Connect with us
Hirdetés

Tippek

Felesleges meetingek, rosszul elmentett dokumentumok keserítik meg a hazai irodai dolgozók életét

irodai

Magyarország első országos reprezentatív produktivitás kutatása egyebek közt arra keresett választ, hogy a hazai fehérgalléros dolgozók napi munkavégzését milyen olyan tényezők hátráltatják, amelyek akár kiégéshez is vezethetnek.

Számos dolog hathat arra, hogy a munkavállaló mennyire érzi jól magát a munkahelyén és milyen mértékben fenyegeti a kiégés veszélye. E tényezők közé tartozik, hogy megfelelően van-e megszervezve a munka, mennyi idő megy el felesleges értekezletekre, hogyan találnak utat a jó ötletek, továbbá az, mennyire hatékony a cégen belüli információáramlás és ennek hogyan tud részese lenni maga a dolgozó.

Többek között ezekre a kérdésekre válaszol Magyarország első országos reprezentatív produktivitás kutatása[1], a Nagy Produktivitás Körkép, melyben 1000 fehérgalléros dolgozót kérdeztek, mennyire látja hatékonynak saját munkáját és cége működését. Az online felmérést a feladatkezelési és kollaborációs megoldásokat szállító META-INF készítette az NRC piackutató közreműködésével.

Ez a meeting egy e-mail is lehetett volna

„Ez a meeting egy e-mail is lehetett volna” – az irodai kultúrában szállóigévé vált mondat kifejezően írja le az egyik legelterjedtebb céges jelenséget: a felesleges értekezleteket, megbeszéléseket. A megkérdezettek közel kétharmada legalább heti 1-2 alkalommal sóhajt fel így, de 12 százalékuk heti 3-4 találkozót is inkább e-maillel váltana ki.

E téren a frusztráltság mértéke nem független a vállalatmérettől: az ötven fő alatti cégeknél a válaszadók fele soha nem érzett így, az ennél nagyobbaknál viszont kétharmaduk legalább heti 1-2 meetinget tart időpocsékolásnak. A legritkábban az IT-fejlesztésen és programozásban dolgozók panaszkodnak a felesleges találkozókra, a leggyakrabban pedig a hagyományosan állandó időnyomás alatt dolgozó menedzserek.

A felesleges meetingek versenyében az építőipar vezet, ahol 10-ből 9-en élnek át hetente felesleges értekezleteket, a mezőgazdaságban viszont egyenesen többségben vannak, akik minden esetben pótolhatatlannak tartják a személyes meetingeket.

„A személyes találkozóknak bizonyos esetekben jelentős hatása lehet egy cég életében, sok helyen azonban egyfajta hagyomány alapú automatizmus diktálja az összeülést akkor is, amikor nincs rá szükség” 

– mondta Gáspár Attila, a META-INF társügyvezetője.

„Régen a kevésbé fontos meetingekre is volt idő, ma viszont akkor teszünk jót a kollégáinkkal, ha inkább megkíméljük őket tőlük. Ehhez nem csak az ismert online eszközök állnak rendelkezésre, de azok a távolról elérhető kollaborációs platformok is, ahol az állandó meetingelés helyett aszinkron módokon tud folyni a közös munka.”

Amitől mindenki kiég: nincs meg a dokumentum

A munkavégzés természetes flow-ját nemcsak az időrabló meetingek akasztják meg, de az is, ha nincs kéznél az éppen a szükséges információ.

A megkérdezettek kétharmadának heti szinten 0,5-2 órát, minden huszadik válaszadónak 2-3 órát vesz el a munkaidejéből, hogy olyan el nem mentett vagy rosszul rendszerezett dokumentumok, e-mailek, fontos információt tartalmazó anyagok után kutat, melyekre sürgősen szüksége lenne. Meglepő, hogy a legrosszabb helyzet éppen azoknál az 500 főnél nagyobb cégeknél tapasztalható, ahol feltételezhetnénk, hogy profi dokumentumkezelési rendszerek állnak a dolgozók rendelkezésére.

„A rosszul elmentett dokumentumok okozta kárnak csak a kisebb része az elvesztegetett idő, a valódi problémát az jelenti, hogy kiesünk abból a lendületből és flow-ból, amivel a munkánkat végezzük. Gyakran alábecsüljük ennek jelentőségét, pedig fontos lenne tenni ellene, nemcsak a cég produktivitása, de a kollégák jóléte érdekében is. Erre jók a dokumentumkezelésre kifejlesztett rendszerek, valamint tudásbázisok: felszabadítanak az idő- és energiarabló feladatok alól, és segítenek az alkotásra, az értelmes munkára koncentrálni”

– mondta Gáspár Attila.

Elakadó üzenetek, fiókba szorult ötletek

A belső kommunikációs akadályok is jelentős problémát okoznak a dolgozóknak. A magyar fehérgallérosok csaknem ötöde úgy érzi, hogy kimarad a vállalati információs körforgásból, és nem értesül időben a fontos eseményekről. A részlegek közötti kommunikáció minőségével és gyorsaságával 18 százalékuk elégedetlen, 20 százalék pedig egyszerűen nem fér hozzá távolról a munkájához szükséges információhoz. Mindez nem fest túl jó képet a Covid után hibrid munkavégzésre berendezkedett cégek működéséről.

Az pedig már egyenesen az üzleti versenyképességet érintő probléma, hogy a kutatás szerint a magyar cégek jó részében nem találják a megfelelő platformokat az alulról érkező új ötletek, innovációk becsatornázására. A válaszadók 19 százaléka nem tudott egyetérteni az állítással, hogy ha valakinek van egy jó ötlete a vállalatnál, az könnyen utat talál magának a megvalósításhoz, 31 százalékuk pedig semlegesen nyilatkozott erről.

„Nemcsak az üzlet számára veszteség, ha az ötletek a fiókban maradnak, de a dolgozók motivációjára is károsan hat. Ez pedig hosszú távon a munkavállalók teljesítményének és elkötelezettségének gyengüléséhez is vezethet. Az alkalmazottak lojálisabbak azokban a szervezetekben, ahol azt érzik, hozzájárulhatnak a cég alakulásához, fejlődéséhez. Ez önmagát jó értelemben gerjesztő folyamatot szül: azokban a szervezetekben, ahol szorgalmazzák az alulról jövő ötletek beépítését, ott nyitottabbak a munkavállalók az innovációra, könnyebben megküzdenek a változásokkal, aminek köszönhetően hosszútávon nő a cég versenyképessége”

 mondta Ádám Annabella, a BeBalanced Pszichológiai Pont munka- és szervezetpszichológusa.

Nem segít a helyzeten az sem, hogy a válaszadók 56 százaléka saját bevallása szerint a munkaideje legalább 10 százalékában olyan munkát végez, amit egy nála alacsonyabb képzettségű, kevesebb tapasztalattal rendelkező kolléga is el tudna látni. E kör több mint negyede munkaidejének legalább 40 százalékát tölti képességeinek, képesítésének nem megfelelő munkával. E téren az átlagosnál rosszabb helyzetben vannak a nők, a 40 év alatti korosztály, az 500 főnél nagyobb vállalatnál dolgozók, valamint többek közt az egészségügyben, a közigazgatásban, a kiskereskedelemben és a mezőgazdaságban foglalkoztatottak.

„A kutatásban vizsgált összes tényező növeli a kiégés kockázatát, ugyanakkor egyénenként változik, melyik munkavállaló mely faktorokra lesz érzékenyebb. Ha a szervezet szeretné megőrizni és növelni a munkahelyi jóllétet és elkötelezettséget, érdemes áttekintenie, mely tényezők orvosolhatók ezek közül és azokon a területeken változtatniuk. Ha valamelyik faktor külső hatás miatt nem iktatható ki – például az ügyfél ragaszkodik a gyakori meetingekhez –, a szervezet közvetve belső képzésekkel vagy  fejlesztésekkel továbbra is tud támogatást nyújtani a munkavállalóinak abban, hogy képesek legyenek rugalmasan reagálni a stresszre, és ne érezzék magukat kiszolgáltatottnak vagy tehetetlennek”

 – összegezte Ádám Annabella.

„Nagyon fontos, hogy a csapatok működése jól definiált legyen. Ez magában foglalja a munkavégzéshez szükséges platformok egységes használatát, a jól működő kommunikációs és döntéshozatali folyamatokat, valamint a csapattagok egyéni felelősségének és hatáskörének tisztázását. A tehetséges kollégák, a hatékony eszközök és megfelelően strukturált csapatmunka együttesen biztosíthatják a magasabb produktivitást, a jobb munkahelyi légkört és a mentális jóllét növekedését a magyarországi irodai dolgozók körében”

– tette hozzá Gáspár Attila.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tippek

A home office csendes mellékhatása: több törődést igényelnek a háztartási gépeink?

A home office elterjedése után a magyar háztartások működése gyökeresen átalakult.

Rendkívül kényelmesnek tűnik, hogy otthonról dolgozunk, valójában azonban a lakás rejtett infrastruktúráit is csendben felpörgetjük. A mosógép vagy a mosogatógép évekkel ezelőtt még heti terhelésre optimalizált eszközök voltak, mára viszont napi üzemű gépekké váltak. Ez a váltás nemcsak megnövekedett igénybevételt jelent, hanem eltérő szennyeződési mintázatokat, gyorsabb mikrobiológiai folyamatokat, és olyan problémákat is, amelyekkel korábban nem feltétlenül találkoztunk.

Az LG Magyarország szakértői szerint a megnövekedett igénybevétel következményeit ma gyakran rosszul értelmezzük, ezért sokszor pont azokhoz a házi praktikákhoz nyúlunk, amelyek a modern gépeknél több kárt okoznak, mint hasznot. A jelenség megértéséhez érdemes áttekinteni, mi zajlik a gépek belsejében, amikor a megszokottnál jóval gyakrabban működnek.

A mosógépnél ez leginkább az adagolóval kezdődik, amely régen két mosás között kiszáradt, így a mosószer-maradékok lassan ülepedtek. A napi használat viszont állandó nedvességet tart fenn, ami ideális terep a kocsonyás biofilm kialakulásához. Ez a réteg gyakran észrevétlen, mert beleolvad a műanyag felületébe, mégis ez teremti meg a feltételeket a penész gyorsabb megjelenéséhez.

A házi praktikák – mint például az ecetes áztatás – ebben a környezetben nem mindig jelentenek jó megoldást. A savas oldatok hosszabb távon károsíthatják a gumitömítéseket, bizonyos fémfelületeket, és nem minden esetben hatékonyak a mosógépben kialakuló szennyeződéstípusok ellen.

A gumitömítésben ezen a ponton már nem a szokásos fekete pöttyök jelentik a gondot, hanem hogy a napi ajtónyitogatások miatt a tömítést minden egyes ciklusban fröccsenő víz éri, viszont sosem szárad ki teljesen. Ez az állandó nedvesen tartás gyorsítja a gumi öregedését, a savas házi tisztítószerek pedig még inkább kiszívják belőle a lágyítókat. A tömítés először meglágyul, majd elvékonyodik, végül finom repedések jelennek meg rajta – ezek között telepszik meg a penész, amely később már szinte eltávolíthatatlan. A megnövekedett igénybevétel tehát nemcsak több szennyeződést eredményez, hanem karakterisztikus, gyorsított anyagfáradást is.

A dob belsejében a gyakori mosás miatt a szálmaradványok és a mosószerhab könnyebben tapadnak meg a felületeken. Ezek a vékony lerakódások idővel kellemetlen szagot okozhatnak, és ronthatják a mosás higiéniai hatékonyságát, különösen alacsony hőfokú programoknál.

A mosogatógépnél hasonló változások figyelhetők meg, ugyanis a gyakori használat miatt az öblítőszer és a só fogyása gyorsabb, és ha ezek a készletek kimerülnek, a vízkő már rövid idő alatt megjelenhet a hőcserélőn vagy a permetezőkarokban. A vízkő lerakódása rontja a tisztítási teljesítményt és növelheti az energiafogyasztást is, mivel a gépnek több energiára van szüksége a víz megfelelő hőmérsékletre melegítéséhez. A felhasználó ezt gyakran „a gép öregedésének” tulajdonítja, pedig sokszor mindössze egy elmaradt tisztítóprogram áll a háttérben.

Az LG szakértői szerint a modern készülékek felépítése olyan finom, precíz gondozást kíván, amelyet a régi mosogép- és mosogatógép-típusok, illetve a régi életvitel nem igényeltek. A házi praktikák sok esetben a valóban gondos ápolás ellenségei. Az ecet például évtizedekkel ezelőtt bevált lehetett a zománcos, egyszerű szerkezetű gépekben, de a mai, többféle anyagból épített, érzékeny szenzorokkal ellátott készülékekben tömítéseket rombol, szenzorokat korrodál, műanyag-ötvözeteket mattít.

A modern gépek akkor maradnak hosszú távon megbízhatóak, ha a felhasználók a gyártói ajánlások szerint gondozzák őket. Az olyan alapvető lépések, mint a rendszeres tisztítóprogram futtatása, a mosószeradagoló kiszárítása, vagy a kímélő, gépbarát tisztítószerek használata, már önmagukban években mérhetően növelhetik a készülék élettartamát.

A digitális karbantartás korszaka, amelyet az LG ThinQ applikációja a telefonunkba sűrítve hoz el, éppen azt a problémát oldja meg, amit a megnövekedett igénybevétel felerősített: a gép ma már nem csak akkor jelez, ha baj van, hanem előre figyelmeztet, ha eltömődés vagy rendellenes energiafogyasztás jelei mutatkoznak. Ez a valós idejű visszajelzés új, eddig nem létező karbantartási kultúrát teremt, amelyben a gép már nem passzív eszköz, hanem aktív jelzőrendszer.

Mai világunkban tehát a karbantartás nem havonta elvégzendő rutin, hanem a készülékek működésének egyik alappillére. A mosógép és a mosogatógép ma még inkább a lakás infrastruktúrájának szerves része, és ahogy az infrastruktúra tönkremegy, ha nem gondozzák, úgy ezek a gépek is gyorsabban károsodnak, ha a napi terhelés mellett nem kapják meg a gyári ajánlások szerinti tisztítást és kezelést.

„A modern háztartás működését ma ezek a gépek tartják mozgásban”

– fogalmaz Kékesi Martin, az LG háztartási elektronikai termékspecialistája.

„Ahhoz, hogy megbízhatóak maradjanak, a szakszerű tisztításuknak is ugyanolyan rendszeressé kell válnia, mint magának a használatnak.”


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

Elindult az Adni Öröm! – több ezer önkéntes várja az adományokat országszerte

Elindult az Adni Öröm! adománygyűjtő akció személyes gyűjtési szakasza: 2025. december 11. és 16. között több ezer önkéntes várja a vásárlók tartósélelmiszer-felajánlásait a kijelölt SPAR áruházakban és az összes INTERSPAR-ban.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a SPAR Magyarország idén is azon dolgozik, hogy az ünnep melege a legnehezebb sorsú emberekhez is elérjen. A vevők a kasszák után adhatják át a megvásárolt élelmiszereket az önkénteseknek, akik gondoskodnak arról, hogy a csomagok még karácsony előtt eljussanak a rászorulókhoz.

 

 „Az Adni Öröm! a Magyar Máltai Szeretetszolgálat legnagyobb adománygyűjtő akciója, amelyben idén is több ezer önkéntesünk vesz részt országszerte. Ők azok, akik nap mint nap ott állnak az üzletekben, fogadják a vásárlók felajánlásait, a raktárakban csomagolnak, és sokszor személyesen viszik el az élelmiszert a rászoruló emberekhez. Minden adomány számít, a tésztától és konzervektől kezdve, az étolajon át az apróbb édességekig, minden támogatás valódi segítség”

– mondta Romhányi Tamás, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kommunikációs vezetője.

Az idei Adni Öröm! kampány arra hívja fel a figyelmet, hogy néhány adományozásra megvásárolt termék nem csupán segítséget jelent, hanem valódi ünnepi melegséget ad egy nehéz helyzetben élő embernek, hiszen az adományok mögött mindig ott van a személyes törődés ereje, amely sokszor nagyobb ajándék, mint maga az élelmiszer. A kampány vizuális világa is ezt az üzenetet hordozza: a Máltai doboz nem csupán élelmiszert tartalmaz, hanem fényt, reményt és az emberi törődés melegét is.

 „Stratégiai partnerünkkel, a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal 29. alkalommal indítottuk el az Adni Öröm! adománygyűjtő akciót. A közösen végzett munka évről évre bizonyítja, hogy az apró figyelmességek ünnepet tudnak teremteni azoknak, akiknek a legnagyobb szükségük van rá. Arra biztatjuk vásárlóinkat, hogy ha lehetőségük engedi, csatlakozzanak ehhez az összefogáshoz. Egy-egy darab tartósélelmiszer többet hordoz, mint hinnénk: a figyelem és az emberség erejét”

– emelte ki Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.

A rászoruló családok számára a legnagyobb segítséget a száraztészták, rizs, konzervek, étolaj, cukor, liszt, bébiételek, instant levesek, allergénmentes termékek, valamint kisebb édességek és ünnepi nassolnivalók jelentik. A beérkező élelmiszereket a Magyar Máltai Szeretetszolgálat raktáraiban önkéntesek válogatják és csomagolják. A gondosan összeállított csomagokat pedig még karácsony előtt eljuttatják nehéz sorsú családokhoz, idősekhez, betegekhez és mozgásukban korlátozott emberekhez.

A személyes adományozás mellett 2025. november 28. és december 16. között adománykártyák is vásárolhatóak a kijelölt SPAR és INTERSPAR üzletekben. Az adománykártyák 1 000, 3 000, 5 000 és 10 000 forintos értékben érhetőek el, az INTERSPAR kasszáknál pedig idén egy új, 399 forintos címlet is kapható, amely 2025. december 31-ig érhető el. Online adományozásra is van lehetőség, tetszőleges összeggel: https://adomanyozz.hu/gyujtes/adniorom2025.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

A szakirányú továbbképzés mellett már modulonként is elvégezhető a Széchenyi István Egyetem pilótaképzése

A tavaszi félévben ismét elindul a győri Széchenyi István Egyetem légijármű-üzemeltetési szakmérnök és légijármű-üzemeltetési szakember képzése.

A rugalmasabb időbeosztás érdekében az intézmény a – már diplomával rendelkezőknek meghirdetett – két szakirányú továbbképzés mellett részismereti (mikrotanúsítványos) képzésenként is elindítja a magyar- angol nyelvű programot. Utóbbi esetében nem feltétel a felsőfokú végzettség, és modulonként szerezhető meg a képesítés. A jelentkezési határidő mindkét esetben 2026. január 12.

A Széchenyi István Egyetemen idén szeptemberben indult el a pilótaképzés a diplomával  mérnöki végzettséggel rendelkezők számára „légijármű-üzemeltetési szakmérnök”, a nem mérnöki diplomával rendelkezőknek pedig „légijármű-üzemeltetési szakember” elnevezéssel. A három féléves, angol nyelvű kurzus olyan szakmai partnerekkel valósul meg, mint a Wizz Air légitársaság vagy a több mint két évtizedes tapasztalattal rendelkező Fly-Coop Kft. Az elméleti oktatás pénteki és szombati napokon Győrben történik, míg a gyakorlat, vagyis a repülés az ország számos repterén – köztük Fertőszentmiklóson, Péren, Budaörsön, Kadarkúton és Lipóton –, igazodva a hallgatók igényeihez. Emellett a pilótajelöltek szimulátoron is végeznek feladatokat, elsősorban a váratlan helyzetekre való felkészülés érdekében.

„Az első felvételi időszak tapasztalatai azt mutatták, hogy sok jelentkezőnek nehézséget okoz a másfél éves program intenzív időbeosztása, amely során egymotoros, majd kétmotoros géppel, nappal, később éjszaka, rossz látási körülmények között is meg kell tanulniuk biztonságosan repülni. Ezért az egyetem vezetésével, illetve az intézmény Felnőttképzési és Kompetenciafejlesztési Központjával kidolgoztuk programunk moduláris változatát”

– fogalmazott dr. Teschner Gergely egyetemi docens, a képzés szakfelelőse.

A Széchenyi István Egyetem pilótaképzése során a hallgatók több száz órát repülnek tapasztalt oktatók segítségével.

Hozzátette, ennek lényege, hogy a tudásanyag egymásra épülő modulonként is elsajátítható, így mindenki a saját tempójában, illetve időbeosztásában haladhat. Ez utóbbi részismereti (mikrotanúsítványos) képzések formájában valósul meg, tehát itt nem feltétel a diploma, akár érettségi birtokában is elvégezhető. Az első modul a „magánpilóta szakszolgálati engedély megszerzésére irányuló képzés (Private Pilot License – PPL)”, amely önmagában is teljesíthető, és amely a kis, egymotoros gépek vezetésére készíti fel a jelentkezőt.

„Fontos tudni, hogy a felvétel egyik feltétele az angol nyelvtudás, amit nem nyelvvizsgával kell igazolni, hanem elbeszélgetést tartunk. A bejutáshoz 1. osztályú orvosi minősítés szükséges az egészségügyi alkalmassági vizsgálaton, de aki csak az első modult, vagyis a PPL-t szeretné elvégezni, annak 2. osztályú minősítés is elégséges. A jelentkezési határidő mindkét esetben január 12., így még le tudjuk bonyolítani a vizsgálatokat a február 1-jei kezdés előtt”

– említette a szakvezető. Kiemelte, aki a teljes – akár a moduláris, akár a három féléves – képzési programot elvégzi, bármely légitársaságnál munkát tud vállalni pilótaként, azonban az egyetem és a Wizz Air együttműködése értelmében utóbbinál soron kívüli elhelyezkedési lehetőséghez jut.

A légijármű-üzemeltetési szakmérnök, illetve szakember szakirányú továbbképzés tandíja 95 ezer euró, vagyis mintegy 37 millió forint, amely az elméleti oktatás mellett a 205 óra repülési gyakorlatot és a vizsgák díjait is magában foglalja. A magánpilóta szakszolgálati engedély megszerzésére irányuló, egy féléves kurzus költsége 13200 euró (mintegy 5 millió 150 ezer forint), amely az elmélet és a vizsgák mellett 45 repülési órát tartalmaz. Aki a teljes moduláris képzést elvégzi, mintegy 50 órával repül többet, mint aki a szakirányú továbbképzést választja. A képzési díj mindkét esetben 45 éves korig kamatmentes diákhitelből is finanszírozható. További információk: nextgenlearn.sze.hu; felveteli.sze.hu.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss