Gazdaság

Újabb Vodafone 5G állomások várhatók Budapesten

Már nem az a kérdés, hogy együtt akarunk-e élni a mesterséges intelligenciával, és nem is az, hogy utol akarjuk-e érni a digitalizációt.

Jelen évszázadunk az összekapcsolódás és a technológia évszázada lesz, de milyen szerep jut ebben az egyénnek, a kormánynak és az ITK piacnak? Hova vezet a technológia véget nem érő fejlődése? Utánajártunk az Infoparlamenten.

A Felsőház pódiumán egymást váltották a kormányzati szereplők, telekommunikációs világcégek első emberei és az oktatási szakemberek. A több, mint 400 főt vonzó plenáris beszélgetés során, idén egy szusszanásnyi idő sem jutott arra, hogy az ember rápillantson a telefonjára vagy elolvassa az e-mailjeit, mert záporoztak az információk, tények, statisztikák, jövőre vonatkozó jóslások.

Mesterséges Intelligencia a Parlamentben

Az esemény fővédnöke idén Dr. Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium minisztere volt, aki sajnos egyéb teendői miatt személyesen jelen lenni nem tudott, de gondolatait eljuttatta a közönséghez is.

Idén nem kisebb, aktuálisabb, sokrétűbb téma került a rivaldafénybe, mint a mesterséges intelligencia. Soltész Attila, az Infotér elnöke köszöntőjében meg is indokolta, hogy miért ez a kicsit megfoghatatlan, kicsit idegen, ám mégis mindenkit izgalomban tartó téma került ma a fókuszba.

Mint elmondta,

„a mesterséges intelligenciával kapcsolatban a legnagyobb elmék fogalmazták meg aggályaikat. Ugyanakkor a pesszimisták is elismerik, hogy az MI nem csak fogyasztás növelésére alkalmazható, hanem olyan társadalmi problémák felszámolására, amelyekkel eddig nem sikerült megküzdeni.”

Az Infotér elnöke a környezetvédelmet, a klímaváltozást és a vízgazdálkodás nehézségeit hozta erre példaként.

Az elhangzottakra reflektált Dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője, aki rövid beszédében a mesterséges intelligencia és a kormány ezzel kapcsolatos szerepvállalását hangsúlyozta.

A DJP és a Mesterséges Intelligencia koalíció elnökeként lépett a mikrofon mögé Jakab Roland, aki örökérvényű kijelentést tett a mesterséges intelligenciával kapcsolatban.

„Úgy látom, hogy a technológia, a mesterséges intelligencia sokkal többet nyújthat minden determinisztikusan ábrázolt pozitív vagy negatív jövőképnél. Lehetőséget nyújt szinte mindenre: a munkahelyteremtésre, a szórakozásra, a tanulásra, az emberek általános életminőségének javítására”

– mondta Jakab Roland. Aki hangsúlyozta, hogy ezeket a lehetőségeket meg kell tudni ragadni, és

„keményen kell dolgozni, és felismerni, hogy az MI önmagában nem érték, hanem egy eszköz a távlati célok eléréséhez.”

Dr. Solymár Károly Balázs az infokommunikációért felelős helyettes államtitkár (ITM), többször hangsúlyozta, hogy

„a digitalizáció peremterületei nagyon gyorsan változnak, ezért alaposan végig kell gondolni azt, hogy melyek azok az értékek, amelyek zsinórmértéknek számítanak, amelyekhez a mindenkori intézkedéseket igazítani tudja a kormány.”

Ezen kívül hangsúlyozta, hogy a humánum azon aspektusaira kell koncentrálni amelyek mindig jelen lesznek és jelen kell, hogy legyenek. A Digitális Gyermekvédelmi Stratégia fő motivációjáról, a digitális eszközök túlhasználatából fakadó hátrányokról is szó esett, ahogy az eszközök használatának előnyeiről is, a digitális tudatosság kialakításáról. A gondolatsort az idősek digitális felzárkóztatásának fontosságával zárta az infokommunikációért felelős helyettes államtitkár.

Az elődásban többször szó esett az állam és az ember viszonyáról a digitalizált környezetben.

„A digitalizációnak köszönhetően újfajta kötelezettségek és jogok jelennek meg. Az információs önrendelkezés egyre fontosabbá válik”

– mondta Dr. Solymár Károly Balázs, aki az adatvagyon védelméről és hálózatkutatás szerepéről is beszélt.

Korunk jellemzője? A „hihetetlen mértékű sürgetettség”

A fenti idézet Kaszás Zoltántól, a T-Systems Magyarország vezérigazgatójától származik, aki előadását azzal a kérdéssel nyitotta, hogy

„a digitalizáció evolúció vagy revolúció, áldás vagy átok?”.

Beszéde során meg is válaszolta az először költőinek tűnő kérdést, miszerint

„a digitalizáció nem más, mint az okos módon kapcsolódó világ, ez a kapcsolódás igaz technológiai értelmemben és az ember-ember közti kapcsolódásban is. Többé, nem az a kérdés, hogy a digitalizáció evolúció vagy revolúció, hanem az, hogy hogyan tudjuk összhangban kezelni, és kihasználni az előnyeit.”

Szintén a digitalizációs eszközök határmezsgyéjén haladva, Tuzson Bence a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára az adat tisztaságáról és a jövő közigazgatásáról beszélt. Víziójában annak adott hangot, hogy egy évtizeden belül elkészülhet a mesterséges intelligencia és a digitalizációs eszközök használatával egy olyan adatbázis, amely a kormányzati döntések előkészítésében is használható lesz.

Az adatok és a digitalizáció után az 5G került terítékre. Amanda Nelson, a Vodafone Magyarország elnök-vezérigazgatója beszédében elmondta:

„Hamarosan Budapest még nagyobb területén veszi kezdetét az 5G korszak. Még idén jelentős számú új, állandó 5G állomást telepítünk Budapest központjában, így a magyar főváros számára elérhetővé válnak a gigabites sebességű mobilnet előnyei. Ez egy hatalmas mérföldkő. A Vodafone közreműködésével Magyarország elérte azt, a kormány és az 5G Koalíció által kitűzött célt, hogy az ország Európa élvonalába lépjen az 5G tekintetében. És ez természetesen még csak az első lépés.”

Szintén az 5G tematikánál maradva a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója Christopher Mattheisen kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia relációjában fontos a megfelelő hálózatok biztosítása, valamint a machine to machine és a deep learning állapotáról és jövőre vonatkozó változásairól beszélt, amiből kiderült, hogy még fontosabb szerepet fognak betölteni a miden napokban.

A kiberbiztonságból is ízelítőt kaphattunk a Huawei képviselőjétől, aki a tanúsítványokban, a biztonsági menedzsmentben látja a megoldást többek közt. Később pedig az EU 5G biztonsági tanúsítványaira is kitért, természetesen a jövőt érintő aspektusokkal.

A plenáris előadást Dr. Németh István az ELTE Savaria Egyetemi Központ rektorhelyettese zárta, aki az oktatás és a digitalizáció viszonyáról beszélt.

„A tudás volt a kincs, amivel eddig gazdálkodtunk, de a 21. században ez a tudás új szerepkörben új értelmezésben fog megjelenni és fellépni. De ugyan olyan folyékony arany lesz, ami a gazdaságot és társadalmat működtetni tudja”

– mondta a rektorhelyettes. Aki arra is felhívta a figyelmet, hogy

„az oktatási rendszer egyre irrelevánsabb lett, a ’one fits all’ modell, azaz, hogy a mindenki ugyan azt kapja, nem működik. Optimalizált oktatásra lesz szükség.”

Related Topics:2019 5G állomás parlament vodafone

Up Next

Öt európai piacon már ötezer e-kereskedelmi céget szolgál ki a magyar Barion

Don't Miss

Az Elsevier megállapodást kötött Lengyelországgal a kiváló minőségű kutatási tevékenység támogatásáról

Gazdaság

Stratégiai akvizícióval erősít Magyarországon a Promise Group az AI-korszakban

A mesterséges intelligencia néhány év alatt az üzleti informatika egyik legfontosabb hajtóerejévé vált. A vállalatok ma már nem csupán licenceket keresnek, hanem olyan technológiai partnereket, amelyek a felhőszolgáltatásoktól az AI-megoldásokon át a kiberbiztonságig képesek támogatni digitális fejlődésüket. Erre a piaci átalakulásra reagál a Promise Group is, magyarországi jelenlétét a Kontron Partner Kft. akvizíciójával erősítette, amely jelenleg Promise Enterprise Hungary Kft. néven folytatja működését.

Stratégiai befektetés Magyarországon

A Promise Group közép-európai növekedési stratégiájának részeként a csoport magyarországi leányvállalata, az APN Promise Hungary Kft. felvásárolta a Kontron Partner Kft. tulajdonjogát. Az egyeztetések még 2025-ben kezdődtek, a tranzakció pedig 2026 első felében zárult le.

Az akvizíciót követően 2026. július 1-től a felvásárolt vállalat Promise Enterprise Hungary Kft. néven folytatja működését. A cél nem pusztán a piaci részesedés növelése, hanem egy olyan, hosszú távon fenntartható szervezet kialakítása, amely egyszerre kínál Microsoft-licencelési, felhőalapú, mesterséges intelligencia- és kiberbiztonsági megoldásokat.

A magyarországi akvizíció szervesen illeszkedik a Promise Group 2025–2030 közötti nemzetközi növekedési stratégiájába, amelynek középpontjában a regionális terjeszkedés, valamint a Microsoft-ökoszisztémára épülő szolgáltatások fejlesztése áll.

Folytonosság a partnerek számára

Az integráció során kiemelt szempont a működés folytonosságának biztosítása. A Promise Enterprise Hungary Kft. néven tovább működő vállalat esetében valamennyi szerződés, szolgáltatás, CSP-megoldás, kapcsolattartó és támogatási folyamat változatlan marad, miközben az ügyfelek a nemzetközi vállalatcsoport szakmai tudásához és erőforrásaihoz is hozzáférhetnek.

A licenceléstől a digitális transzformációig

Az informatikai piac az elmúlt években alapvetően megváltozott. A Microsoft Copilot, az Azure AI és más generatív AI-megoldások alapjaiban alakítják át a vállalatok működését. A hangsúly ma már nem pusztán a szoftverlicenceken, hanem az üzleti tanácsadáson, a felhőmigráción, az adatplatformokon, a kiberbiztonságon és a mesterséges intelligencia bevezetésén van. Ebben a környezetben a Promise Group stratégiai technológiai partnerként támogatja ügyfeleit a digitális transzformáció teljes folyamatában.

Nemzetközi háttér, helyi szakértelem

A Promise Group ma már 16 országban van jelen, az elmúlt évben hét új piacra lépett be, és mintegy 300 szakemberrel támogatja partnereit. A kétszeres Microsoft Partner of the Year díjas vállalat több mint 600 partnerrel dolgozik együtt, platformján több mint 5000 Azure-előfizetést kezel, miközben a Microsoft CSP-disztribúció mellett marketing-, oktatási, finanszírozási és technológiai támogatást is nyújt. Hosszú távú célja, hogy a régió vállalatai számára stratégiai technológiai partnerként segítse a mesterséges intelligenciára, a felhőszolgáltatásokra és a kiberbiztonságra épülő digitális transzformációt, amelyben a magyar piac kiemelt szerepet tölt be.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A személyi kölcsönök forradalma: ami 20 éve elképzelhetetlen volt, ma természetes

Az elmúlt bő másfél évtizedben alapjaiban alakult át a szabad felhasználású hitelek piaca. Míg a 2000-es évek végén a nagyobb összegű finanszírozást elsősorban a szabad felhasználású jelzáloghitelek jelentették, mára ezt a szerepet egyértelműen a fedezetlen személyi hitelek vették át.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján a személyi hitelek állománya és jelentősége egyaránt látványosan nőtt, miközben a szabad felhasználású jelzáloghitelek súlya drasztikusan visszaesett – írja közleményében a Bank360.

Az elmúlt másfél évtizedben alapjaiban alakult át a személyi hitel piac. A korábban meghatározó szabad felhasználású jelzáloghitelek jelentősége visszaesett, miközben a fedezetlen személyi hitelek a lakosság első számú szabad felhasználású finanszírozási formájává váltak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján a Bank360 összegyűjtötte a személyi hitelek piacának hét legfontosabb változását.

1. Megduplázódott a személyi hitelek súlya

2009 első negyedévének elején a személyi hitelek – a forint- és devizaalapú konstrukciókat együtt számítva – 381,5 milliárd forintos állományt képviseltek, ami a teljes lakossági hitelállomány 6,9%-át jelentette. Ehhez képest 2026 első negyedévének végére az állomány már 1 932,11 milliárd forintra nőtt, részesedése pedig 14,3%-ra, vagyis a személyi hitelek súlya több mint kétszeresére emelkedett.

2. A szabad felhasználású jelzáloghitelek háttérbe szorultak

Miközben a személyi hitelek egyre nagyobb szerepet kaptak, a szabad felhasználású jelzáloghitelek részaránya 27,5%-ról 4,9%-ra csökkent. Ez jól mutatja, hogy a korábban ingatlanfedezethez kötött szabad felhasználású finanszírozás helyét nagyrészt a fedezetlen személyi hitelek vették át.

3. Rekordszintre emelkedett a kihelyezés

2005-ben még 150,73 milliárd forint értékben kötöttek új személyihitel-szerződéseket Magyarországon, 2025-ben viszont már 1 120,85 milliárd forint értékben. Ez több mint hétszeres növekedést jelent, de még inflációval korrigálva is közel háromszoros bővülésnek felel meg.

4. Egyre nagyobb összeget vesznek fel a magyarok

A személyihitel-szerződések átlagos összege 2017-ben még 1,23 millió forint volt, 2025-re azonban már 3,18 millió forintra nőtt, míg 2026 első hónapjainak adatai alapján elérte a 3,61 millió forintot. A kihelyezett hitelösszeg gyorsabban nőtt, mint a szerződések száma, vagyis a magyar háztartások egyre nagyobb összegű személyi kölcsönöket vesznek fel.

5. A hitelterhek a bérekhez viszonyítva alig változtak

Bár az átlagos havi törlesztőrészlet az elmúlt években jelentősen emelkedett, a bérek növekedése ezt nagyrészt ellensúlyozta. A Bank360 számításai szerint egy átlagos személyi hitel havi törlesztőrészlete az elmúlt években jellemzően a nettó átlagkereset 14–16%-át tette ki, vagyis a jövedelmekhez viszonyított hitelteher érdemben nem változott.

6. A személyi hitel válságállónak bizonyult

A 2008-as pénzügyi válság, majd a koronavírus-járvány idején ugyan átmenetileg visszaesett a kihelyezés, de a piac minden alkalommal viszonylag gyorsan talpra állt. Az elmúlt két évben ismét rekordokat döntött a személyi hitelek új kihelyezése.

7. A személyi hitel mára a meghatározó szabad felhasználású finanszírozási forma lett

Az elmúlt bő másfél évtized legfontosabb tanulsága, hogy a személyi hitel szerepe alapvetően megváltozott. Míg korábban elsősorban kisebb összegű, gyors finanszírozási megoldásként tekintettek rá, ma már akár több millió forintos kiadások finanszírozására is rendszeresen használják, és nagyrészt átvette a szabad felhasználású jelzáloghitelek korábbi szerepét.

Mire kalkulálnak az igénylők?

A Bank360 személyi kölcsön kalkulátorának elmúlt másfél évre vonatkozó adatai szerint a szabad felhasználás messze a legnépszerűbb hitelcél: az összes kalkuláció 88,2%-a ilyen céllal történt. Az autóvásárlás a kalkulációk 5,8%-ában, a hitelkiváltás 5,1%-ban, míg a lakásfelújítás mindössze 0,9%-ban lett megjelölve hitelcélként.

A kalkulációk alapján az igényelt személyi kölcsönök átlagos összege 4 037 438 forint volt, az átlagos futamidő öt év. A hitel iránt érdeklődők átlagosan havi 410 511 forintos nettó jövedelemmel számoltak, és 68,4%-uk vállalta volna, hogy jövedelmüket a hitelező banknál vezetett bankszámlára érkeztetik.

A jegybanki statisztikák és a Bank360 saját adatai egyaránt azt mutatják, hogy a személyi hitel az elmúlt másfél évtized egyik legdinamikusabban fejlődő lakossági hiteltermékévé vált, és mára a magyar háztartások első számú szabad felhasználású finanszírozási formájának tekinthető.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A nyár rejtett adója a vállalkozásoknál

Szakértői becslések szerint a hazai közép- és nagyvállalatok éves nyereségének akár néhány százaléka is eléghet a július-augusztusi időszakban. A veszteséget azonban nem maguk a nyári leállások okozzák, hanem egy új jelenség: a hibrid munkavégzés és a tisztázatlan helyettesítések találkozásából született információs káosz.

Amikor a kulcsemberek egyszerre tűnnek el, a döntési láncok megszakadnak, a működési bizonytalanság pedig milliókba kerülő csúszásokhoz és kényszerű, helytelen döntésekhez vezet. A szakértő szerint a hagyományos e-mailes kommunikáció mára alkalmatlanná vált a válságos nyári hetek menedzselésére.

Bár a legtöbb vállalat felkészül a nyári szabadságolásokra, a munkafolyamatok a gyakorlatban mégis drasztikusan lelassulnak. Iparági tapasztalatok szerint egy-egy szerződéskötés, beszerzési jóváhagyás vagy ügyfélpanasz kezelése ilyenkor a szokásos idő többszörösét veszi igénybe. Ennek az intézményesített időhúzásnak az ára pedig kötbérekben, elvesztett tenderekben és lemorzsolódó partnerekben mérhető – ez az úgynevezett láthatatlan nyári adó.

A problémát a home office és a hibrid munkavégzés általánossá válása tette kritikussá. Míg a hagyományos irodai jelenlét idején fizikailag is látható volt, ha egy kolléga asztala napokig üres, ma a digitális térben sokszor átláthatatlan, éppen ki dolgozik egyáltalán.

„A vállalatok jelentős része nyáron gyakorlatilag vakrepülésben van. A kollégák sokszor napokig küldözgetik az e-maileket és várják a válaszokat olyan vezetőktől, akikről nem is tudják, hogy épp nyaralnak, a helyettesítési lánc pedig gyakran nincs egyértelműen és mindenki számára hozzáférhetően rögzítve”

– mutat rá a probléma gyökerére Czinger Erik, a céges, belső okoskommunikációs hálózatokat is üzemeltető Munipolis hazai vezetője.

A szakember szerint a legnagyobb pénzügyi kockázatot azok a kulcspozícióban lévő munkatársak jelentik, akiknek a hiányában megáll az élet a cégben, de a távollétük és a helyettesítő személye nincs megfelelően kommunikálva a szervezet felé.

Amikor jelentkezik egy azonnali döntést igénylő probléma, az általános belső levelezőlisták és a chatcsoportok csődöt mondanak. A szabadságon lévők nem olvassák a leveleiket (vagy ha igen, az a kiégéshez vezető egyenes út), a bent lévők pedig nem tudják, kinek van joga dönteni az adott kérdésben.

„Az a vállalat, amelyik 2026-ban még mindig a levelezőprogram terjesztési listájára támaszkodik a kritikus időszakokban, garantáltan pénzt veszít az operációs csúszásokon. A mai elvárás az lenne, hogy a belső kommunikációs hálózaton keresztül egyetlen gombnyomással, push üzenetben vagy SMS-ben lehessen értesíteni a releváns csapatokat arról, hogy az adott héten pontosan kihez kell fordulni a jóváhagyásokért, elkerülve a felesleges köröket és a belső feszültségeket”

– hangsúlyozta Czinger Erik.

A szakértő arra is felhívja a figyelmet: a nyári működési bizonytalanság miatt a bent maradó, a gazdátlan feladatok súlya alatt összeroppanó „irodai túlélők” frusztrációja őszre akár fluktuációs hullámot is elindíthat, ami tovább növeli a cég veszteségeit. A megoldás nem a szabadságok korlátozása, hanem a stabil és kontrollált belső kommunikáció – amire épp akkor van a legnagyobb igény, amikor a cég fele épp szabadságát tölti.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!