Connect with us
Hirdetés

Egészség

Hiába a sok távgyógyászati megoldás, az emberek bizalmatlanok

távgyógyászati

A Kaspersky 36 ország 389 egészségügyi szolgáltatóját bevonó új kutatásából kiderül, hogy az egészségügyi szervezetek 91%-a kínál már távgyógyászati szolgáltatásokat, melyeket 44%-uk a világjárvány kitörése után kezdett alkalmazni.

Ugyanakkor a válaszadók 52%-a tapasztalt már olyat, hogy a páciensek biztonsági aggályok miatt utasították el a távgyógyászati szolgáltatásokat.

A 2019–2020-as időszak egészségügyet érintő globális eseményei megváltoztatták az emberek felfogását a szektorral kapcsolatban. Az egészségügyi szervezetek alkalmazkodtak az új körülményekhez, és ma már az egészségügyi intézmények 56%-a tervezi a távgyógyászatba és a virtuális betegellátási megoldásokba teendő beruházásainak növelését. A Kaspersky az egészségügyi döntéshozók körében végzett felméréssel kívánta megtudni, hogyan halad a szektor digitális átalakulása, és melyek azok a problémák szerintük, amelyek megoldásával létre lehetne hozni egy olyan világot, amelyben mindenki hozzájuthatna a megfizethető, gyors és minőségi ellátáshoz.

A kutatás szerint a globális válaszadók 71%-a véli úgy, hogy az elkövetkező öt évben a telegyógyászati szolgáltatások jelentik majd a legnagyobb hozzáadott értéket az egészségügyi szektorban. A szakemberek megjegyzik, hogy a távgyógyászat számos módon praktikus és vonzó, és többek között olyan előnyökkel jár, mint az azonnali elérhetőség, kevesebb betegségátadás a páciensek és az ellátóik között, valamint az a lehetőség, hogy kevesebb idő alatt több embernek lehet segítséget nyújtani. Ez a pozitív megközelítés a valós orvosi gyakorlattal is összecseng. A szervezetek csaknem fele (42%-a) szerint a pácienseiket jobban érdeklik a távgyógyászati konzultációk, mint a személyes vizsgálatok, mert számukra így kényelmesebb. A távgyógyászat azért is vonzó az ügyfelek számára, mert a modern technológiákkal idő, erőfeszítés és pénz spórolható meg, emellett arra is lehetőséget teremtenek, hogy a páciensek tapasztaltabb szakemberekkel konzultáljanak.

Ezek az előnyök azt eredményezték, hogy a távgyógyászati szolgáltatások minden korcsoportban egyre keresettebbek. A sztereotípiák ellenére, melyek szerint az idősebbek kevésbé bíznak a modern technológiákban, a szolgáltatók mindössze 51%-a számolt be arról, hogy a távgyógyászatot választó pácienseik többsége 50 év alatti. A szolgáltatók leggyakrabban szinkron távgyógyászati szolgáltatást (51%) nyújtanak, például valós időben kommunikálnak a páciensekkel, akár videóhívásban vagy chatben is. A második legnépszerűbb szolgáltatás a viselhető eszközökön keresztüli beteg-távfelügyelet (41%), amit az aszinkron távgyógyászati technológia (39%) követ. Ez utóbbi annyit jelent, hogy a páciensek adatait begyűjtik és egy biztonságos felhőalapú platformon tárolják, hogy majd a kezelő szakember használhassa fel őket.

Mindezek ellenére a válaszadók 74%-a tapasztalt olyat, hogy a páciens nem volt hajlandó videóhívásban részt venni, 52% pedig arról számolt be, hogy az emberek a privát szférájuk miatti aggódás miatt vagy adatvédelmi megfontolásból utasították el a távgyógyászati szolgáltatásokat. A további okok között szerepelt még a telegyógyászat iránti általános bizalmatlanság (33%); az, hogy nem akartak látszani a videóban (32%); valamint a megfelelő eszköz hiánya (30%). Nemcsak a páciensek aggódnak azonban az adataik megfelelő védelme miatt: Az egészségügyi szolgáltatók 81%-a számolt be arról, hogy az orvosaik aggályukat fejezték ki a páciensi adatok védelme kapcsán a távgyógyászati konzultációk lebonyolítása során, és csak a válaszadók 36%-a biztos benne teljesen, hogy a szervezeténél megfelelőek a biztonsági intézkedések.

A kutatás megerősíti, hogy a távgyógyászat biztonságossága mind a szolgáltatók, mind a fogyasztók számára problémát jelent. Tekintettel arra, hogy az érzékeny betegadatok bizalmas kezelését minden szervezetnek fő prioritásnak kell tekintenie, a Kaspersky szakemberei az alábbi javaslatokkal kívánnak segítséget nyújtani az egészségügyi intézményeknek a magas fokú kiberbiztonsági felkészültség megteremtéséhez:

  • Tartsanak biztonságtudatossági képzést a páciensek személyes adataihoz hozzáféréssel rendelkező dolgozók számára. A képzés legalább a legalapvetőbb gyakorlatokra terjedjen ki, mint például a helyes jelszóhasználatra, a biztonságos levelezésre, a privát üzenetek küldésére és a biztonságos webes böngészésre.
  • A távgyógyászati szolgáltatások növekvő népszerűsége számítástechnikai eszközök és informatikai rendszerek széleskörű használatát követeli meg. A biztonsági megoldások ellenőrzést biztosítanak a komplex informatikai infrastruktúra felett, és gondoskodnak a vállalati hálózathoz hozzáférő összes céges eszköz védelméről.
  • Ne feledkezzenek meg a beágyazott rendszerekre épülő egészségügyi berendezések védelméről. Ezek a rendszerek általában alacsony üzemi kapacitással rendelkeznek, és csak egy nagyon specifikus feladat végzésére képesek. A beágyazott rendszerekhez kifejlesztett biztonsági megoldások kivédhetik a legújabb fenyegetéseket, és kompatibilisek az alsó kategóriás hardverekkel.
  • Használjanak tűzfalat, amely akadályt képez a külső fenyegetések előtt. Ezzel megvédhetik a szervereiket a különféle kártékony programoktól, így többek között a vírusoktól, zsarolóprogramoktól és trójai programoktól.

A teljes jelentés és a távgyógyászati szektor jelenlegi helyzetével kapcsolatos részletek a linken érhetők el.

Egészség

Ettől szenvedünk leginkább a munkahelyen

Általános fáradtságra, fej- és szemfájásra, stresszre, valamint csont-, ízületi, illetve izomproblémákra panaszkodnak leginkább a dolgozók a munkahelyen, ahogy egyre több digitális eszközt használnak – mutat rá a 30 európai országban, köztük Magyarországon is végzett uniós kutatás.

Az ismétlődő kar- és kézmozdulatok szinte bármely szektorban okozhatnak mozgásszervi megbetegedéseket a Dr. Czigléczki Központ tapasztalatai szerint, ahová egyre gyakrabban érkeznek kézzsibbadással és tenyérfájással járó kéztőalagút-szindrómával a páciensek. A sofőrtől az adminisztrátoron át az informatikusig szinte minden munkakörben feltűnik a betegség. A tünetek a mindennapi tevékenységekben, így a vezetésben, gépelésben és a telefonálásban is gondot okozhatnak, amik akár az érintettek állását is veszélyeztethetik.

Európában ma már tízből kilenc dolgozó használ valamilyen online digitális eszközt, például laptopot vagy okostelefont az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) felmérése szerint. A kutatás során megkérdezett több mint 28 000 európai, köztük 1000 magyar alkalmazott közel fele (48%) arról számolt be, hogy a munkahelyén használt digitális technológiák meghatározzák a feladatvégzés tempóját. Tízből három munkavállaló úgy véli a digitális megoldások miatt elszigetelten dolgozik, több mint negyedük (28%) szerint ezen eszközök használata növeli a munkaterhelésüket. A munkával járó leggyakoribb egészségügyi problémák között említették az általános fáradtságot, a fej- és szemfájást, a stresszt és a depressziót, valamint a csont-, ízületi, illetve izomproblémákat is.

Az EU-OSHA egy korábbi elemzése már kimutatta, hogy a mozgásszervi megbetegedések kiemelt munkahelyi kockázatot jelentenek Európában különösen az ismétlődő kéz- és karmozdulatok okozta megterhelés miatt.

„A kezüket folyamatosan munkaeszközként használó dolgozóknál, mint a fizikai munkások, varrónők, sofőrök, adminisztrátorok vagy informatikai szakembereknél egyre gyakoribb az úgynevezett kéztőalagút-szindróma”

– hívja fel a figyelmet dr. Czigléczki Gábor, idegsebész.

Ilyenkor a csukló tenyéri oldalán futó „alagútban” a középső ideg nyomás alá kerül. Tipikus tünete, amikor a páciensnek éjszaka zsibbad a keze, fáj a tenyere, és a mindennapi tevékenységek, mint az írás, a telefon használata, vagy akár egy egyszerű tárgy megfogása is nehézséget okoz. A világszerte több százmillió ember életét megnehezítő betegség elsősorban a 40–60 éves korosztályban fordul elő, és a tünetek jóval gyakoribbak a nők körében. A betegségre hajlamosíthat a túlsúly, a cukor- és pajzsmirigybetegség, a terhesség és az egyéni anatómiai adottságok is.

A kéztőalagút-szindróma kezelése műtét nélkül is lehetséges, de a krémek, gyógyszerek és gyógytorna gyakorlatok sokszor csupán a tünetek enyhítésére alkalmasak. Előrehaladott vagy tartós panaszok esetén a bevett megoldás a kéztőalagút felszabadítása, amelyet hagyományosan nyílt műtéttel, a tenyér/csukló területén ejtett metszésből végeznek. A sebgyógyulás és a kéz terhelhetőségének visszatérése egyénenként eltér, de sokan a műtéttől és a kieséstől tartva halogatják a kivizsgálást, pedig elhúzódó idegnyomásnál nő annak esélye, hogy a tünetek tartósan fennmaradnak. Hazánkban évek óta elérhető a kéztőalagút-szindróma gyógyítása ultrahangvezérelt műtéti módszerrel is, ami lehetővé teszi, hogy a betegek gyorsabban és kevesebb fájdalommal épüljenek fel a tenyér felvágása nélkül, minimalizálva a hegesedést, jelentősen felgyorsítva a gyógyulást és a munkához való visszatérést. A praxisa során több száz ilyen típusú műtétet elvégzett dr. Czigléczki Gábor tapasztalatai is azt mutatják, hogy a páciensek döntő többségénél már rövid időn belül jelentősen csökken a zsibbadás és a tenyérfájdalom, és a mindennapi tevékenységekhez is gyorsabban, biztonságosabban tudnak visszatérni.

Ultrahangos vs hagyományos műtéti heg

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai alapján idehaza évente több mint 700 kéztőalagút-felszabadító műtétet végeznek el, ami nem tartalmazza a magánegészségügyben kezelt esetek számát. Dr. Czigléczki Gábor szerint a teljes műtéti szám ennek sokszorosa lehet. A nemzetközi adatok alapján a kéztőalagút-felszabadító műtétek aránya látványosan növekszik világszerte. A Precedence Research elemzése szerint a tavaly globálisan 980 millió dollárra becsült terület értéke idén meghaladhatja az egymilliárd dollárt és 2034-re elérheti az 1,74 milliárd dollárt is, ami átlagosan évi több mint 6 százalékos bővülést jelent. Az emelkedés oka, hogy egyre többen keresik a kíméletesebb (minimálisan invazív) beavatkozásokat, és közben folyamatosan jelennek meg új, fejlettebb műtéti eszközök és technológiák.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egészség

Megújult csomagolással érkeznek a SPAR „mentes” termékei

Befejeződött a SPAR free from termékcsalád csomagolásának megújítása, amely modernebb, átláthatóbb vizualitással támogatja a speciális étrendet követő vásárlók gyors eligazodását.

Az új design egységesíti a több mint 55 terméket magában foglaló portfóliót, és erősíti a márka piaci pozícióját a dinamikusan növekvő „mentes” kategóriában.

A SPAR free from termékcsalád 2009 óta érhető el Magyarországon, kifejezetten a glutén- és laktózérzékeny vásárlók igényeire szabva. A márka az egyik első saját márkás „mentes” portfólióként jelent meg a hazai piacon. A kezdeti 25 féle cikkből álló kínálat mára több mint 55 terméket foglal magában, és szinte minden árucsoportban jelen van: a laktózmentes tejtermékektől a gluténmentes pékárukon és tésztákon át az édességekig, snackekig, mirelit termékekig és kényelmi megoldásokig. A portfólió folyamatosan bővül, a SPAR polcain már megjelentek a kombinált „glutén- és laktózmentes” termékeket egyaránt kínáló innovációk is.

A fogyasztói trendek világosan mutatják a speciális étrendek és az ételintoleranciák – különösen a glutén- és laktózérzékenység – előfordulásának növekedését. A vásárlók tudatosabban keresik a biztonságos, könnyen beazonosítható, megbízható összetételű termékeket, ezért a SPAR dinamikus forgalomnövekedést tapasztal a saját márkás SPAR free from glutén- és laktózmentes kínálatban. A fejlesztések során figyelembe veszik a fogyasztói visszajelzéseket, amelyek részben meghatározzák az új cikkek vagy receptúrák kialakítását.

A termékek megbízhatóságát több szintű minősítés garantálja. A gluténmentes cikkeket a LÉOE védjegye és az áthúzott gabona szimbóluma jelöli, a védjegyhez tartozó egyedi regisztrációs számmal együtt – ez igazolja, hogy a termékek megfelelnek az érvényes jogszabályoknak és az AOECS Szabványának, az Európai Coeliakiás Egyesületek Szövetsége által kidolgozott szigorú előírásoknak. A SPAR Magyarország minőségirányítási rendszerei és a rendszeres laborvizsgálatok pedig további garanciát jelentenek a stabil és magas minőségre.

Az új csomagolás letisztult és modern, a piktogramok egyértelműen jelzik a laktóz- és gluténmentességet, a színvilág és a grafikák pedig kifejezetten a speciális igényű fogyasztók elvárásaira reflektálnak. A cél az volt, hogy a termékek első pillantásra felismerhetők és könnyen beazonosíthatók legyenek az üzletek polcain.

„A népszerű termékcsaládunk vizuális megújítása fontos mérföldkő, mert az ezen termékeket preferáló vásárlók számára kiemelten lényeges a gyors és biztos eligazodás. Az új design modern, letisztult és könnyen áttekinthető, így egyszerre támogatja a tudatos vásárlói döntéseket és erősíti a termékcsalád egységes megjelenését”

– mondta Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.

A csomagolások cseréje ütemezetten zajlik: egyes termékek már most az új grafikával érhetők el, más cikkeknél a meglévő csomagolóanyag-készletek kifutása után jelenik meg az új arculat.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egészség

Innováció a női egészségért: mesterséges intelligencia alapú ultrahang megoldás fejlesztése indul a meddőséget okozó elváltozások korai felismeréséért

A GE HealthCare a Semmelweis Egyetemmel együttműködve új, közös kutatási projektet indít, amely mesterséges intelligencia-alapú diagnosztikai megoldások fejlesztését célozza ultrahangkészülékekhez.

A Nemzeti Kutatásfejlesztési és Innovációs Hivatal (NKIFH) támogatásával mintegy 2,3 milliárd forint összköltségből megvalósuló, 4 évet felölelő program célja, hogy lehetővé tegye a meddőséget okozó elváltozások, kiemelve az endometriózis és az adenomiózis betegségek korai felismerését és pontosabb diagnosztizálását a fogamzóképes korú nők körében.

Projekt megnevezése: „Innováció a női egészségért: a mesterséges intelligencia integrációja a reproduktív medicina ultrahang diagnosztikájába”; Projekt azonosító: 2024-1.1.2-NAGYVÁLL_FÓKUSZ-2025-00006;

Számos nőgyógyászati betegség észrevétlen marad, a tüneteket gyakran félreértik és a téves elképzelések, panaszok gyakori bagatellizálása – például sok nő még mindig úgy gondolja, hogy a fájdalmas menstruáció természetes – megnehezítik a korai diagnózist. Az endometriózis és az adenomiózis diagnosztizálása különösen problémás és gyakran ezek a betegségek állnak a meddőség hátterében: Magyarországon az érintettek mintegy 40%-a1 küzd termékenységi problémákkal.

Az endometriózis egy krónikus, gyakran kínzó nőgyógyászati betegség, amellyel a WHO2 adatai szerint nagyságrendben a fogamzóképes korban lévő nők mintegy 5-15%-a szembesül világszerte és a meddőség miatt vizsgált páciensek 50%-át érinti. Hazánkban több mint 200 ezer nő él endometriózissal. Az adenomiózis tüneteit leginkább a 30–50 éves nők között diagnosztizálják, és ultrahangos vizsgálatok alapján a reproduktív korú nők 20–34 %-ánál kimutatható ez az állapot.

„Az endometriózis és az adenomiózis diagnosztikája nagy kihívást jelent, hiszen a tünetek változatosak, súlyosságuk nem feltétlenül tükrözi a betegség előrehaladottságát és felismerésük nehézségekbe ütközik még a gyakorlott egészségügyi szakember számára is. A GE HealthCare és a Semmelweis Egyetem most induló kutatásának célja egy olyan alkalmazás fejlesztése, amely ultrahang készülékbe integrálható mesterséges intelligencia (MI) alapú megoldással elősegítheti a meddőséget okozó elváltozások korai felismerését, különböző tapasztalati szinttel rendelkező szakértő vizsgáló számára is. Szakorvosi vizsgálat esetén a megoldás a pontosabb, precízebb diagnózist és a legoptimálisabb kezelés tervezését is szolgálja.”

– mondta Ferenczi Lehel, adat és analitikai igazgató, GE HealthCare.

A mesterséges intellingencia alkalmazása az egészségügyben az elmúlt években intenzív kutatás tárgyává vált. Biztató eredményeket közöltek a hüvelyi ultrahang vizsgálat, illetve hozzáadott MR vizsgálat együttes használata során nyert diagnosztikai képeken az endometriózis felismerésében is. Az adenomiózis tekintetében egyelőre kevés vizsgálat készül ezen a területen.

Ha a tünetek vagy az anamnézis alapján felmerül az endometriózis vagy adenomiózis gyanúja, a páciens ultrahangvizsgálaton esik át, amelynek során képi dokumentáció készül. Emellett rögzítik a beteg kórtörténetét, panaszait és a vizsgálati eredményeket egy kérdőívben, ami kulcsfontosságú a pontos diagnózis felállításához. Ha műtétre is sor kerül, a kérdőív tartalmazza a beavatkozás során talált elváltozásokat is, a szakmai előírásoknak megfelelően.

„A Semmelweis Egyetem örömmel támogatja ezt az innovatív projektet és kulcsszerepet játszik a kutatásba bevont betegek ellátásában, betegút tervezésében, illetve a magas minőségű adatgyűjtésben. Szakorvosaink továbbá részt vesznek az adatgyűjtési és annotációs protokollok kidolgozásában, a kifejlesztett módszer validációjában is, pontos visszajelzéseket eladva a fejlesztők részére az alkalmazás teljesítményéről.”

– tette hozzá Dr. Ács Nándor, a Semmelweis Egyetem  Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója.

A diagnosztikai megoldások és az adatok feldolgozása mesterséges intelligencia támogatásával valósul meg, melyet a GE HealthCare magyarországi szoftverfejlesztő csapatai, adattudósai fejlesztenek.

A projekt MI-alapú ultrahang alkalmazásai nemcsak a szakorvosi diagnosztikát támogathatják a jövőben, hanem különböző tapasztalati szinttel rendelkező vizsgálók számára is segítséget nyújthatnak a betegség korai felismerésében. Ennek köszönhetően hamarabb megkezdhető a megfelelő kezelés, csökkentve az egészségügyi ellátó rendszerre nehezedő terhet. Az időben elvégzett beavatkozások csökkentik a fájdalmat, megelőzik a szövődmények kialakulását, támogatják a gyermekvállalási terveket és javítják a páciensek életminőségét.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss