Connect with us

Egészség

Az EIT Health kapcsolatteremtő felületet indított a koronavírus leküzdésének érdekében

Európa vezető egészségügyi innovációs hálózata egy olyan „együttműködési platformot” indított, amely lehetőséget biztosít a feltalálóknak, kutatóknak, egészségügyi szakértőknek és szervezeteknek, hogy nemzetközi kapcsolatokat létesítsenek a koronavírus elleni harc során. Az EIT Health „kéréseket” és „ajánlatokat” vár a platformon többek között Magyarországról is.

Az EIT Health jelentős, 150 európai partnerének kutatási, akadémiai és üzleti munkáját, valamint egészségügyi – köztük a legnagyobb európai kórházak – szolgáltatásait magába foglaló kapcsolati tőkéjét felhasználva küzd a jelenlegi világjárvány ellen. Az EIT Health weboldalán elérhető “együttműködési platform” lehetővé teszi az egészségügyi szektor koronavírussal foglalkozó szakemberei számára, hogy egy „ajánlatot” vagy egy „kérést” tegyenek közzé az oldalon, és a szervezet segít megtalálni ezek európai párjait. Az első pár nap alatt több mint 100 felajánlás érkezett, ezek között voltak nyílt forráskódú lélegeztetőgépek, kórházaknak szánt ingyenes biológiaiszennyeződés-szűrő eszközök, valamint olyan applikációk is, amelyek a vírus terjedésének ellenőrzésében segíthetnek.

A platform célja, hogy első kézből, szakértőktől kapjunk információt arról, hogy milyen erőforrásokra van szükségük, illetve, hogy milyen erőforrásokat tudnak megosztani az Európai Unión belül. Az EIT Health kapcsolatteremtő szerepe – aminek célja a vírus elleni küzdelem hatékonyságának növelése – a különböző régiók közötti együttműködés elősegítésében rejlik. Az ajánlatok között magyar példaként találhatjuk a HandInScan, az EIT Health-hez kötődő, az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésére összpontosító start-up felajánlását, a Semmelweis szkennert. Mivel a kórokozók terjedésének csökkentésének a leghatékonyabb eszköze a kézhigiénia, a szkenner megvizsgálja, hogy a kéz rendszeres fertőtlenítése során mely felületeit érintettük, majd kiértékeli és nyilvántartja az egyes felhasználókra vonatkozó adatokat, ezekből pedig statisztikát és jelentéseket készít. Emellett szintén az ajánlatok között szerepelt az Oxipit start-up radiológus-hiányban szenvedő kórházak számára felajánlott mellkasröntgen elemző AI modellje, valamint a Delox egészségügyi használatra felkínált  erős biológiai szennyeződéseket szűrő eszköze. Olaszországban a PatchAl ajánlott fel egy applikációt, amit a vírus megelőzésére, illetve a lakosság nyomon követesére lehet használni, egy másik, a SoftMining által felkínált alkalmazást pedig a kórházak tudják hasznosítani a vírus-átadás kockázatainak megítélésére.

A kérések között olyan projektek szerepeltek, mint a DEX Innovation Centre, a cseh EIT Health hub projektje, akik egy 3D-s nyomtatóból összeállítható lélegeztetőgépen dolgoznak. Emellett az EIT Health 2019-es European Health Catapult verseny győztese is egy kérést fogalmazott meg: az olasz Takis start-up négy Covid-19 fehérjetüskén alapú oltóanyagot szeretne tesztelni az első fázisban állati, majd egészséges, önként jelentkező emberi alanyokon.

„Az EIT Health ezt a hatékony hálózatot használja fel, hogy határokon átívelő megoldásokat és megfelelő eszközöket találjon a világjárvány leküzdésére. Helyi csoportok minden »kérést« és »ajánlatot« figyelembe véve próbálnak megfelelő kapcsolatokat találni az Európai Unión belül. Emellett a közép-, kelet- és dél-európai régiókban kiegészítő mentorálást vagy pénzügyi támogatást is felajánlunk a kiválasztott kezdeményezéseknek”

– mondta Fürjes Balázs, az EIT Health InnoStars ügyvezető igazgatója.

Az EIT Health a közösség jelentőségét is kiemeli az aktuális világjárvány leküzdésében: az EIT Health közreműködése tette lehetővé például a Delft Műszaki Egyetem mester szakos hallgatói számára, hogy egyszerű és viszonylag olcsón előállítható lélegeztetőgépeken kezdjenek el dolgozni, mivel ezek hiányával küzdenek többek között Hollandiában is, emellett pedig újrahasznosítható sebészeti maszkokon is dolgozhatnak. Lengyelországban a Celon Pharma kezdeményezett egy COVID-19-re specializálódott terápiás programot, ahol az első fázisban már létező és engedélyezett kezeléseket és azok kombinációit fogják tesztelni. A lengyel SensDX pedig lépéseket tett, hogy kifejlesszen egy ultragyors diagnosztikai tesztet a COVID-19-re. Portugáliában a Pedro Nunes Institute startup-ja, a Mindflow egy koronavírusról szóló, oktató videójátékot mutatott be, hogy ellenőrzött és hiteles információt szolgáltasson a járványról és csökkentse a túlzott pánikot.

„Az egészségügyi fejlesztésekben jelentős potenciál rejlik, hogy leküzdhessük a mostani kihívásokat. A közösségünkben rengeteg termék és szolgáltatás elérhető például a távorvoslás területén, amelyek széleskörű használata csökkentheti az egészségügyi dolgozókra nehezedő nyomást. Hisszük, hogy nemcsak Közép- és Kelet-Európa, de Olaszország, Portugália és Görögország is kiemelt szerepet kaphat most: az elmúlt évek bebizonyították, hogy több áttörő, azóta már piacra dobott újítás is ezekről a területekről indult. Most azt kell megtanulnunk, hogy hogyan tudjuk megerősíteni az egészségügyi rendszerünket úgy, hogy hatékonyan segítsen leküzdeni a krízist”

– tette hozzá Fürjes Balázs.

A platform bevezetése mellett az EIT Health a Headstart verseny jelentkezési határidejét is meghosszabbította április 14-ig, hogy ezzel is motiválja azokat az egészségügyi start-upokat, amelyek rendelkeznek a koronavírus elleni küzdelemben hasznos megoldásokkal – a következő 6 hónapban megvalósítható, 8-as technológiai érettségi szintű (TRL8) termékekkel vagy szolgáltatásokkal. A legsikeresebb csapatokat 50 000 euróval díjazzák majd.

Az EIT Health közössége folyamatosan olyan termékek és szolgáltatások kifejlesztésén dolgozik, amelyek hozzájárulhatnak társadalmunk hatékonyabb védelméhez egy következő egészségügyi krízis során. Ezek között olyan megoldások szerepelnek, mint a mesterséges intelligencia, amely hozzájárulhat az egészségügyi szakemberek munkaidejének 20-80 százalékát kitevő adminisztratív munka egyszerűsítéséhez vagy teljes megszüntetéséhez, vagy mint az olyan digitális megoldások, amelyek lehetővé teszik, hogy az egészségügyi dolgozók otthonaikban monitorozzák betegeiket. Az EIT Health célja, hogy döntő szerepet játszhasson az olyan innovatív megoldások létrehozásában, amelyek úgy tudják megerősíteni az egészségügyi rendszereket, hogy azok képesek legyenek megküzdeni a mostani európai kihívásokkal.

Egészség

10 panasz, amit elkerülhetsz, ha mozogsz a munkahelyeden

rendszeres mozgás munka közben ülőmunka
Kép forrása: Freepik

Az ülőmunka számos mozgásszervi problémát okozhat, amelyek hosszú távon rontják az életminőséget és a munkateljesítményt. A modern irodai környezetekben azonban egyre több cég ismeri fel a rendszeres mozgás fontosságát. Nézzük, hogy milyen panaszoktól szabadulhatsz meg, ha kicsit többet mozogsz a munkahelyeden is, tudatosan felépített gyakorlatok alkalmazásával.

Miért fontos a rendszeres mozgás munka közben?

Az ülőmunka során az izmok merevvé válnak, a helytelen testtartás pedig további terhelést ró a gerincre és az ízületekre. A nagyvállalatok, például a Google vagy a Microsoft, már ösztönzik a dolgozókat a gyógytornász által összeállított nyújtógyakorlatok végrehajtására munka közben. Ha viszont a munkahelyeden erre nem helyeznek elég hangsúlyt, akkor kövesd a profik tancásait. A gyógytorna Budaörs szívében remek lehetőségeket kínál ahhoz, hogy elsajátítsd a szükséges mozdulatokat, hogy utána elvégezhesd azokat a munkahelyeden.

10 mozgásszervi panasz, amit elkerülhetsz

A hátfájás az egyik leggyakoribb probléma, amely az ülő életmód következménye. Egyszerű nyújtógyakorlatok, mint például a macska-tehén póz, segítenek csökkenteni a feszültséget. Másik gyakori panasz a nyakfájás, ami az előre billentett fej- és válltartás miatt alakul ki, pedig könnyen elkerülhető, ha óránként végzünk nyakfordításokat és vállkörzéseket munka közben. A nyaki izmok feszessége miatt gyakran jelentkezik fejfájás, amelyet a nyaki izmok nyújtásával és a légzőgyakorlatokkal enyhíthetünk.

Derék és csípő panaszok

A hosszú ideig tartó ülés túlzott nyomást gyakorol a deréktáji porckorongokra. Az oldalsó törzshajlítások és a derék körzése segítenek enyhíteni a fájdalmat. Mivel a folyamatos ülés csökkenti a csípőízületek mozgásterjedelmét. A csípőemelés és az ülve végzett lábemelések szintén hatékony gyakorlatok.

Végtagfájdalmak és panaszok

A számítógépes munka gyakori mellékhatása a csuklótáji alagút szindróma. A csukló hajlítása és nyújtása enyhíti a feszültséget. De nemcsak a kezekkel kíméletlen az ülőmunka, hanem az ülő helyzetben tartott térdekkel is. A merev lábak nyújtogatása vagy térdkörzés hatékony megoldást jelenthet.

A vérkeringés lassulása miatt gyakori probléma az ödéma. Rövid séták és lábkörzések serkentik a keringést, így az ízületek kevésbé veszítenek rugalmasságukból. Az amerikai irodákban például egyre népszerűbb az úgynevezett „álló meeting,” amely mozgásra készteti a résztvevőket.

Mit tesznek a nagyvállalatok a dolgozók egészségéért?

Számos multinacionális cég felismerte, hogy a dolgozók mozgásszervi egészsége közvetlenül hat a produktivitásra. Az amerikai cégeknél az irodai számítógépek gyakran figyelmeztetik a dolgozókat, hogy álljanak fel és végezzenek egyszerű gyakorlatokat. A Google irodáiban pedig rendszeresen szerveznek gyógytornász által vezetett foglalkozásokat.

A rendszeres mozgás munka közben nemcsak a fájdalmak megelőzését szolgálja, hanem növeli az energiaszintet és a koncentrációt is. Egy-két perces nyújtás vagy rövid séta óriási különbséget jelenthet a mindennapi életminőségünkben. A tudatos odafigyeléssel hosszú távon sok kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat!


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egészség

Újabb magyar város kerülhet fel az egészségügyi innováció térképére

A héten először adott otthont a Debreceni Egyetem az EIT Health Európa-szerte népszerű diákinnovációs versenyének: az i-Days for Life Debrecen hackathon keretében a világ minden részét képviselő mintegy 120 fiatal mutatta be ötleteit az egészségügy jövőjének alakítására.

A versenyt kísérő konferencián pedig már sikeres orvostechnológiai startupok képviselőitől hallhattak tanulságokat a sikerre vezető út buktatóiról és lehetőségeiről.

Az i-Days az EIT Health által támogatott innovációs programsorozat, amely arra ösztönzi az európai egyetemek hallgatóit, hogy hogy az EIT Health, helyi szervezetek, magánvállalkozások vagy start-up cégek által felvetett valós egészségügyi kihívásokkal keressenek megoldásokat. A versenyeken a diákok tapasztalt mentoroktól kaphatnak tanácsokat, és gyakorolhatják a csapatmunkát, valamint az innovatív ötletek zsűri előtti előadását, pitchelését. Az első debreceni i-Days-t az egyetem Innovációs Központjában rendezték meg, a városban kiépülő Science Park szívében, ahol 27 csapatban 120 diák indult el Közép-Európa különböző egyetemeiről. A csapatok többek között a mentális egészség, az adatvezérelt diagnosztika és a hordható eszközök területén rukkoltak elő újító ötletekkel, számos projekt a generatív mesterséges intelligencia (GenAI) egészségügyi felhasználására irányult.

Az i-Days végül „hazai” győzelemmel végződött: a zsűri a Debreceni Egyetem öt hallgatójából és a Portói Egyetem vendéghallgatójából álló, HIT (Health-activist International Team) nevű csapat ötletét értékelte a legmagasabbra. A magyar, marokkói, kenyai, brazil és bangladesi diákok orvosi, üzleti és műszaki területen végeznek különböző képzési programokat az intézményben, és bár jelenleg mindannyian Debrecenben élnek és tanulnak, a verseny kezdetén találkoztak először. A csapat innovációja, a HITpod nevű automatizált, fájdalommentes gyógyszeradagoló rendszer, a mesterséges megtermékenyítésben részesülő nők hormonterápiájának könnyítésére nyújt megoldást. Az i-Day győztes csapata részt vehet a Winners’ Event-en, az európai diákokat összefogó döntő versenyen, amelyet idén november 28-29-én rendeznek meg Budapesten.

Hosszú távú együttműködés Debrecenben

„A Debrecenben vetélkedő hallgatók rátermettsége igazolta, hogy a városban komoly potenciál rejlik ahhoz, hogy az egészségügyi innováció Európa-szerte jegyzett központjává váljon – mondta el Maurizio Ferrari, a SYNLAB Italia orvosi igazgatója, a zsűri elnöke. – „Az EIT Health partnerhálózatának tagjaként számos startuppal működtünk együtt az elmúlt években, és a sikerük gyakran azon múlik, hogy képesek-e stratégiai partnerségeket építeni, amelyeken keresztül külső kritikának vethetik alá termékeiket a további fejlődéshez, vagy épp reálisan fel tudják mérni a piaci igényeket. Az EIT Health hálózat hozzáférést biztosít ehhez a szakértelemhez, a szükséges erőforrásokhoz és befektetőkhöz, így katalizálhatja, hogy a tudományos ötletekből piacra kész megoldások váljanak. Debrecen pedig kiváló ökoszisztémát kínál ehhez.”

Pongrácz Ferenc, az EIT Health InnoStars helyettes ügyvezető igazgatója hozzátette: „Az i-Days hackathonok arra ösztönzik a fiatalokat, hogy ne csak megálmodják, hanem meg is valósítsák innovatív ötleteiket az egészségügy területén. Az EIT Health InnoStars számára fontos, hogy támogassa az ilyen kezdeményezéseket, hiszen a tehetséges hallgatók és kutatók friss szemléletet hoznak a gyakorlatba. Az innovációs folyamat első lépése a bátorság, hogy ötleteiket megosszák a világgal, és Debrecen olyan ökoszisztémát teremtett, amely platformot biztosít ehhez. Ennek fényében remélem, a mostani esemény csak az első jelentősebb mérföldkő a Debreceni Egyetem és az EIT Health InnoStars hosszú távú, produktív együttműködésében.”

„Az Innovációs Ökoszisztéma Központot azzal a céllal hoztuk létre, hogy megtalálja azokat a kutatói és hallgatói ötleteket, amelyekkel érdemes tovább dolgozni. Az innovációs folyamat magában foglalja, hogy első lépésként merjük felvállalni és megmutatni ötleteinket, erről szól az i-Days for Life Debrecen hackathon” – fogalmazott Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja.

Jutkusz Lilla, az eseményt megszervező és lebonyolító Innovációs Központ igazgatója elmondta: a Debreceni Egyetem az Innovációs Ökoszisztéma Központ által számos olyan programot működtet, melyek erősítik a hallgatók és kutatók innovációs szemléletét és támogatják ötleteik kidolgozását. Emellett az EIT Health és az annak keretében működő EIT Health InnoStars komplex hálózata és támogatási rendszere szintén nagy segítség lehet az ötletgazdáknak. Hosszútávú együttműködésünk első állomásaként rendeztük meg az i-Dayst és a Start-Ups & Downs konferenciát, amelyen az EIT Health InnoStars szakértői mellett a hálózat különböző intézményeinek kimagasló szakmai tapasztalattal rendelkező vezetői vettek részt mentorként, előadóként és zsűritagként, kiemelten a TU Delft, a Coimbrai Egyetem, a Łódźi Egyetem, az Utrechti Science Park és több inkubátor, köztük a portugál IPN.

A startuplét buktatói és az egyetemi partnerségek fontossága

A hackathon kísérőrendezvényén, a „Start-ups & Downs” című konferencián már működő vállalkozások, illetve szakértők képviselői beszéltek a startupok életének buktatóiról és tanulságairól a White Unicorn nevű magyar egészségügyi inkubátor szervezésében. A Syreon Kutatóintézet képviselői például arról beszéltek, milyen hasznos eszköz lehet egy egészségügyi startup számára az early Health Technology Assessment (eHTA) nevű módszertan, ami már a korai fázisban reális képet adhat egy-egy újítás potenciális piaci értékéről. A QTICS Medical szakértői pedig az orvosi eszközök sikeres megfelelőségértékeléséhez kínáltak értékes tanácsokat.

A konferenciát lezáró kerekasztal-beszélgetés során Ferenczi Lehel, a GE HealthCare adat- és analitika igazgatója az egyetemek és vállalatok közötti együttműködés fontosságáról beszélt. „Az ilyen partnerségek az innovációs ökoszisztéma hajtóerejét jelentik, és a Debreceni Egyetem ebben kivételes partner: nemcsak világszínvonalú kutatási infrastruktúrával és szakértelemmel rendelkezik, hanem támogatja a gyakorlati alkalmazások fejlesztését is. A GE HealthCare számára különösen értékes, hogy olyan kezdeményezésekben dolgozhatunk együtt, mint a sugárterápiás megoldásaink klinikai validációja vagy az AI-alapú onkológiai döntéstámogató rendszerek fejlesztése” – mondta el a szakember.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egészség

Ülő- vagy állómunka? Melyik a jobb?

Ülőmunka vagy állómunka jobb

Ha a mozgásszervi panaszok – derék- és hátfájás, térdfájdalom, stb. – szemszögéből vizsgáljuk a kérdést, azt kell mondanunk, hogy egyik sem. Sajnos mindkét testhelyzet megerőltető lesz a gerincünk számára, talán csak az ergonomikus munkakörnyezet megléte okoz némi könnyebbséget.

Akik akut vagy krónikus fájdalommal küzdenek, jól tudják, mekkora jelentősége van az olyan szereknek, amelyek képesek segíteni. A NaturPrime ízületi fájdalom ellen készített termékei, a Dolixir és az Anesta népszerűek a vásárlók körében, számos visszajelzés érkezett már a hatékonyságukról.

Erejüket a bennük található gyógynövényeknek köszönhetik, többek közt levendula, vadgesztenye, kámfor, fekete nadálytő és hegyi árnika az alkotóelemei a szereknek. Mind az ülő-, mind az állómunkát végzők számára jelenthetnek gyógyírt mozgásszervi panaszok esetén.

Az ülőmunka előnyei és hátrányai

Vannak, akik szívesen üldögélnek naphosszat egy irodában, szeretnek számítógépen dolgozni, használni a modern kütyüket, alkalmazásokat, örömmel csevegnek a kollégákkal a szünetekben a közös étkezőben. Közben észre sem veszik, hogy alig mozognak, még a kávét is az asztalnál ülve fogyasztják el.

A kevés mozgás nem tesz jót a testnek, hamar megjelennek a tipikus panaszok: elhízás, aranyér, magas vérnyomás. Ezt egészítik ki az ízületi panaszok, térd-, derék- és hátfájdalmak.

Hiába van egy szépen berendezett irodánk, ha az nem ergonomikus kialakítású. Sajnos a görnyedt testtartás a jellemző az irodistákra, holott lenne mit tenni. Hogy elkerüljük a nyak- és vállizmok feszülését, érdemes néha tornáznunk egy kicsit, karkörzéseket végeznünk, felállnunk és sétálnunk egyet.

Ahol csak lehet, ragadjuk meg az alkalmat a mozgásra: menjünk ki ebédszünetben az épületből, lépcsőzzünk lift helyett, telefonáláskor álljunk fel, de irodai jógagyakorlatokat is végezhetünk napközben.

Állómunka: itt milyen panaszok fordulnak elő?

Míg az ülőmunka főleg gerincproblémákhoz vezet, addig az állómunka a lábunk csontozatát és ízületeit viseli meg leginkább. Sok ember küszködik térdfájással, visszérrel vagy lábdagadással azok közül, akik kereskedelemben vagy a raktározás területén dolgoznak.

A gyári munkások, akik a futószalag mellett állnak naphosszat, igazán nincsenek jó helyzetben, náluk is gyakran jelenik meg az izomfeszülés, ízületi gyulladás és a fent említett panaszok.

Ebben az esetben is hasznos lehet a Dolixir és az Anesta is: mindkettőben megtalálhatóak azok a hatóanyagok, amelyek enyhítik a láb- és csípőfájdalmakat. Napi pár alkalommal célszerű ráfújni az érintett testrészre egy kis permetet, majd gyengéden a bőrbe masszírozni a szert, ez nyugtatóan fog hatni.

A mozgás mindig segít!

Ahogyan az ülőmunka esetében, úgy az állómunkánál is a mozgás lesz még a megfelelő módszer a panaszok enyhítésére, például kerüljük az egyoldalú terhelést, felváltva helyezzük rá a súlyunkat a lábunkra, és gyakran nyújtózkodjunk.

Az ergonomikus környezet itt is sokat jelent: a fáradtságcsökkentő szőnyeg és a kényelmes cipő például csodákat tehet.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss