Zöld
Az otthon termelt áram lenne a tökéletes alternatíva az energiafüggőségre?
Az energiapiac magas és ingadozó árai komoly problémát jelentenek a fogyasztóknak és a vállalkozásoknak, így nem számíthatunk arra, hogy a jövőben egyhamar ismét rendelkezésünkre áll olcsó energia.
A termelők számára hatalmas kihívást jelent, hogy kielégítsék az olyan nagy energiafogyasztók villamosítási igényeit, mint az ipar vagy az autóipar, s mindeközben eleget tegyenek a szén-dioxid-mentesítés követelményeinek is. Milyen fontos szempontokra kell ügyelnünk az energiagazdálkodás kapcsán? Az EATON Magyarország szakértője összefoglalta a legfontosabb tudnivalókat.
A huszadik század története során először vált könnyűvé az energiához való hozzáférés – legalábbis a felhasználók számára. A centralizált energiatermelés eredményeként a végfelhasználókat nem érintette, hogyan állították elő a szükséges energiát. Az utóbbi időben azonban ez a gondolkodásmód megkérdőjeleződött, és az energiafogyasztók újból bizonyos fokú önellátásra törekszenek. A világjárvány jelentős keresletcsökkenéshez vezetett, és hamar világossá vált, hogy az energiaellátás számos okból nem tudja maradéktalanul kielégíteni a keresletet. A 2022 februárjában eszkalálódó orosz-ukrán konfliktus azonban ismét új helyzetet eredményezett a térség és a világ energiapiacán egyaránt, ami újabb igényeket támasztott az új energiafelhasználási metódusok kidolgozására és mihamarabbi alkalmazására.
„A villamosenergia-gazdálkodás várhatóan a jelenleginél is jelentősebb mértékben eltolódik a decentralizált megújuló energiatermelés felé. A napenergia fajlagos ára a legtöbb térségben alacsonyabb, mint a fosszilis tüzelőanyagoké, ezért a helyben megtermelt napenergia energiatárolási megoldásokkal kombinálva olyan mértékű önellátást biztosíthat a vállalkozások számára, amely lehetővé teszi számukra, hogy sikeresebben vészeljék át az energiapiaci ingadozásokat”
– fejtette ki Szontág Balázs, az Eaton Magyarország marketing menedzsere.
„Mivel a megújuló energia ma már gazdaságosan hozzáférhető, mindezt úgy is megközelíthetjük, hogy egy olyan villamosenergia-ellátásra térünk át, amely nem a bruttó energiatermelésen alapul, hanem azon, hogy az energia a megfelelő helyen, a megfelelő időben álljon rendelkezésre. Ez a helyzet természetesen a centralizált energiaelosztás előtti időkre emlékeztet, és ennek a decentralizációnak jelentős következményei lesznek.”
A helyben megtermelt, megújuló energia és a helyszíni energiatárolás kombinációja a vállalkozások számára lehetővé teszi, hogy kevésbé szoruljanak a hálózati energiára, és hogy a működésüket rugalmasabbá tegyék, valamint csökkentsék a szén-dioxid-kibocsátásukat. Az energiatárolás a közüzemi villamos hálózatok számára egy kisebb szén-dioxid-kibocsátású eszköz, amely segít rugalmasabbá tenni a nap- és szélenergia időszakos rendelkezésre állásából adódó problémák kezelését és kiegyensúlyozni a termelés és kereslet közötti különbségeket. Ezeket a változásokat természetesen az energiarendszereink egyre nagyobb arányú digitalizálása is lehetővé teszi és elősegíti.
A COP26 (az ENSZ 26. éghajlatváltozási konferenciája) eredményei azonban megmutatják, milyen nehéz lesz elérni ezt a változást. A kibocsátás-csökkentésről szóló megállapodás sürgetése és a hangos optimizmus ellenére sokan úgy érezték, hogy az állásfoglalások túl gyengék és részlegesek ahhoz, hogy érdemi változást eredményezzenek. Az ukrajnai háború a politikai döntéshozók energiafüggetlenséget elhozó akaratát is felgyorsíthatja, ezáltal támogathatóvá válnak olyan innovációk, amelyek megkönnyítik a vállalkozások és egyének intelligens energiafogyasztását és termelését.
„2022-ben a világnak tudomásul kell vennie, hogy a villamosenergia-termelés egyre inkább helyi szintű kérdés. A fogyasztók egyre nagyobb számban választják az elektromos járműveket, és a közlekedés villamosítása további változásokat idéz majd elő abban, ahogy az energiához viszonyulunk. A vállalkozások pedig érezni fogják a nyomást, hogy fenntarthatósági törekvéseik eléréséhez új megközelítés szükséges az energiagazdálkodás terén”
– tette hozzá Szontág Balázs.
Zöld
Az év természetfotósa pályázat átigazolt a Varázslatos Magyarországhoz
2025-től az ország egyik legnagyobb természetfotós és természetvédelmi szervezete, a Varázslatos Magyarország rendezi meg Az év természetfotósa pályázatot.
Az ÉTF-et harminckét évvel ezelőtt a naturArt – Magyar Természetfotósok Szövetsége alapította meg és nagy sikerrel rendezte meg évről évre. Ahogyan az alapítók 1990-ben fogalmaztak, céljuk az volt, hogy egy olyan fotós közösséget hozzanak létre, ahol az alkotók a természetfotók segítségével járulnak hozzá a természet- és környezetvédelemhez, valamint a társadalom szemléletformálásához. A pályázat minden évben egyszer kerül megrendezésre, amikor is kiderül, hogy melyik fotós érdemelte ki Az év természetfotósa címet.
A Varázslatos Magyarország tizenhatodik éve az ország egyik legizgalmasabb természetfotó pályázata, amely csaknem egy éven át mozgásban tartja a fotósokat, hiszen nyolc hónapon keresztül zajlik havi díjazásokkal és pontgyűjtéssel, ugyanis a legtöbb pontot gyűjtő fotósé lesz év végén A magyar természetfotó nagydíja és az azzal járó Arany Daru szobor.
A VM arra biztatja a fotósokat, hogy az év minden szakában menjenek ki a természetbe, és örökítsék meg nemzeti parkjaink változatos élővilágát és vadregényes tájait. A pályázat kiemelt célja a magyar nemzeti parkok bemutatása, és ezzel a természetvédelem támogatása.
A Varázslatos Magyarország arra vállalkozott, hogy 2025-től egy kézbe fogja az ország két legrangosabb természetfotó pályázatát, így az év 365 napján kihívást és bemutatkozási lehetőséget kínál a magyar természetfotósoknak. A pályázó fotósok eddig nemcsak itthon, de világszerte is rendkívüli eredményeket értek már el, és a világ élvonalához tartozó természetfotósok között tartják számon őket. A szervezet hisz abban, hogy a fúzióval minden hazai fotósnak lehetőséget biztosít ahhoz, hogy munkáikat méltó módon bemutathassák, és határainkon túl is egyre nagyobb eredményeket érhessenek el.
Erős szakmai csapatot állított fel a VM mindkét pályázatához.
Az év természetfotósa díjról dönt: Gundel Takács Gábor újságíró, műsorvezető, Dr. Sós Endre, a Fővárosi Állat- és Növénykert természetvédelmi és állategészségügyi igazgatója, Selmeczi-Kovács Ádám, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója, Máté Bence, Potyó Imre, Daróczi Csaba, Kalotás Zsolt és Lőrincz Ferenc természetfotósok.
A magyar természetfotó nagydíjáról dönt: Britta Jaschinski fotózsurnaliszta, ifj. Vitray Tamás, a National Geographic Magyarország főszerkesztője, Máté Bence, Litauszki Tibor, Szilágyi Attila, Suhayda László természetfotósok, és Tóth Zsolt Marcell természetfilmes.
Mindkét fotópályázat képanyagából egy-egy látványos fotóalbum és kiállítás készül, amelyek egy éven keresztül láthatóak lesznek az ország rangos kiállítóhelyein. A VM-et az ÉTF alapító naturArt szakmai támogatásával erősíti tovább.
A VM szeretettel várja a természetfotósokat pályázatain az amatőröktől a profi alkotókig!
További információ: varazslatosmagyaro
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
10 Millió Fa: így lesz erdő az 1%-ból!
A 10 Millió Fa közössége idén elérte egyik legnagyobb célját: 2024-ben sikerült elültetniük 100 000 fát szerte az országban a Nemzeti Faültetés Napja alkalmából. „Emeljük a tétet, ugyanis jövőre legalább ennyi csemetét szeretnénk kiosztani március elsején a hozzánk csatlakozóknak.
Viszont ahhoz, hogy ezek a fácskák valóban szárba szökkenhessenek már idén meg kell rendelnünk őket” – mondta el a 10 millió Fa főkoordinátora, Hervai Franciska.
A 10 millió Fa 2019-ben indult el azzal a céllal, hogy minden magyar ember nevében ültessenek egy fát – azaz 10 milliót. Azóta több száz település, iskolák, cégek, civil közösségek és magánszemélyek összefogásával már a 497 185 fát és cserjét ültettek el országszerte, sőt volt ültetésük Erdélyben is. A klímakatasztrófa enyhítésére hazánkban új alapokra kell helyezni az erdővédelmet, hogy valóban, az ökológiailag legértékesebb, emberi tevékenységtől mentes őserdők is teret kaphassanak. Továbbá az erdős területek nagyságát is legalább harmadával meg kell növelni
Nemcsak fákat, gondolatokat is ültetünk!
10 millió Fa közösség a nevében foglalt cél érdekében parkfákat ültet, erdősít és Miyawaki-erdőket telepít, de itt nem áll meg. Ahogyan a 10 millió Fa alapítója, Bojár Iván András fogalmaz: „Nemcsak fákat, gondolatokat is ültetünk!”. Hiszen egy fának az elültetése szakrális élményt jelent sokak számára, így válhatnak egyre többen a fák barátaivá”.
Nemzeti Faültetés Napja – az összefogás ünnepe
2023 őszén új fejezet nyílt a 10 millió Fa missziójában: meghirdették az első Nemzeti Faültetés Napja ültetési ünnepet, amelyhez bárki csatlakozhatott. Az akció során:
- közel 100 000 fát ültettek el egyetlen nap alatt,
- több mint 12 000 önkéntes csatlakozott,
- 290 helyszínen zajlottak faültetések szerte az országban,
- 46 vállalkozás is aktívan részt vett és anyagilag hozzájárult az eseményhez.
Ez a nap megmutatta, hogy a magyar társadalomban ott él a természet iránti felelősség és tenni akarás. Iskolások, családok, cégvezetők és nyugdíjasok egyaránt ásót ragadtak, és együtt formálták a jövőt.
Pár kattintással egy zöldebb jövőért
Az adó 1%-ának felajánlása talán az egyik legegyszerűbb módja annak, hogy bárki részt vegyen a 10 millió Fa munkájában. Az ebből befolyó összegből a 10 millió Fa mozgalom nemcsak facsemetéket vásárol, hanem biztosítani tudja azok szállítását, elültetését a Nemzeti Faültetés Napjára, mely 2026-ban március 1-jére esik.
Az 1%-os kampány kulcsfontosságú a 2026-os ültetések előkészítésében – mondta el Hervai Franciska. „100 000 facsemetét tervezünk kiosztani a hozzánk csatlakozó magánszemélyek között a Nemzeti Faültetés Napján, amiket már az idei év során meg kell rendelnünk. Emellé várjuk további cégek jelentkezését, hogy meg tudjuk többszörözni hatásunkat!” – emelte ki a 10 millió Fa főkoordinátora.
Egy fa nem csinál erdőt – de közösen igen! 🌳 🌳 🌳
Ajánld fel te is az adód 1%-át ma, hogy jövőre többezer új fa nőhessen az égig!
Adószám: 19225294-1-42 | 10 millió Fa
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
Új, innovatív növényvédőszer csomagolás a Syngentától
A Syngenta 2019-ben csatlakozott ahhoz a széleskörű iparági összefogáshoz, mely célul tűzte ki a zárt áttöltő rendszerek (CTS) létrehozását az európai piacon 2030-ig.
A CTS easyconnect rendszer – négy európai országban zajlott sikeres tesztidőszak után – immár több mint 20 európai országban elérhető.
Az easyconnect rendszer két részből áll: az egyedi – tartályra szerelhető – csavarkupakból, valamint a csatlakozóból. A CTS elterjedése valódi előnyökkel jár a felhasználók és a környezet számára, mivel akár több mint 90%-kal csökkenti a kezelők kitettségét, a kiömlés és a pontszerű szennyeződés kockázatát és jelentősen lerövidíti a permetezőtartály feltöltési idejét is. További előnyt jelent a beépített öblítő rendszer is, amellyel a csomagolás könnyebben tisztítható és öblíthető.
A zárt áttöltési rendszer térhódítása előre mozdította a csomagolóanyagok továbbfejlesztését is. A Syngenta új, innovatív folyékony növényvédőszer csomagolása, az Evopac™ kompatibilis a CTS easyconnect-tel és a felhasználók számára praktikus és biztonságos használatot tesz lehetővé. Az új csomagolást a Syngenta a termelőkkel közösen fejlesztette ki.
Az Evopac™ tervezésekor a felhasználói biztonság iránti igény maximális kielégítésére törekedtek a fejlesztők.
Az új Evopac™ csomagolás számos hasznos tulajdonsággal és használat közbeni előnnyel rendelkezik:
- Az Evopac™ kanna nyakrésze a középpontban van, vállának új kialakításával pedig elkerülhető a letapadás, a kiöntés pedig gyorsabb és biztonságosabb. A csomagolás felülete sima és kevésbé bordázott, a jobb kiöblíthetőség érdekében.
- A csomagolótartály stabilan tartható, a forgatható fogantyú megkönnyíti a fejjel lefelé történő átforgatást és a kezelést a jobb- és balkezes felhasználók számára egyaránt.
- A kanna áttetsző, a csomagolóanyagban maradt szermennyiség jobb láthatósága miatt, és az is könnyen ellenőrizhető, hogy az üres tartály megfelelően ki van-e öblítve.
- A szermennyiséget jelző beosztások mindkét irányban, lefelé és felfelé is jól leolvashatók.
- A növényvédőszer az Evopac™ kannából könnyen önthető a permetezőgépbe a hagyományos módon történő használat esetén is.
- A kanna és a fedele is teljesen újrahasznosítható anyagból készült.
A biztonságos növényvédőszer használat elősegítése és oktatása a Syngenta új fenntarthatósági prioritásainak is része, ezért az Evopac™ kulcsfontosságú fejlesztés a cég ezen vállalásának teljesítése tekintetében.
2025-től a Syngenta S-PAC csomagolásait fokozatosan felváltja az új Evopac™ csomagolóanyag, easyconnect-kompatibilis csavarkupakkal. A vállalat folyékony növényvédőszer termékei 1,5 és 10 literes űrtartalmú Evopac™ kannákban szerezhetők be.
Az iparági összefogással létrehozott easyconnect rendszerről további információkat találhat a www.easyconnect.tech/hu weboldalon.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar1 hét ago
Energiaköltség-csökkentés pályázatok nélkül? – PPA, tárolók és innovatív finanszírozási megoldások cégek számára
-
Okoseszközök2 hét ago
A HONOR 6 éves Android-támogatást vállal a napokban megjelent HONOR 400 szériához
-
Okoseszközök1 hét ago
HONOR 400 vagy 400 Pro? Összehasonlítottuk
-
Gazdaság4 nap ago
Céges autók áfaügyei: rengeteg a buktató, súlyos lehet a büntetés
-
Ipar2 hét ago
30 éves hazánk legkomplexebb építőipari szolgáltatásokat nyújtó cégcsoportja, a DVM group
-
Egészség2 hét ago
A Huawei bemutatta legújabb innovációit Berlinben: fókuszban az egészség, a stílus és a hatékonyság
-
Okoseszközök2 hét ago
Megérkezett a Samsung Vision AI a vállalat legújabb tévéivel és hangprojektoraival
-
Zöld2 hét ago
Az év természetfotósa pályázat átigazolt a Varázslatos Magyarországhoz