Zöld
Megszületett a Déli-óceán
A tudósok szerint a Déli-sark körüli áramlás olyan erős, hogy az a szárazföld közelében tartja a tenger vízét, így jogos külön óceánnak nevezni az antarktiszi víztömeget – így hát megszületett az újabb óceán.
„Nehéz ugyan megmagyarázni, mi az, ami annyira különleges a térségben, ám abban mindenki egyetért, hogy a gleccserek kékebbek, a levegő hidegebb, a tájkép pedig sokkal lenyűgözőbb, mint bárhol máshol a világon” – idézte a National Geographic nevű tudományos havi lap Seth Sykora-Bodie sarkkutatót, aki többször is megfordult a Déli-sark térségében.
A National Geographic korábban – eltérően a magyar rendszerrel, amely három óceánt ismert el eddig – négy óceánt tartott számon, az Atlantit, a Csendest, az Indiait, illetve a magyar tankönyvek szerint nem is létező Északi sarki-óceánt. Az amerikai földrajzi társaság lapja viszont a következőkben már öt óceánt ismer el, és az ötödik a Déli-óceán. Bár sok tudós korábban is úgy vélte a térség vizei annyira különböznek a Csendes- illetve az Atlanti-óceánétól, hogy kiérdemelnék az önálló státust, akadtak, akik úgy vélték, az antarktiszi térség szárazföldje körüli víztömeg nem egyéb, mint a két nagy világóceán hideg nyúlványa.
A National Geographic szerint a Déli-óceánhoz a déli szélesség 60 fokától délre lévő víztömeg tartozik. Ezen a szélességi körön a legerősebb a mintegy 34 millió évvel ezelőtt létrejött antarktiszi köráramlás, s ez az, amely elválasztja egymástól a nagy óceánok és a déli vizét. A vize egy kicsit hidegebb és kevésbé sós, mint az északabbra lévő víztömeg.
Forrás: HVG
Ajánljuk még
Négynapos nyári munkarend a PwC-nél
Van élet 1 millió dollár alatt – újraformálódik a startup piac
A húszi konfliktus miatt áremelkedésre lehet számítani a klímapiacon
Áprilistól senki ne induljon okostelefon nélkül az USA-ba!
Nem szárnyalt, de sokat zöldült tavaly az ingatlanpiac
Nagyot esett a Babaváró kamata – siessen, aki kedvezményt akar
Zöld
Egyéni CO2 azonosítót alkottak
Személyre szabottan kimutatja a munkavállalók szén-dioxid kibocsátását egy forradalmian új fejlesztés.
Az innovatív norvég startup, a Carbon Centrum új befektetője, az EIT InnoEnergy égisze alatt folytathatja a CarbonID fejlesztését. A platformot arra hozták létre, hogy az autonóm módon kövesse a vállalati dolgozók CO2 kibocsátását (Scope 3 emisszió), létrehozva ezzel az első, adatokkal alátámasztott egyéni szén-dioxid-azonosítót a világon.
Az EIT InnoEnergy által támogatott Carbon Centrum fejlesztése lehetővé teszi a vállalatok környezeti hatásainak érdemi megváltoztatását annak köszönhetően, hogy nyomon követi az alkalmazottak szénlábnyomát. A CarbonID elsősorban a fenntarthatósági stratégiával rendelkező vállalatokra összpontosít. Beleértve – de nem kizárólagosan – a mobilitási, az energia- és a kiskereskedelmi ágazatot, amelyeknél a cégek több mint 500 alkalmazottal foglalkoztatnak.
A platform a fitneszalkalmazásokhoz hasonlóan működik és a regisztrált csapattagok a mobilitási, a vásárlási és az energia kategóriákban végzett tevékenységeken keresztül nyomon követhetik kibocsátásaikat, amelyeket automatikusan lábnyomokká alakítanak át. A CarbonID segítségével a felhasználók környezetbarát szokásokat sajátíthatnak el, csökkenthetik az emissziót, kihívásokat választhatnak, versenyezhetnek társaikkal és projekteket indíthatnak másokkal együtt, amelyekért cserébe különböző előnyökben részesülnek.
A Carbon Centrum 2024 első negyedévében meg is kezdi az első kísérleti projektjeit a CarbonID-val.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
Az európai fogyasztók több mint 80%-a próbál környezettudatosabban vásárolni divatcikkeket
A GLAMI divatkereső elmúlt években készült nemzetközi kutatásainak eredményei szerint folyamatosan nőtt az érdeklődés az európai fogyasztók körében a környezetbarát divattermékek iránt, de most az is kiderült, hogy a fenntarthatóság sokszor csak addig prioritás, amíg a vásárlóknak nem kell magasabb árat fizetni érte.
Tovább árnyalja a képet, hogy a fogyasztók elsősorban nem a környezeti szempontok miatt, hanem az alacsony minőség miatt kerülik a fast fashion termékeket, és hogy a többség több ruhát és cipőt venne, ha anyagi forrásai megengednék.
2024. február 13., Budapest – A GLAMI divatkereső platform 2024 januárjában felmérést[1] készített arról, hogy a fenntarthatósági szempontok hogyan befolyásolják a fogyasztói döntéshozatalt a divattermékek vásárlása során. A kilenc európai országban készült kutatás eredményei szerint átlagosan 26%-ra tehető azoknak az aránya, akik tudatosan előnyben részesítik a fenntartható márkákat, 22% kevesebbet próbál vásárolni, hogy ezzel csökkentse a környezeti ártalmakat, 35% pedig ugyan figyelembe veszi a környezeti szempontokat, de a termékek ára fontosabb tényező, ha végül két termék között kell dönteni. A jó hír, hogy a kutatás szerint a vizsgált országokban csak átlagosan 10%-ra tehető azoknak a száma, akik egyáltalán nem veszik figyelembe a fenntarthatósági tényezőt divatcikkek vásárlása során.
„A szélsőséges időjárási jelenségek számának utóbbi években tapasztalt ugrásszerű növekedése arra ösztönzi az egyes országokat, hogy új szabályozások bevezetésével mozdítsák elő a divatipar által okozott környezeti ártalmak csökkentését. Mindez azt jelenti, hogy közeleg annak az időszaknak a vége, amikor divatmárkák önszabályozó módon próbálták elérni a környezeti lábnyomuk csökkentését. Az iparág zöldítését célzó intézkedések mellett természetesen a fogyasztói szemlélet is fontos része az egyenletnek, ezért a vállalatok számára továbbra is fontos szempont, hogy a vásárlói döntéshozatalban mekkora szerepet játszik a környezettudatosság kérdése. Ezért készítette el a GLAMI a kutatását, amelyben a fenntarthatóság témaköre is jelentős szerepet kapott”
– mondta el Eliska Hynkova, a GLAMI Brand és PR menedzsere.
Mind a nemzetközi, mind a magyarországi adatok azt mutatják, hogy a fogyasztók több mint 80%-ának a döntéseiben szerepet játszik a fenntarthatóság, de több egyéb tényező is érvényesül a vásárlás során, amelyek hátrébb sorolhatják a környezetvédelmi szempontokat. A magyarországi adatokat tekintve a nemzetközi átlagot megközelítően 24%-ra tehető azoknak az aránya, akik tudatosan előnyben részesítik a fenntartható márkákat, 28% vásárol kevesebbet környezetvédelmi szempontok miatt, és 38% mondta, hogy a fenntarthatósági szempontok is szerepet játszanak döntéseiben, de elsősorban a termék ára a meghatározó. A hazai adatok szerint 5%-ra tehető azoknak az aránya, akiknek a fenntarthatóság egyáltalán nem játszik szerepet a vásárlási döntéseiben.
A felmérésben a fast fashionhöz való hozzáállásukról is megkérdezték a fogyasztókat. A vizsgált országokban átlagosan 10%-ra tehető azoknak az aránya, akik környezetvédelmi okokból kerülik a fast fashion termékek vásárlását. Mind a nemzetközi kutatás, mind a magyar eredmények azt mutatják, hogy a legnagyobb arányban az alacsony minőség miatt kerülik a fogyasztók a fast fashiont, nem pedig környezetvédelmi okokból (nemzetközi átlag 32%, Magyarország 36%). Nemzetközi átlagban 10%, illetve Magyarországon 14% válaszolta, hogy ugyan tudatában van a fenntarthatósági aggályoknak, de az árak miatt mégis a fast fashion termékeket választja. Ugyanakkor a nemzetközi eredmények szerint a fenntarthatóság az egyik legkevésbé fontos szempont a vásárlási élményt meghatározó 13 tényező közül.
A felmérés továbbá arra is rákérdezett, hogy amennyiben a fogyasztóknak több anyagi forrása lenne, akkor több ruhát és cipőt vásárolnának-e. A nemzetközi adatok alapján átlagosan 39% igennel válaszolt a kérdésre, 33% valószínűnek tartja, hogy többet vásárolna, és 13% mondta, hogy valószínűleg ebben az esetben sem vásárolna több divatterméket. A magyar adatokat tekintve 20% válaszolta, hogy biztosan többet költene, 37% valószínűleg többet költene, és 28% valószínűleg ebben az esetben sem költene többet.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
A meglévő technológiákkal is nagyot léphetünk a klímavédelmi célok megvalósítása felé
Ambiciózus célkitűzést fogalmazott meg a héten az Európai Bizottság, javaslatuk szerint ugyanis 2040-ig az 1990-es szinthez képest 90 százalékkal kellene csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását a közösségben.
A cél eléréséhez kulcsfontosságú az energiahatékonyság növelése és az olyan innovációk, mint például a Schneider Electric újítása, aminek köszönhetően a szén-dioxidnál is sokkal szennyezőbb SF6 gázt tiszta levegőre lehet lecserélni.
A végső cél, hogy 2050-re az Európai Unió klímasemlegessé váljon, ehhez már eddig is meghatároztak fontos állomásokat. Az egyik ilyen céldátum 2030, amikorra a kibocsátás 55 százalékos csökkentését kellene elérni az 1990-es szinthez képest, ebből 2022 végéig 32,5 százalékot sikerült megvalósítani. Az Európai Bizottság héten megfogalmazott javaslata egy újabb fontos határidőt iktat be a folyamatba, 2040-re ugyanis az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását kellene 90 százalékkal visszafogni a közösségben, szintén az 1990-es szinttel összevetve.
A klímaváltozást okozó hatások megszüntetése bolygónk és az emberiség jövője szempontjából is kulcsfontosságú, emellett konkrét gazdasági hatásai is vannak. Egy uniós hatásvizsgálat szerint, ha nem cselekszünk, akkor még az óvatos becslések szerint is akár 7 százalékkal csökkenhet az EU GDP-je az évszázad végére a gyorsuló globális felmelegedés miatt.
Abban, hogy sikerül-e elérni a kitűzött célokat a lakosságnak, az üzleti szektornak és a politikai döntéshozóknak egyaránt komoly szerepük van. A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat az elmúlt időszakban több alkalommal is rámutatott arra, hogy a már most rendelkezésre álló technológiák széleskörű alkalmazására lenne szükség, hogy ne váljon kezelhetetlenné az éghajlatváltozás.
Mivel a szén-dioxid-kibocsátás 80 százaléka az energia előállításához és elosztásához kötődik, a dekarbonizáció szempontjából kulcsfontosságú az energetikai átállás. Az energiahatékonyság növelésének jelentőségét mutatja a Világgazdasági Fórum január 8-án közzétett új jelentése is, amely szerint az ezt szolgáló lépések az energiatakarékos megoldásokkal, illetve az értékalapú partnerségekkel kiegészülve, a globális gazdaság számára 2030-ig akár 2000 milliárd dollárnyi megtakarítást is eredményezhetnek, valamint 3000 erőmű megépítését tehetik feleslegessé.
A lakó és üzleti célú ingatlanok az energiatermeléshez és -elosztáshoz kapcsolódó CO2-kibocsátás mintegy 39 százalékát, az alapanyag felhasználás és hulladéktermelés pedig harmadát adják a Világgazdasági Fórum elemzése szerint, ezért kulcsfontosságú az épületeink energiahatékonyságának növelése is a klímavédelmi célok eléréséhez. A már most rendelkezésre álló megoldásokban rejlő lehetőségeket jól érzékelteti a Schneider Electric tavaly ősszel bemutatott kutatásának eredménye, mely szerint a digitális épület- és energiamenedzsment rendszerek alkalmazásával akár 70 százalékkal is csökkenteni lehet az irodaépületek CO2-kibocsátását. Emellett, ha tiszta energiával kapcsolatos technológiákat alkalmazunk az új épületeinknél, illetve a meglévők felújításánál, annak komoly gazdasági hatása is lesz, a Schneider Electric Fenntarthatósági Kutatóintézete (SRI) és a Boston Egyetem közös tanulmánya szerint ez a megközelítés kétmillió új munkahelyet hozhat létre Európában és az Egyesült Államokban.
A Schneider Electric a kutatás-fejlesztési tevékenysége során is kiemelt figyelmet fordít arra, hogy jövőformáló, technológiai és fenntarthatósági szempontból egyaránt előremutató újításokat dolgozzon ki. Ezen szemlélet jegyében alkották meg az új, ipari létesítményekben és az energiaelosztásban alkalmazható középfeszültségű kapcsolóberendezéseket, amelyek a szén-dioxidnál 23 500-szor szennyezőbb SF6 gáz (kén-hexafluorid) helyett tiszta levegőt használnak. A vállalat új, 40 millió eurós beruházással megvalósuló dunavecsei okosgyára, a Duna Smart Power Systems (DSPS) európai gyártóközpontként vesz részt az új technológia elterjesztésében.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Népszerű
A korlátlan e-könyv olvasást hozza el kedvezményesen a Bookmate és a Yettel új együttműködése
A HONOR Magic6 Pro az első okostelefon, ami öt DXOMARK 2024 Golden Label címet nyert el
A neten adnál el valamit? Így akarnak átverni a csalók!
Az AI az új aranyláz: aranyat ássunk, vagy inkább ásókat adjunk el?
A bélflóránk elárulhatja, hogy gyorsan öregszünk
Elindult az ELTE Érettségi Felkészítő könyvsorozata
Története legerősebb évét zárta az SAP Hungary
Jó hír a vásárlóknak: elindult az árcsökkenés a műszaki piacon
Mesterséges intelligenciát alkalmaz a Széchenyi István Egyetemen fejlesztett mezőgazdasági robot
Idén már infláció felett nőhet a cégek árbevétele
Kapcsolódó cikkek
Technokrata.hu
A Kyndryl szakértői szerint a mesterséges intelligencia várhatóan teret nyer az ügyfélszolgálatokban, a bankokban, a biztosításban és az oktatásban
Miért fontos a megbízható székhelyszolgáltatás?
Fitneszapp leplezte le a férj hűtlenségét
Élményalapú technológiai foglalkozást tartott a Lufthansa Systems Hungária és a Skool általános iskolás lányok számára
2023 legmeglepőbb használtautó-piaci érdekességei
Robbanás előtt áll az előfizetéses e-kereskedelem Magyarországon
Nők az informatikában – Számít a nemek aránya a munkahelyen?
Budapesti és jászapáti diákok képviselik Magyarországot az észtországi robotikaversenyen
Ezek a legmenőbb IT ismeretek
Lezárult a Frigoscandia felvásárlása
Műszaki-Magazin.hu
Nagyobb hatékonyság, gyorsabb problémamegoldás
22. Econ Konferencia – Mérnöki Szimulációs Szakmai Fórum
A DMG MORI kiváló megmunkálási pontosságot kínál és élenjáró megmunkálógépeket fejleszt a PTC Creo és Windchill szoftver segítségével
Az év leginnovatívabb célgépei
MI festőrobot a Magyar Ifjúsági Robot Kupán
Új lendületet ad a „zöld” IT törekvéseknek a Schneider Electric innovációja
Új igazgató a szegedi Continental gyár élén
Az integráció a kulcs a magyar gazdaság növekedéséhez
Kiberbiztonsági labort alapított az ELTE és az OTP
Cserélje újra 3D nyomtatóját nagy kedvezményekért!
Friss
- Okoseszközök4 nap
A HONOR Magic6 Pro az első okostelefon, ami öt DXOMARK 2024 Golden Label címet nyert el
- Egészség1 hét
A bélflóránk elárulhatja, hogy gyorsan öregszünk
- Tippek1 hét
Teljesen átírja a telefonálásról alkotott fogalmainkat az 5.5G
- Mozgásban1 hét
A Kia EV9 a WWCOTY 2024 abszolút győztese
- Ipar2 hét
A GM és a Honda megkezdi a kereskedelmi célú üzemanyagcellák előállítását, közösen működtetett, üzemegységében
- Ipar2 hét
2024 legfontosabb építőipari technológiai trendjei
- Egészség2 hét
Emelkedő költségek, munkaerőhiány, modellváltás
- Tippek2 hét
Gyors és megfizethető WiFi 7 opciók KKV-knak