Egészség

Magyar tehetségek az EIT Health radarján

Ezek lesznek 2020 kihagyhatatlan egészségügyi tréning- és accelerátor programjai

Rekordot döntött 2019-ben az EIT Health tréning- és accelerator programjaiba bekapcsolódó közép-, kelet- és dél-európai résztvevők száma. A szervezet tréning-, mentorálási és finanszírozási programjai révén több mint 1500 tehetség és 50 start-up kapott segítséget a további fejlődéshez az innovációs szempontból feltörekvő térségből. Az EIT Health pán-európai versenyein magyar start-upok, például az InSimu Patient és a Sineko is a döntőbe jutottak, felhívva magukra európai befektetők figyelmét. 2020-ban még több lehetőséghez jutnak az egészségügyi ötletgazdák.

“Közép-, Kelet- és Dél-Európa az egészségügyet megújító ötletek valóságos aranybányája. Bár ezeket a régiókat a mérsékelt innovátorok között tartják számon Európában, egyre több egészség-, orvos- és biotechnológiai megoldás születik a térségben. Folyamatosan emelkedik azoknak a diákoknak, PhD-hallgatóknak, kutatóknak és szakembernek, illetve csapatoknak, start-upoknak, spin-offoknak, kis és közepes vállalkozásoknak a száma, amelyek szívesen méretik meg magukat a piacon, és a korábban megszokottnál sokkal nagyobb számban jelentkeznek európai tréningekre, bootcampekre, nyári egyetemekre és versenyekre. Gyakran kiderül, hogy ötleteik a legjobbak között vannak Európában, így részvételük tőkebevonást, befektetői érdeklődést vagy piaci bevezetést von maga után”

– mondta el Tóth Mónika, az EIT Health InnoStars RIS programmenedzsere.

Íme, néhány frissen meghirdetett, ígéretes lehetőség a 2020-as évre.

StarShip – jelentkezési határidő: 2020. január 31.

A StarShip egyedülálló tréningprogram, amely évről évre kitűnő értékelést kap a benne résztvevőktől. A programra ötlettel rendelkező csapatokat, diákokat, kutatókat is várnak, de az ötlet és a csapat megléte nem alapfeltétele a jelentkezésnek. A kilenc hónapos, részmunkaidős program során a résztvevők megtanulják, hogyan hárítsák el a felmerülő problémákat, ellenőrizzék a felhasználói elvárásokat és találják meg a megoldásra váró egészségügyi igényeket egy már bizonyított, gyakorlatias módszertan segítségével. A program során a csapatokat a tudományos és üzleti szférából érkező mentorok készítik fel. A kiválasztott résztvevőknek tandíj és utazási ösztöndíj biztosított. A programot az EIT Health partnerei – a Coimbrai Egyetem, az Oxfordi Egyetem, az IESE Business School, az IPN, a Karolinska Intézet, a svédországi RISE kutatóintézet-hálózat, a GE Healthcare, az Atos Spain, a Glintt, a Bluepharma és az Essilor – támogatják. Jelentkezni a https://www.starship.eithealth.eu/ honlapon lehet.

Wild Card – jelentkezési határidő: 2020. február 9.

Az EIT Health örömmel jelenti be, hogy megjelent a Wild Card program 2020-as kiírása csapatok és egyének részére. Európa legígéretesebb innovátorainak jelentkezését idén a női egészség és digitális terapeutika területén indított projektekkel várják. A harmadik éve meghirdetett és immár négy start-up elindításában közreműködő Wild Card célja, hogy támogassa a legígéretesebb csapatokat, hogy ötleteikből vállalkozások születhessenek. Az európai egészségügyi innovációs színtér egyik legátfogóbb programja két, a célterületen úttörő megoldást javasló vállalkozás beindításához nyújt segítséget, majd akár 2 millió eurónyi befektetést. Jelentkezni a https://wildcard.eithealth.eu/ honlapon lehet.

„A Wild Card lehetővé tette, hogy mélyebben tanulmányozzuk az egész iparágat, így megértettük, hogy ahhoz, hogy egy betegséget gyógyítani tudjunk, precíz, személyre szabott és megfizethető eszközt kell kifejlesztenünk, amit mindenki képes használni”

– mondták el a 2019-es Wild Card-győztes iLof alapítói.

EIT Jumpstarter – jelentkezési határidő: 2020. március 15.

Az EIT Jumpstarter egy pre-akcelerátor program az egészségügyben és más területeken tevékenykedő innovátorok számára. A tréningprogramok kategóriában Európai Egyesületi Díjjal kitüntetett program főleg olyan innovátorokat céloz meg, akik több iparágat átfogó környezetben akarnak vállalkozást indítani. A résztvevők megtanulják, hogyan készítsenek prezentációt, üzleti tervet, és piacra lépési stratégiát. A legjobbak lehetőséget kapnak rá, hogy előadják elképzeléseiket a zsűrinek, és pénzdíjban részesülhetnek. A kiválasztott csapatok pénzügyi támogatást is kapnak. Az egészségügy mellett az EIT Jumpstarter az élelmiszeripar, a nyersanyagtudomány, az energetika, a gyártás és a városi mobilitás területén is keresi a tehetségeket. Jelentkezni a https://www.lyyti.fi/reg/Jumpstarter-2020 honlapon lehet.

InnoStars Awards – jelentkezési határidő: 2020. március 27.

Az InnoStars Awards az egyik legjobb kitörési lehetőség a prototípussal vagy MVP-vel (Minimum Viable Product) rendelkező, de a piacra még nem kilépett start-up és spin-off vállalkozások számára. A negyedszer kiírt program idén az EIT Regional Innovation Scheme (RIS) által lefedett, mérsékelt innovációs aktivitást mutató országokból várja a tehetségek jelentkezését. A legjobb csapatok 25 ezer euró smart money támogatáshoz és négy hónapon át tartó egyéni mentoráláshoz jutnak, valamint lehetőséget kapnak rá, hogy részt vegyenek két európai bootcampen. Az EIT Health validációs interjúkat is szervez potenciális ügyfelekkel, befektetőkkel és partnerekkel. A döntősök a program végén megmérkőznek az első három helyért, amely 25, 15, illetve 10 ezer eurónyi további támogatással jár. További információért, kérjük, írjanak a tamas.bekasi@eithealth.eu email címre.

Start-ups Meet Pharma – jelentkezési határidő: 2020. március 29.

Az EIT Health másodszor rendezi meg rendkívül sikeres, Start-ups Meet Pharma nevű programját, melynek során olyan ambiciózus csapatok jelentkezését várják, akik globális gyógyszeripari kihívásokra akarnak megoldást találni. Az accelerator program jelentős európai gyógyszeripari szereplőkkel köti össze a krónikus megbetegedésekre innovatív terápiás javaslatot kínáló start-upokat. Elsősorban piacérett, működő termékkel vagy prototípussal rendelkező csapatok jelentkezését várják, amelyek a tablettákon túlmutató megoldásokat szeretnének kifejleszteni. Az idei kihívások témáját február 10-én jelentik be. További információért, kérjük, írjanak a tamas.bekasi@eithealth.eu email címre.

Smart-Up Lab – jelentkezési határidő: 2020. március

A negyedik alkalommal meghirdetett Smart-Up Lab 2020 egy három hónapos e-Lab program a jövő egészségügyi vezetői számára. Két szakaszban rendezik meg: tavasszal (márciustól júniusig) és ősszel (szeptembertől decemberig), párhuzamosan három európai városban: a lengyelországi Łódźban, az olaszországi Nápolyban és az észtországi Tartuban. A résztvevők többek között az ötletgenerálásról, az üzleti tervezésről, a vállalkozásalapításról, az értékteremtésről, a piackutatásról, a finanszírozásról és a gyors prototípuskészítésről sajátíthatnak el új ismereteket. A program diákokat, PhD hallgatókat, vállalkozókat és kutatókat kíván megszólítani az orvos- és élettudományok, a közgazdaságtan és az IT területéről. Jelentkezhetnek olyanok, akik már rendelkeznek ötlettel vagy megvalósított innovációval, de ennek hiánya sem kizáró ok. A programot a Łódźi Orvosi Egyetem, a Nápolyi II. Frigyes Egyetem, valamint a Tartui Egyetem szervezi. Jelentkezni a http://medihub.zone/portfolio-item/smart-up-lab-2020 honlapon lehet.

Az EIT Health egy határokon átívelő, 150 partnerintézményt tömörítő non-profit szervezet, mely nemcsak Nyugat-, hanem az egyelőre csekélyebb innovációs aktivitást mutató Közép-, Kelet- és Dél-Európában kutat és karol fel tehetségeket. Ezeket a térségeket az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) nevű európai uniós szervezet EIT Regional Innovation Scheme (RIS) programja fedi le. A 13 országban létrehozott EIT Health Hubokon keresztül a tehetségek oktatási, akcelerációs és innovációs lehetőségekhez juthatnak az egészségügy területén, így ötleteiket valódi termékekké és megoldásokká fejleszthetik, hogy az európai polgárok hosszabb és boldogabb életet élhessenek. A magyarországi EIT Health Hub a Pécsi Tudományegyetem Transzdiszciplináris Kutatások Intézete .

Related Topics:2020 egészségügy eut health magyar tehetség

Up Next

Világszinten teljes gőzzel halad az egészségügy digitális átalakulása

Don't Miss

Elindult az ÉletMentő applikáció

Egészség

Fogatlan igazság: Európa egyik legrosszabb szájhigiéniája a miénk

A fogmosás sokak számára csupán gyors napi rutinként él a mindennapokban – ennek következményei pedig jól tükröződnek a világszerte tapasztalható súlyos szájüregi problémákban.

Az Oral-B most újraírta ezt a rutint: idén tavasszal bemutatta az iO2 elektromos fogkefét, amely a legújabb technológiával nemcsak hatékonyabb tisztítást kínál, de intelligens funkciói révén visszajelzést ad, oktat és támogat. Az iO2 célja, hogy a napi fogmosást új szintre emelve, valódi eszközzé váljon a szájüregi egészség hosszú távú megőrzésében.

A WHO legutóbbi jelentése szerint a szájegészségügyi válság riasztó méreteket öltött világszerte, így Európában is. A legfrissebb adatok szerint a világ népességének közel fele – mintegy 3,5 milliárd ember – szenved valamilyen szájüregi betegségben, míg Európában ez az arány meghaladja az 50%-ot. A 60–65 év közötti korosztályban ez az arány már 70–85%, ami példa nélküli közegészségügyi kihívást jelent. Különösen aggasztó, hogy a szájüregi daganatok mára a nyolcadik leggyakoribb rákos megbetegedéssé váltak világszerte, és az Európai Unióban a férfiaknál a tizenkettedik leggyakoribb rákos megbetegedésként tartják számon.

Magyarországon a fogszuvasodás előfordulása az egyik legmagasabb Európában. A 12 éves gyermekek átlagosan 2,3 szuvas, hiányzó vagy tömött foggal rendelkeznek (DMFT index), ami ugyan jelentős javulás az 1985-ös 5,0-hoz képest, de még mindig elmarad a WHO célkitűzéseitől. A 65 év feletti magyar lakosság 30%-a, míg a 75 év felettiek 40%-a teljes fogatlanságban szenved. Emellett hazánkban a legmagasabb a szájüregi rák előfordulási aránya az Európai Unióban, évi mintegy 3 000 új esettel és több mint 1 600 halálesettel. Mindez kiemeli a megfelelő szájhigiénia és a megelőző eszközök – például az innovatív technológiával rendelkező elektromos fogkefék – kritikus fontosságát a lakosság egészségi állapotának javításában.

Az Oral-B filozófiája egyszerű: a szájhigiénia nem csupán esztétikai kérdés, hanem az egész test egészségének egyik legfontosabb alappillére. Tudományos kutatások sora igazolja, hogy a rossz szájhigiénia hozzájárulhat szív- és érrendszeri betegségekhez, krónikus gyulladásokhoz, sőt egyes fertőzésekhez is. E felismerés vezette többek közt a világ egyik leginnovatívabb szájápolási márkáját egy új korszak hajnalához – az Oral-B iO™ technológia megalkotásához.

Technológia, amely tanít – és gondoskodik

Az új Oral-B iO2 elektromos fogkefe egy személyre szabott, intelligens társ a napi szájápolási rutinban. Az új iO2 modell:

100%-kal több lepedéket távolít el, mint a hagyományos Oral-B kézi fogkefék, még a nehezen elérhető helyeken is,
a kerek, fogorvosok által ajánlott fej pontosan és precízen körbeöleli a fogakat,
az új intelligens sörtefej színe teljesen fehérre változik, így egyértelműen jelzi, mikor jött el a csere ideje,
a beépített kétperces időzítő támogatja a fogorvosok által javasolt tisztítási időt,
az intelligens nyomásérzékelő piros fénnyel figyelmeztet, ha túl nagy nyomást alkalmazunk – így védve az íny egészségét.

Az iO2 emellett háromféle csendes tisztítási intenzitással rendelkezik, amelyek közül a legalacsonyabb, „szuperkímélő” mód az alapértelmezett – így azoknak is ideális, akiknek érzékeny az ínyük. Mindez egyetlen gombbal vezérelhető.

Hat év kutatás, 250 szabadalom – és a fogyasztó a középpontban

Az Oral-B iO™ fogkefék fejlesztése több mint hat évnyi kutatómunka eredménye, és 250 szabadalom fémjelzi az innováció jelentőségét. A technológia mögött álló csapat a németországi Kronbergben, a P&G Innovációs Központjában dolgozott, szoros együttműködésben fogorvosokkal és valódi fogyasztókkal.

A Procter & Gamble világszerte több mint 800 millió embert szolgál ki termékeivel, és évente közel 2 milliárd dollárt fektet kutatás-fejlesztésbe, hogy olyan megoldásokat alkosson, amelyek tényleg számítanak a mindennapokban. Az új Oral-B iO2 fogkefe ékes példája ennek az elkötelezettségnek.

Nem találgatnak – figyelnek és megfigyelnek

A P&G innovációs szemlélete nem a véletlenre épül. Minden új fejlesztést alapos viselkedéselemzés, fogyasztói kutatás és tesztelés előz meg. A vállalat szakemberei nemcsak kérdeznek, hanem megfigyelnek, interjúkat készítenek, a vásárlókkal tartanak a boltba és bepillantást nyernek az otthoni használatba is. Ennek köszönhető, hogy az Oral-B iO2 valóban a fogyasztói igényekre ad választ: egyszerű, intuitív, mégis csúcstechnológiás eszköz, amely az árképzésének köszönhetően szélesebb kör számára válik elérhetővé, mint valaha.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egészség

8 hónapos volt a legidősebb kórházban ragadt csecsemő

Felgyorsította a kormány a kórházban hagyott babák örökbeadását, egy részük élete megoldódott.

De mi van azokkal a csecsemőkkel, akiknek nem tudtak családot találni? Az SOS Gyermekfalvak Az első anyák napja című kampányában elsőként számol be erről: az elmúlt fél évben 103 kórházban ragadt csecsemő került a látókörükbe. A legidősebb a megkeresés idején már betöltötte a 8. hónapot.

Drámai történetekkel indult az SOS Gyermekfalvak anyák napi kampánya. Az alapítvány örökbefogadó nők történetein keresztül mutatta be, mit tapasztaltak a hónapokra kórházban hagyott gyerekekkel és kórházi ellátásukkal kapcsolatosan a jogszabályi változások nyomán. A KSH legfrissebb adatai szerint tavaly a nyilvántartott örökbeadható gyerekek száma 2095 fő volt, közülük 1291 gyermeket adtak örökbe. Minden negyedik egy éves kor alatti.

A kórházban maradt gyerekeknek ugyanakkor nagyjából 80 %-a nem örökbe adható. Nem tudni, hányan vannak, hány hónapot töltenek kórházban, milyen az egészségügyi állapotuk, milyen körülmények közül jönnek az anyák. Az anyák napi kampány következő szakaszában az SOS most az ő sorsukat követte nyomon a hozzájuk érkezett kórházi megkeresések alapján.

Az alapítványhoz októbertől március végéig 103 olyan megkeresés érkezett, amikor 12 hónap alatti kisbabának kerestek nevelőszülői családot.

A babák az esetek 80 százalékában kórházban tartózkodtak, néhány esetben különleges gyermekotthonban és pár esetben voltak csak otthon vagy épp családbafogadó gyámnál. Egy esetben fordult elő, hogy a csecsemő édesanyjával börtönben tartózkodott. A legidősebb kórházban tartózkodó csecsemő a megkeresés idején már betöltötte a 8 hónapos kort.

A magyarországi adatokat tekintve minden 12. gyerek koraszülött, a kórházban hagyott babák esetében azonban – vélhetően a gondozatlan terhesség és az anya életkörülményei, életmódja miatt – magasabb az egészségügyi kockázat: minden ötödik baba előbb jön világra. A legkorábban született baba a 27. hétre érkezett, a legkisebb súlyú pedig 1730 gramm. 10 esetben jelölt meg a kórház/gyermekotthon egészségügyi problémát a babáknál, többek között megjelent a légzéstámogatási igény, hallássérülés, nyitott koponya, szifilisz, elvonási tünetek.

A dokumentumok alapján az anyák 7 %-a volt szerfüggő, 7 %-ának voltak pszichiátriai problémái. Az esetek negyedében a baba első gyermeke az anyának, negyedében második vagy harmadik, vagyis az anyák több mint fele négy- vagy többgyerekes szülő, előfordult 12 gyermekes is. A családi létszám növekedésével összefüggésben emelkedik az állami gondoskodásba kerülő gyerekek száma: a nem elsőszülött babák 87,5%-ánál már a testvérekről sem az édesanya gondoskodik, döntő többségben szakellátásban élnek.

A 103 megkeresésből az alapítvány 5 esetben tudott babát fogadni, a drasztikus nevelőszülő hiány miatt a többi gyermeket el kellett utasítania. Országosan több ezer nevelőszülő hiányzik ahhoz, hogy minden gyerek családban nőhessen fel.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egészség

Amit a látásról és a szemről tudnia kell a kontaktlencsét viselőknek

Ha a szemünkről beszélünk, akkor a legtöbb esetben a látásunkra gondolunk. Sokan használják például azt a mondatot, hogy “nekem nem jó a szemem, ezért hordok kontaktlencsét”. Természetesen a gyakorlatban komoly különbség van: a szem egy szerv, a látás pedig egy vizuális ingereket feldolgozó biológiai mechanizmus.

A szem fontos része a látásnak

Ezzel a mondattal valószínűleg nem sok újdonságot mondtunk el, de mégis kevesen tudják, hogy mégis hogyan működik ez a szervünk. Amolyan komplex, fényképezőgépek optikai rendszeréhez hasonlítható, egyfajta közvetítő csatorna, aminek az elemei a szaruhártya, a pupilla, a szemlencse és az üvegtest. Az általuk leképezett információ a szemgolyó hátsó pólusán fut össze. Amire ránézünk, sok-sok kockából áll, ami majd egész képpé áll össze. Ha ez a kép “nem stimmel”, ott kerülhet szóba például a CooperVision myopia kontroll, ami kontaktlencse segítségével történik.

Természetesen a folyamat ott nem áll meg, hogy a különálló mini mozaikkockák egy egész képpé alakulnak. Ahhoz, hogy ez megjelenjen számunkra, tehát lássunk, tovább utazik a kép a látóideg mentén, a tekervényes út végén pedig megjelenik a kép a látókéregben. Röviden és tömören így néz ki a látás folyamata, de egy szakember erről sokkal bővebben is tudna mesélni.

Kontaktlencse-viselőként érdemes tisztában lenni azzal, hogy pontosan hova is kerül a lencse. A szemgolyó három rétegéből a legkülsővel van kapcsolatban. Idetartozik az ínhártya, a szem fehér része és a szaruhártya, ami a legérzékenyebb része a szemnek. Alapvetően a kontaktlencse a könnyfilmben úszkál, de a szaruhártya előtt helyezkedik el, így hatnak egymásra.

Ha nem figyelünk oda a lencse helyes használatára, akkor általában a szaruhátya az elszenvedője a szabályok be nem tartásának. Probléma lehet a nem megfelelő ápolás okozta gyulladás, a nem ideális higiéniai körülmények a kontaktlencse be- és kivétele közben, a gyakori viselési idejű változatok 30 napon túli hordása, illetve az alvásra nem alkalmas kontaktlencsék folyamatos viselése.

Az oxigénáteresztő képesség

Ez egy fontos tényező minden kontaktlencse esetében. A megfelelő típus kiválasztásában szakember tud segítséget nyújtani. Ez azért is elsődleges, mert a kontaktlencse egyfajta gátat képez a levegő és a szaruhártya között.

Érdemes több típust is kipróbálni, mire megtaláljuk az ideálisat, továbbá mindenképpen konzultáljunk szakemberrel mielőtt belevágunk a kontaktlencse viselésébe.

Mindenre van megoldás

Napjainkban a piacon többféle kontaktlencse érhető el. Például vannak kifejezetten gyerekeknek készült változatok is. Előnyük, hogy biztonságos, egyszerű használatot biztosítanak, illetve a rövidlátás súlyosbodását is lehet lassítani a segítségükkel. Kezdőknek érdemes a napi lencsékkel próbálkozni, majd ha elég gyakorlatot szereztek, jöhetnek a havi változatok.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!