Zöld

Még fenntarthatóbbá válnak az emissziómentes járművek

A Continental emissziómentes mobilitással kapcsolatos tevékenységei teljes mértékben karbonsemlegessé fognak válni 2022-re világszerte a „Karbonsemlegesség az emissziómentes járművekhez“ program részeként

A Continental a járműbeszállító ipar egyik legátfogóbb fenntarthatósági ütemtervét tűzte ki maga elé, amivel egy új globális ipari értékrendszer alapjait fekteti le.

Az ütemterv egy része az emissziómentes járművekkel foglalkozik: 2022-től kezdve a Continental az emissziómentes személygépkocsikkal, buszokkal, vonatokkal és egyéb járművekkel kapcsolatos globális tevékenységeit karbonsemlegessé fogja tenni. A program a vállalat gyártási folyamatira, valamint azok további felhasználási szakaszaira, és a használat utáni újrahasznosításra terjed ki. Ezáltal a technológiai vállalat hozzájárul ahhoz, hogy az iparág teljességgel karbonsemlegessé tehesse az emissziómentes mobilitást.

A „Karbonsemlegesség az emissziómentes járművekhez” elnevezésű programmal a Continental tovább erősíti amúgy is előkelő pozícióját az emissziómentes mobilitás növekedési piacán. A karbonsemleges járműveket érintő kezdeményezés csak egy a Continental fenntartható üzleti gyakorlatokra vonatkozó, átfogó ütemtervének első lépései közül, melynek célja a 100%-os szén-dioxid-semlegesség, a 100%-os emissziómentes mobilitás és ipar, a 100%-os körforgásos gazdaság és a 100%-osan felelősségteljes értékláncok elérése és felállítása – és mindezt legkésőbb 2050-ig.

„Az ambíciózus fenntarthatósági ütemtervünkkel egyértelműen azt a célt tűztük ki, hogy egy fenntartható gazdaságot hozzunk lére. Ez számunkra, és az egész mobilitási ágazat számára egy meghatározó mércét jelent. Bár nincs még meg az összes megoldás, egy keretrendszert alakítunk ki saját magunk, és partnereink számára. A fenntarthatóság már régóta az innováció egyik kulcsfontosságú mozgatórugója a Continentalnál, de most egy újabb nagy lépést teszünk előre, és mindezt stratégiánk szerves részévé tesszük. Az ütemtervünk olyan szilárd fenntarthatósági alapokat fektet le, amelyek egyedülállónak számítanak a beszállítóiparon belül. Mindez pedig hozzá fog minket segíteni ahhoz, hogy további nyereséges növekedésre és versenyelőnyre tegyünk szert”

– mondta Dr. Ariane Reinhart, a Continental igazgatótanácsának emberi erőforrásokért és fenntarthatóságáért felelős tagja. Majd hozzátette:

„A fenntartható gazdálkodásé a jövő. A stratégia egyszerre egy belső attitűdöt és egy előremutató gondolkodásmódot fejez ki. Éppen ezért a kapcsolódó mérföldkövek már egyértelműen összekapcsolásra kerültek az igazgatótanács és a menedzserek hosszú távú javadalmazási rendszerével.”

Tudatos előrelépés a holnap mobilitásáért

A Continental „Karbonsemlegesség az emissziómentes járművekhez” programja áthidalja az emissziómentes mobilitás és a szén-dioxid-semlegesség, azaz két egymástól függő koncepció közötti szakadékot. A kipufogógáz-kibocsátás (azaz közvetlen meghajtásból eredő kibocsátás) nélküli járművekkel létrehozott emissziómentes mobilitásnak egyúttal szén-dioxid semleges mobilitást is kell jelentenie.

„A karbonsemleges mobilitáshoz vezető út egy sprint és egy maraton keveréke”

– mondja Dr. Steffen Schwartz-Höfler, a Continental fenntarthatóságért felelős vezetője.

„Sprint abban az értelemben, hogy a teljes emissziómentes jármű üzletágat világszerte karbonsemlegessé kell tenni, és egy maratoni futás annak a technológiai fejlesztésnek a szempontjából, amire az emissziómentes mobilitás gyorsan növekvő jövőbeni piacának támogatásához szükség van.”

A program a Continental átfogó klímastratégiájának része.

a) 2020-tól a vállalat által beszerzett összes villamos energiának megújuló forrásból kell származnia.
b) 2040-re valamennyi gyártási folyamatnak karbonsemlegessé kell válnia.
c) Legkésőbb 2050-re a Continental célja, hogy teljes tevékenységét érintően karbonsemlegessé váljon, az értéklánc egyik végétől a másikig.

A Continental klímacéljai összhangban vannak a Párizsi egyezményben foglalt célkitűzésekkel, és ezeket a független Tudományos Alapú Célkitűzések kezdeményezés (SBTi) is hivatalosan jóváhagyta.

„Ahhoz, hogy elérjük a párizsi klímacélokat, két dologra van szükség: az emissziómentes mobilitásra való teljes átállásra, valamint a teljesen karbonsemleges gazdálkodásra”

– magyarázza Dr. Schwartz-Höfler.

A mobilitási tanulmány alátámasztja, hogy szükség van az elektromos mobilitás elfogadását segítő programokra

A Continental legfrissebb mobilitási tanulmánya megerősíti azt, hogy egy egyre növekvő tendencia mutatkozik az emissziómentes elektromos mobilitás irányába. Németországban, ahol azonban továbbra is fennállnak olyan akadályok, amelyek lassítják, de nem állítják le az elektromos mobilitás felé való haladást, jelenleg minden harmadik ember tudja elképzelni, hogy elektromos autót vásároljon. Kínában, amely a világ legnagyobb autópiacát mondhatja magáénak, az emberek 86%-a gondolkozik így. Azonban a kibocsátásmentes vezetést mostanáig gyakran érte az a kritika, hogy a jármű alkatrészeinek előállítása jelenleg nem szén-dioxid semleges. Jelenleg Németországban az emberek egyharmada állítja, hogy ilyen, vagy ehhez hasonló okok miatt nem gondolkozik elektromos autó vásárlásán, és sokan kételkednek abban, hogy a technológia valóban környezetbarát lenne. Franciaországban a megkérdezettek negyede gondolja ugyanezt. Az Egyesült Államokban, Japánban és Kínában azonban teljesen más a helyzet. Ezekben az országokban sokkal kisebb az aránya azoknak, akik kételkednek az elektromos autók ökológiai teljesítményében, az Egyesült Államokban ez 11%-ot, de Japánban például már csak 1%-ot jelent. A „Karbonsemlegesség az emissziómentes járművekhez” programjával a Continental segít abban, hogy ezek a fenntartások eltűnjenek.

Kulcsfontosságú első lépés: „negatív emisszióval” semlegesíteni a CO2-kibocsátást

A „Karbonsemlegesség az emissziómentes járművekhez” program részeként az emissziómentes járművekkel közvetlenül kapcsolatos tevékenységek 2022-től kezdve teljesen karbonsemlegesek lesznek. Az emissziómentes járművek kategóriájába az elektromos autók, valamint egyéb közlekedési eszközök, például hidrogén üzemanyagcellás járművek és villamosok tartoznak. Az első lépésben a szén-dioxid kibocsátás semlegesítése az egyenlő mértékű, úgynevezett negatív emisszió generálásával fog történni. Ennek érdekében a nyersanyagok beszerzéséből és beszállításából, a vállalat saját termeléséből és a felhasználás végén történő újrahasznosításból származó összes kibocsátást ugyanolyan mértékben semlegesítik.

A semlegesítés főként fák ültetéséből, és további, az ökoszisztéma helyreállításával kapcsolatos egyéb lehetőségekből fog állni. Ezek a megoldások és módszerek jelenleg értékelés alatt állnak, de mindenképpen nettó karbonsemlegességhez fognak vezetni. A semlegesítést a legfrissebb fenntarthatósági jelentésben és az éves jelentésben szereplő hitelesített CO2 adatok alapján számítják ki. A program partnereit a következő év során, kellő körültekintés után fogják kiválasztani.

Related Topics:beszállító co2 Continental emisszió emissziómentes ipar jármű karbonsemlegesség kibocsátás zérő

Up Next

Teljes termékkategóriából vonja ki a PET palackot a XIXO

Don't Miss

Elektromos autózással fákra gyűjthetünk

Zöld

Jöhetnek a papírpalackok

Radikális karbonlábnyom-csökkentést hozhat az ipari méretű papírpalack-gyártás.

A globális bor-, szesz- és élelmiszeripar egyre nagyobb nyomás alatt áll, ami a csomagolást illeti. Az üveggyártás akár 1500°C-os, jellemzően fosszilis energiával fűtött kemencéket igényel, az elmúlt évek energiaválságai, költségemelkedése és alapanyag-hiánya azonban erősen sújtotta ezt az iparágat.

Ezzel párhuzamosan, számos piacon szigorodnak a kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) szabályok, amelyek szerint a vállalatoknak fizetniük kell csomagolásuk környezeti hatásaiért; – a nehéz anyagok, mint az üveg, ebben a rendszerben az egyik legköltségesebb kategóriának számítanak.

Továbbá a kiskereskedők és a vásárlók is egyre jobban odafigyelnek arra, hogy egy-egy termék milyen karbonlábnyommal kerül a polcokra. Az alkoholtartalmú italok márpedig a bolti csomagolások összes környezeti hatásának mintegy harmadáért felelősek, döntően az üvegpalackok miatt. A fiatal Z és Y generációk ezeket ráadásul egyre inkább a klímavédelmi tétlenség jelképének, nem pedig minőségi jegynek tekintik, ezért a csomagolás a márkák látványos eszköze lehet a klímatudatosság kommunikálására is.

Könnyű, környezetbarát és ipari méretekben gyártható

Erre a kihívásra ad megoldást a brit Frugalpac. A vállalat száz százalékban újrahasznosított kartonpapírból készülő Frugal Bottle palackjai jelenleg az egyetlen kereskedelmi forgalomban kapható papírpalackok a piacon. Ez a csomagolás az átlagos, majdnem fél kilós 750 ml-es palack súlyát 100 gramm alá csökkenti, miközben 76 százalékkal alacsonyabb a víz-, és 84 százalékkal kisebb a karbonlábnyoma egy-egy terméknek.

A cég első gépeivel 2020 óta már 4 millió ilyen papírpalack készült, amelyek közel 1400 tonna szén-dioxid-kibocsátás megtakarítását tették lehetővé. A berendezés új generációját pedig már úgy tervezték, hogy kiküszöbölje a globális sorozatgyártás eddigi akadályait is: elődeinél gyorsabb, skálázhatóbb és megbízhatóbb megoldást nyújt.

Az új gépsor a korábbi kapacitás több mint ötszörösével üzemel, és évente mintegy 14 millió papírpalack előállítására képes. Ennek a rendszernek a központi technológiai platformját, az automatizálási architektúrát, a hajtásokat és az adatátláthatósági rendszereket a Siemens szállította.

A papírpalackba csomagolt borok, szeszes italok és olajok már több áruházlánc polcain megtalálhatóak Nagy-Britanniában és Németországban, valamint az Egyesült Államokban és Kanadában is. Egyes partnerek a saját telephelyükön végzik a papírpalackok gyártását, így az üres üvegpalackok szállításából eredő karbonkibocsátás is megspórolható.

A technológia július közepén, Manchesterben, a Transform 2026 konferencián is megtekinthető lesz.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Valós idejű egyedfelismerés a természetvédelem szolgálatában

Új fejlesztés teszi lehetővé az állatok azonosítását drónokról is. Gyors, pontos és terepi alkalmazásra is alkalmas egyedfelismerő algoritmust fejlesztettek az ELTE biofizikusai.

Az MTA–ELTE „Lendület” Kollektív Viselkedés Kutatócsoport, a Max-Planck Kutatóintézet és a Stuttgarti Egyetem együttműködésében született RAPID rendszer képes valós időben azonosítani mintázott állatok egyedeit akár drónokról is. Az új módszer jelentős előrelépést jelent az egyedi viselkedés vizsgálata és a természetvédelmi monitorozás területén.

Az állatok egyedi azonosítása kulcsfontosságú feladat az ökológia és a viselkedéskutatás területén, ugyanakkor a terepi megfigyelések során hosszú ideig csak szakértők manuális munkájára lehetett támaszkodni. A mesterséges intelligencia és a számítógépes látás fejlődésével azonban lehetővé vált, hogy ezt a feladatot automatizált rendszerek végezzék el. A jelenlegi megoldások többsége ugyan nagy pontosságot ér el, de gyakran nem alkalmas valós idejű működésre vagy terepi, korlátozott kapacitású eszközökön való alkalmazásra. Erre a kihívásra ad választ a RAPID (Real-time Animal Pattern re-Identification on edge Devices) nevű új algoritmus, amelyet Zábó András és Nagy Máté, az MTA–ELTE „Lendület” Kollektív Viselkedés Kutatócsoport munkatársai, valamint Aamir Ahmad, a Max Planck Intézet és a Stuttgarti Egyetem kutatója fejlesztett.

A RAPID különlegessége, hogy képes valós időben működni: egy hagyományos számítógépen másodpercenként 40–60, míg kisebb, beágyazott eszközökön – például drónokon – akár 10 egyed azonosítására is képes. Ez azt jelenti, hogy a rendszer nemcsak utólagos képfeldolgozásra használható, hanem valós időben történő megfigyelések során is, például autonóm drónrendszerek részeként.

Az algoritmus működésének alapja a mintázott állatok egyedi megjelenése: a zebrák csíkjai, a zsiráfok foltjai vagy a jaguárok mintázatai egyedenként különböznek, hasonlóan az emberi ujjlenyomatokhoz. A RAPID ezeket a vizuális jellegzetességeket elemzi, és egy korábban felépített adatbázishoz hasonlítja, így azonosítja az adott egyedet.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Kiderült, hogyan lennének energiahatékonyabbak a vállalkozások

Hatékonyabb gépek, intelligens világítás és termosztátok – ezek a leggyakoribb lépések az energiafogyasztás csökkentésére a Schneider Electric felmérésében részt vevő vállalkozások körében. A kutatásból kiderült az is, hogy a relatív többségük a szigetelést tartja a leghasznosabb energiahatékonysági fejlesztésnek, ugyanakkor ötödük már teljeskörű energetikai korszerűsítést valósított meg az épületeinél az elmúlt öt évben.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata felmérésében részt vevő hazai vállalkozások több mint kétharmada jelezte, hogy az energiafogyasztásuk csökkentése érdekében lecserélték a gépeiket hatékonyabb berendezésekre és a jövőben is ilyenek beszerzését tervezik. Közel kétharmaduk pedig intelligens világítás és intelligens termosztátok telepítésével mérsékelte fogyasztását, a válaszadók 56 százaléka pedig a benti hőmérséklet csökkentésével. A stratégiai gondolkodás terjedésére utal, hogy a kutatásban részt vevő vállalkozások közel negyede számolt be arról, hogy energiamenedzsment, vagy épületfelügyeleti rendszert is telepített.

Ezek az eredmények is mutatják, hogy az energiafogyasztás és a hozzá kapcsolódó költségek kezelése egyre több cég számára kiemelt fontosságú feladat. Ez érthető is, ugyanis egy jelentősebb áramár-emelkedés a válaszadók közel kétharmadát sodorná nehéz helyzetbe, míg 8 százalékuk esetében már egy kisebb mértékű drágulás is sokat rontana a helyzeten.

Hatalmas előnyt jelent az épületek okosítása

Az energiahatékonysági beruházások közül a relatív többség (48 százalék) a szigetelést tartja a leghasznosabbnak. A fűtési rendszerek cseréjét, a nyílászárók cseréjét, illetve energiamenedzsment rendszer telepítését egyaránt 12 százalék jelölte meg a leghasznosabb lépésként, míg a hatékonyabb gépek beszerzése és épületfelügyeleti rendszer alkalmazása 8-8 százalék számára jelenti a legcélszerűbb megoldást.

Az energiahatékonyság beruházás megvalósító cégek a szigetelésben bíztak leginkább, a felmérésben részt vevők 56 százalékánál történt ez meg.

„Érdemes tisztában lenni azzal, hogy az épületek okosításával szinte ugyanakkora energiamegtakarítás érhető el, mint a szigeteléssel, viszont érezhetően alacsonyabb költségen. A növekvő tudatosságot jelzi, hogy a felmérésünkben részt vevők közel negyede teljeskörű energetikai korszerűsítést valósított meg. Emellett a vállalkozások ötöde új épületfelügyeleti vagy energiamenedzsment rendszert vezetett be és ugyanekkora azok aránya is, ahol a teljes épületgépészet felújítása megtörtént az elmúlt öt évben”

– mondta el Géczy Áron a Schneider Electric marketing igazgatója.

A magas költségek és a hosszú megtérülési idő a fő akadályok

A legnagyobb kihívásnak a magas költségeket (48 százalék), illetve a túl hosszú megtérülési időt (32 százalék) tartják a kutatásban részt vevő vállalkozások az energiahatékonysági projektek kapcsán. A megfelelő partner vagy kivitelező megtalálása 16 százalék szerint jelenti a legnagyobb akadályt, 4 százalék pedig a leginkább megfelelő megoldás kiválasztásához szükséges szakértelem cégen belüli hiányát emelte ki. Ennek fényében kevésbé meglepő, hogy a kutatás során a válaszadók 40 százaléka jelezte, hogy az elmúlt öt évben nem valósított meg semmilyen energiahatékonysági fejlesztést.

„Bár jól láthatóan foglalkoztatja a vállalkozásokat az energiafogyasztásuk és az áramköltségek alakulása, egyelőre több tényező is akadályozza, hogy valóban tartós eredményeket hozó fejlesztéseket valósítsanak meg. Pedig a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy nagyon komoly előnyökkel jár egy ilyen beruházás. Egy hazai kiskereskedelmi láncnál például azt tapasztaltuk, hogy csak a mérés 30 százalék körüli energiamegtakarítást tud előidézni. A Schneider Electric arra is gondolt, hogy az eszközök és megoldások mellett tanácsadással is támogassa a hazai vállalkozásokat. Az EcoConsult energiaauditunk abban segít, hogy a létesítmények energiahatékonyabban, megbízhatóbban és költséghatékonyabban működjenek. A szolgáltatás révén jelentős, akár 30 százalékos energiamegtakarítás érhető el, 2-3 év alatt megtérülő beruházással”

– tette hozzá Géczy Áron.

Már a tervezésnél is energiahatékonyságra és fenntarthatóságra kell törekedni

A Schneider Electric kutatásában rákérdezett arra is, hogy milyen szempontoknak kellene érvényesülniük az új ipari és kereskedelmi ingatlanok tervezésénél. A válaszadók ebben az esetben is több opciót is megjelölhettek, amelyek közül a fenntarthatóság és energiahatékonyság bizonyult a legnépszerűbbnek (84 százalék), míg a fejlett energiamenedzsment és épületfelügyeleti megoldások alkalmazását a felmérésben részt vevők közel kétharmada emelte ki. Az energiabiztonság 44 százaléknál szerepelt a fő tervezési szempontok között, a kényelem és dizájn pedig alig több mint a válaszadók tizedénél.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!