Gazdaság

Cyberbiztosítás – Mit tehetünk az internetes káreseteknél?

Sajnálatos módon egyre többen esnek internetes bűncselekmények áldozatául. A legtöbb esetben a károsultak nagy része nincs tisztában azzal, hogy milyen lehetőségekkel lehetne megelőzni a káreseteket, illetve hogyan lehetne jogorvoslathoz jutni, ha már esetleg megtörtént a baj. A Generali Biztosító magyarországi reprezentatív kutatásában résztvevők több mint 30 százaléka számolt be arról, hogy érte már korábban cybertámadás az interneten.  A Generalinál leggyakrabban bejelentett káreseteket megvizsgálva segítünk eligazodni a cyberkárok világában.

A világjárvány kitűnő lehetőségeket kínál a csalóknak: statisztikák szerint a COVID-19-hez kapcsolódó e-mail-es támadások 667%-kal növekedtek az elmúlt időszakban, és míg 2016-ban átlagosan 40 másodpercenként történt egy zsarolóvírus-fertőzés, ez az adat 2020 első 3 hónapjában már 13 másodperc volt.

 „A pandémia erre a területre is súlyosan rányomta a bélyegét, hiszen a hagyományos bűncselekményeket, lopásokat és betöréseket nehezebb volt kivitelezni, így nagyon megugrott az internetes visszaélések száma. Egyrészt sok ügyfelünk jelezte, hogy a COVID 19-re hivatkozva próbáltak tőlük személyes adatokat kicsalni kéretlen e-mail-ekkel, másrészt több bejelentést kaptunk a nagy lendületet vett e-kereskedelemhez kapcsolódó visszaélések miatt. A hab a tortán pedig a bezártság miatt frusztrálttá vált internetes közösség volt: találkoztunk elharapózott kommentháborúval, rágalmazással és a közösségi médiában elkövetett támadásokkal” – mondja Szikszai József, a Generali Biztosító kárrendezési igazgatója.

Vírusos email, ex-barátok/barátnők, webáruházas káresetek

Többszörösére nőttek a cyberkárokkal kapcsolatos bejelentések a Generali ügyfélszolgálatán, a kollégák pedig igyekeznek az adminisztratív teendők mellett hasznos tippekkel is ellátni a károsultakat, hogy mihamarabb elháríthassák az internetes támadások következményeit.
A leggyakoribb bejelentésekből szemezgettünk, hogy megmutassuk, a legtöbb helyzetre létezik megoldás:

dokumentáljuk alaposan az eseteket és kérjünk segítséget!

 
1. „A gépem zsarolóvírussal fertőződött, nem férek hozzá az adataimhoz.”
Ilyen esetekben szinte azonnal az IT-csapathoz kerül a bejelentés, akik először távoli hozzáféréssel igyekeznek orvosolni a problémát, illetve szolgáltatót ajánlanak az újratelepítéshez. A bejelentőnek nincs más dolga, mint várni a szerviz hívását, valamint beküldeni a kért dokumentumokat a kárrendezéshez. Nagyon fontos, hogy soha ne teljesítsük a zsarolóvírus fizetési felszólításait!
2. „Egy barátomtól kapott email csatolmányát nyitottam meg, szerintem vírusos lett a gépem.”
A legtöbb ilyen bejelentésnél távvezérléssel megoldható a vírus legyőzése, azonban az operációs rendszer újratelepítése és egy teljes merevlemez ellenőrzés is ajánlott, valamint lehetőség van szervízpartner bevonására. Érdemes a megelőzésre is odafigyelni: használjuk és frissítsük rendszeresen a vírusirtókat, illetve legyünk körültekintőek a wifi-beállításoknál, hogy a hálózaton keresztül ne tudjon több eszközt is megfertőzni a kártevő.
3. „A lányom szakított a barátjával, de ő a közösségi oldalokon továbbra is azt jelöli, hogy kapcsolatban van vele, ráadásul a fotóit is használja.”
Első pillantásra úgy tűnhet, nincs eszköz a kezünkben az ilyen kellemetlen szituációk kivédésére, pedig azon kívül, hogy módunkban áll az egyes közösségi oldalakon jelenteni az ilyen eseteket, jól tesszük, ha minden fotót, üzenetet, képernyőképet elmentünk, ezekkel már fordulhatunk kárigénnyel a biztosítóhoz. Peren kívüli jogsegélyt is kaphatunk, így gyakorló ügyvéd lehet a segítségünkre a „békés” megoldásban.
4. „Rendeltem egy porszívót egy webshopból, de már két hónapja várom, hogy megérkezzen végre.”
Viszonylag gyakran előfordul, hogy nem érkezik meg hozzánk a már kifizetett termék, ráadásul a szolgáltatóval sem tudunk zöld ágra vergődni. Ilyenkor hasznos összegyűjteni a vásárlást visszaigazoló emailt, a számlamásolatot a kifizetésről, illetve minden kapcsolódó képernyőmentést, ami dokumentálja a sikeres fizetési folyamatot. Ezek benyújtását követően élhetünk kárigényünkkel a biztosítónál.

Jól jön egy szakértő a háznál

„Az egyik leggyakrabban igénybe vett szolgáltatásunk a cyber távsegítség. Sokszor hajlamosak az emberek pánikba esni egy egyszerű számítógépes vírustól is, pedig a helyzet viszonylag könnyen orvosolható szakértő segítséggel. Nem kell az internetes vásárlás során elvesztett összegekről, vagy a postán elkeveredett termékekről sem lemondani, egy körültekintően összeállított cyberbiztosítás ezeket a károkat is fedezheti.” – teszi hozzá Szikszai József.
A világhálón szaporodó támadások műfajában újabb jelenségnek számít az internetes zaklatás, a kéretlen fotók és üzenetek, valamint a közösségi médiában elkövetett rágalmazás és egyéb visszaélések. Nagyon fontos, hogy ezeket az eseteket se vegyük félvállról, és főleg ne nyugodjunk bele, hogy semmit sem tehetünk ellenük. A Generali ezért is támogatja idén is a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány és az UNICEF Magyarország #nemvagyegyedül kampányát, amely azt hivatott elősegíteni, hogy a bántalmazott fiatalok szégyen nélkül beszélhessenek az őket ért sérelmekről.
Ezekben az estekben is érdemes jogi útra terelni az ügyet, ehhez a biztosítási csomagok is kínálnak jogsegély szolgáltatást, így nem csak a megfelelő jogi képviselet megtalálása lesz könnyebb, de az ügyvédi- és perköltségekre is fedezetet kaphatunk.

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Használt

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára. 

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss