A 14 MiR robotból álló befektetés gyártási stabilitást és megbízhatóságot hozott a Tier 1 autóipari beszállító csehországi üzeme számára, és kevesebb, mint két év alatt behozta az árát.
A FORVIA, az autóipar egyik globális vezető beszállítója MiR robotflotta segítségével növelte logisztikai produktivitását, erősítette gyártási folyamatainak stabilitását, és csökkentette a biztonsági kockázatokat. A Faurecia Clean Mobility csehországi, píseki üzemében telepített 14 robotot érintő befektetés kevesebb, mint két év alatt meg is térült.
Jelenleg a píseki telephelyen 14 MiR robotot működtetnek. Ezekből hét nagy teherbírású, főként MiR600 MiR-robot a késztermékek területén dolgozik, ahol üres raklapokat szállítanak a szerelősorokhoz, a teli raklapokat pedig a logisztikai területre mozgatják. A másik terület, ahol pedig MiR250 robotokat alkalmaznak, alkatrészek raktárból a gyártósorra történő szállítására. A robotok napi 24 órát dolgoznak az üzemben, a hét minden napján, mindhárom műszakban.
A projekt indulása előtt a gyári logisztika többnyire manuális folyamatokra, targoncákra és emelőkre támaszkodott, bármiféle automatizálás nélkül. Ami azt illeti, a munkahelyi balesetek vagy foglalkozási megbetegedések kockázata meglehetősen magas volt, így a vállalat a legnehezebb és legveszélyesebb folyamatok automatizálása mellett döntött. Az elsőszámú cél az volt, hogy egy olyan technológiát telepítsenek, amely növeli a biztonság és a termelékenység szintjét egyaránt.
„A projekt egyik fő kihívása az volt, hogy olyan rugalmas logisztikai környezetet teremtsünk meg, amely képes lekövetni a gyártási terület folyamatosan változó követelményeit”
– mondta Martin Horáček, a Faurecia Clean Mobility Europe ellátási láncainak műveleti igazgatója.
„A gyártóterületi környezet rendkívül mozgalmas és intenzív, különféle logisztikai berendezések, raklapozók, kocsik, villástargoncák, stb. találkoznak a gyártósorokat kiszolgáló alkalmazottakkal. A Mobile Industrial Robots (MiR) autonóm mobil robotjai bizonyultak a legjobb megoldásnak ebben az üzemben.”
A MiR Fleet szoftver küldetések szervezésére szolgál, és a belső szkript segítségével optimalizálható a sorokra érkező, illetve a sorok közti logisztikai áramlás. Az ajtókkal, kapukkal, pántológépekkel stb. történő mindennemű kommunikáció teljesen automatikusan megy végbe, az üzemeltető kolléga közbeavatkozása nélkül. A cél a következő évre vonatkozóan az, hogy a MiR Fleet integrálása kerüljön a vállalat ERP-rendszerével.
A MiR mobil robotok teljes autonómiát biztosítanak az ügyfélnek, lehetővé téve az új útvonalak könnyedén történő beállítását további mágnesszalagok vagy egyéb külső irányítóinfrastruktúra nélkül, amelyek más intralogisztikai technológiák használatához szükségesek. A MiR robotok és az alkalmazottak jól tudnak együtt dolgozni, mivel a robotok okosak, felismerik az embereket a gyártótérben, és megállnak vagy megkerülik a közelben tartózkodó kollégákat anélkül, hogy ezzel csökkenne a hatékonyságuk, mivel a robotok elkerülik a torlódásokat.
A MiR mobil robotok telepítésének általános előnyei három fő területre terjednek ki. Az első a megnövekedett biztonság azáltal, hogy kiiktatják a targoncákat a gyár területén. A második a termelékenység növelése a műveletek minden területén. És végül, de nem utolsósorban, a MiR robotok megtérülése: a Faurecia písek-i üzemében a befektetés kevesebb, mint két év alatt behozta az árát.
„A mobil robotok segítenek abban, hogy nagyobb fegyelmet létesítsünk a gyárterületen, és stabilabbá és megbízhatóbbá tegyük gyártási folyamatainkat. Különösen fontos a mindhárom műszak műveleteit érintő következetesség. Amit leginkább értékelünk a robotokban, az az önállóságuk, vagyis, hogy szabadon mozognak a műhelyben, bármiféle speciális felszerelés nélkül”
A félvezető technológiát felvonultató eszköz strapabíróbb és ezerszer gyorsabb a hagyományos társainál.
Az olyan iparágakban, mint az élelmiszer- és italgyártás, az intralogisztika vagy a gépipar nagy teljesítményű motorokat használnak például szállítószalagok meghajtására, berendezések elindítására. Ezek meghibásodása esetén komoly károk keletkezhetnek, így a számukra energiát közvetítő motorindítók fontos szerepet töltenek be az üzemekben: ezeknek kell védelmet nyújtani a túlterhelés és a zárlatok ellen is. Az élelmiszeriparban pedig, ahol a szigorú higiénia miatt gyakran kell a szállítószalag-rendszereket magasnyomású mosással tisztítani, a víz könnyen tud zárlatot okozni, ami költséges leállásokhoz vezet.
Ezek megelőzésére kínál megoldást a Siemens új, a zárlati áramot a korábbiaknál akár ezerszer gyorsabban érzékelő SIMATIC 200SP e-Starter motorindítója, ami hiba esetén 4 µs (mikroszekundum) alatt lekapcsolja a berendezéseket. Ezt az ultragyors és a megszakítókhoz vagy biztosítékokhoz képest gyakorlatilag kopásmentes kapcsolást az teszi lehetővé, hogy az új indító félvezető technológiát alkalmaz, szilícium-karbid fémoxid félvezető (SiC MOSFET) tranzisztorokkal.
Így, miután a zárlat okát megszüntették, az eszköz azonnal újraindítható, és korlátlan zárlati lekapcsolást kínál. Azaz a korábbi gyakorlattal ellentétben nincs szükség az eszköz cseréjére vagy tartalékalkatrész beszerzésére, és növelhető az üzem rendelkezésre állása.
A diagnosztikai funkciókkal ellátott, minimális helyigényű és egyszerűen telepíthető eszköz integrált a Siemens fejlesztői környezetével (Totally Integrated Automation – TIA), illetve EcoTech minősítéssel rendelkezik. Ez utóbbi, a legzöldebb megoldásoknak járó, céges fenntarthatósági minősítést a motorindító az anyagfelhasználás minimalizálása, illetve az eszköz energiahatékonysága és a tartóssága miatt kapta meg.
Az új motorindító a hazai piacon is elérhető.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Új fejlesztés: az energiahatékonyságot és a munkabiztonságot is szolgálja az intelligens, elektromos rásegítő hajtású komissiózó kocsi
Intelligens, elektromos rásegítő hajtású komissiózó kocsi fejlesztése történt meg abban a projektben, amelyet a KLS-2000 Ipari és Kereskedelmi Kft. valósított meg a Széchenyi Terv Plusz program, ezen belül a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretében.
A cég erre 199,76 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el. A támogatás mértéke a projekt elszámolható összköltségének 62.94%-a. Alvállalkozóként az Universitas-Győr Nonprofit Kft. a Széchenyi István Egyetem kutatóinak bevonásával részt vett a villamos hajtás- és irányítórendszer fejlesztésében. A két és fél éve kezdődött projekt 2024. november 15-én zárul.
A GINOP_PLUSZ-2.1.1-21-2022-00213 azonosítószámú projekt során fejlesztett elektromos, ember-gép együttműködést megvalósító, rásegítő hajtás révén a gyártórendszerekben használatos nagy tömegű komissiózó kocsikkal energiahatékony, ergonomikus és biztonságos anyagmozgatás valósítható meg.
Az európai autógyárakban telephelyenként több száz, de gyármérettől függően akár több ezer olyan terület van, ahol nagy tömegű komissiózó kocsikkal történik az áruk begyűjtése és leadása a gyártórendszer megfelelő pontjain. Ezeket a járműveket a komissiózó zóna és a gyártósorok között általában elektromos vagy más módon hajtott targoncákkal vontatják, igény szerint egyszerre többet is összekapcsolva. A komissiózó kocsik össztömege a termékek tömegétől, darabszámától és a kocsi alapszerkezetétől függően nehezebb áruk/termékek esetén a másfél tonnát is eléri. Ezeket a depózás után közvetlenül a gyártósorokhoz, sokszor 100-150 méter távolságba kell egyenként, kézi erővel mozgatni, ami gyakran több munkás segítségével történik.
Erre a problémára egy új, innovatív módon vezérelhető differenciál-hajtáslánc fejlesztése valósult meg Vecsésen, amely kiküszöböli a piacon elérhető szervohajtások erős kompromisszumait, hátrányait. A fejlesztett rendszer nyomatékérzékeny karok segítségével képes 5 kilométer/óra sebességig rásegíteni az emberi erő által kifejtett mozgatóerőre, emellett vontatható és a komissiózóállomásokon töltőkön dokkolható is. A rendszer több olyan új megoldást tartalmaz, amely az energiahatékonyságot és a munkabiztonságot is jelentős mértékben javítja, illetve olyan új funkcióknak enged teret, amelyek illeszkednek az ipar 4.0 (és a majdani ipar 5.0) gyártástechnológiai trendekhez.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
A Samsung a Carbon Trusttal és egyéb nagy technológiai vállalatokkal együttműködve új módszertant vezetett be a csatlakoztatott eszközök, például a laptopok és a hangszórók használata során keletkező káros anyag kibocsátás és kibocsátás-csökkentések mérésére.
A módszertan bevezetése hozzátartozik a Samsung részvételéhez a Decarbonizing the Use-Phase of Connected Devices (DUCD) (A csatlakoztatott eszközök használati fázisának karbonsemlegesítése) kezdeményezésben. A vállalat a Carbon Trusttal, az Amazonnal, a Microsofttal és a Sky-jal közösen fogott össze azért, hogy csökkentse az internethez csatlakoztatott elektromos és elektronikai eszközök használat közbeni energiafogyasztásából eredő üvegházhatású gázkibocsátást.
Ezek a szervezetek különösen a használati fázisra összpontosítanak, mivel egy termék – a teljes életciklusát tekintve – jellemzően ebben a szakaszban termeli a legtöbb szén-dioxidot. A csatlakoztatott eszközök világszerte jelenleg körülbelül 500 terrawattóra (TWh) energiát igényelnek évente, amely megközelíti Franciaország teljes energiafelhasználását. A technológiai iparnak ezért kiemelten fontos, hogy felmérhesse és elszámolhasson a termékek szén-dioxid-kibocsátásával, valamint megoldásokat találjon az eszközök használata általi kibocsátás csökkentésére.
Az új módszertan iránymutatást adhat a vállalatoknak, hogyan értékeljék a felhasználók eszközeiből származó adatok alapján a kibocsátás mértékét, ezáltal növelve a jelentések pontosságát, amelyek eddig a jelenlegi kibocsátási elszámolásokban használt üzemidő-előrejelzéseken alapultak. A technológiai cégek a módszertan alkalmazása során elért káros anyag kibocsátáscsökkentését is elszámolhatják majd.
A felhasználás során keletkező kibocsátások éves jelentése és a kibocsátáscsökkentésről szóló kimutatás átláthatóbbá teszi a kommunikációt a felhasználókkal, és arra ösztönözheti a vállalatokat, hogy akár a felhasználási időszakban is csökkentsék a kibocsátást. Az adatok szabványosítása és pontossága arra motiválhatja őket, hogy újszerű megoldásokkal csökkenthessék eszközeik széndioxid-kibocsátását.
A Samsung közreműködik az új DUCD-módszertan bevezetésében, amely az új energiatakarékos módszerek megtalálása iránti elkötelezettségének része. Ezen újítások közé tartozik a SmartThings Energy funkció, amellyel a felhasználók nyomon követhetik energiafelhasználásukat és jobb energiahatékonysági döntéseket hozhatnak. Csakúgy mint az AI energia mód, amely a felhasználási szokások és az energiaköltség figyelembevételével segíthet az energiafelhasználás előnyösebb kezelésében.
„Eszközeink életciklusuk során a használati fázisban bocsátják ki a legtöbb széndioxidot, a méréssel pedig jelentősen tehetünk a kibocsátás kezeléséért és csökkentéséért – mondta Inhee Chung, a Samsung vállalati fenntarthatósági központjának alelnöke. – A Samsung klímastratégiájának kulcsfontosságú része, hogy a felhasználókat bevonja az energiatakarékos megoldásokba, és alig várjuk, hogy a DUCD módszertanán keresztül bemutathassuk, hogy a SmartThings felülettel és annak AI energia módjával hogyan követhetik nyomon és csökkenthetik csatlakoztatott eszközeik energiafelhasználását.”
„Az összekapcsolt eszközök egyre fontosabbak mindennapi életünkben, ezért fontos, hogy a technológiai ipar kulcsszereplőivel közösen kezdhessük meg a felhasználás során keletkező kibocsátás kezelését. Ez az együttműködés egy olyan lényegesen hatékonyabb megközelítést tett lehetővé, amellyel kiszámíthatjuk és rögzíthetjük az összekapcsolt eszközökből származó széndioxid-kibocsátást és az elért csökkentéseket, valamint a kibocsátások kezelésére irányuló erőfeszítéseink alapjául szolgálhat ezen a kihívásokkal teli területen”
– mondta Felix Prettejohn, a Carbon Trust vezető tanácsadója.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!