Egyéb kategória

Az internet atyja nincs elájulva a Web3-tól

web3

Sőt úgy látja, hogy az egyelőre elég homályos koncepciónak nincs túl sok köze sem a világhálóhoz, sem a webes alkalmazások decentralizált működéséhez.

Az 1993-ban megnyitott és azóta szabadon felhasználható World Wide Web technológiák kidolgozója, Tim Berners-Lee, akit az internet atyjaként is emlegetnek, a decentralizációban látja annak jövőjét. Az ő nevéhez fűződik mások mellett az Inrupt nevű startup cég és az általa gondozott Solid (Social Linked Data) keretrendszer is, melynek célja, hogy megváltoztassa a mai webes alkalmazások működését. A dolog nagyon leegyszerűsítve arra épülne, hogy az adatok tulajdonosainak nem kell átadniuk az adataikat más entitásoknak az online szolgáltatások igénybevételéhez, hanem azokat személyes tárolóikban (personal online data store) kezelnék, és a külső alkalmazásoknak csak kedvük szerint megadnák vagy visszavonnák az ehhez való hozzáféréseket.

Decentralizáció ide vagy oda, Berners-Lee mégis úgy gondolja, hogy annak egyik homályosan meghatározott formáját, Web3 néven ismert koncepciót figyelmen kívül kell hagynunk, amikor a web megújításáról van szó. A Web3 körüli hírverést sokan tekintik egyfajta utópiának, amelyben az internetes szolgáltatások blokklánc-protokollokra, kriptovaluta eszközre és NFT-kre épülnek, kizárva a folyamatokból az olyan monopolista vállalatokat, mint amilyen például a Google, a Microsoft vagy az Amazon. A lisszaboni Web Summit rendezvényen felszólaló Berners-Lee azonban koránt nincs meggyőződve minderről, sőt szerinte a legtöbb ember nem is érti, hogy valójában mit jelent a sokat emlegetett Web3 kifejezés.

Az biztos, hogy nem teljesen azt jelenti

CNBC beszámolója alapján Berners-Lee már azt is nagy blamának nevezte, hogy az elnevezést kisajátították az „ethereumos emberek” a blokklánccal kapcsolatos dolgaikra, miközben ennek a Web3-nak semmi köze a Web 3.0-hoz, a szemantikus web koncepciójához. Szerinte ezek a protokollok jók lehetnek bizonyos dolgokra, de azoknak a céloknak a megvalósítására éppenséggel alkalmatlanok, amelyeket a Solid projekt is célul tűzött ki: „túl lassúak, túl drágák és túl nyilvánosak”, miközben a személyes adattárolóknak „gyorsnak, olcsónak és teljesen privátnak” kell lenniük. Berners-Lee ezért a blokkláncra épített Web3-as eszközök összevisszaságának a figyelmen kívül hagyását tanácsolja, amelyek egyébként a Solid ökoszisztémának sem lennének a részei.

Ahogy arra a beszámolókban is felhívják a figyelmet, a Web3-nak megvannak ugyan az elkötelezett támogatói, de a technológiai szcéna legfontosabb szereplői közül egyáltalán nem mindenki tartozik közéjük. Az újabban webes közösségi tényezőként is fellépő Elon Musk például tavaly ilyenkor arról tweetelt, hogy a Web3-at inkább tartja marketinges kifejezésnek, mint valóságos dolognak. A Twittert alapítója, a decentralizált közösségi hálózatot fejlesztő Jack Dorsey pedig úgy vélekedett, hogy a Web3 végül is egy ugyanannyira központosított entitás lenne, amit csak átcímkéznek, hogy ne a Google vagy a Facebook, hanem más befektetők és azok csendestársainak irányítása alatt működjön tovább.

Forrás: Bitport

Egyéb kategória

Országos kutatásból netezési körkép: a magyarok többségének élete elképzelhetetlen net nélkül

Az internet ugyanúgy kell, de másképpen használják a generációk.

Rengeteget internetezünk, leginkább okostelefonon, és minden második fiatal napi 2-3 órát tölt el chateléssel – derül ki a Yettel országos, reprezentatív kutatásából. Bár minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy gyakrabban használja mobilon az internetet, de még az X generáció 85 százaléka is naponta többször felmegy a netre. A legnépszerűbb közösségi platform továbbra is a Facebook, de a Z generációsok körében a TikTok és az Instagram is hódít.

Az idén nyáron bemutatott Yepp, a fiatalabb közönségnek tervezett mobilszolgáltatás fogadtatásából kiderült, hogy a 18-35 éves korosztály mellett a 36-55 éves korcsoportban is megvan az igény a digitálisan igénybevehető szolgáltatásokra, az egyszerű, ‘bárhol-bármikor’ ügyintézésre. Mivel a mobilnet-használók adatigénye folyamatosan növekszik és a Yepp korlátlan belföldi mobilnet-hozzáférést kínál, így a Yettel országos reprezentatív kutatásában arra kereste a választ, hogy – bár az internethez való hozzáférés módja azonos az egyes generációkban – a különböző korcsoportok mire és hogyan használják a netet. Az eredmények alapján ez már jelentős különbségeket mutat a korosztályok között.

Kevesen használjak keveset a netet (sokak sokat)

100 fő Z generációs válaszadó közül mindössze 1, az Y generációsok közül 4, és még az X generáció tagjai közül is csak 12 olyan felhasználó van, aki legfeljebb naponta csak egyszer használja netezésre az okostelefonját. A 16-25 évesek közel fele (49%), de még a 46-55 évesek egyharmada és az 56 év fölöttiek egynegyede is mobilon netezik „amikor csak lehetséges” – azaz szinte egész nap. Az okostelefon ezzel minden más eszközt megelőz – a következő legnépszerűbb a laptop és a notebook, amelyet a megkérdezettek közel fele (48%) használ naponta legalább egyszer internetezésre.

A közösségi médiában a legtöbb időt az Y generáció tölti, közülük is leginkább a 26-35 évesek. A közösségi oldalakon a legkedveltebb tevékenység a posztok, bejegyzések olvasása – minden második válaszadó naponta legalább 1-2 órát tölt ezzel. Ezt a videónézés követi, majd jóval rövidebb időtartamban a saját poszt, bejegyzés vagy hozzászólás írására fordítanak időt. A videó egyértelműen a legfiatalabbak, a Z generáció tagjainak a szórakozása: kétharmaduk (66%) naponta legalább 1-2 órát, 20 százalékuk pedig több mint három órát fordít erre naponta.

Még mindig a Facebook és az Instagram vezet

A fiatalok közösségi platformja egyértelműen a TikTok és az Instagram – előbbit a Z generáció fele, utóbbit pedig 55 százaléka naponta többször is használja. A Facebook a 26 éven aluliak körében némileg kevésbé népszerű, de így is döntő részük (81%) naponta belép a felületre. A YouTube inkább a Z és az Y generációk platformja, az X (korábbi nevén Twitter) pedig a kevésbé elterjedt oldalak közé tartozik itthon. Az egyéb közösségi oldalakat már kevésbé használjuk, de a Reddit, a BeReal és főleg a Snapchat a legfiatalabbak között azért népszerű (utóbbin a Z generáció tagjainak 37 százaléka legalább napi szinten küld üzenetet). Bár a Teams sokaknak munkaeszköz, mégis inkább az Y és Z generáció használja, nem pedig az idősebb X generáció.

Így üzenünk a neten

Az üzenetküldő és chatszolgáltatások esetén is megfigyelhetők a korosztály szerinti különbségek: minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy gyakrabban messengerezik – de még az 56 év fölöttiek 56 százaléka is naponta többször használja az alkalmazást. A Viber és a Whatsapp esetén hasonló a helyzet: bár az Y és az X generáció is sűrűn lép fel ezekre a platformokra, de utóbbiak körében magasabb a szolgáltatást egyáltalán nem használók aránya. A Gmaillel, az Outlookkal és az irodai levelezőprogramokkal inkább az Y és az X generáció küld e-maileket.

Leginkább az Y generáció, különösen a 26-35 évesek töltenek időt munka- és magáncélú e-mailek írásával (sorrendben 51, illetve 46 százalék legalább napi félórát foglalkozik ezzel). Munka miatt szintén az Y generáció chatel a legtöbbet (47 százalékuk naponta legalább félórát), magáncélból viszont már a Z generáció tagjai (minden második fiatal naponta legalább 2-3 órát). A chatelésről is elmondható, hogy a kor előrehaladtával egyre rövidül az ezzel töltött idő.

Látható tehát, hogy generációnként eltérő mértékben, de rengeteg időt töltünk a digitális térben. A az ország első digitális előfizetése, a Yepp éppen azoknak a felhasználóknak jelent jó megoldást, akiknek elsősorban adatra van szükségük, és ügyeiket online szeretik intézni. A tarifa korlátlan belföldi adatkeretet és 50 GB EU/1-es díjzóna roamingot biztosíté, hűségszerződés nélkül vehető igénybe, és digitálisan, teljes egészében a Yettel alkalmazáson keresztül rendelhető meg. Így ugyanazt a felhasználói élményt hozza, mint amit sok közkedvelt szolgáltatás a streamingtől az ételrendelésen át az autómegosztásig. Ezzel is biztosítja a digitálisan érettebb felhasználóknak az elvárt, kötöttségek nélküli szabadságot.

Az egyes generációk kutatásban használt életkori meghatározása: Z: 16-24 évesek, Y: 25-44 évesek, X: 45-65 évesek.

A kutatás 1006 fő online megkérdezésével zajlott 2024. március 14-25. között. A minta reprezentatív a 16-65 éves magyar lakosságra életkor, nem, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint (Impetus Research).


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egyéb kategória

Biohackingtől a kibernetikus implantátumokig

Hány évvel élhetnek tovább a jövő nemzedékei? Milyen izgalmas technológiai újítások vezethetnek a hosszú élethez? Hol tart most a tudomány a különböző testimplantátumok fejlesztése terén? A jövő tényleg a transzhumánoké?

Az idei MVM Future Talks az emberi élet meghosszabításának témáját járja körül nagyköveteinek nemzetközi dokumentumfilmjeivel, tech innovátorok megszólaltatásával, tudományos fejlesztések bemutatásával. A három részből álló sorozat idén is az online közvetített budapesti talk showban zárul.

Fél évtizede indult útjára az MVM Future Talks tudományos sorozata, azzal a határozott céllal, hogy  sztárszakértők segítségével – bárki számára könnyen fogyasztható és szórakoztató módon – keresse a választ az emberiséget leginkább lázban tartó kérdésekre. Az idei talk show a mindenkit ősidők óta foglalkoztató kérdést állította a középpontba: miként dacolhatunk az idővel, és hosszabbíthatjuk meg jelentősen az emberi életet?

A sorozat két sztárnagykövete a világ különböző országaiban készített egy-egy dokumentumfilmet. Az egyórás videókban betekintést adnak a tudományos élet élvonalába tartozó fejlesztésekbe, megszólaltatják a tech-világ jövőjének formálóit, és időnként saját bőrükön is megtapasztalják a ma még csak szűk körben ismert kísérleti megoldásokat.

Wossala Rozina, vendéglátóipari szakember és médiaszemélyiség, a műsor történetében másodszor vállalta az MVM Future Talks nagyköveti szerepét. Budapest mellett Helsinkit és Los Angeles-t is érintő utazása során forgatott filmjében a tudomány, a kultúra és az emberi történetek közös pontjait kutatja. Azokat, amelyek aktívan formálják az emberi élet meghosszabbítására irányuló törekvéseket. A legmodernebb biotechnológiai laboratóriumoktól a jól bevált wellness tradíciókig világhírű szakértőkkel és mindennapi emberekkel találkozik, akik azért feszegetik a határokat, hogy hosszabb és egészségesebb életet élhessünk.

Szirmai Gergely, YouTuber, filmkritikus és utazó riporter, az MVM Future Talks korábbi műsorvezetője, idén is visszatér a produkcióba nagykövetként. Dokumentumfilmjében egy izgalmas utazásra invitál, ahol a neurológia, a bionika és a robotika legújabb technológiai vívmányait tárja a nézők elé. Látványos megoldásokkal és izgalmas beszélgetésekkel mutatja be az ember és a gép fúziójának jövőjét, a kiborglétet és a transzhumán világ nyújtotta lehetőségeket. A film középpontjában egyetlen kérdés áll: hogyan formálhatja át a technológiai forradalom a mindennapi életünket, és mikor érkezik el a transzhumánok ideje?

A sorozat az elmúlt évadokban körüljárta a technológia jövőjét, az adatvezértelt jövőt, a mesterséges intelligenciát és Földet veszélyeztető legégetőbb globális kihívásokat A mindenkit érintő témákat rendre nemzetközi sztárszakértők vitatják meg a budapesti talk show-ban. Az esemény világhírű vendége volt többek között Neil deGrasse Tyson asztrofizikus, Michio Kaku fizikus professzor, Kevin Kelly, a Wired magazin alapítója, techguru, futurista, Hayley Arceneaux orvosi asszisztens, űrhajós és Andy Weir amerikai regényíró.

A 2024-es MVM Future Talks-nagykövetek dokumentumfilmjeit és az októberi talk show-t az mvmfuturetalks.hu oldalon hamarosan ingyenesen bárki megtekintheti.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egyéb kategória

Tilos lesz a közösségimédia-használat 14 éves kor alatt

Szigorú intézkedést vezethet be a dél-ausztrál kormány, ugyanis azt tervezik, hogy a fiatalok mentális egészségének védelme érdekében megtiltják a 14 év alatti gyermekek számára a közösségi média használatát.

Floridában már megtiltották a 14 év alatti gyerekeknek az olyan platformok használatát, mint a Facebook és az Instagram. A dél-ausztrál kormány terve szerint

„a 14 és 15 év közötti gyerekeknek szülői beleegyezésre lenne szükségük a közösségi médiában való regisztrációhoz”

– írta a Magyar Nemzet a 9news cikke nyomán.

A kormány Robert French volt szövetségi bíró és ügyvédet bízta meg azzal, hogy vizsgálja meg, hogyan lehetne a tilalomnak érvényt szerezni. French azt javasolta, hogy egy szabályozó hatóság felügyelje az új jogszabályt, ellenőrizze a betartást, fogadja a panaszokat és szabjon ki bírságot a jogsértéseket megengedő vállalatokra. Ha elfogadják, a jogszabály az első ilyen jellegű jogszabály lenne Ausztráliában.

Peter Malinauskas dél-ausztrál miniszterelnök elmondta, hogy a javasolt tilalmat a fiatalok mentális egészsége iránti mély aggodalom szülte az államban. „A legtöbb szülőhöz hasonlóan engem is aggaszt a közösségi média hatása a közösségünkben élő gyermekekre” – mondta egy nyilatkozatában.

„Egyre több szakértői bizonyítékot látunk a közösségi média káros hatásáról a gyermekekre, mentális egészségükre és fejlődésükre.”

Sonya Ryan, a Carly Ryan Alapítvány alapítója és ügyvezető igazgatója, 2007-ben vesztette el lányát, Carlyt, aki 15 éves volt. Ryan támogatta Malinauskas javaslatát, hogy szigorúbb törvényeket vezessenek be a fiatalok közösségi média használatával kapcsolatban.

A gyermekek káros tartalmaknak vannak kitéve, beleértve a veszélyes vírusos trendeket, pornográfiát, online zaklatókat, akik szexuálisan akarják kihasználni őket, kibertámadásokat és szextorziót – mondta.

Számos tanulmány azt mutatja, hogy

„a fiatal gyermekek közösségimédia-használata kedvezőtlen hatásokkal jár, beleértve a irreális elvárásokat és észlelési formákat, amelyek súlyos depresszióhoz, szorongáshoz, elégtelen alváshoz, alacsony önértékeléshez, testképzavarokhoz, evési zavarokhoz és online zaklatáshoz vezethetnek”

– tette hozzá.

Forrás: ORIGO


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Ajánljuk

Friss