a felhasználók között van. Az egészben talán az legaggasztóbb, hogy a szervezeteknek nem kell külön szerződést kötnie a használatra, hanem munkavállalók is tudnak létrehozni saját fiókokat és próbaverzióban is ingyenesen ki lehet próbálni. 2020-ban egy komoly adatszivárgást követően kiderült, hogy olyan amerikai óriáscégek, mint a Walmart, a Kohl’s, a Bank of America mellett magánnyomozó cégek is a Clearview AI felhasználói közt voltak – sőt, további 26 másik országban, köztük autoriter rezsimek is használták ismeretlen célokra a rendszert.

A Clearview AI-t az orosz-ukrán háborúban is aktívan felhasználják elsősorban az orosz beszivárgó ügynökök és katonák, valamint holttestek azonosítására. A Clearview AI csak emiatt a projekt miatt 2 milliárd fényképet gyűjtött össze orosz közösségi oldalakról a megfelelő azonosíthatóság érdekében.

Adatvédelmi incidensek

2022. február 10. napján az olasz adatvédelmi hatóság elmarasztalta a Clearview Inc.-t. Ennek keretében a hatóság megállapította, hogy a cég jogalap nélkül dolgozott fel személyes, biometrikus és földrajzi adatokat, hiszen a GDPR szerinti jogos érdeke ezt nem tette lehetővé. A hatóság 20 millió eurós bírságra kötelezte a Clearview Inc-t és megtiltotta, hogy Olaszország területén tartózkodó személyekről további adatokat gyűjtsön, valamint az rendszerén arcfelismerő keresztül kezelt személyes adatokat a továbbiakban feldolgozza, elrendelte továbbá a kezelt adatok törlését is.

2020 májusától a francia adatvédelmi hatósághoz több panasz érkezett magánszemélyektől a Clearview AI arcfelismerő szoftverével kapcsolatban, melyek nyomán 2022. október 19-én a hatóság marasztaló döntést hozott. Megállapította a személyes adatok jogellenes kezelését (a GDPR 6. cikkének megsértése), az egyének jogainak megsértését (a GDPR 12., 15. és 17. cikke), a hatósággal való együttműködés hiányát (GDPR 31. cikk), melyek okán szintén 20 millió eurós bírsággal sújtotta a céget.

május 16-án a holland adatvédelmi hatóság 30,5 millió euróra bírságolta a Clearview Inc-t és eltiltotta a további jogszerűtlen adatkezeléstől, több okból is:

Jogellenes adatkezelést végzett: A Clearview AI biometrikus adatokat (arcfelismerési adatokat) dolgozott fel a holland érintettekről anélkül, hogy erre jogalapja lett volna, megsértve ezzel a GDPR 5. és 6. cikkét.
Különösen érzékeny személyes adatokat dolgozott fel: A cég a GDPR 9. cikkének megsértésével különleges kategóriába tartozó személyes adatokat (biometrikus adatok) kezelt.
Tájékoztatás hiánya: A Clearview Inc. nem biztosított megfelelő tájékoztatást az érintettek számára az adatgyűjtésről és -felhasználásról, megsértve ezzel a GDPR 12., 14. és 5. cikkét.
Hozzáférési kérelmek figyelmen kívül hagyása: Két hozzáférési kérelemre nem válaszoltak, és nem segítették elő az érintettek jogainak gyakorlását, ezzel megsértve a GDPR 12. és 15. cikkét.
Uniós képviselő hiánya: A Clearview Inc. nem jelölt ki uniós képviselőt, amely kötelező lett volna a GDPR 27. cikke szerint.

Más európai uniós adatvédelmi hatóságok is megbírságolták a Clearview Inc.-t, így az összesített bírság összege már meghaladja a 100 millió eurót.

Igaz, hogy a Clearview AI-nak van hasznos oldala is, hiszen egy 2017-ben történt floridai autóbalesetben a Clearview AI segítségével azonosítottak egy tanút a rendőrségi testkamerás felvételekről, akinek a megtalálása és vallomása miatt a sofőrrel szemben a vádakat ejtették. Ugyanilyen hasznos körözött bűnözők felkutatása és letartóztatása is. „Hiába állhat azonban a társadalom érdekében a Clearview AI használata, ha az adatbázis jogszerűtlenül van felépítve és ekként is bővül folyamatosan és gyakorlatilag külön ellenőrzés nélkül bárki, bármilyen célra használhatja” – véli dr. Krámli Gergely, AI szakértő ügyvéd.

A Clearview AI honlapja mindenkit biztosít arról, hogy minden a legnagyobb rendben, csak azt nem kell megkérdezni, hogy adatainkat milyen jogalapon kezeli, ha tájékoztatást erről nem kaptunk, hozzájárulásunkat nem adtuk? Végső soron ez azt jelenti, hogy aki valaha képet osztott meg magáról vagy másokról, gyermekéről az interneten az benne lehet az adatbázisban és csak az önkorlátozással védekezhetünk az ilyen és hasonló AI megoldásokkal szemben?

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!