Egészség

Felválthatják a jövőben az orvosokat a robotok?

orvos

A digitális forradalom már javában zajlik az egészségügyben.

Az egészségügy szinte összes területén egyszerűsíthetné vagy gyorsíthatná a folyamatokat különböző online megoldások alkalmazása. Ahogy világszerte is megfigyelhető a tendencia, úgy Magyarországon is egyre több szakember hiányzik az ellátórendszerből. Megoldásként szolgálhat, ha a digitális technológia segítségével átformáljuk az orvos-beteg kommunikáció, a diagnosztika és a logisztika területén a hagyományos gyakorlatokat.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus a napokban arra hívta fel a figyelmet, hogy immár globális munkaerőhiány fenyeget az egészségügyi szektorban, világszerte egyre több orvosra és ápolóra lenne szükség. Eközben pedig a koronavírus-járvány kitörése óta a nehéz munkakörülmények és a megfelelő támogatás hiánya miatt a korábbiaknál is több egészségügyi szakember hagyja el a pályát vagy készül erre.

A probléma Magyarországon sem ismeretlen: az egyes szakmai nyilatkozatok alapján itthon jelenleg közel 10 ezer szakápoló hiányzik az egészségügyi ellátórendszerből, a Nemzeti Egészégbiztosítási Alapkezelő korábbi adatai szerint pedig a 6350 háziorvosi praxis mintegy tizede betöltetlen, miközben a háziorvosok átlagéletkora a 60 évet közelíti. Néhány éven belül várhatóan közülük is sok szakember vonul majd nyugdíjba.

A digitális forradalom nyújtotta lehetőségek azonban – ahogy más ágazatokban, úgy az egészségügyben is – képesek lehetnek enyhíteni a szakemberek hiányát. Az egészségügyben működő innovatív cégek már Magyarországon is megoldások széles palettáját vonultatják fel a terápiák kifejlesztésén át az orvos-beteg kommunikáció területének megreformálásán keresztül a logisztikai kérdésekig.

Digitális orvoslás, patikai robotok és diagnosztikai applikációk

A digitalizáció segítségével könnyebben és hamarabb jutunk információkhoz, melyeket gyorsabban osztunk meg egymással, mint valaha, a digitális platformok pedig a kapcsolattartás kulcsfontosságú színterei lettek.

A gyógyszer kis- és nagykereskedelemben például a cégek működése jelentős mértékben digitalizált. Napjainkra a gyógyszer kis- és nagykereskedelemben is standard folyamattá vált az elektronikus megrendelés, visszaigazolás, reklamációkezelés, áruátvétel, sőt a Hungaropharmával kapcsolatban álló gyógyszertárak 85 százaléka már áttért az elektronikus számlakezelésre is. A gyógyszertárak digitalizációja is rendkívül fejlett, egyre több patikai robottal találkozhatnak a vásárlók Magyarországon is.

Az egészségügy digitalizálódásának azonban nem csak logisztikai és tárolási kérdések megoldásában van nagy szerepe, hanem a gyógyszerfejlesztés és betegségek monitorozása, valamint az orvos-beteg kommunikáció területén is. A Novartis célja, hogy saját és digitális partnerei fejlesztéseivel kétszer annyi beteget érhessen el kétszer gyorsabban, mint korábban, és két évvel rövidítse terápiáinak piacra jutási idejét. Nagy szerepet szánnak a mesterséges intelligencia használatának is: más cégekkel együtt közösen dolgoznak azon, hogy mesterséges intelligencia segítségével felgyorsítsák az új gyógyszerek felfedezését és a terápiák fejlesztését. A vállalat kutatói számítógépes modellek segítségével tudják megtalálni az ígéretes molekulákat vagy lerövidíteni egyes tesztelési folyamatokat, hogy innovatív terápiái minél hamarabb a betegek rendelkezésére álljanak. Mindezek mellett a Novartis startup-okkal együttműködve vizsgál különböző digitális megoldásokat, melyek könnyebbé és jobbá tehetik a betegek életét, ezáltal is hozzájárulva az egészségügy minél optimálisabb működéséhez.

A Biogen fő törekvése eközben az idegtudomány területén, hogy valóra váltsa a személyre szabott és digitális orvoslást a betegek számára olyan innovatív megoldások tervezésével, fejlesztésével, amelyek valódi előrelépést jelentenek a betegellátásban. A betegút során ugyanis az ember gyakran szembesül azzal, hogy nem kap érdemi válaszokat a kérdéseire, holott a kommunikáció és a beteg által kezdeményezett információmegosztás rendkívül fontos eleme a sikeres terápiának, sőt, gyakran a gyógyulás, a sikeres orvos-beteg együttműködés alapfeltétele. A beteg állapotának monitorozása és folyamatos követése, valamint a számára fontos és igényelt információk átadása pedig a személyes orvos-beteg találkozók mellett ma már digitális megoldásokkal is elvégezhető.

A digitális egészségügyi technológiák és a távmonitoring elterjedésének egyik legnagyobb előnye, hogy a szakemberek képesek közelebb kerülni a páciens valós életbeli tapasztalataihoz. Ha mindennapivá válnak a virtuális orvos-beteg találkozók és számos okos eszköz félautonóm vagy autonóm módon monitorozza a betegek egészségügyi adatait otthonukban, munkában vagy éppen a délutáni sétájuk közben, ezek az adatforrások hozzájárulnak, hogy jobban lássuk és értsük, miként is éli meg a páciens a betegségét, lássuk annak lefolyását, vagy hogy mikor veszi be a gyógyszerét, és egyáltalán beveszi-e. Emellett valós időben követhető, hogyan hat rá fiziológiailag az adott terápia – mutatnak rá a Medistance szakértői. Ezek olyan információk, amelyek eddig rejtve maradtak az egészségügyi ellátók számára, ezáltal nem is tudtak vele dolgozni. A Medistance abban segít az ellátóknak és a gyógyszergyártóknak, hogy ezeken az adatokon keresztül maximalizálják a terápiák hatékonyságát és nagyobb egészségnyereséget érjenek el pácienseiknél.

Az innovatív digitális megoldásokról, az egészségügyi szakemberhiány enyhítésének lehetőségeiről is szó esik majd a jövő év áprilisában megrendezésre kerülő Digital Health Essential konferencián, valamint a 3. Digital Health Summit-on 2022 szeptemberében, Magyarország egyedülálló digitális egészségügyi konferenciáin.

Forrás: Computerworld

Egészség

Valós környezetben tesztelhetik majd az egészségügyi MI és robotikai megoldásaikat az európai startupok és kkv-k

egészségügyi

A TEF (Testing and Experimentation Facility) program célja, hogy egyszerűsítse a mesterséges intelligencia és a robotika megoldásainak tesztelését valós környezetben.

A TEF program öt szakterületre fókuszál: egészségügy, ipar, mezőgazdaság, élelmiszeripar, energetika és intelligens városok. A Portugália által vezetett egészségügyi konzorcium most indította el első pályázati felhívását európai egészségügyi startupoknak és vállalkozóknak.

A mesterséges intelligencia (MI) és a robotika kulcsszerepet játszhat az európai népesség elöregedése és az egészségügyi munkaerőhiány jelentette kihívások kezelésében. 2050-re Európában a 80 évesek vagy annál idősebbek száma meghaladja majd a 48 milliót, így előtérbe kerülhetnek a betegek távfelügyeletét és a korai beavatkozást lehetővé tévő megoldások. Az MI alapú viselhető okoseszközök és érzékelők például folyamatos egészségügyi felügyeletet tesznek lehetővé, javítják a hatékonyságot és csökkentik az egészségügyi ellátórendszerre nehezedő terheket.

Az elmúlt években jelentősen nőtt a mesterséges intelligenciát alkalmazó innovatív egészségügyi startupok száma. A Hungarian Startup Report 2022 című jelentés szerint a magyar induló vállalkozások körében továbbra is a mesterséges intelligenciát használó vállalkozásokból van a legtöbb, több mint 20%-uk dolgozik az MI vagy gépi tanulás területén. A Dealroom startup adatbázisából kiderül, hogy Magyarországon több mint 90 működő MI startup és scaleup van, amelyek összértéke több mint 1,5 milliárd euró. A legnagyobb értékű magyar MI startupok közül néhányan az egészségügyi szegmensben tevékenykednek, köztük az EIT Health által is támogatott SemseApps és a Turbine.AI.

Nyílt felhívás a mesterséges intelligencia és robotikai technológiát fejlesztő uniós startupok és kkv-k számára

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos innovációk nagy lehetőségeket rejtenek magukban, azonban számos tényező akadályozza gyakorlati megvalósításukat. Ilyenek a használatukban rejlő kockázatok és a bizalomhiány, valamint a piacra lépést támogató infrastruktúra hiánya, továbbá az, hogy szigorú tesztelésnek kell őket alávetni. A TEF Health célja, hogy egyszerűsítse az MI és robotikai megoldások valós környezetben történő hitelesítését és tesztelését. A februárban megnyílt első TEF Health felhívás keretében mesterséges intelligencia és robotikai technológiát fejlesztő startupok és kkv-k jelentkezését is várja az Európai Unió bármely országából.

A konzorcium élén a portugáliai Pedro Nunes Intézet áll. A konzorciumban részt vesz a Centro Hospitalar Universitário de Coimbra (CHUC), a portói Centro Hospitalar de São João, az Egészségügyi Minisztérium shared service irodája, a Portugál Egészségügyi Klaszter, valamint az EIT Health InnoStars, az Európai Unió szervének, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) részét képező EIT Health nyolc földrajzi területének egyike. Európai szinten a projektben 10 ország 52 szervezetéből álló konzorcium vesz részt, amelynek vezetője a berlini Charité Egyetemi Kórház.

A projekt elsődleges célja, hogy elősegítsük a megbízható mesterséges intelligencia, illetve robotikai megoldások fejlesztését és piacra lépését. Ennek az együttműködésnek az egyik legfontosabb lépése, hogy létrehozzuk a gyakorlati tesztelésre alkalmas létesítmények hálózatát. Ezek a létesítmények fizikai infrastruktúrát, adatforrásokat, számítási képességeket, élő laboratóriumokat és laboratóriumi tesztelési lehetőségeket biztosítanak az egészségügyi innovátoroknak a nagyszabású, valósághű környezetben végezhető tesztekhez és kísérletekhez”

– magyarázza Ricardo Pires, az EIT Health InnoStars egészségügyi közösségi vezetője.

A TEF-ek hálózatának létrehozása az Európai Bizottság kezdeményezése, amelyek célja a mesterséges intelligencia és a robotikai megoldások tanúsításának és tesztelésének egyszerűsítése. A tervek szerint ezek a nagyszabású kísérleti központok olyan fizikai és virtuális létesítményeket kínálnak, ahol a startupok és kkv-k támogatást kaphatnak legújabb, mesterséges intelligencián alapuló technológiáik valós környezetben történő teszteléséhez, validálásához és bemutatásához. A valós környezetet kórházak és az egészségügyben működő kutatási és fejlesztési laboratóriumok fogják biztosítani.

A TEF-Health amellett, hogy hozzájárul az uniós egészségügyi rendszerek hatékonyságának, rugalmasságának és fenntarthatóságának növeléséhez, célul tűzi ki az egészségügyi ellátás terén tapasztalható egyenlőtlenségek csökkentését, valamint a jogi, etikai, minőségi és együttműködési szabványoknak való megfelelés biztosítását.

A pályázati folyamat több szakaszból áll, beleértve a jogosultsági vizsgálatot, az értékelést és a portugál TEF-Health szolgáltatási katalógushoz való hozzáférés jóváhagyását. Az érdeklődő startupok és kkv-k a https://tefhealth.eu/call/call-1 weboldalon jelentkezhetnek, a pályázati felhívás dokumentumában ismertetett pályázati folyamatot követve. Az uniós tagállamokból származó kiválasztott startupok és kkv-k állami támogatásban részesülnek a validálási szolgáltatások piaci árából nyújtott kedvezmények formájában.

„Számos ígéretes magyar startup és kkv dolgozik MI és robotikai fejlesztéseken, de a tesztelés és a validálás követelményei jelentős kihívásokat jelentenek megoldásaik piacra vitelében. Ebben hozhat áttörést a TEF Health program, mely olyan lehetőségeket nyit meg a hazai cégek előtt, amelyek korábban nem álltak rendelkezésre. Ezek az innovatív startupok nemcsak arra kapnak esélyt, hogy valós környezetben tesztelhessék terméküket vagy szolgáltatásukat, hanem arra is, hogy az általuk kifejlesztett megoldások piacra kerüljenek és hozzájáruljanak az európai egészségügy helyzetének javításához is”

mondta el Békási Tamás, az EIT Health RIS üzletfejlesztési menedzsere.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egészség

Mosolytervezés felsőfokon: már a fogászatban is hódít az AI

mosolytervezés

A mesterséges intelligencia a mosolytervezésben is utat tört magának, és egy olyan forradalmi technológiát alkalmaz, amivel a tervezés nem csak egyszerű és gyors, de a leghatékonyabbnak is bizonyul. De mit is jelent mindez?

Egy kutatás azt mutatja, hogy a nők átlagosan 62 alkalommal mosolyognak naponta, míg a férfiak átlagosan csak nyolcszor. Pedig az emberek több mint 37%-a számára az első dolog, amit észrevesznek egy személyen, a mosolya – derül ki a Today’s Dental cikkéből.  A mosoly tehát fontos, a fogak állapota azonban nem csak esztétikai kérdés. A szájüregi megbetegedések világszerte a leggyakoribb nem fertőző betegségek közé tartoznak, és a WHO szerint 466 millió embert érintenek az európai régióban.

Áttörés a fogászati esztétikában: mosolytervezés mesterséges intelligencia segítségével

A mosolytervezés során a fogorvos és a páciens együttműködik annak érdekében, hogy feltérképezzék, milyen változtatásokat és beavatkozásokat szükséges alkalmazni a szebb mosoly érdekében. Kezdetben a mosolytervezés a fogorvosi tapasztalaton és a pácienssel való konzultáción alapult, majd a digitális technológia megjelenése forradalmasította az eljárást korszerű digitális eszközökkel és szoftverekkel. A digitális mosolytervezési programok (DSD) legújabb innovációja pedig a mesterséges intelligencia (AI) integrálása.

Egy törökországi tanulmány összehasonlította a fogorvosok, fogorvostanhallgatók és laikusok esztétikai preferenciáit a kézzel és az AI segítségével készített mosolytervek tekintetében, figyelembe véve olyan tényezőket, mint a nem, a szakmai tapasztalat és a szakterület. A felmérés általános észlelési különbséget mutatott ki a fogorvosok és a laikusok között, azonban a szimmetrikus arcok esetében a mesterséges intelligencia által generált minták mind a fogorvosok, mind a laikusok számára elfogadhatóak voltak. Az AI matematikai modellekre támaszkodik a szimmetrikus mosolyok létrehozásához. Mivel azonban az arcáramlás, azaz az arc vonalainak és kontúrjainak természetes áramlása figyelembe veszi az emberi érzékelést, természetesebb mosolytervezést tesz lehetővé mind a szimmetrikus, mind az aszimmetrikus arcok esetében. Míg a mesterséges intelligencia által vezérelt DSD jól működik szimmetrikus arcok esetében, a manuális technikák jobbak lehetnek aszimmetrikus esetekben. Mivel a mesterséges intelligencia még gyerekcipőben jár az egészségügyben, az algoritmikus korlátok miatt előfordulhatnak félreértelmezések, de az jól látható volt az eredményekből, hogy a digitális mosolytervezés a legtöbb esetben a mesterséges intelligencia segítségével is használható.

“A beszélgetések 49%-ában egymás száját figyeljük, a fogak állapota tehát rövid időn belül a másikról alkotott kép meghatározó elemévé válik. Míg egy évtizeddel ezelőtt csak a fogtechnika számára volt adott a digitális technológia, addig manapság már segítségül hívhatjuk a mosolytervezést végző programokat és azonnali mosoly szimulációt mutathatunk a pácienseknek”

– mondja Dr. Czigler Péter, a Clinident Fogászati Centrum tulajdonosa, aki szerint láthatóan nő azok száma, akik a mosolyukat “terveztetni” szeretnék.

Számos fogászati alkalmazás létezik, amellyel a fogorvosok terveket készíthetnek és hatékonyan prezentálhatják azokat a pácienseknek. Ilyen többek között a Smilefy 4.0 applikáció is, ami mesterséges intelligenciával működő 3D mosolytervezési megoldást kínál, és amelyet már itthon is alkalmaznak. A technológiával a fogászati szakemberek percek alatt könnyedén készíthetnek 3D mosolytervet, és a legmodernebb mesterséges intelligenciát kihasználva kezelési vizualizációt és 3D nyomtatásra kész maketteket, héjakat, kompozit koronákat és ideiglenes modelleket készíthetnek. Ez az innovatív megoldás újradefiniálja a fogászati esztétikát azáltal, hogy a 3D mosolytervezési folyamatot eddig nem látott pontossággal és a kiválasztott kezelési lehetőségek alapján történő alkalmazkodó képességgel automatizálja.

Intraorális szkenner és digitális fogyasztói élmény a fogászatban

A digitális fejlődés hatására a mosolytervezésen túl másfajta innovációk is megjelentek, amit már hazai és nemzetközi szinten is egyre több fogászat használ. Ilyen többek között az intraorális szkenner, azaz a digitális lenyomatvétel, ami a fogpótlások precíz kivitelezéséhez járul hozzá. Az Amerikai Egyesült Államokban a laboratóriumi esetek 33%-a intraorális vizsgálatból indul ki és az előrejelzések szerint a digitális lenyomatvétel fejlesztései hamarosan átalakítják a fogászati munkamódszereket – derül ki a Institute of Digital Dentistry cikkéből. A digitális fogyasztói élmény más szektorban már alapvető, ilyen például egy online vásárlás is, de mit jelent ez a fogászatban? A páciensek egyre gyakrabban részesülnek digitális fogyasztói élményben, amikor is bevonódva a vizsgálat során röntgenfelvételeket, kezelési szimulációkat vagy akár az intraorális szkenner eredményeit láthatják.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egészség

A bélflóránk elárulhatja, hogy gyorsan öregszünk

bélflóra

2024. február 27-én jelent meg az Aging Cell szakfolyóirat “Alterations of the gut microbiome are associated with epigenetic age acceleration and physical fitness” című cikke, aminek első szerzői helyén Kerepesi Csaba és a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem kutatója, Torma Ferenc osztoznak.

A cikk konklúziója szerint az emberi mikrobiom állapota összefüggést mutat az öregedés gyorsaságával.

A mesterséges intelligencia alapú epigenetikai órák képesek az öregedési folyamat mérésére és betegségek, illetve a halál előrejelzésére. A magasabb edzettségi fokot lassabb öregedéssel és egészségesebb élettel hozzák összefüggésbe. A mikrobiom (például a bélflóra) változik különféle betegségek és az öregedés hatására, mégis, az epigenetikai öregedés órákkal való kapcsolata eddig ismeretlen volt.

„Hogy erre fényt derítsünk aktív egyének bélflórájából származó metagenomikai- és véréből származó epigenetikai mintákat gyüjtöttünk, kiegészítve edzettségi adatokkal, majd alkalmazva az epigenetikai öregedés órákat összefüggéseket kerestünk a gyorsult öregedés, a bélflóra összetétele és az edzettség között”

– fogalmazott Kerepesi Csaba, a HUN-REN SZTAKI kutatója.

„Azt találtunk, hogy a fizikailag aktív középkorú, illetve idős egyének között a gyorsult öregedés a bélflóra megnövekedett diverzitásával (entrópiájával) és alacsonyabb edzettségi fokkal, valamint rosszabb egészségi állapottal párosult.”

A kutatók azt is megfigyelték, hogy a lassult öregedést és a magasabb edzettségi szintet mutató egyének bélflórájában nagyobb arányban fordultak elő azok a baktériumok, amelyeket gyakran gyulladásgátlással hoznak összefüggésbe.

Összefoglalva, az eredményeink azt sugallják, hogy a mikrobiom egyes megváltozásai összefüggésbe hozhatók a vér alapján mért gyorsult öregedéssel és az edzettséggel. A tanulmány ide kattintva érhető el.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss