Gazdaság
CES 2020 – Bosch, fókuszban a mesterséges intelligencia
„Mesterséges intelligencia mindannyiunkért: bizalomépítés közösen”
Legyen szó automatizált vezetésről, okosotthonról vagy a gyártásról, a mesterséges intelligencia mára mindennapjaink részévé vált.
A Bosch a mindennapi élet megkönnyítésére, valamint biztonságosabbá tételére használja a mesterséges intelligenciát és a dolgok internetét (IoT). A mottó a „Mesterséges intelligencia mindannyiunkért: bizalomépítés közösen”, amely a technológiákat és szolgáltatásokat kínáló vállalat alapvető megközelítését foglalja össze. A középpontban a mesterséges intelligencia áll, olyan okostermékek szolgálatában, amelyeket a Bosch az idei CES alkalmával mutat be. Ezek egyike az okos napellenző (Virtual Visor), amely a járművek mesterségesintelligencia-alapú, digitális napvédő megoldásaként a világ legnagyobb szórakoztatóelektronikai kiállításán és vásárán mutatkozik be. Ez a termék a CES® Innovációs Díjat (CES® Innovation Award) is elnyerte, akárcsak a Bosch háromdimenziós autós képernyője.
A Bosch a CES-en megjelenő további, mesterséges intelligenciát használó kiemelt fejlesztései között szerepel a Nemzetközi Űrállomás (ISS) megelőző karbantartására szolgáló alkalmazás, a gépkocsik utasterének felügyeletét ellátó rendszer, illetve az orvosi diagnosztikai okosplatform.
„A CES alkalmával bemutatott megoldásaink egyértelműen jelzik, hogy a Bosch a mesterséges intelligencia területén is vezető szerepet kíván betölteni”
– hangsúlyozta Michael Bolle, a Bosch igazgatótanácsának tagja.
„2025-től már a Bosch minden terméke használ mesterséges intelligenciát vagy annak segítségével fejlesztik, illetve gyártják.”
A MI-alkalmazások globális piaci volumene a várakozások szerint mintegy 120 milliárd dollárra bővül 2025-re, ami tizenkétszeres növekedést jelent a 2018-as szinthez viszonyítva (forrás: Tractica). A Bosch is aktív szerepet vállal ebben: a vállalat évi 3,7 milliárd eurót fordít szoftverfejlesztésre, több mint 30 ezer szoftvermérnököt alkalmaz és mintegy ezer munkatársa dolgozik a mesterséges intelligencia kutatási területén.
A Bosch emellett széleskörű képzési programot is indított.
„Terveink szerint a következő két évben majdnem húszezer munkatársat oktatunk a mesterséges intelligencia területén”
– mondta Michael Bolle.
„A mesterséges intelligencia fejlesztése mellett a munkatársak képzése is fontos számunkra.”
A program a vezetők, a mérnökök, valamint a mesterséges intelligencia fejlesztésével foglalkozó kollégák számára három különböző szintű képzési formát foglal magában, és a mesterséges intelligencia felelősségteljes használatára vonatkozó irányelveket is tartalmazza. A Bosch saját MIalapelveit is megfogalmazta, amelyek a mesterséges intelligencia biztonsági és etikai kérdéseivel foglalkoznak.
„Aki már foglalkozott műszaki és etikai alapelvekkel, pontosan tudja, milyen fontos az adatbiztonság és az adatszuverenitás”
– emelte ki Michael Bolle.
„A bizalom bizonyos értelemben a digitális világ termékminősége.”
Életmentő szaktudás
„A Bosch szerint a jövő egyik alapvető szakterülete a mesterséges intelligencia ipari alkalmazása lehet. „Nem az ember modellezésére, hanem a technológia embert szolgáló fejlesztésére használjuk a mesterséges intelligenciát”
– jelentette ki Michael Bolle.
„Az ipari mesterséges intelligenciának ezért mindig biztonságosnak és indokoltnak kell lennie.” A Bosch szerint ez azt jelenti, hogy az irányításnak mindig emberi kézben kell maradni, az utakon, az otthonokban és az ipari gyártásban egyaránt.”
Az olyan életmentő vezetői biztonsági rendszerek, mint például a blokkolásgátló (ABS), az elektronikus menetstabilizáló (ESP) és a légzsák vezérlőegységeinek úttörő fejlesztőjeként a vállalat már korábban is bebizonyította, hogy a felhasználók mindennapjait megkönnyítik a megbízható technikák. A mesterséges intelligencia a vezetéstámogató rendszereket is hatékonyabbá és intelligensebbé teheti. Például amikor a Bosch automatizált vezetéshez kifejlesztett MI kamerája már a részben takarásban közlekedő gyalogost is érzékeli, az automatikus vészfék-asszisztens még megbízhatóbban jelez. A Bosch olyan technológiát fejleszt, amelyre érvényes a mottó: „Életre tervezve”.
A Bosch 100 millió eurót fordít MI képzésre
Minden innováció befektetést igényel, a Bosch ezért a szoftverfejlesztések mellett az oktatásra és különböző kompetenciaközpontokra is nagy hangsúlyt fordít. A vállalat például Tübingenben (Németország) 100 millió eurót fordít egy új mesterséges intelligencia egyetem (MI kampusz) létesítésére. Az új kutatási komplexum a tervek szerint 2022 végére készül el és mintegy 700 MI szakértőnek biztosíthat majd lehetőséget a kreatív és produktív eszmecserére. A szakemberek a Bosch munkavállalói, külső start-up vállalkozások és állami kutatóintézetek munkatársai lesznek. Az új kampusz a Cyber Valley szakemberei közötti információcserét is hivatott segíteni. A „Bizalomépítés közösen” mottó itt valósággá válhat. A Bosch alapító tagja a 2016-ban létrehozott Cyber Valley-nek, amely közös kutatási vállalkozásként az ipari, tudományos és kormányzati partnereket hozza össze a mesterséges intelligencia kutatásának előmozdítására, illetve a kutatási eredmények mielőbbi ipari alkalmazására.
Mindezeken túl a Bosch Mesterséges Intelligencia Központja (Bosch Center for Artificial Intelligence; BCAI) világszerte hét helyszínen működik, többek között Kaliforniában és Pittsburgh-ben, az Amerikai Egyesült Államokban. A BCAI jelenleg mintegy 250 MI szakértőt foglalkoztat, akik a mobilitás, a gyártás, az okosotthonok és a mezőgazdaság területén több mint 150 projekten dolgoznak.
A világ első virtuális napellenzője (Virtual Visor) az Egyesült Államokból érkezik
A Bosch kreatív szakemberekkel fejleszti a mesterséges intelligenciát használó termékeket a mobilitás, az okosotthonok és az Ipar 4.0 számára. Az autóiparban világelső – az Amerikai Egyesült Államokból származó – MI fejlesztésüknek épp Las Vegasban tartják a világpremierjét: a virtuális napellenző (Virtual Visor) egy átlátszó digitális napvédő megoldás. Az autóvezető szemének pontos pozícióját az utastér-megfigyelő kamerához csatlakozó, átlátszó LCD-képernyő észleli. A virtuális napellenző rendszer pedig intelligens algoritmusok segítségével elemzi a beérkező információkat, és csupán a szélvédő azon részét sötétíti el, amelyen keresztül a Nap elvakíthatja a sofőrt. A virtuális napellenző a legmagasabb pontszámot kapta kategóriájában a CES Best of Innovation Awards (a legjobb innovációkról szóló verseny) szavazásán. A versenyben a Bosch új háromdimenziós képernyője is az első helyen végzett. A passzív háromdimenziós technológia alkalmazásával valósághű háromdimenziós hatást ad a képeknek és a figyelmeztető jelzéseknek, így a vezető gyorsabban tudja észlelni a vizuális információkat, mintha egy hagyományos képernyőt nézne, ezzel jelentősen növelve a közlekedés biztonságát.
Szintén a biztonságot fokozza a Bosch új utastér-megfigyelő rendszere, amely a vezető szemhéjának mozgása, tekintetének iránya, illetve fejének helyzete alapján felismeri, ha a sofőr elálmosodott vagy épp okostelefonját nézi – és riaszt a kritikus helyzetekben. A rendszer azért is figyeli a jármű belterét, hogy megállapítsa: hányan ülnek benne, hol és milyen pozícióban. Ezzel vészhelyzetben igény szerint optimalizálható az egyes biztonsági rendszerek – például a légzsákok – működése.
2019-ben 12 százalékkal, mintegy kétmilliárd euróra bővült a Bosch vezetéstámogató rendszereinek értékesítése, amelyek már az automatizált vezetés irányát jelentik. A jövőben, amikor a gépkocsik – például autópályán – már részben automatizált üzemmódban teszik meg az út egyes szakaszait, a vezetőmegfigyelő rendszerek nélkülözhetetlen partnerré válnak. Ezekben a helyzetekben a kamera biztosítja, hogy a sofőr bármikor ismét biztonságosan átvehesse az irányítást. A tervek szerint 2022-re a vállalat már mintegy négymilliárd eurót fordít automatizált vezetésre, és több mint ötezer mérnököt kíván foglalkoztatni. Az ezen a területen alkalmazható érzékelőkínálat bővítésére a Bosch már azon dolgozik, hogy a lidar-szenzorokat alkalmassá tegye a sorozatgyártásra. A lidar a radar és a kamera mellett a harmadik alapvető szenzortechnikát képviseli, lézer alapú távérzékelést alkalmaz. A Bosch nagy hatótávú lidar-érzékelői a nem fémes tárgyakat, például az útra került szikladarabokat is már messziről felismerik.
Mesterséges intelligencia az űrben és az orvostudományban
A 2019 végén az űrbe juttatott SoundSee érzékelőrendszerével komoly célokat tűzött ki maga elé a Bosch. A NASA automatizáltan repülő Astrobee robotjára szerelve a SoundSee elkülöníti a rendellenes hangokat a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén, majd mesterséges intelligencia által vezérelt analitikával elemezve a hangfelvételeket, előre jelezheti a szükséges karbantartást. 2020 elejétől a SoundSee által rögzített hangadatokat a pittsburghi (Pennsylvania) Bosch Kutatóközpontban létesített, a NASA igényei szerint kialakított földi irányítóközpontba továbbítják. A tízórais doboznál alig nagyobb berendezést a NASA kutatási együttműködése keretében az Amerikai Egyesült Államokban, az Astrobotic vállalattal közösen fejlesztette ki a Bosch.
Az orvostudomány nem kevésbé innovatív terméke a Vivascope, amely patológiai okosplatformként az orvosi diagnózisok felállítását segíti. A Vivascope felnagyítja a vér-, és más testnedvmintákat, digitalizálja a mikroszkópos leleteket, majd mesterséges intelligencia vezérelte algoritmusok segítségével elemzi azokat. Gyorsan és pontosan képes azonosítani a különböző sejtrendellenességeket, hasznos segítséget nyújtva az orvosoknak a diagnózis felállításához.
Light Drive okosszemüveg – a mindennapok intelligens szemüvege
A Bosch számos, nem mesterséges intelligenciával működő fejlesztését is bemutatja a CES kiállításán. Ilyen például a szenzoralapú Light Drive okosszemüveg-modul, amellyel a világon elsőként a normál szemüvegek is intelligenssé tehetők. Több mint harmadával vékonyabb a piacon elérhető más megoldásoknál, tömege pedig a tíz grammot sem éri el. A viselő látómezejébe vetített kristálytiszta képek közvetlen napsütésben is egyértelműen felismerhetők, tartalmuk pedig – az okostelefontól vagy okosórától kapott információktól függően – a navigációs útmutatásoktól a szöveges üzeneteken és a naptárbejegyzéseken át egészen a kezelési utasításokig terjedhet.
A Bosch a CES-en az IoT Shuttle technológiáján keresztül mutatja be a járműgyártók és a mobilitási szolgáltatók számára kínált megoldásait a telekocsi (ride sharing) járművek elektromossá alakítása, automatizált vezetése, hálózatba kapcsolása és személyre szabása terén. Ezen túlmenően a fejlesztéshálózatba kapcsolt mobilitási szolgáltatásokat is tartalmaz, amelyek egyaránt rugalmas lehetőséget biztosítanak a felhasználóknak flottajárművek üzemeltetésére, menedzselésére, elektromos töltésére és karbantartására, miközben minden utazást biztonságossá tesznek. A Bosch standján a látogatók megnézhetik a jövő hálózatba kapcsolt és károsanyag-kibocsátás nélküli mobilitása számára továbbfejlesztett vezetési és szenzortechnikákat is.
Megoldások az egész háznak – a dolgok internete (IoT) otthoni megoldásainak kibővített kínálata
A Bosch tovább bővíti a dolgok internetének (IoT) otthoni megoldásaihoz csatlakozó szolgáltatásainak kínálatát. A legfőbb különlegesség itt a nyílt Home Connect platform, amely a CES alkalmával is megtekinthető. 2020 közepétől a platform alkalmazása különböző gyártók világítási és árnyékolási, szórakoztató-, illetve okoskertészeti eszközeinek irányítására is alkalmassá válik. A partnervállalatok száma jelenleg már eléri a negyvenet, ami a várakozások szerint több mint kétszeresére nő majd, még kényelmesebbé és hatékonyabbá téve az otthoni életet.
Okostechnikák a környezet védelmében
Ezen innovatív termékek alapjául a Bosch vállalkozói szemlélete szolgál. „Összhangba kívánjuk hozni kereskedelmi, környezeti és társadalmi felelősségvállalásunkat”
– mutatott rá Michael Bolle.
„A klímavédelem ugyancsak fontos terület. A Bosch igazgatótanácsának tagja szerint „a Bosch nem csupán fejleszti a környezetbarát megoldásokat, hanem jó példát is mutat. 2020 végére világszerte mind a 400 telephelyünk válik klímasemlegessé, így már nem hagy szén-dioxid-lábnyomot a fejlesztéstől a gyártáson át, egészen az adminisztrációig. Németországi telephelyeinken mindezt már megvalósítottuk.”
A mesterséges intelligencia itt is nagy szerephez jut, az egyes telephelyeken például a házon belüli energiarendszer intelligens algoritmusokat használ az energiafogyasztás eltéréseinek érzékelésére. Bizonyos gyárakban már önmagában ez lehetővé tette a szén-dioxid-kibocsátás több mint tízszázalékos csökkentését az elmúlt két év során. Tekintettel arra, hogy a Bosch összesen 270 ilyen gyárat üzemeltet világszinten, a megtakarítási lehetőség valóban óriási. Amint Michael Bolle kifejtette:
„Így foglalhatjuk össze a CES alkalmával közvetített üzenetünket: a Bosch-nak számos területen nagy tervei vannak a mesterséges intelligenciával.”
Gazdaság
Az alkalmazkodóképesség lett az üzleti siker kulcsa – Forvis Mazars C-suite Barometer 2026
A globális bizonytalanság tartóssá vált, a felsővezetők mégis magabiztosan tekintenek a jövőbe – derül ki a Forvis Mazars legfrissebb, C-suite Barometer: Outlook 2026 című nemzetközi kutatásából. A 40 országban – köztük Magyarországon – több mint háromezer felsővezető megkérdezésével készült felmérés szerint az üzleti siker első számú feltétele ma az alkalmazkodóképesség, amely technológiai megújuláson, rugalmasabb működésen és célzott beruházásokon alapul.
A Forvis Mazars C-suite Barometer 2026 szerint a gazdasági kilátások továbbra is bizonytalanok, ennek ellenére a vállalatvezetők meglepően derűlátók. A megkérdezettek 92%-a pozitív növekedési várakozásokkal tekint 2026-ra, miközben 69%-uk valamennyi üzleti területen növeli beruházásait. Mindez annak ellenére történik, hogy negyedik éve a gazdasági bizonytalanság jelenti a növekedés legnagyobb fékező erejét, miközben a fokozódó verseny és a globális kereskedelem átalakulása – különösen a vámok kérdése – tovább növeli a nyomást a vállalatokon.
A tanulmány visszafogott, az Egyesült Államokban 2%, Európában 1% körüli növekedést vetít előre 2026-ra, miközben az inflációs kockázatok, a gyenge munkaerőpiaci mutatók és a geopolitikai feszültségek tovább fokozzák a bizonytalanságot. Bár a mesterséges intelligencia a legnagyobb hatással bíró trendek közé tartozik, a vezetők bizalma ezen a téren is megosztott: a szervezeteknek mindössze 48%-a bízik abban, hogy az AI a lehető legjobb megtérülést hozza, és csupán 30% számít arra, hogy ez már a következő évben megvalósul.
Ebben a törékeny környezetben a felsővezetők előtt álló feladat egyre összetettebb: egyszerre kell bátor stratégiai döntéseket hozniuk és fegyelmezetten gazdálkodniuk az erőforrásokkal.
„A globális paradigmaváltás, amelynek küszöbén a vezetők állnak, valódi rugalmasságot követel a stratégiai növekedési tervek minden területén ahhoz, hogy kezelni tudják az elmúlt tizenkét hónap pénzügyi és gazdasági utóhatásait. A bizonytalanság ma már nem átmeneti állapot, hanem az üzleti környezet állandó jellemzője. A kutatás egyértelműen azt mutatja, hogy azok a szervezetek lehetnek sikeresek 2026-ban, amelyek képesek gyorsan alkalmazkodni, tudatos beruházásokkal erősítik technológiai és humán erőforrásaikat, valamint rugalmas stratégiákat alakítanak ki a változó piaci feltételekhez”
– foglalja össze a kutatás eredményeit dr. H. Nagy Dániel, a Forvis Mazars partnere.
A C-suite vezetők legfontosabb stratégiai célja a vállalati IT- és technológiai megújulás: a szervezetek háromnegyede már rendelkezik formális technológiai transzformációs stratégiával. A mesterséges intelligencia központi szerepet kap, de a vezetők többsége átfogóbb szemléletben gondolkodik: az adatvezérelt működés, az automatizáció és a kiberbiztonság egyaránt kulcselemei a hosszú távú versenyképességnek.
A fokozódó nemzetközi verseny és a kereskedelmi korlátozások hatására a vállalatok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek üzleti modelljeik és működésük újragondolására. Ez a tényező idén először került a második helyre a stratégiai prioritások rangsorában. Ezzel párhuzamosan a működési agilitás jelentősége is nőtt: két helyet előrelépve már a legnagyobb üzleti hatással bíró tényezők között szerepel, és a transzformációs beruházások egyik kiemelt területe lett.
Bár kevesebb vállalat lép be egyszerre sok új piacra, az expanziós célok földrajzi súlypontja is átalakul. Az Egyesült Államok mellett Kanada, Németország, Franciaország és Kína is a legvonzóbb célországok közé került, miközben a szervezetek kockázatkezelési megfontolások mentén diverzifikálják jelenlétüket.
A mesterséges intelligencia nemcsak új munkaköröket teremt, hanem régieket is átalakít vagy kivált, így nem meglepő, hogy a vezetők 80%-a számolt be arról, hogy az elmúlt két évben átszervezte csapatait az AI bevezetésének támogatása érdekében. A tehetségvonzás és -megtartás újragondolása pedig továbbra is a felsővezetői napirend élén szerepel.
A teljes kutatás a Forvis Mazars weboldaláról ide kattintva tölthető le.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
IT-tehetségek reflektorfényben – átadták a K&H STEM pályázat elismeréseit
Átadták a K&H STEM 2025 pályázat díjait, amellyel a pénzintézet az informatikát tanulók kiemelkedő szakmai és tudományos teljesítményét ismeri el. A kezdeményezés célja, hogy láthatóvá tegye azokat a fiatal IT-tehetségeket, akik innovatív gondolkodásukkal és magas színvonalú pályamunkáikkal formálják a jövő technológiai megoldásait.
Magyarország legjobb digitális bankjaként a K&H kiemelt feladatának tekinti, hogy lehetőséget biztosítson a fiatal tehetségeknek a fejlődésre és a megszerzett tudása továbbadásával támogassa szakmai kibontakozásukat.
A K&H STEM pályázatra felsőoktatásban tanuló informatikushallgatók jelentkezhettek, akik dolgozat formájában mutatták be megoldási javaslataikat aktuális IT-kihívásokra. A pályázat témakörei között szerepelt többek között az alkalmazásoptimalizáció, AI, big data, IT‑biztonság, valamint a felhőalapú megoldások. A beadott pályamunkák jól tükrözték, mennyire sokrétűen közelítik meg a fiatal szakemberek az informatika jelenlegi és jövőbeli kérdéseit. A pályázók foglalkoztak az AI‑alapú orvosi diagnosztikától és a tőkepiaci szimulációktól kezdve a homomorf titkosításon át egészen a szenzortechnológiák gyakorlati alkalmazásáig.
A STEM-területek – vagyis a természettudomány, technológia, mérnöki tudományok és a matematika – napjainkban meghatározó szerepet töltenek be a gazdaság és a társadalom fejlődésében. A K&H számára stratégiai jelentőségű a tudásalapú fejlődés támogatása, ezért a pályázattal elsősorban a szakmai kiválóságot, az önálló gondolkodást és az innovatív megközelítéseket kívánja elismerni.
„A K&H elkötelezett a technológiai fejlődés és az innováció iránt. Ugyanakkor legalább ilyen fontos számunkra, hogy olyan munkahelyként és szakmai közösségként legyünk jelen, amely valódi fejlődési lehetőséget kínál, és hosszútávon is támogatja a tehetségek kibontakozását. A STEM pályázattal azokra a fiatal szakemberekre szeretnénk ráirányítani a figyelmet, akik újszerű gondolkodásukkal és magas színvonalú munkájukkal inspirációt jelentenek a saját generációjuk és a szakmai közösség számára is. Az, hogy sorozatban harmadszor nyertük el a ‘Magyarország legjobb digitális bankja’ díjat a Global Banking and Finance Review-tól egyszerre örömteli visszaigazolás és komoly felelősség. Hiszünk abban, hogy a megszerzett tudást és tapasztalatot kötelességünk továbbadni, és aktívan felkarolni azokat az ambíciózus fiatalokat, akik a jövő digitális megoldásait formálják. Hiszünk abban, hogy a jövő technológiai megoldásai ezekből az egyetemi műhelyekből indulnak”
– hangsúlyozta Ozorai Dénes, a K&H IT vezetője.
A díjazottak a helyezésüknek megfelelően pénzjutalomban részesültek: az első helyezett 400 ezer forintot, a második helyezett 300 ezer forintot, a harmadik helyezett 200 ezer forintot, míg a szakmai különdíjas pályázó 100 ezer forint elismerést kapott.
A K&H STEM pályázat díjazottjai:
1.helyezett:
Kovács Nóra Anna – Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Villamosmérnöki és Informatikai Kar, Mérnökinformatikus BSc
Dolgozat címe: Láthatóvá tenni a láthatatlant: Mesterséges intelligencia és photon-counting CT az érfal-gyulladás korai diagnosztikájában
2.helyezett:
Somlai Dóra – Budapesti Corvinus Egyetem, Adatelemzés és Informatikai Intézet, Üzleti adattudomány BSc
Dolgozat címe: Reflexív ügynökalapú szimuláció a magyar tőkepiacon
3.helyezett:
Nagy Katinka Lilla – Pécsi Tudományegyetem, Műszaki és Informatikai Kar Mérnökinformatikus BSc
Dolgozatának címe: Homomorf titkosítás alkalmazása egészségügyi adatfeldolgozásban
Szakmai különdíj:
Simon Márton – Óbudai Egyetem, Neumann János Informatikai Kar
Dolgozat címe: Nagy hatótávolságú talajnedvesség-szenzor (Cropnaut)
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A bértranszparencia egy kultúraváltási sokk, amire a cégek többsége nem áll készen
A 2026 nyarán életbe lépő EU-s bértranszparencia-kötelezettség jelentősen felrázza a magyar munkaerőpiacot, mégis a hazai vállalatok jelentős része nincs felkészülve a változásra. A Jobtain friss, HR vezetők és döntéshozók körében végzett kutatása rávilágít: a cégek túlnyomó többsége tud ugyan az új szabályozásról, de csak kevesen értik pontosan, milyen mélyreható hatásokkal jár majd a bérstruktúrára, a kultúrára és a működésre.
„A bértranszparencia nem adminisztratív feladat, hanem kultúraváltási kényszer, amit nem elég HR szinten kezelni”
– fogalmaz Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.
Június 7-től az Európai Unió kötelezővé teszi a bértranszparencia irányelv alkalmazását tagállamaiban, így Magyarországon is. A szabályozás a nemek közötti bérszakadék csökkentését és a bérdiszkrimináció felszámolását célozza. A 250+ fős cégeknek évente, a 150–249 fős cégeknek 2027-től háromévente, a 100–149 fős cégeknek pedig 2031-től szintén háromévente kell jelenteniük a bérkülönbséget. 5 százalék feletti eltérés esetén a munkáltatónak igazolnia, majd korrigálnia kell a különbséget.
A legnagyobb félelem: felszínre kerülnek a szervezeti tabuk
A kutatás szerint a cégek döntő része attól tart, hogy a kötelező bérnyilvánosság felszínre hozza a belső bérfeszültségeket, és olyan különbségeket tesz láthatóvá, amelyekre eddig nem kellett magyarázatot adni. A második legnagyobb kockázat a munkavállalói elégedetlenség és demotiváció megjelenése, amit szorosan követ a „nehezen indokolható bérkülönbségek” problémája. Mihályi Magdolna szerint ez a helyzet valójában nem új konfliktust hoz, hanem a meglévőt mutatja meg.
„A transzparencia önmagában nem okoz problémát, csak kimondja azt, amit eddig mindenki sejtett”
– hangsúlyozza.
A HR marad egyedül a frontvonalban – pedig ez szervezeti szintű változás
A válaszadók 70 százaléka szerint a terhelés leginkább a HR-re hárul majd, miközben csak kevesen látják át, hogy a bértranszparencia vezetői és szervezeti szintű felelősség. A kutatás is alátámasztja: sok vezető még mindig „HR-projektként” tekint a közelgő szabályozásra, ami a szakértő szerint komoly csapdahelyzet.
„A bértranszparencia nem kizárólag HR-feladat. Ha a vezetés nem veszi komolyan, a HR szétesik a tűzoltásban”
– mutat rá Mihályi Magdolna.
A cégek többsége még mindig nem kezdte el a felkészülést
A vállalatok jelenleg inkább kivárnak és csak napirenden tartják a rohamosan közelgő határidőt. A bérstruktúra felülvizsgálatát a cégek mintegy fele tervezi, közel 20 százalékuk szerint a jelenlegi rendszer fenntartható, míg 30 százalékuk még nem döntött ebben a kérdésben. A kutatás szerint sok vállalatnál azonban még semmilyen lépés nem történt, pedig a bérsávok kialakítása, a munkakörök egységesítése és a belső kommunikáció előkészítése hónapokat vehet igénybe. A bértranszparencia bevezetésével a legnagyobb várható költség a cégek szerint a bérek korrigálása, ami egyértelmű jelzés: a szervezetek tudják, hogy az új szabályozás láthatóvá teszi az elmaradásokat.
„A bértranszparencia megmutatja, hol vannak a repedések. A kérdés nem az, hogy lesz-e bérrendezés – hanem az, hogy mikor és mennyire fájdalmasan”
– hangsúlyozza a Jobtain ügyvezetője. A kutatásban résztvevő cégek több mint fele szerint a vezetők felkészítése, több mint 25 százalékuk szerint a belső kommunikáció szintén jelentős többletköltségeket okoz majd a vállalatoknak.
A legnagyobb akadály: tudás- és időhiány
A válaszadók szerint a felkészülés három fő gátja: a tudáshiány, az időhiány és az, hogy a téma egyszerűen nem prioritás. Ez a kombináció azonban rendkívül veszélyes.
„Aki még most sem kezd el készülni, később már csak válságkezelni fog. A toborzásra is csapást mérhet ez a hozzáállás, de aki időben lép és komolyan veszi a szabályozást, az versenyelőnyhöz juthat”
– mutat rá a szakértő. A kutatásban résztvevők többsége szerint viszont a bértranszparencia megnehezíti a toborzást, mert szűkíti a tárgyalási mozgásteret. Mihályi Magdolna úgy véli, ez akkor valós félelem, ha a cég kultúrája és bérstratégiája nincs rendben. Kiemeli: a transzparencia valójában nem a mozgásteret korlátozza, csak megköveteli a professzionális rendszereket. Akinek ez megvan, gyorsabban, tisztábban és hatékonyabban fog toborozni. A bérek átláthatósága – különösen a fiatalabb generáció körében – növelheti a bizalmat.
Az év HR stressztesztjén kiderül, melyik vállalat működik következetesen
A bértranszparencia nem kommunikációs projekt, hanem szervezeti transzformáció, amely egyszerre érinti a kompenzációs rendszert, a szervezeti kultúrát, a vezetői szerepeket és a működési folyamatokat. A kutatás egyértelműen rámutatott a vállalatok és a piac eltérő érettségi szintjére, ami a helyzet kezelésében is meg fog mutatkozni.
„Ez az időszak nem arról szól, hogy megússzuk a transzparenciát. Hanem arról, hogy felkészítjük a szervezetet egy tisztább, következetesebb működésre. Aki most lép, az biztosan nyer”
– összegez a Jobtain szakértője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Tippek2 hét ago
Az IKEA visszahív bizonyos NYMÅNE falilámpákat az áramütés veszélye miatt
-
Ipar2 hét ago
Szabványváltás a DÁP eAzonosítás mögött – Mi várható és hogyan lehet rá felkészülni?
-
Gazdaság2 hét ago
Magyarország legnagyobb HR-szolgáltatója az oktatásba fektet: segítik a vállalatokat a munkaerő képzésében, fejlesztésében
-
Gazdaság2 hét ago
Látványosan drágultak a panellakások Budapesten egy év alatt
-
Okoseszközök2 hét ago
7 havas helyszín, ahol digitális eszközök dolgoznak a háttérben
-
Egészség2 hét ago
Algoritmusok a mosoly mögött – így formálja át az AI a fogszabályozás jövőjét
-
Szórakozás2 hét ago
Új magyar korcsolya-rekord döntötte meg az eddigi kanadai csúcstartót
-
Gazdaság2 hét ago
Több mint hétszázzal több ügyet zártak le a békéltető testületek




