Gazdaság

Universal Robots – Globális Válság és Robotika helyzete

Bizonytalan időkben az emberek különböző teóriákhoz fordulnak.

Megnyugvást, inspirációt és a közösség érzését várjuk, valamint tudni szeretnénk, hogy nem vagyunk egyedül tapasztalásainkban és szeretnénk megérteni, hogy mások hogyan küzdenek ebben a helyzetben. Ezt szem előtt tartva indítottuk el blogbejegyzés-sorozatunkat, hogy megoszthassuk a világ minden tájáról származó gyártóvállalatok történeteit, arról, hogy ők hogyan kezelik a Covid-19 világjárványt az alkalmazottak biztonságának és a vállalkozás életképességének megőrzése érdekében. Reméljük, hogy továbbra is – biztonságos távolságból – folytathatjuk az együttműködést annak érdekében, hogy gondoskodhassunk és tanulhassunk egymástól.

Kezdjük otthonról: Martin Kjaerbo, az Universal Robots operatív feladatokért és ellátási láncokért felelős alelnöke

Rá szeretnénk világítani arra, hogy a Universal Robots, hogyan kezeli a Covid-19 járványt. Ebben a kérdezz-felelekben Martin Kjaerbo a UR operatív feladatokért és ellátási láncokért felelős alelnöke szemlélteti a vállalat hozzáállását, az új kihívásokat és azt, hogy a válság hogyan fogja alakítani a folyamatosan fejlődő Universal Robots-ot.

Mesélje el nekünk, hogyan működnek a folyamatok ma és hogyan működtek a járvány előtt:

Január elején megkezdtük a Kínában bekövetkezett fejlemények alapos nyomon követését, és elkezdtünk felkészülni a vírus terjedésének lehetséges világpiaci hatásaira, legfőképpen ott, ahol mi is jelen vagyunk. Amikor számos országban megjelentek az otthon maradásra irányuló utasítások, mi már készen álltunk a gyors alkalmazkodásra.

Jelenleg minden olyan alkalmazottunk, akik nem vesznek részt közvetlenül a robotok előállításában, otthonról dolgozik. Ez azt jelenti, hogy minden admin, értékesítés, menedzsment és K+F csoporttag távmunkában dolgozik és napi kapcsolatban vannak az online megbeszélések keretein belül. Ez a helyzet a dániai székhelyünkön és a világ 27 másik irodájában is.

Számos kutatás-fejlesztés területen tevékenykedő fejlesztési mérnökünk állított fel laboratóriumot saját garázsában. Robotokat küldtünk velük haza, és ez egy olyan helyzetet eredményezett, amely meglepően jól működött, különösen mivel a rendelkezésre álló UR+ szimulációs szoftver eszközökkel így képesek voltak használni azokat és együttműködni velük. Nagyszerű volt megtapasztalni azt, hogy az alkalmazottak milyen gyorsan tudnak alkalmazkodni.

Hogyan befolyásolta a helyzet az ellátási láncokat, és mit tett ezek enyhítése érdekében a vállalat?

A Covid-19 kirobbanása, kétségkívül, komoly károkat okozott. Ebben az időben az ellátási láncunk nagyon komoly kihívásokba ütközött. Szerencsére már kettős forrású ellátási láncot alkalmaztunk, amely azt jelentette, hogy amikor Kínában elkezdett leállni minden, nem voltunk olyan kiszolgáltatottak, és volt lehetőségünk arra, hogy ugyanazokat az alkatrészeket máshonnan szerezzük be. Mivel Kína jelenleg újra nyitva áll, Európa nagy része pedig zárva van, így látható, hogy ugyanaz a kettős forrású stratégia fordítva is működik. Ennek eredményeként nem volt semmiféle zavar a működésben, és a termelési kapacitásunk is változatlan maradt. Ezen a ponton az ellátási lánc átalakítása elengedhetetlenül nagy mennyiségű agilitást és gondosságot igényelt.

Folyamatosan próbálunk továbbra is előre tekinteni, a korábbi nyersanyag-vásárlási megrendelések megszerzésével, és nem csak a saját beszállítóink , hanem a második-, harmadik- és negyedik szintű beszállítóink átvizsgálásával is annak érdekében, hogy megbizonyosodjunk arról is, hogy szállíthatnak-e. Ennek eredményeként nem kellett egyik robot modellünket sem újraépíteni.

Szükséges volt a gyártósor szerkezetének átalakítása a fertőzés kockázatának minimalizálása érdekében, vagy személyi védőfelszerelést (PPE) kellett biztosítani a munkavállalók védelme érdekében?

A Dániában található gyártósorunkon, ahol minden gyártási tevékenységet robotok látnak el, egyről két műszakos munkarendre álltunk át, annak érdekében, hogy a munkatársakat fizikailag jobban el tudjuk különíteni egymástól. Betartjuk a kétméteres (6 láb) távolságot az emberek között az előírásoknak megfelelően, és gyakorlatilag mindenhova kézi higiéniai állomásokat telepítettünk. Minden alkalmazott kesztyűt visel a gyártósorokon. Az arcmaszkok viselése jelenleg még nem tartozik a dán hivatalos megelőzési ajánlások közé, de ha szükségesé válik, akkor készen állunk kiosztásukra.

A munkaidő két műszakba történő osztása azt is jelenti, hogy egyszerre kevesebb ember veszi igénybe az éttermet. A központban arra kértük a termeléssel foglalkozó személyzetet, hogy kisebb csoportokban tartsanak szünetet, és minden étel előre csomagolt egyszerhasználatos evőeszközökkel lássák el, annak érdekében, hogy a büfében elkerüljük a keresztfertőzést. Fontosnak tartottuk kihangsúlyozni a távolságtartás fontosságát a szünetek alatt, így az étteremben eltávolítottuk minden második széket.

Hogyan kommunikálják a szükséges termelési változtatásokat a személyzettel és hogyan kezelik ezeket?

Az alkalmazottjaink csodálatos reakciót mutattak, határozottan van egy felfokozott érzés, amely azt mutatja, hogy mindannyian együtt vagyunk ebben a szituációban. Hihetetlenül nagy segítőkészég mutatkozott, mivel mindannyian azt szeretnék látni, hogy a vállalatunk keresztül jut ezen a helyzeten. Számos gyártási területre vonatkozó javaslat érkezett közvetlenül az alkalmazottaktól, amelyek azt hangsúlyozták, hogy tudjuk hatékonyabban végezni a munkafeladatokat, hogyan tisztíthatjuk meg az eszközöket, hogyan lehet betartani az új szabályozásokat stb.

A két műszakba történő átállás nagyon simán ment. Sok olyan alkalmazottunk, akiknek a gyermekeik ebben a helyzetben napközben otthon vannak, szívesen vállalták el az éjszakai műszakot, így többet tudtak nappal a gyermekeikkel lenni.

Most jobban támaszkodik a vállalt az automatizálásra, mint korábban?

Mondhatjuk, hogy a saját gyógyszereinket használjuk. A gyártósoron UR kobotokat alkalmazunk a UR kobotok összeszerelésére. Ilyen körülmények között természetesen alaposan megvizsgáljuk minden egyes termelési folyamatunkat, annak érdekében, hogy megtudjuk, hol lehet enyhíteni a munkavállalókon és hol tudnak a kobotok még több feladatot átvállalni és ez a gyártási folyamatok még nagyobb automatizálását eredményezi. Ez egy folyamatban lévő tevékenység volt, amelyet a világjárvány felgyorsított. Úgy vélem, nagyon sok ügyfelünk jelenleg ugyanezen a fejlődésen megy keresztül, és kezdenek rájönni, hogy segíthetnek a kobotok a személyzet mentesítésében.

Hogyan bizonyosodnak meg arról, hogy a termékek időben odaérnek a végfelhasználókhoz?

Mielőtt a határokat lezárták, elkezdtük késztermékeinket az USA-ban, Malajziában, Kínában és Hollandiában lévő raktárainkba szállítani, mivel számítottunk rá, hogy a lezárások hatással lesznek a teherfuvarozásra is. Szerencsére ez nem történt meg akkora mértékben, mint amitől féltünk, de a logisztikai repülőjáratok törlése nagyon sok fejfájást okozott. Nemrégibben volt egy nagyobb megrendelésünk egy Koppenhágából induló járatra, amelyet teherautóval szállítottunk Stockholmba, majd onnan tudtuk elküldeni azt egy repülőgéppel. Vannak ehhez hasonló problémák, amelyeket meg kell oldani, de eddig nem volt semmilyen késedelem a robotok ügyfelekhez időben történő eljuttatásában.

A dán központban a robotokat két különböző raktárban tároljuk, így abban az esetben, ha az egyik raktárban kitörne a koronavírus, a másikból tudjuk szállítani a termékeket. Szerencsére ez idáig még nem történt meg.

Ön szerint hogyan változtatja meg ez a válság az Önök vállalatát? Melyek a legfontosabb tanulságok?

Úgy gondolom, az egyik legfontosabb tanulság, az ellátási lánc kettős beszerzése és az összes beszállítóval ápolt szoros kapcsolat fontossága. Nem tudom ezt eléggé hangsúlyozni. Minden egyes alkatrészszámra rendelkezésre állási előrejelzést készítünk, ismerjük a gyengeségeinket és ügyelünk arra, hogy mindig legyen biztonsági tervünk azok biztosítására.

Az önök vállalkozásának működési módja hosszútávon is megváltozik?

Úgy gondolom, hogy ebből az örökre megváltozott gondolkodásmódból egyszer kiléphetünk. A helyzet napos oldalláról nézve, ez egy hatalmas felvilágosítás volt, amely meglehetősen nagy mértékben megváltoztatta a termelést és fokozott figyelmet fordított az egészséges munkakörnyezet biztosítására. Az új fertőtlenítő állomásink nem mennek sehová, még akkor sem, ha a vírus elmúlt.

Másrészről azonban szomorú, hogy az interperszonális kapcsolatok, mint például a kézfogás vagy egy baráti ölelés nem térnek vissza a szokásos módon. Nem tudom, mikor leszünk képesek újra ilyen módon kommunikálni egymással és ez elkeserítő. Remélhetőleg egy nap ez ismét lehetséges lesz.

Gazdaság

Nagy a magyar cégek lemaradása a kisgyermekes anyák foglalkoztatásában

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az országban körülbelül 300 ezer főnyi potenciális munkaerő áll rendelkezésre, bár ez a szám régiónként változó.

A jelenlegi gazdasági helyzetben kiemelt szükség van a kisgyermeket nevelő anyák munkaerőpiaci reintegrálásának fokozott támogatására.

 „Sajnos a tapasztalatok azt mutatják, hogy bár a szülési szabadságra menetel általában zökkenőmentes a hazai cégeknél, a visszatérés már egyáltalán nem az. Sőt, az ideális anyabarát munkahely címet is egyelőre kevés munkáltató kaphatná meg. Szerencsére azonban a probléma ismert a vállalatok előtt is, így célunk velük együtt változtatni a jelenlegi helyzeten” 

– mondta el Chapman-Varga Anna, a Jobtain “Anya dolgozik!” projektcsoportjának vezetője.

Munkáltatói és munkavállalói oldalról is rendkívül fontos a kisgyermekes anyák munkaerőpiaci pozíciójának stabilizálása, támogatása. A nők körében a 25-49 éves korosztályban a három vagy többgyermekesek foglalkoztatási rátája 2012-höz képest 10 év alatt ugyan 20 százalékkal nőtt, még mindig mindössze 66 százalékuk dolgozik jelenleg. Ez viszonylag alacsony arány, főleg európai összevetésben. De az egy vagy két gyermekes anyák munkaerőpiaci reintegrációja is nehezített. Számos korábbi kutatásból kiderült, hogy sokan az anyákat nem tekintik „teljes értékű munkavállalónak”, és ők maguk is hasonlóan gondolkodnak, mivel napjuk nagy részét a gyermekgondozási feladatok teszik ki.

A Jobtain Anyák Napjára készített, országos kvalitatív kutatásában kisgyermekes anyákat és HR vezetőket kérdezett arról, milyen tapasztalataik vannak a szülési szabadságról, a gyermekvállalás után történő munkába állásról. Milyen támogatásokat kapnak az anyák a család és a munkáltató részéről a karrierépítésben, vagy egyáltalán a munkaerőpiacra történő visszatérésben. Sőt, az ideális anyabarát munkahely képét is felvázolták a kutatásban résztvevők segítségével.

A gyermekvállalásban és szülési szabadságban a hazai vállalatok támogatóak

Az édesanyák alapvetően nem tapasztalnak negatív reakciókat, amikor bejelentik munkahelyükön, hogy gyermeket várnak. Támogatást kapnak a munkáltatójuk részéről az adminisztratív ügyintézésben és legtöbbször egy tervet is felállítanak a HR osztállyal közösen a munkából való távozás ütemezésére. Sőt, az apróbb ajándékok, de akár komolyabb értékű babacsomagok is jellemzőek munkáltatói oldalról a várandós anyák részére.

„A cégek HR vezetői is úgy látják, hogy támogatóak a szülés előtt álló anyákkal. Fizikai munkakörökben – de szükség esetén szellemi pozícióban is – egészségügyi felmérés alapján javasolják a munkában való könnyítést, felmentést.  Gyártósori munkák esetében, szinte azonnal, ahogy a leendő édesanya tudomást szerez a várandósságról, az üzemorvosi vizsgálatot követően automatikusan kiveszik a munkából az édesanyát. Azokat a leendő anyákat is támogatják, akiknek esetleg egészségügyi vizsgálatokra, beavatkozásokra van szükségük a teherbeeséshez”

– hangsúlyozza Chapman-Varga Anna.

A vállalatok részéről általában a szülési szabadságra menetelhez nem kapcsolódik az akadálymentesített adminisztráción kívül egyéb támogatás. Nem tartják prioritásnak a cégek ilyen jellegű juttatások bevezetését, de egy szülés utáni baba-csomagot megvalósíthatónak látnak. A megkérdezett édesanyák többsége ugyanis úgy véli, az állami támogatások összegszerűsége elszakadt a valóságtól, azok nem követik a gyermekkel járó valós költségek színvonalát. Az akadálymentes szülési szabadságra menetel tehát biztosított, a visszatérés sajnos annál kevésbé.

A visszatérés nehézségei: hat munkahely tíz év alatt

A Jobtain kutatásából kiderül, az édesanyák szülést követően általában a gyermek második életévét követően és többnyire anyagi megfontolásból térnek vissza a munkaerőpiacra. Az anyagi okok mellett azért a karrier és a felnőtt társaság hiánya is befolyásolja a döntést, de sokan kényszerként élik meg és félnek, hogy nem tudnak egyszerre megfelelni a munkahelyi és családi elvárásoknak. A korábban a témában végzett kutatások alapján is kiderült, a kisgyermekes anyák munkaerőpiaci visszatérésekor a vállalatok azonos elvárásokat támasztanak feléjük, mint a gyermekvállalás előtt. Ennek az elvárásnak pedig szinte lehetetlen megfelelni, különösen támogató családi háttér hiányában vagy egyedülálló anyaként. A Jobtain kutatása is rámutatott, hogy sokan kénytelenek munkahelyet váltani, mert a korábbi pozíciójuk vagy megszűnt, vagy nem tudják összeegyeztetni a gyerekneveléssel a munkaidőt, esetleg a többműszakos munkarenden kívül nem kínál más lehetőséget a munkáltató. Szintén probléma egy többműszakos munkarend esetén, hogy a bölcsődék és óvodák nyitva tartásával összeegyeztethetetlen.

„Volt olyan édesanya, akinek 10 év alatt 6 munkahelye volt az említett okok miatt. A kutatásunk rámutatott: sajnos továbbra is probléma, hogy egy-egy állásinterjún a munkáltatók kockázati tényezőként kezelik, ha egy nő kisgyermekeket nevel. Rákérdeznek, hogy milyen segítséget kapnak otthon és kire számíthatnak a gyerekek betegsége esetén. A kiválasztást pedig a válaszok nagymértékben befolyásolják”

 – emeli ki a szakértő.

A cégeknek el kell mozdulniuk a korábbi gyakorlataiktól

A vállalatok egyre inkább felismerik, hogy a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben az anyák reintegrációja kiemelten fontos a munkaerőtoborzás és megtartás során. Ennek érdekében egyre elterjedtebbek az atipikus foglalkoztatási formák és azokban a pozíciókban, ahol lehetőség van rá, a cégek biztosítják a rugalmas munkaidőt és a home office-t a gyermeket nevelő édesanyáknak.

„A kékgalléros, fizikai munkakörökben azonban erre sajnos korlátozottabbak a lehetőségek, de vannak pozitív kezdeményezések például kismama műszakok bevezetésével”

– hangsúlyozza Chapman-Varga Anna. Hozzáteszi: emellett tisztában vannak azzal a cégek, hogy az édesanyák visszatérése egy rendkívül nehéz terület. Éppen ezért igyekeznek biztosítani a munkába való reintegrációt és tudják azt is, hogy a visszatérő munkatárs nyereséget is jelent a cég számára, hiszen nem kell betanítani új munkaerőt. Az édesanyák ennek ellenére mégis gyakran érzik, hogy tudásuk elavult a szülési szabadság alatt. Azok az anyák, akik korábban jól érezték magukat a munkahelyükön általában pozitív fogadtasáról számoltak be, azonban volt, aki érezte, hogy nem kezelik egyenrangú kollégaként többet.

„Pozitív a cégek részéről, hogy egyre több munkáltató figyelembe veszi szabadságolásnál az anyák szükségleteit. Emellett képzést, mentorálást biztosítanak a visszatérőknek. Továbbá érzékenyítik a felsővezetőket az anyák problémáira. A munka-magánélet egyensúlyának biztosítása is fókuszban van”

– emeli ki a szakértő.

Az ideális anyabarát munkahely

A kutatásban résztvevő megkérdezett édesanyák az ideális anyabarát munkahely jellemzőit is felvázolták. Az egyik legfontosabb kritérium a rugalmas és csúsztatható munkaidő biztosítása. Pénteken esetleg rövidebb munkavégzés, de a négynapos munkahetet is támogatnák a megkérdezett édesanyák. A munkahelyi gyermekfelügyelet – különösen nyáron és iskolai szünetekben – szintén megoldott lenne az ideális anyabarát munkahelyen. Egyes cégek részéről vannak ilyen jellegű kezdeményezések egyébként, de sokszor nehéz megoldani, hogy a gyerekek biztonsága és a szakértő felügyelet biztosított legyen. A munkahelyi pszichológus és egy pihenő sarok szintén nem hiányozna a tökéletes munkahelyről.

Szemléletváltásra és azonnali változásra lenne szükség

Az eredmények is igazolták, hogy a terület fejlesztése elengedhetetlen. A munkaadóknak a jelenlegi munkavállalóik megtartása és az új munkaerő toborzása érdekében alkalmazkodniuk kell a munkaerőpiaci változásokhoz. A foglalkoztatottak között a kisgyermekes nők különösen sérülékeny csoportot képeznek.

Annak érdekében, hogy munkaadóként mindkét fél számára előnyös ajánlatot tudjon tenni egy cég, először is meg kell érteni az édesanyák speciális élethelyzetét és reális igényeiket. Célunk egy anyukákra specializálódott munkaerő-kölcsönzési és közvetítési szolgáltatás felépítése, hosszú távon képzéssel, fejlesztéssel és coachinggal kiegészülve. Ennek megvalósításához azonban elengedhetetlen – ahogy a kutatásból is kiderül -, hogy a cégek is optimalizálják a munkafeltételeiket, és rugalmas munkaidővel, személyre szabott munkarenddel, változatos műszakbeosztással stb. segítsék a munkavállalást” 

– összegez a Jobtain szakértője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Rekord a Balatonon: akár már 3,2 millió egy újlakás négyzetmétere

balaton

Változatlanul Siófok az új építésű lakást vásárlók kedvence a Balaton-parton, amit az áremelkedés sem tört meg.

Az Otthon Centrum mérése szerint a tóparton háromszoros az árkülönbség a legolcsóbb és legdrágább települések újépítésű projektjei között. A rekorder egy fővároshoz közeli község, 3,2 millió forintos négyzetméterárral.

„Jellemzően az ingatlan vízparttól, illetve fővárostól való távolsága a két legmeghatározóbb tényező egy nyaraló árának alakulása során,”

– összegezte a Balaton-parti ingatlanpiac érték befolyásoló tényezőit Kosztolánczy György, az Otthon Centrum vezérigazgatója.

A legnépszerűbb hazai nyaralóövezetben 65 projektben összesen 2500 lakás épül, ezeknek nagyjából a fele érhető el jelenleg. A projektek kínálati fajlagos átlagára 1,81 millió forint négyzetméterenként – jegyezte meg a cég vezérigazgatója, aki arról is beszámolt, hogy a projektszámok ugyan megegyeznek az előző negyedéves értékkel, ám jelenleg 7 százalékkal kevesebb lakás épül. A kínálati négyzetméterárról szólva Kosztolánczy György elmondta, hogy már 1,8 százalékkal magasabb a téli átlagnál. Az év első negyedévében öt projekt 85 lakása jelent meg az online térben, ami ugyancsak több az előző negyedév 3 projektjének 35 lakásánál.

A legtöbb projekt és lakás Siófokon épül: a balatoni új építésű lakások nagyjából harmada köthető a tópart legnagyobb városához, ahol 19 projektben 740 lakás kivitelezése kezdődött el. Siófokon átlagosan 2,1 millió forintért kínálják az új lakások négyzetméterét, ami 2,8 százalékkal múlja felül az előző negyedéves értéket, a többi balatoni projekt átlag értékénél pedig már 15,9 százalékkal magasabb ez az ár. Siófok után kilenc projekttel Balatonlelle a legnépszerűbb, míg Balatonfüreden, Balatonszemesen, Keszthelyen és Zamárdiban négy-négy projekt van folyamatban. A tóparti települések felén, összesen 19 helyen van aktív beruházás.

Az épülő lakások számában szintén Siófok az első (740), majd Balatonszemes következik (~350), ahol egyetlen projektben a tóparti települések legnagyobb beruházása indult el (153 lakással). Keszthely is aktív (263), de a projektekben bővelkedő Balatonlelle sem sokkal maradt el az épülő lakások számában (218).

A szakember kiemelte, hogy a legolcsóbb és a legdrágább település átlagos kínálati négyzetméterára között háromszoros a különbség:

„Talán még soha nem nyílt ennyire szét az árolló”

– kommentálta a vezérigazgató a négyzetméterenkénti átlagot. A legolcsóbb város Balatonfüred 1,18 millió forinttal, amelyet Badacsonytomaj 1,2, Fonyód 1,44 millió forinttal követ.

A tópart legdrágább települése Balatonakarattya, ahol az új építésű lakások négyzetméterét átlagosan 3,2 millió forintért kínálják a fejlesztők. Ezzel Akarattya jócskán lekörözte a második Zamárdit (2,24) és a harmadik Alsóörsöt (2,14 millió forint). A legtöbb településen 1,5–2,0 millió forint közötti sávban mozog egy négyzetméter fajlagos átlagára.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Tovább erősíti regionális szerepét a piacvezető villamossági cég

Székesfehérváron második telephelyét nyitotta meg 2024. április 24-én a több mint 30 éves szakmai tapasztalattal rendelkező Daniella Villamosság.

Az évi nettó 40 milliárd forintot meghaladó árbevételű, piacvezető, debreceni székhelyű családi vállalkozás új egységében az ipari partnerek körében felmerülő villamossági igények teljeskörű kiszolgálására törekszik. A közel 500 főt foglalkoztató, immár 39 telephellyel és webáruházzal is rendelkező vállalat a jövőben még markánsabb szerepet kíván betölteni a régió vállalkozásainak életében.

Az ipari szereplők szolgálatában

Magyarország elsőszámú villamossági kis- és nagykereskedése, a magyar és nemzetközi viszonylatban is jelentős eredményeket felmutató Daniella Villamosság második székesfehérvári telephelyének 50 millió forintos árukészlete, neves stratégiai beszállítók, úgy, mint a Schneider, a Siemens, a WAGO, a Phoenix Contact, a Weidemüller, az ELKO EP támogatásával áll az ipari partnerek rendelkezésére.

A lokáció más vevőszegmenst szólít meg, mint a nyüzsgő belvároshoz közeli B2C kereskedés. A mindössze négy hónap alatt kialakított új egység – a célcsoport összetett igényeire figyelemmel – az általános villanyszerelési termékek kereskedelme mellett tanácsadói, mérnöki, tervezési és automatizálási feladatokra is felkészült. A Daniella Villamosság Ipari Divíziója műszaki javaslatokkal, megoldásokkal, termékspecifikációk kidolgozásával is támogatja az értékesítést. A cég a régióban, megerősített személyes jelenlétével, rendkívül széles kapcsolati tőkével kívánja hangsúlyozni a vármegye gazdasági fejlődése iránti elköteleződését.

Az innovatív vállalatcsoport magas minőségű kiszolgálással fokozza az ügyfélélményt

A vállalat országos lefedettséget megcélzó hosszútávú stratégiai elképzelése 2024 április 24-én következő szintre lépett azáltal, hogy megnyitotta második üzletét Székesfehérváron. A közel 500 m2 alapterületű, 3000-3500 db, az ipari vállalkozások igényeire specializálódott, azonnal elérhető termékkel rendelkező telephely a Videoton Ipari Parkhoz közel található. A hazai villamossági piac legmodernebb robotizált nagytarcsai központi raktárában pedig további 250 000 db tétel áll az ügyfelek rendelkezésre, melyet akár másnapi kiszállítással biztosítanak a Fejér vármegyei üzletben vásárlók számára is.

„A nagy múltú családi vállalkozás és az ipari szereplők vállalatirányítási rendszereinek összekapcsolása lehetővé teszi a logisztikai, a beszerzési, az anyaggazdálkodási folyamatok összefűzését. Ezáltal szorosabb technológiai és stratégiai összefonódások jönnek létre az üzleti partnerek között.”

– hangsúlyozta Hadnagy Ernő, a Daniella Villamosság ügyvezető igazgatója.

A cég központi értéke az emberi erőforrás

Az országos lefedettségű vállalat sikeres működésének fontos összetevője a tudásbázis megőrzése, a vevők legjobb kiszolgálása, a stabilitás, illetve a munkahelyek megtartása a családias értékrend megőrzése mellett. A második székesfehérvári telephely megnyitása további 5 munkahelyet teremtett, ezzel már 8 főre növelve a közvetlenül kiszolgáló egységekben dolgozók számát. Rajtuk kívül két területi képviselő aktív munkája is hozzájárul a partneri kapcsolatok ápolásához és kiépítéséhez.

Székesfehérvár és a Daniella Villamosság kapcsolata példaértékű

„Örömmel üdvözlöm, hogy a magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező Daniella Villamosság második kereskedelmi egységét nyitotta meg Székesfehérváron. Egy új telephelyének létrejötte mindig nagy jelentőségű mind a beruházó, mind pedig a befogadó város életében. Együttműködésünk példaértékű, ami – reméljük – további cégek számára is vonzóvá teszi a vármegyeszékhelyt.”

– emelte ki beszédében dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere.

Felvillanyozzák a várost

„Arra törekszünk, hogy a cég ne csak egy elszigetelt kereskedelmi egységként működjön a városban. Elkötelezettek vagyunk a régió fejlődésének irányába, ezért üzleti magatartásunkat a városi szereplők lüktetéséhez és elképzeléseihez igazítjuk. Közös projektek megvalósításában gondolkozunk az oktatás, a kultúra és a sport területén. Számunkra fontos, ahol befogadó közösséget találtunk, ott együtt nagyszerűt és jót tegyünk.”

– emelte ki Barabás Borbála, a Daniella Villamosság stratégiai fejlesztési vezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss