A genetikai tesztelések európai piacának egyik vezető biotechnológiai vállalata, a GenePlanet felvásárolta a budapesti székhelyű New Era Genetics genetikai vizsgálatokat végző céget a Vascular Csoporttól. Az akvizíció jelentős mérföldkő a közép- és kelet-európai régió egészségügyi innovációjában, és érezhetően megerősíti Magyarország prenatális genetikai vizsgálati infrastruktúráját.

A lépésnek kiemelt jelentősége van, mivel mindkét vállalat meghatározó szakmai szereplő a prenatális genetikai vizsgálatok területén, és évek óta a legmodernebb technológiákkal támogatják a várandósgondozást, valamint a megalapozott orvosi döntéshozatalt. Fő profiljuk a nem-invazív prenatális tesztek (NIPT) fejlesztése és szolgáltatása, különösen nagy hangsúllyal a laboratóriumi innováción és az orvosszakmai együttműködésen.

Stratégiai regionális erősödés

A GenePlanet az akvizícióval tovább építi közép-európai jelenlétét, kapacitásait és szakmai hálózatát. A New Era Genetics pedig a tranzakcióval egy nemzetközi vállalat globális szakmai hátteréhez és infrastruktúrájához csatlakozik, ami hosszú távú stabilitást és további fejlesztési lehetőségeket jelent.

„Ez az akvizíció összhangban áll hosszú távú stratégiánkkal, amelynek célja olyan erős helyi központok kialakítása, amelyeket stabil tudományos hátterünkkel és technológiai tudásunkkal támogathatunk”

– mondta Sebastjan Gergeta, a GenePlanet stratégiai igazgatója.

Hozzátette:

„Magyarország kiemelten fontos piac számunkra, a New Era Genetics pedig szakmai színvonalában és értékrendjében is kiemelkedő partner.”

A tranzakció nem csupán tulajdonosváltást jelent. A két vállalat együtt szélesebb és korszerűbb genetikai termékportfóliót kínál majd a hazai orvosoknak és pácienseknek.

A hazai szakmai háttér erős marad – és tovább fejlődik

Merhala Zoltán, a New Era Genetics ügyvezetője kiemelte:

„A GenePlanet-csoporthoz való csatlakozás hosszú távú stabilitást és új szakmai erőforrásokat biztosít a cég számára. Ez lehetővé teszi szolgáltatásaink további fejlesztését, és új lehetőségeket nyit a magyar egészségügyi partnereink számára.”

A GenePlanet jelenleg több mint 50 országban van jelen, és európai laboratóriumi infrastruktúrával, ISO 27001 adatbiztonsági szabványokkal és fejlett bioinformatikai háttérrel támogatja partnereit.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Az okosotthon-technológia sokáig elsősorban kényelmi funkcióival került a figyelem középpontjába: távolról vezérelhető világítás, automatikusan szabályozott fűtés vagy hangvezérlésű eszközök tették egyszerűbbé a mindennapokat. Az elmúlt években azonban egyre világosabbá vált, hogy az intelligens otthoni rendszerek nem csupán komfortot nyújtanak, hanem az egészségmegőrzésben is fontos szerepet tölthetnek be.

A modern életmód jelentősen megváltoztatta a környezeti terhelés jellegét. Ma az emberek idejük túlnyomó részét zárt térben töltik – otthon, irodában vagy egyéb beltéri környezetben. Ez azt jelenti, hogy az otthoni körülmények, például a levegő minősége, a hőmérséklet vagy a páratartalom közvetlenül befolyásolják a közérzetet, a koncentrációt, az alvás minőségét és hosszabb távon az általános egészségi állapotot is.

Az okosotthon egyik legfontosabb előnye, hogy folyamatosan képes monitorozni és optimalizálni ezeket a környezeti tényezőket, gyakran a felhasználó aktív beavatkozása nélkül. Az érzékelők és automatizált rendszerek valós időben reagálnak a változásokra, így segítenek fenntartani egy kiegyensúlyozott, egészségesebb beltéri környezetet.

Ez különösen fontos lehet az alábbi csoportok számára:

• azoknak, akik home office-ban dolgoznak, és napi 8–10 órát töltenek otthon,
• kisgyermekes családoknak, ahol a fejlődő szervezet érzékenyebb a környezeti hatásokra,
• idősebb embereknek, akik több időt töltenek zárt térben,
• valamint mindazoknak, akik tudatosan szeretnék csökkenteni a környezeti kockázatokat.

Fontos hangsúlyozni, hogy az okosotthon nem helyettesíti az orvosi ellátást vagy az egészséges életmódot, ugyanakkor hatékony támogató eszközként hozzájárulhat a megelőzéshez és az egészségtudatos környezet kialakításához. A technológia segítségével az otthon már nem csupán lakótér, hanem aktívan működő, az egészséget támogató környezet lehet.

A levegő minősége és az egészség közötti láthatatlan kapcsolat

A beltéri levegő minősége az egyik legkevésbé érzékelhető, mégis legnagyobb hatású tényező az egészség szempontjából. Mivel a levegő szennyezettsége gyakran nem látható és nem is érezhető azonnal, sokan nem tulajdonítanak neki jelentőséget – pedig a nem megfelelő beltéri környezet rövid és hosszú távon is hatással lehet a szervezetre.

A zárt térben felhalmozódó szennyező anyagok több forrásból származhatnak. Ilyenek például:

• a kilélegzett szén-dioxid (CO₂), amely rossz szellőzés esetén gyorsan felhalmozódhat,
• a bútorokból, festékekből és tisztítószerekből származó illékony szerves vegyületek (VOC-k),
• a por, pollen és egyéb allergének,
• valamint a túl magas vagy túl alacsony páratartalom következményei, például a penészgombák megjelenése vagy a nyálkahártya kiszáradása.

Ezek a tényezők nem feltétlenül okoznak azonnali, egyértelmű tüneteket, azonban gyakran hozzájárulhatnak olyan panaszokhoz, mint a fejfájás, a fáradékonyság, a koncentráció romlása, a szem- és torokirritáció, illetve az alvásminőség csökkenése. Hosszabb távon a nem megfelelő beltéri környezet a légzőrendszerre és az általános közérzetre is kedvezőtlen hatással lehet.

A korszerű okosotthon-rendszerek egyik fontos eleme a levegőminőség objektív mérése. Ennek egyik összesített mutatója a beltéri levegőminőség index, amely több környezeti paraméter – például a szén-dioxid-szint, a páratartalom és a szennyező anyagok koncentrációja – alapján ad átfogó képet a beltéri levegő állapotáról. Ez az információ segíthet felismerni azokat a helyzeteket, amikor a környezet már nem optimális az egészség és a komfort szempontjából.

Különösen fontos ez azok számára, akik hosszabb ideig tartózkodnak zárt térben, például otthoni munkavégzés során. A nem megfelelő levegőminőség ugyanis nemcsak a fizikai közérzetet befolyásolhatja, hanem a mentális teljesítményt és a napi energiaszintet is.

Az okos érzékelők és automatizált rendszerek lehetővé teszik, hogy a felhasználók ne csupán utólag reagáljanak a problémákra, hanem időben értesüljenek a változásokról, és szükség esetén javítsák a beltéri környezet minőségét. Ez a proaktív megközelítés fontos lépést jelent az egészségtudatos otthoni környezet kialakításában.

Okos érzékelők: amikor az otthon folyamatosan figyel

Az okosotthon egyik legfontosabb egészségvédelmi elemei az érzékelők. Ezek a diszkréten működő eszközök folyamatosan figyelik a lakás környezeti paramétereit, és olyan információkat szolgáltatnak, amelyek alapján időben felismerhetők az egészségre kedvezőtlen változások. A modern szenzorok előnye, hogy automatizáltan, objektív adatok alapján működnek, így nem a szubjektív érzékelésre kell hagyatkozni.

Valós idejű adatok a beltéri környezetről

A korszerű érzékelők többféle környezeti tényezőt képesek mérni egyszerre, és az adatokat egy központi alkalmazásban jelenítik meg. Ez lehetővé teszi, hogy a felhasználó átfogó képet kapjon az otthoni környezet aktuális állapotáról.

A leggyakrabban monitorozott paraméterek közé tartoznak:

• a szén-dioxid-szint, amely magas koncentráció esetén fáradtságot és koncentrációcsökkenést okozhat,
• a levegő hőmérséklete, amely befolyásolja a komfortérzetet és az alvás minőségét,
• a relatív páratartalom, amely túl magas érték esetén elősegítheti a penész kialakulását, túl alacsony szinten pedig irritálhatja a légutakat,
• valamint a levegőben található szennyező anyagok jelenléte, amelyek hosszabb távon hatással lehetnek a légzőrendszerre.

Az adatok folyamatos gyűjtése lehetővé teszi a trendek felismerését is, így nemcsak az aktuális állapot, hanem a hosszabb távú változások is nyomon követhetők.

Automatikus értesítések és azonnali visszajelzés

Az okosotthon-rendszerek egyik legnagyobb előnye, hogy nemcsak mérnek, hanem értesítik is a felhasználót, ha egy adott paraméter kilép az optimális tartományból. Ez különösen hasznos olyan helyzetekben, amikor a környezeti változás nem észlelhető azonnal.

Például a rendszer figyelmeztetést küldhet, ha:

• a levegő szén-dioxid-szintje tartósan emelkedik,
• a páratartalom eléri a penészesedés szempontjából kockázatos szintet,
• vagy a hőmérséklet eltér az egészséges tartománytól.

Az ilyen jelzések lehetővé teszik, hogy a felhasználó gyorsan reagáljon, például szellőztetéssel vagy a klímarendszer beállításával, még mielőtt a kedvezőtlen körülmények tartósan fennállnának.

Automatizált beavatkozás a felhasználó helyett

Az intelligens rendszerek nemcsak figyelmeztetni képesek, hanem bizonyos esetekben automatikusan be is avatkoznak. Ez különösen fontos akkor, amikor a felhasználó nincs otthon, vagy nem veszi észre azonnal a változást.

Az automatizált működés például az alábbi formákban valósulhat meg:

• a szellőztetőrendszer automatikusan aktiválódik, ha romlik a levegő minősége,
• a párásító vagy páramentesítő bekapcsol, ha a páratartalom eltér az optimális szinttől,
• a klímarendszer módosítja a hőmérsékletet a komfortos és egészséges tartomány fenntartása érdekében.

Ez a folyamatos, háttérben zajló optimalizálás hozzájárulhat ahhoz, hogy a lakás környezete stabil és kiegyensúlyozott maradjon, ami különösen fontos a mindennapi közérzet és a hosszú távú egészség szempontjából.

Objektív adatok az egészségtudatos döntésekhez

Az érzékelők által gyűjtött információk nemcsak az azonnali beavatkozást segítik, hanem hosszabb távon is támogatják a tudatosabb döntéshozatalt. A felhasználók pontosabban megérthetik, hogyan változik a lakás környezete különböző tevékenységek – például főzés, alvás vagy munkavégzés – során.

Ez az átláthatóság lehetőséget ad arra, hogy az otthoni környezet ne csupán kényelmes, hanem tudatosan optimalizált és egészséget támogató élettérré váljon, amely aktívan alkalmazkodik a lakók igényeihez.

Automatikus szellőztetés és klímaszabályozás az egészséges környezetért

A megfelelő beltéri környezet fenntartása nemcsak az érzékelésen, hanem a gyors és hatékony beavatkozáson is múlik. Az okosotthon-rendszerek egyik legnagyobb előnye, hogy képesek automatikusan szabályozni a levegő minőségét, a hőmérsékletet és a páratartalmat, így folyamatosan optimális körülményeket biztosítanak a lakók számára.

Ez különösen fontos a modern, jól szigetelt épületek esetében, ahol a természetes légcsere korlátozottabb, és a szennyező anyagok könnyebben felhalmozódhatnak.

Intelligens szellőztetés a friss levegő fenntartásáért

A hagyományos szellőztetés gyakran esetleges, és sokszor csak akkor történik meg, amikor már érezhető a levegő romlása. Az okos szellőztetőrendszerek ezzel szemben folyamatosan figyelik a környezeti paramétereket, és szükség esetén automatikusan friss levegőt juttatnak a helyiségbe.

Ez több szempontból is előnyös lehet:

• csökkentheti a szén-dioxid koncentrációját, ami hozzájárulhat a jobb koncentrációhoz és a szellemi teljesítmény fenntartásához,
• segíthet eltávolítani a levegőben felhalmozódó szennyező anyagokat,
• valamint hozzájárulhat az általános komfortérzet javításához.

Az automatizált működés különösen hasznos éjszaka vagy munkavégzés közben, amikor a felhasználó nem feltétlenül figyel a levegő minőségére.

Optimális hőmérséklet az egészség és a komfort érdekében

A hőmérséklet jelentős hatással van a szervezet működésére, az alvás minőségére és az általános közérzetre. A túl magas hőmérséklet nyugtalanságot és fáradtságot okozhat, míg a túl alacsony hőmérséklet kellemetlenséget és fokozott energiafelhasználást eredményezhet a szervezet számára.

Az intelligens fűtési és hűtési rendszerek képesek:

• automatikusan alkalmazkodni a napszakhoz és a felhasználói szokásokhoz,
• fenntartani az egyenletes hőmérsékletet,
• valamint elkerülni a hirtelen ingadozásokat, amelyek megterhelhetik a szervezetet.

Ez különösen fontos alvás közben, amikor a stabil környezet hozzájárulhat a pihentető regenerációhoz.

A megfelelő páratartalom szerepe a légutak védelmében

A páratartalom gyakran alábecsült tényező, pedig közvetlen hatással van a légutak állapotára és a komfortérzetre. A túl száraz levegő irritálhatja a nyálkahártyát, míg a túl magas páratartalom elősegítheti a penész és a mikroorganizmusok elszaporodását.

Az okosotthon-rendszerek képesek automatikusan szabályozni a páratartalmat, például:

• párásító vagy páramentesítő eszközök vezérlésével,
• a szellőztetés optimalizálásával,
• valamint a környezeti változásokhoz való folyamatos alkalmazkodással.

Ez segíthet fenntartani azt az optimális tartományt, amely támogatja a légutak egészségét és csökkenti a kellemetlen tünetek kialakulásának esélyét.

Automatizált környezet, kevesebb terhelés a mindennapokban

Az automatizált klíma- és szellőztetőrendszerek egyik legnagyobb előnye, hogy leveszik a folyamatos ellenőrzés terhét a felhasználóról. A rendszer önállóan reagál a környezeti változásokra, így a lakás környezete stabilabbá válik.

Ez a stabilitás hozzájárulhat:

• a kiegyensúlyozottabb közérzethez,
• a jobb alvásminőséghez,
• valamint a mindennapi fizikai és mentális teljesítmény fenntartásához.

Az intelligens szabályozás révén az otthon nemcsak kényelmesebb, hanem aktívan támogatja az egészségesebb életkörnyezet kialakítását.

Az alvásminőség javítása okos megoldásokkal

Az alvás az egyik legfontosabb regenerációs folyamat, amely alapvetően befolyásolja a fizikai és mentális egészséget. A nem megfelelő minőségű alvás rövid távon fáradtsághoz, koncentrációcsökkenéshez és ingerlékenységhez vezethet, hosszabb távon pedig hatással lehet az immunrendszer működésére és az általános életminőségre is. Az okosotthon-technológia ebben a folyamatban is fontos támogató szerepet tölthet be az optimális alvási környezet fenntartásával.

Stabil hőmérséklet a pihentető alvásért

A hálószoba hőmérséklete közvetlenül befolyásolja az elalvás sebességét és az alvás mélységét. A túl meleg környezet nyugtalanságot és gyakori felébredést okozhat, míg a túl hideg levegő kellemetlenséget eredményezhet.

Az intelligens fűtési és hűtési rendszerek képesek automatikusan:

• a lefekvés idejére beállítani az optimális hőmérsékletet,
• fenntartani az egyenletes környezetet az éjszaka folyamán,
• majd a reggeli órákban fokozatosan alkalmazkodni a napi ritmushoz.

Ez a fokozatos és automatizált szabályozás hozzájárulhat a természetesebb alvási ciklus fenntartásához.

Friss levegő és megfelelő oxigénszint éjszaka is

Éjszaka, zárt ablakok mellett a levegő minősége fokozatosan romolhat, különösen kisebb vagy rosszabbul szellőző helyiségekben. A magasabb szén-dioxid-szint hozzájárulhat a nyugtalan alváshoz és a reggeli fáradtságérzethez.

Az okosotthon-rendszerek képesek felismerni ezeket a változásokat, és szükség esetén:

• aktiválni a szellőztetőrendszert,
• optimalizálni a légcserét,
• valamint fenntartani a kiegyensúlyozott levegőminőséget az alvás teljes időtartama alatt.

Ez segíthet abban, hogy a szervezet zavartalanul végezhesse a regenerációs folyamatait.

Automatizált környezet a zavartalan pihenés támogatására

Az alvás minőségét nemcsak egyetlen tényező, hanem a teljes környezet stabilitása befolyásolja. Az okosotthon egyik legnagyobb előnye, hogy több rendszert képes összehangoltan vezérelni.

Ez magában foglalhatja:

• a hőmérséklet automatikus szabályozását,
• a levegő minőségének folyamatos optimalizálását,
• valamint a környezet stabilitásának fenntartását az éjszaka folyamán.

Az automatizált működés csökkenti annak esélyét, hogy a környezeti változások megzavarják az alvást, így hozzájárulhat a mélyebb és pihentetőbb regenerációhoz.

Hosszabb távú hatások a közérzetre és a teljesítményre

A megfelelő alvási környezet nemcsak az éjszakai pihenést javíthatja, hanem a nappali működésre is pozitív hatással lehet. A kiegyensúlyozott alvás hozzájárulhat:

• a jobb koncentrációhoz és mentális teljesítményhez,
• a stabilabb hangulathoz,
• valamint az általános energiaszint fenntartásához.

Az okosotthon-technológia ebben az összefüggésben nem közvetlenül az alvást „kezeli”, hanem olyan környezetet biztosít, amely támogatja a szervezet természetes regenerációs folyamatait.

Az egészségtudatos otthon a jövő alapja

Az okosotthon-technológia fejlődése egyértelműen abba az irányba mutat, hogy az otthon többé nem csupán passzív élettér, hanem aktív szereplője lehet az egészségmegőrzésnek. Az intelligens érzékelők és automatizált rendszerek segítségével a lakók pontosabb képet kaphatnak a környezetük állapotáról, és lehetőségük nyílik arra, hogy tudatosabban alakítsák ki a mindennapi élet feltételeit.

Fontos hangsúlyozni, hogy az okosotthon nem helyettesíti az egészséges életmód alapjait, például a rendszeres testmozgást, a kiegyensúlyozott táplálkozást vagy az orvosi ellenőrzéseket. Ugyanakkor jelentős támogatást nyújthat azáltal, hogy segít csökkenteni azokat a környezeti kockázatokat, amelyek hosszabb távon befolyásolhatják a közérzetet és az életminőséget.

Az egészségtudatos otthoni környezet kialakítása több szempontból is előnyös lehet:

• növelheti a mindennapi komfortérzetet, mivel a környezet folyamatosan alkalmazkodik a lakók igényeihez,
• hozzájárulhat a jobb alvásminőséghez és koncentrációhoz, ami pozitívan hat a teljesítményre és a közérzetre,
• segíthet a kedvezőtlen környezeti tényezők korai felismerésében, így lehetőség nyílik a megelőző lépések megtételére,
• valamint támogathatja a hosszú távú egészségtudatos életmódot, azáltal hogy stabil és kiegyensúlyozott lakókörnyezetet biztosít.

A technológia fejlődésével egyre több otthon válik képessé arra, hogy intelligensen reagáljon a környezeti változásokra. Ez a tendencia különösen fontos lehet a jövőben, amikor az emberek egyre több időt töltenek zárt térben, és felértékelődik az egészséget támogató lakókörnyezet szerepe.

Az okosotthon így már nem csupán kényelmi megoldás, hanem egy olyan eszköz, amely hozzájárulhat egy tudatosabb, kiegyensúlyozottabb és egészségesebb életvitel kialakításához.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Az info-bionika az egyik legfiatalabb, ám leggyorsabban fejlődő tudományterület, amely nagyon erős ipari háttérrel rendelkezik. A legnagyobb orvosi képalkotó, gyógyszer- és rehabilitációs eszközöket fejlesztő cégek és a robotika is hasznosítja a terület innovációit. A szakemberek a biológiai rendszerek elveit használják fel technológiai eszközök, például mesterséges érzékszervek vagy idegi interfészek fejlesztésére.

A terület ma már nem csupán az agy–gép interfészekről vagy futurisztikus protézisekről szól, hanem arról is, miként lehet az emberi test működését – az idegrendszertől az izmokon át a mozgásig és az érzékelésig – mérni, értelmezni és technológiával kiegészíteni. Iparági elemzések szerint a globális bionika piac mérete 2025-ben 8,2 milliárd dollár, ami 2033-ra akár 17,5 milliárd dollárra duzzadhat. Ebben a folyamatban, kiemelten fontosak azok a szakemberek, akik a biológiai rendszereket és a mérnöki folyamatokat egyaránt értik. A magyarok szakértelme és a területhez kapcsolódó, hazánkban folyó oktatás a 2000-es évek óta úttörőnek számít. 

A világon mintegy 1,3 milliárd ember, vagyis a Föld népességének kb. 16 százaléka él valamilyen fogyatékossággal a WHO becslése szerint. Előrejelzések szerint 2040-re a népesség 4,5 százaléka figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarban (ADHD), 3,8 százaléka pedig súlyos depresszióban lesz érintett. Ezek a számok világosan jelzik, hogy a következő évtizedekben az idegrendszeri és pszichiátriai kórképek, a rehabilitáció, valamint az emberi képességek helyreállítását célzó technológiák a globális innováció egyik legfontosabb területévé válnak.

A világ vezető gazdaságai milliárdokat fektetnek bionikus végtagokba, intelligens szenzorokba és a neurális adatfeldolgozásba. Iparági elemzések szerint a globális bionika piac mérete 2025-ben 8,2 milliárd dollár, ami 2033-ra akár 17,5 milliárddá duzzadhat. Észak-Amerika vezető szerepét mára Kína és a Távol-Kelet vette át a területhez kapcsolódó fejlesztésekben és kutatásokban. Európában a helyzet ambivalens: a bionikai és info-bionikai rendszerekre épülő piac erős mérnöki és orvostechnológiai bázissal rendelkezik, az európai országok (például Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság) jelentős részt vállalnak a klinikai alkalmazásban, azonban a kutatási-fejlesztési kapacitás nagyon korlátozott a szabályozási kötöttségek, valamint a befektetési lehetőségek miatt. Az emberig jutó fejlesztések egyik utolsó kutatási-oktatási intézménye azonban épp Magyarországon található.

„A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karán foglalkozunk a biológia mérnöki művelésével, ami, az emberig eljuttatható fejlesztésekben is testet ölt. Kutatásainkat nemzetközi együttműködésekben is láthatóvá tudjuk tenni. Óráimon arra törekszem, hogy a hallgatókat a klinikai valósággal is megismertessem. Mivel egyre inkább szükséges mérnöki szempontokat is érvényesíteni a mindennapi orvoslásban, fontos, hogy az orvosok és mérnökök megtanulják egymás munkamenetét, gondolkodását.”

– emeli ki dr. Hillier Dániel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kar egyetemi adjunktusa, a HUN-REN TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézete Látás Rendszerszintű Neurobiológiája Kutatócsoportjának vezetője.

A neurális technológiák, az idegrendszerrel való gépi kapcsolatlétesítés – akár a jelek kiolvasása, akár a stimulációs jelbevitel – ma a tudomány egyik legnehezebb mérnöki kihívása.

„Ezek mind nagyon-nagyon nehéz feladatok, hiszen a biológia máshogy működik, mint az elektronika. A terület fejlődésének egyik legnagyobb akadálya éppen az, hogy a két világ – az élő rendszerek komplexitása és a digitális eszközök precizitása – csak akkor kapcsolható össze, ha olyan szakemberek dolgoznak rajta, akik mindkét oldal működésének alapelveit értik.”

– hangsúlyozza dr. Iván Kristóf, egyetemi docens, az info-bionika mérnöki mesterképzés szakfelelőse.

„Nem csupán mérnöki vagy biológiai tudást adunk át, hanem személetet, amelyben ez a két fajta gondolkodás nem párhuzamosan működik, hanem szervesen egyesül. Igyekszünk már diplomamunkáknál, doktori témáknál is olyan problémákat adni, amelyeknél a hasznosítás és a piaci igény kézzelfogható.”

– teszi hozzá a szakember.

A képzésben részt vevők olyan eszközök és rendszerek fejlesztésével ismerkednek meg, amelyek képesek idegi interfészeket kezelni, valós idejű biológiai adatokat elemezni és mérni, vagy új generációs rehabilitációs technológiákat létrehozni, ideértve az agy-gép interfészeket, a szenzoros robotikát, a bionikus protéziseket és más, a klinikai gyakorlatban használható megoldásokat. Az egykori hallgatók ma már olyan cégeknél dolgoznak, mint a Richter, a 77 Elektronika, a Philips, General Electric vagy az OnCompass.

Ezen felül olyan startupok kötődnek hozzájuk, mint az adatbázisok számítógépes modellbe integrálásával sejtszimulációs szoftvert fejlesztő Cytocast, valamint az emberi anatómiát szövetről-szövetre leképező, bionikus robotok és protézisek gyártástechnológiájának fejlesztésével foglalkozó Allonic.

A Pázmány ITK-n lévő kutatási központok a hazai medtech és egészségipari ökoszisztémát erősítik, és nemcsak a szakemberek képzését szolgálják, hanem hosszú távon globális versenyképességet is építhetnek Magyarország számára egy gyorsan növekvő, stratégiai területen.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!