Egészség

Mennyit képes befogadni maximálisan az emberi agy?

„Az emberek azt akarták, hogy gyermekeik tudjanak olvasni és számolni – ez éppen elég. […] Annyi számtani tudás, hogy fel tudjon mérni egy darab földet és egy köböl fát, és el tudja végezni a gazdasági számvetést – annyi tollforgató képesség, hogy árut tudjon rendelni és levelet írni a rokonoknak – annyi betűismeret, hogy elolvashassa a napilapokat, a gazdasági szaklapokat meg a kalendáriumot – annyi zene, amennyi vallási és hazafias célokra szükséges: éppen elég volt egy fiúnak, hogy elősegítse az életben, és ne vezesse tévutakra”

– írta John Steinbeck 1952-es regényében (Édentől keletre), visszaemlékezve rá, hogy az 1900-as évek elején mit gondoltak Amerikában erről a lifelong learning nevű hülyeségről. A könyvben Steinbeck a 120 évvel ezelőtti állapotokról írt; akkortájt 3-4 tanév alatt elsajátítható volt az életben maradáshoz szükséges tudásanyag. A farmereknek ennél többre nem volt szükségük, de a ma megoldásra váró tudományos problémák megoldásához több ezer fizikus több évtizednyi töprengése sem volt elég és amiben mind egyetértenek, az agy nincs kihasználva.

Az elmúlt száz évben elképesztő tudás- és információmennyiséget halmoztunk föl. Sosem látott tempóban bukkantak fel új ismeretek, új szakmák, új tudományterületek és új találmányok. Mára az egész világ az állandósult FOMO-ban (fear of missing out) él. Aggódunk, hogy a megszerzett tudásunk nemcsak a világ megértéséhez, de még a tisztességes élethez sem lesz elég; és aggódunk, hogy a fejlődés a megszerzett tudásunk gyors elavulásához vezet.

Megválaszol(hat)atlan kérdések

Az eddigiekből logikusan következik a kérdés: vajon elértük-e már a kognitív teljesítőképességünk határait? És ha igen, vajon átléphetjük-e ezt a határt?

Nehéz ügy; az ember évezredek óta gondolkozik a lét titkain, test és lélek kapcsolatán, illetve a saját gondolkodása korlátain. Bár a civilizációnk több ezer éves fejlődéstörténete ékes példája annak, hogy mi mindenre képes az emberi elme (rád nézek, Nemzetközi Űrállomás), azt is egyre jobban tudjuk, hogy mi mindent nem tudunk. Nem tudjuk, hogy van-e élet a halál után, hogy miből áll a sötét anyag, vagy hogy milyen a kvantumvilág valódi természete.

Lehet, hogy ezek a rejtélyek örökre megoldatlanok maradnak. Lehet, hogy az evolúció nem arra készítette föl az agyunkat, hogy ezekre választ tudjon adni. Valamin gondolkodni és valamit megválaszolni nagyon nem ugyanaz. Ahogy a filozófus Jerry Fodor i írta 1983-as könyvében (The Modularity of Mind): bizonyára léteznek olyan gondolatok, amiket emberi ésszel képtelenek vagyunk kigondolni.

Fodor kollégája, Colin McGinn is foglalkozott az emberi elme és a megismerés korlátaival. McGinn szerint minden elmére jellemző, hogy bizonyos problémákra kognitív lezárással (cognitive closure) reagál. A papagájok nem értik a Brown-mozgást, és a macskának sem egyértelmű, hogy az a hülye Schrödinger miért akarta dobozba zárni. Ki tudja, talán mi, emberek is azért értünk olyan keveset a világból, mert ennyire futja az agykapacitásunkból. (V.ö.: ha az emberi agy olyan egyszerű lenne, hogy megértsük a működését, akkor olyan buták lennénk, hogy mégsem értenénk.)

Ha rövid az agyad, toldd meg egy eszközzel

Ami a határfeszegetés kérdését illeti, arra két, egymásnak ellentmondó válasz is adható. Az egyik, hogy ezt a határt már réges-régen átléptük, és ez – figyelembe véve, hogy mekkora információmennyiséget halmozott fel az emberiség – nem is alaptalan feltételezés. A másik válasz az, hogy a határ nem is létezik, ugyanis amióta a tudás átadhatóvá vált, az új ismereteket már nem egy embernek kell feldolgoznia.

Az együttműködés fontosabb, mint az egyéni teljesítmények fokozása; jobb ma száz okos ember, mint holnap egy ihletett zseni. Az emberi agy önmagában képtelen lenne megismerni a saját fejlődéstörténetét, de több tízezer agykutató több évtizedes munkájának köszönhetően pontos ismereteink vannak az agy evolúciójáról. A kozmosz titkait sem csak egy tudós fürkészi, hanem több ezer, akik az együttműködésük során fokozatosan tágíthatják ki a világról alkotott képünket. A kvantumvilág megismerhetőségének helyzete is hasonló. Bár a jelenségcsoport emberi ésszel alig-alig fölfogható, a kvantummechanika több elméleti állítását kísérletekkel igazolták, és vannak ígéretes, a kvantumelmélet gyakorlati felhasználást kutató tanulmányok is.

Az, hogy idáig eljuthattunk, részben az eszközhasználat érdeme, ami segített benne, hogy a tudás megőrizhetővé, sokszorosíthatóvá és átadhatóvá váljon. Az agy korlátos kapacitását az elmúlt évezredekben számtalanszor bővítettük ilyen-olyan eszközökkel. Ahogy a brit filozófus, Andy Clark fogalmaz: az agy teljesítménye a jegyzettömbök, a térképek, az irattartók és a számítógépek képernyői révén túlléphet a bőrünk és a koponyánk határain.

Az ismeretszerzésünk részben percepciós szinten zajlik: az öt érzékszervünk által begyűjtött információk alapján áll össze a világról alkotott képünk. Az érzékszerveink által közvetített benyomások megbízhatatlanságáról Descartes értekezett egy sort az Elmélkedésekben – ugyan honnan tudhatnánk, hogy amit mi fizikai valóságnak hiszünk, valójában nem álom-e? –, de a tudomány eszközeivel a percepciós szint is meghaladható. A homo sapiens az eszközeivel nemcsak a valóságról alkotott ismereteit, hanem a kognitív képességeit is bővítheti. És hiába, hogy nem érzékeljük az UV-sugárzást, az ultrahangot, a röntgensugarat és a gravitációs hullámokat, a megfelelő technológiákkal ezek is észlelhetővé válnak.

Processzor legyél, ne merevlemez

Van egy másik, a valóság megismerésére szolgáló eszközünk, ami a földi halandók számára feldolgozhatatlanul komplex rendszereket is reprezentálhat: a matematika. A klímaváltozás összes tényezőjének és változójának ismerete például meghaladná a képességeinket, de a komplex matematikai modellek elvégezhetik a tehermentesítést.

A matematika azért fontos segédtudomány, mert nem egyszerűen a valóság leírását célozza, hanem logikai gondolkodásra is késztet – és ezt jóval fontosabb elsajátítani, mint adatokat memorizálni.

Amikor Albert Einstein 1918-ban Bostonba látogatott, a Hotel Copley Plazában adtak neki egy példányt Edison kérdőívéből, hogy lássák, tud-e válaszolni rájuk. Miután Einstein felolvasta a „milyen sebességgel terjed a hang?” kérdést, a fizikus így válaszolt:

„Nem tudom. Nem terhelem az agyamat olyan tényekkel, amiknek könnyen utánanézhetek bármelyik szakkönyvben.”

Einstein megengedhette magának ezt a kis könnyelműséget; tudós volt, és jóformán az egész életét (szak)könyvek között töltötte. Bár felismerte a szakkönyvek fontosságát, Edisonnal ellentétben az oktatás fontosságát sem söpörte félre.

„Nem sokat számít, ha valaki bemagolja a tényeket. Ezért nem érdemes főiskolára menni; ezt a könyvekből is megtanulhatja. Egy bölcsészettudományi képzésnek nem az az értelme, hogy sok új ismeretet szerezhetünk, hanem hogy arra trenírozzuk az agyunkat, hogy olyan dolgokat tudjunk kigondolni, amiket a szakkönyvekből nem tanulhatunk meg.”

Okosabb vagy, mint egy amerikai farmer?

Einstein ezzel az állításával megjósolta, hogy milyen gondolkodással lehet majd boldogulni a XXI. században: az információhoz való korlátlan hozzáférés biztosításával, és az információk kezeléséhez szükséges gondolkodás elsajátításával.

Az előbbi mostanra megvalósult. A mobilhálózatok fejlesztéséből és a technológia miniatürizálásából kifolyólag ma egy, a zsebünkben hordott okostelefonnal több információhoz férhetünk hozzá, mint maga Einstein. De az információ nem tanít meg gondolkodni. A gondolkodás elsajátítására épp az információk helyes értelmezése miatt van szükség. Az emberek azonban rászoktak, hogy a saját agyuk helyett a Google-t használják, és nem a gondolkozás mellett, hanem helyette. És nem jut eszükbe, hogy összekeverik a hozzáférés kényelmét a valódi tudással.

Száz éve az élethez szükséges ismereteket rövid idő alatt össze lehetett szedni, az így megszerzett tudás elég is volt az életben maradáshoz. Az amerikai farmerek a gazdálkodáson kívül tudtak lovat patkolni, házat építtetni, követ bányászni, dohányt szárítani, sütni, kutat ásni, fegyvert használni és whiskyt főzni. Neked melyik menne ezek közül? Ugyan már; értem én, hogy utánanézhetsz a Google-ben, de ettől még nem leszel a téma szakértője.

Ha láttál már mérhetetlen önbizalommal kommentelő trollokat az interneten, alighanem ismered azt a jelenséget, amit a pszichológia a magyarázó mélység illúziójának (illusion of explanatory depth) nevez. A fogalom Leonid Rozenblit és Frank Keil, a Yale Egyetem kutatóinak nevéhez fűződik.

2002-es tanulmányukban (The Misunderstood Limits of Folk Science: An Illusion of Explanatory Depth) Rozenblit és Klein kifejtették, hogy bár szeretjük azt hinni, hogy átlátunk olyan komplex rendszereket, mint a nemzetközi politikai döntéshozatal – és ennek a szakértelmünknek szeretünk hangot is adni –, valójában az olyan egyszerű használati tárgyak működési mechanizmusát sem látjuk át, mint a beltéri vízöblítéses vécé, a cipzár vagy a varrógép. Hiába látjuk és használjuk őket mindennap, nem gondolkodunk el rajta, hogy hogyan működnek.

„– Sam Hamilton látta, hogy a fejlődés merre vezet. Azt mondta, univerzális tudósok maholnap már elképzelhetetlenek. Az ismeretek mennyisége túlságosan nagy ahhoz, hogy egyetlen elme befogadhassa. Előre látta az időt, amikor egy ember már csak egy kis töredéket tudhat belőle, de azt legalább jól.

[…]

– Lehet, hogy a tudomány lett óriási – mondta Lee –, de az is lehet, hogy az ember vált törpévé. Talán, miközben letérdel az atomokhoz, az ember lelke is atomnyivá törpül. A specialista talán gyáva csupán, aki nem mer kitekinteni szűk kalitkájából. És gondolják csak meg, mit mulaszt el minden specialista… korlátain túl az egész világot!”

– írta Steinbeck (ugyanabban a könyvben, csak pár száz oldallal később).

A száz évvel ezelőtt élt amerikai farmerek valószínűleg kevesebbszer találkoztak magyarázó mélység illúziójával, mint ma egy átlagos internetező. A farmerek tudták, hogy mi mire és hova való. Tudták, hogy hány láb mélyre kell ásni a kerti budi emésztőgödrét; hogy mit kell csinálni a nyikorgó pajtaajtóval; vagy hogy hány fát kell kivágni egy rönkkunyhó építéséhez. Ez a valóságészlelés percepciós szintje: nincs benne se kvantummechanika, se Gödel-tétel, se Erdős-sejtés, de tudni lehet, hogy melyik szög mivel lett beverve a falba.

A agy felfogásának korlátai

Az agy több ezer milliárd szinapszisban képes információkat tárolni. Bár a befogadóképessége nem végtelen, elég nagy ahhoz, hogy a tanulási folyamatban ne a tárolókapacitás legyen a szűk keresztmetszet. Hogy milyen információkat őrzünk meg emlékként az agyunkban, azt több tényező is befolyásolja:

Korlátozott figyelem. Egyszerre csak néhány dologra tudunk odafigyelni, márpedig a figyelem elengedhetetlen az új emlékek létrehozásához. A tárolásukhoz alvásra is szükség van, márpedig az információk felvételét maga az alvás is korlátozza.
Nem mindegy, milyen sorrendben tanulunk. Ökölszabály: minél korábban tanulunk meg valamit, annál erősebbek lesznek az erről szerzett benyomásaink. Ha például rettegünk a kígyóktól, nehéz lesz felülkerekedni a félelmünkön. Bár ez pszichoterápiával csillapítható, a félelem később jó eséllyel visszatér.
Nem mindegy, mit mikor tanulunk meg. Korábbi kutatások szerint egyes információkat csak bizonyos életkorban tudjuk befogadni: a beszédhangokat például az első életévünkben sajátítjuk el. (Ezért van, hogy amikor később új nyelvet tanulunk, nehézséget okozhat egyes hangzók kiejtése. A japánok például az r és az l hangokat keverik össze nyelvtanulás közben.)

Nemcsak tanulni, felejteni is fontos

Annak, hogy látszólag nem érjük el a szellemi befogadóképességünk határát, talán az az oka, hogy a tanulási sebességünk nem érheti el a mnemonikus kapacitásunk határát – túl lassan tudjuk befogadni az információkat ahhoz, hogy beteljen az agyunk. Mintha lenne egy tíz terabájtos merevlemezünk, amit modemes kapcsolattal, 3 kilobájtos másodpercenkénti sebességgel töltenénk fel – nagyjából egy évtized kéne hozzá, hogy elérjük a tárkapacitás határát.

Ez a számítás csak akkor állja meg a helyét, ha folyamatosan szívjuk magunkba az információt. De az agy nemcsak tanul, hanem pihen, illetve felejt is. A lassú tanulás és a feledés kombinációja garantálja, hogy mindig maradjon hely az új információknak – már ha ez az analógia egyáltalán megállja a helyét.

Az információelméleti összehasonlítás kézenfekvő, de nem biztos, hogy alkalmazható az agyműködésre. Egy számítógép nem úgy emlékszik, mint az ember: a merevlemezen tárolt adat vagy létezik, vagy nem. Az agyunkban tárolt emlékek és információk máshogy működnek: elhalványulnak, felfrissülnek, vagy meghatározott külső behatások hatására újra felvillannak.

Van olyan elképzelés, amely szerint az emlékeink megfakulásának folyamata – amikor az új emlékek megnehezítik a régebbiek felidézését – a megtanult új információk típusától is függhet. A különböző típusú emlékek könnyebben megkülönböztethetők és megjegyezhetők, mint a hasonlók. A gyerekkorunkban kóstolt paradicsom ízét nem fogjuk összekeverni a másodfokú egyenlet megoldóképletével, de a hasonló jellegű információk felidézése jóval nehezebb. A francia és spanyol nyelv igeragozási szabályait könnyebb összekeverni, mint a kémiai és művészettörténeti emlékeinket; és ugyancsak más az egymást kiegészítő, például matematikai és fizikai ismereteink felidézésének folyamata is.

Az agyunk ezenfelül megkülönböztetni a rövid és hosszú távú memóriát is. A pszichológus George Miller 1956-os tanulmánya (The Magical Number Seven, Plus or Minus Two: Some Limits on Our Capacity for Processing Information) szerint a rövid távú memória legfeljebb 5-9 egységnyi információt képes tárolni. A hosszú távú memóriának nagyobbak a tartalékai, de csak homályos ismereteink vannak arra vonatkozóan, hogy mekkora lehet az agy tárkapacitása, és hogy hol lehetnek a korlátai.

Forrás. Qubit

Related Topics:agy agykapacitás felejtés learning lifelong tanulás tárolás

Up Next

Új alkalmazás segíti a magyarokat a fogyókúrában

Don't Miss

Gyógyító erejű mesterséges intelligncia

Advertisement Booking.com

Egészség

Fogakat növesztünk, miközben az MI átveszi az irányítást?

A fogregenerációtól a mesterséges intelligencia alkalmazásáig – a Clinident összeállítása a jövő fogászatának néhány ígéretes innovációjáról szól, köztük arról a japán fejlesztésről is, amely természetes módon pótolhatja a hiányzó fogakat.

Globális népegészségügyi kihívás

A fogászati problémák világszerte jelentős népegészségügyi kihívást jelentenek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint mintegy 3,5 milliárd ember, a világ lakosságának közel fele küzd valamilyen szájüregi megbetegedéssel. A leggyakoribb ezek közül a fogszuvasodás, amely a felnőtt lakosság 60-90%-át érinti, míg az iskoláskorú gyermekek körében ez az arány eléri a 60%-ot. A fogágyproblémák szintén elterjedtek: a 35 év feletti korosztály mintegy 50%-át érintik ezek a betegségek, amelyek kezelés nélkül fogvesztéshez vezethetnek. Különösen aggasztó, hogy a 65 év feletti populáció harmada bizonyos régiókban – beleértve Kelet-Európát is – teljesen fogatlan. A fogproblémák nem elszigetelt jelenségek: szoros összefüggést mutatnak számos krónikus betegséggel, köztük a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, cukorbetegséggel és légzőszervi problémákkal. A rendszeres fogászati ellenőrzés és a megfelelő szájhigiénia ezért nemcsak a fogak egészségének, hanem az általános egészségi állapot fenntartásának is kulcsfontosságú eleme.

A magyarok 80%-a csak panasz esetén fordul fogorvoshoz

Magyarországon a fogászati helyzet az európai átlagnál lényegesen kedvezőtlenebb képet mutat. A Népegészségügyi Központ és a KSH felmérései alapján a lakosság mintegy 90%-a érintett valamilyen fogászati problémával. Már fiatal korban jelentkeznek az első jelek: a 12 éves gyermekeknek átlagosan 2-3 szuvas, tömött vagy hiányzó foguk van. A felnőtt lakosság hozzáállása is problematikus: 80%-uk nem vesz részt rendszeres fogászati szűrővizsgálatokon, kizárólag panasz esetén fordul szakemberhez. Ez a reaktív megközelítés gyakran bonyolultabb és költségesebb kezelésekhez vezet, mint a megelőzésre épülő stratégia alkalmazása. A fogágybetegségek különösen elterjedtek a középkorú és idősebb korosztályban, gyakran vezetnek fogvesztéshez.

2030-ban búcsút inthetünk a fogimplantátumoknak?

A fogászati kutatások egyik legizgalmasabb területe a fogregeneráció, ahol a japán tudósok jelentős áttörést értek el. Kifejlesztettek egy olyan készítményt, amely az USAG-1 nevű gén ellenanyagát tartalmazza, amely természetes körülmények között gátolja a fogak növekedését. Állatkísérletekben – egerek és görények esetében – sikeresen indukálták új fogak képződését a szer alkalmazásával, jelentős mellékhatások nélkül. A kutatás új fázisba lépett 2024 szeptemberében, amikor elindultak az első humán klinikai vizsgálatok 30 fős, 30-64 év közötti férfiakból álló csoporttal, akiknél legalább egy őrlőfog hiányzik. A sikeres klinikai eredmények esetén a terápia várhatóan 2030 körül válhat elérhetővé a páciensek számára. Emellett figyelemre méltó a CheekAge nevű diagnosztikai eljárás kifejlesztése is, amely szájüregi kenetvizsgálattal elemzi a DNS epigenetikai jellemzőit, információt nyújtva az egyén biológiai koráról és várható élettartamáról. Hazai vonatkozásban a Debreceni Egyetem kutatói értek el jelentős eredményeket a bölcsességfogból nyert őssejtek fogászati alkalmazásában, ami a jövőben új lehetőségeket nyithat a csontpótlás és potenciálisan a fogregeneráció területén.

„A Clinident fogászati központban kiemelt figyelmet fordítunk a bizonyítékokon alapuló innovatív technológiák alkalmazására. A japán fogregenerációs kutatások eredményei különösen ígéretesek, hiszen alapvetően új megközelítést kínálnak a fogpótlás terén. Célunk, hogy pácienseink számára elsők között tegyük elérhetővé a korszerű terápiás lehetőségeket, amint azok klinikai validációt nyernek és rendelkezésre állnak a gyakorlati alkalmazáshoz”

– mondta Dr. Czigler Péter, a Clinident Fogászati Centrum szájsebésze.

Modern technológiák a fogászatban

A fogászat területén jelentős technológiai fejlődés zajlik, amely alapjaiban változtatja meg a diagnosztikai és terápiás lehetőségeket. A brit kutatók 2025 áprilisában bejelentett áttörése, a laboratóriumban növesztett emberi fogak új alternatívát kínálnak a hagyományos fogpótlási eljárások mellett. Az autológ sejtekkel létrehozott fogak tökéletes biokompatibilitást és anatómiai illeszkedést biztosítanak. Az Egyesült Államokban már sikeresen alkalmazták az első teljesen automatizált fogászati beavatkozást, ahol robotasszisztált technológia segítette a precíz kivitelezést, minimalizálva az emberi tényezőből adódó hibalehetőségeket.

A diagnosztikában az Overjet nevű mesterséges intelligencia alapú rendszer forradalmasítja a fogászati röntgenképek értelmezését, kvantitatív elemzéssel és színkódolt vizualizációval segítve a korai szuvasodás felismerését. A digitális fogászatban a 3D nyomtatás technológiája lehetővé teszi egyedi fogászati implantátumok gyors és pontos előállítását, javítva a beültetések sikerességi arányát és csökkentve a gyógyulási időt. Az intraorális szkennerek alkalmazása kiváltja a hagyományos lenyomatvételi eljárásokat, növelve a pontosságot és a páciens komfortérzetét. A Pennsylvaniai Egyetem által fejlesztett mikrorobotok mágneses irányítással távolítják el a fogfelszíni plakkot és baktériumokat, míg az új típusú fotobiomodulációs implantátumok a vörös fény terápiás hatását kihasználva segítik elő a peri-implantáris szövetek regenerációját.

Ez csak néhány példa volt arra, hogy milyen fejlesztések láthatóak, és a technológia további fejlődésével újabb és újabb innovációk várhatóak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egészség

A Huawei bemutatta legújabb innovációit Berlinben: fókuszban az egészség, a stílus és a hatékonyság

Berlini nemzetközi sajtóeseményén mutatta be a Huawei legújabb termékeit és úttörő technológiáit a „Fashion Next” tematika jegyében. A HUAWEI WATCH 5 prémium kategóriájú okosóra-modellek mellett számos további zászlóshajó-termék bemutatkozott a rendezvényen, köztük a HUAWEI WATCH FIT 4 okosóra-sorozat, a HUAWEI FreeBuds 6 nyitott kialakítású vezeték nélküli fülhallgató, valamint a HUAWEI MatePad Pro 12,2 hüvelykes tablet.

Berlini termékbemutatóján tovább bővítette okoseszköz-portfólióját a Huawei. A bemutatott újdonságok – köztük a HUAWEI WATCH 5 és WATCH FIT 4 okosórák, a HUAWEI FreeBuds 6 vezeték nélküli fülhallgató és a HUAWEI MatePad Pro 12,2 hüvelykes tablet – a legújabb technológiai megoldásokat ötvözik a letisztult dizájnnal. Az okosórák az egészségtudatos, stílusos életmód támogatására készültek, a fülhallgató a prémium hangzás élményét kínálja, míg a tablet a hatékony munkavégzést szolgálja fejlett kijelzőtechnológiájával és intelligens kiegészítőivel.

Az IDC legfrissebb jelentése szerint a Huawei 2024-ben a világelső volt a viselhető eszközök éves növekedési üteme alapján, és immár hat éve vezeti a kínai piacot. Az új termékek tovább erősítik a vállalat globális pozícióját, miközben a technológia és esztétikum harmonikus ötvözésével formálják a viselhető eszközök jövőjét.

HUAWEI WATCH 5: fejlett érzékelőrendszer és prémium kidolgozás

A vadonatúj HUAWEI WATCH 5 olyan újításokkal érkezik, amelyek új távlatokat nyitnak az okosórák világában. A továbbfejlesztett HUAWEI TruSense rendszerrel felszerelt okosóra egy vadonatúj, elosztott szuperérzékelő modulra épülő X-TAP technológiát kínál. Az új megoldás többféle érzékelőt kombinálva lehetővé teszi, hogy a felhasználók egyetlen érintéssel megközelítőleg pontos, gyors egészségügyi betekintést kaphassanak. Emellett a gesztusvezérlést is továbbfejlesztették: mostantól támogatja a „kettős húzás” és a „kettős koppintás” mozdulatokat is, például hanghívás vagy a kamera távoli kioldása esetén.

A WATCH 5 megőrzi a sorozatra jellemző letisztult, elegáns formavilágot: a sima vonalvezetésű, fényes külső héj egybeolvad az óratesttel, így alkotva egységes, áramvonalas megjelenést. Az új modell két új színben – ibolyalila és homokarany – kapható lesz, és most először két méretben is elérhető lesz: 46 mm-es és 42 mm-es kivitelben, igazodva az eltérő stílusigényekhez. A HUAWEI WATCH 5 prémium anyaghasználatával is kitűnik: a repüléstechnikai minőségű titánötvözet, a 904L rozsdamentes acél óratok, valamint a gyémánt után a legkeményebb anyagnak számító zafírkristály üveg együttesen gondoskodnak a tartósságról, a korrózió- és kopásállóságról, miközben a precíziós kidolgozás minden részletben megmutatkozik.

HUAWEI WATCH FIT 4: fejlett érzékelők, profi sportmódok és elegáns kialakítás

A HUAWEI WATCH FIT 4 okosóra-sorozat prémium anyaghasználata új szintre emeli a tartósságot és a viselési élményt: a zafírüveg kijelző, a repüléstechnikai minőségű alumínium ház a titánötvözetből készült kerettel fokozott védelmet és kopásállóságot biztosít. A sorozat Pro modellje mindössze 9,3 mm vékony, kialakítása rendkívül könnyű és kényelmes, így egész napos viselésre is ideális. Az óra vízi sportokhoz fejlesztett edzéskövető funkciókkal és új légnyomás-érzékelővel is bővült, így a szabadtéri sporttevékenységek mérése még pontosabbá vált az elődmodellhez képest. A HUAWEI WATCH FIT 4 Pro professzionális sportmódokat is támogat, többek között a terepfutást, a búvárkodást akár 40 méteres mélységig, valamint professzionális szintű golf mód is található a készülékben. Ezeket a funkciókat a továbbfejlesztett HUAWEI TruSense rendszer egészíti ki, átfogó és intelligens egészség- és teljesítménymenedzsmentet szolgáltatva. Az óra a mindennapokban is megbízható társ: nincs szükség napi töltésre – a hosszú üzemidőnek köszönhetően ideális társ utazáshoz, edzéshez vagy bármilyen spontán programhoz.

HUAWEI FreeBuds 6 és MatePad Pro 12,2” (2025): stílus, technológia és hatékonyság

A HUAWEI FreeBuds 6 vezeték nélküli fülhallgató új szintre emeli a nyitott kialakítású hangélményt: egyedülálló funkciókat, élvonalbeli technológiákat és kiemelkedő hangminőséget kínál. A fülhallgató dupla hangszóró-egységgel rendelkezik, amely erőteljes, dinamikus basszust, tiszta magas hangokat és nagyfelbontású zenei élményt biztosít. A FreeBuds 6 ergonomikus, vízcsepp formájú dizájnt kapott, amely tökéletes egyensúlyt teremt a kényelem és a stílus között. Az olyan innovatív megoldások, mint a Stabil és Tiszta Hívás funkció, gondoskodnak róla, hogy a kommunikáció mindig zavartalan és problémamentes legyen.

A legújabb HUAWEI MatePad Pro 12,2 hüvelykes (2025) tablet innovatív Tandem OLED PaperMatte kijelzővel érkezik, amely jelentősen növeli a fényerőt, miközben hatékonyan csökkenti a tükröződést és a visszaverődéseket. A produktivitás jegyében a készülék Huawei Glide billentyűzettel érkezik, amely PC-szintű gépelési élményt és kényelmes hordozhatóságot kínál. A billentyűzetben helyet kapott egy töltőrekesz, ahol a stylus kényelmesen tárolható és tölthető. Továbbá az új generációs HUAWEI Notes alkalmazás továbbfejlesztett funkcióival a MatePad Pro 12,2″ minden eddiginél hatékonyabb munkavégzést tesz lehetővé.

Elérhetőség és ár

A WATCH 5 és a FIT 4 széria tagjaira egyaránt 1 év extra gyártói garancia jár, valamint 3 hónap ingyenes hozzáférés a Health+ alkalmazáshoz, amelyben számos edzésprogram, meditációs zene, gyakorlat és egyéb hasznos, az egészségtudatos életmódot segítő program található.

Mindezek mellett a HUAWEI WATCH 5 2025. május 15. és 25. között rendelhető elő, az értékesítés május 26-án kezdődik.

A HUAWEI FIT 4 Fekete, Fehér, Lila és Ezüst verziójának értékesítése május 15-én kezdődik, 64.990 Ft ajánlott fogyasztói áron. A készülékek az alábbiak szerint érhetők el:

Fekete színben a MediaMarkt és az Euronics üzleteiben és online felületein, illetve az Alza online felületein vásárlás esetén ajándék FreeBuds SE 2-vel; valamint a Yettel és a Telekom üzleteiben és online felületein. Az ajánlat 2025. május 15.- június 30. között érvényes.
Fehér színben a MediaMarkt és az Euronics üzleteiben és online felületein, illetve az Alza online felületein vásárlás esetén ajándék FreeBuds SE 2-vel; valamint a Yettel üzleteiben és online felületein. Az ajánlat 2025. május 15.- június 30. között érvényes
Lila színben a MediaMarkt üzleteiben és online felületein, az Euronics online felületein, illetve az Alza online felületein vásárlás esetén ajándék FreeBuds SE 2-vel; valamint a Telekom üzleteiben és online felületein. Az ajánlat 2025. május 15.- június 30. között érvényes.
Ezüst színben a MediaMarkt és az Euronics üzleteiben és online felületein, illetve az Alza online felületein vásárlás esetén ajándék FreeBuds SE 2-vel. Az ajánlat 2025. május 15.- június 30. között érvényes.

A HUAWEI FIT 4 Pro Fekete, Kék és Zöld verziója május 15. és 25. között rendelhető elő, az értékesítés május 26-án kezdődik.

A HUAWEI FreeBuds 6 65.990 Ft ajánlott fogyasztói áron lesz elérhető.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egészség

Állandó nassolás – megszokás vagy betegség?

Ebéd után alig telik el egy-két óra, és máris azon kapod magad, hogy valami kis édes után kutatsz a konyhában?

Nem vagy egyedül: a délutáni nassolás gyakori jelenség! De vajon mi történik a szervezetben ilyenkor? És hogyan lehet kezelni vagy megelőzni? Utalhat esetleg valamilyen betegségre? Dr. Hámori Lilla ebben a cikkben sorra veszi a lehetséges okokat és megoldásokat, lássuk!

Mi számít nassolásnak?

A nassolás alatt általában az étkezések közötti kisebb mennyiségű, gyakran energiadús, feldolgozott ételek fogyasztását értjük. Ide tartozik például a csokoládé, chips, keksz, péksütemény, de akár a gyümölcs vagy joghurt is – attól függően, mikor és miért fogyasztjuk őket.

A nassolás hormonális háttere – nem csak akaraterő kérdése

1.Éhség-jóllakottság hormonjai

A testünk éhség- és jóllakottságérzetét hormonok szabályozzák. Ha ezek az egyensúlyi állapotok felborulnak, könnyen vezethetnek túlevéshez vagy gyakori nassoláshoz.

Ghrelin – az „éhséghormon”

A ghrelint a gyomor termeli elsősorban, és fő szerepe az éhségérzet kiváltása. Az üres gyomorban szintetizálódik, szintje megemelkedik, majd étkezés után lecsökken. Alváshiány, stressz vagy rendszertelen étkezés azonban megzavarhatja a ghrelin szabályozását, ami fokozott éhségérzethez és gyakori nassoláshoz vezethet.

Leptin – a „jóllakottsághormon”

A leptin a zsírsejtek által termelt hormon, amely a hipotalamuszon keresztül jelzi a szervezetnek, hogy elegendő energia áll rendelkezésre. Elhízás esetén gyakran alakul ki leptinrezisztencia, amikor a test nem reagál megfelelően a leptin jelzéseire – ilyenkor az illető annak ellenére is éhesnek érzi magát, hogy elméletileg elég energiát tárol.

A vércukorszint ingadozás csapdája – avagy az inzulinszint

Az ebéd utáni nassolás esetében gyakori ok lehet, ha az ebéd összetétele nem megfelelő. Ha ebédre gyorsan felszívódó szénhidrátokat fogyasztunk (pl. fehér rizs, tészta, péksütemény) a vércukorszintünk gyorsan megemelkedik, majd az inzulin hatására hirtelen le is zuhan. Ez az ingadozás gyakran okoz álmosságot, energiahiányt – és „hamis” éhséget. Az agyunk ezt az állapotot úgy fogja értelmezni, mintha nem lenne elég az „üzemanyag” a szervezetünk számára és hamis éhségérzet formájában fogja jelezni. Elkezdünk sóvárogni valami édes finomság iránt, hiszen ami a leggyorsabban képes energiához juttatni a szervezetünket, azok bizony az egyszerű szénhidrátok, a cukrok, úgyhogy, már indulunk is a konyha felé és jöhetnek is a magas cukor tartalmú finomságok, a sütik, kekszek.

A stressz és a kortizol – amikor az agy „jutalmat” keres

Mostanában nagyon sok helyen lehet hallani a kortizolról, de mégis keveset tudunk róla. A kortizol a mellékvese kéregállományában termelődő úgynevezett glükokortikoidok közé tartozó hormon, melyet sokszor „stresszhormonként” emlegetnek, pedig valójában találóbb lenne az „anti-stressz hormon” elnevezés, ugyanis jelentős a szerepe a stresszválasz kialakulásában és fennmaradásában. A rövid ideig tartó stressz jótékony hatású, gondoljunk csak a vizsgadrukkra, persze nem a bénító fajtájára, hanem amikor kicsit izgulunk és emiatt jobban is teljesítünk. Azonban, ha valaki túlhajszolt, és állandó feszültségben éli a mindennapjait, azt a teste úgy értelmezi, mintha folyamatosan veszélyhelyzetben lenne és szó szerint a túlélésért kéne küzdenie, az pedig folyamatos kortizoltermelére készteti a mellkvesét, amely rendkívül káros, hosszú távon több szervrendszert is érintő probléma.

A délután sokaknak a nap legstresszesebb időszakasza: lejáró határidők, fáradtság, túlterheltség. A növekvő kortizolszint hatására nő az étvágy is, főleg a gyors energiát adó ételek iránt, ez az egyik oka, hogy stresszes időszakban jobban kívánjuk a csokit, a süteményt vagy a chipszet. A nassolás ilyenkor nemcsak kalóriabevitel, hanem egyfajta „önjutalmazás”: az agy ezzel próbálja kompenzálni a túlzott nyomást.

A női hormonális ciklus és a délutáni nassolás kapcsolata

Nők esetében az ebéd utáni nassolási vágy a menstruációs ciklussal is összefügghet. A ciklus második felében (luteális fázis) csökken az ösztrogénszint és nő a progeszteron, ami megemeli az étvágyat és fokozza az édesség utáni sóvárgást – különösen délután, amikor eleve csökken az energiaszint.

További tényezők

Dopamin és az agy „jutalomrendszere” – szokás vagy függőség?

A dopamin egy úgynevezett neurotranszmitter, ami az agy idegsejtjei közötti jelek továbbításáért, valamint más funkciókért felelős. Így közvetlenül hat az agyunk jutalmazási és örömközpontjaira. Ha minden nap délután 3 körül eszel egy kis csokit, előbb-utóbb az agyad megtanulja: „délután 3 = csoki = élvezet”. Ez nem tudatos döntés – ezt az említett dopamin, az agy jutalomközvetítő vegyülete irányít. Ilyenkor nem valódi éhséget érzünk, hanem vágyat egy megszokott örömforrás iránt. Ez a viselkedés a „hedonikus éhség” fogalmába tartozik – amikor nem a kalóriahiány, hanem az élménykeresés hajt.

Alvás és cirkadián ritmus

A kevés alvás nemcsak a ghrelin-leptin arányt borítja fel, hanem megzavarja a szervezet napi bioritmusát is, növeli a stresszt (kortizol szintet), emellett a nem megfelelő alvás a döntéshozatalt is rontja, ami befolyásolhatja az ételválasztást.

Pszichés tényezők – evés, mint megküzdési stratégia

Az evés nemcsak biológiai, hanem érzelmi válasz is lehet. Unalom, szorongás, szomorúság vagy jutalmazás – mind kiválthatják a nassolási vágyat. Ezt hívják „érzelmi evésnek” (emotional eating), ami különösen stresszes élethelyzetekben vagy szociális elvárások mellett válhat szokássá.

Plusz 1 – Lehet, hogy nem eszel eleget?

Paradox módon az ebéd utáni nassolás egyik oka az is lehet, hogy túl keveset ettél ebédre – különösen, ha az étkezés nem tartalmazott elég fehérjét, rostot vagy zsírt. Ezek hiányában az emésztés gyorsabb, a jóllakottság rövidebb ideig tart.

TIPP: Ezért nagyon fontos a kiegyensúlyozott táplálkozás. Fontos, hogy minden étkezés tartalmazzon rostot, fehérjét, szénhidrátot és zsírt, vagyis juttassunk megfelelő minőségű és mennyiségű tápanyagot a szervezetünkbe.

Mikor gyanakodjunk hormonális problémára?

Ha a következő tüneteket tapasztalod, érdemes endokrinológushoz fordulni:

Állandó éhség, röviddel étkezés után is
Gyakori sóvárgás édesség, péksütemény után
Hízás főleg has–derék tájékon
Rendszertelen menstruáció
Fáradékonyság, hangulati ingadozások

Ezek mögött állhat például inzulinrezisztencia, pajzsmirigy-alulműködés, PCOS vagy mellékvese-kimerültség – mindegyik hormonális eredetű és befolyásolhatja az étvágyat.

Hogyan előzheted meg az ebéd utáni nassolási vágyat?

Fogyassz kiegyensúlyozott ebédet: tartalmazzon fehérjét (pl. hús, hüvelyes, tojás), rostot (zöldség, teljes kiőrlésű gabona), egészséges zsírokat (pl. olivaolaj, vaj) és lassan felszívódó szénhidrátokat (zöldségek, teljeskiőrlésű gabonákból készült tészták, barna rizs).
Étkezz rendszeresen: kihagyott étkezés gyakran túlkompenzáláshoz vezet.
Kerüld a túl gyors evést: a jóllakottságérzet késleltetve jelentkezik – ha túl gyorsan eszel, többet kívánsz később.
Aludj eleget éjszaka: 7-8 óra alvás éjszaka segíti a hormonegyensúly fenntartását.
Ismerd fel az érzelmi evést: ha csak unatkozol vagy fáradt vagy, nem biztos, hogy enned kell – lehet, hogy egy 10 perces séta hatékonyabb lenne!
Fordíts időt a stresszkezelésre: relaxáció, sport, tudatos légzés – a kortizolszint csökkentésére.

Összefoglalás a nassolásról

Az ebéd utáni nassolás nem gyengeség, hanem a szervezet és az agy jelzése – amit meg lehet érteni, és megfelelő stratégiákkal kezelni is lehet. A hormonális, idegrendszeri és szokásbeli tényezők feltárásával jobban megérthetjük testünk működését, és képesek leszünk tudatosabban dönteni arról, mikor és mit együnk.

Szerző: Dr. Hámori Lilla – Biológusként, rákkutatásban kezdte a pályáját, ma már életvezetési és táplálkozási tanácsadóként, fitoterapeuta végzettséggel segít másoknak eligazodni a testi-lelki elakadásaikban. További információ: https://bio.site/hamori.lilla

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!