1,3 milliárd alumíniumdoboz kerül forgalomba Magyarországon évente – az 1,3 milliárd lehetőség az újrahasznosításra!

Az alumíniumból készült italosdobozok egyre népszerűbbek, egyre több fajta és egyre változatosabb üdítők, jegeskávék és különböző italok kaphatóak bennük. A tendenciát pedig a számok is visszatükrözik: míg pár éve körülbelül 1 milliárd, addig napjainkban évente, több mint 1,3 milliárd aludoboz kerül forgalomba, csak hazánkban. Szeptember 23-án, a nemzetközi hulladékgyűjtő nap alkalmából fontos arról is beszélni, hogy a mennyisége ellenére, miért tekinthetünk értékes hulladékként az alumíniumdobozokra, miért fontos a fenntartható csomagolóanyagok választása, és ideális esetben mi lesz annak a közel 3000 elefánt súlyának megfelelő aludoboz sorsa, amellyel Magyarországon találkozhatunk?

Az alumínium az egyik legkönnyebb fém a világon, jól formázható, tartós, törhetetlen és végtelenszer újrahasznosítható minőségromlás nélkül, ráadásul egy újrahasznosított doboz előállítása 95%-kal kevesebb energiába kerül, mint egy új doboz előállítása. Tulajdonságainak köszönhetően a nagy italgyártó vállalatok is egyre inkább előtérbe helyezik az alumínium csomagolásokat, szemben a PET-palackokkal vagy az üveggel. Az egyik legsokoldalúbb nyersanyag, amely a fenntartható és környezettudatos kereskedelmi tevékenységet, valamint az Európa Unió által kitűzött fenntartható hulladékgazdálkodási célokat leginkább képes támogatni.

Négyszer a Föld körül!

Magyarországon az évente forgalomba kerülő aludoboz mennyisége 1,3 milliárd darab.  Hogy mit is jelent ez pontosan? Néhány példán keresztül megpróbáljuk szemléltetni: ez a mennyiség négyszer olyan hosszú, mint az Egyenlítő, tehát négyszer körbeérné a Föld kerületét. Súlyra körülbelül 3000 elefánt súlyával egyezik meg; míg lefektetve őket egymás mellé, a felület nagyságrendileg 10,2 km²-t fedne le, ez azt jelenti, hogy a Margit-szigetnél több mint tízszer nagyobb területet be tudnánk borítani aludobozokkal.

Ennek a rengetek doboznak nem a háztartási szemetesben van a helye, sokkal inkább közös érdekként kell arra gondolnunk, hogy az újrahasznosítás körforgásában maradjanak.

„Az alumíniumdobozok újrahasznosítása viszonylag egyszerű művelet: ipari előkészítés, majd olvasztás után, az előállított óriási alumínium-tekercsekből egyszerűen újraformázhatóak például az italos aludobozok is. Alig 60 nap elegendő az újrahasznosításra és ez a folyamat végtelenszer megismételhető. Fogyasztóként azzal tehetünk a legtöbbet, ha ezt nem csak a hulladékgyűjtés világnapján, hanem egész évben szem előtt tartjuk és törekszünk arra, hogy az üres dobozok a megfelelő helyre kerüljenek”

– mondta Vida Péter, az Every Can Counts kezdeményezés magyarországi tagjának, a Minden Doboz Visszajár képviselője.

Közös érdekünk az újrahasznosítás!

A nemzetközi hulladékgyűjtő világnap tökéletes alkalom arra, hogy felhívjuk a figyelmet a tudatos hulladékgazdálkodás fontosságára és arra, hogy tudatosítsuk: az alumíniumdobozoknak nem a szemetesben van a helye. Az üres aludobozok külön gyűjtése és újrahasznosítása, amely hatalmas segítséget jelenthet a Földnek, hiszen mérsékelhető a felesleges energiafelhasználás, illetve károsanyag-kibocsátás.

Az Európai Unió által és Magyarországon is elfogadott hulladékgazdálkodási irányelv szerint, az alumínium újrahasznosításának célszáma 2025 év végre 50%, míg 2030 végére 60% (Forrás: Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027). Ahhoz, hogy ezek a célok megvalósuljanak, különböző ösztönző szabályozások és kampányok valósulnak meg számos európai országban, köztük hazánkban is: 2024. január 1-jén bevezetésre kerül a kötelező visszaváltási rendszer. Szakemberek várakozásai szerint, az új rendszer bevezetése a fogyasztókat is arra fogja ösztönözni, hogy tudatosabban gondolkodjanak hulladékgyűjtéskor és segítsenek abban, hogy egyre több alumínium doboz maradjon benne az újrahasznosítás körforgásában.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

1 fő – 1 fa! – négy éve ezzel az üzenettel indult a 10 millió Fa közösség, mely azóta több százezer fát és cserjét ültetett és tartott életben.

Az alapítványt is létrehozó 10 millió Fa országos közösség folyamatosan keresi az önkénteseket és a pénzforrásokat, de az idei ültetési szezonra szerencsére eljutottak odáig, hogy már földterületekre is szükségük van az ültetésre. Alapítvány lévén azonban nem tulajdonolhatják azokat, hanem csak be szeretnék ültetni!

Idén már mindannyian a saját bőrünkön érezhetjük, hogy a klímaválság megérkezett: a szélsőségek egyre gyakoribbak és az sem titok, hogy elértük a kritikus másfél fokot is, ami szintén nem sok jóval kecsegtet. Sejtéseink vannak, de pontos fogalmunk nincs arról, hogy mi várhat hosszútávon az emberiségre – hívja fel a figyelmet a 2 millió fának keresünk helyet című cikkében a 10 millió Fa.

Fát ültetni muszáj!

Bojár Iván András, a közösség vezetője egyben azonban biztos: ültetni muszáj, hiszen ültetni minden körülmények között érdemes! Kiemelte, hogy az évek során már megtanulták hogyan kell jól ültetni, és jól éltetni is, hiszen ezen az égövön még évekig óvni, gondozni kell csemetéket, hogy életerős fává terebélyesedhessenek. Az elmúlt években az időjárástól kaptak hideget és meleget egyaránt: megtapasztaltak egy rendkívül aszályos nyarat, míg idén egy szinte szélsőségesen csapadékdús esős nyárban kellett a túlélést biztosítaniuk az elültetett facsemetéknek.

A közösség a fentiek alapján négy nélkülözhetetlen összetevőre szűkítette a faültetéshez szükséges elemeket:

1. ültető emberekre
2. facsemetékre, a facsemetékhez legtöbbször
3. pénzre, de mindenek felett
4. földterületre!

Föld nélkül nem lehet fát ültetni

Az első két összetevő már folyamatosan rendelkezésre áll, vannak tettre kész önkéntesek, civilek, akik napról napra hajlandók tenni környezetük zöldítéséért. Az évek során egy alapítványt is létrehozó 10 millió Fa közösség olyan beszerzési forrásokat épített ki, amik folyamatosan biztosítják az őshonos, Magyarország klímáján legnagyobb eséllyel megeredő fiatal facsemetéket a 10 millió Fa számára. Természetesen sosem elég a segítő kéz és anyagi források gyűjtése is folyamatos, az Alapítvány azonban nem rendelkezhet földtulajdonnal, ami – nem nehéz belátni – elmaradhatatlan lételeme a faültetéseknek.

Akár már két hektáron is ültet erdőt a 10 millió Fa

Most 2 millió fának keres helyet a közösség, ami az erdősítés szakmailag elfogadott szabályai szerint nagyjából összesen 250 hektáron ültethető el. Helyet, helyszíneket, lehetőségeket keres tehát a szervezet, ahol az erdősítés szakmai módszertanát betartva, egy ősszefüggő erdőt telepíthet az elkövetkező generációk javára akár már 2 hektáron is.

Az első felhívás után már érkeztek is felajánlások az Alapítvány tevékenységét közelről figyelő szimpatizánsoktól. A sikeren felbuzdulva most szélesebb körben is kampányol a 10 millió Fa, a cél az azonnali cselekvés, hogy egy élhető bolygót adhassunk át az elkövetkezendő generációknak.

Ha van erdősítésre alkalmas földterülete a 10 millió Fa Alapítvány minden segítséget megad egy életerős, zöldellő rengeteg kialakításához.

Az alapítvány a 10milliofa@10milliofa.hu e-mail címen várja a megkereséseket – minden javasolt területet megvizsgálnak szakértőikkel.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Magyarország az elmúlt három évtizedben több mint kétszer annyit költött a közúti fejlesztésekre, mint a vasúti infrastruktúra korszerűsítésére – erre mutat rá a Wuppertal Institut és a T3 Közlekedéskutató Intézet új jelentése, amely a Greenpeace megbízásából készült.

Az elemzés szerint 1995 és 2021 között Magyarország 22,9 milliárd eurót fordított az utakra, ezzel szemben a vasúti fejlesztésekre csak 9,95 milliárd euró jutott.

1995 óta Magyarország autópálya-hálózatának hossza 430%-kal, 335 kilométerről 1774 kilométerre nőtt. Hazánkon kívül csak négy olyan ország [1] van Európában, ahol ennél nagyobb mértékben gyarapodott az autópályák hossza. Viszonylag kis mérete ellenére hazánk a jelentésben elemzett 30 ország közül a 7. helyen áll az új autópályák számát tekintve. Ugyanakkor, míg a teljes magyarországi vasúthálózat 1995-ben 7988 km-t tett ki, ez a szám 2020-ra 5%-kal, 7588 km-re csökkent.

Hazánkban elképesztő mértékben hanyatlik a vasúti személyszállítás: az idén augusztusi intézkedésekkel együtt [2] összesen 1200 kilométer hosszan közel 40 vasútvonalat és több mint 300 állomást vagy megállóhelyet iktattak ki a személyszállításból [3], több százezer embert elvágva ezzel a vasúti közlekedéstől. Számos még megmaradt mellékvonalon ráadásul forráshiány miatt gyakorlatilag használhatatlan a menetrend: olyan ritkán, illetve a pályakarbantartás és a korszerű járművek beszerzésének elmaradása miatt olyan megbízhatatlanul járnak a vonatok, hogy ez elriasztja az utasokat a környezetbarát közlekedési mód használatától.

„Magyarország az elmúlt három évtizedben szisztematikusan kivéreztette a regionális és helyi vasúthálózatát. Mindeközben a döntéshozók óriási összegeket pumpáltak a közúti fejlesztésekbe, kedvezve ezzel az éghajlatromboló autós közlekedésnek. Ennek következményeit pedig már a bőrünkön érezzük.”

– nyilatkozta Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány felelőse.

„A közúti közlekedésből származó kibocsátások folyamatosan emelkednek, a klímaválság miatt pedig már így is egyre több szélsőséges időjárási esemény csap le évről évre Európára. A közösségi közlekedés leépítésével azonban rengetegen kényszerülnek arra, hogy saját autóval rendelkezzenek. Ez egy ördögi kör.”

– folytatta Perger.

„Ha Magyarország fenntartható pályára kíván állni, a kormánynak újra kell gondolnia a vasúti közlekedés fejlesztését, és az ehhez szükséges finanszírozást át kell terelnie a közútról a vasútra. Ezzel jelentősen csökkennének a kibocsátások, és megnyílna az út a mindenki számára elérhető, klímabarát közlekedési módok felé.”

– zárta gondolatait a Greenpeace klímakampány-felelőse.

A nemzetközi jelentés szerint Európa (beleértve az EU 27 tagországát, Norvégiát, Svájcot, és az Egyesült Királyságot) 1995 óta 66%-kal többet költött a közutakra, mint a vasútra – számszerűsítve 1500 milliárd eurót fordítottak a közutakra, és 930 milliárd eurót a főként nagysebességű vasúti közlekedés fejlesztésére. [4] A közlekedés aránytalan kormányzati finanszírozásának eredményeként az európai autópályák hossza 60%-kal, azaz összesen több mint 30 000 kilométerrel bővült. Ez azt eredményezte, hogy 2019-ig a közúti gépjárműforgalom iránti kereslet 29%-kal nőtt. Eközben a teljes európai vasúthálózat 6,5%-kal, 15 650 km-rel csökkent. [5]

A közlekedési ágazat fogyasztja az EU-ban felhasznált kőolaj 70%-át, és az EU üvegházhatású gázkibocsátásának közel 30%-át teszi ki. A közlekedés továbbra is az egyetlen olyan ágazat az Unióban, amely nem járult hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez. Más ágazatokkal ellentétben a közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 1995 és 2019 között 15%-kal nőtt, főként a belsőégésű motoros járművek miatt. Ugyanakkor egy átlagos vonatút Európában utaskilométerenként 77%-kal kevesebb kibocsátással jár, mint egy autóút. Az adatok azt mutatják, hogy a jól kiépített vasúti hálózat kulcsfontosságú ahhoz, hogy a közösségi közlekedés vonzó alternatívát nyújtson az emberek számára, mely nagyban hozzájárul a kibocsátások csökkenéséhez.

Idén nyáron Európa-szerte időjárási katasztrófák sora mutatta meg, mivel jár a klímaválság. Európa kormányai nem halogathatják tovább az éghajlatvédelmi intézkedéseket. A Greenpeace felszólítja a politikai döntéshozókat, hogy a kibocsátások mérséklése érdekében helyezzék át a finanszírozási prioritásokat a közútról a vasútra. Emellett biztosítsák a vasúti infrastruktúra további fejlesztését, és tegyék lehetővé a hozzáférést olyan eszközökkel is, mint például a mindenki számára megfizethető klímajegyek bevezetése a belföldi és a határokon átnyúló vasúti és a közösségi közlekedésben. Az EU-nak jelentősen növelnie kell a vasúti infrastruktúra korszerűsítésére és modernizálására szánt közpénzeket, hogy a vasút a közúti közlekedés elérhető alternatívájává váljon, többek között a határokon átnyúló, periférikus és vidéki területeken is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!