Okoseszközök

Quo vadis, nullás díjszabás?

nullás

A mobilszolgáltatók jövőre szabályozói döntés alapján egységesen búcsút intenek a hosszú évek óta piacon lévő tematikus korlátlan adatopcióiknak, illetve általában véve minden olyan konstrukciónak, mely bizonyos internetes tartalmakat megkülönböztet vagy kiemelten kezel másokhoz képest.

Csaknem hét évvel az egységes uniós hálózatsemlegességi szabályozás hatályba lépése után végérvényesen búcsút intenek a magyarországi mobilszolgáltatók a tematikus korlátlan adatopcióknak, melyeket a szakma csak „nullás díjszabás” ajánlatoknak hív az angol zero rate kifejezés alapján.

A jogalkotó és a tagállami szakhatóságok hosszú éveken keresztül küzdöttek a valóban semleges tartalomkezelésért, a helyzet összetettségét pedig jól jelzi, hogy a mai napig vita tárgya, hogy a zero rate opciók kinyírása valójában előnyös vagy hátrányos következményekkel jár az előfizetőkre nézve.

A nullás díjszabást tartalmazó ajánlatok lényege leegyszerűsítve, hogy a többségében még ma is korlátos mobiladat-forgalom adatforgalmi limitét bizonyos típusú forgalomra (ez lehet egy bizonyos protokoll, netán egy adott alkalmazás által generált forgalom) nem vonatkoztatja. Az ilyen és ehhez hasonló „engedmények” csaknem egy évtizede jelen vannak hazánkban is, illetve Magyarországra az opciókat kikezdő jogi eljárások kapcsán is erős reflektorfény vetült.

A magyar precedens

Az Európai Unió Bírósága elé 2017-ben került ügyben a Yettel jogelődje, a Telenor Magyarország gyakorlata kapcsán mondta ki 2020 szeptemberében az EUB, hogy a szolgáltató jogellenesen biztosított korlátlan adatkeretet a MyChat és MyMusic tarifaopcióknál. Lényeges szempont, hogy a bíróság a konkrét ügyben azt a gyakorlatot nyilvánította jogszerűtlennek, hogy ezeknél az opcióknál azután is elérhetővé váltak a partneralkalmazások, hogy a havi általános adatkeret kimerült.

A fenti ítéletet követően, illetve esetenként már azt megelőzően a szolgáltatók úgy változtatták meg a zero rate csomagokat, hogy azok az általános adatkeret kimerüléséig biztosítottak csak korlátlan forgalmat a megjelölt alkalmazások és tartalomtípusok számára. Az Európai Unió Bírósága ugyanakkor 2021-ben német bíróságok által kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárások során ezt a gyakorlatot is jogellenesnek nyilvánította, vagyis a Telenort érintő ítélethez képest is szigorúbb döntést hozott.

Ez utóbbi ítéletre válaszul újította meg iránymutatását június közepén a tagállami szakhatóságokat tömörítő BEREC, melynek egyik kulcseleme, hogy a testület a bírói gyakorlat alapján a jövőben semmilyen, egyes platformokat vagy alkalmazástípusokat megkülönböztető zero rate konstrukciót nem tekint alkalmazhatónak.

Az események innentől felgyorsultak, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) eljárást folytatott az ügyben, és az ősszel határozatban kötelezte a három érintett mobilszolgáltatót (Magyar Telekom, Yettel, Vodafone), hogy az ajánlatok értékesítését fejezzék be legkésőbb 2022. november 15-ig. Tehát ettől az időponttól már sem új előfizető nem szerződhetett, sem pedig meglévő előfizető nem módosíthatott zero rate-csomagra vagy konstrukcióra.

„Azoknál az előfizetőknél, akik már használnak valamilyen zero ratinget tartalmazó csomagot vagy opciót, a szolgáltatóknak 2023. március 31-ig kell gondoskodniuk arról, hogy a szerződéseket módosítsák vagy megszűntessék.”

-nyilatkozták lapunknak az NMHH Kommunikációs Igazgatóságán.

Tehát az előfizetők legkésőbb addig a dátumig használhatják az ilyen ajánlatokat, amíg a szolgáltatójuk nem lép. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a szerződéseket fel kellene mondani. Várhatóan a meglévő szerződések módosítása lesz a leggyakoribb megoldás, egyoldalú vagy kétoldalú módosítással – vélik a hatóságnál.

A hazai szolgáltatók kínálatában eltérő mértékben vannak, illetve voltak jelen nullás díjszabású opciók, körkérdésünk alapján ezeket a hatóság határozatának megfelelően mindegyik szolgáltató kivezeti kínálatából legkésőbb a megjelölt határidőig.

„A Yettel mindenkor a hatályos jogszabályoknak megfelelően végzi tevékenységét, így ennek a változtatásnak eleget téve alakítja át kínált szolgáltatásait. A Yettel azon ügyfeleit, akit érint a változás, a szolgáltató közvetlenül értesíti.”

-mondták el lapunknak a Yettelnél.

A Yettel számára a nullás díjszabás kötelező érvényű eltörlése talán a legkomolyabb érvágás az összes operátor közül, mivel a szolgáltató saját tévés platformja, a Yettel TV által generált forgalom a legtöbb tarifa esetében ki volt nullázva – hogy mi lesz ezt követően, az egyelőre nem teljesen világos, alighanem a cég jövőre esedékes, megújuló tévés platformjával jelentősen változni fog a szolgáltatás struktúrája és igénybe vételi feltételei is.

Szintén használt hasonló nullás opciót saját mobilos tévés platformja, a Telekom TV Go esetében a Magyar Telekom, mely évek óta az adatcsomagjaiba integrálta a zero rate opciókat. Ezek a hatóság határozata értelmében jövő márciusig éppúgy eltűnnek, mint a versenytársaknál.

„A Magyar Telekom az NMHH határozatának megfelelve 2023. márciusától kivezeti a mobil adatkeretet saját tartalmukkal nem csökkentő alkalmazásokat lehetővé tevő szolgáltatások és tematikus opciók igénybevételének lehetőségét. Előfizetőinket a kötelező értesítésen (2023. januárjában küldésre kerülő számlavégi üzenet) túl több platformunkon tervezzük elérni, illetve tájékoztatni, hogy a változás mindenkinek a lehető legzökkenőmentesebb legyen.”

-mondták el lapunknak a szolgáltatónál.

A Vodafone-nál szintén egyes díjcsomagok integrált részét képezték az ún. Pass adatopciók hosszú ideig, melyeket a szolgáltató a hatósági döntés értelmében már az ősszel kivezetett a kínálatból, illetve jövő márciusig a meglévő ügyfeleknek is búcsút kell mondaniuk ezeknek az opcióknak.

„A Vodafone Magyarország kínálatában a Vodafone Pass tematikus szolgáltatásait érinti a kivezetés, tehát a Social Pass-t, a Connect Pass-t, az EU Video Pass-t, a Navigation Pass-t és a Music Pass csomagokat, amelyek már csupán a meglévő előfizetők számára elérhetők. A kivezetéssel kapcsolatos intézkedésekről és információkról a Vodafone minden érintett ügyfelet időben tájékoztatott illetve tájékoztat.”

-hívták fel a figyelmet a szolgáltatónál.

Minden bit egyenlő

A nullás díjszabású ajánlatok kivezetése a BEREC új ajánlásának megjelenését követően élénk vitát váltott ki szakmai és előfizetői berkekben egyaránt. A semleges internet elkötelezett hívei szerint a zero rate opciókkal kapcsolatos kiskapuk bezárása végre megteremti a 2016-os EU-s jogszabály eredeti jogalkotói szándéka szerinti piaci körülményeket, vagyis amikor minden internetes forgalom egyenlő és nincs semmilyen önkényes különbségtétel egyik-másik platform által generált internetes forgalom között.

A szolgáltatók részéről korábban ugyanakkor többször hangoztatott érv, hogy a nullás díjszabás valójában egy nyílt rendszer, ahhoz – amennyiben adottak a megfelelő technikai feltételek – bármilyen platform vagy applikáció csatlakozhat, akik között nem válogat üzleti érdekek mentén az operátor.

Ez az érv azonban két komoly sebből is vérzik. Egyrészt mindez proaktív hozzáállást feltételez a platformtulajdonosok részéről, ami egy Magyarországhoz hasonló kis ország szempontjából egyáltalán nem életszerű. Azaz meglehetősen kicsi az esélye annak, hogy egy Netflixhez vagy Discordhoz netán Twitch-hez hasonló szolgáltató magától megkeresné a magyar operátorokat azért, hogy a hálózati forgalmára nullás díjszabás legyen érvényes.

Másrészt nehéz elhinni az üzleti érdekek teljes száműzését a képletből, különösen, miután a szolgáltatók egyes, integrált ajánlatainál a nullás díjszabás kiemelt megkülönböztető erővel, ezzel versenyelőnnyel bírt. Nem beszélve arról, hogy egy teljesen transzparens rendszerben a Yettel például a Telekom kérésére nullás díjszabás alá kellett volna vegye a Telekom TV Go-t, míg a Telekomnak ugyanezt kellett volna tennie a Yettel TV-vel, ami könnyen belátható, hogy teljesen képtelen helyzet egy olyan szinten versengő piacon, mint a távközlés.

És mi lesz az előfizetővel?

Végül, de nem utolsósorban vitákat generált az is, hogy a nullás díjszabás kivezetésével mekkora hátrány éri – éri-e egyáltalán – az ügyfeleket. Itt érdemes megjegyezni, hogy a zero rate opciók piaci bevezetésekor a mobilnet-ellátottság és mobilnet-használat (beleértve a gigabájtonkénti adatforgalom fajlagos árát) egészen más szinten volt, mint napjainkban.

Így míg az előző évtizedek közepét jellemző tarifaszerkezeteknél – az integrált mobilnet-keretet, mint elsődleges szempontot figyelembe véve – releváns lehetett például egy chatprogramok forgalmát kinullázó opció, addig mára ezek a csomagok szinte kivétel nélkül okafogyottá váltak, miután jelenleg nincs már a szolgáltatók kínálatában 3 GB-nál kisebb havi adatkeretet nyújtó konstrukció, a teljes korlátlanságot biztosító díjcsomagok pedig egyre több előfizető számára elérhetők.

„A nullás díjszabású ajánlatok kínálatban szerepeltetése tehát az évek során nem csak jogszabálysértőnek bizonyultak, hanem a relevanciájukat is elvesztették, illetve az operátorok és az over-the-top szolgáltatók viszonya is átalakult az elmúlt évek során, különösen a koronavírus-járvány kezdete óta.”

Így ma már végképp elképzelhetetlen, hogy egy magyar szolgáltató nullás díjszabású ajánlatba tegyen egy olyan, óriási adatforgalmat generáló platformot, mint amilyen például a Netflix – helyette a távközlési cégek azért lobbiznak, hogy ezek a cégek a fair share jegyében járuljanak hozzá a megnövekedett adatforgalom elvezetésével járó fejlesztési és karbantartási költségekhez, vagyis fizessenek, ha el akarják juttatni tartalmaikat az előfizetőknek.

Ebben az ügyben a mindent eldöntő végső állásfoglalást szintén az EU mondhatja ki, valamikor jövő tavasszal.

Forrás: HWSW


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Okoseszközök

Már több millió európai Samsung felhasználó veszi igénybe az új One UI 6.1 frissítéssel érkezett Galaxy AI funkciókat

one ui

A One UI 6.1 frissítéssel még több eszközön váltak elérhetővé a Galaxy AI funkciók, amelyekkel a Samsung elsőként a – 2024 februárjában megjelent – Galaxy S24 készülékeket látta el.

A szoftverfrissítés a Galaxy S23 FE, Z Fold5, Z Flip5 és Tab S9 szériát érintette, az AI funkciók márciustól egyre több készüléken váltak elérhetővé, amelynek köszönhetően Európa-szerte több millió felhasználó tapasztalja meg a Galaxy AI élményt.

Bevezetésük óta mintegy 8,8 millió Samsung felhasználó töltötte le és használja rendszeresen a Galaxy AI funkciókat. A mesterséges intelligenciát igénybe vevő felhasználók száma folyamatosan növekszik, a vállalat kitűzött célja, hogy 2024 végéig több mint 100 millió felhasználó alkalmazza ezeket a szolgáltatásokat.

Most, hogy egyre több felhasználó tapasztalhatja meg a kommunikációt támogató Galaxy AI funkciók előnyeit, és választhatja ki az új szolgáltatások közül az igényüknek leginkább megfelelőt, máris kirajzolódnak a leginkább népszerű lehetőségek. A bevezetés óta leggyakrabban használt Galaxy AI szolgáltatások, többek között az Élő fordítás, az Átírósegéd, a Chatsegéd vagy a Bekarikázással keresés a Google-lel.

A Galaxy Z Fold5 felhasználók közel 75 százaléka, az S23 Ultra felhasználók mintegy 80 százaléka, valamint a Tab S9 felhasználók csaknem 65 százaléka töltötte le Európában a One UI 6.1-es frissítést, így ez a Samsung egyik legnépszerűbb szoftverfrissítése.

A One UI 6.1 szoftverfrissítések első szakasza után, a Samsung bejelenti a szoftverfrissítés kiterjesztésének második körét. Májustól még több Galaxy okostelefonon és tableten válhatnak elérhetővé a Galaxy AI funkciók, így a Galaxy S22 szérián, a Galaxy Z Fold4 és Galaxy Z Flip4 hajlítható okostelefonokon, valamint a Galaxy Tab S8 tableteken is.

További információ érhető el a Samsung weboldalán.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Okoseszközök

55 felett is van szexting a közösségi médiában

Több időt töltenek már facebookozással, mint tévénézéssel – szeniorok online szokásait vizsgálta egy friss felmérés

Többet nyomkodják a Facebookot, mint amennyi időt tévénézéssel vagy családi programokkal töltenek, szeretik a podcasteket, kezdenek rászokni a TikTokra, sőt közel egyharmaduk volt már címzettje szexuális tartalmú üzenetnek a közösségi médiában – derül ki az 55 év feletti korosztályról a “Szeniorok a neten” elnevezésű online felmérésből, amelyet idén márciusban készített a BeSocial közösségi média fókuszú digitális ügynökség.

A tinik netezési szokásairól már három alkalommal is készített felmérést a Be Social – legutóbb tavaly -, most az 55 felettiek online jelenlétét vizsgálták.

“A ‘Szeniorok a neten’ felmérésből most kiderül, hogy bár a klasszikus média még sokkal jobban jelen van a mindennapjaikban, mint a fiatalabb generációknak, de már helyet kér magának a közösségi média, a chat és a streaming is – sőt, van olyan online csatorna, amivel már több időt töltenek, mint amennyit a hagyományos médiára szánnak. A válaszadók több mint egyharmada napi 3-4 órát tölt online, minden hatodik pedig 4 óránál is többet. A napi tevékenységeiknél a Facebook szerepel az első helyen, csak ezután jön a tévénézés és a különböző családi programok, amiket a portálok olvasása (5.), a YouTube videók nézegetése (6.), chatelés (7.), és podcast hallgatása / nézése (10.) követ”

– foglalja össze Forgács Mariann közösségimédia-szakértő, a BeSocial ügyvezetője.

A Facebook a kedvenc, jön fel az Instagram és a TikTok

Ha csak egyetlen platformot használhatnának, akkor a válaszadók közül a legtöbben (59,7%) a Facebook mellett tennék le voksukat, egynegyedük (24,37%) pedig a Messengert választaná, míg minden tizedik 55 év feletti válaszoló (10,4%) a YouTube-ot priorizálná. Viszont ennek a korosztálynak az online nyitottságát jól jelzi az is, hogy megkérdezettek 30%-a már használja a TikTokot, minden tizedik szenior naponta felkeresi ezt a platformot. Lelkes látogatói az Instagramnak is: a válaszadók 47%-a van itt jelen több-kevesebb rendszerességgel. Aktivitásuk viszont elég ingadozó. A megkérdezettek egynegyede naponta posztol a Facebookra. A hozzászólásokat leginkább zárt csoportokban (67,98%) vagy ismerősök posztjainál (67,9%) írják, de csaknem egynegyedük (23,7%) a hírportálok posztjai alatt is szívesen osztja meg másokkal a véleményét. A válaszadók 9%-a viszont soha, semmit nem rak ki a Facebookra.

Inkább podcastek, mint influenszerek

Bár még több tévét néznek, mint más korosztályok, a szeniorok 60,03 %-a egyre nagyobb lelkesedéssel figyelemmel kíséri a magyar nyelvű podcast adásokat is. A YouTube-on elérhető tartalmak is népszerűek körükben: a felmérésben a szenioroknak meg kellett jelölniük, hogy 10 felsorolt, különböző műfajban tevékenykedő, különböző generációhoz tartozó tartalomgyártó produktumai közül kitől láttak már legalább öt videót.  Ez alapján a lista élén végzett Friderikusz Sándor (54,5%), mögötte Bödőcs Tibor (44,67%), Pottyondi Edina (44,52%), a Partizán (42,6%) és a Tvrtko a Föld körül csatorna (31,13%). A YouTube első közismert magyar tartalomgyártói közé tartozó Dancsó Péter viszont nem a kedvencük. Őt csak a válaszadók elenyésző hányada (2%) jelölte meg a bekövetett tartalomgyártók sorában. Hasonlóképp jártak az influenszerek is. A szeniorok többsége (41,63%) 10-nél kevesebb influenszert követ, ugyanakkor minden tizedik válaszoló azt mondta, hogy  vásárolt már valamit egy influenszer / tartalomgyártó ajánlására próbáltak ki.

A szeniorok felismerik a csalókat a neten és egy jó részüknek a szexting sem marad ki az online életükből

Az 55 év feletti válaszadók töredéke (5,6%) ismerte be, hogy csalók áldozatául esett az online térben. A megkérdezettek több mint fele (52,68%) ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy legalább egyszer már találkozott átverési kísérlettel, de azt gyanúsnak találta és nem dőlt be neki. A szeniorok leginkább attól érzik magukat biztonságban a neten, ha nem vesznek tudomást az ismeretlenektől érkező bejelölésekről, üzenetektől (59,06%), de viszonylag sokan (37,99%) a kétlépcsős azonosítást is alkalmazzák. Jobb félni, mint megijedni alapon 43,17% soha nem adja meg online a bankkártyája adatait, 9,35% pedig soha sehova sem posztol, vagy kommentel. Az erotikus tartalmak sem kerülik el ezt a korosztálytHa a tinik esetében ijesztőnek hatott, hogy 60%-uk kapott már interneten erotikus fotót, a szenioroknál inkább csak érdekesen hangzik, hogy közel egyharmaduk (31,9%) volt már címzettje szexuális tartalmú üzenetnek.

55 felett is kijönnek a nemek közti különbségek

A férfiak magabiztosabban elboldogulnak a neten. Legalábbis maguknak és másoknak sem szívesen ismerik be, ha elakadtak. A felmérés szerint a szenior korosztályba tartozó férfiaknak csak 37,73%-a kér segítséget családtagjától, ha valamit nem talál, vagy nem tud megoldani online, míg az 55 év feletti nőknek több mint a fele (53,1%). A férfiak ugyanakkor nagyobb arányban használják naponta a TikTokot (12,2 % vs. 8,39%) és a YouTube-ot (42,97% vs. 35,1%), mint a nők, akik a kommentelésben is lemaradást mutatnak. Meglepő módon a korosztályt képviselő férfiak a lelkesebb véleménynyilvánítók a közösségi médiában. 31,27%-uk napi rendszereséggel osztja meg a véleményét a Facebookon a nők 22,83%-ával szemben. Sőt, a kérdőívet kitöltő férfiak 30,67%-a a különböző portálok hírei alatt is ír hozzászólásokat, míg a nőknél ez az arány csak 19,6%. A férfiak javára írandó, hogy ők tűnnek tudatosabb netezőnek. A szenior férfi válaszadók harmada használ mindenütt különböző jelszót, míg csak minden 5. megkérdezett nő teszi ugyanezt. Emellett a férfiak a kétlépcsős azonosítást is jóval nagyobb arányban állították be, mint a nők (47,6 % vs. 32,67%).


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Okoseszközök

Már hazánkban is előrendelhető a számítógép nélkül is használható LG 4K okosmonitor

okosmonitor

Hamarosan Magyarországon is kereskedelmi forgalomba kerül az LG MyView okosmonitora, a 32SR85U, ami tulajdonképpen egy okostelevízió és egy professzionális munkamonitor funkcióit ötvözi.

A 31,5 hüvelykes, 16:9 képarányú, 4K UHD felbontású IPS monitorhoz távirányító és beépített webkamera is jár. A kijelző különlegessége, hogy külön számítógép csatlakoztatása nélkül használható rajta például a Netflix, a Google Calendar és a Twitch. Az LG webáruházában már most előrendelhető az eszköz – méghozzá 20% kedvezménnyel.

Okostévé és monitor egyben

A 32SR85U modellnévre keresztelt okosmonitor beépítve kínálja az LG okostévékből ismert webOS platformot, azaz közvetlenül a kijelzőről érhetjük el az olyan streaming-szolgáltatásokat, mint a Netflix, a Disney+, a Prime Video, az Apple TV, a YouTube vagy a Spotify. A monitoron tehát dolgozhatunk, nézhetjük a kedvenc filmjeinket, sorozatainkat vagy sportműsorainkat, de zenét is hallgathatunk anélkül, hogy csatlakoztatnunk kéne hozzá egy számítógépet. A kezdőlapról ugyanígy bármikor konzol nélkül léphetünk be felhőalapú játékokba vagy nézhetjük a Twitch streamjeit. Mindezt egy 4K UHD (3840 x 2160) IPS képernyőn tehetjük meg úgy, hogy az akár 95%-os lefedettségű DCI-P3 színskála mindig tiszta képet és pontos színeket nyújt széles látószögben.

Elegáns kialakítás

Az elegáns, fehér színű MyView monitor vékony, három oldalon gyakorlatilag kávamentes kialakítása miatt kevesebb helyet foglal az asztalon. A 32SR85U megjelenése kompakt és elegáns az állítható, lekerekített szegélyekkel ellátott állvánnyal és lapos talppal. Mindezek miatt nem véletlen, hogy számos formatervezési elismerést, köztük a Red Dot és az iF dizájndíjait is kiérdemelte.

Home office funkciók

A monitor kifejezetten ideális a munkavégzésre, hiszen közvetlenül elérhetőek róla az olyan produktivitást elősegítő munkaprogramok, mint a Microsoft 365 vagy a Google Calendar. Az okostelefonunk vagy tabletünk képernyőjét is gyorsan tükrözhetjük az AirPlay 2 és Miracast funkciókkal. A beépített wifi és Bluetooth révén pedig minden kiegészítő eszköz – például billentyűzet, egér – gyorsan, kábelek nélkül csatlakoztatható, így a munkaállomás kevésbé lesz zsúfolt. A laptop párosításához elegendő egy USB Type-C™ kábel, ami egyszerre biztosítja a gyors adatátvitelt és a laptop töltését. Az okosmonitoron összesen három USB Type-C™ port és két HDMI-port kapott helyet.

A 32SR85U okosmonitorhoz egy mágnesesen rögzíthető, levehető Full HD webkamera is jár, amely hasznos kiegészítő lehet a videokonferenciák lebonyolításához. A kamerában egy kettős mikrofonrendszer és egy manuálisan használható lencsefedő is helyet kapott – utóbbival egyetlen mozdulattal eltakarhatjuk a kamerát, amikor azt éppen nem használjuk.

Monitor távirányítóval

A monitorhoz – akárcsak egy tévéhez – távirányító is jár, amivel távolról is kényelmesen vezérelhető a kijelző, a külön kapható ún. Magic Remote távirányítóval kiegészítve az eszközt pedig akár hangparancsokkal is irányíthatjuk a készüléket. De a kijelzőt az okostelefonunkkal is vezérelhetjük – a ThinQ alkalmazást letöltve a telefonunk távirányítóként funkcionálhat, így arról állíthatjuk a hangerőt vagy válthatunk csatornát. Így nem kell az asztalhoz ülnünk, ha például valamire rá akarunk keresni a beépített böngészőn.

Az LG 32SR85U okosmonitor április 30-ig 20% kedvezménnyel előrendelhető az LG webáruházában.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss