Ipar
Jövő a gyógyszergyártásban
Adatalapú döntések – Az EUROAPI Hungary Kft. éves szinten több mint 50 féle, közel 4.300 tonna gyógyszerhatóanyagot gyárt, amelyet a világ mintegy 50 országában értékesítenek.
A gyógyszeripar automatizációs, digitalizációs kihívásairól és lehetőségeiről kérdeztük Bóta Pétert, a Folyamatirányítás és Digitalizáció csapat vezetőjét.
Az EUROAPI budapesti telephelyén található a vállalatcsoport legnagyobb K&F részlege, valamint a teljes cégcsoportot kiszolgáló IT Hub is. Ahhoz, hogy ilyen számosságú terméket és szolgáltatást ennyi irányba biztosítani tudjunk, elengedhetetlen, hogy automatizációs rendszereink kiemelten rugalmasak és bővíthetőek legyenek. –tudjuk meg a Bóta Pétertől, az EUROAPI Folyamatirányítás és Digitalizáció vezetőjétől.
MM: Milyen újdonságok vannak az üzemben, hol tart az automatizáció?
B.P.: A gyógyszeripar erősen szabályozott iparág. Folyamatosan figyeljük a legújabb automatizációs újításokat és lehetőségeket, de ezek adaptálása és engedélyeztetése a mi rendszereinkhez – és ezáltal bevezetésük is – nálunk hosszú folyamat. Telephelyünk ipari területei túlnyomó részt robbanásbiztos zónába vannak sorolva, ez szintén szűkíti a területünkön alkalmazható automatizációs megoldások palettáját.

Bóta Péter, EUROAPI Hungary Kft.
Hol tartunk most az automatizációs folyamatokban?
Kardinális, nagy változást nem, de folyamatos fejlődést látok: a technológiákat DCS, míg a kiegészítő funkciókat, a package-unitokat PLC-k, SCADA rendszerek irányítják. Igyekszünk egyre intelligensebb terepi eszközöket használni, melyek megkönnyítik a hibakeresést, diagnosztikát. Kiemelt fejlődési lehetőség egyrészt a szoftvereink egységesítése, sztenderdizálása, illetve a pár éve már nagyon sokat emlegetett Data Science területe. Különböző DCS és Scada rendszereink hatalmas Big Data források, folyamatosan dolgozunk ezen adatok elemzésén és az ezekből kinyerhető információk minél szélesebb körű hasznosításán. Itt a mesterséges intelligencia segítségével olyan optimalizálási, szimulációs lehetőségek előtt nyílik meg az út, ami régebben elképzelhetetlen lett volna. A gyógyszergyártás berkein belül – a kollégákkal egymás között viccesen meg szoktuk jegyezni – hogy nem is a hatóanyag, vagy késztermék gyártás az elsődleges profilunk, hanem a papírgyártás. Ez arra utal, hogy a hatósági irányba történő megfelelés miatt a klasszikus módszertan szerint egy-egy adag legyártott termékhez akár többszáz oldal – jellemzően papír alapú – dokumentum készül. Szerencsére a szabályozói-és az ügyféloldal is egyre inkább elfogadja és igényli a papírmentes megoldásokat. Ezt mi is így látjuk és keressük, teszteljük az újabb és újabb lehetőségeket.
Mire a legbüszkébbek az automatizáció/ gyártás tekintetében?
Több éve zajlik legnagyobb folyamatirányító rendszereink szoftveres sztenderdizálása. Ez nagy segítséget nyújt mind az üzemi dolgozóknak, mind a fejlesztőknek, mérnökeinknek. Nem csak egységes felhasználói felületet kapunk, de egy fejlesztés, átalakítás, valamint a hibakeresés is sokkal gyorsabb és pontosabb találatokat eredményezhet, ha egységes a szoftver felépítése. Büszkeségre ad okot, hogy kiemelten kezeljük a preventív/ prediktív karbantartást. Így el tudjuk érni, hogy berendezéseink ne álljanak le nem várt meghibásodások következtében – veszélyeztetve ezzel a gyógyszerhatóanyagok szigorú gyártási menetrendjét – hiszen még azelőtt információt kapunk gépeink kialakuló hibáiról, valamint a szükséges javításokról, mielőtt azok bekövetkeznének. A covid és chiphiány okozta szállítási határidő-csúszások már csökkenek, de még mindig aggodalomra ad okot, ha egy váratlan meghibásodás miatt 2 hetet kell állnia egy berendezésnek a pótalkatrészre várva. Ezek a nem tervezhető kiesések minden esetben problémát jelentenek számunkra, amelyet partnereinkkel együtt megoldunk. Emellett azt gondolom, arra is büszkék lehetünk, hogy a növekvő piaci- és kapacitás igénynek folyamatosan eleget tudunk tenni a meglévő rendszereink bővítésével.
Mi a Siemens-eszközök szerepe a gyártásban?
Telephelyünkön a gépeket, a gyártóberendezéseket irányító PLC-k nagy többsége Siemens gyártmányú, jellemzően valamilyen package-unit-al érkeznek hozzánk. Beszállítóinktól itt már igyekszünk a Siemens 1500- as termékcsaládot rendelni, míg kisebb jelszámú rendszereknél az ET200SP moduláris vezérlők jelennek meg. Motorvezérlési feladatokra még a LOGO! eszközöket, illetve – szerintünk a jövőt jelentő – Simocode-okat használunk. Tartályaink súlymérését a Siwarex termékcsalád elemeire bízzuk. Végül – bár nem gyártó rendszer, de – megemlítem, hogy épületautomatizáláshoz a Desigo CC alkalmazást használjuk.
Hogyan látja az automatizáció jövőjét a gyógyszergyártásban?
Az első, legfontosabb kihívás a „többet, kevesebbért és gyorsabban” elv. Ráadásul nálunk, az EUROAPI Hungary Kft.-nél – mivel a gyógyszerhatóanyag gyártás erősen szabályozott – ezeket úgy kell alkalmaznunk, hogy a minőségi mutatóink csak javuló tendenciát mutathatnak. Úgy érzem, hogy ez a kihívás egyre több kreativitást igényel, a meglévő módszertanok sokszor nem elég hatékonyak, szemléletmód váltás is szükséges. Az emberi munka támogatása az egyre intelligensebb eszközökkel, funkciókkal kiemelt értéket jelent. Fontos megemlíteni, hogy a modern automatizálási eszközökkel az emberi hibázás jelentős mértékben csökkenthető, illetve a Data Integrity elvárásoknak is magasabb szinten tudunk eleget tenni. A másik igény szintén a hatékonyság növelése érdekében születik meg, de egészen más, jellemzően egy „felsőbb”, üzleti területen. A sokat emlegetett adatalapú döntéshozatal támogatása újabb kihívásokat – és egyben lehetőségeket – tár elénk. Az ANSI/ISA-95 szabványban definiált piramis alján lévő adatokat egyre nagyobb mennyiségben, valós időben kell feljuttatni a felsőbb rétegekbe. Mindezt természetesen a kiberbiztonsági elvek teljes körű betartása mellett. Ezen a területen sajnos még mindig messze van az IT-OT terület fejlettségi szintje, de egyre ígéretesebb az OT fejlődése is. Ezzel kapcsolatosan az is látszik, hogy az automatizálással foglalkozó szakembereknek egyre mélyebb ismereteket kell szerezniük hálózatmenedzsment vagy akár adattudomány terén. Jó pár éve lehet hallani a moduláris technológiákat támogató MTP szabványról vagy szükségességéről, mely szintén komolyabb változást hozhat, de véleményem szerint nem a közeli jövőben. Összességében elmondható, hogy a gyógyszergyártásban előrehaaladás nem kizárólag a rendszerek megújításával, fejlesztésével valósítható meg, szorosan kapcsolódik hozzá az azzal dolgozó szakértői csapat tudásának folyamatos bővítése, fejlesztése.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Újabb elismerés a Világgazdasági Fórumtól a Schneider Electricnek
A Világgazdasági Fórum „Future of Inclusion Lighthouse” elismerésben részesítette a Schneider Electricet, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalatát a tapasztalt szakembereknek szóló globális programjáért. A kezdeményezés a karrierjükben már előrébb tartó munkatársakat támogatja abban, hogy személyre szabott fejlesztési lehetőségek és az elvárásaiknak megfelelő kihívások révén új fejezetet nyissanak pályafutásukban.
Ez az elismerés is mutatja a Schneider Electric elkötelezettségét az inkluzív vállalati kultúra fenntartása iránt minden korosztály és karrierszakasz esetében. Ez a megközelítés erősíti a cég alkalmazkodóképességét a globális demográfiai változások, a növekvő készséghiány és a hosszabb munkában töltött idő jelentette kihívásokhoz. A program támogatja a különböző karrierutakat bejáró munkatársakat, függetlenül attól, hogy nagyobb felelősségre, a jövőformáló munka folytatására, új szerepkörökbe történő átlépésre vágynak, esetleg tudásmegosztási lehetőségeket keresnek, vagy a nyugdíjra készülnek, eközben pedig erősíti a generációk közötti együttműködést.
Emberközpontú vállalat
A Schneider Electric 2021-ben indította el a tapasztalt, tehetséges munkavállalóinak szóló programját átfogó személyzeti stratégiája részeként, azzal a céllal, hogy egyenlő lehetőségeket és folyamatos támogatást nyújtson számukra karrierjük minden szakaszában. Ez a kezdeményezés lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy célkitűzéseiknek megfelelően alakítsák ki pályafutásuk következő szakaszát, miközben elősegíti a cég szélesebb körű, a befogadó vállalati kultúrára és fenntarthatóságra vonatkozó törekvéseinek megvalósítását.
A Schneider Electric az erős globális keretrendszert a helyi igényekhez való alkalmazkodással ötvözve egy rugalmas és skálázható megközelítést alakított ki. A program négy tipikus karrierút – Accelerate, Continue, Pivot, Transition – köré épül, amelyeket egy közös eszköztár támogat, amely magában foglalja a továbbképzést és átképzést, a tudásátadást, a kölcsönös mentorálást, a coachingot, az új szerződéses lehetőségeket és a nyugdíjazás utáni együttműködést.
A program 2025-ben már jól mérhető eredményeket hozott. A Schneider Electric karrierjük későbbi szakaszánál tartó alkalmazottainak 93 százaléka ma már olyan országban dolgozik, ahol hozzáférhet érdemi karrierfejlesztési támogatáshoz. Emellett nőtt az alkalmazottak elköteleződése a cég felé, illetve a tapasztalt, tehetséges szakemberek körében a pályafutásuk folytatásával kapcsolatos beszélgetések száma.
„Megtiszteltetés számunkra, hogy tapasztalt szakembereinknek szóló programunkkal elnyertük a „Future of Inclusion Lighthouse” elismerést. A Schneider Electricnél úgy véljük, hogy a tapasztalat a rugalmasság, az innováció és a befogadás hajtóereje. Azáltal, hogy lehetővé tesszük munkatársaink számára, hogy formálhassák karrierjük következő szakaszát, méltányosabb lehetőségeket teremtünk, erősítjük a generációk közötti együttműködést, és biztosítjuk, hogy a kritikus fontosságú szakértelem továbbra is értéket teremtsen munkatársaink, ügyfeleink és vállalkozásunk számára”
– mondta el Charise Le, a Schneider Electric HR-igazgatója.
A kezdeményezés része a Schneider Electric globális „Sustainability Impact 2030” stratégiájának, amely a különböző életkorú munkavállalók bevonását a vállalat hosszú távú társadalmi hatásának egyik alappillérévé emeli. A program előrehaladását speciális teljesítménymutatók (KPI-k) segítségével követik nyomon, amelyet rendszeres vezetői értékelések és az országok és szervezeti egységek közötti elszámoltathatóság támogat.
A „Future of Inclusion Lighthouse” program
A „Future of Inclusion Lighthouse” program célja, hogy feltárja a különböző iparágakban és földrajzi területeken működő vállalatok már bevált, hatékonynak bizonyult, a bevonódást támogató kezdeményezéseit, és megossza a legfontosabb tanulságokat a világ üzleti és politikai döntéshozóival. A programot a Világgazdasági Fórum „Centre for the New Economy and Society” központja szervezi.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Mi jön a gigagyárak után?
A mikrogyárak nem termelnek feleslegesen.
A globális ellátási láncok sebezhetősége és a szigorodó fenntarthatósági elvárások új igényeket támasztanak a gyártási szektorral szemben is: a több mint egy évszázada működő tömeggyárak új kihívókat kaptak az egyedi igényekre szabott, lokális, a fogyasztói piacok közvetlen közelében működő, magasan automatizált mikrogyárak megjelenésével.
Ezek a lényegében ipar 4.0 technológiával újragondolt kisüzemek és családi manufaktúrák a fenntartható gyártás új trendjeként, 2025-ben már 6 milliárd dolláros globális piacot jelentettek, és ez várhatóan 2030-ra közel megháromszorozódik.
Kicsi, zöld és hatékony
A mikrogyárak olyan kis- vagy közepes méretű, technológiailag magasan fejlett és automatizált gyártóegységek, amelyek nem sorozatgyártásra rendezkedtek be, mégis jól skálázhatóak, és széles kapacitás-rugalmassággal rendelkeznek. A koncepció ugyan több évtizedre nyúlik vissza, a kereskedelmi szintű alkalmazást mégis az ipari robotok, a mesterséges intelligencia és az IoT-alkalmazások elterjedése tették lehetővé.
A mikrogyárak radikálisan kevesebb erőforrást igényelnek: a berendezések és a rendszerek méretét közvetlenül a végtermék adottságaihoz, formájához, csomagolhatóságához igazítják, így a gyár alapterülete és ezzel együtt a szükséges tőkebefektetés, valamint a működési költségek is csökkennek. Például míg a tengerentúlon egy mikrogyár akár 50 ezer dollárból elindítható, addig egy hagyományos gyár jellemzően a több millió dolláros nagyságrend kategóriájától kezdődik.
A tényleges termelés itt jellemzően akkor indul el, amikor a gyártóhoz beérkezik a megerősített, vagy már kifizetett, megelőlegezett rendelés. Ezzel a módszerrel a piacot nem terhelik felesleges áruval (push stratégia), hanem a valós fogyasztói igény generálja a termelést, ún. pull stratégia mentén szerveződik a termelés.
Ez nem csak egy fenntarthatóbb modell, hanem a fogyasztói igények is ebbe az irányba mutatnak: felmérések szerint a fejlett országok lakosságának több mint fele kifejezetten a személyre szabott termékeket preferálja, és hajlandó ezért akár magasabb árat is fizetni. A mikrogyárak pedig minimális költséggel vagy akár teljesen ingyen képesek dizájnt váltani, azaz a kisszériás, egyedi megrendelések azonnal és veszteség nélkül teljesíthetők.
Ilyen például az egyre divatosabb slow fashion ágazat, ami a messziről utaztatott fast fashion ruhaipar tömegtermékei helyett akár minden egyes darabot közvetlenül a felhasználó igényeire szabva állít elő, akár egy okostelefonos rendelés alapján.
Bonyolult logisztika és óriásraktárak helyett lokális termelés
A hagyományos gyártási modellben, az olcsóbb munkaerő miatt, a termelést távoli régiókba, főként Ázsiába vagy Kelet-Európába szervezik ki. Ez azonban hosszú elosztóláncot, raktárbázisokat és folyamatos készletezést igényel. Ennek a disztribúciós hálózatnak a fenntartása egy klasszikus gyár esetében igen költséges, a termék végső előállítási árának mintegy 25-40 százalékát emészti fel.
Ezzel szemben a lokális piacban gondolkodó mikrogyáraknál ez mindössze 5-10 százalék, azaz a logisztikai kiadásokon még akkor is komoly megtakarítás érhető el, ha a kis szériás gyártás következtében nagyobb a fix költségszint egy termékre vetítve.
Továbbá így nincsenek beragadt készletek, nincs szükség óriási raktárak fenntartására, a gyártóegységek pedig egyben bemutatóteremként és értékesítési pontként is funkcionálhatnak. Ez a rugalmasság ellenállóvá teszi a vállalkozásokat a globális ellátási láncok szakadozásaival vagy a nemzetközi vámok új hullámaival szemben. Ráadásul a fejlődő országokban a fiatalabb generációk már egyre kevésbé hajlandóak monoton, alacsonyan képzett munkakörökben dolgozni, ami a bérek növekedéséhez és a nagy üzemeknél munkaerőhiányhoz vezet.
Szoftvervezérelt gyártás
A mikrogyárak versenyképességének és skálázhatóságának hátterében a végponttól végpontig, azaz a tervezéstől egészen az eladásig, szabványosított szoftvervezérelt gyártási folyamatok állnak. Ezek a magasan digitalizált, AI és robotikai megoldásokat integráló rendszerek a világ bármely pontján reprodukálhatóak, miközben Al-alapú digitális iker és a felhőalapú gyártási szoftverek révén minimális IT-háttérrel, mégis mérnöki pontossággal működhetnek, a folyamatos adatgyűjtéseknek köszönhetően pedig önmagukat optimalizálják.
Így működik például az Egyesült Államokban a Haddy cég is, ami alkatrészeket –például bútorokat– gyárt újrahasznosítható anyagokból, digitálisan szabványosított, mesterséges intelligenciával támogatott mikrogyárakban.
A cég a Siemens Xcelerator nyílt digitális üzleti platformon elérhető szoftverekkel tervezi meg és készíti elő az alkatrészeket a robotizált gyártásra, ezekkel kezeli a robotvezérelt anyagformázási, illetve CNC-megmunkálási folyamatokat, valamint támogatást kap a termékoptimalizációhoz, illetve a gyártási stratégiák és szimulációk készítéséhez is.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Új megoldások a mesterséges intelligenciát kiszolgáló adatközpontok hűtéséhez
Akár 25 százalékkal nagyobb hatékonyság, rendkívül alacsony zajszint, a környezeti hatások csökkentése – többek között ezeket az előnyöket kínálja a Schneider Electric új, Uniflair XCA hűtőberendezés termékcsaládja. A készülékeket kimondottan a mesterséges intelligencia-alapú, nagy sűrűségű adatközpontok gyorsan változó igényeinek kiszolgálására tervezték.
A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata bejelentette az új, Uniflair XCA, léghűtéses és szabadhűtéses hűtőberendezésekből álló termékcsalád piacra dobását. Az eszközöket a mesterséges intelligencia-alapú (MI), nagy sűrűségű, folyadékhűtéses adatközpontok gyorsan változó igényeinek kiszolgálására tervezték.
Az Uniflair XCAC (léghűtéses) és az Uniflair XCAF (szabadhűtéses) termékek integrálják az olajmentes, centrifugális kompresszorokat a mágneses csapágytechnológiával és a beépített frekvenciaváltókkal, egy olyan hűtési platformot alkotva, amely kiemelkedő energiahatékonyságot és működési stabilitást biztosít változatos hőterhelés és környezeti feltételek mellett.
A nagy hatékonyságú, permetező párologtatóval felszerelt XCA sorozat hat különböző méretű – 1200 kW-tól 2500 kW-ig terjedő -, olajmentes, centrifugális hűtőberendezést tartalmaz, amelyek kiváló hőteljesítményt nyújtanak, a környezeti hatások jelentős csökkentése érdekében pedig alacsony GWP-értékű hűtőközeget használnak. A széles működési tartományuknak köszönhetően képesek magas hőmérsékletű víz kezelésére is, így a hűtőberendezések különösen jól alkalmazhatók MI-optimalizált adatközpontokhoz és a fejlett folyadékhűtési infrastruktúrákhoz, ahol az energiahatékonyság és a fenntarthatóság kritikus fontosságú.
„Az energiahatékonyság, az alkalmazkodóképesség és a megbízhatóság elengedhetetlen elemei az MI-optimalizált adatközpontok folyadékhűtő rendszereinek, és az Uniflair XCA termékcsaládot ezen jellemzők figyelembevételével terveztük. A vízhőmérséklethez való alkalmazkodási képességével és sokoldalú telepítési lehetőségeivel az XCA sorozat olyan rendszerszintű megközelítést kínál, amely az adatközpontok egyre nagyobb komplexitása mellett is biztosítja az üzemeltetők számára a skálázhatóságot, a jobb teljesítményt és a hosszú távú nyugalmat”
– mondta el Andrew Bradner, a Schneider Electric „Cooling Business” részlegének alelnöke.
A fenntartható, nagy teljesítményű hűtésre való átállás felgyorsítása
Mivel a mesterséges intelligencia, a GPU-klaszterek és a folyadékhűtéses architektúrák soha nem látott teljesítménysűrűséget eredményeznek, a hűtőrendszerek központi szerepet játszanak az adatközpontok megbízhatóságában és a költségek kezelésében. Az Uniflair XCA ezekre a kihívásokra egy integrált, nagy hatékonyságú architektúrával válaszol, amely a következőkre épül:
- Olajmentes, mágneses csapágyas centrifugális kompresszorok, amelyek kiküszöbölik a kenőrendszereket, így csökkentik a karbantartási igényt, a szennyeződés kockázatát és a mechanikai veszteségeket, miközben akár 25 százalékkal nagyobb hatékonyságot és rendkívül alacsony zajszintet biztosítanak.
- Fejlett hőcserélő architektúra, amely ötvözi a permetező párologtató technológiát a V alakú mikrocsatornás tekercsekkel, így biztosítva a megfelelő hőteljesítményt, miközben jelentősen csökkenti a hűtőközeg-töltetet, az anyagfelhasználást és az általános ökológiai lábnyomot.
- Optimalizált hőelvezető architektúra, amely kombinálja az új, V alakú tekercs-kialakítást és az új generációs, nagy átmérőjű EC ventilátorokat, így nagyobb hőcserélési hatékonyságot biztosít megnövelt légáramlással, alacsonyabb zajszinttel, és stabil működést tesz lehetővé még magas környezeti hőmérséklet mellett is.
- Továbbfejlesztett szabadhűtési képességek:
A magas vízhőmérsékletnek (akár 33°C-os kimeneti hőmérséklet) és a továbbfejlesztett tekercsgeometriának köszönhetően az XCAF szabadhűtéses modellek jelentősen növelik az éves teljesítményt. A rendszer extrém környezeti feltételek mellett is működőképes (-20°C és +52°C között), míg mérsékelt éghajlati viszonyok között akár 60 százalékos energiamegtakarítást is elérhet a kizárólagos mechanikus hűtéshez képest, kiterjesztve a szabad hűtés rendelkezésre állását és jelentősen csökkentve a mechanikus hűtéstől való függőséget.
- Magas fokú konfigurálhatóság:
A rendszer számos elektromos, hidraulikus, zajcsökkentő és teljesítménynövelő opciójának köszönhetően az egyedi igényeknek megfelelően testreszabható, javítva ezáltal a hatékonyságot és csökkentve az üzemeltetési költségeket.
- Nagy hatékonyságú gyors újraindítás: A kritikus fontosságú alkalmazásokra tervezett rendszer támogatja a gyors újraindítást, így áramkimaradás esetén 3 percen belül helyreállítja a teljes működési kapacitást, minimalizálva ezzel a szolgáltatás szünetelését.
- Fenntartható tervezés:
Az Uniflair XCA teljes mértékben megfelel az EU 2024/573 F-gáz rendeletének az alacsony szén-dioxid-kibocsátás garantálása érdekében, és alapfelszereltségként rendkívül alacsony GWP-értékű hűtőközegeket alkalmaz.
Ezek a jellemzők együttesen alacsonyabb energiafelhasználást és -igényt, egyszerűbb karbantartást és kiszámítható, hosszú távú működést eredményeznek, lehetővé téve az adatközpontok üzemeltetői számára, hogy a rendszerbe való beavatkozás helyett az üzletmenet folytonosságára összpontosítsanak.
Szoftvervezérelt hűtés: intelligensebb, adaptív, adatalapú
A Schneider Electric piacvezető digitális képességeire építve az XCA új generációs firmware-funkciókat vezet be, amelyek valós időben optimalizálják a teljesítményt:
- Változó fordulatszámú szivattyú algoritmusok az állandó áramlás, az állandó hőmérséklet-különbség vagy az állandó nyomás fenntartásához.
- Fejlett ventilátor-szabályozás, amely hőmérséklet-, terhelés- vagy időütemterv alapján alacsony és rendkívül alacsony zajszintű üzemmódokat tesz lehetővé.
- Energiafogyasztás-mérés és valós idejű vízáramlás-mérés a jobb átláthatóság érdekében.
Ezek a képességek hatékonyságot, csökkentett kompresszor-ciklusokat és magasabb általános rendszerstabilitást biztosítanak.
Az első Uniflair XCA hűtőberendezések szállítása világszerte 2026 júniusában kezdődik.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
A MOVA a jövő okosotthonát építi Közép- és Kelet-Európában
-
Ipar2 hét ago
Hogyan befolyásolja a nitrogéngáz tisztasága a költségeket?
-
Ipar2 hét ago
Fontos mérföldkőhöz érkezett a Schneider Electric és a TeraWulf együttműködése
-
Ipar2 hét ago
Ezer cégnek kell elvégeznie a kiberbiztonsági vizsgálatot a hónap végéig
-
Gazdaság2 hét ago
Vállalati adatokat lophatnak az AI-ügynökök?
-
Gazdaság2 hét ago
Elindult Nagyorosziban az AI-ügyfélszolgálat
-
Egészség1 hét ago
Cukorbeteg gyerekzsűri döntött az idei év legédesebb különdíjáról
-
Gazdaság2 hét ago
MNB: már áprilisban átlépte az ezermilliárdos határt a hazai lakáshitelpiac








