Gazdaság

Önbizalomépítő tréningekkel várja az újrakezdő szülőket és karrierváltókat a Morgan Stanley

Az elmúlt évek sikerei után negyedszer is meghirdeti a Morgan Stanley Budapesten a Return to Work – Lendülj újra munkába! programot, amely legalább két év kihagyás után segít visszatérni a munkaerőpiacra.

A tizenhat hetes programra november 10-ig lehet jelentkezni.

„Miután az elmúlt három évben több százan jelentkeztek a Return to Work programra, nem volt kérdés, hogy idén is megpróbálunk minél több szakember számára lehetőséget biztosítani pályafutásuk újrakezdésére”

– mondta el Fremda Balázs, a Morgan Stanley budapesti irodájának HR vezetője. –

„Nagy büszkeség számunkra, hogy a 2016-os indulás óta számos szakember vett részt a programban, és sokan közülük azóta is a Morgan Stanley budapesti irodájában dolgoznak. Vannak, akik gyermekvállalás után álltak újra munkába, esetleg egészségi vagy családi okok miatt távolodtak el a munkaerőpiactól, sőt olyanok is, akik a nyugdíjba vonulás után döntöttek úgy, hogy újra kamatoztatják tapasztalatukat. A program mindannyiuk számára jelentős segítséget nyújtott, hogy zökkenőmentesen térjenek vissza a munkaerőpiacra, felfrissítsék szakmai tudásukat, aktiválják esetlegesen passzívvá váló nyelvtudásukat, esetleg egy teljesen új területen próbálják ki magukat.”

A program 6 évvel ezelőtt indult New York-ban, mára pedig kilenc különböző városban, köztük Budapesten is sikeresen működik. A kezdeményezés hatékonyságát jól mutatja, hogy globálisan a résztvevők több mint 60%-a program befejezése után is a Morgan Stanleynél maradt.

A 16 hetes Return to Work program 2020. február 24-én indul és június 12-ig tart a vállalat budapesti irodájában. A programról tovább információt szerezni és arra jelentkezni a www.morganstanley.com/returntowork honlapon lehet 2019. november 10-ig.

Időt adnak a szakmai önbizalom visszaszerzésére

A résztvevők fokozatosan térnek vissza a „szakmai mélyvízbe”. A program során a munka mellett számos képzésen vesznek részt. Ilyenek a munka és a magánélet egyensúlyára vagy időmenedzsmentre fókuszáló képzések. Lesznek csoportos és az önbizalom növelésére irányuló foglalkozások. A korábbi években egy interaktív LinkedIn prezentáció során a személyes márkaépítésről is tanulhattak a résztvevők. Ezen felül angol oktatáson is részt vesznek, amely kiterjed a telefonos és e-mail kommunikáció erősítésére, valamint prezentációs készségek fejlesztésére is. Mindeközben folyamatos visszajelzést kapnak mentoraiktól, akik akár szakmai, akár személyes jellegű kérdésekben is igyekeznek segítséget nyújtani. Lehetőség nyílik majd találkozni és tanácsokat kérni korábbi részvevőktől, illetve közös reggeliken részt venni magas beosztású vezetőkkel a vállalat különböző részlegeiből. A résztvevők a Csodavár játszóházban önkéntes munkával eltöltött napon belekóstolhatnak a Morgan Stanley „giving back” filozófiájába is, melynek lényege visszaadni valamit a vállalatot befogadó közösségnek.

Kik jelentkezhetnek?

A Return to Work program olyan angolul beszélő szakemberek jelentkezését várja, akik legalább két éve megszakították pályafutásukat, de szeretnének visszatérni a munka világába – akár heti 30 órás részmunkaidőben is. Mivel a Morgan Stanley budapesti irodájában főként informatikai, matematikai modellező, kockázatelemző és pénzügyi területekre keresnek munkatársakat, hasznos az informatikai, matematikai vagy gazdasági tapasztalat. Ugyanakkor a Morgan Stanley minden területről vár kollégákat – a program számos korábbi résztvevője teljesen más háttérből érkezve indított sikeres karriert a Morgan Stanley-nél.

„Minden nap tanulhatok valamit”

„A Return to Work lehetőséget adott rá, hogy egy olyan új munkakörben kezdhessem újra szakmai életemet, ahol felhasználhatom korábbi tapasztalataimat, de új dolgokat is megtanulhatok”

– mondta el Makatura Boglárka, aki kisfia születése után három évig otthon volt. Ma projektmenedzserként dolgozik a Morgan Stanley technológiai részlegén, ahol hardverfrissítésekkel foglalkozik. –

„Nagyon vonzónak találtam, hogy valódi munkát végezhettem, miközben rengeteg hasznos képzésen vehettem részt. Értékes eleme volt a programnak az is, hogy különböző háttérből érkezett emberekkel dolgozhattam együtt, és sokat tanulhattam tőlük. Ez ráébresztett, hogy milyen sokat nem tudok még, és milyen fontos, hogy minden nap tanuljak valami újat.”

„Kétszer is lemondtam az interjút, mielőtt bele mertem vágni”

Bakonyi-Lévai Mariann négy és fél év szülési szabadság után tért vissza a munka világába. Korábban egy piackutató cégnél dolgozott, így a Return to Work nemcsak újraindította pályafutását, de egy új irányba is állította, hiszen jelenleg projektmenedzserként dolgozik a Morgan Stanley kockázatkezelési részlegénél.

„A program alatt mindig azt éreztem, hogy fontos vagyok a vállalat számára, és ami még fontosabb, teljes értékű munkavállalóként kezeltek”

– mondta el Mariann. –

„Azt tanácsolom a jövőbeli résztvevőknek, hogy bátran vágjanak bele! A több éves kihagyás és a Morgan Stanley hírneve miatt annyira bizonytalan voltam magamban, hogy kétszer is lemondtam az interjút, de aztán a HR osztályról felhívtak, és meggyőztek, hogy jöjjek be. Később olyan munkatársakkal találkozhattunk, akik hasonló cipőben jártak, mint én, és rengeteg támogatást kaptunk.”

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Használt

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára. 

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss