Gazdaság

A koronavírus egyetlen pozitív hozadéka a GoodID lehet

Ma már nincs sem jogi, sem technikai akadálya, hogy teljes biztonsággal azonosítsuk magunkat online környezetben.

Így a korábban személyes megjelenést igénylő szerződések is megköthetők interneten. A technológia fejlesztésében élenjáró magyar ID&Trust online ügyfélszolgálati rendszerét három hónapig ingyen tesztelhetik azok a vállalati ügyfelek, akik június 15-ig jelentkeznek.

Korábban többnyire csak kényelmi funkció volt, az elmúlt hónapokban tapasztalt globális járványhelyzetben viszont az emberek már alapvető szükségletként tekintenek a távolról elérhető szolgáltatásokra. Ugrásszerűen megnőtt az online áruházak forgalma, az üzleti tárgyalások a felhőbe költöztek.

Azonban továbbra is él a tévhit, hogy egy hitelszerződés, egy komolyabb tulajdonjogi ügylet, vagy például egy telekommunikációs vagy közmű szolgáltatás megrendelése esetén feltétlenül szükséges a személyes jelenlét: be kell mutatni iratainkat, az ügyintéző meggyőződik azok eredetiségéről, a saját nyilvántartásuk kedvéért lemásolja őket, és személyes aláírásunkkal válik csak hitelessé a dokumentum.

Eközben a digitális aláírás már évek óta bevett gyakorlatként él az üzleti életben. Többek között az elektronikusan kiállított számlák sem attól „e-számlák”, hogy pdf-ként utaznak a felek között, hanem azért, mert digitális aláírás hitelesíti a tartalmukat és eredeti kiállítójukat. Az ügyfelek személyazonosságának online környezetben való hitelesítésére is van már megoldás. Az ID&Trust által fejlesztett GoodID eÜgyfélszolgálat egymástól távol levő felek között is képes jogszerű, biztonságos ügyfélkapcsolatot hitelesíteni, függetlenül a böngésző, call center vagy a videochat platform típusától, a szolgáltató bármilyen egyéb tranzakciós vagy ügyfélkiszolgálási felületeivel kompatibilisen.

Az ID&Trustnak több mint másfél évtizedes tapasztalata van elektronikus okmányok fejlesztése és digitális azonosítás területén, többek közt a magyar eSzemélyi teljes rendszerének felépítése, a román egészségügyi kártya és a japán útlevél fejlesztése fűződik a nevükhöz. A távoli azonosítási rendszerük középpontjában a GoodID mobilalkalmazás áll. A GoodID az első hazai mobiltelefonos irattárca alkalmazás, amely mindenféle okmányunk hiteles digitális megfelelőjét, emellett pedig a hűségkártyáinkat is magába tudja foglalni. Egyedülálló módon arra is képes, hogy útlevél vagy új típusú eSzemélyi esetén a chipen található adatokat is be tudja olvasni (NFC-kapcsolattal), így az alkalmazás segítségével a későbbiekben garantáltan közhiteles adatainkkal azonosíthatjuk magunkat.

A mobilappon keresztüli azonosítást alkalmazó GoodID eÜgyfélszolgálat rendszer különösen telekommunikációs cégeknek, pénzügyi szolgáltatóknak, ügyvédi irodáknak, illetve közüzemi szolgáltatóknak jelenthet óriási segítséget. Az emberek több hónapnyi felgyülemlett ügyet kellene, hogy elintézzenek, úgy, hogy közben nem szegik meg a zárt terekre vagy a sorban állásra vonatkozó szabályokat sem. Az ügyfélélmény még azon cégek esetében is nagyban sérülhet, akik igyekeznek mindent megtenni az ügyfeleik kényelméért, csak éppen kapacitásokkal nem bírják az emberek rohamát és érthető türelmetlenségét.

Bizonyos szolgáltatók már ma is kínálnak videochat formájában való szerződés lehetőségét, azonban az ID&Trust szakértői szerint még nem minden szempontból tökéletesek.

„A jelenleg működő videókonferenciás banki ügyfélcsatornákon való azonosítási megoldások óriási felelősséget rónak az ügyintézőkre, hiszen csak rajtuk múlik, hogy a kamera felé felmutatott igazolványokat és az azt bemutató személyt validálják. A GoodID azonban olyan egyedi azonosítási protokollt használ, ami nem kijátszható, platformfüggetlen, így mind a munkatársaknak mind az intézményeknek és nem utolsósorban az ügyfeleiknek is biztonságos és kényelmes”

– mondja Szabó Tamás, az ID&Trust Kft. alapító-ügyvezetője. Szintén az ügyfelek kényelmét szolgálja, hogy a GoodID-val – amint az néhány nemzetközi és magyar szolgáltatásnál megszokott, mint a Revolut vagy a MOL Limo –, a felhasználónak nem szükséges valós időben azonosítania magát. Elég, ha a mobilappon keresztül az okmányait feltölti, illetve megadja az adatait, továbbá készít magáról egy videó szelfit, amit az ügyintéző utólag hagy jóvá.

Mi az a digitális irattárca?

A gyors és biztonságos azonosításnak nem csak ügyfélszolgálati helyzetben van létjogosultsága. Felmérések szerint online megkezdett megrendeléseknek akár 40 százaléka is áldozatul esik annak, hogy a felhasználó belefárad, hogy mindazokat az adatokat megadja, amelyeket ilyenkor törvényszerűen be kell gépelnie. A GoodID mobilappban ezeket az adatokat elég egyszer megadni, így minden egyes további azonosításnál újból felhasználhatja azokat, jelentősen növelve az online megrendelések sikerességi rátáját. Integrált megoldás esetében pedig akár teljes mértékben automatizálható is lehet az ügyfél-azonosítás, ami a szolgáltatói oldalon rövidítheti le az adminisztrációt – tette hozzá Szabó Tamás.

A digitális irattárca lehetővé teszi, hogy biztonságosan digitalizáljuk okmányainkat, és azonosítás során a tárcánkból „húzzuk elő”. Európában már működik néhány hasonló app. Az egyik legsikeresebb példa az angol Yoti: az alkalmazás arra a problémára kínál megoldást, hogy Angliában szigorúan veszik azt, hogy csak 18 éven felül vásárolhatnak az emberek alkoholt, akik viszont nem szeretik átadni ehhez az okmányukat. A Yoti-val több mint 12 ezer helyen bizonyíthatják a fiatalok a mobiljuk felmutatásával, hogy elmúltak 18 évesek.

A másik sikersztori a több bank közös fejlesztéseként létrehozott belga itsme: két és fél évvel a bevezetését követően már 1,5 millió belga felhasználó, azaz a munkavállalók 20 százaléka rendelkezik itsme hozzáféréssel, amely lehetővé teszi számukra az online azonosítást, tranzakciók jóváhagyását és dokumentumok elektronikus aláírását.

Related Topics:2020 digitalizáció goodid koronavírus ügyfélszolgálat

Up Next

Új csomagokkal és reklámfelületekkel segíti a KKV-kat a Telekom

Don't Miss

Elstartolt hazánk első mesterséges intelligencia alapú podcastja!

Gazdaság

Kiugróan magas, 23%-ot meghaladó növekedést hozott a március a használtautó-piacon

A Használtautó.hu legfrissebb adatai alapján márciusban a portálon 23,8%-kal nőtt az érdeklődők száma az előző évi adatokhoz viszonyítva.

A magyar piac egészét hirdetésszámban és megtekintésben lefedő oldal szakértője a kimagasló adatok lehetséges okait és részleteit vizsgálta.

2025 márciusa kiugró keresleti adatokat hozott. Az idei évben az átlagárak 6,6%-os emelkedése mellett a használt autók iránti kereslet kivétel nélkül minden hajtáslánc esetében növekedett, összesítve 23,8%-kal. Tovább erősítette a piac bővülését a meghirdetett autók számának szintén 6,6%-os növekedése is, hiszen így még több lehetőség közül választhatnak az érdeklődők.

Hajtásláncokra bontva az érdeklődés növekedése az alábbiak szerint alakult:

Benzines autók esetében az érdeklődők száma 312 ezer volt, ez 20,4%-os növekedés.
A dízelautók iránti kereslet 22,1%-kal nőtt, összesen 232 megkeresés érkezett márciusban
Az elektromos hajtásláncú járművek iránti kereslet kilőtt, itt 67,2%-kal többen érdeklődtek, mint tavaly, ez összesen 31 ezer megkeresést jelentett
Hibrid autók esetében 25 ezer megkeresést regisztráltak, ami 46,7%-os növekedést jelent

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A vállalatok miatt kell fenntartani a bankfióki pénztárakat

Az elmúlt év végén a banki ATM-ekből felvett összeg 40 százalékára rúgott már az ügyfelek által befizetett összeg.

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője szerint hiába csökkentik a modern ATM-ek a bankok készpénzlogisztikai költségeit, az átlagos készülékek duplájába kerülő befizetős ATM-eket csak forgalmas helyeken érdemes telepíteni. A bankfiókok pénztárai egyre inkább a vállalati készpénzforgalom színterei lesznek.

A banki pénzbefizetési tranzakcióknak már több mint kétharmada nem a bankfiókban hanem az ATM készülékeknél bonyolódik. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője arra emlékeztet, hogy 2018 I. negyedévében, amikor az ATM-es készpénzbefizetések száma még nem érte el a 900 ezret, a bankfiókokban még több mint 5,5 millió készpénz befizetés történt a pénztárakban. Az elmúlt év IV. negyedévében ugyanakkor már több mint 4 millió készpénzbefizetést indítottak az automatáknál a magyarok, miközben a pénztári befizetések száma 1,8 millióra zuhant.

Közel az 1000 milliárdos határ

Miközben az ATM-es készpénzbefizetések darabszáma az elmúlt hét évben négyszeresére emelkedett, az ATM-es befizetések értéke még jelentősebben ugrott meg: míg 2018 I. negyedévében 152 milliárd forintot fizettek be az ügyfelek ATM-en keresztül, addig az elmúlt év utolsó negyedévében már az 1000 milliárd forintot közelítette az ATM-s készpénzbefizetések értéke.

A növekedés egyértelműen annak köszönhető, hogy elterjedtek a modern, készpénzbefizetésre alkalmas ATM-ek. Korábban a legtöbb ATM csak borítékos befizetést tudott fogadni, mellyel a jóváírás leghamarabb a következő munkanapon történt, amikor valamelyik banki dolgozó kézzel átszámolta a befizetett összeget.

Ma már az összes ATM-es készpénz befizetésnél automatikusan, és a legtöbb esetben azonnal jóváírja a bankunk az ATM-nél befizetett összeget.

A cégek a fiókot használják

Ugyanakkor a BiztosDöntés.hu szakértője szerint a bankfiókok továbbra is a nagy összegű befizetések színterei lesznek.

Annak ellenére, hogy a legmodernebb ATM-ek egy tranzakcióban már akár 200 bankjegyet is be tudnak fogadni, így az egy tranzakcióra jutó átlagos összeg, akár 4 millió forint is lehet (de a régebbi készülékek is legalább 40 bankjegyet, azaz 800 000 forint befizetését tennék lehetővé), addig az ATM-es befizetések átlagos értéke csak 40 százalékkal 171 000 forintról 238 000 forintra emelkedett.

Ezzel szemben a bankpénztári befizetések átlagos értéke a 2018-as 561 000 forintról, 2,25-szeresére, 1,267 millióra emelkedett. Mindez azt jelenti, hogy miközben darabszámban 10-ből már közel 7 esetben az ATM-et választják az ügyfelek, 100 befizetett forintból 70-et még a pénztárosok számolnak át a bankfióki befizetés után.

Ez persze érthető a BiztosDöntés.hu szakértője szerint: nem túl életszerű, hogy valaki hatalmas bankjegyköteget venne elő az utcán álló ATM-nél, így a céges készpénz befizetések még döntő részben a fiókokban zajlanak majd. Mindez azt jelentheti, hogy a jövő bankfiókja a lakossági területen a tanácsadásra, a vállalati ügyfeleknél pedig a pénzforgalmi tevékenységre alapoz majd.

A kivett összeg 40 százalékát más ügyfelek rakják az automatába

Az ATM-es készpénzbefizetések darabszáma az elmúlt év egészében 16,5 százalékos bővülést mutatott.

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint figyelmeztető lehet, hogy a dinamika a tavalyi év második felében már csökkeni kezdett. 2024 IV. negyedévében már csak 13 %-kal többen kezdeményeztek ATM-s készpénzbefizetést, mint 2023 végén. Ugyanakkor az is látható, hogy ma már 100 ATM-látogatásból 16 alkalommal készpénz befizetés az ügyfelek célja.

A készpénz befizetések értéke ugyanakkor továbbra is rendkívül dinamikus növekedést mutat. Az elmúlt év egészében a 2023-as értékhez képest 24,5 százalékkal több, összesen 3649 milliárd forintot fizettek be ATM-eken keresztül az ügyfelek. Mindez Gergely Péter szerint azt jelenti, hogy az ATM-ekből felvett összegnek már 41,4 %-át tudják kiadni modern automaták, amelyeket előzőleg egy másik ügyfél fizetett be az ATM-be. Ez az arány 2 éve még alig 28% volt – emlékeztetett Gergely Péter.

A falvakban nem éri meg a befizetős ATM

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a befizetett pénz visszaforgatására alkalmas ATM-ek arra kiválóan alkalmasak, hogy lényegesen csökkentsék a bankok amúgy vaskos készpénzlogisztikai költségeit.

Gergely Péter szerint ennek ellenére aligha várható, hogy az elmúlt hetekben megfogalmazott kistelepülési ATM-bővítési programot ilyen készülékkel oldanák meg a bankok. Ezek bekerülési költsége ugyanis a szakértő szerint mintegy kétszerese a sima, önmagában 4-8 milliós, csak készpénzkiadásra alkalmas ATM-nek, ráadásul – emlékeztetett a szakértő – a kistelepüléseken minimális lenne a készpénzbefizetési forgalom.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Fordulat az építőiparban: csökkenő munkadíjak, stagnáló szakemberhiány

Csökkentek az építőipari munkadíjak: az átlagos négyzetméterár 7 százalékkal esett vissza, ezzel újra a tízezer forintos lélektani határ alá került.

A szakemberhiány gyakorlatilag változatlan: az átlagos várakozási idő februárban 53 nap volt – derül ki a Mapei Kft. friss országos kutatásából.

A szakemberhiány érdemben nem változott: míg 2024-ben átlagosan 52 napot kellett várni egy szakemberre, idén ez az idő 53 nap.

„Ez a várakozási idő már mind a szakemberek, mind pedig a megrendelők számára optimális, tervezhető”

– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője. A szakember szerint a probléma ma már nem is a vállalási idők hosszában keresendő, hanem a visszaeső keresletben és a piaci bizonytalanságban.

A munkaerőhiány keletről nyugatra nő

A szakemberhiány területi eloszlása 2025-ben is markáns eltéréseket mutat: a legrövidebb várakozási idő Nógrád megyében jellemző, ahol átlagosan 40 nap alatt kezdődhet meg a munka, míg a leghosszabb átfutási időt Somogy megyében találjuk, 54 nappal. A fővárosban 47 napos az átlagos vállalási idő, ami bár közel van az országos átlaghoz, mégis valamivel alatta marad. Ennek Markovich Béla szerint az a magyarázata, hogy a folyamatosan magas kereslet mellett a fővárosban a szakemberkínálat is nagyobb. Pest, Komárom-Esztergom és Fejér vármegyékben szintén magas, 50–51 napos várakozással kell számolni.

A régiós adatok ugyanakkor pontosabb képet rajzolnak az országos helyzetről, mivel a megyei átlagokat könnyen torzíthatják egy-egy kiugró válaszok, ezzel szemben a nagyobb területi mintán alapuló regionális bontás kiegyensúlyozottabb és megbízhatóbb.

A számokból világosan kirajzolódik a tendencia: keletről nyugatra haladva egyre hosszabb a várakozási idő. Míg Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon átlagosan 42 napot kell várni a munkakezdésre, addig Nyugat-Dunántúlon ez már eléri az 54 napot. A Dél-Alföldön 48 nap az átlagos várakozási idő, ami ugyan elmarad a nyugati régiókban mért értékektől, de jelentősen meghaladja az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon tapasztalt 42 napos átlagot. Markovich szerint a viszonylag magas érték oka, hogy a térségben zajló nagyberuházások – köztük a szegedi BYD-gyár és a kecskeméti Mercedes-bővítés – erőteljesen szívják el a munkaerőt.

A szakemberhiány alakulása jelentős eltéréseket mutat az egyes szakmacsoportok és a vállalt munkák nagysága szerint. Minél nagyobb a beruházás, annál hosszabb a várakozási idő: apróbb javítások esetén átlagosan 49 nap, kisebb felújításoknál 51 nap, közepes beruházásoknál 58 nap, míg nagyobb projekteknél 59 nap a jellemző. Az adatok alapján a nagyobb beruházások vállalási ideje csökkent a legnagyobb mértékben az előző évhez képest, ami a lakáspiac visszaesésével, valamint az állami és önkormányzati beruházások alacsony szintjével magyarázható.

A leghosszabb vállalási idő továbbra is a generálkivitelezőknél jellemző, ahol átlagosan 63 napot kell várni a munkakezdésre. Szorosan követik őket a bádogosok (62 nap), az épületszigetelők (60 nap) és a kőművesek (57 nap). Ezzel szemben 2025-ben az épületgépészek a leggyorsabbak, ők átlagosan 42 napos vállalási idővel dolgoznak. Az országos átlag (53 nap) alatti értékeket produkálnak még az ácsok (48 nap), a villanyszerelők és a víz- és gázszerelők (egyaránt 50 nap), valamint a festők (51 nap).

Árcsökkenés Budapesten, felzárkózás vidéken

Az építőipari szakipari munkák átlagos négyzetméterára 2025 februárjában 9 495 forint volt, ami 7 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest. Az adatok alapján az országos átlagár csökkenését elsősorban Budapest és Közép-Magyarország jelentős súlya és áresése okozta, ugyanakkor a vidéki régiókban egyértelmű felzárkózás figyelhető meg az árakban.

A legmagasabb átlagár Észak-Magyarországon tapasztalható, ahol 10 321 forint/m² a jellemző munkadíj. Ezt követi Közép-Magyarország (10 260 Ft) és Budapest (10 166 Ft). Az országos átlag alatti árakkal Észak-Alföld (9 495 Ft) és Dél-Alföld (9 307 Ft) rendelkezik. A dunántúli térségek közül Dél-Dunántúlon 9 835 Ft, Nyugat-Dunántúlon 9 802 Ft, míg Közép-Dunántúlon 9 728 Ft az átlagos munkadíj négyzetméterenként.

A megkérdezett szakemberek 64 százaléka tervez áremelést 2025-ben, az emelés átlagos mértéke 14 százalék.

„Az építőipari árak változása mögött elsősorban gazdasági kényszer húzódik meg, nem pedig árrésnövelés a cél”

– mondta Markovich Béla.

Az áremelési szándék hátterében leginkább a tartós infláció (65%), az üzemanyagárak (22%), az anyagköltségek (17%), valamint a vállalkozások működési kiadásainak (16%) növekedése áll. A munkabérek emelkedése (12%) szintén hozzájárul a költségnyomáshoz. Ezzel szemben a piaci árakhoz való igazodás (4%) és az elmaradt korábbi áremelések pótlása (3%) csupán kisebb mértékben befolyásolják az árképzést.

A szakemberek 36 százaléka ugyanakkor nem tervez áremelést idén, 80 százalékuk ezt a fizetőképes kereslet hiányával és az ügyfelek árérzékenységével indokolja. A válaszadók 58 százaléka érzékeli úgy, hogy nőtt a verseny, illetve kiszámíthatatlan a gazdasági környezet, ami ugyancsak jelentősen befolyásolja az árazási döntéseiket is.

A visszafogott kereslet és a piaci bizonytalanság miatt sok vállalkozás inkább az árstabilitást tartja elsődleges szempontnak, és elkerüli az áremelés kockázatát, mivel attól tartanak, hogy a jelenlegi, rendkívül árérzékeny piacon a drágulással elveszíthetik megrendeléseiket.

„Kevesebb a munka, nagyobb a verseny. A stabilitás fontosabb lett, mint az áremelés”

– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

Fordulóponton az építőipari hangulat

Bár továbbra is sokan borúlátóan tekintenek az építőipari ágazatra, a szakemberek megítélése javuló tendenciát mutat. A felmérés szerint az építőipari szakemberek 47 százaléka úgy érzi, hogy az ágazat rossz irányba halad – ez ugyan még mindig magas arány, de 11 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ezzel párhuzamosan 24 százalék már javulást érzékel, ami 8 százalékpontos növekedést jelent. A válaszadók 29 százaléka szerint pedig nem változott a helyzet, ami 3 százalékkal magasabb az előző évhez képest.

„Bár továbbra is nehézségekkel küzd az ágazat, már pislákol a fény az alagút végén. Az, hogy egyre többen érzékelnek javulást, azt mutatja, hogy a piaci szereplők alkalmazkodtak a körülményekhez, és kezd visszatérni az óvatos optimizmus”

– vélekedik Markovich Béla. A cégvezető szerint a stabilizálódó alapanyagárak, az állami ösztönzők és a kereslet lassú élénkülése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a szakemberek megítélése pozitívabb irányba mozdult.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!