Zöld
Még fenntarthatóbbá válnak az emissziómentes járművek
A Continental emissziómentes mobilitással kapcsolatos tevékenységei teljes mértékben karbonsemlegessé fognak válni 2022-re világszerte a „Karbonsemlegesség az emissziómentes járművekhez“ program részeként
A Continental a járműbeszállító ipar egyik legátfogóbb fenntarthatósági ütemtervét tűzte ki maga elé, amivel egy új globális ipari értékrendszer alapjait fekteti le.
Az ütemterv egy része az emissziómentes járművekkel foglalkozik: 2022-től kezdve a Continental az emissziómentes személygépkocsikkal, buszokkal, vonatokkal és egyéb járművekkel kapcsolatos globális tevékenységeit karbonsemlegessé fogja tenni. A program a vállalat gyártási folyamatira, valamint azok további felhasználási szakaszaira, és a használat utáni újrahasznosításra terjed ki. Ezáltal a technológiai vállalat hozzájárul ahhoz, hogy az iparág teljességgel karbonsemlegessé tehesse az emissziómentes mobilitást.
A „Karbonsemlegesség az emissziómentes járművekhez” elnevezésű programmal a Continental tovább erősíti amúgy is előkelő pozícióját az emissziómentes mobilitás növekedési piacán. A karbonsemleges járműveket érintő kezdeményezés csak egy a Continental fenntartható üzleti gyakorlatokra vonatkozó, átfogó ütemtervének első lépései közül, melynek célja a 100%-os szén-dioxid-semlegesség, a 100%-os emissziómentes mobilitás és ipar, a 100%-os körforgásos gazdaság és a 100%-osan felelősségteljes értékláncok elérése és felállítása – és mindezt legkésőbb 2050-ig.
„Az ambíciózus fenntarthatósági ütemtervünkkel egyértelműen azt a célt tűztük ki, hogy egy fenntartható gazdaságot hozzunk lére. Ez számunkra, és az egész mobilitási ágazat számára egy meghatározó mércét jelent. Bár nincs még meg az összes megoldás, egy keretrendszert alakítunk ki saját magunk, és partnereink számára. A fenntarthatóság már régóta az innováció egyik kulcsfontosságú mozgatórugója a Continentalnál, de most egy újabb nagy lépést teszünk előre, és mindezt stratégiánk szerves részévé tesszük. Az ütemtervünk olyan szilárd fenntarthatósági alapokat fektet le, amelyek egyedülállónak számítanak a beszállítóiparon belül. Mindez pedig hozzá fog minket segíteni ahhoz, hogy további nyereséges növekedésre és versenyelőnyre tegyünk szert”
– mondta Dr. Ariane Reinhart, a Continental igazgatótanácsának emberi erőforrásokért és fenntarthatóságáért felelős tagja. Majd hozzátette:
„A fenntartható gazdálkodásé a jövő. A stratégia egyszerre egy belső attitűdöt és egy előremutató gondolkodásmódot fejez ki. Éppen ezért a kapcsolódó mérföldkövek már egyértelműen összekapcsolásra kerültek az igazgatótanács és a menedzserek hosszú távú javadalmazási rendszerével.”
Tudatos előrelépés a holnap mobilitásáért
A Continental „Karbonsemlegesség az emissziómentes járművekhez” programja áthidalja az emissziómentes mobilitás és a szén-dioxid-semlegesség, azaz két egymástól függő koncepció közötti szakadékot. A kipufogógáz-kibocsátás (azaz közvetlen meghajtásból eredő kibocsátás) nélküli járművekkel létrehozott emissziómentes mobilitásnak egyúttal szén-dioxid semleges mobilitást is kell jelentenie.
„A karbonsemleges mobilitáshoz vezető út egy sprint és egy maraton keveréke”
– mondja Dr. Steffen Schwartz-Höfler, a Continental fenntarthatóságért felelős vezetője.
„Sprint abban az értelemben, hogy a teljes emissziómentes jármű üzletágat világszerte karbonsemlegessé kell tenni, és egy maratoni futás annak a technológiai fejlesztésnek a szempontjából, amire az emissziómentes mobilitás gyorsan növekvő jövőbeni piacának támogatásához szükség van.”
A program a Continental átfogó klímastratégiájának része.
- a) 2020-tól a vállalat által beszerzett összes villamos energiának megújuló forrásból kell származnia.
- b) 2040-re valamennyi gyártási folyamatnak karbonsemlegessé kell válnia.
- c) Legkésőbb 2050-re a Continental célja, hogy teljes tevékenységét érintően karbonsemlegessé váljon, az értéklánc egyik végétől a másikig.
A Continental klímacéljai összhangban vannak a Párizsi egyezményben foglalt célkitűzésekkel, és ezeket a független Tudományos Alapú Célkitűzések kezdeményezés (SBTi) is hivatalosan jóváhagyta.
„Ahhoz, hogy elérjük a párizsi klímacélokat, két dologra van szükség: az emissziómentes mobilitásra való teljes átállásra, valamint a teljesen karbonsemleges gazdálkodásra”
– magyarázza Dr. Schwartz-Höfler.
A mobilitási tanulmány alátámasztja, hogy szükség van az elektromos mobilitás elfogadását segítő programokra
A Continental legfrissebb mobilitási tanulmánya megerősíti azt, hogy egy egyre növekvő tendencia mutatkozik az emissziómentes elektromos mobilitás irányába. Németországban, ahol azonban továbbra is fennállnak olyan akadályok, amelyek lassítják, de nem állítják le az elektromos mobilitás felé való haladást, jelenleg minden harmadik ember tudja elképzelni, hogy elektromos autót vásároljon. Kínában, amely a világ legnagyobb autópiacát mondhatja magáénak, az emberek 86%-a gondolkozik így. Azonban a kibocsátásmentes vezetést mostanáig gyakran érte az a kritika, hogy a jármű alkatrészeinek előállítása jelenleg nem szén-dioxid semleges. Jelenleg Németországban az emberek egyharmada állítja, hogy ilyen, vagy ehhez hasonló okok miatt nem gondolkozik elektromos autó vásárlásán, és sokan kételkednek abban, hogy a technológia valóban környezetbarát lenne. Franciaországban a megkérdezettek negyede gondolja ugyanezt. Az Egyesült Államokban, Japánban és Kínában azonban teljesen más a helyzet. Ezekben az országokban sokkal kisebb az aránya azoknak, akik kételkednek az elektromos autók ökológiai teljesítményében, az Egyesült Államokban ez 11%-ot, de Japánban például már csak 1%-ot jelent. A „Karbonsemlegesség az emissziómentes járművekhez” programjával a Continental segít abban, hogy ezek a fenntartások eltűnjenek.
Kulcsfontosságú első lépés: „negatív emisszióval” semlegesíteni a CO2-kibocsátást
A „Karbonsemlegesség az emissziómentes járművekhez” program részeként az emissziómentes járművekkel közvetlenül kapcsolatos tevékenységek 2022-től kezdve teljesen karbonsemlegesek lesznek. Az emissziómentes járművek kategóriájába az elektromos autók, valamint egyéb közlekedési eszközök, például hidrogén üzemanyagcellás járművek és villamosok tartoznak. Az első lépésben a szén-dioxid kibocsátás semlegesítése az egyenlő mértékű, úgynevezett negatív emisszió generálásával fog történni. Ennek érdekében a nyersanyagok beszerzéséből és beszállításából, a vállalat saját termeléséből és a felhasználás végén történő újrahasznosításból származó összes kibocsátást ugyanolyan mértékben semlegesítik.
A semlegesítés főként fák ültetéséből, és további, az ökoszisztéma helyreállításával kapcsolatos egyéb lehetőségekből fog állni. Ezek a megoldások és módszerek jelenleg értékelés alatt állnak, de mindenképpen nettó karbonsemlegességhez fognak vezetni. A semlegesítést a legfrissebb fenntarthatósági jelentésben és az éves jelentésben szereplő hitelesített CO2 adatok alapján számítják ki. A program partnereit a következő év során, kellő körültekintés után fogják kiválasztani.
Zöld
Újabb fontos mérföldkövek a Schneider Electric fenntarthatósági programjában
Az idei második negyedév végére átlépte az egymilliót azok száma, akik részt vettek a Schneider Electric energiamenedzsment képzésében.
A cég megoldásai révén az ügyfeleknél elkerült CO₂-kibocsátás mértéke pedig már meghaladta a 700 millió tonnát. A vállalat 1000 legnagyobb beszállítója a Zero Carbon Project kezdeményezés keretében már közel felével csökkentette CO₂-kibocsátását.
Újabb fontos mérföldkőhöz ért a Schneider Electric fenntarthatósági programja az idei második negyedévben. Az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat megoldásai révén már 734 millió tonna CO₂-kibocsátás elkerülésében segítette ügyfeleit. További kiemelkedő eredmény, hogy a cég által szervezett energiamenedzsment képzéseken résztvevők száma átlépte a célként megfogalmazott egymilliót (1.017.704), ami különösen fontos a sikeres energiaátmenet és a fiatalok ezen folyamatba történő bevonása miatt.
A Schneider Electric 2021-ben indította el a 2025-ig tartó Schneider Sustainability Impact (SSI) kezdeményezést, melynek keretében 11 globális és több mint 200 helyi célkitűzést fogalmazott meg. A cég folyamatosan méri és publikálja az elért eredményeket. Az idei második negyedév végére a célkitűzések megvalósítását mérő skálán 8,06-os értéket ért el a társaság a 2025 első negyedévi 7,95-ös után.
A vállalat kiemelt figyelmet fordít ellátási lánca dekarbonizációjára is, ennek érdekében indította el Zero Carbon Project kezdeményezését. A 2021-ben elrajtolt program eredményeként a második negyedév végére a társaság 1000 legnagyobb beszállítójának működésből adódó CO₂-kibocsátása már 48 százalékkal csökkent, és mindössze két százalékponttal marad el az év végi célkitűzéstől.
A második negyedéves fenntarthatósági erőfeszítések eredményeként a Schneider Electric által használt elsődleges és másodlagos csomagolás 81 százalékánál már nem alkalmaztak egyszerhasználatos műanyagot, helyette újrahasznosított kartonpapírral oldották meg ezt a feladatot. A cég termékeiben használt „zöld” alapanyagok aránya pedig elérte a 41 százalékot.
Globális elismerések és helyi eredmények
Az idei második negyedév fontos történése volt, hogy a TIME magazin és a Statista ismét a világ legfenntarthatóbban működő cégének választotta a Schneider Electricet, ezzel a vállalat két egymást követő évben érdemelte ki ezt az elismerést. A Corporate Knights az „Európa legfenntarthatóbb vállalata” címet ítélte oda a társaságnak a fenntarthatósági törekvések területén betöltött vezető szerepe miatt.
Fontos helyi kezdeményezések is mutatják az SSI program hatásait. A Bangladesben lévő Cox’s Bazarban digitális iker technológia alkalmazásával oktattak napelemrendszerek javítására és e-hulladék-újrahasznosítására otthonaik elhagyására kényszerült közösségeket. A „Conserve My Planet” program gyakorlati projektek révén vonja be a diákokat Indiában, Kenyában, Vietnámban és Thaiföldön a fenntarthatósági törekvésekbe. Brazíliában pedig hordozható oktatópanelek segítségével nyújtottak megújuló energiával kapcsolatos oktatást börtönben lévő fiataloknak, támogatva ezzel a reintegrációt és növelve a visszaesés elkerülésének esélyét. Ezek a kezdeményezések mind azt mutatják, hogy amikor az oktatás, a technológia és a megfelelő célok találkoznak, akkor lehetségessé válik a rendszerszintű változás.
„Jövőformáló vállalatként és a világ legfenntarthatóbb cégeként hisszük, hogy az oktatás az egyik leghatékonyabb hajtóereje a hosszú távú átalakulásnak. Az, hogy az energiamenedzsment képzésben résztvevők száma átlépte az 1 milliót, büszkévé tesz minket és emlékeztet arra, hogy mire lehet képes az ember, ha a célok és a tenni akarás találkoznak. A 2021–2025-ös „Schneider Sustainability Impact” programunkból még hat hónap van hátra, és a prioritásunk egyértelmű: határozottan felgyorsítani a megvalósítást és tartós hatást elérni”
– mondta el Esther Finidori, a Schneider Electric fenntarthatósági igazgatója.
A Schneider Electric második negyedéves SSI jelentése itt érhető el.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
A klímaváltozás egyik építészeti válasza a tetőn születik
Esztergomban bezöldült egy iskolatető. A legkorszerűbb technológiával épült zöldtető hűt, szigetel, energiát takarít meg, közösségi teret ad, és díjat is nyert. A projekt a fenntartható építészet impozáns példája.
Az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium, közismertebb nevén „Franka”, felújítása során az új tornacsarnok tetejére épített, 2200 négyzetméteres intenzív zöldtető nemcsak esztétikai szempontból lenyűgöző, hanem kivitelezési minőségében is kiemelkedő teljesítmény. Ezt ismeri el a 2025-ös Év Tetője Nívódíj, amelyet a vízszigetelési munkákért felelős Balogh Szig-Bád Kft. kapott meg.
Ez a zöldfelület nem csupán fenntarthatósági szempontból fontos, hanem közösségi funkciót is betölt az intézménybe járók számára. A parkosított felületen körbejárható sétány, virágkazetták, füvesített területek, termokőris ülőbútorok és egy háromlépcsős, szabadtéri színpad is helyet kapott.
„A zöldtető egyértelmű válasz a klímaváltozásra, különösen a városi hőszigethatás elleni küzdelemben. Az viszont, hogy egy ilyen rendszer hosszú távon is működőképes legyen, elsősorban a vízszigetelésen múlik – ez a zöldtetők Achilles-sarka. Ezért kiemelt fontosságú, hogy a kivitelezéshez megbízható, gyökérálló, időtálló anyagokat használjanak. Büszkék vagyunk, hogy a Mapei megoldásaival jött létre ez a mestermunka”
– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.
Nem létezik okosabb és zöldebb megoldás
A zöldtetők előnyei egy hagyományos, kátránnyal fedett lapostetővel kontrasztban tűnnek ki a leginkább. A fekete kátránnyal szigetelt lapostetők hőcsapdaként viselkednek a forróságban: a sötét felület elnyeli a napsugárzást, amely hővé alakul, így a tető akár 70–80 °C-ra is felmelegedhet. A hő lefelé terjed az épületbe, különösen, ha a szigetelés nem megfelelő, és az így keletkező meleg bent is marad. Mivel a kátrány és a beton lassan hűl le, éjszaka sem csökken jelentősen a hőmérséklet, így a beltér fülledtté válik, megnő a hűtés energiaigénye, és hozzájárul a városi hőszigethatás kialakulásához – magyarázza Markovich Béla.
Ezzel szemben a zöldtető valóságos oázis. A tetőt borító növényzet és a termesztőközeg árnyékol, szigetel, és hőtárolóként is működik, csökkentve a nyári túlmelegedést és a téli hőveszteséget. Mindez nemcsak komfortosabb belső tereket, hanem alacsonyabb energiafogyasztást és rezsiköltséget is jelent. Egy átfogó amerikai kormányzati jelentés szerint egy középületre telepített zöldtető átlagosan 6,2 év alatt megtérül, miközben évente átlagosan 5,2 százalékos hozamot termel a tulajdonosának. Teljes élettartama alatt pedig a beruházás értékének több mint kétszeresét hozza vissza.
A zöldtetők funkcionálisan is sokat adnak a városi környezethez. Jelentősen csökkentik a csapadékvíz lefolyását, így tehermentesítik a túlterhelt csatornarendszereket – egy jól kialakított zöldtető akár 65 százalékkal is mérsékelheti a tetőről érkező víz mennyiségét. Emellett természetes módon hűtik a levegőt: a növényzet párologtatása érezhetően enyhíti a városi hőszigethatást. Ökológiai szempontból is előnyös megoldás, hiszen élőhelyet kínál beporzóknak és madaraknak, miközben védi a tetőszerkezetet az UV-sugárzástól és az időjárási szélsőségektől – így akár meg is duplázhatja annak élettartamát.
Árvíz a tetőn: így tesztelték a vízszigetelést
A zöldtetők egyik legnagyobb kihívása mindig is a vízszigetelés volt: az állandó nedvesség, a gyökérnyomás, a mechanikai terhelés és az időjárás együtt rendkívül komoly igénybevételt jelent. A projekt esetében ezt speciális vízszigetelési rétegrenddel, benne gyökérálló bitumenes lemezekkel valósították meg a Mapei szakértőinek segítségével.
„A zöldtető beázása nehezen javítható és költséges – biztosra kell menni. Ezért a vízszigetelés végső főpróbájaként egy árasztásos szivárgásvizsgálat során a frissen elkészült tetőfelületet szándékosan elárasztották vízzel. Aki ilyen próbát végez, az biztos lehet abban, hogy a felület hosszú távon is ellenáll az időjárásnak és a használatnak”
– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.
Az eljárás lényege, hogy a víz hosszabb ideig, jellemzően 24–72 órán át áll a tetőn, miközben a szakemberek megfigyelték, megjelenik-e bárhol szivárgás, nedvesedés vagy egyéb rendellenesség. Ez a legmegbízhatóbb és legszigorúbb vizsgálati módszer, hiszen már a legapróbb hibákat is képes felfedni.
A vízszigetelést követően történt meg a hőszigetelés, extrudált polisztirolhab (XPS) lemezek fektetésével, amelyek ellenállnak a nedvességnek és a terhelésnek. Innen már a növényzet kialakítását végző cég folytatta tovább a rétegrend kialakítását.
Tegyen egy virtuális sétát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium díjazott zöldtetőjén a Mapei referencia-kisfilmjével:
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
Kizöldíthető-e az energiaintenzív MI szerverek áramigénye?
A mesterséges intelligencia szolgáltatás áramigénye 2030-ra elérheti a globális összfogyasztás 3-4%-át is.
A mesterséges intelligencia (MI) szerverek áramigénye napjaink legdinamikusabban növekvő energiafogyasztási ágazatává teszik az MI fejlesztést és szolgáltatásokat, különösen a nagy nyelvi modellek (pl. GPT, Claude, Gemini) és más generatív MI rendszerek térnyerésének köszönhetően.
Jelenlegi áramigény egyetlen MI szerver-rendszer (OpenAI) 2024-es adataiból kiindulva úgy néz ki, hogy az OpenAI fejlesztése és adatokkal való folyamatos feltöltése 1-5 gigawattóra (GWh) áramot fogyaszt évente. Ezt nagyrészt a gyorsítókártyák áramfelvétele és a szerverrendszerek hűtése teszi ki. Az MI-szolgáltatások futtatása, az ún. inferencia (pl. csevegés, képgenerálás) szintén jelentős, több tíz–száz megawatt (MW), folyamatos terhelést jelent.
A fentiek alapján az OpenAI, a Microsoft Azure MI, a Google, vagy az Amazon regionális alközpontjai egyenként 100–500 MW-nyi beépített áramtermelő teljesítményt igényelnek, ezek pedig egyenként nagyerőműnyi áramtermelést.
Nem meglepő ezek után, hogy a globális MI-infrastruktúra (beleértve felhőszolgáltatókat) becsült áramtermelő kapacitásigénye 2024-ben elérte az 5 GW-ot. Összehasonlításképpen Magyarország csúcsidei áramfogyasztása 7,5 GW körül van.
Ez az áramigény növekedés szinte a semmiből jött pár év alatt, viszont nagyon is kézzelfogható és kalkulálható lesz a jövőben. A Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency) becslése szerint 2030-ban a szükséges új áramtermelő kapacitások elérik a 100 GW-ot is, ami hússzoros növekedés lenne a 2024-es helyzethez képest.
Hogyan biztosítható ez a többlet áramigény úgy, hogy a klímavédelmi törekvések se sérüljenek?
A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint 2030-ra a világ teljes villamosenergia-felhasználásának akár 3–4%-át is elérheti a digitális infrastruktúra fogyasztása. Az MI-szektor gyors áramigény-növekedése miatt nem csak a termelő kapacitásokat kell növelni és fejleszteni, hanem a villamosenergia hálózatok teljesítőképességét és rezilienciáját is.
Bár az MI fejlesztők és szolgáltatók általában a klímavédelem és a zöldítés gazdasági élharcosai közé tartoznak, az MI szervereinek áramellátását kizárólagosan megújuló forrásból jelenleg nem lehet biztosítani, mert a nap- és a szélerőművek termelése időjárásfüggő, és a vízerőműveké is egyre inkább azzá válik. Az áramtermelés egyenetlenségeinek ellensúlyozására pedig nem elég az akkumulátor kapacitás, fosszilis forrásokat is igénybe kell venni.
Ezért napjaink legelterjedtebb megoldása a hálózati vegyes forrásból való ellátás. Az MI-szerverek többsége országos vagy régiós energiahálózatra csatlakozik, amely kevert forrásokból (fosszilis, nukleáris, megújuló) látja el őket árammal. Ez a legmegbízhatóbb megoldás, mivel folyamatos, skálázható és kiszámítható. Hátránya, hogy a szén-dioxid-kibocsátás az energia mix összetételétől függ.
Vannak olyan MI-szolgáltatók is, melyek demonstratív céllal saját naperőművet, szélerőművet vagy vízerőművet üzemeltetnek (pl. Google, Microsoft) az adatközpontjaik mellett. Őszintén szólva ez egy kicsit zöldre mosás ízű egyelőre, hiszen az időjárásfüggő áramtermelés kiegyensúlyozására legtöbbször hagyományos erőműveket kell igénybe venni.
Talán a legoptimálisabb megoldás a nukleáris energia alkalmazásában rejlik, hiszen így nullára redukálható az üvegházgáz kibocsátás és az áramtermelés is folyamatos és kiszámítható. Egyre több techcég vizsgálja a kisméretű moduláris reaktorok (Small Modular Reactors) alkalmazásának a lehetőségét az adatközpontjaik ellátására (Microsoft, Google-Alphabet, Amazon Web Services, Oracle). Sajnos azonban nem minden országban élvez többségi támogatást az atomenergia alkalmazása, így az ilyen esetekben a nukleáris projektek jelentős politikai kockázatokat hordoznának.
Van-e hatása az orosz-ukrán háborúnak és a szankcióknak az EU MI szektorára?
Egyrészt az orosz földgáz rendelkezésre állásának van jelentősége az MI adatközpontok áramellátása szempontjából, másrészt az oroszok kis moduláris reaktorokkal kapcsolatos tudásának és technológiáinak, hiszen ne felejtsük, hogy globálisan egyelőre csak az oroszoknak van működő SMR-e. Az orosz gáz szabad elérhetősége ellátásbiztonságot növelő-, valamint gáz és áramár csökkentő hatású lehetne. Ez pedig csökkenthetné az MI-szolgáltatók költségeit, ami egy alacsonyabb szolgáltatási díjat eredményezhetne. A 18. szankciós csomag árnyékában jelenleg nagyon magas az európai tőzsdei gázár. Az EU kereskedelmi gáztározóiba 35 eur/MWh áron folyik a betárolás, ami több, mint duplája a háború előttinek. El kehet képzelni, mi lesz majd az ára az ilyen áron betárolt gáznak az olyan országokban, ahol a lakosság is piaci árat fizet. De a földgáztüzelésű erőművek földgáz felhasználásán keresztül és amiatt, hogy a földgáz és az áram árazása hagyományosan ma is kapcsolt a piacokon, az áram ára is lényegesen magasabb lenne, ami sok minden más mellett az MI szolgáltatásokat is megdrágítaná.
Végezetül térjünk vissza a címben feltett kérdésre: kizöldíthető-e a jövő kulcstechnológiája az egyébként energiafaló MI szolgáltatás?
Ahogy az előzőekben tárgyaltuk, klímavédelmi és áram ellátásbiztonsági szempontból is az atomenergia, ezen belül is a kis moduláris reaktorok alkalmazása lenne a legmegfelelőbb az MI-szerverrendszerek ellátására. Később, a 2050-es klímasemlegességi cél eléréséhez közeledve már a vegyes betáplálású hálózatoknak is dekarbonizáltá kell válniuk, tehát megfelelő kapacitások rendelkezésre állása esetén, akár simán a hálózatról is vételezhetnek majd teljesen zöld áramot az adatközpontok. Sőt, ha a dekarbonizálttá válik a villamosenergia rendszerek kiegyensúlyozása, és a rendszerszintű áramtárolás problematikája is megoldódik piacképes áron, akkor a nap- és a szélerőművek is megoldást jelenthetnek. A tervek és a stratégiák ezt a célt jelölik ki, remélhetőleg a megvalósítás is eszerint halad majd.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 nap ago
Otthon Start hitel: ezért lehet életveszélyes már most lefoglalózni bizonyos ingatlanokat
-
Ipar2 hét ago
AI-keresésekhez igazodó eszközt fejlesztettek Magyarországon
-
Gazdaság2 hét ago
Soha nem volt még ekkora a hitelkártya tartozás
-
Okoseszközök2 hét ago
Magyarországra is megérkezik a Samsung Odyssey OLED G6
-
Mozgásban1 hét ago
Skóciában tör győzelemre a hétvégén Molnár Martin
-
Tippek2 hét ago
A budapesti Startup Világbajnoksággal indul az őszi szezon
-
Tippek2 hét ago
Augusztus végéig köthetnek szerződést a cégek a kiberbiztonsági auditról
-
Gazdaság3 nap ago
Több milliós megtakarítás: még ingatlanár-robbanáskor is verhetetlen lesz a 3 százalékos lakáshitel