Ipar
Generatív AI: a cégek 78%-a befektet az új technológiába, de csak minden harmadik felkészült rá
Bár a legtöbb vállalat érdeklődik a legújabb technológiák iránt, a legnagyobb részüknél nincs meg a szükséges IT-háttér ahhoz, hogy befektetéseik hatékonyan szolgálják az innovációt, visszahozzák a beléjük tett pénzt és teljesítsék a kiberbiztonsági követelményeket – derül ki az Unisys legfrissebb globális kutatásából. Európában különösen nagy ez a fajta lemaradás.
A Magyarországon mintegy 700 főt foglalkoztató Unisys Unisys közzétette legújabb nemzetközi felmérését, amely azt vizsgálta, hogyan alakítják át a vállalatok IT-stratégiáikat annak érdekében, hogy ki tudják aknázni a legújabb technológiák – például a generatív AI, az AI-ügynökök és a kvantumszámítás – előnyeit. A „From Complexity to Clarity: Modernizing Cloud and IT for What Comes Next” című jelentésben nyolc ország 1000 felsővezetője és IT-döntéshozója osztotta meg tapasztalatait.
Az eredmények azt mutatják, hogy egyre nagyobb szakadék tátong az üzleti ambíciók és a vállalatok IT-infrastruktúrájának felkészültsége között – ez pedig azt a kockázatot hordozza, hogy befektetéseik meddők maradnak, innovációs potenciáljuk visszaesik, és kitettebbek lesznek a kibertámadásoknak is. A tanulmány ugyanakkor azonosít egy szűk, „Innovációs éllovasok” néven említett, mintegy 100 vállalatból álló csoportot is, amely példát mutat abban, hogyan lehet okos IT-beruházásokkal felgyorsítani az új technológiák bevezetését.
A kutatás legfontosabb megállapításai:
- A vállalatok 78%-a növelné befektetéseit a generatív AI-ba, vezetők 73%-a szerint pedig úgy véli, az AI-ügynökök (Agentic AI) kulcsfontosságúak a versenyképesség fenntartásában. Utóbbi arány Európában még nagyobb: 80%.
- Ennek ellenére mindössze 36%-uk meri állítani, hogy készen cége áll nagy léptékű AI-terhelések kezelésére.
- A döntéshozók 82%-a a felhőt és az IT-t immár önálló profitközpontként kezeli. Bár kevesebb mint felük elégedett teljesen a felhő, az automatizáció és a generatív AI megtérülésével, háromnegyedük mégis további befektetéseket tervez.
- A szervezetek többsége nincs felkészülve a modern kiberfenyegetésekre, és csak 14% gondolja úgy, hogy készen áll a poszt-kvantum titkosítás korszakára.
- 85% ismeri el, hogy kiberbiztonsági stratégiája inkább a támadások utólagos kezelésére épül, nem megelőzésre – miközben az üzemszünetek költsége óránként 500 ezer dollárra is rúghat.
Európai helyzetkép: lelkesedés van, infrastruktúra nincs
Mint láttuk, az európai szervezetek a globális átlagnál is nagyobb lelkesedéssel fordulnak az új technológiák felé, ugyanakkor az infrastruktúra terén Európa mutatja az egyik legnagyobb lemaradást:
- az itteni vezetők mindössze 25%-a gondolja, hogy vállalata informatikai rendszere képes támogatni a kvantumtechnológiát (globálisan ez az arány 33%),
- generatív AI esetében is mindössze 36% érzi magát felkészültnek,
- AI-ügynököknél pedig csupán 21% (bár itt a globális arány is alig több).
A kiberbiztonsági helyzet szintén figyelmeztető: Európában a szervezetek 90%-a szerint védelmi stratégiájuk inkább utólagos reagálásról szól, nem megelőzésről.
„A következő technológiai forradalom már zajlik, de sok szervezet még mindig elavult alapokra és folyamatokra épít” – mondta el Manju Naglapur, az Unisys Cloud, Applications & Infrastructure üzletágának vezető alelnöke és vezérigazgatója. – „Ahhoz, hogy a generatív AI és az AI-ügynökök valódi értéket teremtsenek, modernizálni kell az infrastruktúrát, össze kell hangolni az IT- és üzleti prioritásokat, és proaktívabb kiberbiztonsági szemléletre van szükség.”
Az elavult infrastruktúra visszafogja az AI és a kvantum fejlődését
Az innovációs éllovasok 82%-a már most IT-költségvetése több mint 6%-át fordítja generatív AI-alapú adatkezelésre. Bár a szervezetek lelkesen fektetnek be az új technológiákba, sokan elismerik: jelenlegi infrastruktúrájuk nem kielégítő. Ez alig változott a 2023-as Unisys-felméréshez képest – továbbra is az elavult rendszerek, a szakemberhiány és az üzleti–IT prioritások közötti szakadék számítanak a legnagyobb kihívásnak. Mindössze a szervezetek 36%-a érzi magát felkészültnek nagy volumenű generatív AI-terhelésekre, a kvantumszámítás esetében ez az arány 32%, edge computingnál 34%, míg a régóta tárgyalt kiterjesztett és virtuális valóság esetében csupán 35%.
Utólagos reagálás helyett proaktív védelem kell
Az elmúlt évben a szervezetek 17%-ánál történt biztonsági incidens, ahol az üzemszünet óránként akár 500 000 dollárba került. Mégis, csak a vezetők 14%-a mondja, hogy rendszere felkészült a poszt-kvantum titkosításra. Ráadásul 85%-uk elismeri: jelenlegi kiberbiztonsági stratégiájuk inkább a támadásokra adott utólagos válaszokra épül, nem megelőző megoldásokra. Bár egyre többen váltanak új modellekre – 62% már bevezette vagy tervezi a Zero Trust-ot, 61% a kiber-helyreállítást helyezi előtérbe, és csupán 43% alkalmaz AI-alapú kiberbiztonsági eszközöket –, a védelem megerősítésére hatalmas lehetőség maradt.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Antimikrobiális anyagot mutatott be az LG a németországi K Show-n
Az LG Electronics (LG) a K 2025 nemzetközi műanyagipari szakkiállításon mutatta be LG PuroTec™ antimikrobiális adalékanyag-megoldásainak átfogó portfólióját. A világ egyik legjelentősebb műanyagipari vására október 8–15. között zajlott Düsseldorfban.
Globálisan terjeszkedik az LG fejlett anyagokkal foglalkozó üzletága: a vállalat legújabb termékcsaládja Németországban, a K Show-n debütált. Az LG idén részt vett a három legnagyobb nemzetközi műanyagipari kiállításon – a kínai Chinaplas-on, az amerikai National Plastics Exposition-ön és az európai K Show-n –, ezzel erősítve nemzetközi jelenlétét az iparágban.
A PuroTec nevű megoldás számos iparágban alkalmazható széleskörűen, beleértve a háztartási gépeket, az egészségügyet, az építőipart, a csomagolóanyagokat és az autóipart. A teljes PuroTec portfólió mellett az LG a K Show-n az egyik globálisan vezető vegyipari és anyagfejlesztési vállalattal, az LG Chemmel közösen fejlesztett antibakteriális műanyagokat is bemutatta.
A vállalat a kiállításon öt fő PuroTec termékvonalat mutatott be: az AAP-t, az ABP-t, az SAP-t, a ZAP-t és az AAW-t. Az LG PuroTec egy üvegpor-alapú antimikrobiális adalékanyag, amely gombásodásgátló és antibakteriális tulajdonságokkal rendelkezik, és hatékonyan használható műanyagok, festékek, porbevonatok és textíliák gyártása során. Megakadályozza a mikroorganizmusok elterjedését és az ezzel járó szagokat, így hozzájárul a termékek tisztaságának és tartósságának megőrzéséhez. Az LG több évtizedes üvegpor-fejlesztési tapasztalatára építve – és háztartási készülékekben való sikeres alkalmazása után – a PuroTec az LG B2B portfóliójának egyik kulcsfontosságú növekedési motorjává vált: az éves árbevétele több mint kétszeresére nőtt az előző évhez képest.
Az LG célja, hogy a fejlett anyagtechnológiai üzletágát új alkalmazási területek felé bővítse, például a Marine Glass megoldásokkal, amelyek a tengeri ökoszisztémák helyreállítását és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését támogatják, vagy éppen a Mineral Wash technológiával, amely környezetbarát módon, felületaktív anyagok nélkül tisztítja a textíliákat. Az LG jelenleg 420 szabadalommal rendelkezik az üvegpor-technológiához kapcsolódóan, és a dél-koreai Changwonban, az LG Smart Park üzemben évi 4500 tonna termelési kapacitással bír.
2025 szeptemberében az LG együttműködési megállapodást írt alá egy globális tanúsító szervezettel, az SGS Korea-val a PuroTec nemzetközi antimikrobiális tanúsítási szabványainak kidolgozásához. A megállapodás értelmében az LG technológiai tapasztalatát osztja meg a tanúsítási folyamatok kialakításához, az SGS Korea pedig a globális normáknak megfelelő tanúsítási eljárásokat dolgozza ki. Az így tanúsított termékek viselhetik az SGS Global Performance Mark jelölést, amely a nemzetközi ügyfelek számára az átláthatóságot és megbízhatóságot fogja jelezni.
„Az LG PuroTec több, mint egy adalékanyag – ez egy stratégiai szempontból is fontos B2B növekedési motor, amely valódi értéket teremt ügyfeleink és a különböző iparágak számára világszerte”
– mondta Lyu Jae-cheol, az LG otthoni megoldások üzletágának elnöke.
„A globális partnerekkel való együttműködések erősítésével, a nemzetközi szabványosítással és a megbízható teljesítmény biztosításával célunk, hogy a PuroTec az LG anyagtechnológiai üzletágának egyik alappillérévé váljon – elősegítve a fenntartható növekedést és megerősítve vezető szerepünket a globális piacon.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
A Kingston Technology 2024-ben is megőrizte vezető helyét a DRAM-modulok eladásában
A Kingston Technology Europe Co LLP, a memóriatermékek és technológiai megoldások terén világvezető Kingston Technology Company, Inc. egyik társvállalata, a mai napon bejelentette, hogy a TrendForce elemzőcég árbevétel szerinti legfrissebb rangsorában nemzetközi szinten első helyet szerzett a DRAM-modulgyártók között.
A Kingston a hozzávetőlegesen 66%-os piaci részesedésével továbbra is őrzi vezető szerepét. A TrendForce szerint a DRAM-modulok eladása 2023 azonos időszakához képest 7%-kal nőtt, ami az előző évi csökkenéshez képest fordított tendenciát jelent. A Kingston megőrizte erős piaci részesedését annak ellenére is, hogy bevételeinek növekedési üteme lassult a 2024 második felében tapasztalt mérséklődő fogyasztói kereslet miatt.
A jelentés kiemelte, hogy a világ öt első számú memóriamodul-gyártója tette ki a 2024-es összértékesítések 81%-át, az első nyolc pedig 83%-os piaci részesedést tudhatott magáénak. Az eredmények megerősítették, hogy a Kingston dominánsan vezeti a DRAM-modulok piacát, mivel a második helyen álló szállító a teljes piaci részesedésből mindössze 5 százalékot tudott megkaparintani. 2023 4. negyedévének végén a DRAM-beszállítók elkezdték előnyben részesíteni a nagy sávszélességű memóriákat és a szerverminőségű DDR5-termékeket. Ez a stratégiai váltás a többi DRAM-típus szűkebb elérhetőségéhez vezetett, ami megnövelte a keresletet, és összességében magasabb árakat eredményezett. Válaszul a modulgyártók növelték a beszerzést és feltöltötték készleteiket, ami 2024-ben összesen 13,3 milliárd dolláros piaci bevételt eredményezett. Az év második felében azonban a modulárak emelkedése elkezdte visszafogni a keresletet, ami végső soron korlátozta az értékesítés növekedését.
2024-ben a Kingston piacra dobta a Kingston FURY Renegade termékcsalád korlátozott kiadású, versenyautók ihlette változatát. A Kingston FURY Renegade DDR5 RGB Limited Edition feltűnő, a modern versenyautókat idéző lekerekített dizájnjával a legújabb technológiákat ötvözve 8000 MT/s-es agresszív sebességet biztosított, amely támogatta az extrém órajeltúlhajtási lehetőségeket, miközben minimálisra csökkentette a teljesítményt korlátozó szűk keresztmetszeteket. A Kingston továbbá bevezette a Kingston FURY Renegade DDR5 CUDIMM-modulokat is, amelyek kompatibilisek az Intel új 800-as szériás (korábbi kódnevén Arrow Lake) lapkakészletével. Az alapórajel növelését támogató DDR5 CUDIMM-modulok a professzionális felhasználók olyan szélesebb csoportjához is eljutnak, akik csúcsteljesítményt követelnek, és rendszereikből a lehető legtöbbet szeretnék kihozni a jelintegritás romlása nélkül.
„A TrendForce 2024-es értékelése jól tükrözi vállalatunk töretlen erejét és rendkívüli alkalmazkodóképességét egy újabb kihívásokkal teli üzleti év során”
– nyilatkozta Iwona Zalewska, a Kingston EMEA-régiójának DRAM-részlegéért felelős értékesítési menedzsere, majd hozzátette:
„Ez a mérföldkő nem csupán a Kingston domináns piaci jelenlétét érzékelteti, hanem rávilágít a vállalat rugalmasságára és iparágon belüli jelentőségére is, hiszen immár 22 egymást követő évben sikerült megőriznünk vezető pozíciónkat.”
További információkért látogass el a kingston.com oldalra.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Hatékonyabb vízgazdálkodás digitális megoldásokkal
A vezetők 60 százaléka úgy véli, hogy a víziközmű-hálózattal kapcsolatos kockázatok meghaladják az összes többi infrastrukturális fenyegetést, kétharmaduk pedig egyetért azzal, hogy a vízügyi infrastruktúra rövid távú korszerűsítése kritikus fontosságú – derül ki a Schneider Electric új, amerikai döntéshozók körében végzett felméréséből.
Az olyan intelligens technológiák, mint például a szivárgásérzékelés és a digitális ikrek költségmegtakarítást és az ellátásbiztonság növelését eredményezhetik a vízgazdálkodásban.
Az Egyesült Államok globális szinten vezető az egy főre jutó vízfogyasztásban (naponta 6821 liter), azonban a Schneider Electric Fenntarthatósági Kutatóintézetének adatai szerint az országban kezelt vízmennyiség 20 százaléka (naponta 26,5 milliárd liter, ami elegendő lenne New York egy hétig tartó vízellátásához) a szivárgó csövek miatt elvész. Mivel évente 292 000 vízvezeték-törés történik az Egyesült Államokban, a pénzügyi és működési károk hatalmasok, a közműveknek például éves szinten 6,4 milliárd dollárnyi bevételkiesést jelent ez, a városoknak pedig 2,6 milliárd dollárnyi javítási költséggel jár évente.
Szakadék a stratégiák és a tényleges lépések között
A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat új kutatása szerint az amerikai vezetők ugyan felismerik, hogy mennyire sürgető az intelligens vízgazdálkodás bevezetése és az infrastruktúra modernizálása, azonban aggasztó szakadék tátong a kidolgozott stratégiák és azok megvalósítása között. A több mint 200 amerikai döntéshozó véleményén alapuló, a NewtonX B2B kutatócéggel együttműködésben végzett felmérés arra is rámutatott, hogy bár a kockázatok széles körben ismertek, a tényleges lépések elmaradnak. Míg 10 városvezetőből 9 és 10 üzleti vezetőből 6 arról számolt be, hogy rendelkeznek vízstratégiával, csak egy kis részük hajtja végre azt teljes mértékben.
A vezetők mindössze 10 százaléka nyilatkozott úgy, hogy következetesen megvalósítja az intelligens vízgazdálkodás bevezetésével kapcsolatos terveket. A tényleges lépéseket leginkább a költségvetési korlátok, a hálózatok folyamatos működésével kapcsolatos elvárások és a valós idejű adatok hiánya gátolja a válaszadók szerint. A kiberbiztonsági aggályok is jelentős szerepet játszanak, a vezetők 25 százaléka aggódik a rendszer sebezhetősége miatt.
Eltérő prioritások
A tanulmány rávilágít a prioritások közötti különbségekre is: míg a városvezetők a vízgazdálkodást közepes prioritásnak tartják, addig az üzleti vezetők nem tekintik prioritásnak azt, és háromszor nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a költségcsökkentésnek, emellett kiemelt figyelmet fordítanak a mesterséges intelligenciára (MI) és a digitális átalakulásra. Ez a megközelítés azért is elgondolkodtató, mert az amerikai termelőipar – amely már most is a vízfelhasználás több mint 75 százalékáért felelős az Egyesült Államok 60 megyéjében – a gyártás visszaköltöztetése és a digitalizáció miatt rohamosan bővül, ami azzal jár, hogy a víz iránti kereslet is emelkedni fog.
Ezt figyelembe véve, valamint az elöregedő víziközmű-rendszerek állapotát is figyelembe véve, nem meglepő, hogy a vezetők 60 százaléka úgy véli, hogy a vízzel kapcsolatos kockázatok meghaladják az összes többi infrastrukturális fenyegetést, és kétharmaduk egyetért azzal, hogy a vízügyi infrastruktúra rövid távú korszerűsítése kritikus fontosságú.
„A víz nem csak az élethez elengedhetetlen, hanem az amerikai gazdaság erejének is a gerincét képezi – mégis, ma az Egyesült Államok súlyos vízválsággal küzd, amelyet a csökkenő vízkészletek és az elavult infrastruktúra okoz. A hatékony vízgazdálkodás nem könnyű feladat, és az éghajlati és demográfiai nyomás még tovább nehezíti a helyeztet, de egyértelmű lehetőségünk és közös felelősségünk van abban, hogy megvalósítsuk az intelligens vízstratégiákat annak érdekében, hogy ne veszélyeztessük a gazdasági növekedést és a városok ellenálló képességét”
– hangsúlyozta Sophie Borgne, a Schneider Electric „Water & Environment Segment” részlegének elnöke.
A digitális megoldások megtérülnek
Az intelligens technológiák, mint például a szivárgásérzékelés és a digitális ikrek, már bizonyított előnyökkel járnak. A városvezetők közel fele, míg az üzleti vezetők 40 százaléka 5–10 százalékos költségmegtakarítást ér el alkalmazásukkal, míg az MI-alapú vízegyensúlyi modellek segítségével a szervezetek akár 60 százalékos vízveszteséget is azonosíthatnak, és ezt a mennyiséget újrahasznosíthatják.
A modernizációs törekvések azonban továbbra is számos kihívással szembesülnek. A költségvetési korlátok, a kiberbiztonsági kockázatok és a bonyolult működés továbbra is a fő akadályokat jelentik az intelligens megoldások bevezetése során. A városvezetők a tudáshiányt emelik ki, míg az üzleti vezetők a haladást gátló, egymással versengő prioritásokkal küzdenek.
Texasban működik
2024-ben a Texas államban található Conroe városa – ami az egyik leggyorsabban növekvő település az Egyesült Államokban – bejelentett egy 50 millió dolláros infrastrukturális fejlesztést, amely magában foglalja a Schneider Electric nyílt, szoftveralapú megoldása, az EcoStruxure Automation Expert bevezetését, annak érdekében, hogy 19 vízmű esetében automatizálással növeljék a hatékonyságot és a működési biztonságot. Az együttműködés új példát állít fel a skálázható, jövőre kész infrastruktúra terén, bemutatva, hogy a digitális átalakulás hogyan teheti rugalmasabbá a vízellátást és nyújthat védelmet az éghajlati ingadozások ellen.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Zöld1 hét ago
Kiszárad a Balaton? – Az AI mondja meg?
-
Okoseszközök2 hét ago
AI-funkciókkal és díjmentes előfizetésekkel érkezik a T Phone 3 Pro
-
Ipar2 hét ago
A napenergia szerepe egyre nő a kiskereskedelemben
-
Mozgásban2 hét ago
Az összetett harmadik helyén zárta Molnár Martin a brit F4 idei szezonját
-
Mozgásban2 hét ago
Vissza az irodába vagy győzött a home office?
-
Ipar2 hét ago
A Messer hosszú távú héliumellátási megállapodást kötött a QatarEnergy-vel
-
Gazdaság2 hét ago
Digitális banki megoldásait fejleszti a CIB Bank a Kyndryllel együttműködve
-
Ipar2 hét ago
Bivalyerős megawatt-töltő érkezik a piacra