Zöld

Fenntartható okostelefonok: hosszabb élettartam, zöldebb világ

Az okostelefonok a világ legnépszerűbb szórakoztatóelektronikai eszközei: 2022-ben várhatóan 4,5 milliárd készülékkel számolhatunk világszerte, melyek 146 millió tonna szén-dioxid (CO₂), vagy azzal egyenértékű kibocsátást (CO2e) okoznak majd a Deloitte Global előrejelzése szerint.

Ez ugyan kevesebb, mint 0,5%-a a 2021-ben globálisan kibocsátott, összesen 34 gigatonna CO2e-nek, de közel sem elhanyagolható szempont. A telefonok élettartamának meghosszabbítása segítene csökkenteni az okostelefonok környezeti hatását, és átformálhatja az okostelefon-ipar bevételi és nyereségtermelő képességét.

A Deloitte Global előrejelzése szerint a teljes kibocsátás 83%-a az idén piacra kerülő 1,4 milliárd új okostelefon gyártásából, szállításából és első éves használatából származik. A már piacon lévő további 3,1 milliárd okostelefon használatához kapcsolódó kibocsátás további 11%-ot tesz majd ki, a fennmaradó rész pedig a meglévő okostelefonok felújításából (4%) és az életciklus végi folyamatokból (1%) származik, beleértve az újrahasznosítást is.

A gyártás jár a legnagyobb károsanyag-kibocsátással, ugyanakkor újrahasznosítással jelentősen csökkenthető a környezetterhelés

Egy vadonatúj okostelefon átlagosan 85 kilogrammnyi CO₂ kibocsátást generál az első évben, ennek 95 %-a a gyártási folyamatokból származik, beleértve a nyersanyagok kitermelését és a szállítást is. Hogy ez pontosan mennyi CO₂e-t szabadít fel, az több tényezőtől függ, elsősorban az újrahasznosított anyag mennyiségétől és a gyártók létesítményeinek energiahatékonyságától.

Az anyagok újrahasznosítása a CO₂intenzív bányászat csökkentését jelenti: az ónt áramköri lapokhoz, a kobaltot akkumulátorokhoz, az alumíniumot pedig burkolatokhoz lehet újra felhasználni. Míg néhány évvel ezelőtt a ritkaföldfémek hasznosítása, elsősorban hangszórókba és akkumulátorokba üzleti szempontból nem volt életképes, ma már létezik technológia erre is. Az okostelefonokban használt integrált áramkörök gyártása is jelentős mennyiségű energiát fogyaszt: egy félvezetőgyártó üzem működési költségeinek például akár 30%-át is az állandó hőmérséklet és páratartalom fenntartásához szükséges energia teszi ki. Fontos tehát, hogy milyen mértékben támaszkodik a gyártási ökoszisztéma a megújuló energiára. Ez vonatkozik a saját tulajdonú létesítményekre és azokra a harmadik felekre is, amelyekhez a gyártók kiszervezik a gyártást. A szállítóknak meg kell győzniük és segíteniük kell a kiszervezett beszállítói láncot, hogy térjenek át az olyan megújuló energiaforrásokra, mint a szél-, nap- és vízenergia.

„Egy okostelefon a gyártás után átlagosan 8 kilogrammnyi károsanyag-kibocsátást generál a használati ideje során, ami általában 2 és 5 év közötti időszakot jelent. Ezen időszak végén a teljes életciklusra eső CO₂e-kibocsátást részben az határozza meg, hogy alkatrészei milyen könnyen újrahasznosíthatók. Mivel az okostelefonok CO₂kibocsátásának majdnem teljes egészét a gyártás teszi ki, a legnagyobb tényező, amellyel csökkenthető az okostelefonok CO₂lábnyoma, a várható élettartam meghosszabbítása.”

– mondta Gercsák Csilla, a Deloitte Technológiai, Média és Telekommunikáció tanácsadás üzletágának menedzsere.

Több tendencia is arra utal, hogy az okostelefonok élettartama középtávon nőni fog

Szerencsére az okostelefonok fizikailag egyre strapabíróbbak, ez csökkenti a nem tervezett cserék szükségességét is. A cserék leggyakoribb okai a képernyőtörés és a vízkár, de a korszerűbb képernyők már többszöri rövid leejtést is kibírnak. A fejlettebb, jellemzően magasabb eladási árú és így jobb minőségű modellek pedig évről évre ellenállóbbak a vízkárral szemben: a legújabb csúcsmodellek a gyártók szerint akár 6 méteres mélységben is képesek fél órán keresztül túlélni a vízbe merülést.
Az okostelefonok szoftveres támogatása egyre hosszabb ideig érhető el. Az, hogy egy gyártó mennyi ideig tartja fenn a szoftvertámogatást, nagyban befolyásolja a készülék viszonteladási értékét. Annak érdekében, hogy a régebbi telefonok is jól működjenek, az okostelefon-gyártók minden egyes operációs rendszer speciális verzióit készítik el, illetve szerzik be az egyes telefonmodellekhez. Egy ilyen rendszer frissítése magában foglalhat olyan dizájnváltozásokat, amelyektől egy meglévő telefon újnak néz ki, a frissített kód pedig a meglévő folyamatokat is javíthatja, és kevesebb energiát is fogyaszt. Emellett a gyártóknak rendszeres biztonsági frissítéseket is kell biztosítaniuk a sebezhetőségek javítására.

„A 2022-es év elején egy adott okostelefon operációs rendszer ilyen jellegű támogatásának hossza általában 3-5 év között mozgott gyártótól függően, de arra számítunk, hogy 2025-re a verseny nyomása miatt a legtöbb csúcsmodell esetében az 5 év már bevett szokássá válhat. Az EU-ban 2023-tól kezdődően pedig előreláthatólag minden okostelefon-gyártónak 5 éven át kell majd biztonsági frissítéseket biztosítania.”

– mondta Márton Alexandra, a Deloitte Technológiai, Média és Telekommunikáció tanácsadás üzletágának szenior tanácsadója.

A fogyasztók hosszabb ideig használják a telefonokat: az okostelefonok átlagos tulajdonlási ideje folyamatosan növekszik a fejlett piacokon. 2016 és 2021 között csökkent azok aránya, akik készüléküket az előző 18 hónapban vásárolták. (Lásd: ábra) A tendencia 2021-ben ugyanakkor megfordult és enyhe emelkedést mutatott, amit a Deloitte szakértői annak tulajdonítanak, hogy a világjárvány következtében több okból is (kommunikációs kényszer, megszokott költések kiesése miatt növekvő megtakarítások) a fogyasztók többet költöttek készülékekre. Azonos időszakban és piacokon a 3,5 évnél régebben vásárolt okostelefonok aránya átlagosan duplájára, 5%-ról 10%-ra emelkedett.
A legkorszerűbb telefonok ma már általában 300 ezer forintba vagy annál is többe kerülhetnek. A hosszabb ideig történő megtartás egyik fő oka az új készülékek magas ára, amelynek visszafizetése (részletre vásárolt konstrukciók esetében) a korábban jellemző 2 évvel szemben akár 3 évet is igénybe vehet. 2017-ben a 300 ezer forintos okostelefonok gondolata szkeptikus reakciókat váltott ki a fogyasztókból, alig egy évvel később azonban ez az árszint már mindennapossá vált a csúcsmodelleknél, és a legtöbb gyártó ma már több okostelefont is kínál ezen az áron.

A felújított és használt telefonok globális piaca egyre nő

Minél magasabb egy telefon névleges viszonteladói értéke, annál valószínűbb, hogy eladják. Egy 300 ezer forintos telefon például az első év után akár az értékének a felét is megtarthatja. Ez erősen ösztönzi a cserére az okostelefon-használók azon kisebbségét, akik évente cserélnek prémium kategóriás telefonokat. Emellett a vállalatokat is ösztönzi a felújítás: egy egyéves, hibátlanul felújított telefon a vadonatúj telefon árának 80%-áért értékesíthető. Míg egy négyéves prémium telefon a fejlettebb piacokon nem annyira kívánatos, a feltörekvő piacokon jelentős keresletnek örvendhet. A felújított okostelefonok piaca 2024-ig várhatóan évente 11,2%-kal, összesen 65 milliárd dollárra nő, 352 millió darabbal számolva – áll a Deloitte Global előrejelzésében.

Hogyan kompenzálhatják a gyártók a készülékeladásokból kieső bevételt?

Az okostelefonok hosszabb élettartama átformálhatja az okostelefon-ipar bevétel- és nyereségtermelési szokásait. Az okostelefon-gyártók magasabb árú készülékeket kínálhatnak, hogy így ellensúlyozzák az eladott készülékek mennyiségének csökkenését és zöld prémiumot (kedvezményeket, támogatást) számíthatnak fel azon fogyasztók körében, akik a fenntarthatóbb megközelítést alkalmazó gyártókat részesítik előnyben. Az eladóknak azonban azt is át kell gondolniuk, hogy a készülékeladásokon kívül milyen más forrásokból növelhetik bevételeiket.

„Ilyen alternatív bevételi lehetőségek lehetnek például a különböző médiaszolgáltatások és alkalmazásboltok, de a fényképek és videók felhalmozódásával az online tárhelyek iránti kereslet is folyamatosan növekedni fog. Ezen túl az olyan kiegészítő hardverek értékesítése is opció lehet, melyek kibocsátása fajlagosan alacsonyabb az okostelefonokénál: a Bluetooth-fejhallgatók eladásai például az előrejelzések szerint 2022-ben 35%-kal nőnek majd. Értékes forrást képeznek még az okostelefonok vásárlásához vagy lízingeléséhez kapcsolódó biztosítási díjak és pénzügyi termékek jutalékai is.”

– mondta Gercsák Csilla, a Deloitte Technológiai, Média és Telekommunikáció tanácsadás üzletágának menedzsere.

Related Topics:deloitte élettartam fenntarthatóság hosszú okostelefonok zöld

Up Next

Itt egy eszköz, ami automatizálná a növények locsolását

Don't Miss

Indul a hazai paradicsomszezon

Advertisement Booking.com

Zöld

Az év természetfotósa pályázat átigazolt a Varázslatos Magyarországhoz

2025-től az ország egyik legnagyobb természetfotós és természetvédelmi szervezete, a Varázslatos Magyarország rendezi meg Az év természetfotósa pályázatot.

Az ÉTF-et harminckét évvel ezelőtt a naturArt – Magyar Természetfotósok Szövetsége alapította meg és nagy sikerrel rendezte meg évről évre. Ahogyan az alapítók 1990-ben fogalmaztak, céljuk az volt, hogy egy olyan fotós közösséget hozzanak létre, ahol az alkotók a természetfotók segítségével járulnak hozzá a természet- és környezetvédelemhez, valamint a társadalom szemléletformálásához. A pályázat minden évben egyszer kerül megrendezésre, amikor is kiderül, hogy melyik fotós érdemelte ki Az év természetfotósa címet.

A Varázslatos Magyarország tizenhatodik éve az ország egyik legizgalmasabb természetfotó pályázata, amely csaknem egy éven át mozgásban tartja a fotósokat, hiszen nyolc hónapon keresztül zajlik havi díjazásokkal és pontgyűjtéssel, ugyanis a legtöbb pontot gyűjtő fotósé lesz év végén A magyar természetfotó nagydíja és az azzal járó Arany Daru szobor.

A VM arra biztatja a fotósokat, hogy az év minden szakában menjenek ki a természetbe, és örökítsék meg nemzeti parkjaink változatos élővilágát és vadregényes tájait. A pályázat kiemelt célja a magyar nemzeti parkok bemutatása, és ezzel a természetvédelem támogatása.

A Varázslatos Magyarország arra vállalkozott, hogy 2025-től egy kézbe fogja az ország két legrangosabb természetfotó pályázatát, így az év 365 napján kihívást és bemutatkozási lehetőséget kínál a magyar természetfotósoknak. A pályázó fotósok eddig nemcsak itthon, de világszerte is rendkívüli eredményeket értek már el, és a világ élvonalához tartozó természetfotósok között tartják számon őket. A szervezet hisz abban, hogy a fúzióval minden hazai fotósnak lehetőséget biztosít ahhoz, hogy munkáikat méltó módon bemutathassák, és határainkon túl is egyre nagyobb eredményeket érhessenek el.

Erős szakmai csapatot állított fel a VM mindkét pályázatához.

Az év természetfotósa díjról dönt: Gundel Takács Gábor újságíró, műsorvezető, Dr. Sós Endre, a Fővárosi Állat- és Növénykert természetvédelmi és állategészségügyi igazgatója, Selmeczi-Kovács Ádám, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója, Máté Bence, Potyó Imre, Daróczi Csaba, Kalotás Zsolt és Lőrincz Ferenc természetfotósok.

A magyar természetfotó nagydíjáról dönt: Britta Jaschinski fotózsurnaliszta, ifj. Vitray Tamás, a National Geographic Magyarország főszerkesztője, Máté Bence, Litauszki Tibor, Szilágyi Attila, Suhayda László természetfotósok, és Tóth Zsolt Marcell természetfilmes.

Mindkét fotópályázat képanyagából egy-egy látványos fotóalbum és kiállítás készül, amelyek egy éven keresztül láthatóak lesznek az ország rangos kiállítóhelyein. A VM-et az ÉTF alapító naturArt szakmai támogatásával erősíti tovább.

A VM szeretettel várja a természetfotósokat pályázatain az amatőröktől a profi alkotókig!

További információ: varazslatosmagyarorszag.hu

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

10 Millió Fa: így lesz erdő az 1%-ból!

A 10 Millió Fa közössége idén elérte egyik legnagyobb célját: 2024-ben sikerült elültetniük 100 000 fát szerte az országban a Nemzeti Faültetés Napja alkalmából. „Emeljük a tétet, ugyanis jövőre legalább ennyi csemetét szeretnénk kiosztani március elsején a hozzánk csatlakozóknak.

Viszont ahhoz, hogy ezek a fácskák valóban szárba szökkenhessenek már idén meg kell rendelnünk őket” – mondta el a 10 millió Fa főkoordinátora, Hervai Franciska.

A 10 millió Fa 2019-ben indult el azzal a céllal, hogy minden magyar ember nevében ültessenek egy fát – azaz 10 milliót. Azóta több száz település, iskolák, cégek, civil közösségek és magánszemélyek összefogásával már a 497 185 fát és cserjét ültettek el országszerte, sőt volt ültetésük Erdélyben is. A klímakatasztrófa enyhítésére hazánkban új alapokra kell helyezni az erdővédelmet, hogy valóban, az ökológiailag legértékesebb, emberi tevékenységtől mentes őserdők is teret kaphassanak. Továbbá az erdős területek nagyságát is legalább harmadával meg kell növelni

Nemcsak fákat, gondolatokat is ültetünk!

10 millió Fa közösség a nevében foglalt cél érdekében parkfákat ültet, erdősít és Miyawaki-erdőket telepít, de itt nem áll meg. Ahogyan a 10 millió Fa alapítója, Bojár Iván András fogalmaz: „Nemcsak fákat, gondolatokat is ültetünk!”. Hiszen egy fának az elültetése szakrális élményt jelent sokak számára, így válhatnak egyre többen a fák barátaivá”.

Nemzeti Faültetés Napja – az összefogás ünnepe

2023 őszén új fejezet nyílt a 10 millió Fa missziójában: meghirdették az első Nemzeti Faültetés Napja ültetési ünnepet, amelyhez bárki csatlakozhatott. Az akció során:

közel 100 000 fát ültettek el egyetlen nap alatt,
több mint 12 000 önkéntes csatlakozott,
290 helyszínen zajlottak faültetések szerte az országban,
46 vállalkozás is aktívan részt vett és anyagilag hozzájárult az eseményhez.

Ez a nap megmutatta, hogy a magyar társadalomban ott él a természet iránti felelősség és tenni akarás. Iskolások, családok, cégvezetők és nyugdíjasok egyaránt ásót ragadtak, és együtt formálták a jövőt.

Pár kattintással egy zöldebb jövőért

Az adó 1%-ának felajánlása talán az egyik legegyszerűbb módja annak, hogy bárki részt vegyen a 10 millió Fa munkájában. Az ebből befolyó összegből a 10 millió Fa mozgalom nemcsak facsemetéket vásárol, hanem biztosítani tudja azok szállítását, elültetését a Nemzeti Faültetés Napjára, mely 2026-ban március 1-jére esik.

Az 1%-os kampány kulcsfontosságú a 2026-os ültetések előkészítésében – mondta el Hervai Franciska. „100 000 facsemetét tervezünk kiosztani a hozzánk csatlakozó magánszemélyek között a Nemzeti Faültetés Napján, amiket már az idei év során meg kell rendelnünk. Emellé várjuk további cégek jelentkezését, hogy meg tudjuk többszörözni hatásunkat!” – emelte ki a 10 millió Fa főkoordinátora.

Egy fa nem csinál erdőt – de közösen igen! 🌳 🌳 🌳

Ajánld fel te is az adód 1%-át ma, hogy jövőre többezer új fa nőhessen az égig!
Adószám: 19225294-1-42 | 10 millió Fa

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Új, innovatív növényvédőszer csomagolás a Syngentától

A Syngenta 2019-ben csatlakozott ahhoz a széleskörű iparági összefogáshoz, mely célul tűzte ki a zárt áttöltő rendszerek (CTS) létrehozását az európai piacon 2030-ig.

A CTS easyconnect rendszer – négy európai országban zajlott sikeres tesztidőszak után – immár több mint 20 európai országban elérhető.

Az easyconnect rendszer két részből áll: az egyedi – tartályra szerelhető – csavarkupakból, valamint a csatlakozóból. A CTS elterjedése valódi előnyökkel jár a felhasználók és a környezet számára, mivel akár több mint 90%-kal csökkenti a kezelők kitettségét, a kiömlés és a pontszerű szennyeződés kockázatát és jelentősen lerövidíti a permetezőtartály feltöltési idejét is. További előnyt jelent a beépített öblítő rendszer is, amellyel a csomagolás könnyebben tisztítható és öblíthető.

A zárt áttöltési rendszer térhódítása előre mozdította a csomagolóanyagok továbbfejlesztését is. A Syngenta új, innovatív folyékony növényvédőszer csomagolása, az Evopac™ kompatibilis a CTS easyconnect-tel és a felhasználók számára praktikus és biztonságos használatot tesz lehetővé. Az új csomagolást a Syngenta a termelőkkel közösen fejlesztette ki.

Az Evopac™ tervezésekor a felhasználói biztonság iránti igény maximális kielégítésére törekedtek a fejlesztők.

Az új Evopac™ csomagolás számos hasznos tulajdonsággal és használat közbeni előnnyel rendelkezik:

Az Evopac™ kanna nyakrésze a középpontban van, vállának új kialakításával pedig elkerülhető a letapadás, a kiöntés pedig gyorsabb és biztonságosabb. A csomagolás felülete sima és kevésbé bordázott, a jobb kiöblíthetőség érdekében.
A csomagolótartály stabilan tartható, a forgatható fogantyú megkönnyíti a fejjel lefelé történő átforgatást és a kezelést a jobb- és balkezes felhasználók számára egyaránt.
A kanna áttetsző, a csomagolóanyagban maradt szermennyiség jobb láthatósága miatt, és az is könnyen ellenőrizhető, hogy az üres tartály megfelelően ki van-e öblítve.
A szermennyiséget jelző beosztások mindkét irányban, lefelé és felfelé is jól leolvashatók.
A növényvédőszer az Evopac™ kannából könnyen önthető a permetezőgépbe a hagyományos módon történő használat esetén is.
A kanna és a fedele is teljesen újrahasznosítható anyagból készült.

A biztonságos növényvédőszer használat elősegítése és oktatása a Syngenta új fenntarthatósági prioritásainak is része, ezért az Evopac™ kulcsfontosságú fejlesztés a cég ezen vállalásának teljesítése tekintetében.

2025-től a Syngenta S-PAC csomagolásait fokozatosan felváltja az új Evopac™ csomagolóanyag, easyconnect-kompatibilis csavarkupakkal. A vállalat folyékony növényvédőszer termékei 1,5 és 10 literes űrtartalmú Evopac™ kannákban szerezhetők be.

Az iparági összefogással létrehozott easyconnect rendszerről további információkat találhat a www.easyconnect.tech/hu weboldalon.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!