Gazdaság

Universal Robots – Globális Válság és Robotika helyzete

Bizonytalan időkben az emberek különböző teóriákhoz fordulnak.

Megnyugvást, inspirációt és a közösség érzését várjuk, valamint tudni szeretnénk, hogy nem vagyunk egyedül tapasztalásainkban és szeretnénk megérteni, hogy mások hogyan küzdenek ebben a helyzetben. Ezt szem előtt tartva indítottuk el blogbejegyzés-sorozatunkat, hogy megoszthassuk a világ minden tájáról származó gyártóvállalatok történeteit, arról, hogy ők hogyan kezelik a Covid-19 világjárványt az alkalmazottak biztonságának és a vállalkozás életképességének megőrzése érdekében. Reméljük, hogy továbbra is – biztonságos távolságból – folytathatjuk az együttműködést annak érdekében, hogy gondoskodhassunk és tanulhassunk egymástól.

Kezdjük otthonról: Martin Kjaerbo, az Universal Robots operatív feladatokért és ellátási láncokért felelős alelnöke

Rá szeretnénk világítani arra, hogy a Universal Robots, hogyan kezeli a Covid-19 járványt. Ebben a kérdezz-felelekben Martin Kjaerbo a UR operatív feladatokért és ellátási láncokért felelős alelnöke szemlélteti a vállalat hozzáállását, az új kihívásokat és azt, hogy a válság hogyan fogja alakítani a folyamatosan fejlődő Universal Robots-ot.

Mesélje el nekünk, hogyan működnek a folyamatok ma és hogyan működtek a járvány előtt:

Január elején megkezdtük a Kínában bekövetkezett fejlemények alapos nyomon követését, és elkezdtünk felkészülni a vírus terjedésének lehetséges világpiaci hatásaira, legfőképpen ott, ahol mi is jelen vagyunk. Amikor számos országban megjelentek az otthon maradásra irányuló utasítások, mi már készen álltunk a gyors alkalmazkodásra.

Jelenleg minden olyan alkalmazottunk, akik nem vesznek részt közvetlenül a robotok előállításában, otthonról dolgozik. Ez azt jelenti, hogy minden admin, értékesítés, menedzsment és K+F csoporttag távmunkában dolgozik és napi kapcsolatban vannak az online megbeszélések keretein belül. Ez a helyzet a dániai székhelyünkön és a világ 27 másik irodájában is.

Számos kutatás-fejlesztés területen tevékenykedő fejlesztési mérnökünk állított fel laboratóriumot saját garázsában. Robotokat küldtünk velük haza, és ez egy olyan helyzetet eredményezett, amely meglepően jól működött, különösen mivel a rendelkezésre álló UR+ szimulációs szoftver eszközökkel így képesek voltak használni azokat és együttműködni velük. Nagyszerű volt megtapasztalni azt, hogy az alkalmazottak milyen gyorsan tudnak alkalmazkodni.

Hogyan befolyásolta a helyzet az ellátási láncokat, és mit tett ezek enyhítése érdekében a vállalat?

A Covid-19 kirobbanása, kétségkívül, komoly károkat okozott. Ebben az időben az ellátási láncunk nagyon komoly kihívásokba ütközött. Szerencsére már kettős forrású ellátási láncot alkalmaztunk, amely azt jelentette, hogy amikor Kínában elkezdett leállni minden, nem voltunk olyan kiszolgáltatottak, és volt lehetőségünk arra, hogy ugyanazokat az alkatrészeket máshonnan szerezzük be. Mivel Kína jelenleg újra nyitva áll, Európa nagy része pedig zárva van, így látható, hogy ugyanaz a kettős forrású stratégia fordítva is működik. Ennek eredményeként nem volt semmiféle zavar a működésben, és a termelési kapacitásunk is változatlan maradt. Ezen a ponton az ellátási lánc átalakítása elengedhetetlenül nagy mennyiségű agilitást és gondosságot igényelt.

Folyamatosan próbálunk továbbra is előre tekinteni, a korábbi nyersanyag-vásárlási megrendelések megszerzésével, és nem csak a saját beszállítóink , hanem a második-, harmadik- és negyedik szintű beszállítóink átvizsgálásával is annak érdekében, hogy megbizonyosodjunk arról is, hogy szállíthatnak-e. Ennek eredményeként nem kellett egyik robot modellünket sem újraépíteni.

Szükséges volt a gyártósor szerkezetének átalakítása a fertőzés kockázatának minimalizálása érdekében, vagy személyi védőfelszerelést (PPE) kellett biztosítani a munkavállalók védelme érdekében?

A Dániában található gyártósorunkon, ahol minden gyártási tevékenységet robotok látnak el, egyről két műszakos munkarendre álltunk át, annak érdekében, hogy a munkatársakat fizikailag jobban el tudjuk különíteni egymástól. Betartjuk a kétméteres (6 láb) távolságot az emberek között az előírásoknak megfelelően, és gyakorlatilag mindenhova kézi higiéniai állomásokat telepítettünk. Minden alkalmazott kesztyűt visel a gyártósorokon. Az arcmaszkok viselése jelenleg még nem tartozik a dán hivatalos megelőzési ajánlások közé, de ha szükségesé válik, akkor készen állunk kiosztásukra.

A munkaidő két műszakba történő osztása azt is jelenti, hogy egyszerre kevesebb ember veszi igénybe az éttermet. A központban arra kértük a termeléssel foglalkozó személyzetet, hogy kisebb csoportokban tartsanak szünetet, és minden étel előre csomagolt egyszerhasználatos evőeszközökkel lássák el, annak érdekében, hogy a büfében elkerüljük a keresztfertőzést. Fontosnak tartottuk kihangsúlyozni a távolságtartás fontosságát a szünetek alatt, így az étteremben eltávolítottuk minden második széket.

Hogyan kommunikálják a szükséges termelési változtatásokat a személyzettel és hogyan kezelik ezeket?

Az alkalmazottjaink csodálatos reakciót mutattak, határozottan van egy felfokozott érzés, amely azt mutatja, hogy mindannyian együtt vagyunk ebben a szituációban. Hihetetlenül nagy segítőkészég mutatkozott, mivel mindannyian azt szeretnék látni, hogy a vállalatunk keresztül jut ezen a helyzeten. Számos gyártási területre vonatkozó javaslat érkezett közvetlenül az alkalmazottaktól, amelyek azt hangsúlyozták, hogy tudjuk hatékonyabban végezni a munkafeladatokat, hogyan tisztíthatjuk meg az eszközöket, hogyan lehet betartani az új szabályozásokat stb.

A két műszakba történő átállás nagyon simán ment. Sok olyan alkalmazottunk, akiknek a gyermekeik ebben a helyzetben napközben otthon vannak, szívesen vállalták el az éjszakai műszakot, így többet tudtak nappal a gyermekeikkel lenni.

Most jobban támaszkodik a vállalt az automatizálásra, mint korábban?

Mondhatjuk, hogy a saját gyógyszereinket használjuk. A gyártósoron UR kobotokat alkalmazunk a UR kobotok összeszerelésére. Ilyen körülmények között természetesen alaposan megvizsgáljuk minden egyes termelési folyamatunkat, annak érdekében, hogy megtudjuk, hol lehet enyhíteni a munkavállalókon és hol tudnak a kobotok még több feladatot átvállalni és ez a gyártási folyamatok még nagyobb automatizálását eredményezi. Ez egy folyamatban lévő tevékenység volt, amelyet a világjárvány felgyorsított. Úgy vélem, nagyon sok ügyfelünk jelenleg ugyanezen a fejlődésen megy keresztül, és kezdenek rájönni, hogy segíthetnek a kobotok a személyzet mentesítésében.

Hogyan bizonyosodnak meg arról, hogy a termékek időben odaérnek a végfelhasználókhoz?

Mielőtt a határokat lezárták, elkezdtük késztermékeinket az USA-ban, Malajziában, Kínában és Hollandiában lévő raktárainkba szállítani, mivel számítottunk rá, hogy a lezárások hatással lesznek a teherfuvarozásra is. Szerencsére ez nem történt meg akkora mértékben, mint amitől féltünk, de a logisztikai repülőjáratok törlése nagyon sok fejfájást okozott. Nemrégibben volt egy nagyobb megrendelésünk egy Koppenhágából induló járatra, amelyet teherautóval szállítottunk Stockholmba, majd onnan tudtuk elküldeni azt egy repülőgéppel. Vannak ehhez hasonló problémák, amelyeket meg kell oldani, de eddig nem volt semmilyen késedelem a robotok ügyfelekhez időben történő eljuttatásában.

A dán központban a robotokat két különböző raktárban tároljuk, így abban az esetben, ha az egyik raktárban kitörne a koronavírus, a másikból tudjuk szállítani a termékeket. Szerencsére ez idáig még nem történt meg.

Ön szerint hogyan változtatja meg ez a válság az Önök vállalatát? Melyek a legfontosabb tanulságok?

Úgy gondolom, az egyik legfontosabb tanulság, az ellátási lánc kettős beszerzése és az összes beszállítóval ápolt szoros kapcsolat fontossága. Nem tudom ezt eléggé hangsúlyozni. Minden egyes alkatrészszámra rendelkezésre állási előrejelzést készítünk, ismerjük a gyengeségeinket és ügyelünk arra, hogy mindig legyen biztonsági tervünk azok biztosítására.

Az önök vállalkozásának működési módja hosszútávon is megváltozik?

Úgy gondolom, hogy ebből az örökre megváltozott gondolkodásmódból egyszer kiléphetünk. A helyzet napos oldalláról nézve, ez egy hatalmas felvilágosítás volt, amely meglehetősen nagy mértékben megváltoztatta a termelést és fokozott figyelmet fordított az egészséges munkakörnyezet biztosítására. Az új fertőtlenítő állomásink nem mennek sehová, még akkor sem, ha a vírus elmúlt.

Másrészről azonban szomorú, hogy az interperszonális kapcsolatok, mint például a kézfogás vagy egy baráti ölelés nem térnek vissza a szokásos módon. Nem tudom, mikor leszünk képesek újra ilyen módon kommunikálni egymással és ez elkeserítő. Remélhetőleg egy nap ez ismét lehetséges lesz.

Related Topics:2020 covid robots universal változás

Up Next

Kérdések és válaszok: Szünetmentes tápegységek, az energiagazdálkodás jövője

Don't Miss

Szolgáltatásokkal és anyagilag is támogatja a Sony a fotósokat és videósokat

Gazdaság

Szintet lép a hálózati kapacitás kihasználása – összefogott a Schneider Electric és a Kraken

A meglévő villamos hálózatok kapacitásának jóval hatékonyabb kihasználását teszi lehetővé a jövőben a Schneider Electric és a Kraken együttműködése. Elemzői becslés szerint, ha csak az iparban és a kereskedelmi szektorban sikerül növelni a keresleti oldali rugalmasságot, az éves szinten akár ezermilliárd dollárt is érhet.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata és a Kraken a most bejelentett együttműködés keretében új megoldásokat kínál az elosztórendszer-üzemeltetőknek (DSO) és a közműszolgáltatóknak. Ezek a megoldások új szintre emelik a hálózat felügyeletével, a torlódások előrejelzésével és a kereslet valós idejű irányításával kapcsolatos képességeiket. Az áramigény rugalmas kezelésének fokozásával és a meglévő hálózati kapacitás jobb kihasználásával megnyílik a lehetőség arra, hogy az adatközpontok, vagy a nagy ipari fogyasztók gyorsabban kapcsolódhassanak a hálózatokhoz. A két vállalat által kínált megoldások alkalmazása lehetővé teszi a drága hálózati fejlesztések elhalasztását, csökkentve ezáltal a rendszerköltségeket, így elkerülhetővé teszi az áremelést a lakossági fogyasztók és az ipar felé, és támogatja a növekedést, valamint felgyorsítja az energiaátmenetet.

A Schneider Electric és a Kraken összefogása lehetővé teszi a háztartások és a vállalkozások számára, hogy hozzájáruljanak egy rugalmasabb és hatékonyabb villamosenergia-rendszer megvalósításához. A villamosenergia-igény elektromos járművek, otthoni energiatárolók, napenergia-rendszerek, ipari szereplők és közüzemi méretű energiaforrások közötti elosztásának optimalizálásával csökkenthetők a hálózati torlódások, valós időben lehet egyensúlyban tartani a hálózatot és lehet értéket teremteni az egész energiarendszerben. Elemzői becslés szerint, ha csak az iparban és a kereskedelmi szektorban sikerül növelni a keresleti oldali rugalmasságot, az éves szinten akár ezermilliárd dollárt is érhet.

Az áramigény növekedésével egyre sürgetőbbé válik a rugalmasság fokozása. Csak az adatközpontok áramigénye 2024-ben elérte a 415 TWh-t, és ez a szám 2030-ra várhatóan megduplázódik. Ezen felül a hálózatok súlyos túlterheléssel küzdenek, mivel a hálózatüzemeltetőknek gyakran nem áll rendelkezésükre valós idejű információ a hálózat állapotáról. Az erre a problémára adott hagyományos megoldások tőkeigényes, hosszú átfutási idővel járó infrastruktúra-fejlesztésekre támaszkodnak. Ez a patthelyzet pedig késlelteti a hálózati csatlakozásokat, megakadályozza a növekedést és mindenki számára megnöveli a költségeket.

A most bejelentett partnerség gyorsabb, okosabb és rugalmasabb utat kínál. A Schneider Electric a One Digital Grid Platform és az EcoStruxure DERMS segítségével valós időben nyújt átfogó képet a hálózati korlátokról, emellett pedig a szélesebb EcoStruxure ökoszisztéma biztosítja a kereslet oldali rugalmasságot a prediktív optimalizálás, az intelligens energiamenedzsment, az elosztott vezérlés és a rugalmas terheléskezelés érdekében.

A Kraken ezt az átfogó képet kiegészíti azzal, hogy az elosztott energiaforrásokat egyetlen, összehangolt rendszerré alakítja. Az MI-alapú (mesterségesintelligencia-alapú) platform összekapcsolja és összehangolja az elektromos járműveket, az otthoni energiatárolókat és a hőszivattyúkat, aminek köszönhetően pontos képet lehet alkotni a helyi, kisfeszültségű hálózatról. A Kraken ezeket az eszközöket összehangolja a közüzemi méretű tárolókapacitásokkal, áramtermelő berendezésekkel és ipari terheléssel, hogy lehetővé tegye a fogyasztás valós időben történő átirányítását és a hálózat egyensúlyban tartását.

„A Kraken számára egyértelmű: az, hogy milyen gyorsan leszünk rugalmasak, meghatározza, hogy milyen gyorsan tudjuk biztosítani az energiaellátást. A mesterséges intelligencia nem csupán a keresletet növeli – forradalmasítja azt is, hogy mekkora kapacitást tudunk kihozni a már meglévő hálózatból. Mi ezt a képességet nagy léptékben hasznosítjuk, hogy felpörgessük a hálózati csatlakozásokat és bővítsük a rendelkezésre álló energia mennyiségét. A Schneider Electric-kel közösen egy rugalmasabb, megfizethetőbb és tisztább energiarendszert építünk – a fogyasztók és a bolygó érdekében”

– mondta el Amir Orad, a Kraken vezérigazgatója.

„A közműszolgáltatók és a hálózatüzemeltetők komoly nyomás alatt állnak, hogy fenntartsák a megbízhatóságot, reagáljanak a változó keresletre és jobb adatok alapján hozzanak jobb döntéseket, miközben elöregedő infrastruktúrával dolgoznak. Célunk egy zökkenőmentesen működő, interoperábilis energiarendszer létrehozása. Azáltal, hogy a Schneider Electric platform-megközelítését ötvözzük olyan partnerekkel, mint a Kraken, segíthetünk az ügyfeleknek a meglévő eszközeik maximális kihasználásában, a komplexitás csökkentésében, az új képességek gyorsabb bevezetésében, a rejtett kapacitások felszabadításában és abban, hogy hamarabb kezdjen értéket termelni a beruházásuk”

– tette hozzá Frédéric Godemel, a Schneider Electric „Energy Management” részlegért felelős ügyvezető alelnöke. 

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Friss stratégiával, arculattal és új irodával lép szintet a DVM

A DVM 2026-ban átfogó stratégiai és arculati megújuláson esett át, egyidejűleg a Váci úti irodafolyosó egyik legkiemelkedőbb épületébe, a Promenade Gardensbe költözött. A megújulás célja, hogy a vizuális megjelenés is hűen tükrözze azt az átfogó szakmai tudást és iparágakon átívelő tapasztalatot, amely a vállalatot több mint három évtizede a piac élvonalában tartja.

Hazánk legkomplexebb integrált építészeti és építőipari szolgáltatásait nyújtó cégeként a DVM a projektek teljes életciklusát összehangoltan kezeli, az igények megfogalmazásától a tervezésen át a kulcsrakész átadásig. Működése három kiemelt pillérre épül: Design & Build, tervezés és generálkivitelezés. Legyen szó a W Hotelről, egy háromezer négyzetméteres magánklinikáról, egy húszezer négyzetméteres ipari csarnokról vagy egy 650 lakásos társasházról — a DVM minden esetben azonos, kiemelkedő minőséget nyújt megrendelőinek.

Az új arculat középpontjában a „DVM” cégnév áll, amely már nem viseli a korábbi „group” utótagot. A gesztus üzenete egyértelmű: a márka három betűje mára magabiztosan képviseli a cég letisztult szolgáltatásrendszerét és az általa lefedett iparágakat. A megjelenés elegáns minimalizmusa félreérthetetlen iparági utalásokat hordoz. A betűformák ívei egyszerre idézik meg a mérnöki precizitást és az épített környezet egyedi karakterét. A logó egyúttal az egész arculati rendszer kiindulópontja is: egyes részei önálló grafikai elemekké alakíthatók, így következetes vizuális nyelvet teremtenek.

A megújulás részeként megszülettek a DVM kiemelt szektorait képviselő almárkák is. A nyolc egységből álló albrand-rendszer — DVM Heritage, DVM Hotel, DVM Retail, DVM Healthcare, DVM Logistics, DVM Home, DVM Office és DVM Beyond — azt a széles működési palettát mutatja be, amely a cég munkáját jellemzi: a műemléki rekonstrukcióktól a kereskedelmi, szálloda-, lakó-, ipari, logisztikai és egészségügyi fejlesztéseken át az egyedi, speciális projektekig.

A megújulás azonban messze túlmutat a vizuális megjelenésen. A DVM az elkövetkező évtizedek legnagyobb iparági átalakulásaira készül tudatosan: a fenntarthatósági elvárások, az építési technológiák és a mesterséges intelligencia rohamos fejlődése gyökeresen átformálja a szektort. A vállalat meggyőződése szerint éppen ezért értékelődnek fel még inkább azok az emberi, partneri és alvállalkozói kapcsolatok, amelyeket az elmúlt évtizedekben épített ki. A DVM felelősségként tekint saját szerepére az épített környezet alakításában. Olyan minőséget kíván létrehozni, amely évekig örömöt szerez mindenkinek: annak is, aki csak elsétál az épület előtt, és annak is, aki belép az irodába, szállodába, otthonába vagy orvosi rendelőbe.

„Az új arculat a szakmai önképünk vizuális megfogalmazása. Az új logó letisztultsága és az albrandek rendszere pontosan azt fejezi ki, ami a DVM működésének lényege: integrált, sokoldalú szakmai tudás, mérnöki precizitás és építészeti minőség, emberi léptékben.”

— emelte ki Massányi Tibor, ügyvezető partner.

A DVM megújulása tudatosan felépített következő fejezet kezdete, amelyben a három évtized alatt felhalmozott tudás, a megújult vizuális identitás és az új irodai környezet együtt teremti meg az alapot a következő évtizedek kihívásaihoz.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Debrecen húzza a vidéki lakáspiacot

Érd maradt a legdrágább vidéki város az új építésű lakások piacán, miközben Szeged feljött a második helyre az ársorrendben. Az Otthon Centrum adatai szerint a legtöbb új lakás továbbra is Debrecenben épül, ahol az átlagos négyzetméterár eléri 1,3 millió forint.

A megyei jogú városok új építésű lakáspiacán továbbra is Debrecen a legaktívabb piac, miközben országosan enyhén csökkent a kínálat, az árak pedig tovább emelkedtek. Az Otthon Centrum második negyedéves felmérése szerint a 25 megyei jogú városban jelenleg 293 lakóingatlan-fejlesztési projekt zajlik, amelyekben összesen több mint 7300 lakás épül. Bár a fejlesztői aktivitás valamelyest mérséklődött az év elejéhez képest, a négyzetméterárak növekedése nem lassult.

A projektek száma negyedéves alapon 1,7 százalékkal, a fejlesztés alatt álló lakások száma pedig 4,3 százalékkal csökkent. A kínálat szűkülése ugyanakkor nem fékezte az árak emelkedését. Az új építésű lakások átlagos négyzetméterára 1,32 millió forintra nőtt, ami három hónap alatt 4 százalékos, míg éves összevetésben 12,1 százalékos drágulást jelent.

„Az új építésű lakások piacán továbbra is erős a kereslet, miközben a fejlesztők egyre magasabb kivitelezési és finanszírozási költségekkel szembesülnek. Ez a kettősség magyarázza, hogy a kínálat mérsékelt csökkenése mellett az árak tovább emelkednek”

– mondta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.

A fejlesztések földrajzi eloszlása alapján továbbra is Debrecen számít az ország legaktívabb új építésű piacának. A hajdúsági vármegyeszékhelyen jelenleg 57 projekt van folyamatban, amivel jelentősen megelőzi a második helyezett Szegedet (45 projekt) és a harmadik Nyíregyházát (27 projekt). A sorban utánuk Győr, Székesfehérvár és Pécs következik. A kisebb városok közül Szombathely emelkedik ki 14 futó fejlesztéssel. Ezzel szemben a nagyobb vidéki központok közül Miskolc meglehetősen visszafogott aktivitást mutat, mindössze nyolc beruházással. A lista végén Békéscsaba és Esztergom áll, ahol csupán egy-egy kisebb lakásszámú fejlesztés zajlik. Dunaújvárosban és Salgótarjánban továbbra sincs aktív társasházi lakásépítés.

Nemcsak a projektek száma, hanem a fejlesztés alatt álló lakások volumene alapján is Debrecen vezet: a városban jelenleg több mint 1500 új lakás épül. Szeged mintegy 1200 lakással a második helyen áll, míg Győr közel 800 lakással foglalja el a harmadik helyet.

Az árszint tekintetében továbbra is Érd áll az élen, ahol az új lakások átlagos négyzetméterára eléri1,52 millió forintot. A második helyre Szeged került 1,4 millió forintos átlaggal, míg Sopron és Székesfehérvár holtversenyben, 1,39 millió forintos árszinttel következik a sorban.

„Az élmezőnyben egyre kisebbek az árkülönbségek. A legnagyobb vidéki városok többségében már 1,2–1,4 millió forintos négyzetméterárakkal találkoznak a vásárlók, miközben az egyes projektek közötti eltéréseket egyre inkább a műszaki tartalom, az energiahatékonyság és az elérhető szolgáltatások színvonala határozza meg”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor. A szakember szerint figyelemre méltó, hogy szinte valamennyi megyei jogú városban átlépte az új építésű lakások átlagos négyzetméterára az egymillió forintot. Kivételt egyedül Baja jelent, ahol a 948 ezer forintos középérték ugyan még elmarad ettől a határtól, de már megközelíti a lélektani küszöböt.

A második negyedévben 24 új projekt indult el, amelyek keretében összesen 313 lakás építése kezdődött meg. A beruházások döntő többségében az értékesítés is elindult: 23 projektben, összesen 303 lakás esetében már a hirdetések is megjelentek, míg egyes beruházásoknál a fejlesztők egyelőre kivárnak a piacra lépéssel. Az új projektek terén ismét Debrecen bizonyult a legaktívabb piacnak, ahol egyetlen negyedév alatt hét új projekt rajtolt el, ezzel is tovább erősítve a város vezető szerepét a vidéki újépítésű lakások piacán.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!