Connect with us
Hirdetés

Egészség

Magyar tehetségek az EIT Health radarján

Ezek lesznek 2020 kihagyhatatlan egészségügyi tréning- és accelerátor programjai

Rekordot döntött 2019-ben az EIT Health tréning- és accelerator programjaiba bekapcsolódó közép-, kelet- és dél-európai résztvevők száma. A szervezet tréning-, mentorálási és finanszírozási programjai révén több mint 1500 tehetség és 50 start-up kapott segítséget a további fejlődéshez az innovációs szempontból feltörekvő térségből. Az EIT Health pán-európai versenyein magyar start-upok, például az InSimu Patient és a Sineko is a döntőbe jutottak, felhívva magukra európai befektetők figyelmét. 2020-ban még több lehetőséghez jutnak az egészségügyi ötletgazdák.

“Közép-, Kelet- és Dél-Európa az egészségügyet megújító ötletek valóságos aranybányája. Bár ezeket a régiókat a mérsékelt innovátorok között tartják számon Európában, egyre több egészség-, orvos- és biotechnológiai megoldás születik a térségben. Folyamatosan emelkedik azoknak a diákoknak, PhD-hallgatóknak, kutatóknak és szakembernek, illetve csapatoknak, start-upoknak, spin-offoknak, kis és közepes vállalkozásoknak a száma, amelyek szívesen méretik meg magukat a piacon, és a korábban megszokottnál sokkal nagyobb számban jelentkeznek európai tréningekre, bootcampekre, nyári egyetemekre és versenyekre. Gyakran kiderül, hogy ötleteik a legjobbak között vannak Európában, így részvételük tőkebevonást, befektetői érdeklődést vagy piaci bevezetést von maga után”

– mondta el Tóth Mónika, az EIT Health InnoStars RIS programmenedzsere.

Íme, néhány frissen meghirdetett, ígéretes lehetőség a 2020-as évre.

  1. StarShip – jelentkezési határidő: 2020. január 31.

A StarShip egyedülálló tréningprogram, amely évről évre kitűnő értékelést kap a benne résztvevőktől. A programra ötlettel rendelkező csapatokat, diákokat, kutatókat is várnak, de az ötlet és a csapat megléte nem alapfeltétele a jelentkezésnek. A kilenc hónapos, részmunkaidős program során a résztvevők megtanulják, hogyan hárítsák el a felmerülő problémákat, ellenőrizzék a felhasználói elvárásokat és találják meg a megoldásra váró egészségügyi igényeket egy már bizonyított, gyakorlatias módszertan segítségével. A program során a csapatokat a tudományos és üzleti szférából érkező mentorok készítik fel. A kiválasztott résztvevőknek tandíj és utazási ösztöndíj biztosított. A programot az EIT Health partnerei – a Coimbrai Egyetem, az Oxfordi Egyetem, az IESE Business School, az IPN, a Karolinska Intézet, a svédországi RISE kutatóintézet-hálózat, a GE Healthcare, az Atos Spain, a Glintt, a Bluepharma és az Essilor – támogatják. Jelentkezni a https://www.starship.eithealth.eu/ honlapon lehet.

  1. Wild Card – jelentkezési határidő: 2020. február 9.

Az EIT Health örömmel jelenti be, hogy megjelent a Wild Card program 2020-as kiírása csapatok és egyének részére. Európa legígéretesebb innovátorainak jelentkezését idén a női egészség és digitális terapeutika területén indított projektekkel várják. A harmadik éve meghirdetett és immár négy start-up elindításában közreműködő Wild Card célja, hogy támogassa a legígéretesebb csapatokat, hogy ötleteikből vállalkozások születhessenek. Az európai egészségügyi innovációs színtér egyik legátfogóbb programja két, a célterületen úttörő megoldást javasló vállalkozás beindításához nyújt segítséget, majd akár 2 millió eurónyi befektetést. Jelentkezni a https://wildcard.eithealth.eu/ honlapon lehet.

„A Wild Card lehetővé tette, hogy mélyebben tanulmányozzuk az egész iparágat, így megértettük, hogy ahhoz, hogy egy betegséget gyógyítani tudjunk, precíz, személyre szabott és megfizethető eszközt kell kifejlesztenünk, amit mindenki képes használni”

– mondták el a 2019-es Wild Card-győztes iLof alapítói.

  1. EIT Jumpstarter – jelentkezési határidő: 2020. március 15.

Az EIT Jumpstarter egy pre-akcelerátor program az egészségügyben és más területeken tevékenykedő innovátorok számára. A tréningprogramok kategóriában Európai Egyesületi Díjjal kitüntetett program főleg olyan innovátorokat céloz meg, akik több iparágat átfogó környezetben akarnak vállalkozást indítani. A résztvevők megtanulják, hogyan készítsenek prezentációt, üzleti tervet, és piacra lépési stratégiát. A legjobbak lehetőséget kapnak rá, hogy előadják elképzeléseiket a zsűrinek, és pénzdíjban részesülhetnek. A kiválasztott csapatok pénzügyi támogatást is kapnak. Az egészségügy mellett az EIT Jumpstarter az élelmiszeripar, a nyersanyagtudomány, az energetika, a gyártás és a városi mobilitás területén is keresi a tehetségeket. Jelentkezni a https://www.lyyti.fi/reg/Jumpstarter-2020 honlapon lehet.

  1. InnoStars Awards – jelentkezési határidő: 2020. március 27.

Az InnoStars Awards az egyik legjobb kitörési lehetőség a prototípussal vagy MVP-vel (Minimum Viable Product) rendelkező, de a piacra még nem kilépett start-up és spin-off vállalkozások számára. A negyedszer kiírt program idén az EIT Regional Innovation Scheme (RIS) által lefedett, mérsékelt innovációs aktivitást mutató országokból várja a tehetségek jelentkezését. A legjobb csapatok 25 ezer euró smart money támogatáshoz és négy hónapon át tartó egyéni mentoráláshoz jutnak, valamint lehetőséget kapnak rá, hogy részt vegyenek két európai bootcampen. Az EIT Health validációs interjúkat is szervez potenciális ügyfelekkel, befektetőkkel és partnerekkel. A döntősök a program végén megmérkőznek az első három helyért, amely 25, 15, illetve 10 ezer eurónyi további támogatással jár. További információért, kérjük, írjanak a tamas.bekasi@eithealth.eu email címre.

  1. Start-ups Meet Pharma – jelentkezési határidő: 2020. március 29.

Az EIT Health másodszor rendezi meg rendkívül sikeres, Start-ups Meet Pharma nevű programját, melynek során olyan ambiciózus csapatok jelentkezését várják, akik globális gyógyszeripari kihívásokra akarnak megoldást találni. Az accelerator program jelentős európai gyógyszeripari szereplőkkel köti össze a krónikus megbetegedésekre innovatív terápiás javaslatot kínáló start-upokat. Elsősorban piacérett, működő termékkel vagy prototípussal rendelkező csapatok jelentkezését várják, amelyek a tablettákon túlmutató megoldásokat szeretnének kifejleszteni. Az idei kihívások témáját február 10-én jelentik be. További információért, kérjük, írjanak a tamas.bekasi@eithealth.eu email címre.

  1. Smart-Up Lab – jelentkezési határidő: 2020. március

A negyedik alkalommal meghirdetett Smart-Up Lab 2020 egy három hónapos e-Lab program a jövő egészségügyi vezetői számára. Két szakaszban rendezik meg: tavasszal (márciustól júniusig) és ősszel (szeptembertől decemberig), párhuzamosan három európai városban: a lengyelországi Łódźban, az olaszországi Nápolyban és az észtországi Tartuban. A résztvevők többek között az ötletgenerálásról, az üzleti tervezésről, a vállalkozásalapításról, az értékteremtésről, a piackutatásról, a finanszírozásról és a gyors prototípuskészítésről sajátíthatnak el új ismereteket. A program diákokat, PhD hallgatókat, vállalkozókat és kutatókat kíván megszólítani az orvos- és élettudományok, a közgazdaságtan és az IT területéről. Jelentkezhetnek olyanok, akik már rendelkeznek ötlettel vagy megvalósított innovációval, de ennek hiánya sem kizáró ok. A programot a Łódźi Orvosi Egyetem, a Nápolyi II. Frigyes Egyetem, valamint a Tartui Egyetem szervezi. Jelentkezni a http://medihub.zone/portfolio-item/smart-up-lab-2020 honlapon lehet.

Az EIT Health egy határokon átívelő, 150 partnerintézményt tömörítő non-profit szervezet, mely nemcsak Nyugat-, hanem az egyelőre csekélyebb innovációs aktivitást mutató Közép-, Kelet- és Dél-Európában kutat és karol fel tehetségeket. Ezeket a térségeket az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) nevű európai uniós szervezet EIT Regional Innovation Scheme (RIS) programja fedi le. A 13 országban létrehozott EIT Health Hubokon keresztül a tehetségek oktatási, akcelerációs és innovációs lehetőségekhez juthatnak az egészségügy területén, így ötleteiket valódi termékekké és megoldásokká fejleszthetik, hogy az európai polgárok hosszabb és boldogabb életet élhessenek. A magyarországi EIT Health Hub a Pécsi Tudományegyetem Transzdiszciplináris Kutatások Intézete .

Egészség

Ettől szenvedünk leginkább a munkahelyen

Általános fáradtságra, fej- és szemfájásra, stresszre, valamint csont-, ízületi, illetve izomproblémákra panaszkodnak leginkább a dolgozók a munkahelyen, ahogy egyre több digitális eszközt használnak – mutat rá a 30 európai országban, köztük Magyarországon is végzett uniós kutatás.

Az ismétlődő kar- és kézmozdulatok szinte bármely szektorban okozhatnak mozgásszervi megbetegedéseket a Dr. Czigléczki Központ tapasztalatai szerint, ahová egyre gyakrabban érkeznek kézzsibbadással és tenyérfájással járó kéztőalagút-szindrómával a páciensek. A sofőrtől az adminisztrátoron át az informatikusig szinte minden munkakörben feltűnik a betegség. A tünetek a mindennapi tevékenységekben, így a vezetésben, gépelésben és a telefonálásban is gondot okozhatnak, amik akár az érintettek állását is veszélyeztethetik.

Európában ma már tízből kilenc dolgozó használ valamilyen online digitális eszközt, például laptopot vagy okostelefont az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) felmérése szerint. A kutatás során megkérdezett több mint 28 000 európai, köztük 1000 magyar alkalmazott közel fele (48%) arról számolt be, hogy a munkahelyén használt digitális technológiák meghatározzák a feladatvégzés tempóját. Tízből három munkavállaló úgy véli a digitális megoldások miatt elszigetelten dolgozik, több mint negyedük (28%) szerint ezen eszközök használata növeli a munkaterhelésüket. A munkával járó leggyakoribb egészségügyi problémák között említették az általános fáradtságot, a fej- és szemfájást, a stresszt és a depressziót, valamint a csont-, ízületi, illetve izomproblémákat is.

Az EU-OSHA egy korábbi elemzése már kimutatta, hogy a mozgásszervi megbetegedések kiemelt munkahelyi kockázatot jelentenek Európában különösen az ismétlődő kéz- és karmozdulatok okozta megterhelés miatt.

„A kezüket folyamatosan munkaeszközként használó dolgozóknál, mint a fizikai munkások, varrónők, sofőrök, adminisztrátorok vagy informatikai szakembereknél egyre gyakoribb az úgynevezett kéztőalagút-szindróma”

– hívja fel a figyelmet dr. Czigléczki Gábor, idegsebész.

Ilyenkor a csukló tenyéri oldalán futó „alagútban” a középső ideg nyomás alá kerül. Tipikus tünete, amikor a páciensnek éjszaka zsibbad a keze, fáj a tenyere, és a mindennapi tevékenységek, mint az írás, a telefon használata, vagy akár egy egyszerű tárgy megfogása is nehézséget okoz. A világszerte több százmillió ember életét megnehezítő betegség elsősorban a 40–60 éves korosztályban fordul elő, és a tünetek jóval gyakoribbak a nők körében. A betegségre hajlamosíthat a túlsúly, a cukor- és pajzsmirigybetegség, a terhesség és az egyéni anatómiai adottságok is.

A kéztőalagút-szindróma kezelése műtét nélkül is lehetséges, de a krémek, gyógyszerek és gyógytorna gyakorlatok sokszor csupán a tünetek enyhítésére alkalmasak. Előrehaladott vagy tartós panaszok esetén a bevett megoldás a kéztőalagút felszabadítása, amelyet hagyományosan nyílt műtéttel, a tenyér/csukló területén ejtett metszésből végeznek. A sebgyógyulás és a kéz terhelhetőségének visszatérése egyénenként eltér, de sokan a műtéttől és a kieséstől tartva halogatják a kivizsgálást, pedig elhúzódó idegnyomásnál nő annak esélye, hogy a tünetek tartósan fennmaradnak. Hazánkban évek óta elérhető a kéztőalagút-szindróma gyógyítása ultrahangvezérelt műtéti módszerrel is, ami lehetővé teszi, hogy a betegek gyorsabban és kevesebb fájdalommal épüljenek fel a tenyér felvágása nélkül, minimalizálva a hegesedést, jelentősen felgyorsítva a gyógyulást és a munkához való visszatérést. A praxisa során több száz ilyen típusú műtétet elvégzett dr. Czigléczki Gábor tapasztalatai is azt mutatják, hogy a páciensek döntő többségénél már rövid időn belül jelentősen csökken a zsibbadás és a tenyérfájdalom, és a mindennapi tevékenységekhez is gyorsabban, biztonságosabban tudnak visszatérni.

Ultrahangos vs hagyományos műtéti heg

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai alapján idehaza évente több mint 700 kéztőalagút-felszabadító műtétet végeznek el, ami nem tartalmazza a magánegészségügyben kezelt esetek számát. Dr. Czigléczki Gábor szerint a teljes műtéti szám ennek sokszorosa lehet. A nemzetközi adatok alapján a kéztőalagút-felszabadító műtétek aránya látványosan növekszik világszerte. A Precedence Research elemzése szerint a tavaly globálisan 980 millió dollárra becsült terület értéke idén meghaladhatja az egymilliárd dollárt és 2034-re elérheti az 1,74 milliárd dollárt is, ami átlagosan évi több mint 6 százalékos bővülést jelent. Az emelkedés oka, hogy egyre többen keresik a kíméletesebb (minimálisan invazív) beavatkozásokat, és közben folyamatosan jelennek meg új, fejlettebb műtéti eszközök és technológiák.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egészség

Megújult csomagolással érkeznek a SPAR „mentes” termékei

Befejeződött a SPAR free from termékcsalád csomagolásának megújítása, amely modernebb, átláthatóbb vizualitással támogatja a speciális étrendet követő vásárlók gyors eligazodását.

Az új design egységesíti a több mint 55 terméket magában foglaló portfóliót, és erősíti a márka piaci pozícióját a dinamikusan növekvő „mentes” kategóriában.

A SPAR free from termékcsalád 2009 óta érhető el Magyarországon, kifejezetten a glutén- és laktózérzékeny vásárlók igényeire szabva. A márka az egyik első saját márkás „mentes” portfólióként jelent meg a hazai piacon. A kezdeti 25 féle cikkből álló kínálat mára több mint 55 terméket foglal magában, és szinte minden árucsoportban jelen van: a laktózmentes tejtermékektől a gluténmentes pékárukon és tésztákon át az édességekig, snackekig, mirelit termékekig és kényelmi megoldásokig. A portfólió folyamatosan bővül, a SPAR polcain már megjelentek a kombinált „glutén- és laktózmentes” termékeket egyaránt kínáló innovációk is.

A fogyasztói trendek világosan mutatják a speciális étrendek és az ételintoleranciák – különösen a glutén- és laktózérzékenység – előfordulásának növekedését. A vásárlók tudatosabban keresik a biztonságos, könnyen beazonosítható, megbízható összetételű termékeket, ezért a SPAR dinamikus forgalomnövekedést tapasztal a saját márkás SPAR free from glutén- és laktózmentes kínálatban. A fejlesztések során figyelembe veszik a fogyasztói visszajelzéseket, amelyek részben meghatározzák az új cikkek vagy receptúrák kialakítását.

A termékek megbízhatóságát több szintű minősítés garantálja. A gluténmentes cikkeket a LÉOE védjegye és az áthúzott gabona szimbóluma jelöli, a védjegyhez tartozó egyedi regisztrációs számmal együtt – ez igazolja, hogy a termékek megfelelnek az érvényes jogszabályoknak és az AOECS Szabványának, az Európai Coeliakiás Egyesületek Szövetsége által kidolgozott szigorú előírásoknak. A SPAR Magyarország minőségirányítási rendszerei és a rendszeres laborvizsgálatok pedig további garanciát jelentenek a stabil és magas minőségre.

Az új csomagolás letisztult és modern, a piktogramok egyértelműen jelzik a laktóz- és gluténmentességet, a színvilág és a grafikák pedig kifejezetten a speciális igényű fogyasztók elvárásaira reflektálnak. A cél az volt, hogy a termékek első pillantásra felismerhetők és könnyen beazonosíthatók legyenek az üzletek polcain.

„A népszerű termékcsaládunk vizuális megújítása fontos mérföldkő, mert az ezen termékeket preferáló vásárlók számára kiemelten lényeges a gyors és biztos eligazodás. Az új design modern, letisztult és könnyen áttekinthető, így egyszerre támogatja a tudatos vásárlói döntéseket és erősíti a termékcsalád egységes megjelenését”

– mondta Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.

A csomagolások cseréje ütemezetten zajlik: egyes termékek már most az új grafikával érhetők el, más cikkeknél a meglévő csomagolóanyag-készletek kifutása után jelenik meg az új arculat.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egészség

Innováció a női egészségért: mesterséges intelligencia alapú ultrahang megoldás fejlesztése indul a meddőséget okozó elváltozások korai felismeréséért

A GE HealthCare a Semmelweis Egyetemmel együttműködve új, közös kutatási projektet indít, amely mesterséges intelligencia-alapú diagnosztikai megoldások fejlesztését célozza ultrahangkészülékekhez.

A Nemzeti Kutatásfejlesztési és Innovációs Hivatal (NKIFH) támogatásával mintegy 2,3 milliárd forint összköltségből megvalósuló, 4 évet felölelő program célja, hogy lehetővé tegye a meddőséget okozó elváltozások, kiemelve az endometriózis és az adenomiózis betegségek korai felismerését és pontosabb diagnosztizálását a fogamzóképes korú nők körében.

Projekt megnevezése: „Innováció a női egészségért: a mesterséges intelligencia integrációja a reproduktív medicina ultrahang diagnosztikájába”; Projekt azonosító: 2024-1.1.2-NAGYVÁLL_FÓKUSZ-2025-00006;

Számos nőgyógyászati betegség észrevétlen marad, a tüneteket gyakran félreértik és a téves elképzelések, panaszok gyakori bagatellizálása – például sok nő még mindig úgy gondolja, hogy a fájdalmas menstruáció természetes – megnehezítik a korai diagnózist. Az endometriózis és az adenomiózis diagnosztizálása különösen problémás és gyakran ezek a betegségek állnak a meddőség hátterében: Magyarországon az érintettek mintegy 40%-a1 küzd termékenységi problémákkal.

Az endometriózis egy krónikus, gyakran kínzó nőgyógyászati betegség, amellyel a WHO2 adatai szerint nagyságrendben a fogamzóképes korban lévő nők mintegy 5-15%-a szembesül világszerte és a meddőség miatt vizsgált páciensek 50%-át érinti. Hazánkban több mint 200 ezer nő él endometriózissal. Az adenomiózis tüneteit leginkább a 30–50 éves nők között diagnosztizálják, és ultrahangos vizsgálatok alapján a reproduktív korú nők 20–34 %-ánál kimutatható ez az állapot.

„Az endometriózis és az adenomiózis diagnosztikája nagy kihívást jelent, hiszen a tünetek változatosak, súlyosságuk nem feltétlenül tükrözi a betegség előrehaladottságát és felismerésük nehézségekbe ütközik még a gyakorlott egészségügyi szakember számára is. A GE HealthCare és a Semmelweis Egyetem most induló kutatásának célja egy olyan alkalmazás fejlesztése, amely ultrahang készülékbe integrálható mesterséges intelligencia (MI) alapú megoldással elősegítheti a meddőséget okozó elváltozások korai felismerését, különböző tapasztalati szinttel rendelkező szakértő vizsgáló számára is. Szakorvosi vizsgálat esetén a megoldás a pontosabb, precízebb diagnózist és a legoptimálisabb kezelés tervezését is szolgálja.”

– mondta Ferenczi Lehel, adat és analitikai igazgató, GE HealthCare.

A mesterséges intellingencia alkalmazása az egészségügyben az elmúlt években intenzív kutatás tárgyává vált. Biztató eredményeket közöltek a hüvelyi ultrahang vizsgálat, illetve hozzáadott MR vizsgálat együttes használata során nyert diagnosztikai képeken az endometriózis felismerésében is. Az adenomiózis tekintetében egyelőre kevés vizsgálat készül ezen a területen.

Ha a tünetek vagy az anamnézis alapján felmerül az endometriózis vagy adenomiózis gyanúja, a páciens ultrahangvizsgálaton esik át, amelynek során képi dokumentáció készül. Emellett rögzítik a beteg kórtörténetét, panaszait és a vizsgálati eredményeket egy kérdőívben, ami kulcsfontosságú a pontos diagnózis felállításához. Ha műtétre is sor kerül, a kérdőív tartalmazza a beavatkozás során talált elváltozásokat is, a szakmai előírásoknak megfelelően.

„A Semmelweis Egyetem örömmel támogatja ezt az innovatív projektet és kulcsszerepet játszik a kutatásba bevont betegek ellátásában, betegút tervezésében, illetve a magas minőségű adatgyűjtésben. Szakorvosaink továbbá részt vesznek az adatgyűjtési és annotációs protokollok kidolgozásában, a kifejlesztett módszer validációjában is, pontos visszajelzéseket eladva a fejlesztők részére az alkalmazás teljesítményéről.”

– tette hozzá Dr. Ács Nándor, a Semmelweis Egyetem  Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója.

A diagnosztikai megoldások és az adatok feldolgozása mesterséges intelligencia támogatásával valósul meg, melyet a GE HealthCare magyarországi szoftverfejlesztő csapatai, adattudósai fejlesztenek.

A projekt MI-alapú ultrahang alkalmazásai nemcsak a szakorvosi diagnosztikát támogathatják a jövőben, hanem különböző tapasztalati szinttel rendelkező vizsgálók számára is segítséget nyújthatnak a betegség korai felismerésében. Ennek köszönhetően hamarabb megkezdhető a megfelelő kezelés, csökkentve az egészségügyi ellátó rendszerre nehezedő terhet. Az időben elvégzett beavatkozások csökkentik a fájdalmat, megelőzik a szövődmények kialakulását, támogatják a gyermekvállalási terveket és javítják a páciensek életminőségét.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss