Zöld
Energiatudatosan hasít a UPS
Egyaránt előnyös a villamos hálózat és az eredményesség szempontjából
A jelenlegi állás szerint az adatközpontok piacán exponenciális növekedésre lehet számítani.
Ez nem egy új keletű felismerés. A Microsofttól és az Amazon Web Services-től kezdve, a Google-ig vagy az Apple-ig, a technológia nagyágyúi szüntelenül keresik a telephelyeket és a biztonságos finanszírozást, hogy újabb és újabb adatközpontokat nyithassanak. Ha csak az elmúlt évet nézzük: az Amazon és a Google több új adatközpontot nyitott meg, mint bármely másik internetes vagy felhőszolgáltató.
Az adatközpontok robbanásszerű terjedése az egész világon nagyrészt annak köszönhető, hogy a csatlakoztatott eszközök száma tízszeresére nőtt, és a becslések szerint 2022-ig eléri a 28,5 milliárdot. A Synergy kutatásai szerint a ma létező 430 hyperscale adatközpont mellett további 132 van tervezési vagy építési fázisban, főként a felhő- és internetszolgáltatások iránti folyamatosan növekvő kereslet kielégítésére.
A nagyobb és jobb adatközpontok iránti kereslet növekedésével azonban van egy nem is olyan kis gond: a hyperscale adatközpontok környezeti hatása. Jelenleg az adatközpontok villamosenergia-felhasználása a világ teljes villamosenergia-felhasználásának a 3%-át teszi ki, és meghaladja Nagy-Britanniáét. Az adatközpontok globális szinten az üvegházhatást okozó összes gázkibocsátás 2%-áért felelősek.
A közelmúltban előtérbe került a szélesebb körű energiavitában annak kérdése, hogy hogyan befolyásolják az adatközpontok a globális villamosenergia-szükségletet. A főbb szereplők többsége már tett lépéseket a káros hatások ellen. A Microsoft például a közelmúltban egy tiszta energiát használó adatközpontot telepített az Északi-tengerbe, többek között a hűtési költségek csökkentése céljából. Egy kevésbé extravagáns utat járva az Apple – több mint egy évtizede tett ígéretéhez híven – kizárólag megújuló energiát használ az adatközpontjaiban.
A megújuló energiaforrások felhasználásával sok szervezet jelentős lépést tett az adatközpontok környezeti hatásának csökkentésére, azt azonban gyakran nem veszik figyelembe, hogy a megújuló energia nem folytonosan elérhető. Mivel az adatközpontoknak állandó és megbízható energiaellátásra van szükségük ahhoz, hogy biztosítani tudják a kritikus fogyasztók folyamatos rendelkezésre állását és teljes körű védelmét, elengedhetetlen, hogy legyen más alternatíva is.
UPS-as-a-Reserve
A feszültségingadozások és a villamosenergia-szolgáltatás instabilitása csak úgy szüntethetők meg, azaz csak úgy állhat rendelkezésre minőségi villamosenergia, ha egyensúlyban van a villamos energiatermelés és fogyasztás. Ez a különböző megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználásával egyre nehezebb lesz. Erre a kihívásra válaszul a közelmúltban megjelent az UPS-as-a-Reserve néven ismert koncepció. A akkumulátorokban tárolt energia járulékos előnyeinek kihasználása révén egy modern UPS kifejezetten energiatudatossá válhat. Ezzel a tulajdonságával lehetővé teszi az adatközpont-üzemeltetők számára, hogy mivel képesek kiegyenlíteni a hálózati szintű kiegyensúlyozatlanságokat, támogassák a hálózatot, és segítsenek elkerülni a hálózati áramkimaradásokat.
Az UPS-as-a-Reserve még ahhoz is hozzájárulhat, hogy az UPS a beruházási költségek megtérülését követően bevételt termeljen. Az UPSaaR szolgáltatást használó adatközpont-üzemeltetők jelentős pénzügyi előnyökhöz juthatnak azáltal, hogy a szünetmentes tápegységük kapacitásának egy részét át tudják adni a hálózatnak, és részt tudnak venni a frekvenciaszabályozásban. Az UPSaaR alkalmazása éves szinten a hálózat rendelkezésére bocsátott megawattonként több tízezer euró megtérülést jelent.
Mindezt hogyan?
Az UPS-as-a-Reserve szolgáltatás lehetővé teszi az adatközpont-üzemeltetők számára, hogy részt vegyenek a nagy értékű frekvenciaszabályozási piacon. A UPS képes reagálni a hálózati frekvenciaváltozásokra, áramkimaradás esetén felhasználhatóvá teszi az akkumulátorokban tárolt energiát, hogy szabályozza az általa táplált fogyasztó teljesítményfelvételét és a hálózati villamosenergia-szükségletet, hogy a reakciója a terhelés szintjétől függetlenül gyors és pontos legyen. Ennek eredményeképpen az adatközpont-üzemeltetők támogathatják a hálózat frekvenciaszabályozási erőfeszítéseit, miközben további bevételekhez juthatnak, csökkentve az UPS TCO-ját és ár szempontjából versenyképesebbé téve az adatközpontot.
Sajnos egyelőre nem minden UPS-rendszer támogatja a UPSaaR technológiát. Ha azonban az adatközpontok száma továbbra is a várt mértékben növekszik, akkor az iparági vezetők számára elsődleges kell legyen, hogy teljes körűen kihasználják a legújabb UPS technológiákat. Ha visszakerül az ellenőrzés az adatközpontok kezébe, és az adatközpontok segítenek az energiaszolgáltatóknak egyensúlyban tartani a villamosenergia-termelést és fogyasztást, az adatközpont-ipar hosszú távon pozitív hatást tud és fog gyakorolni saját ökológiai lábnyomára és eredményére.
Ha többet szeretne megtudni az Eaton minőségi energiaelosztási és áramellátási megoldásairól, kérjük látogasson el a www.eaton.hu weboldalra. A legfrissebb hírekért látogasson meg minket a Twitter-en a @ETN_EMEA címen, vagy keresse fel az Eaton LinkedIn cégoldalát.
Zöld
Jöhetnek a papírpalackok
Radikális karbonlábnyom-csökkentést hozhat az ipari méretű papírpalack-gyártás.
A globális bor-, szesz- és élelmiszeripar egyre nagyobb nyomás alatt áll, ami a csomagolást illeti. Az üveggyártás akár 1500°C-os, jellemzően fosszilis energiával fűtött kemencéket igényel, az elmúlt évek energiaválságai, költségemelkedése és alapanyag-hiánya azonban erősen sújtotta ezt az iparágat.
Ezzel párhuzamosan, számos piacon szigorodnak a kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) szabályok, amelyek szerint a vállalatoknak fizetniük kell csomagolásuk környezeti hatásaiért; – a nehéz anyagok, mint az üveg, ebben a rendszerben az egyik legköltségesebb kategóriának számítanak.
Továbbá a kiskereskedők és a vásárlók is egyre jobban odafigyelnek arra, hogy egy-egy termék milyen karbonlábnyommal kerül a polcokra. Az alkoholtartalmú italok márpedig a bolti csomagolások összes környezeti hatásának mintegy harmadáért felelősek, döntően az üvegpalackok miatt. A fiatal Z és Y generációk ezeket ráadásul egyre inkább a klímavédelmi tétlenség jelképének, nem pedig minőségi jegynek tekintik, ezért a csomagolás a márkák látványos eszköze lehet a klímatudatosság kommunikálására is.
Könnyű, környezetbarát és ipari méretekben gyártható
Erre a kihívásra ad megoldást a brit Frugalpac. A vállalat száz százalékban újrahasznosított kartonpapírból készülő Frugal Bottle palackjai jelenleg az egyetlen kereskedelmi forgalomban kapható papírpalackok a piacon. Ez a csomagolás az átlagos, majdnem fél kilós 750 ml-es palack súlyát 100 gramm alá csökkenti, miközben 76 százalékkal alacsonyabb a víz-, és 84 százalékkal kisebb a karbonlábnyoma egy-egy terméknek.
A cég első gépeivel 2020 óta már 4 millió ilyen papírpalack készült, amelyek közel 1400 tonna szén-dioxid-kibocsátás megtakarítását tették lehetővé. A berendezés új generációját pedig már úgy tervezték, hogy kiküszöbölje a globális sorozatgyártás eddigi akadályait is: elődeinél gyorsabb, skálázhatóbb és megbízhatóbb megoldást nyújt.
Az új gépsor a korábbi kapacitás több mint ötszörösével üzemel, és évente mintegy 14 millió papírpalack előállítására képes. Ennek a rendszernek a központi technológiai platformját, az automatizálási architektúrát, a hajtásokat és az adatátláthatósági rendszereket a Siemens szállította.
A papírpalackba csomagolt borok, szeszes italok és olajok már több áruházlánc polcain megtalálhatóak Nagy-Britanniában és Németországban, valamint az Egyesült Államokban és Kanadában is. Egyes partnerek a saját telephelyükön végzik a papírpalackok gyártását, így az üres üvegpalackok szállításából eredő karbonkibocsátás is megspórolható.
A technológia július közepén, Manchesterben, a Transform 2026 konferencián is megtekinthető lesz.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
Valós idejű egyedfelismerés a természetvédelem szolgálatában
Új fejlesztés teszi lehetővé az állatok azonosítását drónokról is. Gyors, pontos és terepi alkalmazásra is alkalmas egyedfelismerő algoritmust fejlesztettek az ELTE biofizikusai.
Az MTA–ELTE „Lendület” Kollektív Viselkedés Kutatócsoport, a Max-Planck Kutatóintézet és a Stuttgarti Egyetem együttműködésében született RAPID rendszer képes valós időben azonosítani mintázott állatok egyedeit akár drónokról is. Az új módszer jelentős előrelépést jelent az egyedi viselkedés vizsgálata és a természetvédelmi monitorozás területén.
Az állatok egyedi azonosítása kulcsfontosságú feladat az ökológia és a viselkedéskutatás területén, ugyanakkor a terepi megfigyelések során hosszú ideig csak szakértők manuális munkájára lehetett támaszkodni. A mesterséges intelligencia és a számítógépes látás fejlődésével azonban lehetővé vált, hogy ezt a feladatot automatizált rendszerek végezzék el. A jelenlegi megoldások többsége ugyan nagy pontosságot ér el, de gyakran nem alkalmas valós idejű működésre vagy terepi, korlátozott kapacitású eszközökön való alkalmazásra. Erre a kihívásra ad választ a RAPID (Real-time Animal Pattern re-Identification on edge Devices) nevű új algoritmus, amelyet Zábó András és Nagy Máté, az MTA–ELTE „Lendület” Kollektív Viselkedés Kutatócsoport munkatársai, valamint Aamir Ahmad, a Max Planck Intézet és a Stuttgarti Egyetem kutatója fejlesztett.
A RAPID különlegessége, hogy képes valós időben működni: egy hagyományos számítógépen másodpercenként 40–60, míg kisebb, beágyazott eszközökön – például drónokon – akár 10 egyed azonosítására is képes. Ez azt jelenti, hogy a rendszer nemcsak utólagos képfeldolgozásra használható, hanem valós időben történő megfigyelések során is, például autonóm drónrendszerek részeként.
Az algoritmus működésének alapja a mintázott állatok egyedi megjelenése: a zebrák csíkjai, a zsiráfok foltjai vagy a jaguárok mintázatai egyedenként különböznek, hasonlóan az emberi ujjlenyomatokhoz. A RAPID ezeket a vizuális jellegzetességeket elemzi, és egy korábban felépített adatbázishoz hasonlítja, így azonosítja az adott egyedet.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
Kiderült, hogyan lennének energiahatékonyabbak a vállalkozások
Hatékonyabb gépek, intelligens világítás és termosztátok – ezek a leggyakoribb lépések az energiafogyasztás csökkentésére a Schneider Electric felmérésében részt vevő vállalkozások körében. A kutatásból kiderült az is, hogy a relatív többségük a szigetelést tartja a leghasznosabb energiahatékonysági fejlesztésnek, ugyanakkor ötödük már teljeskörű energetikai korszerűsítést valósított meg az épületeinél az elmúlt öt évben.
A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata felmérésében részt vevő hazai vállalkozások több mint kétharmada jelezte, hogy az energiafogyasztásuk csökkentése érdekében lecserélték a gépeiket hatékonyabb berendezésekre és a jövőben is ilyenek beszerzését tervezik. Közel kétharmaduk pedig intelligens világítás és intelligens termosztátok telepítésével mérsékelte fogyasztását, a válaszadók 56 százaléka pedig a benti hőmérséklet csökkentésével. A stratégiai gondolkodás terjedésére utal, hogy a kutatásban részt vevő vállalkozások közel negyede számolt be arról, hogy energiamenedzsment, vagy épületfelügyeleti rendszert is telepített.
Ezek az eredmények is mutatják, hogy az energiafogyasztás és a hozzá kapcsolódó költségek kezelése egyre több cég számára kiemelt fontosságú feladat. Ez érthető is, ugyanis egy jelentősebb áramár-emelkedés a válaszadók közel kétharmadát sodorná nehéz helyzetbe, míg 8 százalékuk esetében már egy kisebb mértékű drágulás is sokat rontana a helyzeten.
Hatalmas előnyt jelent az épületek okosítása
Az energiahatékonysági beruházások közül a relatív többség (48 százalék) a szigetelést tartja a leghasznosabbnak. A fűtési rendszerek cseréjét, a nyílászárók cseréjét, illetve energiamenedzsment rendszer telepítését egyaránt 12 százalék jelölte meg a leghasznosabb lépésként, míg a hatékonyabb gépek beszerzése és épületfelügyeleti rendszer alkalmazása 8-8 százalék számára jelenti a legcélszerűbb megoldást.
Az energiahatékonyság beruházás megvalósító cégek a szigetelésben bíztak leginkább, a felmérésben részt vevők 56 százalékánál történt ez meg.
„Érdemes tisztában lenni azzal, hogy az épületek okosításával szinte ugyanakkora energiamegtakarítás érhető el, mint a szigeteléssel, viszont érezhetően alacsonyabb költségen. A növekvő tudatosságot jelzi, hogy a felmérésünkben részt vevők közel negyede teljeskörű energetikai korszerűsítést valósított meg. Emellett a vállalkozások ötöde új épületfelügyeleti vagy energiamenedzsment rendszert vezetett be és ugyanekkora azok aránya is, ahol a teljes épületgépészet felújítása megtörtént az elmúlt öt évben”
– mondta el Géczy Áron a Schneider Electric marketing igazgatója.
A magas költségek és a hosszú megtérülési idő a fő akadályok
A legnagyobb kihívásnak a magas költségeket (48 százalék), illetve a túl hosszú megtérülési időt (32 százalék) tartják a kutatásban részt vevő vállalkozások az energiahatékonysági projektek kapcsán. A megfelelő partner vagy kivitelező megtalálása 16 százalék szerint jelenti a legnagyobb akadályt, 4 százalék pedig a leginkább megfelelő megoldás kiválasztásához szükséges szakértelem cégen belüli hiányát emelte ki. Ennek fényében kevésbé meglepő, hogy a kutatás során a válaszadók 40 százaléka jelezte, hogy az elmúlt öt évben nem valósított meg semmilyen energiahatékonysági fejlesztést.
„Bár jól láthatóan foglalkoztatja a vállalkozásokat az energiafogyasztásuk és az áramköltségek alakulása, egyelőre több tényező is akadályozza, hogy valóban tartós eredményeket hozó fejlesztéseket valósítsanak meg. Pedig a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy nagyon komoly előnyökkel jár egy ilyen beruházás. Egy hazai kiskereskedelmi láncnál például azt tapasztaltuk, hogy csak a mérés 30 százalék körüli energiamegtakarítást tud előidézni. A Schneider Electric arra is gondolt, hogy az eszközök és megoldások mellett tanácsadással is támogassa a hazai vállalkozásokat. Az EcoConsult energiaauditunk abban segít, hogy a létesítmények energiahatékonyabban, megbízhatóbban és költséghatékonyabban működjenek. A szolgáltatás révén jelentős, akár 30 százalékos energiamegtakarítás érhető el, 2-3 év alatt megtérülő beruházással”
– tette hozzá Géczy Áron.
Már a tervezésnél is energiahatékonyságra és fenntarthatóságra kell törekedni
A Schneider Electric kutatásában rákérdezett arra is, hogy milyen szempontoknak kellene érvényesülniük az új ipari és kereskedelmi ingatlanok tervezésénél. A válaszadók ebben az esetben is több opciót is megjelölhettek, amelyek közül a fenntarthatóság és energiahatékonyság bizonyult a legnépszerűbbnek (84 százalék), míg a fejlett energiamenedzsment és épületfelügyeleti megoldások alkalmazását a felmérésben részt vevők közel kétharmada emelte ki. Az energiabiztonság 44 százaléknál szerepelt a fő tervezési szempontok között, a kényelem és dizájn pedig alig több mint a válaszadók tizedénél.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
Friss stratégiával, arculattal és új irodával lép szintet a DVM
-
Egészség2 hét ago
Mit (t)egyek, hogy jól (l)egyek? – Egészséges étkezés a táplálkozási trendek bűvkörében
-
Okoseszközök2 hét ago
Így alakul a jövő: hét éves a Galaxy kihajtható innovációja
-
Egészség2 hét ago
Hűs menedék vagy látszatmegoldás? – Az irodai munkavégzés láthatatlan nyári veszélyei
-
Gazdaság2 hét ago
Szintet lép a hálózati kapacitás kihasználása – összefogott a Schneider Electric és a Kraken
-
Ipar2 hét ago
Ellenállóbb áramhálózati működés
-
Ipar2 hét ago
24 milliárd forint értékben érkezett kérelem a Kamara mellett működő Teljesítésigazolási Szakértői Szervhez a második negyedévben
-
Tippek1 hét ago
Guruló szabadság: így közlekedjünk bérelt autóval a nyaralás alatt







