Hány évvel élhetnek tovább a jövő nemzedékei? Milyen izgalmas technológiai újítások vezethetnek a hosszú élethez? Hol tart most a tudomány a különböző testimplantátumok fejlesztése terén? A jövő tényleg a transzhumánoké?

Az idei MVM Future Talks az emberi élet meghosszabításának témáját járja körül nagyköveteinek nemzetközi dokumentumfilmjeivel, tech innovátorok megszólaltatásával, tudományos fejlesztések bemutatásával. A három részből álló sorozat idén is az online közvetített budapesti talk showban zárul.

Fél évtizede indult útjára az MVM Future Talks tudományos sorozata, azzal a határozott céllal, hogy  sztárszakértők segítségével – bárki számára könnyen fogyasztható és szórakoztató módon – keresse a választ az emberiséget leginkább lázban tartó kérdésekre. Az idei talk show a mindenkit ősidők óta foglalkoztató kérdést állította a középpontba: miként dacolhatunk az idővel, és hosszabbíthatjuk meg jelentősen az emberi életet?

A sorozat két sztárnagykövete a világ különböző országaiban készített egy-egy dokumentumfilmet. Az egyórás videókban betekintést adnak a tudományos élet élvonalába tartozó fejlesztésekbe, megszólaltatják a tech-világ jövőjének formálóit, és időnként saját bőrükön is megtapasztalják a ma még csak szűk körben ismert kísérleti megoldásokat.

Wossala Rozina, vendéglátóipari szakember és médiaszemélyiség, a műsor történetében másodszor vállalta az MVM Future Talks nagyköveti szerepét. Budapest mellett Helsinkit és Los Angeles-t is érintő utazása során forgatott filmjében a tudomány, a kultúra és az emberi történetek közös pontjait kutatja. Azokat, amelyek aktívan formálják az emberi élet meghosszabbítására irányuló törekvéseket. A legmodernebb biotechnológiai laboratóriumoktól a jól bevált wellness tradíciókig világhírű szakértőkkel és mindennapi emberekkel találkozik, akik azért feszegetik a határokat, hogy hosszabb és egészségesebb életet élhessünk.

Szirmai Gergely, YouTuber, filmkritikus és utazó riporter, az MVM Future Talks korábbi műsorvezetője, idén is visszatér a produkcióba nagykövetként. Dokumentumfilmjében egy izgalmas utazásra invitál, ahol a neurológia, a bionika és a robotika legújabb technológiai vívmányait tárja a nézők elé. Látványos megoldásokkal és izgalmas beszélgetésekkel mutatja be az ember és a gép fúziójának jövőjét, a kiborglétet és a transzhumán világ nyújtotta lehetőségeket. A film középpontjában egyetlen kérdés áll: hogyan formálhatja át a technológiai forradalom a mindennapi életünket, és mikor érkezik el a transzhumánok ideje?

A sorozat az elmúlt évadokban körüljárta a technológia jövőjét, az adatvezértelt jövőt, a mesterséges intelligenciát és Földet veszélyeztető legégetőbb globális kihívásokat A mindenkit érintő témákat rendre nemzetközi sztárszakértők vitatják meg a budapesti talk show-ban. Az esemény világhírű vendége volt többek között Neil deGrasse Tyson asztrofizikus, Michio Kaku fizikus professzor, Kevin Kelly, a Wired magazin alapítója, techguru, futurista, Hayley Arceneaux orvosi asszisztens, űrhajós és Andy Weir amerikai regényíró.

A 2024-es MVM Future Talks-nagykövetek dokumentumfilmjeit és az októberi talk show-t az mvmfuturetalks.hu oldalon hamarosan ingyenesen bárki megtekintheti.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Szigorú intézkedést vezethet be a dél-ausztrál kormány, ugyanis azt tervezik, hogy a fiatalok mentális egészségének védelme érdekében megtiltják a 14 év alatti gyermekek számára a közösségi média használatát.

Floridában már megtiltották a 14 év alatti gyerekeknek az olyan platformok használatát, mint a Facebook és az Instagram. A dél-ausztrál kormány terve szerint

– írta a Magyar Nemzet a 9news cikke nyomán.

A kormány Robert French volt szövetségi bíró és ügyvédet bízta meg azzal, hogy vizsgálja meg, hogyan lehetne a tilalomnak érvényt szerezni. French azt javasolta, hogy egy szabályozó hatóság felügyelje az új jogszabályt, ellenőrizze a betartást, fogadja a panaszokat és szabjon ki bírságot a jogsértéseket megengedő vállalatokra. Ha elfogadják, a jogszabály az első ilyen jellegű jogszabály lenne Ausztráliában.

Peter Malinauskas dél-ausztrál miniszterelnök elmondta, hogy a javasolt tilalmat a fiatalok mentális egészsége iránti mély aggodalom szülte az államban. „A legtöbb szülőhöz hasonlóan engem is aggaszt a közösségi média hatása a közösségünkben élő gyermekekre” – mondta egy nyilatkozatában.

Sonya Ryan, a Carly Ryan Alapítvány alapítója és ügyvezető igazgatója, 2007-ben vesztette el lányát, Carlyt, aki 15 éves volt. Ryan támogatta Malinauskas javaslatát, hogy szigorúbb törvényeket vezessenek be a fiatalok közösségi média használatával kapcsolatban.

A gyermekek káros tartalmaknak vannak kitéve, beleértve a veszélyes vírusos trendeket, pornográfiát, online zaklatókat, akik szexuálisan akarják kihasználni őket, kibertámadásokat és szextorziót – mondta.

Számos tanulmány azt mutatja, hogy

– tette hozzá.

Forrás: ORIGO

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A Széchenyi István Egyetem és az Audi Hungaria közös szervezésében negyedik alkalommal került sor az Audi Development Camp intenzív rövid képzési programra augusztus 9. és 15. között.

A járműfejlesztéshez szorosan kapcsolódó, mikrotanúsítványt adó nemzetközi kurzusra 20 ország 35 tehetséges hallgatója jutott be, akik egy héten át tanulhattak és fejlődhettek Győrben.

A Széchenyi István Egyetem és az Audi Hungaria 30 éve tartó gyümölcsöző együttműködésének egyik fontos eleme az Audi Development Camp (ADC). A rövid képzési programot először 2019-ben rendezték meg, és idén már negyedik alkalommal várták a világ minden tájáról az ambiciózus fiatal mérnököket és közgazdászokat, akik a járműfejlesztés titkaiba nyerhettek betekintést az egyhetes tábor során. Az Audi Development Camp megnyitójára a Széchenyi-egyetem tavaly átadott Győri Innovációs Parkjában került sor, ahol a tudomány, az innováció és az ipar a mindennapokban is találkozik.

Dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese nagy örömmel köszöntötte a 35 tehetséges hallgatót, akik húsz ország húsz egyeteméről érkeztek Győrbe, és az egy hét során egy elektromos jármű hajtásláncának szimulációjával foglalkoztak, öttagú projektcsapatokban versenyezve a győzelemért. Kiemelte: a Széchenyi-egyetem fontos szerepet játszik a térség járműipari szakembereinek képzésében, és büszke az Audi Hungariával három évtizede tartó partnerségre.

„Ez az együttműködés az évek során folyamatosan bővült, és az oktatás mellett laboratóriumi szolgáltatásokban és kutatás-fejlesztésekben is testet ölt. A sokoldalú kapcsolat egyik zászlóshajója a 2015-ben megalapított Audi Hungaria Járműmérnöki Kar, amely ma már négy angol nyelvű képzést is nyújt a hallgatóknak, tanszékein pedig számos Audi Hungariával közös projekt zajlik”

– fejtette ki. Hozzátette: az ADC kitűnő példája a partnerségnek, a tábor célja pedig, hogy rövid idő alatt a lehető leghatékonyabban mutasson utat a fiatal tehetségeknek.

Németh Katalin, az Audi Hungaria oktatási-tudományos kooperációért felelős vezetője széles körű és sokszínű kapcsolatként jellemezte a nagyvállalat Széchenyi-egyetemhez fűződő viszonyát, amelyben a felek együtt fejlődnek.

„Büszkék vagyunk közösen megvalósuló fejlesztéseinkre, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar tevékenységére és azokra a dolgozóinkra, akik mind az ipari, mind az akadémiai oldalt támogatják munkájukkal”

– húzta alá. Hozzátette:

„Az ADC-nek számos előnye van, ilyen a gyakorlatorientált oktatási forma, a nemzetközi csapatban zajló projektmunka, a kapcsolatépítés és a valós ipari problémákra választ kereső, megoldásfókuszú közös gondolkodás. Látni a jövő kihívásait és megtalálni a helyes utat másokkal együtt dolgozva: ez a munkaerőpiacon leginkább értékelt tulajdonság.”

Az egyetem és az Audi együttműködésének ékes példájaként dr. Jan Rohde-Brandenburger, a Járműhajtás Technológia Tanszék vezetője, az Audi Hungaria hajtásrendszer-fejlesztési szakértője is köszöntötte a résztvevőket. Kifejtette: az ADC alatt pont azokat a készségeket és kompetenciákat gyakorolhatják a hallgatók, amelyekre nagy szükségük lesz az autóipari karrierjük során is.

„Az elmúlt hat hónapban olyan programot dolgoztunk ki a táborra, ami tükrözi egy hajtásrendszer-fejlesztő mérnök szimulációs munkáját. A feladat, hogy a csapatok a lehető legjobb teljesítményt hozzák ki a hajtásláncból, miközben a hatékonyságra és szén-dioxid-kibocsátásra, valamint néhány ESG kritériumra is figyelniük kell”

– részletezte.

Az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar dékánja, dr. Dogossy Gábor az Audi oktatásra gyakorolt hatásáról beszélt, ami szerepet játszik abban is, hogy az egyetem nagy hangsúlyt fektet a projektalapú, gyakorlatorientált képzésekre. Büszkén emelte ki a kar nemzetközi versenyeken remeklő hallgatói innovációs csapatait is, így a motorfejlesztő SZEngine-t, a Formula Student-sorozatban remeklő Arrabona Racing Teamet és az elektromos autót fejlesztő, világcsúcstartó SZEnergy Teamet.

A táborban a felvételt nyert hallgatók – akik olyan neves egyetemekről érkeztek, mint például a Princeton Egyetem vagy épp a Darmstadti Alkalmazott Tudományok Egyeteme – oktatási napokon ismerkedtek meg a kurzus anyagával, majd önálló projektmunkában dolgoztak a szimulációs feladaton. A szervezők szabadidős programokkal is készültek a szervezők, amelynek része volt többek között a győri Audi-gyárban és a világszínvonalú járműipari tesztpályán, a zalaegerszegi ZalaZone-on tett látogatás is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!