Gazdaság

Hazánkban is elérhetők a legmenőbb deep tech képzések

Ezekkel növelhető a magyar cégek digitális érettsége

Az Európai Unió 2020-as Digitális Gazdaság és Társadalom Indexe (DESI) szerint a hazai vállalkozások továbbra is jelentős lemaradásban vannak a legújabb digitális technológiák alkalmazása terén.

Magyarország mindössze a 26. helyen áll ebben a rangsorban. Miközben a cégvezetők itthon is egyre elkötelezettebbek a digitalizáció iránt, a villámgyorsan változó trendekkel csak naprakész IT szakemberek tarthatják a lépést. A Braining Hub mára közel 1000 vállalati IT-szakembert repített új szakmai dimenziókba képzéseivel, melyekből a cégek duplán profitáltak: a magas szintű tudás mellett elégedett és motivált munkavállalókat nyernek. Vajon milyen képzésekbe érdemes fektetniük 2020-ban a vállalatvezetőknek?

Az informatikai szektorban hosszú évek óta tapasztalható szakemberhiány, jelenlegi becslések szerint akár 30-40 ezer képzett munkavállalót is fel tudna szívni a hazai piac. Nem véletlenül egyre népszerűbbek a pályaváltáshoz is nagyszerű lehetőségeket kínáló IT-képzések – csak a Braining Hub (az egyéni és vállalati képzéseket is beleszámolva) közel 1500 hallgatót segített biztos tudáshoz, és akár új karrierhez az elmúlt években. Még mindig kevés szó esik azonban arról, hogy a digitalizáció a biztos alaptudással rendelkező IT-szakembereket is állandó lépéskényszerbe hozza: szakértői felmérés szerint az informatikusok attól félnek a legjobban, hogy elértéktelenedik a korábban megszerzett tudásuk. Ebben a rohanó iparágban valóban fontos a folyamatos tanulás és megújulás, nagyot nyerhet tehát az a cég, amely támogató partnerként segíti ebben a munkavállalóit.

Csemege a fejlesztőnek: Docker, Vue.js és Angular

A vállalati IT fejlesztési projektek szempontjából egyre nagyobb hangsúlyt kap a DevOps (a fejlesztési projektek optimalizációja), illetve az automatizáció, hiszen ezek gyorsabbá és hatékonyabbá teszik a vállalati szoftverfejlesztést. A Braining Hub szakértői szerint éppen ezért érdemes ezekbe az irányokba továbbképezni a vállalati IT fejlesztőket is. Hazánkban is elérhetők a mélyebb technológiai tudást kínáló úgynevezett deep tech képzések, melyek közül a vállalati szoftverfejlesztés terén az alábbiakat érdemes kiemelni:

A Docker képzésen a konténerizáció alapjait sajátíthatják el a fejlesztők, amely jelentősen felgyorsíthatja a fejlesztési projekteket. A Docker által létrehozható virtuális környezetben a fejlesztők, szinte „éles” körülmények között tesztelhetik a fejlesztett applikációkat. Az is nagy előny, hogy a projektbe csatlakozó új fejlesztők, nagyon gyorsan és könnyen be tudnak lépni a munkafolyamatba, a Docker használata továbbá hardver oldalon is költségcsökkentést eredményezhet.
A Javascript- és TypeScript-alapú keretrendszerek manapság sok esetben váltják ki a korábbi nagyvállalati webes technológiákat. Rendkívül könnyen tanulhatóak és a magasabb szintű tudás elsajátításához is kitűnő ugródeszkát nyújtanak. A js keretrendszert például a legnépszerűbbek és legmegbízhatóbbak közé sorolják, ezzel megfelelő választás lehet a vállalati környezetben használt webes szoftverek felhasználói felületének fejlesztése szempontjából. Az Angular-t pedig a Google fejlesztette ki, és olyan világcég is ezt a keretrendszert használja webes felhasználói felületeinek fejlesztésre, mint a Netflix.
A felhőalapú technológiák esetében a rendelkezésre állás, valamint a rugalmas skálázhatóság jelenti a legfőbb előnyt, miközben a cégek számára az ilyen megoldások költséghatékonysága is vonzó: már egy közepes vállalkozás is évi több millió forintot spórolhat a cloud technológiákkal –érdemes tehát befektetni.

„Minden cég más kihívásokkal és tudásigénnyel fordul hozzánk. Általánosságban azért fektetnek a vállalati képzésekbe, mert olyan projektbe kezdenek, ahol fontos lehet az adott technológia ismerete, ezt pedig a házon belüli továbbképzéssel tudják a leggyorsabban és leghatékonyabban megoldani. Mi minden esetben az egyéni igényekre szabjuk a tematikát, és azt is fontos megemlíteni, hogy a Stylers fejlesztő vállalat amerikai és magyar csapata is mögöttünk áll, vagyis a hazai piacon egyedülálló módon olyan know-how-val rendelkezünk, ami ténylegesen a legfrissebb globális trendeket veszi alapul”

– fogalmaz Laczkó Gábor, a Braining Hub IT oktatási centrum ügyvezetője.

A többek között járműkövetési, útdíjfizetési, áruforgalomi és számlázási rendszereket fejlesztő i-Cell Mobilsoft Zrt. munkatársai számára több alkalommal frontend képzést, valamint komplex deep tech képzési programot valósított meg az eddigi együttműködés során a Braining Hub.

„A mai gyorsan változó világban fontos számunkra, hogy munkatársaink mély és naprakész tudással rendelkezzenek. A Braining Hubbal közös együttműködésünk során megtaláltuk azt a partnert, aki ebben tudja támogatni szervezetünket.”

– nyilatkozta Németh Péter, az iCell Frontend Line Manager-e.

Ne legyen átjáróház az IT-osztály!

A továbbképzéseknek elengedhetetlen szerep jut a munkavállalói motiváció és elégedettség fenntartásában, kutatások szerint az elégtelen képzéseket kapó munkavállalók akár 40%-a hagyhatja el pozícióját egy éven belül. A fluktuáció megakadályozása pedig különösen nagy jelentőséggel bír az informatikai szektorban: Amerikában az Y- és Z-generációs (a mai 25-40 évesek) munkavállalók többsége átlagosan 2,6 évet tölt munkahelyén, miközben Magyarországon még a nagy cégeknél is csupán 8-10 hónapot tölt egy programozó. Nagy lépést tehet a vállalatvezetés a munkavállalói elköteleződés erősítése felé, ha jól átgondolt képzési rendszert biztosít az informatikusoknak, mely nem csupán a cég rövidtávú érdekeit szolgálja, hanem a munkavállaló jövőbeli szakmai céljait is.

Laczkó Gábor hozzáteszi:

„az IT-szakemberekre általánosan jellemző a szakmai nyitottság és a tanulási vágy, máshogy nem is lehet fejlődni vagy karriert építeni az informatika területén. A vállalati képzéseken ráadásul már többnyire tapasztalt munkavállalókkal dolgozhatunk együtt, ők pedig nem csak az előadótól, de a többi résztvevő kihívásaiból is szívesen tanulnak. Ezek a tréningek kifejezetten gyakorlatorientáltak, tehát a „hallgatók” aktívan haladnak egy-egy projekttel workshop-rendszerben. Törekszünk arra, hogy a képzés után is támogatást nyújtsunk a végzett csapatnak: ha igény van rá, egy Braining Hub coach a későbbiekben is egyeztet a résztvevőkkel egyfajta tanácsadóként közreműködve.”

Related Topics:2020 deep digitális learning magyarország oktatás Tech

Up Next

Elkészült a magyar nyelvű mesterséges intelligencia és robotikai képzési rendszer

Don't Miss

Megvan az Év kelet-és közép európai energetikai startupja

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról

Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.

Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.

A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.

Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.

Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!