Egészség

Életet mentett a defibrillátoros drón

drón

Svédországban történt az eset, és egy 71 éves köszönheti a rotoros mentőnek az életét.

Megtörtént az első sikeres drónos életmentés. Egy svédországi férfi köszönheti az életét egy drónnak, legalábbis részben. Az eset még decemberben történt. A 71 éves férfi hólapátolás közben kapott szívrohamot. Orvos volt a közelben (igaz, véletlenül), de újraélesztéshez szükséges defibrillátor nem. Utóbbit egy drónnal juttatták kritikus időn belül a helyszínre, ahol a orvos a mentők kiérkezése előtt meg tudta kezdeni az újraélesztést.

Az eset, melyről az autonóm drónokra épülő egészségügyi szolgáltatások kiépítéséhez integrációs és szoftverfejlesztési hátteret biztosító Everdrone nevű cég számolt be, egy viszonylag sűrűn lakott környéken, Göteborgtól 75 km-re északra, Trollhättan városában történt.

Ha valakinek súlyos szívrohama van, tíz percen belül segítséget kell kapnia, hogy esélye legyen a túlélésre. Ehhez a gyors segítségnyújtáshoz építi az Everdrone az EMADE (Emergency Medical Aerial Delivery) szolgáltatását, amelyet a cég is üzemeltet a segélyhívó hálózattal együttműködve. A segélyhívó központok diszpécserei a riasztás után szükség esetén azonnal drónt tudnak indítani a beteghez az életmentő készülékkel, amellyel így jó esetben már a mentő érkezése előtt meg lehet kezdeni az életmentést. A trollhättani beteghez három perc alatt szállította a helyszínre a drón a defibrillátort, amellyel egy járókelő, aki történetesen épp egy munkahelyére tartó orvos volt, újraélesztette a férfit.

Az EMADE által használt drónt az Everdrone a Karolinska Intézettel, a helsingborgi központú SOS Alarm életmentő szervezettel és Västra Götaland megyével közösen fejlesztették ki. Mint a korábbi kísérleti fázisról készült tanulmány írja, a kísérletekhez három defibrillátorral felszerelt drónt helyeztek üzembe, mellyel 125 km2-es területen 80 ezer lakost tudtak lefedni. A drónokat a sürgősségi orvosi szolgálatokkal integrálták.

Gyors és kellően pontos

A kísérletek során 14 esetben kaptak riasztást a drónok, 12 alkalommal fel is szálltak, hogy átlag 3,1 km-es utat megtéve a riasztás helyszínétől 9 m távolságon belül tegyék le az életmentő készüléket. A drónok 11 riasztásnál jutottak célba. Hét esetben ráadásul a drón a mentőautó előtt érkezett. A drónokkal végzett egyéb tesztrepülések 90 százalékban voltak sikeresek.

Az Everdrone közleménye szerint Európában évente körülbelül 275 ezer, az USA-ban pedig 350 ezer embert érint a hirtelen szívmegállás. Ezek 70 százaléka olyan magánlakásban történik, ahol nincs a közelben defibrillátor. Mivel a túlélés esélye percenként 7-10 százalékkal csökken, jelenleg a szívmegállást mindössze minden tizedik beteg éli túl.

A cég azt tervezi, hogy a jelenleg Svédország mintegy 200 ezer lakosát lefedő szolgáltatását már az idén bevezeti további európai országokban is. Habár az EMADE rendszerhez kötődik az első sikeres drónos életmentés, nem az Everdone az első cég, amely ezzel próbálkozik. A Bitport is foglalkozott a Flirtey nevű amerikai startuppal, amely speciális drónokkal szeretné 10 percre csökkenteni az ún. utolsó kilométeres kiszállítás (az utolsó elosztó pont és a megrendelő közötti útvonal) időtartamát. A stratup azonban nem csak az e-kereskedelemben lát fantáziát, hanem együttműködik egy sürgősségi orvosi ellátást biztosító regionális egészségügyi szolgálattal is defibrillátorok helyszínre szállításában.

Forrás: Bitport

Egészség

Gerincferdüléshez, nyak- és hátfájáshoz vezethet a rossz iskolatáska

iskolatáska

Tippek a megfelelő kiválasztásához és viselethez.

Örök téma, hogy milyen a jó iskolatáska, amely nem megterheli, hanem segíti a kisiskolások mindennapjait.

Hiába van azonban széles választék ezen a téren, még akkor sem könnyű elkerülni a mozgásszervi rendellenességeket, ha egyébként a szülők kellően körültekintőek és határozottak a vásárlásnál. Dr. Moravcsik Bence Balázs, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd szakorvosa segít a legjobb iskolatáska kiválasztásában, és abban, hogy viselje azt a gyerek a fájdalmak elkerülése érdekében.

A sok tankönyv és iskolaszer ellen nem sokat tehet a szülő, abban azonban fontos szerepe lehet, hogy olyan iskolatáskát vegyenek a gyereknek, amely nemcsak esztétikus, hanem megfelelően praktikus is. Nagyon sok múlik ugyanis a kialakításán, illetve hogyan tudja a gyerek úgy viselni, hogy az ne okozzon mozgásszervi panaszokat.

Figyeljen a kialakításra!

A jó iskolatáska illeszkedik a gerincoszlophoz, ergonomikus, a háti rész merevített, párnázott, a pántok pedig szélesek és állíthatóak. Akkor megfelelő méretű egy iskolatáska, ha a vállvonal és a csípőlapát között helyezkedik el. A szakember szerint az a legjobb, ha derékpánt is van rajta, hiszen ez is segít a rögzítésben. Az anyaga legyen légáteresztő és könnyűszerkezetes. A bőr önmagában is nehezebb, mint egy műanyag kialakítású táska.

Nem mindegy, hogyan viseljük

Ha egy iskolatáska ergonomikus, akkor megfelelően illeszkedik a gyermek hátához, így a súly is egyenletesen oszlik el a háton és a vállakon. Nagy divat, hogy a hátizsákot félvállasan, a test oldalán lógatva viseljük, különösen nagyobb gyerekekre és a felnőttekre igaz ez. Fontos azonban ügyelni rá, hogy kisebb korban mindkét vállon hordja a gyermek a táskát, így elkerülhetőek az izom- és csontfájdalmak, illetve a kialakuló tartási rendellenességek, gerincferdülés, korai porkopás. A pántokat annyira húzzuk meg, hogy a test és a táska között két ujjnyi hely maradjon.

Mennyi lehet a súlya?

Egy túlterhelt iskolatáska merev nyakhoz, váll- és hát-, fej- és izomfájdalomhoz, illetve tartási rendellenességekhez vezethet. Az, hogy egy diák hogyan visel egy hátizsákot ugyanolyan fontos, mint annak súlya. A szakember általános szabályként azt mondja, hogy a mozgásszervi panaszok elkerülése érdekében a hátizsák súlya ne haladja meg a gyermek testtömegének 10-20 százalékát. Léteznek ma már gurulós iskolatáskák is, ez sok esetben segít a terhelés megszüntetésén. Ha ilyen vásárlására nincs lehetőség, érdeklődjünk az iskolában, nincs-e mód arra, hogy egyes könyveket bent tartson a gyermek az iskolában. Pakolásnál ügyeljünk arra, hogy a legnehezebb tárgyak a hát közepéhez legközelebb kerüljenek, így minimalizálhatjuk a terhelést.

Hogyan tehermentesíthetjük a hátat?

Hazafelé segítsünk a gyereknek azzal, hogy mi visszük helyette az iskolatáskát, legalább az első néhány hónapban, ameddig hozzászokik az újfajta terheléshez. Emellett nagyon fontos a gyerekek megfelelő edzettségi szintje és testtartása. Olyan mozgásformát érdemes választani, amely szimmetrikus, a gerincet egyformán terhelő mozgást igényel és erősíti a gerincoszlop melletti izmokat. Az úszás, a lovaglás, a falmászás, de akár a rendszeres séta is ilyen. Ha azt vesszük észre, hogy a gyermek gerince aszimmetrikus, a vállak nincsenek egymagasságban, fájdalmak jelentkeznek, forduljunk ortopéd orvoshoz. A szakorvosi vizsgálat mellett egyre elterjedtebb az a magyar kutatók által kifejlesztett diagnosztikai eljárás, amely során a szakorvos vagy a gyógytornász egy funkcionális mozgásanalízis során kap visszajelzést a testrészt mozgásmintáiról és az eltérésekről.

Tovább

Egészség

A Microsoft már nem tart a koronavírustól

microsoft

Bár még nem jelenthetjük ki teljes bizonyossággal, hogy vége a koronavírus-járványnak, a Microsoftnál optimisták: ősszel visszatérnek a fizikai rendezvényhez.

A koronavírus-járvány kitörése után a Microsoft is az akkor divatos utat követte: 2020 áprilisában virtuálissá (digitálissá) tette összes belső és külső eseményét. Úgy tűnik, immár nem tartanak annyira a járványtól, a legújabb hírek szerint ugyanis újra valóságos, fizikai rendezvényt tartanak októberben. (Azt egyelőre még ne tudni, hogy a Microsoft hogyan védené a látogatókat, kell-e maszkot viselni, esetleg kér-e oltási igazolást.)

A fejlesztők és informatikai szakemberek éves konferenciájára október 12. és 14. között kerül sor Seattle-ben, korlátozott létszámmal. Regisztrációra valamikor augusztus vége felé lesz lehetőség, azonban a Microsoft már most arra biztatja az érdeklődőket, hogy regisztráljanak annak érdekében, hogy azonnal értesüljenek a regisztráció kezdetéről.

A fizikai részvétel mellett majd online is elérhető a rendezvény (ez ingyenes lesz), és angolul, franciául, németül, japánul, spanyolul és mandarinul lehet majd hallgatni az előadásokat, illetve a Microsoft még 28 mesterséges intelligencia kezelte nyelvet kínál, hogy minél több résztvevőt tudjon bevonni.

A Microsoft már megosztotta, hogy mire számíthatnak azok, akik a személyes konferenciát választják. A digitális résztvevőkkel megosztandó előadásokon és tartalmakon kívül a Seattle-i Kongresszusi Központ résztvevői az ígéretek szerint közvetlenül értesülhetnek a Microsoftnak a partner technológiai újítókkal és szakértőkkel való együttműködéséről. Részt vehetnek a Microsoft és a partnerek vezetői által szervezett helyszíni fórumokon. Ezek mellett különféle termékbemutatókat is láthatnak, amelyek a termelékenységre és az együttműködésre, az intelligens üzleti alkalmazásokra, az ügyfélbetekintésekre, az új termék- és szolgáltatásinnovációkra, a mesterséges intelligenciára és az automatizálásra, az IoT-re, a vegyes valóságra, a végpontok közötti biztonságra, a fenntarthatóságra, az iparág-specifikus felhőszolgáltatásokra összpontosítanak.

A Microsoft Ignite konferenciát néhány nappal a Surface 10. évfordulója előtt rendezik. Ennek kapcsán várható, hogy a redmondiak komoly újdonságokkal készülnek hardverfronton. Új Surface Book is várható, valószínűleg jelentős átdolgozással, bár ez egyelőre nyilván csak pletyka. Úgy tudni, hogy a közelgő Surface modellek a Windows 11 22H2 verziójával érkeznek majd.

Forrás: HVG

Tovább

Egészség

A legjobb fogyókúra sem elég jó – állítja egy új kutatás

fogyókúra

A legeredményesebb fogyókúrát keresték, csattanós választ kaptak: a legjobb diéta sem elég jó, mert visszahízás a vége!

Kiderült még az is, hogy nem a legnépszerűbb fogyókúrák a legeredményesebbek. Kétezer magyar nő fogyókúrázási szokásait vizsgálta a PeakShop kutatása.

A több részből álló kutatássorozatban több mint 60 népszerű diétát vizsgáltak, melyek közül a leggyakoribb 25-öt alaposabban is tanulmányozták. A legmeglepőbb eredmény, hogy egyvalamiben minden vizsgált fogyókúra egyforma: mindnek visszahízás a vége.

A felmérés adatai szerint egy magyar nő átlagosan négyféle diétát próbált már. A legnépszerűbb diétatípus a kalóriaszámolás, amit a válaszadók 44 százaléka próbált. A második a szénhidrátszegény diéta, 41 százalékkal, harmadik 33 százalékkal a diétás turmixok, shake-ek fogyasztása.

A leadott kilók fele máris visszajött

Egy fogyózónak átlagosan 12,17 kilót sikerült leadnia a legeredményesebb fogyókúrával. A diéta előtti átlagos testsúly 81,13 kg volt, míg a fogyókúra után 68,91 kilót mutatott a mérleg. Csakhogy a kérdőív kitöltésének időpontjában az átlagos testsúly már 74,48 kg volt, tehát a leadott kilók csaknem a felét, átlagosan 5,57 kg-ot, már visszahízták a válaszadók!

„Nagyon valószínű, azért »csak« ennyit, mert van, akiknél még tart a diéta, míg mások nemrég fejezték be, és van, akik már újrakezdték. Az a helyzet, hogy a másik felét is vissza fogják hízni idővel”

– állapítja meg szomorúan Mező Mónika, a PeakShop étrendkiegészítő-szakértője.

A jojóeffektus alól nincs kivétel

Minden egyes sikeres fogyókúrát követően visszahíztak a válaszadók, a csoportok átlagát nézve! A legtöbbet a 90 napos diéta után hízták vissza az emberek, átlagosan 13,3 kilogrammot. Ez pedig azt jelenti, hogy mintegy 1,5 kiló híján mindent visszahíztak, amit lefogytak! Ezt követte az egy élelmiszerre épülő diéta 6,4 visszahízott kilóval, majd a koplalásos, 7 kiló visszahízással.

A legkevesebbet az időszakos böjttel híztak vissza a válaszadók, átlagosan 2,4 kilót. A második a ketogén diéta, 3,2 kilogramm visszahízással. Harmadik a kalóriaszámolás, 4,39 kilót híztak vissza a válaszadók.

„Ezekkel a diétákkal a legnagyobb probléma, hogy nem fenntarthatók! A hatásuk addig tart, amíg a diéta. Nem lehet örökké egyféle ételt enni és nem lehet mindig koplalni. És mi lesz a 91-ik nap után a 90 napos diétában? Ezek a módszerek amellett, hogy nehezen betarthatók és visszahízás a vége, akár egészségkárosodást is okozhatnak”

– fakadt ki Mező Mónika.

Talán csak az időszakos böjt kivétel ezek alól, amely bizonyos feltételek mellett van, akiknek jó lehet. És pont ez a lényeg!

Melyik a legeredményesebb diéta?

Nem a legnépszerűbb diéta a legeredményesebb, és nem is az, amelyik után a legkevesebb a visszahízás. A legsikeresebb diéta minden szempontból az, amit szakember állít össze. Ezzel tudtak a legtöbben és a legtöbbet lefogyni. A szakember által összeállított diéta sikerrátája 60 százalék, azaz akik próbálták, azoknak 60 százaléka fogyott le sikeresen. Nemcsak a legtöbben, hanem a legtöbbet is ezzel a diétával adták le az emberek, átlagosan 16,8 kilogrammot.

„A szakember által összeállított diéta sikerrátája háromszorosa a 25-ös lista alján található vércsoportdiétának, ami 19,5 százalékban sikeres, azaz 100 diétázóból csak minden ötödiknek, összesen 20 nőtársunknak sikerült lefogyni vele”

– érzékeltette a különbséget a Peak szakértője.

Majd hozzátette: sajnos azonban a legjobb diéta sem elég jó. Hiszen a szakember által összeállított diéta hiába a legeredményesebb, a kitöltés idejében már 5 kilót visszahíztak a válaszadók.

Mi az, ami jobb a legjobb fogyókúránál is?

„A fogyókúra olyan, mint a biciklizés: ha abbahagyod a tekerést, elesel, ha abbahagyod a fogyókúrát, visszahízol, ez törvényszerű. A legjobb diéta sem ér semmit, ha abbahagyjuk, életfogytiglan fogyókúrázni pedig nem lehet. Ezért, ami a legjobb diétánál is jobb, ha jó evési szokásaink vannak”

– magyarázza Mező Mónika.

A szakember szerint az egészséges étkezés apró egészséges szokásokból áll. Tartós eredményt szokásaink megváltoztatása révén érhetünk el. Állítja, hogy már egyetlen apró szokás tartós megváltoztatása – mint a csoki lecserélése például cukormentes fehérjeszeletre – is jobb, mint egy abbahagyott diéta. Ráadásul egy ilyen szokást összehasonlíthatatlanul könnyebb felvenni és megtartani, mint teljesen lemondani az édességekről, ami – valljuk be – sokunknak lehetetlen vállalkozásnak tűnik.

„A jó evési szokásokat apró lépésekben lehet elsajátítani úgy, hogy kiváltunk vele egy egészségtelen szokást. Vigyázat, ha egy szokás nem rögzül, elkopik. Ezért addig tartsunk ki mellette, amíg rutinná nem válik, és már magától is megy. Ha már a szokásunkká vált, akkor jöhet a következő. A sok ilyen apró szokás nagy eredménnyé adódik össze”

– tanácsolja a szakértő.

Tovább
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss