Tippek
A kérdés, amire senki sem tudja a választ: Béreljünk, vagy inkább vásároljunk
Megfelelő futamidő és kondíciók választásával akár olcsóbb lehet egy átlagos lakás megvásárlása, mintha ugyanazt az ingatlant bérelnénk – derült ki az Otthon Centrum felméréséből.
A lakásvásárláshoz azonban a legtöbb esetben jelentős önrészre és hitelre van szükség.
Aki néhány év távlatában tervez, annak előnyösebb a bérlés, ám az albérletárak jelentős mérséklődése nem várható.
Régi vita, hogy mi éri meg jobban, lakást bérelni vagy vásárolni? Azt, hogy kinek mi felel meg a leginkább, számtalan tényező befolyásolja. Az egyik legfontosabb viszonyszám az, amelyik azt mutatja, hogy a jövedelem hány százalékát fordítja egy háztartás lakhatásra.
A KSH napokban közzétett legfrissebb adatai szerint májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nettó átlagkeresete 249 800 forint volt. A statisztikai hivatal adatai szerint ez 11,3%-kos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A gazdasági előrejelzések szerint a trend folytatódhat: a keresetek várhatóan ennél valamivel szerényebb, de azért növekvő pályára állnak a következő évben is. Ezzel párhuzamosan a lakásbérleti díjak növekedésének üteme valamelyest lassult a piacon, igaz, ez csak az előző évek szárnyalásához képest jelent lassulást. A bérleti díjak korábban tapasztalható növekedése akkora volt, hogy a kimutatható átlagbér-növekedés is csak némileg tompítja a különbséget.
Az Eurostat számításai szerint a megélhetés biztonságát veszélyezteti, ha egy háztartás jövedelmének több, mint 40%-át fordítja lakhatásra. A legjobban fizető szektorokban 400-450 ezres havi fizetést alapul véve ez 160-180 ezer forintos kiadást jelent rezsivel együtt, míg a legalacsonyabban fizetett szektorban 64 ezer forint. Ez a szint már egyértelműen a lélektani határ: az efölött vállalt lakhatási költség életminőség romlással járhat. A lehetőségek és az elvárások szinkronba hozása alapvető jelentőségű. A legjobban fizető ágazatok a pénzügyi, az informatikai és az energetikai szektor, míg a legkevesebbet a közfoglalkoztatottak jelentős részét magában foglaló humán-egészségügyi és szociális ellátás területén dolgozók keresik.
De nem csak a szakmák, hanem a régiók szerint is nagy különbségek alakultak ki a jövedelmekben: Budapesten az országos átlag felett, míg Szabolcsban, Békésben és Nógrádban fővárosi alatt van az átlagkereset.
Az albérletek árai minden nagyvárosban emelkedtek az elmúlt évben. Az Otthon Centrum adatai szerint jelenleg Budapesten egy egyszobás lakást átlagosan havi 108 ezer és 122 ezer forint között lehet bérelni. Nagyon nem mindegy a bérlemény elhelyezkedése, a külső kerületekhez képest jelentősen drágább a belvárosban bérbe vett lakás. A vidéki nagyvárosokban már 76 ezer forinttól elérhető egy kis garzon.
Az árak meredeken emelkednek a bérlemény méretének növekedésével párhuzamosan: egy másfél, kétszobás lakás havi bérleti díja 130 és 170 ezer forint közé pozícionálható a fővárosban, de ehhez 20-30 ezer forintos rezsi párosul, így a lakhatás költsége 160-200 ezer forint havonta. Egy kétkeresős háztartás 400-500 ezer forintból gazdálkodva nagyjából a 40%-os határon van, ha ennyit fizet a lakhatásáért.
Vidéken ennél kedvezőbb az árszint, 100 ezerért lehet másfél-két szobás lakást bérelni, de ott a nettó átlagkereset is alacsonyabb a budapestinél.
Jellemző albérletárak Budapesten és a vidéki nagyvárosokban | ||
Hol | Típus | Kiadási átlagár |
Belváros | tégla egy szobás | 122 500 |
tégla másfél-két szobás | 165 223 | |
tégla két és fél-három szobás | 235 341 | |
Buda | tégla egy szobás | 119 267 |
tégla másfél-két szobás | 149 705 | |
tégla két és fél-három szobás | 246 379 | |
Külpest | tégla egy szobás | 107 900 |
tégla másfél-két szobás | 131 042 | |
tégla két és fél-három szobás | 216 000 | |
Vidéki nagyvárosok | tégla egy szobás | 75 909 |
tégla másfél-két szobás | 95 455 | |
tégla két és fél-három szobás | 119 545 |
(forrás: Otthon Centrum)
A magas albérleti díjak a kereslet-kínálat viszonyával magyarázhatók: jelenleg jóval többen költöznének albérletbe, mint ahány lakás kiadó. Ezért az árak jelentős csökkenésére nem lehet számítani. Ugyan jelentős számú lakás áll üresen, ám a tulajdonosok egyéb megfontolások miatt nem kívánják az ingatlant bevezetni a piacra. A lakástörvény módosítása, a bérbeadók biztonságérzetének megerősítése, a megfelelő garanciarendszer kialakítása segíthetné elő, hogy a piacra kerüljenek ezek a ma még üresen álló, magántulajdonban lévő lakások. Ez a változás akár megállíthatná az albérleti díjak növekedését.
Az egyetemekhez tartozó kollégiumi férőhelyek szűkös számára reagált az albérletpiac. Az egyetemisták, főiskolások körében népszerűvé vált a közös lakásbérlés: egy 2-3 szobás lakás rezsivel 280-300 ezerért elérhető Budapesten, de ez az összeg 4-5 részre oszlik, így egy főre 60-75 ezer forint jut havonta. Vidéken ennél olcsóbban is találni ekkora ingatlant. A közös együttélés ezzel együtt sok kihívást jelent, nem csupán a bérlemény árában, de a közös tereken is osztozni kell a bérlőknek.
Kérdés persze, hogy mi éri meg jobban, a vásárlás vagy a bérlés?
„Egy átlagos – 2 szobás, 55-60 négyzetméteres lakás – havi hiteltörlesztése, megfelelő futamidő és kondíciók megválasztásával, akár olcsóbb is lehet, mintha ugyanezt a lakást bérelnénk”
– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.
„Megtévesztő lehet az első ránézésre kedvezőnek tűnő lakásvásárlási opció. Amíg az albérlethez elég letenni egy-két havi kauciót, addig a hitellel terhelt lakásvásárláshoz jelentős önrészre, vagy pótlólagos fedezetbevonásra (például meglévő lakásra bejegyzett jelzálogra) van szükség. A hitel futamideje 20-30 év, kis túlzással élethosszig tart, míg az albérletet keresők túlnyomó többsége csak néhány évre tervez.”
Tippek
Ezek a használt autók kelnek el a leghamarabb
A Használtautó.hu legfrissebb elemzése azt vizsgálta, mely modellek cserélnek gazdát a leggyorsabban a magyar használtautó-piacon.
A forgási sebességet – vagyis a „turnover” értéket – úgy számolták, hogy átlagosan hány nap telik el a hirdetés felkerülésétől a levételéig. A turnover adatok alapján az Ignis, a Wagon R+, az SX4 és a Swift egyaránt a legkeresettebb autók közé tartoznak. A leggyorsabban eladható autók toplistáját, valamint az életkor és hajtáslánc szerinti turnover-adatokat vizsgálta 2025 januártól augusztusig a Használtautó.hu.
A Suzuki kisautói pár hét alatt gazdára találnak, de egy régi Peugeot is meglepően gyorsan elkel
A Használtautó.hu friss, 2025 január–augusztusi adatai alapján egyértelmű, hogy a magyar használtautó-piacon egyes modellek szó szerint napok alatt gazdára találnak. A leggyorsabban eladható típusok listáját a Suzuki vezeti: az Ignis mindössze 14,9 napos átlagos eladási idővel áll az első helyen, szorosan mögötte a Wagon R+ – 15,5 nap, és az SX – 16,6 nap. A negyedik helyen a Suzuki Swift található 18 napos átlagos turnover-idővel, míg az ötödik leggyorsabban eladható modell a Peugeot 307, 18,1 napos értékkel.
„A magyar használtautó-piacon az ár a legmeghatározóbb tényező a vásárlási döntésekben, de a márka megítélése is kulcsszerepet játszik. Nem véletlen, hogy a Suzuki az egyik leggyorsabban gazdát cserélő márka: széles körben kedvelt, egyszerű felépítésének köszönhetően megbízható, szervizelése pedig olcsó és kiszámítható. Ezek miatt nemcsak a 15 évnél idősebb, hanem a 10–14 éves kategóriában is kiemelkedően népszerű. Érdekes adat továbbá, hogy a Peugeot 307 bizonyult az egyik leggyorsabban eladható modellnek. A Peugeot régebbi típusait sokan minőségi előrelépésként tekintik a Suzukikhoz képest, ráadásul széles motor- és karosszériaválasztékuk is vonzóvá teszi őket a használtpiacon”
– emelte ki Koralewsky Márk, a Használtautó.hu üzletágvezetője.
Meglepő módon a legöregebb autók kelnek el a leggyorsabban a magyar piacon. A 15 évnél idősebb járművek átlagosan 21,9 nap alatt cserélnek gazdát, míg a 10–14 éves autók már 25,9 napos értéket mutatnak. Az 5–9 év közötti autók 27,5 napos átlaga is viszonylag jó, de a 0–4 éves, tehát újszerű autók már csak 42,5 nap alatt kelnek el, vagyis kétszer lassabban, mint az idősebb társaik.
Ez részben az árkülönbségekkel magyarázható: az idősebb autók alacsonyabb ára és olcsóbb fenntartása sok esetben gyorsabb döntésre ösztönzi a vevőket.
A benzinesek a legkapósabbak
Ha a hajtáslánc szerint nézzük az adatokat, az derül ki, hogy a hagyományos benzin- és dízelüzemű autók kelnek el a leggyorsabban a magyar piacon: a benzines járművek átlagosan 25,9 nap, míg a dízelek 26,4 nap alatt cserélnek gazdát. Ehhez képest az elektromos autóknál az átlagos eladási idő 33,3 nap, a hibridek esetében pedig még ennél is hosszabb, 35,4 nap.
Ez azt jelenti, hogy bár a villanyautók és hibrid modellek iránti érdeklődés fokozatosan nő, a piacon továbbra is a klasszikus hajtásláncok dominálnak, ha gyors értékesítésről van szó. Ennek oka lehet a hagyományos autók ismertsége, javíthatósága és alacsonyabb ára, illetve az alternatív hajtású modellekkel kapcsolatos fenntartási vagy töltési kérdések is.
Összefoglalva, a turnover-adatokból egyértelműen kirajzolódik, hogy az ismert, könnyen fenntartható modellek kelnek el a leggyorsabban a magyar használtautó-piacon. A Suzuki modelljei nemcsak az alsó árkategóriában népszerűek, de technikai egyszerűségük és országos szervizhálózatuk miatt is keresettek. A Peugeot 307 példája pedig arra világít rá, hogy még a régebbi típusok is versenyképesek lehetnek, ha praktikus kialakításuk és elérhető áruk van.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Tippek
Így figyeljünk gyermekünk digitális egészségére a suliidő alatt is
Dübörög az új tanév, a diákok ismét jóval több időt töltenek képernyők előtt.
Az online házi feladatok, digitális tananyagok és tanulási platformok ma már a mindennapi oktatás részét képezik, ám a túl sok monitoridő komoly terhet róhat a szemre, a gerincre és az alvásminőségre is negatív hatást gyakorolhat. Megfelelő eszközök kiválasztásával, ergonomikus környezet kialakításával és néhány egyszerű szokás bevezetésével azonban sokat tehetünk gyermekeink egészségének védelméért. Az LG szakértői ehhez adnak most gyakorlati tanácsokat, hogy a digitális tanulás problémamentesen támogassa a fejlődést.
A képernyővel szemben ülve eltöltött hosszú órák többféle problémát is okozhatnak. A káros kékfény irritálhatja a szemet, koncentrációs problémákat, fáradékonyságot és fejfájást okozhat, ráadásul csökkenti az alvás-ébrenlét szabályozásáért felelős melatonin hormon szintjét, ami az alvásminőség romlásához vezethet. A nem megfelelő testtartás ugyancsak nem várt problémákat okozhat: a számítógépek előtti görnyedéssel beszűkül a mellkas, elégtelen lesz a légzés, és a belső szerveink is összenyomódhatnak.
Ergonomikus tanulási környezet kialakítása
A legideálisabb eset az, amikor külön monitor és billentyűzet van az asztalon, hiszen a gerincnek a szemmagasságban elhelyezett képernyő sokkal kímélőbb, mint a laptop fölé hajolás. A monitor legyen legalább kartávolságra elhelyezve, és lehetőleg ne tükröződjön vissza a napfény az eszközről. Ha nincs lehetőség külön monitor beszerzésére, azzal is sokat tehetünk, ha egérrel és billentyűzettel egészítjük ki a tanulósarkot, hogy a laptop képernyőjét szemmagasságig emelhessük.
Fontos a megfelelő szék kiválasztása is: olyan modellt válasszunk, amin állítható a magasság, a háttámla dőlésszöge, valamint a karfa pozíciója is. Ideális üléspozícióban a felkarok párhuzamosak a gerinccel, a billentyűzet pedig kényelmesen elérhető úgy, hogy az alkar 90 fokos szöget zár be a felsőtesttel.
Sokat tehetünk a gyerekek szeméért is
Az sem mindegy, hogy milyen kijelzőn tanulnak a gyerekek. A kékfény a látható fény spektrumának rövid hullámhosszú tartománya, amely különösen erős hatással van a szemre és az agy működésére. Hosszú távon előidézhet szemszárazságot, irritációt, a látás elhomályosodását, valamint megzavarhatja a biológiai órát, ami alvászavarhoz vezethet. A gyermekek szeme ráadásul érzékenyebb a felnőttekénél, mert a szemlencséjük még kevésbé képes kiszűrni a kékfényt. Ezen segíthetnek az ún. „szemkímélő kijelzők”: ilyenek például az LG OLED monitorjai, amelyek bizonyítottan kíméletesek a szemmel, hiszen kékfény-kibocsátásuk mindössze 34 százalék, ami jelentősen kisebb az 50 százalékos egészségügyi határértéknél.
Gyakorlati tanácsok a mindennapokhoz
Félóránként-óránként érdemes felkelni a gép elől és mozogni, elvégezni néhány tornagyakorlatot és a szemet is egy kicsit megtornáztatni. Azokat, akik hajlamosak erről megfeledkezni, a mobiltelefonon beállított emlékeztető figyelmeztetheti a rendszeres mozgásra és a folyadékpótlásra. Szintén hasznos lehet, ha maga a tanulóállomás is rugalmas: az ún. Ergo állvánnyal felszerelt monitorok például speciális állvánnyal vannak ellátva, így magasságuk és dőlésszögük könnyedén állítható, ezáltal folyamatosan mozgásban maradhat a diák, és kényelmesen változtathat az ülőhelyzetén. A Swing okosmonitorok pedig bárhová elhelyezhetőek a lakásban, mozgatható állványukkal így akár a kanapén, vagy akár a szőnyegen ülve is hasznos kiegészítői lehetnek a játékos tanulásnak.
A pihentető alvás érdekében 1-2 órával lefekvés előtt már javasolt eltenni az okostelefont és a tabletet, vagy legalább beállítani a kékfényszűrés-funkciót. Érdemes technológiamentes időszakokat kijelölni a nap során, például a közös főétkezések vagy a lefekvés előtti órák alatt. A képernyők előtt töltött idő csak akkor lesz káros, ha elveszi az időt az egészséges mennyiségű alvástól, a nyugodt étkezéstől, a mozgástól és a közösségi tevékenységektől. Fontos, hogy a családok pontosan meghatározzák a kütyühasználat határait, de rugalmasan kezeljék azokat, hogy ne váljanak konfliktusok forrásaivá.
A digitális eszközök nagyban hozzájárulhatnak a kényelmes, szórakoztató tanuláshoz – ha tudatosan és felelősen használjuk őket. Ha odafigyelünk a környezetre, az egészséges szokásokra és a képernyőidő megfelelő egyensúlyára, a technológia valódi segítséget jelenthet gyermekeink fejlődésében, és megkönnyítheti a tanulással töltött mindennapokat.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Tippek
A tudatos AI-használat a túlélőképesség záloga
Kritikus gondolkodás vs. mesterséges intelligencia – újabb workshop indul pedagógusoknak.
A mesterséges intelligencia már messze nem csupán beszélgetőtárs: szövegek, képek, videók, táblázatok vagy akár egész prezentáció, kreatív tartalmak előállítására is alkalmas – ez azonban sokak számára egyelőre ismeretlen terület. Mivel egyre több AI-generált tartalommal találkozunk, a kritikai szemlélet és a tudatos használat elengedhetetlen képességünkké kell, hogy váljon. Tippek a szakértőtől.
Az idén 10 éves ProSuli programot a tanároknak szóló digitális kompetenciafejlesztés, a diákokat célzó tudatos internethasználati kezdeményezések és a robotika mellett a folyamatos megújulás jellemzi. Ennek jegyében a program céljai közé emelte a mesterséges intelligencia értelmes és előremutató alkalmazásának elterjesztését is.
Az internetet elárasztják az AI által generált szövegek, képek, zenék és videók. A kérdés az, hogyan lehet felismerni a valós és a mesterségesen létrehozott tartalom közti különbséget. Ez egy olyan készség, ami a következő években a túlélés záloga lesz. „Olyan tudásra van szükségünk, mint a közlekedésben a KRESZ: mindennapi gyakorlat, amely nélkül nem boldogulunk” – mondja Koren Balázs, a ProSuli szakmai vezetője. Nem csupán arról van szó, hogy az AI egy divatos, felkapott technológia. Már most is az életünk része, és bármit képes lemásolni: arcokat, hangokat, írásokat. A határ a valóság és a mesterséges között egyre nehezebben felismerhető.
Hogyan maradjunk éberek? Íme néhány könnyen alkalmazható megoldás
Az AI kritikai szemlélete mindenki számára kulcsfontosságú, ezért érdemes elsajátítani néhány olyan készséget, amelyet bárki könnyedén alkalmazhat a mindennapokban.
„Jelenleg még nincs olyan megbízható eszköz vagy program, amely biztosan kimutatja, ha egy tartalmat AI készített”
– emeli ki a szakember.
„Ha létezne is ilyen AI-program, ami értékelné egy másik mesterséges intelligencia munkáját, az önmagában sem garantálhatna 100%-os pontosságot. A felismerés emberi képesség kell, hogy legyen”
– tette hozzá Koren Balázs.
Ha kétségeink támadnak, fontos, hogy ne kényelmesedjünk bele a kételyeinkbe, hanem tegyünk konkrét lépéseket. Egy kép esetében például érdemes alaposan megnézni a részleteket: stimmelnek-e a méretek, a fények, a perspektíva? Van-e valami, ami valószerűtlennek tűnik? Az adatalapú megközelítés, több forrás összevetése és a saját kérdéseink feltevése is sokat segíthet.
Kulcsszerep jut a tanároknak
A tanároknak különösen nagy szerepük van abban, hogy a diákokat a kritikai szemléletre neveljék, miközben ők maguk is tanulják még mindezt.
„Az AI-jal kapcsolatban nincsenek bevált receptek, hiszen együtt tanulunk, egy időben ismerkedik vele diák és tanár, ahogy a mesterséges intelligencia is folyamatosan fejlődik”
– mondja Koren Balázs. A Yettel digitális oktatási programja, a ProSuli célja, hogy mindez ne plusz terhet, hanem támogatást jelentsen a pedagógusoknak, hiszen ez végső soron a diákok boldogulását szolgálja.
Az országban elsőként, a ProSuli tavasszal indított ingyenes, pedagógusoknak szóló online AI-workshopot. Az azóta már három alkalommal megszervezett képzések után folyamatosan, számos visszajelzés érkezett azzal kapcsolatban, hogy nagy szükség van a folytatásra.
Nincs rossz kérdés, csak pontosan kell fogalmazni – AI workshop tanároknak
A tanárok csak akkor tudják felkészíteni diákjaikat a jövő kihívásaira, ha maguk is megtanulják, hogyan lehet megfelelő kérdésekkel, úgynevezett promptokkal utasítani a mesterséges intelligenciát. A ProSuli következő AI-workshopjának témája épp ezért a helyes promptírás és a tudatos kérdezés. Hogyan lehet jól megfogalmazni egy kérést az AI felé? Mitől lesz értelmes és használható a válasz? Hogyan lehet bátran és kreatívan kérdezni?
Az online képzés nemcsak elméleti tudást ad, hanem gyakorlati példákat is bemutat: hogyan segíthet a mesterséges intelligencia a differenciálás megvalósításában vagy a szülőkkel és a diákokkal való kapcsolattartásban?
Az eseményt október 22-én tartják. A részvételhez előzetes regisztráció szükséges, amelyet ezen a linken lehet megtenni. A regisztráció határideje: október 21., 12:00.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
A Hankook 2025-ben is az Aranylabda hivatalos szponzora
-
Mozgásban2 hét ago
Bemutatkozik a Kia K4
-
Okoseszközök2 hét ago
Megérkezett a Nothing Ear (3) fülhallgató
-
Ipar2 hét ago
Védelmi innovációk és kritikus infrastruktúrák: egyedülálló tanszéket alapított a Széchenyi István Egyetem
-
Okoseszközök2 hét ago
Huawei-újdonságok Párizsból: számos új okoseszköz debütált a vállalat termékbemutatóján, köztük a WATCH GT 6 sorozat
-
Gazdaság2 hét ago
Jön a teljes bértranszparencia az Unióban: itt vannak a legfontosabb tudnivalók
-
Gazdaság2 hét ago
Az egészségpénztáraknak is nagyon jól jöhet az Otthon Start hitel
-
Ipar2 hét ago
Még egyszerűbb lesz a fejlett MI-infrastruktúrák telepítése