Egyéb kategória

A válság ellenére is száguldani fog jövőre az 5G

49 ezren mondták el véleményüket világszerte.

A gazdasági nehézségek dacára jövőre ugrásszerűen megnőhet azoknak az előfizetőknek a száma, akik már 5G-képes telefonnal és mobilos díjcsomaggal is rendelkeznek. Az újonnan csatlakozó tömegek elvárásai azonban máshogy alakulnak majd, mint a technológiát elsőként „befogadó” felhasználóké – erre hívja fel a figyelmet az Ericsson eddigi legnagyobb szabású, fogyasztók körében elvégzett kutatása.

Több mint három év telt el a kereskedelmi 5G hálózatok globális elindulása óta, az iparág pedig mostanra éles választóvonalhoz érkezett, miután az új generációs mobilhálózatokat a technológiai vívmányok iránt fogékonyabb „úttörő” felhasználók után a tömegek is kezdik elfoglalni.

Az újonnan csatlakozó felhasználók igényeinek, illetve a szegmens jövőre várható teljesítményének feltérképezésére vállalkozott az eddigi talán legátfogóbb kutatásában az Ericsson ConsumerLab, mely idén április és július között 37 ország 49 100 felhasználójának véleményét kérte ki online kérdőívében.

A kutatás – amely itt tölthető le teljes terjedelmében – azonosít hat kulcsfontosságú trendet is, melyek meghatározzák majd az 5G-s mobilkommunikáció rövid- és középtávú jövőjét.

Az 5G válságálló

A minden régióba, minden országba begyűrűző infláció, az élelmiszer- és energiaárak növekedése, valamint a kamatemelkedés a technológiai ipart sem hagyta idén érintetlenül. A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy az előfizetők egy jelentős része a nehézségek ellenére is lecserélné 2023-ban 4G-s készülékét és előfizetését egy 5G képes megoldásra. Ez az felmérés szerint az okostelefon-felhasználók mintegy 30%-át, azaz globálisan több mint 510 millió ügyfelet jelenthet, jóllehet ezek eloszlása a válsághelyzet hatásaitól függően régiónként egyenleten lehet.

Fontos szempont, hogy az előfizetők 82%-a nem kíván a nehézségek dacára sem lemondani a gyors szolgáltatáselérést biztosító mobilinternetről, tízből nyolc előfizető pedig még a spórolás miatt sem váltana vissza 4G-s elérésre, miután huzamosabb ideig megtapasztalta az 5G-s hálózatok előnyeit.

Növekvő elvárások

Ahogy az 5G fokozatosan a tömegek hálózatává válik, úgy változnak meg a felhasználók igényei is az új generációs technológiával kapcsolatban. Az újonnan csatlakozó előfizetők számára – a korábbi felhasználókhoz képest – átlagban kétszer fontosabb szempont a szolgáltatáslefedettség, míg az 5G-s úttörők elsősorban az innovatív szolgáltatások és új készülékek miatt váltottak technológiát.

Tényleges 5G-elérés, ez az új elégedettségi mutató

Ha egy előfizető 5G-képes készülékkel és 5G-s díjcsomaggal egyaránt rendelkezik, akkor joggal várja el, hogy azokat megfelelően ki is tudja használni, és minél nagyobb területen, minél gyakrabban teheti ezt meg, annál magasabb értéket majd a fogyasztói elégedettség. Azaz nem elegendőek – főleg az újonnan csatlakozó felhasználók számára – a lakossági szolgáltatáslefedettségre vonatkozó, olykor hangzatos ígéretek, az ügyfelek tényleges tapasztalatai a mérvadóak – derül ki a válaszokból.

A ConsumerLab felmérése szerint bár a legtöbb piacon a lakosságra levetített 5G-s lefedettség aránya eléri a 60%-ot, az 5G-s készülékekkel és díjcsomagokkal rendelkezők csupán harmada csatlakozik az esetek többségében ténylegesen 5G-s hálózathoz. A kutatás szering a tényleges hálózatelérés növelése az egyik legmeghatározóbb ügyfélelégedettség-növelő hatás lehet, amelyre érdemes lesz figyelni a távközlési- és mobil szolgáltatóknak.

Út az audiovizualitás jövőjéhez

Az 5G-s felhasználók lényegesen több digitális tartalmat fogyasztanak, mint a 4G-előfizetők, amit jól mutat, hogy 2020-hoz képest – a 4G-s előfizetőkhöz viszonyítva – mostanra kétszer annyi 5G-s ügyfél fizet elő legalább három digitális szolgáltatásra. A legnagyobb növekedés a kiterjesztett valóság (AR) és HD/4K-s tartalmak fogyasztásában volt érzékelhető az 5G-s előfizetők körében.

Változó igények, változó ajánlatok

Az 5G-vel a mobilszolgáltatások monetizációja is átformálódhat, még ha teljesen nem is alakul át. A kutatás szerint tízből hat előfizető pusztán a plusz gigabájtoknál többet vár el egy 5G-s díjcsomagtól. A megkérdezettek negyede szerint szükség lenne olyan lehetőségre is, hogy az 5G-s elérések esetén igény szerint – akár ideiglenesen – gyorsabb hálózati elérést használhassanak, míg 88%-uk szerint a díjcsomagoknak vonzó és széles körű extra szolgálásokat is tartalmaznia kellene, mint amilyenek a már említett AR vagy a virtuális valóság (VR), esetleg a cloud gaming (játékok streamelése a felhőből).

AZ 5G megágyazhat a metaverzumnak

Korunk egyik meghatározó technológiai fejlődési iránya a metaverzumok megjelenése, melyre az 5G-s felhasználók nyitottabbak, legalábbis erre utal, hogy azokkal a tevékenységekkel – például játék, vásárlás, virtuális valóság – , melyek a metaverzum alappilléreit jelenthetik, egy 5G-s előfizető hetente átlagosan egy órával több időt tölt, mint egy 4G-s felhasználó. Ez a percepció az előfizetők számára is egyre nyilvánvalóbbá válik, legalábbis a felmérésben megkérdezettek 60%-a szerint ahhoz, hogy a metaverzum valósággá váljon, mindenképpen szükség van az 5G-re.

„A kutatási adatainkból úgy tűnik, hogy az 5G-s hálózatok elterjedése a kedvezőtlen gazdasági környezet dacára jövőre sem torpan meg, sőt, az új generációs infrastruktúra éppen ebben az időszakban érhet el egy fontos fejlődési szakaszába, mely után kritikus tömegek számára is hozzáférhetővé válhat – mondta el Jasmeet Singh Sethi, az Ericsson ConsumerLab vezetője. – A jövő év végére az újonnan csatlakozókkal együtt az Ericsson a korábbi előrejelzéseknek megfelelően 1,6 milliárd 5G-s felhasználóval számol. Idén év végére a teljes 5G-s felhasználói bázis átlépheti az egymilliárdos határt, arányaiban többségében az Ázsiában és az Egyesült Államokban élő előfizetőkből összeállva.”

Kapcsolódó cikkek:5G ConsumerLab Ericsson globális hálózat kereskedelem válaság

Következő hírünk

Ezüstérem és ötödik helyezés a WRO Robotolimpia Világdöntőn

Előző hírünk

Az internet atyja nincs elájulva a Web3-tól

Tovább

Hirdetés

Egyéb kategória

Gerillaakcióval lepte meg hétfő reggelre a fővárost az SOS Gyermekfalvak

Mit keres egy baba hordozókendőben a Nagymező utcai Radnóti-szoborra, Hofi-szoborra, a Széll Kálmán-szoborra vagy a Madách téren álló Táncosnőre kötve?

Hogy kerül egy rácsos babaágy a Blaha Lujza térre? Az SOS Gyermekfalvak utcai gerillaakciójával a kórházban hagyott több száz csecsemő ügyére hívta fel a figyelmet.

Közel 300 kisbaba tölti élete első hónapjait kórházban, mert szülei elhagyták, vagy nem tudják hazavinni.
Az SOS Gyermekfalvak október 7-én, az állami gondoskodásban élő gyerekek napján az elhagyott csecsemőkre és a drasztikus nevelőszülő hiányra hívta fel a figyelmet kreatív utcai gerillaakciók keretében.

A főváros számos közterét lepték el a hordozókendős szobrok, a Blaha Lujza téren és a Nyugati téren pedig felállított rácsos ágyak fogadták a járókelőket. A kampányhoz csatlakozott többek között a budapesti Radnóti Miklós Színház és számos ismert ember is, mint Dallos Bogi, Puskás Peti, Tapasztó Orsi, Ábel Anita, Ördög Nóra, Kiss Ramóna, Szabó Győző, Szabó Erika, Sena, Nádai Anikó.

Közel 24 000 gyerek él gyermekvédelmi gondoskodásban, 30%-uk gyermekotthonban, 300 baba pedig kórházakban, mert nincs elég nevelőszülő. Az alapítvány azért küzd, hogy minden szülők nélkül élő gyerek családba kerülhessen és megoldódjon a kórházban ragadt kisbabák helyzete.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egyéb kategória

Országos kutatásból netezési körkép: a magyarok többségének élete elképzelhetetlen net nélkül

Az internet ugyanúgy kell, de másképpen használják a generációk.

Rengeteget internetezünk, leginkább okostelefonon, és minden második fiatal napi 2-3 órát tölt el chateléssel – derül ki a Yettel országos, reprezentatív kutatásából. Bár minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy gyakrabban használja mobilon az internetet, de még az X generáció 85 százaléka is naponta többször felmegy a netre. A legnépszerűbb közösségi platform továbbra is a Facebook, de a Z generációsok körében a TikTok és az Instagram is hódít.

Az idén nyáron bemutatott Yepp, a fiatalabb közönségnek tervezett mobilszolgáltatás fogadtatásából kiderült, hogy a 18-35 éves korosztály mellett a 36-55 éves korcsoportban is megvan az igény a digitálisan igénybevehető szolgáltatásokra, az egyszerű, ‘bárhol-bármikor’ ügyintézésre. Mivel a mobilnet-használók adatigénye folyamatosan növekszik és a Yepp korlátlan belföldi mobilnet-hozzáférést kínál, így a Yettel országos reprezentatív kutatásában arra kereste a választ, hogy – bár az internethez való hozzáférés módja azonos az egyes generációkban – a különböző korcsoportok mire és hogyan használják a netet. Az eredmények alapján ez már jelentős különbségeket mutat a korosztályok között.

Kevesen használjak keveset a netet (sokak sokat)

100 fő Z generációs válaszadó közül mindössze 1, az Y generációsok közül 4, és még az X generáció tagjai közül is csak 12 olyan felhasználó van, aki legfeljebb naponta csak egyszer használja netezésre az okostelefonját. A 16-25 évesek közel fele (49%), de még a 46-55 évesek egyharmada és az 56 év fölöttiek egynegyede is mobilon netezik „amikor csak lehetséges” – azaz szinte egész nap. Az okostelefon ezzel minden más eszközt megelőz – a következő legnépszerűbb a laptop és a notebook, amelyet a megkérdezettek közel fele (48%) használ naponta legalább egyszer internetezésre.

A közösségi médiában a legtöbb időt az Y generáció tölti, közülük is leginkább a 26-35 évesek. A közösségi oldalakon a legkedveltebb tevékenység a posztok, bejegyzések olvasása – minden második válaszadó naponta legalább 1-2 órát tölt ezzel. Ezt a videónézés követi, majd jóval rövidebb időtartamban a saját poszt, bejegyzés vagy hozzászólás írására fordítanak időt. A videó egyértelműen a legfiatalabbak, a Z generáció tagjainak a szórakozása: kétharmaduk (66%) naponta legalább 1-2 órát, 20 százalékuk pedig több mint három órát fordít erre naponta.

Még mindig a Facebook és az Instagram vezet

A fiatalok közösségi platformja egyértelműen a TikTok és az Instagram – előbbit a Z generáció fele, utóbbit pedig 55 százaléka naponta többször is használja. A Facebook a 26 éven aluliak körében némileg kevésbé népszerű, de így is döntő részük (81%) naponta belép a felületre. A YouTube inkább a Z és az Y generációk platformja, az X (korábbi nevén Twitter) pedig a kevésbé elterjedt oldalak közé tartozik itthon. Az egyéb közösségi oldalakat már kevésbé használjuk, de a Reddit, a BeReal és főleg a Snapchat a legfiatalabbak között azért népszerű (utóbbin a Z generáció tagjainak 37 százaléka legalább napi szinten küld üzenetet). Bár a Teams sokaknak munkaeszköz, mégis inkább az Y és Z generáció használja, nem pedig az idősebb X generáció.

Így üzenünk a neten

Az üzenetküldő és chatszolgáltatások esetén is megfigyelhetők a korosztály szerinti különbségek: minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy gyakrabban messengerezik – de még az 56 év fölöttiek 56 százaléka is naponta többször használja az alkalmazást. A Viber és a Whatsapp esetén hasonló a helyzet: bár az Y és az X generáció is sűrűn lép fel ezekre a platformokra, de utóbbiak körében magasabb a szolgáltatást egyáltalán nem használók aránya. A Gmaillel, az Outlookkal és az irodai levelezőprogramokkal inkább az Y és az X generáció küld e-maileket.

Leginkább az Y generáció, különösen a 26-35 évesek töltenek időt munka- és magáncélú e-mailek írásával (sorrendben 51, illetve 46 százalék legalább napi félórát foglalkozik ezzel). Munka miatt szintén az Y generáció chatel a legtöbbet (47 százalékuk naponta legalább félórát), magáncélból viszont már a Z generáció tagjai (minden második fiatal naponta legalább 2-3 órát). A chatelésről is elmondható, hogy a kor előrehaladtával egyre rövidül az ezzel töltött idő.

Látható tehát, hogy generációnként eltérő mértékben, de rengeteg időt töltünk a digitális térben. A az ország első digitális előfizetése, a Yepp éppen azoknak a felhasználóknak jelent jó megoldást, akiknek elsősorban adatra van szükségük, és ügyeiket online szeretik intézni. A tarifa korlátlan belföldi adatkeretet és 50 GB EU/1-es díjzóna roamingot biztosíté, hűségszerződés nélkül vehető igénybe, és digitálisan, teljes egészében a Yettel alkalmazáson keresztül rendelhető meg. Így ugyanazt a felhasználói élményt hozza, mint amit sok közkedvelt szolgáltatás a streamingtől az ételrendelésen át az autómegosztásig. Ezzel is biztosítja a digitálisan érettebb felhasználóknak az elvárt, kötöttségek nélküli szabadságot.

Az egyes generációk kutatásban használt életkori meghatározása: Z: 16-24 évesek, Y: 25-44 évesek, X: 45-65 évesek.

A kutatás 1006 fő online megkérdezésével zajlott 2024. március 14-25. között. A minta reprezentatív a 16-65 éves magyar lakosságra életkor, nem, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint (Impetus Research).

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egyéb kategória

Biohackingtől a kibernetikus implantátumokig

Hány évvel élhetnek tovább a jövő nemzedékei? Milyen izgalmas technológiai újítások vezethetnek a hosszú élethez? Hol tart most a tudomány a különböző testimplantátumok fejlesztése terén? A jövő tényleg a transzhumánoké?

Az idei MVM Future Talks az emberi élet meghosszabításának témáját járja körül nagyköveteinek nemzetközi dokumentumfilmjeivel, tech innovátorok megszólaltatásával, tudományos fejlesztések bemutatásával. A három részből álló sorozat idén is az online közvetített budapesti talk showban zárul.

Fél évtizede indult útjára az MVM Future Talks tudományos sorozata, azzal a határozott céllal, hogy sztárszakértők segítségével – bárki számára könnyen fogyasztható és szórakoztató módon – keresse a választ az emberiséget leginkább lázban tartó kérdésekre. Az idei talk show a mindenkit ősidők óta foglalkoztató kérdést állította a középpontba: miként dacolhatunk az idővel, és hosszabbíthatjuk meg jelentősen az emberi életet?

A sorozat két sztárnagykövete a világ különböző országaiban készített egy-egy dokumentumfilmet. Az egyórás videókban betekintést adnak a tudományos élet élvonalába tartozó fejlesztésekbe, megszólaltatják a tech-világ jövőjének formálóit, és időnként saját bőrükön is megtapasztalják a ma még csak szűk körben ismert kísérleti megoldásokat.

Wossala Rozina, vendéglátóipari szakember és médiaszemélyiség, a műsor történetében másodszor vállalta az MVM Future Talks nagyköveti szerepét. Budapest mellett Helsinkit és Los Angeles-t is érintő utazása során forgatott filmjében a tudomány, a kultúra és az emberi történetek közös pontjait kutatja. Azokat, amelyek aktívan formálják az emberi élet meghosszabbítására irányuló törekvéseket. A legmodernebb biotechnológiai laboratóriumoktól a jól bevált wellness tradíciókig világhírű szakértőkkel és mindennapi emberekkel találkozik, akik azért feszegetik a határokat, hogy hosszabb és egészségesebb életet élhessünk.

Szirmai Gergely, YouTuber, filmkritikus és utazó riporter, az MVM Future Talks korábbi műsorvezetője, idén is visszatér a produkcióba nagykövetként. Dokumentumfilmjében egy izgalmas utazásra invitál, ahol a neurológia, a bionika és a robotika legújabb technológiai vívmányait tárja a nézők elé. Látványos megoldásokkal és izgalmas beszélgetésekkel mutatja be az ember és a gép fúziójának jövőjét, a kiborglétet és a transzhumán világ nyújtotta lehetőségeket. A film középpontjában egyetlen kérdés áll: hogyan formálhatja át a technológiai forradalom a mindennapi életünket, és mikor érkezik el a transzhumánok ideje?

A sorozat az elmúlt évadokban körüljárta a technológia jövőjét, az adatvezértelt jövőt, a mesterséges intelligenciát és Földet veszélyeztető legégetőbb globális kihívásokat A mindenkit érintő témákat rendre nemzetközi sztárszakértők vitatják meg a budapesti talk show-ban. Az esemény világhírű vendége volt többek között Neil deGrasse Tyson asztrofizikus, Michio Kaku fizikus professzor, Kevin Kelly, a Wired magazin alapítója, techguru, futurista, Hayley Arceneaux orvosi asszisztens, űrhajós és Andy Weir amerikai regényíró.

A 2024-es MVM Future Talks-nagykövetek dokumentumfilmjeit és az októberi talk show-t az mvmfuturetalks.hu oldalon hamarosan ingyenesen bárki megtekintheti.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább