Ipar

A láthatatlan hibákat is megtalálja az áramhálózaton az E.ON innovációja

Az áramhálózat terhelésnövekedése, a megújulók hálózatra kapcsolása jelentette kihívásokra a hálózatfejlesztések mellett újszerű eszközöket felvonultató, komplex innovációs programmal válaszol az E.ON Hungária Csoport.

60 darab új, kísérleti smart mérőszenzort szerelt fel kisfeszültségű hálózatára az E.ON Hungária Csoport
A közép- és nagyfeszültségű hálózat állapotáról évtizedek óta automatikus jelzésekkel rendelkezik a vállalat, az otthonokba érkező kisfeszültségű rendszer kapcsán azonban eddig helyszíni vizsgálatokból és az ügyfelek bejelentéseiből nyertek információt
Az új mérőszenzorok azonnali jelzést küldenek az eddig „láthatatlan” kisfeszültségű hálózatról, így gyors beavatkozásra adnak lehetőséget
Az új technológia révén megbízhatóbb és fenntarthatóbb lesz az energiaszolgáltatás, a jövőbeli energiaszükségletek pedig előre jelezhetővé és hatékonyabban kezelhetővé válnak
Az E.ON célja, hogy a következő néhány éven belül a teljes kisfeszültségű hálózata legalább felének teljes láthatóságát biztosítsa

Az energiacég Flex.ON nevű kutatás-fejlesztési programja a hagyományos hálózatépítésnél gyorsabb, költséghatékonyabb megoldásokat fejleszt, hogy egy adott helyszín igényeire szabottan kezelje a hálózati feszültségkülönbségeket. A Flex.ON legutóbbi projektje, a feszültségingadozások kiegyenlítésére szolgáló IVR (vonali feszültségszabályozók) után újabb okoseszköz került nagy számban a villamos hálózatra. Az új smart mérőszenzorok forradalmasítják a hálózatmérési technológiát, mert folyamatosan képesek mérési adatokat és azonnali hibajelzéseket továbbítani, lehetővé téve a szakemberek számára a gyors reagálást és hibaelhárítást. Alkalmazásuk célja, hogy az eddig sok esetben láthatatlan kisfeszültségű hálózati működést és hibákat láthatóvá tegyék. Míg a nagy- és középfeszültségű hálózatokról folyamatosan azonnali mérési adatok állnak rendelkezésre és hiba esetén biztosított a távoli beavatkozás lehetősége is, addig a kisfeszültségű hálózatok működéséről és hibáiról az energiaszolgáltatók legtöbbször csak az egyedi fogyasztói bejelentések alapján szereznek tudomást.

Az E.ON új smart mérőszenzorai olyan hasznos adatokat gyűjtenek a közép- és kisfeszültségű transzformátorállomásokról és az általuk ellátott hálózatról, mint az áramadatok, feszültségadatok, teljesítményadatok és a feszültségminőség-jellemzők (például: hálózati aszimmetriák, feszültségletörések és feszültségemelkedések). A felhőbe küldött online adatok elemzésével a szakemberek képesek a túlterhelésekre még a kiesés előtt felhívni a figyelmet, azaz az esetek egy jó részében előre jelezni például egy biztosítóolvadás vagy egy feszültségkimaradás bekövetkeztét. Így a kisfeszültségű hibaelhárítás elindítása még a fogyasztói bejelentések megérkezése előtt megkezdődhet. Az eszközt ráadásul úgy tervezték, hogy még áramszünet esetén is képes további 5 másodpercig működőképes maradni, így el tudja küldeni a kiesés hibaüzenetét.

Az E.ON célja, hogy a mérőszenzorok és más okos eszközök segítségével a következő néhány éven belül a kisfeszültségű hálózata legalább 50 százalékát láthatóvá tegye, azaz a transzformátorkörzetek felében valós idejű információval rendelkezzen.

Mit jelent ez a láthatóság a jövőre nézve? Túl azon, hogy a mérőszenzorok révén számos kezdődő meghibásodásról és szakaszhibáról már a kiesés előtt értesülnek az E.ON szakemberei, az adatokból képesek előre jelezni a villamoshálózat sérülékeny pontjait. Előre meghatározhatják egy terület terhelését, és lehetőség nyílik a hálózatot még a megrendelői igények megjelenése előtt fejleszteni, mivel előre tudják majd jelezni a kisfeszültségű hálózat jövőbeli leterheltségét.

Az E.ON 60 darab kísérleti smart mérőszenzora – a transzformátorállomások elosztószekrényébe telepítve, vagy a kisfeszültségű áramkör egy oszlopának tetejére rögzítve – jelenleg négy településen, Győrben, Baracson, és a Balaton északi partján, Balatonakalin és Balatonszepezden működik és küld folyamatosan adatokat a helyi kisfeszültségű áramhálózatról. A Flex.ON program keretében kísérleti jelleggel felszerelt mérőszenzorokkal hosszú távon tervez az E.ON Hungária Csoport, elképzelésük szerint a most felszerelt eszközpark 2024-ben további mérőszenzorokkal bővül majd.

Az energiapiaci kihívásokra okos eszközök fejlesztésével és hálózatra kapcsolásával válaszoló Flex.ON programot az Energiaügyi Minisztérium által meghirdetett „A villamos energia hálózat stabilitását és rugalmasságát innovatív eszközökkel biztosító fejlesztések megvalósítása” pályázat keretében valósítja meg az E.ON Hungária Csoport.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

DfAM Fusionben: topológia optimalizálás additív gyártáshoz – ADMASYS HU webinár

Az additív gyártás összes előnye csak additív szemléletű tervezéssel használható ki. Az ADMASYS HU online webinárja bemutatja, hogyan alkalmazható a topológia optimalizálás az Autodesk Fusion környezetben és miért ideális páros ehhez az SLS technológia a Formlabs Fuse 1+ 30W rendszerrel – valós mérnöki példán keresztül.

A topológia optimalizálás gyakorlati választ ad egy klasszikus mérnöki dilemmára: hogyan csökkenthető az anyagfelhasználás és a tömeg úgy, hogy az alkatrész teherbírása üzembiztos maradjon. Ez a megközelítés különösen jól érvényesül SLS technológiával, ahol a lecsupaszított, bonyolult geometria nem többletköltséget, hanem tényleges költségcsökkenést eredményez.

👉 Regisztráció ezen a linken >>

Az ADMASYS HU február 26-án gyakorlatias online webinárt szervez, amely kifejezetten azoknak a mérnököknek szól, akik Fusiont használnak, és szeretnének szintet lépni az additív gyártásra tervezés (DfAM) területén. A résztvevők egy valós alkatrészen keresztül követhetik végig a teljes munkafolyamatot: a végeselemes szimulációtól és optimalizálástól egészen a gyártás-előkészítésig.

A webinár főbb témái:

Additív gyártásra tervezés (DfAM) és topológia optimalizálás mérnöki alapjai
Végeselemes szimulációk értelmezése: terhelések, peremfeltételek, anyagmodellek
Topológia optimalizálás lépésről lépésre Fusionben egy valós alkatrészen
Gyártástechnológiai megkötések és optimalizálási célok helyes beállítása
Gyártás-előkészítés SLS nyomtatáshoz a Formlabs PreForm szoftverben

Időpont: 2026. február 26. (csütörtök)

Időtartam: 15:00–16:00 (CET)

Előadó: Kőcs Péter – full-stack engineer (Shapr3D, Ideaform), az ADMASYS HU 3D Akadémia oktatója

👉 Regisztráljon ezen a linken >>

A webinár ajánlott minden olyan tervezőnek és mérnöknek, aki Fusionben dolgozik, és szeretné már a tervezési fázisban kihasználni az additív gyártás műszaki és gazdasági előnyeit.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Újfajta védelmi megoldás az áramhálózatok számára

Akár 60 hardveralapú védelmi készülék kiváltható virtualizációval.

Az informatikában már bizonyított virtualizáció a villamosenergia-hálózatokban is növekvő szerepet kap. Egy most bemutatott új megoldással felgyorsítható az áramhálózatok bővítése, és csökkenthető az alállomások épületeinek helyigénye.

Az új Siprotec V egyetlen, szerveralapú megoldásban egyesíti akár 60 darab, hardveralapú Siemens Siprotec 5 készülék funkcionalitását. Ezek a széleskörűen használt intelligens védelmi- és mezőirányítókészülékek folyamatosan monitorozzák az elektromos hálózatot, hiba (például rövidzárlat) esetén pedig lekapcsolják az érintett szakaszt, biztosítva ezzel a hálózat további megbízható működését.

A virtualizációnak köszönhetően a Siprotec V lehetővé teszi alállomási védelem- és irányítástechnikai, valamint kommunikációs konfigurációk teljes körű digitális tesztelését, még az üzembe helyezés előtt. Ez nem csupán leegyszerűsíti a telepítést, felgyorsítja a tesztelést és minimalizálja a hibák számát, de gyors alkalmazkodást tesz lehetővé a változó rendszerkövetelményekhez, a hardver korlátaitól függetlenül. Ezáltal megkönnyíti a szoftverfrissítések, javítások és funkcionális bővítések zökkenőmentes bevezetését, valamint a jelenlegi és jövőbeni kiberbiztonsági szabványoknak való megfelelést.

A hardvereszközök kiváltásával ráadásul kevesebb kapcsolószekrényre, rézkábelre, illetve egyéb fizikai eszközre van szükség. Így alállomásonként a beruházási (CAPEX) költségek 25 százaléka, valamint a telepítéssel és anyaghasználattal járó szén-dioxid-kibocsátás fele megspórolható, miközben az energiaszolgáltatók a teljes életciklusra vetített költségek akár 20 százalékát meg tudják takarítani.

A Siprotec V továbbá lehetővé teszi fejlett mesterségesintelligencia-alkalmazások futtatását, közvetlenül az alállomási környezetben, így az áramszolgáltatók valós idejű betekintést, prediktív elemzéseket és jobb döntéstámogatást kaphatnak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

AI vezérli a horvát Telekom adatközpontjának hűtését

Hatszámjegyű megtakarítást jelent az optimalizáció.

A világ teljes villamosenergia-használatának több mint 3 százalékát adatközpontok adják, és ez a szám 2030-ra várhatóan 13 százalékra fog nőni. Ennek az energiának jelentős részét hűtésre használják, így ennek optimalizálásával számottevő energiamegtakarítás érhető el.

Hatékonyabb működés, kevesebb karbantartás

Ezt az utat választotta a vezető horvát távközlési vállalat, a Hrvatski Telekom (HT) is, mely a Siemens-technológiáját vezette be adatközpontja hűtésére. Az intelligens szenzorrendszernek és a mesterséges intelligenciával támogatott hűtésmenedzsmentnek köszönhetően a telekom szolgáltató legnagyobb, zágrábi adatközpontja immár klímabarátabb módon működik, ami hat számjegyű euróösszegű megtakarítást eredményezett a vállalatnak.

Az új rendszer számos eszköz, köztük vezeték nélküli szenzor- és vezérlőmodulok segítségével folyamatosan figyeli a szerverszekrények hőmérsékletét, illetve azok változásait. Ezeket a valós idejű adatokat mesterséges intelligenciát használva elemzi, és a mindenkori igényekhez dinamikusan igazodva, automatikusan szabályozza a hűtésért felelős ventilátorokat.

A folyamatos optimalizálás és a gépi tanulás révén az adatközpontokban előforduló hotspotok akár 99 százaléka véglegesen megszüntethető lett. A megoldás így nem csupán csökkentette a hűtőberendezések üzemidejét, hanem a karbantartási költségeket is mérsékelte: a korábban hő okozta meghibásodások és a nem-tervezett leállások jelentős része elkerülhető lett, azonosítva a hibásan működő komponenseket, és támogatva a prediktív karbantartást.

Jöhetnek a „gyárilag” intelligens adatközpontok

Ugyanezt a White Space Cooling Optimization technológiát alkalmazza a néhány éve átadott, 14,5 ezer négyzetméteres, Tallinn melletti Greenergy Data Centers adatközpont is, ami a Baltikum legnagyobb és leginkább energiahatékony ilyen létesítményének számít.

Szintén ezt az adat- és AI-vezérelt működést veszi alapul az a moduláris, „plug-and-play” alapú adatközpont, ami egy teljesen előre gyártott, konfigurálható rendszer. Ez már eleve integrált, intelligens és környezetbarát energiagazdálkodással érkezik, a Siemens, valamint a német Cadolto Datacenter GmbH és a Legrand Data Center Solutions vállalatok által jelezve.

A Siemens ezek mellett számos adatközponti megoldást kínál.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!