Gazdaság

Vészesen hűl a levegő a technológiai startupok körül

startupok

Az egész startupos ökoszisztémára erős hatást gyakorol a nagy technológiai cégek tőzsdei lejtmenete.

A problémákat elméleti oldalról közelítő elemzők szerint nem kellene állandóan a recesszió rémével riogatni, mert önbeteljesítő jóslattá válik. Meglehet, igaz ez az állítás, hiszen a tőzsdéket nagyrészt a hit mozgatja (lásd: Tesla, bitcoin stb.). De lehet más magyarázat is: a gazdaság lassulását, az infláció elszaladását látva a befektetők észbe kaptak, hogy talán mégsem éri egy vállalat az éves bevétele százszorosát vagy ezerszeresét, és a piaci értékelés mögött kellene legyen némi gazdasági teljesítmény is.

A nagy techcégek is szenvednek a tőzsdén

A Nasdaq Composite index, amely tavaly novemberben már 16 ezer pont fölött is járt, mostanra 11 ezer alá került. A Dow Jones a januári 37 ezres szintről 30 ezer pont közelébe jutott, az S&P-nél 4800 és 3700 a két „csúcspont” (mert mint tudjuk, a negatív növekedés is növekedés).

Ha az egyes technológiai vállalatokat nézzük, az sem mutat szebben. Microsoft tavaly, karácsonyi ajándéknak 342 dollár, most 260. Apple: januárban 180 dollár fölött, most 130 közelében. De nézzünk a konzumer piacnak kevésbé kitett céget: Oracle decemberben 100 dollár fölött, most 70 alatt. SAP: tavaly novemberben 150 dollár, most 90 alatt. És a Tesla? Tavaly novemberben 1200 dollár fölött, most közelebb a 650-hez, mint a 700-hoz. Mindeközben ezek a vállalatok semmivel sem teljesítenek rosszabbul, mint amikor a csúcson voltak, vagy ha lassultak is, sápatag gazdasági környezetükben kifejezetten pirospozsgásnak hatnak.

Ilyen környezetben a kockázati tőke is óvatosabb lesz – érthetően. A Sequoia Capital, amely korábban többször is belenyúlt a tutiba (Apple, Google, Airbnb…), készített egy  közel 60 oldalas prezentációt a portfóliójába tartozó startupoknak a várható kockázatokról (PDF), aminek a címe lényegében mindent elárul arról, hogyan látja a cég a jövőt: RIP Good Time. Michelle Bailhe, a Sequoia egyik partnere leegyszerűsítve úgy foglalta össze a prezentáció üzenetét a CNBC-nek – persze nem az alábbi szavakkal –: ez a helyzet, amikor elválik, ki a legélesebb kés a fiókban. Amikor minden jónak tűnő ötletbe ömlik a pénz, igazából nehezebben derül ki az is, hogy melyik a valóban értékes, életképes. Most viszont a valóban tehetséges cégek felragyoghatnak. Ám ehhez el kell végezni a kötelező feladatokat is: meg kell húzni a nadrágszíjat, és pozitív cash flow-ra van szükség.

Az egyik legjelentősebb stratup-inkubátor cég, az Y Combinator arra hívta fel a portfóliójába tartozó cégek figyelmét, hogy a technológia cégek gyászos tőzsdei szereplése erőteljesen hat a kockázati befektetésekre is.

Tíz fantasztikus pénzégetős év

A változásokat valószínűleg nehéz lesz megemésztenie mindenkinek. Az amerikai kockázati befektetőket tömörítő szövetség, a National Venture Capital Association (NVCA) évkönyve (PDF) szerint 2012-ben 41,6 milliárd dollár kockázati tőke érkezett a startupokhoz, tavaly – duplázva az előző évet – 332,8 milliárd dollár (mondjuk az némileg árnyalja a képet, hogy ebből 140 milliárdot vittek el az unikornisok). A globális növekedés is hasonló mértékű: 62,3 milliárdról jutott el 682,8 milliárdig. (Az adatok szépen mutatják az USA elképesztő túlsúlyát is a startup szektorban.)

 

A piac azonban már készül az aranykor végére. A Conference Board nonprofit üzleti szervezet felmérésében megkérdezett cégvezetők 60 százaléka szerint 2023 végéig recesszió lesz, 55 százalékuk szerint az inflációs időszak akár tovább is elhúzódhat. És hát ott vannak azok, akik a kettő keverékét is el tudják képzelni. A Conference Board egy előrejelzése szerint egyébként elég nagy a stagfláció valószínűsége.

Tíz évnyi kegyelmi állapot után azonban még maguk a befektetők is nehezen barátkoznak meg a gondolattal, hogy most valami más következik. Az óvatosabb jósok a 2008-as jelzáloghitelezési válságot látják közeledni, de egyre többen emlegetik fel a 70-es évek stagflációs időszakát: óriási infláció, nulla közeli gazdasági növekedés, óriási munkanélküliség… Ráadásul hosszú éveken át.

És ilyen helyzetre nincs a startup szcénának kipróbált forgatókönyve. Mint a Fortune magazin írja, a 70-es években a „startup” egy niche terminus volt, a VC meg valamiféle obskurus háziipari képződmény. Az amerikai magántőke cégek mindösszesen 2,4 milliárd dollárt kezeltek. A gazdasági lap szerint ezért lesz különösen nehéz az elkövetkező időszak mind a startupoknak, mind a befektetőknek.

De mire is kell készülniük a startupoknak?

És hogy mire kell készülniük a startupoknak? Ennek illusztrálására a Fortune cikke felidézi a 70-es évek amerikai gazdaságának néhány momentumát. 1974-ben, miután a recesszió kellős közepén az egekbe szökött az olajár, 12 százalék fölé ment az infláció. Átmenetileg ugyan helyreálltak a dolgok, de miután az évtized végén ismét elszabadult az infláció, a Fed drasztikusan megemelte a kamatot. Ez azonban semmit sem ért: a következő évben 14 százalékon tetőzött az infláció, és a 80-as évek elejére 10 százalék közelébe nőtt a munkanélküliség.

A társadalmi hatás sokkszerű volt: a középosztálybeli családok tömegei szegényedtek el, nyugdíjalapjaik veszélybe kerültek, a szegények körében gyakori volt az éhezés, zavarok voltak az üzemanyag-ellátásban… A kisvállalkozások, amelyek a magánszektorban dolgozók felét foglalkoztatták, kénytelenek voltak bezárni. Hitelt nem kaptak a túléléshez, mert a bankok csak a tőkeerősebb vállalatokat voltak hajlandók finanszírozni. Bezártak a beszállítók, forgalmazók, felhalmozódtak az eladatlan készletek… És bár a recessziónak vége lett 1982-ben, hatása az évtized közepéig elhúzódott. Addig lényegében folyamatosan nőtt a csődöt jelentő vállalkozások száma.

Persze a helyzet most más, írja a Fortune szerzője. A zömében kisvállalkozás startupokat nem bankok finanszírozzák, mint a 70-es évek kisvállalkozásait, hanem ott van az erre szakosodott globális VC-hálózat. A VC-knek egészen mások a preferenciái és céljai, mint a bankoknak. És mások a stratupok is. Mivel többségük valamilyen szoftvert fejleszt, igazából csak számítógépre és netre van szükségük, azaz jóval alacsonyabbak az indulási költségei, mint volt az 50 évvel ezelőtti kisvállalkozók többségének, melyek kereskedtek vagy gyártottak valamit.

A KKR kockázatitőke-befektető (amit egyébként a 70-es években alapítottak!) ennek ellenére úgy véli: valószínűleg le kellene porolni néhány oldalt az 1970-es évek stagflációs szabálykönyvéből. Ez a KKR, pontosabban Henry H. McVey partner olvasatában konkrétan azt jelenti, hogy sokkal óvatossabb finanszírozási stratégiát követel a befektetőktől: rövidebb finanszírozási futamidő, súlyosabb biztosítékok stb. (Terjedelmes elemzésben McVey végigveszi azokat a szempontokat, amelyeket egy felelős tőkekihelyezésnél egy VC-nek mindenképpen figyelembe kell vennie.)

A cég szerint a helyzet kulcsa a startupok kezében van: növelhetik a termelékenységüket. Ennek az eszköze pedig az innováció, az automatizálás és a digitalizáció, amelynek letéteményesei a startupok, és egyben ezek azok az eszközök, amelyek kivezethetik a gazdaságot a stagflációs időszakból.

Forrás: Bitport

Gazdaság

Rekord a Balatonon: akár már 3,2 millió egy újlakás négyzetmétere

balaton

Változatlanul Siófok az új építésű lakást vásárlók kedvence a Balaton-parton, amit az áremelkedés sem tört meg.

Az Otthon Centrum mérése szerint a tóparton háromszoros az árkülönbség a legolcsóbb és legdrágább települések újépítésű projektjei között. A rekorder egy fővároshoz közeli község, 3,2 millió forintos négyzetméterárral.

„Jellemzően az ingatlan vízparttól, illetve fővárostól való távolsága a két legmeghatározóbb tényező egy nyaraló árának alakulása során,”

– összegezte a Balaton-parti ingatlanpiac érték befolyásoló tényezőit Kosztolánczy György, az Otthon Centrum vezérigazgatója.

A legnépszerűbb hazai nyaralóövezetben 65 projektben összesen 2500 lakás épül, ezeknek nagyjából a fele érhető el jelenleg. A projektek kínálati fajlagos átlagára 1,81 millió forint négyzetméterenként – jegyezte meg a cég vezérigazgatója, aki arról is beszámolt, hogy a projektszámok ugyan megegyeznek az előző negyedéves értékkel, ám jelenleg 7 százalékkal kevesebb lakás épül. A kínálati négyzetméterárról szólva Kosztolánczy György elmondta, hogy már 1,8 százalékkal magasabb a téli átlagnál. Az év első negyedévében öt projekt 85 lakása jelent meg az online térben, ami ugyancsak több az előző negyedév 3 projektjének 35 lakásánál.

A legtöbb projekt és lakás Siófokon épül: a balatoni új építésű lakások nagyjából harmada köthető a tópart legnagyobb városához, ahol 19 projektben 740 lakás kivitelezése kezdődött el. Siófokon átlagosan 2,1 millió forintért kínálják az új lakások négyzetméterét, ami 2,8 százalékkal múlja felül az előző negyedéves értéket, a többi balatoni projekt átlag értékénél pedig már 15,9 százalékkal magasabb ez az ár. Siófok után kilenc projekttel Balatonlelle a legnépszerűbb, míg Balatonfüreden, Balatonszemesen, Keszthelyen és Zamárdiban négy-négy projekt van folyamatban. A tóparti települések felén, összesen 19 helyen van aktív beruházás.

Az épülő lakások számában szintén Siófok az első (740), majd Balatonszemes következik (~350), ahol egyetlen projektben a tóparti települések legnagyobb beruházása indult el (153 lakással). Keszthely is aktív (263), de a projektekben bővelkedő Balatonlelle sem sokkal maradt el az épülő lakások számában (218).

A szakember kiemelte, hogy a legolcsóbb és a legdrágább település átlagos kínálati négyzetméterára között háromszoros a különbség:

„Talán még soha nem nyílt ennyire szét az árolló”

– kommentálta a vezérigazgató a négyzetméterenkénti átlagot. A legolcsóbb város Balatonfüred 1,18 millió forinttal, amelyet Badacsonytomaj 1,2, Fonyód 1,44 millió forinttal követ.

A tópart legdrágább települése Balatonakarattya, ahol az új építésű lakások négyzetméterét átlagosan 3,2 millió forintért kínálják a fejlesztők. Ezzel Akarattya jócskán lekörözte a második Zamárdit (2,24) és a harmadik Alsóörsöt (2,14 millió forint). A legtöbb településen 1,5–2,0 millió forint közötti sávban mozog egy négyzetméter fajlagos átlagára.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Tovább erősíti regionális szerepét a piacvezető villamossági cég

Székesfehérváron második telephelyét nyitotta meg 2024. április 24-én a több mint 30 éves szakmai tapasztalattal rendelkező Daniella Villamosság.

Az évi nettó 40 milliárd forintot meghaladó árbevételű, piacvezető, debreceni székhelyű családi vállalkozás új egységében az ipari partnerek körében felmerülő villamossági igények teljeskörű kiszolgálására törekszik. A közel 500 főt foglalkoztató, immár 39 telephellyel és webáruházzal is rendelkező vállalat a jövőben még markánsabb szerepet kíván betölteni a régió vállalkozásainak életében.

Az ipari szereplők szolgálatában

Magyarország elsőszámú villamossági kis- és nagykereskedése, a magyar és nemzetközi viszonylatban is jelentős eredményeket felmutató Daniella Villamosság második székesfehérvári telephelyének 50 millió forintos árukészlete, neves stratégiai beszállítók, úgy, mint a Schneider, a Siemens, a WAGO, a Phoenix Contact, a Weidemüller, az ELKO EP támogatásával áll az ipari partnerek rendelkezésére.

A lokáció más vevőszegmenst szólít meg, mint a nyüzsgő belvároshoz közeli B2C kereskedés. A mindössze négy hónap alatt kialakított új egység – a célcsoport összetett igényeire figyelemmel – az általános villanyszerelési termékek kereskedelme mellett tanácsadói, mérnöki, tervezési és automatizálási feladatokra is felkészült. A Daniella Villamosság Ipari Divíziója műszaki javaslatokkal, megoldásokkal, termékspecifikációk kidolgozásával is támogatja az értékesítést. A cég a régióban, megerősített személyes jelenlétével, rendkívül széles kapcsolati tőkével kívánja hangsúlyozni a vármegye gazdasági fejlődése iránti elköteleződését.

Az innovatív vállalatcsoport magas minőségű kiszolgálással fokozza az ügyfélélményt

A vállalat országos lefedettséget megcélzó hosszútávú stratégiai elképzelése 2024 április 24-én következő szintre lépett azáltal, hogy megnyitotta második üzletét Székesfehérváron. A közel 500 m2 alapterületű, 3000-3500 db, az ipari vállalkozások igényeire specializálódott, azonnal elérhető termékkel rendelkező telephely a Videoton Ipari Parkhoz közel található. A hazai villamossági piac legmodernebb robotizált nagytarcsai központi raktárában pedig további 250 000 db tétel áll az ügyfelek rendelkezésre, melyet akár másnapi kiszállítással biztosítanak a Fejér vármegyei üzletben vásárlók számára is.

„A nagy múltú családi vállalkozás és az ipari szereplők vállalatirányítási rendszereinek összekapcsolása lehetővé teszi a logisztikai, a beszerzési, az anyaggazdálkodási folyamatok összefűzését. Ezáltal szorosabb technológiai és stratégiai összefonódások jönnek létre az üzleti partnerek között.”

– hangsúlyozta Hadnagy Ernő, a Daniella Villamosság ügyvezető igazgatója.

A cég központi értéke az emberi erőforrás

Az országos lefedettségű vállalat sikeres működésének fontos összetevője a tudásbázis megőrzése, a vevők legjobb kiszolgálása, a stabilitás, illetve a munkahelyek megtartása a családias értékrend megőrzése mellett. A második székesfehérvári telephely megnyitása további 5 munkahelyet teremtett, ezzel már 8 főre növelve a közvetlenül kiszolgáló egységekben dolgozók számát. Rajtuk kívül két területi képviselő aktív munkája is hozzájárul a partneri kapcsolatok ápolásához és kiépítéséhez.

Székesfehérvár és a Daniella Villamosság kapcsolata példaértékű

„Örömmel üdvözlöm, hogy a magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező Daniella Villamosság második kereskedelmi egységét nyitotta meg Székesfehérváron. Egy új telephelyének létrejötte mindig nagy jelentőségű mind a beruházó, mind pedig a befogadó város életében. Együttműködésünk példaértékű, ami – reméljük – további cégek számára is vonzóvá teszi a vármegyeszékhelyt.”

– emelte ki beszédében dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere.

Felvillanyozzák a várost

„Arra törekszünk, hogy a cég ne csak egy elszigetelt kereskedelmi egységként működjön a városban. Elkötelezettek vagyunk a régió fejlődésének irányába, ezért üzleti magatartásunkat a városi szereplők lüktetéséhez és elképzeléseihez igazítjuk. Közös projektek megvalósításában gondolkozunk az oktatás, a kultúra és a sport területén. Számunkra fontos, ahol befogadó közösséget találtunk, ott együtt nagyszerűt és jót tegyünk.”

– emelte ki Barabás Borbála, a Daniella Villamosság stratégiai fejlesztési vezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

A CIB Bank a Kyndrylt választotta hitelezési platformja modernizálására

kyndryl

A Kyndryl (NYSE: KD), a világ legnagyobb IT infrastruktúra-szolgáltatója és a CIB Bank, Magyarország egyik legnagyobb kereskedelmi bankja ma bejelentette, hogy a Kyndryl támogatta a bankot alkalmazásai modernizálásában és fedezetlen hitelezéssel kapcsolatos munkafolyamatai átalakításában.

Ennek eredményeként a CIB Bank – a fogyasztói hitelek feldolgozására szolgáló modern és automatizált rendszer bevezetésével – tovább egyszerűsíti hitelezési folyamatát, nagyobb hatékonyságot és jelentős költségmegtakarítást érhet el.

Az 1979-ben alapított CIB Bank az Intesa Sanpaolo Csoport tagjaként közel 455 000 ügyfelet szolgál ki. A technológiai innovációk által irányított, gyorsan fejlődő pénzügyi szektorhoz igazodva a CIB Bank élvonalbeli technológiai integrációval alkalmazkodik a digitális bankolás korszakához, amelyet az ügyfelek rugalmasság és zökkenőmentesség iránti igénye vezérel.

A CIB Bank ügyfélközpontú megoldásokra törekszik, célja, hogy egyensúlyt teremtsen a versenyképesség és a szabályozási megfelelés között, bizalmat és biztonságot nyújtson egy dinamikusan változó piacon. Ennek érdekében bízta meg a Kyndrylt egy informatikai modernizációs projekt megvalósításával, melynek célja a bank fedezetlen hitelekkel kapcsolatos munkafolyamatainak átalakítása, a kisvállalkozói hitelezési szolgáltatás felhasználói felületének frissítése, valamint a jelzáloghiteleket és kisvállalkozásokat kezelő platform korszerűsítése. A projekt során jelentősen átalakították a CIB Bank hitelkártyák, folyószámlahitelek és személyi kölcsönkérelmek kezelésére szolgáló folyamatát, egyszerűsítették a programkódokat, újratervezték az üzleti műveleteket, miközben az alaptechnológiát változatlanul hagyták.

„Nagyon örülünk, hogy a Kyndryl partnerünk ebben a projektben”

– mondta Sante Cusimano, a CIB Bank működésirányítás vezérigazgató-helyettese.

„A Kyndryl alkalmazásfejlesztés és működési támogatás terén szerzett szakértelme segítségével modernizáltuk hitelezési folyamatainkat, fejlesztettük belső képességeinket, személyre szabottabb és hatékonyabb szolgáltatást nyújtunk ügyfeleinknek.”

„A Kyndryl büszke arra, hogy együttműködhet a CIB Bankkal ebben a modernizációs projektben. Jelentős mérföldkő számunkra, hogy a hagyományos IT szolgáltatói szerepkörünkön túllépve megbízható üzletialkalmazás-szolgáltatóvá váltunk”

– mondta Marosvári Tamás Bence, a Kyndryl Magyarország üzleti folyamatok tanácsadásáért felelős vezetője.

„Elkötelezettek vagyunk az iránt, hogy ügyfeleink elvárásait felülmúló megoldásokat nyújtsunk.”

A projekt központi eleme a Kyndryl átfogó szolgáltatásainak integrálása volt, amely lehetővé tette a bank hitelezési munkafolyamatainak és rendszereinek teljeskörű átalakítását.  A Kyndryl az alkalmazási rétegtől az infrastruktúráig mindent modernizált, és már üzemelteti is az eszközöket és alkalmazásokat.

A fejlesztések jelentősen javították a CIB Bank hatékonyságát, így a bank még rugalmasabban képes reagálni a piaci és üzleti változásokra. A termékfejlesztés ésszerűsítésével a CIB Bank felgyorsította az innovációt, és csökkentette a piacra vezetési időt. A hitelezési folyamatok egyetlen platformon történő központosítása csökkentette a működési költségeket a technológiai infrastruktúra egyszerűsítésével, valamint a műveletek és a támogatás konszolidálásával.

A minőségellenőrzéssel ellátott üzemeltetési és támogatási modell bevezetése lehetővé teszi, hogy a CIB Bank szükség szerint módosítsa az alkalmazás egyes összetevőit. Az új rendszernek köszönhetően a hitelügyintézők már kevesebb időt töltenek az adatbeviteli rendellenességek javításával és a belső hibák miatt elutasított kérelmek kezelésével. Ez a munkatársak elégedettségét is növeli.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss