Egyéb kategória

Országos döntő: jól szerepeltek a Széchenyi István Egyetem döntős startupcsapatai

Horgászokat segítő applikáció innovatív halradarral és mesterségesintelligencia-alapú kórtörténet-összegzés: a VRG Tackle és a LifeSync Pro képviselte a Széchenyi István Egyetemet a Hungarian Startup University Program döntőjében, ahol hazánk 15 legígéretesebb egyetemi startupja mutathatta meg magát befektetők, partnerek és szakértők előtt.

A nagyrészt széchenyis hallgatókból álló győri csapatok remekül szerepeltek, a LifeSync Pro gárdája együttműködési lehetőséget is kapott: az egészségügyi fejlesztéseket támogató Európai Innovációs és Technológiai Intézet felkarolja a projektjüket.

A Hungarian Startup University Program (HSUP) célja, hogy segítse a magyar tudásgazdaság fejlődését, azaz szülessen minél több olyan nemzetközileg is sikeres magyar cég, amely az egyetemeken születő ötleteket spinoff vállalkozások formájában piacosítja, növelve a magyar gazdaság versenyképességét. A Széchenyi István Egyetemen már negyedszer indítottak el a programot, amely hallgatók százait vezeti be az innovációgazdaság világába. Az e-learning-alapú, két féléves tárgy első félévében az innovatív gondolkodásmód és a startupvilág megismerése, míg a második félévben a vállalkozás felépítésével kapcsolatos gyakorlati képzés kerül a fókuszba. A fiataloknak ez idő alatt egy üzleti vállalkozás modelljét kell megtervezniük, amelyből akár valódi startup is indulhat.

A tavaszi szemeszter az intézményi „demo day”-jel zárult, ahol a legjobb három csapatot díjazták. Végül a horgászok számára készített okos halradart és applikációt fejlesztő VRG Tackle és a mesterségesintelligencia-alapú betegprofilozással foglalkozó LifeSync Pro gárdája jutott be az országos döntőbe, ahol 13 másik projekt mellett mutathatták be terméküket és üzleti modelljüket szakértő közönség előtt. Az országos „demo day”-en nem osztanak helyezéseket: a részt vevő startupok célja, hogy „eladják magukat”, és befektetőt vagy szakmai partnert találjanak, aki majd segíti ötletük megvalósulását. Természetesen ugyanilyen fontos a visszajelzések begyűjtése és kapcsolataik építése is.

A két győri kötődésű résztvevő kiválóan szerepelt a döntőben, mindkettejük prezentációja remekül sikerült – a LifeSync Pro még szakmai partnerre is lelt az Európai Innovációs és Technológiai Intézet révén.

„Egy nőgyógyászati magánklinikán dolgozom orvosasszisztensként, és felvetődött, hogy mennyire nehézkes a páciensek kórtörténetét az általában különböző rendszerekben tárolt dokumentumból feltérképezni. Mennyivel könnyebb lenne egyetlen összegzést olvasni a beteg állapotáról! Innen indult az ötletünk, amelyben célul tűztük ki, hogy az orvos döntését támogatva egy vizuálisan is könnyen áttekinthető, rendezett és kereshető profilt készítsünk a betegekről a fellelhető dokumentumok alapján, mesterséges intelligencia (MI) segítségével”

– vázolta fel projektjük lényegét Hepp Anna, a budapesti Semmelweis Egyetem hallgatója, aki két széchenyis mérnökinformatikus-hallgatóval, Tornyossy Lászlóval és Töreky Zsomborral vágott bele az ötlet megvalósításába, majd hozzájuk csatlakozott Takács Tamás, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem doktorandusza, aki MI-kutatásokkal foglalkozik.

„Részt vettünk az Ideathon ötletversenyen, majd a »Start It @K&H« inkubációs programjában, a Start IT up Győr szervezésében, ezt követően pedig a HSUP-ban is, immár a Széchenyi István Egyetemen. Sokat jelentett, hogy közben felvettem az »ágazati információs rendszerek« tárgyat, amelyben az egészségügyi informatikáról tanulhattam kiváló szakemberektől, akiktől később mentorként is rengeteg tanácsot kaptunk. Végül eljutottunk az intézményi, majd az országos HSUP-döntőig, ahol felfigyelt ránk az Európai Innovációs és Technológiai Intézet, és partneri együttműködést ajánlott fel számunkra. Korábban ígéretet kaptunk kórházi információs rendszereket üzemeltetőktől is, hogy kooperálhatunk velük”

– fogalmazott Tornyossy László csapatvezető, aki hozzátette: a következő lépés a prototípus kifejlesztése lesz, amin már elkezdtek dolgozni.

A VRG Tackle két terméket is kidolgozott: kezdő horgászok részére egy oktatóanyagokkal, rövid videókkal is ellátott applikációt, rutinosabb sportolóknak pedig egy okos halradart, amely a piacon jelen lévő eszközökhöz képest jóval kompaktabb megoldást kínál.

„Az ötletet az élet adta, ugyanis amatőr horgászként eleinte nehezen tudtam elsajátítani a különböző fortélyokat, s az oktatóvideókból is nehézkesen lehetett kibogarászni a lényeget. Nem volt olyan platform, ahonnan könnyen és gyorsan hasznos információkat szerezhettem volna. A célunk az volt, hogy létrehozzunk egy olyan alkalmazást, amely áthidalja ezeket a problémákat, kifejezetten a kezdők igényeire szabva. Az innovációt az egyedülálló edukatív tartalom jelenti, amely az ezzel a hobbival még csak ismerkedő pecásoknak nyújtana segítséget”

– árulta el Varga Bence projektvezető, a Széchenyi István Egyetem gépészmérnök-hallgatója.

„A fiúk már a gólyatábor óta ismerik egymást, mindhárman egyszerre vették fel a »startup vállalkozás« tárgyat, én viszont csak májusban csatlakoztam a csapathoz”

– tette hozzá Beszprémi Judit, aki a projekt gazdasági és marketingrészéért felel.

„A program során számos hasznos workshopon vettünk részt, melyek elősegítették munkánkat. Óriási köszönettel tartozunk mentorunknak, Csik-Nemes Viktóriának, aki nélkül nem juthattunk volna idáig. Számos hasznos visszajelzést kaptunk a budapesti döntőben, amelyeket megfontolva folytatjuk a közös munkát”

– zárta szavait.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:döntő egyetem magyar országos siker széchenyi

Up Next

Audi Development Camp: húsz országból érkeztek a jövő mérnökei a Széchenyi István Egyetemre

Don't Miss

A tehetségek köztünk járnak: négy magyar egyetemista ismerkedhetett meg a jövő technológiáival Rómában

Egyéb kategória

Bemutatták a jövő Yettel üzleteit

Budapesten, Belgrádban és Szófiában egyidőben mutatták be, hogyan alakulnak majd át a jövő Yettel üzletei.

Az új koncepció nemcsak az üzletben eltöltött időt, hanem bizonyos esetekben az odavezető utat is újraértelmezi. A cseh Bratka tervezőiroda rendhagyó ötleteit a magyar szakemberek elsőként a KÖKI Bevásárlóközpontban valósították meg úgy, hogy a középpontban a közvetlenség és az akadálymentesítés új szintje áll.

A mobiltársaság egyre nagyobb fókuszt helyez a digitális ügyfélélményre, hivatalos alkalmazásában is egyre több hasznos és kényelmi funkciót biztosít, ami megkönnyíti az ügyfelek mindennapi életét, vagy szükség esetén a kapcsolattartást a vállalattal. A kényelmes, digitális megoldások előretörésével a személyes kapcsolatfelvétel lehetőségét biztosító Yettel üzletek továbbra is várják az ügyfeleket, sőt, a szolgáltató teljesen újragondolta, amit a személyes ügyintézésről eddig ismerhettek az emberek: a kiszolgálásban mostantól a közvetlenség kapja a főszerepet. Ezt erősíti az új üzletkialakítás is, elsősorban, hogy a megszokottól eltérően nem egymással szemben elhelyezkedő asztalok és székek alkotják a berendezést, hanem egy kényelmes kanapén, egymás mellett ülhetnek az ügyintézők és a vendégek. A készülékgyártók termékei is új módon jelennek meg az üzlet területén: nem különálló eszközöket, hanem azok teljes ökoszisztémáját mutatják be az erre kialakított prémium felületeken.

Az új design mellett a Yettel digitális vállalatként eddig is nagy hangsúlyt fektetett új funkciók bevezetésére; most az akadálymentesítés terén vezetnek be egy új innovációt. A fogyatékossággal élő vendégek az online időpontfoglalásnál jelezhetik speciális igényeiket, ezt követően pedig a helyszínen már a vállalat kollégái segítik őket. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a bejelentkezéskor SMS-ben kapott válaszban található linkre kattintva nemcsak az üzleten belüli eligazodáshoz kérhetnek személyes támogatást, hanem a megközelítéshez és a bejutáshoz is. A funkció novembertől országszerte közel 90 üzletben érhető el.

Az új, egységes dizájnt valamennyi Yettel országban alkalmazzák majd; a tervek szerint több hazai üzlet is ennek megfelelően alakul át. Az előkészítő szakasz után, mérlegelve a tapasztalatokat, a mobilcég azon dolgozik, hogy további üzletei is e szerint újuljanak meg.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egyéb kategória

Gerillaakcióval lepte meg hétfő reggelre a fővárost az SOS Gyermekfalvak

Mit keres egy baba hordozókendőben a Nagymező utcai Radnóti-szoborra, Hofi-szoborra, a Széll Kálmán-szoborra vagy a Madách téren álló Táncosnőre kötve?

Hogy kerül egy rácsos babaágy a Blaha Lujza térre? Az SOS Gyermekfalvak utcai gerillaakciójával a kórházban hagyott több száz csecsemő ügyére hívta fel a figyelmet.

Közel 300 kisbaba tölti élete első hónapjait kórházban, mert szülei elhagyták, vagy nem tudják hazavinni.
Az SOS Gyermekfalvak október 7-én, az állami gondoskodásban élő gyerekek napján az elhagyott csecsemőkre és a drasztikus nevelőszülő hiányra hívta fel a figyelmet kreatív utcai gerillaakciók keretében.

A főváros számos közterét lepték el a hordozókendős szobrok, a Blaha Lujza téren és a Nyugati téren pedig felállított rácsos ágyak fogadták a járókelőket. A kampányhoz csatlakozott többek között a budapesti Radnóti Miklós Színház és számos ismert ember is, mint Dallos Bogi, Puskás Peti, Tapasztó Orsi, Ábel Anita, Ördög Nóra, Kiss Ramóna, Szabó Győző, Szabó Erika, Sena, Nádai Anikó.

Közel 24 000 gyerek él gyermekvédelmi gondoskodásban, 30%-uk gyermekotthonban, 300 baba pedig kórházakban, mert nincs elég nevelőszülő. Az alapítvány azért küzd, hogy minden szülők nélkül élő gyerek családba kerülhessen és megoldódjon a kórházban ragadt kisbabák helyzete.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egyéb kategória

Országos kutatásból netezési körkép: a magyarok többségének élete elképzelhetetlen net nélkül

Az internet ugyanúgy kell, de másképpen használják a generációk.

Rengeteget internetezünk, leginkább okostelefonon, és minden második fiatal napi 2-3 órát tölt el chateléssel – derül ki a Yettel országos, reprezentatív kutatásából. Bár minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy gyakrabban használja mobilon az internetet, de még az X generáció 85 százaléka is naponta többször felmegy a netre. A legnépszerűbb közösségi platform továbbra is a Facebook, de a Z generációsok körében a TikTok és az Instagram is hódít.

Az idén nyáron bemutatott Yepp, a fiatalabb közönségnek tervezett mobilszolgáltatás fogadtatásából kiderült, hogy a 18-35 éves korosztály mellett a 36-55 éves korcsoportban is megvan az igény a digitálisan igénybevehető szolgáltatásokra, az egyszerű, ‘bárhol-bármikor’ ügyintézésre. Mivel a mobilnet-használók adatigénye folyamatosan növekszik és a Yepp korlátlan belföldi mobilnet-hozzáférést kínál, így a Yettel országos reprezentatív kutatásában arra kereste a választ, hogy – bár az internethez való hozzáférés módja azonos az egyes generációkban – a különböző korcsoportok mire és hogyan használják a netet. Az eredmények alapján ez már jelentős különbségeket mutat a korosztályok között.

Kevesen használjak keveset a netet (sokak sokat)

100 fő Z generációs válaszadó közül mindössze 1, az Y generációsok közül 4, és még az X generáció tagjai közül is csak 12 olyan felhasználó van, aki legfeljebb naponta csak egyszer használja netezésre az okostelefonját. A 16-25 évesek közel fele (49%), de még a 46-55 évesek egyharmada és az 56 év fölöttiek egynegyede is mobilon netezik „amikor csak lehetséges” – azaz szinte egész nap. Az okostelefon ezzel minden más eszközt megelőz – a következő legnépszerűbb a laptop és a notebook, amelyet a megkérdezettek közel fele (48%) használ naponta legalább egyszer internetezésre.

A közösségi médiában a legtöbb időt az Y generáció tölti, közülük is leginkább a 26-35 évesek. A közösségi oldalakon a legkedveltebb tevékenység a posztok, bejegyzések olvasása – minden második válaszadó naponta legalább 1-2 órát tölt ezzel. Ezt a videónézés követi, majd jóval rövidebb időtartamban a saját poszt, bejegyzés vagy hozzászólás írására fordítanak időt. A videó egyértelműen a legfiatalabbak, a Z generáció tagjainak a szórakozása: kétharmaduk (66%) naponta legalább 1-2 órát, 20 százalékuk pedig több mint három órát fordít erre naponta.

Még mindig a Facebook és az Instagram vezet

A fiatalok közösségi platformja egyértelműen a TikTok és az Instagram – előbbit a Z generáció fele, utóbbit pedig 55 százaléka naponta többször is használja. A Facebook a 26 éven aluliak körében némileg kevésbé népszerű, de így is döntő részük (81%) naponta belép a felületre. A YouTube inkább a Z és az Y generációk platformja, az X (korábbi nevén Twitter) pedig a kevésbé elterjedt oldalak közé tartozik itthon. Az egyéb közösségi oldalakat már kevésbé használjuk, de a Reddit, a BeReal és főleg a Snapchat a legfiatalabbak között azért népszerű (utóbbin a Z generáció tagjainak 37 százaléka legalább napi szinten küld üzenetet). Bár a Teams sokaknak munkaeszköz, mégis inkább az Y és Z generáció használja, nem pedig az idősebb X generáció.

Így üzenünk a neten

Az üzenetküldő és chatszolgáltatások esetén is megfigyelhetők a korosztály szerinti különbségek: minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy gyakrabban messengerezik – de még az 56 év fölöttiek 56 százaléka is naponta többször használja az alkalmazást. A Viber és a Whatsapp esetén hasonló a helyzet: bár az Y és az X generáció is sűrűn lép fel ezekre a platformokra, de utóbbiak körében magasabb a szolgáltatást egyáltalán nem használók aránya. A Gmaillel, az Outlookkal és az irodai levelezőprogramokkal inkább az Y és az X generáció küld e-maileket.

Leginkább az Y generáció, különösen a 26-35 évesek töltenek időt munka- és magáncélú e-mailek írásával (sorrendben 51, illetve 46 százalék legalább napi félórát foglalkozik ezzel). Munka miatt szintén az Y generáció chatel a legtöbbet (47 százalékuk naponta legalább félórát), magáncélból viszont már a Z generáció tagjai (minden második fiatal naponta legalább 2-3 órát). A chatelésről is elmondható, hogy a kor előrehaladtával egyre rövidül az ezzel töltött idő.

Látható tehát, hogy generációnként eltérő mértékben, de rengeteg időt töltünk a digitális térben. A az ország első digitális előfizetése, a Yepp éppen azoknak a felhasználóknak jelent jó megoldást, akiknek elsősorban adatra van szükségük, és ügyeiket online szeretik intézni. A tarifa korlátlan belföldi adatkeretet és 50 GB EU/1-es díjzóna roamingot biztosíté, hűségszerződés nélkül vehető igénybe, és digitálisan, teljes egészében a Yettel alkalmazáson keresztül rendelhető meg. Így ugyanazt a felhasználói élményt hozza, mint amit sok közkedvelt szolgáltatás a streamingtől az ételrendelésen át az autómegosztásig. Ezzel is biztosítja a digitálisan érettebb felhasználóknak az elvárt, kötöttségek nélküli szabadságot.

Az egyes generációk kutatásban használt életkori meghatározása: Z: 16-24 évesek, Y: 25-44 évesek, X: 45-65 évesek.

A kutatás 1006 fő online megkérdezésével zajlott 2024. március 14-25. között. A minta reprezentatív a 16-65 éves magyar lakosságra életkor, nem, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint (Impetus Research).

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!