Zöld

Fenntartható okostelefonok: hosszabb élettartam, zöldebb világ

Az okostelefonok a világ legnépszerűbb szórakoztatóelektronikai eszközei: 2022-ben várhatóan 4,5 milliárd készülékkel számolhatunk világszerte, melyek 146 millió tonna szén-dioxid (CO₂), vagy azzal egyenértékű kibocsátást (CO2e) okoznak majd a Deloitte Global előrejelzése szerint.

Ez ugyan kevesebb, mint 0,5%-a a 2021-ben globálisan kibocsátott, összesen 34 gigatonna CO2e-nek, de közel sem elhanyagolható szempont. A telefonok élettartamának meghosszabbítása segítene csökkenteni az okostelefonok környezeti hatását, és átformálhatja az okostelefon-ipar bevételi és nyereségtermelő képességét.

A Deloitte Global előrejelzése szerint a teljes kibocsátás 83%-a az idén piacra kerülő 1,4 milliárd új okostelefon gyártásából, szállításából és első éves használatából származik. A már piacon lévő további 3,1 milliárd okostelefon használatához kapcsolódó kibocsátás további 11%-ot tesz majd ki, a fennmaradó rész pedig a meglévő okostelefonok felújításából (4%) és az életciklus végi folyamatokból (1%) származik, beleértve az újrahasznosítást is.

A gyártás jár a legnagyobb károsanyag-kibocsátással, ugyanakkor újrahasznosítással jelentősen csökkenthető a környezetterhelés

Egy vadonatúj okostelefon átlagosan 85 kilogrammnyi CO₂ kibocsátást generál az első évben, ennek 95 %-a a gyártási folyamatokból származik, beleértve a nyersanyagok kitermelését és a szállítást is. Hogy ez pontosan mennyi CO₂e-t szabadít fel, az több tényezőtől függ, elsősorban az újrahasznosított anyag mennyiségétől és a gyártók létesítményeinek energiahatékonyságától.

Az anyagok újrahasznosítása a CO₂intenzív bányászat csökkentését jelenti: az ónt áramköri lapokhoz, a kobaltot akkumulátorokhoz, az alumíniumot pedig burkolatokhoz lehet újra felhasználni. Míg néhány évvel ezelőtt a ritkaföldfémek hasznosítása, elsősorban hangszórókba és akkumulátorokba üzleti szempontból nem volt életképes, ma már létezik technológia erre is. Az okostelefonokban használt integrált áramkörök gyártása is jelentős mennyiségű energiát fogyaszt: egy félvezetőgyártó üzem működési költségeinek például akár 30%-át is az állandó hőmérséklet és páratartalom fenntartásához szükséges energia teszi ki. Fontos tehát, hogy milyen mértékben támaszkodik a gyártási ökoszisztéma a megújuló energiára. Ez vonatkozik a saját tulajdonú létesítményekre és azokra a harmadik felekre is, amelyekhez a gyártók kiszervezik a gyártást. A szállítóknak meg kell győzniük és segíteniük kell a kiszervezett beszállítói láncot, hogy térjenek át az olyan megújuló energiaforrásokra, mint a szél-, nap- és vízenergia.

„Egy okostelefon a gyártás után átlagosan 8 kilogrammnyi károsanyag-kibocsátást generál a használati ideje során, ami általában 2 és 5 év közötti időszakot jelent. Ezen időszak végén a teljes életciklusra eső CO₂e-kibocsátást részben az határozza meg, hogy alkatrészei milyen könnyen újrahasznosíthatók. Mivel az okostelefonok CO₂kibocsátásának majdnem teljes egészét a gyártás teszi ki, a legnagyobb tényező, amellyel csökkenthető az okostelefonok CO₂lábnyoma, a várható élettartam meghosszabbítása.”

– mondta Gercsák Csilla, a Deloitte Technológiai, Média és Telekommunikáció tanácsadás üzletágának menedzsere.

Több tendencia is arra utal, hogy az okostelefonok élettartama középtávon nőni fog

Szerencsére az okostelefonok fizikailag egyre strapabíróbbak, ez csökkenti a nem tervezett cserék szükségességét is. A cserék leggyakoribb okai a képernyőtörés és a vízkár, de a korszerűbb képernyők már többszöri rövid leejtést is kibírnak. A fejlettebb, jellemzően magasabb eladási árú és így jobb minőségű modellek pedig évről évre ellenállóbbak a vízkárral szemben: a legújabb csúcsmodellek a gyártók szerint akár 6 méteres mélységben is képesek fél órán keresztül túlélni a vízbe merülést.
Az okostelefonok szoftveres támogatása egyre hosszabb ideig érhető el. Az, hogy egy gyártó mennyi ideig tartja fenn a szoftvertámogatást, nagyban befolyásolja a készülék viszonteladási értékét. Annak érdekében, hogy a régebbi telefonok is jól működjenek, az okostelefon-gyártók minden egyes operációs rendszer speciális verzióit készítik el, illetve szerzik be az egyes telefonmodellekhez. Egy ilyen rendszer frissítése magában foglalhat olyan dizájnváltozásokat, amelyektől egy meglévő telefon újnak néz ki, a frissített kód pedig a meglévő folyamatokat is javíthatja, és kevesebb energiát is fogyaszt. Emellett a gyártóknak rendszeres biztonsági frissítéseket is kell biztosítaniuk a sebezhetőségek javítására.

„A 2022-es év elején egy adott okostelefon operációs rendszer ilyen jellegű támogatásának hossza általában 3-5 év között mozgott gyártótól függően, de arra számítunk, hogy 2025-re a verseny nyomása miatt a legtöbb csúcsmodell esetében az 5 év már bevett szokássá válhat. Az EU-ban 2023-tól kezdődően pedig előreláthatólag minden okostelefon-gyártónak 5 éven át kell majd biztonsági frissítéseket biztosítania.”

– mondta Márton Alexandra, a Deloitte Technológiai, Média és Telekommunikáció tanácsadás üzletágának szenior tanácsadója.

A fogyasztók hosszabb ideig használják a telefonokat: az okostelefonok átlagos tulajdonlási ideje folyamatosan növekszik a fejlett piacokon. 2016 és 2021 között csökkent azok aránya, akik készüléküket az előző 18 hónapban vásárolták. (Lásd: ábra) A tendencia 2021-ben ugyanakkor megfordult és enyhe emelkedést mutatott, amit a Deloitte szakértői annak tulajdonítanak, hogy a világjárvány következtében több okból is (kommunikációs kényszer, megszokott költések kiesése miatt növekvő megtakarítások) a fogyasztók többet költöttek készülékekre. Azonos időszakban és piacokon a 3,5 évnél régebben vásárolt okostelefonok aránya átlagosan duplájára, 5%-ról 10%-ra emelkedett.
A legkorszerűbb telefonok ma már általában 300 ezer forintba vagy annál is többe kerülhetnek. A hosszabb ideig történő megtartás egyik fő oka az új készülékek magas ára, amelynek visszafizetése (részletre vásárolt konstrukciók esetében) a korábban jellemző 2 évvel szemben akár 3 évet is igénybe vehet. 2017-ben a 300 ezer forintos okostelefonok gondolata szkeptikus reakciókat váltott ki a fogyasztókból, alig egy évvel később azonban ez az árszint már mindennapossá vált a csúcsmodelleknél, és a legtöbb gyártó ma már több okostelefont is kínál ezen az áron.

A felújított és használt telefonok globális piaca egyre nő

Minél magasabb egy telefon névleges viszonteladói értéke, annál valószínűbb, hogy eladják. Egy 300 ezer forintos telefon például az első év után akár az értékének a felét is megtarthatja. Ez erősen ösztönzi a cserére az okostelefon-használók azon kisebbségét, akik évente cserélnek prémium kategóriás telefonokat. Emellett a vállalatokat is ösztönzi a felújítás: egy egyéves, hibátlanul felújított telefon a vadonatúj telefon árának 80%-áért értékesíthető. Míg egy négyéves prémium telefon a fejlettebb piacokon nem annyira kívánatos, a feltörekvő piacokon jelentős keresletnek örvendhet. A felújított okostelefonok piaca 2024-ig várhatóan évente 11,2%-kal, összesen 65 milliárd dollárra nő, 352 millió darabbal számolva – áll a Deloitte Global előrejelzésében.

Hogyan kompenzálhatják a gyártók a készülékeladásokból kieső bevételt?

Az okostelefonok hosszabb élettartama átformálhatja az okostelefon-ipar bevétel- és nyereségtermelési szokásait. Az okostelefon-gyártók magasabb árú készülékeket kínálhatnak, hogy így ellensúlyozzák az eladott készülékek mennyiségének csökkenését és zöld prémiumot (kedvezményeket, támogatást) számíthatnak fel azon fogyasztók körében, akik a fenntarthatóbb megközelítést alkalmazó gyártókat részesítik előnyben. Az eladóknak azonban azt is át kell gondolniuk, hogy a készülékeladásokon kívül milyen más forrásokból növelhetik bevételeiket.

„Ilyen alternatív bevételi lehetőségek lehetnek például a különböző médiaszolgáltatások és alkalmazásboltok, de a fényképek és videók felhalmozódásával az online tárhelyek iránti kereslet is folyamatosan növekedni fog. Ezen túl az olyan kiegészítő hardverek értékesítése is opció lehet, melyek kibocsátása fajlagosan alacsonyabb az okostelefonokénál: a Bluetooth-fejhallgatók eladásai például az előrejelzések szerint 2022-ben 35%-kal nőnek majd. Értékes forrást képeznek még az okostelefonok vásárlásához vagy lízingeléséhez kapcsolódó biztosítási díjak és pénzügyi termékek jutalékai is.”

– mondta Gercsák Csilla, a Deloitte Technológiai, Média és Telekommunikáció tanácsadás üzletágának menedzsere.

Related Topics:deloitte élettartam fenntarthatóság hosszú okostelefonok zöld

Up Next

Itt egy eszköz, ami automatizálná a növények locsolását

Don't Miss

Indul a hazai paradicsomszezon

Egészség

Itt a tavasz – megújulás kívül-belül zöldségekkel, vadnövényekkel és kirándulással

A tavasz nemcsak a természet újjászületését hozza el, hanem remek lehetőséget kínál arra is, hogy mi magunk is új lendületet vegyünk – testileg és lelkileg egyaránt.

,,A természet bölcsessége az egyik legjobb tanácsadónk, ha egészségünkről van szó, tavasszal pedig különösen bőkezűen kínálja számunkra azokat az ajándékait, amelyek segítenek az emésztés támogatásában, a szervezet tisztításában és a lelki feltöltődésben.”

– mondja Dr. Hámori Lilla életvezetési tanácsadó, akivel ma a tavaszi feltöltődésről beszélgetünk.

Az évszak nem telhet el tavaszi zöldségek nélkül

A tavaszi idényzöldségek, mint a retek, spárga, újhagyma vagy a zsenge salátalevelek nemcsak friss ízekkel kényeztetnek, hanem emésztést serkentő, májműködést támogató hatásuk is kiemelkedő. A spárga például természetes vízhajtóként működik, a retek pedig segíti az epe kiürülését, így hozzájárul a tavaszi tisztuláshoz.

,,De ne csak a piacra menjünk, nézzünk szét a kertben is tavasszal! Két gyakran gyomként kezelt növény – a gyermekláncfű vagy pongyola pitypang és a tyúkhúr – valójában igazi kincsek. A pitypang (Taraxacum officinale) levele kesernyés íze révén serkenti az emésztőnedvek termelését, míg a virága salátákba is kiváló. A tyúkhúr (Stellaria media) enyhe ízű, C-vitaminban gazdag növény, amely szintén remekül illeszthető tavaszi ételeinkbe.”

– mondja Dr. Hámori Lilla, aki nem csak életvezetési tanácsadó, de természetgyógyász is.

Fontos dologra hívja fel figyelmünket a szakember, mégpedig arra, hogy legyünk óvatosak és csak akkor gyűjtsünk fogyasztásra növényeket, ha biztosan felismerjük őket, illetve a gyűjtésnek is megvannak a szabályai, amire figyelni kell, így mindig érdemes először szakember segítségét kérni! Manapság már számos gyógynövény, ehető vadnövény ismereti túrát, előadást tartanak, akár ilyeneken is részt vehetünk!

,,Egy kirándulás a friss, virágillatú levegőn, a madárcsicsergés és a zöldülő táj mind segítenek csökkenteni a stresszt, javítani a hangulatot és új perspektívát adni a mindennapokhoz, így a testi megújulás mellett a tavaszi természet a lelki feltöltődéshez is hozzájárul.”

– teszi hozzá a szakember.

Egy kirándulás csodákra képes

Nagyszerű úti cél lehet a Bakony egyik csodája, a Bakonybéltől nem messze, az erdőrengetegben megbújó Hubertlaki-tó, közismert nevén, a hazai Gyilkos-tó. Gerencepusztáról közelíthetjük meg a tavat, mely mesés látvánnyal vár minket. A túra kellemes, könnyű, szuper családi kikapcsolódás lehet.

,,A tavasz tehát ideális időszak arra, hogy tudatosan visszataláljunk a természethez – egy tányér saláta, egy vadnövény-gyűjtő séta vagy egy erdei túra révén. Testünk és lelkünk egyaránt hálás lesz érte.”

– fejezi be a gondolatot Dr. Hámori Lilla, aki biológusként végzett, dolgozott éveken keresztül, mielőtt életvezetési tanácsadó és természetgyógyász lett.

Bővebben itt (https://bio.site/hamori.lilla) találsz róla és szolgáltatásairól információkat, de Instagramon (@ebredesem) és Facebookon is érdemes követni hasznos, motiváló tartalmakért.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Antibiotikummentes, prémium libamáj-előállítás tenyésztés-tartástechnológiájának fejlesztésében működtek közre a MATE kutatói

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen (MATE) kezdetét vette az „Antibiotikummentes, prémium libamáj-előállítás tenyésztés-tartástechnológiájának fejlesztése” című kutatás-fejlesztési projekt.

A konzorciális formában megvalósuló kutatás az Integrál Zrt.-vel és a Nemzeti Biodiverzitás-és Génmegőrzési Központtal együttműködésben jött létre.

A kutatás témája a ludak zárt tartásával kapcsolatos. Ennek jelentőségét az ágazat tartástechnológiai sajátosságai is indukálták, miszerint a lúdtartás nagyrészt nem intenzív körülmények között valósul meg, így a madárinfluenza nagyban sújthatja az ágazatot, továbbá gazdasági és állatjólléti kérdéseket is felvet.

Egyik kiemelendő technológiai paraméter szülőpár állományok esetén a fény, ami a libák szaporodási ciklusát nagyban befolyásolja, ezért alapvető jelentőséggel bír a teljesen zárt tartástechnológiai termelésben. A fény szabályozza továbbá a hormonális háttérfolyamatokat, az anyagcserét, a viselkedésüket, úgymint a táplálkozás, a párzás és a technológiatűrés terén is. A kutatók egy olyan zárt technológiájú világítási rendszert alakítottak ki, mely nagy hangsúlyt fektet az ember által nem látható spektrumokra (UVA, UVB, far red). Saját hatáskörben végzett módszerfejlesztés keretében stresszélettani vizsgálatokkal támasztották alá a kifejlesztett technológiát, amely által a szakértők unikális adatokhoz juthattak.

A nevelés takarmányozástechnológiai fejlesztésének témájában napos kortól a nevelés végéig vizsgálták a takarmányösszetétel és -adagolás hatását a növendék libákra. A takarmányozási protokollban a piaci lehetőségek feltérképezését követően elsődleges vizsgálati célkitűzéssé vált a Proszimbio® technológia (Burain®) kipróbálása és optimális adagolásának megválasztása. Ezzel megalapozva egy olyan töméselőkészítési szakaszra vonatkozó technológiát fejlesztettek ki, amely lehetőséget ad a tömések számának csökkentésére, a kíméletes libamájtermelésre.

A projekt Gödöllőn két helyszínen – Isaszeg u. 200., és Páter Károly utca 1.-, valamint Kiskunfélegyházán, a Csongrádi út 101. alatt zajlik, melyben a konzorcium 96 főt foglalkoztat-, ennek köszönhetően legalább 96 munkahelyet tud megőrizni. A beruházás 2025. március 25-ig valósult meg. A projekt által létrehozott komplex technológiai fejlesztés egyedülálló lehet mind hazai, mind pedig világviszonylatban. A projektről bővebb információt a www.uni-mate.hu oldalon olvashatnak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Pusztán a több pénz nem oldja meg a fenntarthatóságot

Hiába a növekvő GDP és a globalizáció, ezek előnyei sem elegendőek a környezeti fenntarthatósághoz, sőt, a városiadás csak ront a helyzeten – állapítja meg a Budapesti Corvinus Egyetem és a HUN-REN KRTK új kutatása 149 ország adatai alapján.

Az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak (Sustainable Development Goals – SDG-k) teljesülését mérték fel a Corvinus Egyetem, illetve a HUN-REN KRTK kutatói. Fertő Imre és Harangozó Gábor 149 ország adatait elemezte a 2000-2023 közötti időszakból. A Scientific Reportsban márciusban közölt vizsgálat komplex módon tárta fel a GDP növekedése, a globalizáció különböző aspektusai, az urbanizáció és az ökológiai lábnyom közötti összefüggéseket.

Az eredmények szerint a számok komoly aggodalomra adnak okot az ENSZ-célok teljesítésére 2020-ban megszabott 2030-as határidő félidejénél. A célok mindössze 15%-a teljesíthető időben, míg közel felük esetében súlyos vagy közepes a lemaradás.

Az elemzés öt konvergáló és egy nem konvergáló országcsoportot azonosított a fenntarthatósági célok szerinti teljesítmény alapján. Magyarország a fenntartható fejlődés gyakorlatát hatékonyan végrehajtó 1-es csoportba került, 47 másik ország mellett, mint például Ausztria, Indonézia és Svájc. A 2. klaszterban a jelentős eredményeket elérő, de további erőfeszítéseket igénylő 39 ország között található például az Egyesült Államok, Bulgária és Jordánia. A további, mérsékelt előrehaladást mutató csoportokba 22, 12, illetve 4 országot soroltak be. A nem konvergáló csoportban 3 állam szerepel: Közép-afrikai Köztársaság, Csád és Libanon.

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a nagyobb ökológiai lábnyomú országok általában rosszabbul teljesítenek az SDG-k terén. Ez világosan jelzi a jelenlegi globális fogyasztási minták fenntarthatatlanságát, és hangsúlyozza, hogy valódi előrelépés csak a fogyasztási szokások átalakításával érhető el.

A pénz nem minden, a globalizáció kétarcú

A tanulmány megerősíti, hogy a magasabb egy főre jutó GDP pozitívan hat az ENSZ fenntartható fejlődési célok teljesítésére. A gazdagabb országok több erőforrást képesek a fenntarthatósági kezdeményezésekre fordítani, ami javítja SDG-teljesítményüket. Ezzel együtt a kutatók figyelmeztetnek: a gazdasági növekedés önmagában nem garantálja a környezeti és társadalmi fenntarthatóságot.

Az elemzés megállapítja, hogy a gazdasági, társadalmi és kulturális globalizáció elősegíti a tudás, technológia és erőforrások áramlását, ami általában jobb SDG-teljesítményt eredményez. A fejlődő országok különösen profitálhatnak az oktatási és egészségügyi fejlesztésekből. Ugyanakkor a kutatás arra is rámutat, hogy a pénzügyi globalizáció növelheti az egyenlőtlenségeket és a környezeti terhelést.

Az urbanizációt irányítani kell, és személyre szabott megoldások szükségesek

A kutatás szerint a nem megfelelően kezelt városi terjeszkedés negatívan befolyásolja a fenntartható fejlődést. A gyors urbanizáció fokozza az infrastrukturális és természeti erőforrásokra nehezedő nyomást, ami rontja a környezet állapotát. A nagyvárosok fenntartható fejlődése különösen nagy kihívást jelent a döntéshozóknak.

„Nincs univerzális recept a fenntartható fejlődésre, ez rendkívül összetett kérdés, a döntéshozóknak komplexen kell megközelíteniük a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontok közötti egyensúlyozással”

– hangsúlyozzák a szerzők.

A kutatók ajánlása szerint a legjobban teljesítő országoknak a gazdasági stabilitás fenntartása mellett a környezeti és társadalmi fenntarthatóságra kell összpontosítaniuk. A gyengébben teljesítő országok esetében célzott intézkedésekre van szükség a gazdasági növekedés ösztönzésére, az urbanizáció kezelésére és az ökológiai lábnyom csökkentésére.

Forrás: Budapesti Corvinus Egyetem

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!