Gazdaság

Hazánkban is elérhetők a legmenőbb deep tech képzések

Ezekkel növelhető a magyar cégek digitális érettsége

Az Európai Unió 2020-as Digitális Gazdaság és Társadalom Indexe (DESI) szerint a hazai vállalkozások továbbra is jelentős lemaradásban vannak a legújabb digitális technológiák alkalmazása terén.

Magyarország mindössze a 26. helyen áll ebben a rangsorban. Miközben a cégvezetők itthon is egyre elkötelezettebbek a digitalizáció iránt, a villámgyorsan változó trendekkel csak naprakész IT szakemberek tarthatják a lépést. A Braining Hub mára közel 1000 vállalati IT-szakembert repített új szakmai dimenziókba képzéseivel, melyekből a cégek duplán profitáltak: a magas szintű tudás mellett elégedett és motivált munkavállalókat nyernek. Vajon milyen képzésekbe érdemes fektetniük 2020-ban a vállalatvezetőknek?

Az informatikai szektorban hosszú évek óta tapasztalható szakemberhiány, jelenlegi becslések szerint akár 30-40 ezer képzett munkavállalót is fel tudna szívni a hazai piac. Nem véletlenül egyre népszerűbbek a pályaváltáshoz is nagyszerű lehetőségeket kínáló IT-képzések – csak a Braining Hub (az egyéni és vállalati képzéseket is beleszámolva) közel 1500 hallgatót segített biztos tudáshoz, és akár új karrierhez az elmúlt években. Még mindig kevés szó esik azonban arról, hogy a digitalizáció a biztos alaptudással rendelkező IT-szakembereket is állandó lépéskényszerbe hozza: szakértői felmérés szerint az informatikusok attól félnek a legjobban, hogy elértéktelenedik a korábban megszerzett tudásuk. Ebben a rohanó iparágban valóban fontos a folyamatos tanulás és megújulás, nagyot nyerhet tehát az a cég, amely támogató partnerként segíti ebben a munkavállalóit.

Csemege a fejlesztőnek: Docker, Vue.js és Angular

A vállalati IT fejlesztési projektek szempontjából egyre nagyobb hangsúlyt kap a DevOps (a fejlesztési projektek optimalizációja), illetve az automatizáció, hiszen ezek gyorsabbá és hatékonyabbá teszik a vállalati szoftverfejlesztést. A Braining Hub szakértői szerint éppen ezért érdemes ezekbe az irányokba továbbképezni a vállalati IT fejlesztőket is. Hazánkban is elérhetők a mélyebb technológiai tudást kínáló úgynevezett deep tech képzések, melyek közül a vállalati szoftverfejlesztés terén az alábbiakat érdemes kiemelni:

  1. A Docker képzésen a konténerizáció alapjait sajátíthatják el a fejlesztők, amely jelentősen felgyorsíthatja a fejlesztési projekteket. A Docker által létrehozható virtuális környezetben a fejlesztők, szinte „éles” körülmények között tesztelhetik a fejlesztett applikációkat. Az is nagy előny, hogy a projektbe csatlakozó új fejlesztők, nagyon gyorsan és könnyen be tudnak lépni a munkafolyamatba, a Docker használata továbbá hardver oldalon is költségcsökkentést eredményezhet.
  2. A Javascript- és TypeScript-alapú keretrendszerek manapság sok esetben váltják ki a korábbi nagyvállalati webes technológiákat. Rendkívül könnyen tanulhatóak és a magasabb szintű tudás elsajátításához is kitűnő ugródeszkát nyújtanak. A js keretrendszert például a legnépszerűbbek és legmegbízhatóbbak közé sorolják, ezzel megfelelő választás lehet a vállalati környezetben használt webes szoftverek felhasználói felületének fejlesztése szempontjából. Az Angular-t pedig a Google fejlesztette ki, és olyan világcég is ezt a keretrendszert használja webes felhasználói felületeinek fejlesztésre, mint a Netflix.
  3. A felhőalapú technológiák esetében a rendelkezésre állás, valamint a rugalmas skálázhatóság jelenti a legfőbb előnyt, miközben a cégek számára az ilyen megoldások költséghatékonysága is vonzó: már egy közepes vállalkozás is évi több millió forintot spórolhat a cloud technológiákkal –érdemes tehát befektetni.

„Minden cég más kihívásokkal és tudásigénnyel fordul hozzánk. Általánosságban azért fektetnek a vállalati képzésekbe, mert olyan projektbe kezdenek, ahol fontos lehet az adott technológia ismerete, ezt pedig a házon belüli továbbképzéssel tudják a leggyorsabban és leghatékonyabban megoldani. Mi minden esetben az egyéni igényekre szabjuk a tematikát, és azt is fontos megemlíteni, hogy a Stylers fejlesztő vállalat amerikai és magyar csapata is mögöttünk áll, vagyis a hazai piacon egyedülálló módon olyan know-how-val rendelkezünk, ami ténylegesen a legfrissebb globális trendeket veszi alapul”

fogalmaz Laczkó Gábor, a Braining Hub IT oktatási centrum ügyvezetője.

A többek között járműkövetési, útdíjfizetési, áruforgalomi és számlázási rendszereket fejlesztő i-Cell Mobilsoft Zrt. munkatársai számára több alkalommal frontend képzést, valamint komplex deep tech képzési programot valósított meg az eddigi együttműködés során a Braining Hub.

„A mai gyorsan változó világban fontos számunkra, hogy munkatársaink mély és naprakész tudással rendelkezzenek. A Braining Hubbal közös együttműködésünk során megtaláltuk azt a partnert, aki ebben tudja támogatni szervezetünket.” 

nyilatkozta Németh Péter, az iCell Frontend Line Manager-e.

Ne legyen átjáróház az IT-osztály!

A továbbképzéseknek elengedhetetlen szerep jut a munkavállalói motiváció és elégedettség fenntartásában, kutatások szerint az elégtelen képzéseket kapó munkavállalók akár 40%-a hagyhatja el pozícióját egy éven belül. A fluktuáció megakadályozása pedig különösen nagy jelentőséggel bír az informatikai szektorban: Amerikában az Y- és Z-generációs (a mai 25-40 évesek) munkavállalók többsége átlagosan 2,6 évet tölt munkahelyén, miközben Magyarországon még a nagy cégeknél is csupán 8-10 hónapot tölt egy programozó. Nagy lépést tehet a vállalatvezetés a munkavállalói elköteleződés erősítése felé, ha jól átgondolt képzési rendszert biztosít az informatikusoknak, mely nem csupán a cég rövidtávú érdekeit szolgálja, hanem a munkavállaló jövőbeli szakmai céljait is.

Laczkó Gábor hozzáteszi:

„az IT-szakemberekre általánosan jellemző a szakmai nyitottság és a tanulási vágy, máshogy nem is lehet fejlődni vagy karriert építeni az informatika területén. A vállalati képzéseken ráadásul már többnyire tapasztalt munkavállalókkal dolgozhatunk együtt, ők pedig nem csak az előadótól, de a többi résztvevő kihívásaiból is szívesen tanulnak. Ezek a tréningek kifejezetten gyakorlatorientáltak, tehát a „hallgatók” aktívan haladnak egy-egy projekttel workshop-rendszerben. Törekszünk arra, hogy a képzés után is támogatást nyújtsunk a végzett csapatnak: ha igény van rá, egy Braining Hub coach a későbbiekben is egyeztet a résztvevőkkel egyfajta tanácsadóként közreműködve.” 

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Használt

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára. 

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss