Gazdaság

Hazánkban is elérhetők a legmenőbb deep tech képzések

Ezekkel növelhető a magyar cégek digitális érettsége

Az Európai Unió 2020-as Digitális Gazdaság és Társadalom Indexe (DESI) szerint a hazai vállalkozások továbbra is jelentős lemaradásban vannak a legújabb digitális technológiák alkalmazása terén.

Magyarország mindössze a 26. helyen áll ebben a rangsorban. Miközben a cégvezetők itthon is egyre elkötelezettebbek a digitalizáció iránt, a villámgyorsan változó trendekkel csak naprakész IT szakemberek tarthatják a lépést. A Braining Hub mára közel 1000 vállalati IT-szakembert repített új szakmai dimenziókba képzéseivel, melyekből a cégek duplán profitáltak: a magas szintű tudás mellett elégedett és motivált munkavállalókat nyernek. Vajon milyen képzésekbe érdemes fektetniük 2020-ban a vállalatvezetőknek?

Az informatikai szektorban hosszú évek óta tapasztalható szakemberhiány, jelenlegi becslések szerint akár 30-40 ezer képzett munkavállalót is fel tudna szívni a hazai piac. Nem véletlenül egyre népszerűbbek a pályaváltáshoz is nagyszerű lehetőségeket kínáló IT-képzések – csak a Braining Hub (az egyéni és vállalati képzéseket is beleszámolva) közel 1500 hallgatót segített biztos tudáshoz, és akár új karrierhez az elmúlt években. Még mindig kevés szó esik azonban arról, hogy a digitalizáció a biztos alaptudással rendelkező IT-szakembereket is állandó lépéskényszerbe hozza: szakértői felmérés szerint az informatikusok attól félnek a legjobban, hogy elértéktelenedik a korábban megszerzett tudásuk. Ebben a rohanó iparágban valóban fontos a folyamatos tanulás és megújulás, nagyot nyerhet tehát az a cég, amely támogató partnerként segíti ebben a munkavállalóit.

Csemege a fejlesztőnek: Docker, Vue.js és Angular

A vállalati IT fejlesztési projektek szempontjából egyre nagyobb hangsúlyt kap a DevOps (a fejlesztési projektek optimalizációja), illetve az automatizáció, hiszen ezek gyorsabbá és hatékonyabbá teszik a vállalati szoftverfejlesztést. A Braining Hub szakértői szerint éppen ezért érdemes ezekbe az irányokba továbbképezni a vállalati IT fejlesztőket is. Hazánkban is elérhetők a mélyebb technológiai tudást kínáló úgynevezett deep tech képzések, melyek közül a vállalati szoftverfejlesztés terén az alábbiakat érdemes kiemelni:

A Docker képzésen a konténerizáció alapjait sajátíthatják el a fejlesztők, amely jelentősen felgyorsíthatja a fejlesztési projekteket. A Docker által létrehozható virtuális környezetben a fejlesztők, szinte „éles” körülmények között tesztelhetik a fejlesztett applikációkat. Az is nagy előny, hogy a projektbe csatlakozó új fejlesztők, nagyon gyorsan és könnyen be tudnak lépni a munkafolyamatba, a Docker használata továbbá hardver oldalon is költségcsökkentést eredményezhet.
A Javascript- és TypeScript-alapú keretrendszerek manapság sok esetben váltják ki a korábbi nagyvállalati webes technológiákat. Rendkívül könnyen tanulhatóak és a magasabb szintű tudás elsajátításához is kitűnő ugródeszkát nyújtanak. A js keretrendszert például a legnépszerűbbek és legmegbízhatóbbak közé sorolják, ezzel megfelelő választás lehet a vállalati környezetben használt webes szoftverek felhasználói felületének fejlesztése szempontjából. Az Angular-t pedig a Google fejlesztette ki, és olyan világcég is ezt a keretrendszert használja webes felhasználói felületeinek fejlesztésre, mint a Netflix.
A felhőalapú technológiák esetében a rendelkezésre állás, valamint a rugalmas skálázhatóság jelenti a legfőbb előnyt, miközben a cégek számára az ilyen megoldások költséghatékonysága is vonzó: már egy közepes vállalkozás is évi több millió forintot spórolhat a cloud technológiákkal –érdemes tehát befektetni.

„Minden cég más kihívásokkal és tudásigénnyel fordul hozzánk. Általánosságban azért fektetnek a vállalati képzésekbe, mert olyan projektbe kezdenek, ahol fontos lehet az adott technológia ismerete, ezt pedig a házon belüli továbbképzéssel tudják a leggyorsabban és leghatékonyabban megoldani. Mi minden esetben az egyéni igényekre szabjuk a tematikát, és azt is fontos megemlíteni, hogy a Stylers fejlesztő vállalat amerikai és magyar csapata is mögöttünk áll, vagyis a hazai piacon egyedülálló módon olyan know-how-val rendelkezünk, ami ténylegesen a legfrissebb globális trendeket veszi alapul”

– fogalmaz Laczkó Gábor, a Braining Hub IT oktatási centrum ügyvezetője.

A többek között járműkövetési, útdíjfizetési, áruforgalomi és számlázási rendszereket fejlesztő i-Cell Mobilsoft Zrt. munkatársai számára több alkalommal frontend képzést, valamint komplex deep tech képzési programot valósított meg az eddigi együttműködés során a Braining Hub.

„A mai gyorsan változó világban fontos számunkra, hogy munkatársaink mély és naprakész tudással rendelkezzenek. A Braining Hubbal közös együttműködésünk során megtaláltuk azt a partnert, aki ebben tudja támogatni szervezetünket.”

– nyilatkozta Németh Péter, az iCell Frontend Line Manager-e.

Ne legyen átjáróház az IT-osztály!

A továbbképzéseknek elengedhetetlen szerep jut a munkavállalói motiváció és elégedettség fenntartásában, kutatások szerint az elégtelen képzéseket kapó munkavállalók akár 40%-a hagyhatja el pozícióját egy éven belül. A fluktuáció megakadályozása pedig különösen nagy jelentőséggel bír az informatikai szektorban: Amerikában az Y- és Z-generációs (a mai 25-40 évesek) munkavállalók többsége átlagosan 2,6 évet tölt munkahelyén, miközben Magyarországon még a nagy cégeknél is csupán 8-10 hónapot tölt egy programozó. Nagy lépést tehet a vállalatvezetés a munkavállalói elköteleződés erősítése felé, ha jól átgondolt képzési rendszert biztosít az informatikusoknak, mely nem csupán a cég rövidtávú érdekeit szolgálja, hanem a munkavállaló jövőbeli szakmai céljait is.

Laczkó Gábor hozzáteszi:

„az IT-szakemberekre általánosan jellemző a szakmai nyitottság és a tanulási vágy, máshogy nem is lehet fejlődni vagy karriert építeni az informatika területén. A vállalati képzéseken ráadásul már többnyire tapasztalt munkavállalókkal dolgozhatunk együtt, ők pedig nem csak az előadótól, de a többi résztvevő kihívásaiból is szívesen tanulnak. Ezek a tréningek kifejezetten gyakorlatorientáltak, tehát a „hallgatók” aktívan haladnak egy-egy projekttel workshop-rendszerben. Törekszünk arra, hogy a képzés után is támogatást nyújtsunk a végzett csapatnak: ha igény van rá, egy Braining Hub coach a későbbiekben is egyeztet a résztvevőkkel egyfajta tanácsadóként közreműködve.”

Related Topics:2020 deep digitális learning magyarország oktatás Tech

Up Next

Elkészült a magyar nyelvű mesterséges intelligencia és robotikai képzési rendszer

Don't Miss

Megvan az Év kelet-és közép európai energetikai startupja

Advertisement Booking.com

Gazdaság

Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén

2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.

Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.

Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.

„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.

A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.

Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.

A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.

A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.

A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.

Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Öt markáns trend alakítja a globális üzleti szolgáltatóközpontok jövőjét

A világ vezető üzleti szolgáltató vállalatai átfogó digitális stratégiákkal, generatív mesterséges intelligencia használatával (GenAI) és globális tehetséggondozással reagálnak a gyorsan változó üzleti környezet kihívásaira – derült ki a Deloitte friss felmérésből.

A kutatás öt kulcsterületre fókuszál – a technológiai fejlesztésektől és vezetői hatékonyságtól kezdve a működésre legalkalmasabb országok feltérképezésén át, a képzett munkaerő megtartásáig – bemutatva, hogyan válhatnak ezen szolgáltatóközpontok a vállalatokban az üzleti transzformáció és hatékonyság hajtóerejévé.

A Deloitte 2025-ös Global Business Services (GBS) felmérésben vizsgált vállalatok működésüket tekintve globális és többfunkciós megközelítést alkalmaznak. Stratégiai prioritásként kezelik a mesterséges intelligencia felhasználását és a digitális fejlesztéseket a működési folyamatok hatékonyságának javítása, a költségcsökkentés és a jobb ügyfélélmény elérése érdekében. Működésükben és a hagyományos üzleti szolgáltatásokon túlmutató tevékenység-portfóliójuk bővítésében pedig egyre meghatározóbb szerephez jut a specializált kompetencia központok felépítése, valamint a világ minden tájáról toborzott tehetségek bevonzása és fejlesztése.

A 2025-ös GBS felmérés öt markáns trendet elemez:

Az új generációs képességek (next-gen skills) és a kiemelkedő ügyfélélmény növekvő jelentősége

A kutatás eredménye szerint a szervezetek a következő három évben egyre nagyobb figyelmet fordítanak új generációs kompetenciáik fejlesztésére, és digitális képességeik továbbfejlesztésére. A digitalizációt prioritásként kezelő vállalatok csaknem fele működtet GBS-központokat a jelentős digitális és adatkezelési kompetenciákat kínáló Indiában. Mindemellett az ügyfélélmény javítása azért válik még inkább jelentőssé, mert a szervezetek az ügyfelek hűségének növelése mellett így tudják megkülönböztetni magukat versenytársaiktól.

Egységes vezetés, növekvő megtakarítások

A globális üzleti szolgáltatásokban jellemzően a stratégia meghatározása globálisan történik, míg az ügyfélélményt javító és a napi működést befolyásoló döntések meghozatala a helyi GBS és szakterületi vezetők feladata. A kutatás szerint a globális GBS-vezető pozíciót működtető és hatékony, központi döntéshozatali rendszert kiépítő vállalatok 55 százaléka átlagosan 20 százalékot meghaladó megtakarítást ért el.

Befektetés a generatív mesterséges intelligenciába (GenAI) és az adatbiztonságba

A globális szolgáltató cégek elsősorban technológiai fejlesztésekkel és üzleti folyamataik fejlesztésével igyekeznek elérni hatékonyságnövelési és költségcsökkentési céljaikat, melyek magukban foglalják például a GenAI technológia alkalmazását, különféle automatizációs megoldások bevezetését vagy adatelemzési képességeik javítását. A kutatásban részt vevő vállalatok 58 százaléka már elindult (vagy tervezi az indulást) a generatív mesterséges intelligencia világába. Elsősorban a pénzügyek és az informatika területén alkalmaznak a cégek AI megoldásokat jellemzően a számlakezelésben, chatbotok alkalmazásában és az adatelemzés területén.

A legvonzóbb országok a globális üzleti szolgáltatók szemszögéből

A mezőnyből kiemelkedő India, az Egyesült Államok és Lengyelország 2019 óta minden alkalommal szerepelt a kedveltségi lista első öt helyezettje között. Mexikó a munkaerő és a technológia elérhetősége és a versenyképes költségszint miatt tartja a két éve megszerzett harmadik pozícióját. Feljövőben van és idén bekerült Portugália is a Top 10-be, ahol Magyarország, Malajzia és Spanyolország évek óta stabil szereplők.

Nagy a kereslet a jól képzett munkaerőre

Szolgáltató tevékenységük bővüléséhez igazodva a globális üzleti szolgáltató szervezetek fele tervez létszámbővítést új feladataik ellátására, de a tehetségek felkutatása és megtartása komoly kihívást jelent. A jelentkezők egy részénél a képességek és a képzettség hiánya jelent gondot, míg egyes országokban a magas fluktuáció és a megnövekedett munkaerőköltségek állítják kihívás elé a cégeket. A vállalatok erős és vonzó vállalati kultúra kialakításával, a helyi munkaerőpiaci viszonyokhoz igazított javadalmazási rendszerrel és az ahhoz kapcsolódó, a munkavállók jólétét támogató intézkedésekkel, például a hibrid munkavégzési modell bevezetésével igyekeznek kezelni a problémát.

A Deloitte a globális üzleti szolgáltatások piacát áttekintő, sorrendben a 14. Global Business Services (GBS) Survey című felmérését (korábbi nevén Global Shared Services and Outsourcing Survey) 2024 harmadik és negyedik negyedévében állította össze. A kutatásban több mint 30 ország kétezer iparági szereplőjének válaszait használta fel a Deloitte, amelyeket az elmúlt 8 évben gyűjtött.

A teljes tanulmány ide kattintva érhető el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!