Egyéb kategória
„Hozzáférés elutasítva”: szőrszálhasogatás vagy kockázatcsökkentés?
Minél több alkalmazott dolgozik egy vállalatnál, annál nehezebb naprakészen tartani a felhasználók személyazonosságait és hozzáféréseit.
Pedig rendkívül fontos, hogy mindenki csak azokat az adatokat és erőforrásokat érje el, amelyekre valóban szüksége van a napi munkájához, mert a túl sok jogosultságot könnyebben kihasználhatják a rosszindulatú támadók. Ennek fontosságára hívja fel a figyelmet a közelgő Személyazonosság-kezelés Napja is. A Micro Focus szakértői szerint nem elég, ha a hozzáférések kiosztását automatizálják és rendszeresen felülvizsgálják. Érdemes egy fejlett, teljes körű személyazonosság-kezelő rendszert is igénybe venni a valós kockázatok folyamatos értékeléséhez és az előírásoknak megfelelő gyakorlat kialakításához.
A cégek hagyományosan az onboarding folyamat részeként osztották ki az IT-rendszereikben a személyazonosságokat az új alkalmazottaknak, majd az elődjeik szerepkörének megfelelően rendelték hozzájuk a szükséges adatokhoz és információkhoz való hozzáféréseket. Ha pedig új volt a pozíció, akkor az új belépőéhez hasonló munkakört kerestek, és abból indultak ki a jogosultságok kiosztásánál. Természetesen ez hosszú távon nem volt fenntartható a nagyobb szervezeteknél, ezért a legtöbb helyen automatizálták a folyamatot. Ez azonban még mindig nem ideális megoldás, mivel hiányosságokhoz vezethet, és a szigorú előírások teljesítésénél is kívánnivalókat hagy maga után.
Rendszeres felülvizsgálat: csak részmegoldás
A szervezeteknél elkezdték tehát rendszeres időközönként felülvizsgálni a hozzáféréseket, hogy orvosolják az esetleges hibákat, és megfeleljenek a szabályozásoknak. Az összes problémát azonban ez sem oldja meg, hiszen a felülvizsgálattal megbízott személyek sokszor elfoglaltak, vagy nem rendelkeznek minden szükséges információval, ezért hajlamosak a szükségesnél több jogosultságot adni.
Minden egyes hozzáférés egy újabb lehetőséget nyújt a kiberbűnözőknek arra, hogy megpróbáljanak betörni a cég rendszerébe. Ha indokolatlanul sok jogosultságot osztanak ki, az növeli a szervezet infrastruktúrájának támadási felületét, ráadásul a potenciális rosszindulatú belső támadóknak is nagyobb esélyt kínál a károkozásra.
Egyszerűen sokoldalú személyazonosság-kezelés
Ezeket a problémákat segítenek kiküszöbölni az olyan teljes körű személyazonosság-kezelési rendszerek, mint például a NetIQ Identity Governance and Administration, amely lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy részletes hozzáférési szabályokat hozzanak létre, és azokat automatikusan alkalmazzák. Így mindig naprakészek a hozzáférések.
Az eszköz támogatja a vezetőket abban, hogy megalapozott döntéseket hozzanak. Átfogó és könnyen áttekinthető összefoglalókat készít arról, hogy valóban használják-e az alkalmazottak azokat az alkalmazásokat, amelyekhez hozzáférésük van, és ha igen, milyen gyakran. A szoftver azt is értékeli, mekkora kockázatot jelent, ha hozzáféréseket biztosítanak egy alkalmazottnak vagy alvállalkozónak az egyes alkalmazásokhoz, adatbázisokhoz vagy eszközökhöz.
Komoly károkat előzhet meg
Az ilyen elemzések segítségével könnyen átláthatók a már szükségtelenné vált hozzáférések. Ha például egy junior könyvelőnek egy alkalommal szüksége volt érzékenyebb üzleti adatokra a cég pénzügyeivel kapcsolatban egy prezentációhoz, ám az anyag leadása után többet már nem használta azokat, és nem is volt rájuk szüksége, akkor ez világosan látszik a kimutatásban, így meg lehet szüntetni a hozzáférését az információkhoz. Ez csökkenti a kiberbiztonsági kockázatokat, hiszen ha esetleg ellopják az érintett kolléga mobiltelefonját, akkor is csak a mindennapi munkájához szükséges alkalmazások és adatok érhetők el a feltört készülékéről, az érzékenyebb pénzügyi információk védve maradnak. Egy teljes körű személyazonosság-felügyeleti megoldás nélkül azonban könnyű átsiklani az ilyen feleslegessé vált hozzáférések felett, amelyek jelentős mértékben növelik a kockázatokat.
Már az is időt takarít meg és fejleszti a biztonságot, ha a cégek automatizálják a hozzáférések kiosztását. Egy teljes körű személyazonosság-kezelési rendszer azonban ennél sokkal több előnyt kínál: biztosítja a szabályok állandó betartatását és az előírások teljesítését, értékeli a kockázatokat, és a vezetők számára átlátható és jól értelmezhető formában tálalja az információkat.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egyéb kategória
Gyakornokok a laborban: nemzetközi hallgatók segítik a Széchenyi István Egyetem kutatóinak munkáját
A győri Széchenyi István Egyetem magyar és nemzetközi hallgatóit is bevonja tudományos tevékenységébe, sokan gyakornokként támogatják a kutatás-fejlesztést.
Az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar angol nyelvű, projektalapú járműmérnöki alapképzésére járó Zaid Mursi és Akram Al Saify Jordániából, míg Hasan Rafiul Bangladesből érkezett Győrbe: tanulmányaik alatt mindhárman a Járműhajtás Technológia Tanszéken zajló laboratóriumi kutatásokat segítik.
A Széchenyi István Egyetem nemzetközi hallgatói közösségét csaknem ezer fiatal alkotja, akik alap-, mester- és doktori képzéseken folytatják tanulmányaikat. Az intézmény emellett nagy hangsúlyt fektet kutatás-fejlesztési tevékenységére: eredményeivel erősíti a térség gazdasági versenyképességét, és hozzájárul a fenntarthatóbb jövőhöz.
Számos tudományos projekt zajlik az Audi Hungaria Járműmérnöki Karon is, amelynek képzéseit hazai és nemzetközi szinten egyaránt elismerik és keresik. A kar projektalapú, angol nyelvű járműmérnöki alapszakának hallgatói Akram Al Saify és a Stipendium Hungaricum ösztöndíjas Zaid Mursi Jordániából, illetve a szintén Stipendium Hungaricum ösztöndíjas Hasan Rafiul Bangladesből. A fiatalok azért választották a győri egyetemet, mert egyedülállónak találták az intézmény szerteágazó vállalati kapcsolatrendszerét.
A hallgatók közül ketten – Zaid Mursi és Hasan Rafiul – már korábban, Tudományos Diákköri Konferenciára beadott dolgozataikhoz igénybe vették a Járműhajtás Technológia Tanszéken működő laboratóriumokat. Kutatásaikhoz témavezetőjük, Nagy Gábor tanszéki mérnök nyújtott szakmai segítséget. A leendő járműmérnökök annyira elmélyedtek a témában, hogy munkáikkal továbbjutottak az Országos Tudományos Diákköri Konferenciára, így áprilisban karuk nemzetközi képviselőiként a Debreceni Egyetemen rendezett Műszaki Tudományi Szekcióban tehetnek tanúbizonyságot tudásukról.
A kutatások és gyakorlati órák alatt mutatott lelkesedés, illetve a szakma iránti elkötelezettség miatt a két fiatal, valamint szaktársuk, Akram Al Saify számára gyakornoki lehetőséget ajánlottak az egyetem szakemberei. Akram és Zaid a Motorvizsgáló Próbateremben kaptak feladatokat Nagy Gábor tanszéki mérnök mentorálásával, míg Hasan – aki korábban is dolgozott már a tanszék munkatársainak keze alatt – a Felületanalitika és a Tribológia Laboratóriumban segíti Szabó Ádám István tanársegéd kutatásait. A dél-ázsiai országból származó fiatal már a tavaly nyáron megrendezett Audi Development Campen is megmutatta rátermettségét: a mintegy 20 különböző nemzetiségű, 35 tehetséges fiatal között teljesítményével az egyik legjobbnak bizonyult.
„Rengeteget tanulunk itt, és számomra fontos az is, hogy nagy önállóságot várnak el tőlünk. A laboratóriumban jelentős akadémiai és ipari kutatási projektekhez járulhatok hozzá nap mint nap, ugyanakkor lehetőségem van arra is, hogy saját kutatásokat végezzek. Ez még inkább motivál arra, hogy később a tudományos pályát válasszam”
– mondta el Hasan Rafiul.
Akram Al Saify hozzátette: gyerekkori álma válik valóra azzal, hogy valódi járműipari projektekkel foglalkozhat, ugyanis gyakornoki feladataik közé tartozik például belső égésű motorok különböző üzemanyagok hatására változó teljesítményének és károsanyag-kibocsátásának megfigyelése. Gyakornoktársa, Zaid Mursi kifejtette:
„Ez a tapasztalat olyan extra tudással ruház fel minket, amivel előnyre tehetünk szert későbbi karrierünk során. Nagyon hálásak vagyunk mentorainknak, akik minden támogatást megadnak ahhoz, hogy jó szakemberek lehessünk.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egyéb kategória
Az AI-ban rejlő lehetőségek feldolgozása hozta idén a médiadíjakat
Kihirdették a technológiai újságírók és tartalomgyártók számára kiírt díj nyerteseit.
Elsősorban a mesterséges intelligencia hasznosítási és alkalmazási lehetőségei álltak az idei Siemens Media Award pályázatok középpontjában. A sajtódíj hazai díjátadóját ezúttal március 25-én este rendezték meg, ahol a technológia területén különösen magas színvonalon alkotó újságírók és tartalomkészítők munkáját ismerték el.
A „Célszerű technológia” címmel kiírt pályázatra most is olyan, 2024. február 1. és 2025. február 28. között publikált médiaanyagok nevezését várták, amelyek rámutatnak, hogyan segíti a technológia a fenntarthatóságot, vagy a gazdaság, illetve a társadalom fejlődését. A nemzetközi vállalat éves sajtódíját, hazánk mellett, nyolc további, közép- és kelet-európai ország (Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia) osztja ki.
Idén 17 nevezőtől összesen 42 pályamű érkezett, amiket ezúttal is független szakmai zsűri értékelt. Ők a többszörösen díjazott Sági Gyöngyi, a digitrendi.hu tulajdonosa és főszerkesztője, valamint a szintén több újságírói elismeréssel rendelkező Vass Enikő, kommunikációs szakember, illetve Arató Márk, a Siemens Zrt. kommunikációs vezetője. A zsűri tagjai a tartalmak relevanciája, újszerűsége, stílusa és a szerző által a témához való hozzáadott érték alapján is bírálták el a tartalmakat.
Az első helyezettnek járó díjat, tavalyi sikerét ezzel duplázva, idén is Kis Judit nyerte el. A Forbes.hu-n megjelent Magyar siker mutatja, mit adhat az AI a mezőgazdaságnak című cikke a négy kontinensen használt, magyar, mesterséges intelligenciával támogatott gépi látástechnológiai platform, a Proofminder működését mutatta be. A Proofminder abban segít a gazdáknak, hogy a földjükön lássák minden növény tövét, levelét, esetleges betegségeit is, és célzottan avatkozhassanak be.
A másik két Media Award elismerést is hasonló témák hozták a készítőiknek. Fülöp István A precíziós gazdálkodás bizonyos mértékig visszalépés az időben – mit tud ma az agráriumban az MI? című, a HVG360 felületén megjelenő cikke szintén az AI algoritmusok mezőgazdasági funkcióira koncentrált. Gyetván Csaba pedig a saját YouTube-csatornáján közzétett, Az ételmaradékunkból így lesz fűtés, áram és orchidea című videóban a biohulladék újrahasznosítási lehetőségeit és a bioenergia-előállítás folyamatát járta körül.
További két különdíjat is kiosztott a zsűri: Radó Nóra a Qubit+ felületén publikált, Olyan jót beszélgettünk Chandler Binggel, hogy rossz megállónál szálltam le a villamosról című cikke a pár éve még sci-finek számító virtuális karakterekkel való társalgási élményt dolgozta fel. A másik elismerésben pedig a GLAMOUR BOOK – Techkorszak című, 2024. márciusában publikált különszám részesült, amit Juhász Edina, a GLAMOUR szerkesztője, techújságíró vett át.
Az öt díjazott munka egyúttal tovább is jutott a Siemens régiós versenyére, ahol a további nyolc ország sajtódíjának kiválasztottjaival méri össze őket a nemzetközi zsűri. A régió így kiválasztott legjobb öt jelentkezője meghívást kap a Concordia Ball bécsi újságírói rendezvényre, és ahol kihirdetik a győztes pályamunka benyújtóját, akit egy kétfős Salzburgi Ünnepi Játékokra szóló belépővel is megjutalmaznak.
A díjazottakról:
Kis Judit több mint 10 éven keresztül az MTI tudósítójaként dolgozott, ezt követően szabadúszó újságíróként főként a Magyar Mezőgazdaság kiadónál és a Növekedés.hu-n jelentek meg cikkei. 2021 óta a Forbes újságírója, jelenleg főmunkatársa, 2024-ben pedig már egyszer elnyerte a Siemens Media Award hazai fődíját.
Fülöp István az ELTE média szakának elvégzése után közvetlenül, több mint 11 évet töltött a Kreatív Magazinnál előbb újságíróként, majd szerkesztőként és szenior szerkesztőként. Három éve a HVG hetilap gazdasági újságírója.
Gyetván Csaba televíziós host és tartalomkészítő. 2019 óta a Discovery Chanelen futó Made In Gyetván Csabával televíziós ismeretterjesztő sorozat arca, műsorvezetője és producere. 2012 óta Hogyan készül? néven saját blogot és vlogot működtet, YouTube-on közel 100 ezer, Facebookon majdnem 150 ezer feliratkozó követi a tartalmait.
Radó Nóra egészségügyi és technológiai újságíró, a Qubit.hu külsős munkatársa. Újságírói pályafutása során, többek között, az MTI külpolitikai tudósítójaként és a The Medical Futurist lap szerzőjeként is dolgozott. Jelenleg a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tudományos kutatója és a Semmelweis Egyetem doktorandusz hallgatója. Fő kutatási területe, hogy a digitális egészségügy miként alkalmazható sérülékeny csoportoknál, például hajléktalanoknál, hogy jobb ellátáshoz jussanak.
A GLAMOUR magazin 2004-es indulása óta a magyar média meghatározó szereplője, alapítása óta Maróy Krisztina látja el a főszerkesztői feladatokat. 2021-ben jelent meg először a GLAMOUR BOOK, azóta a kiadvány témái között szó volt a fenntarthatóságról és környezetvédelemről, a test különböző aspektusairól, a mentális egészségről és a technológia mindennapi életünkre gyakorolt hatásáról. Ezzel a technológiai, tematikus kiadvánnyal úttörőnek számítanak a kifejezetten a női olvasókat megszólító médiapiacon.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egyéb kategória
Saját stúdióval és megújuló formátummal tér vissza a Yettel videó- és podcastsorozata
Új koncepcióval tér vissza a Kibontó, a Yettel mostantól már podcast formátumban is elérhető videósorozata.
A március 26-debütáló sorozat első epizódja már a mobilszolgáltató irodaházában megépített saját stúdióban készült. A nézők és hallgatók egyaránt találkozhatnak technológiai trendekkel, üzleti megoldásokkal és betekintést nyerhetnek egyes fejlesztések kulisszái mögé is.
Megújult tartalommal és formátumban tér vissza a négy éve indult Kibontó sorozat. A frissebb, lendületesebb formában érkező műsor már nemcsak a technológiai fejlődésről szól, hanem arról is, hogyan tud egy vállalat az emberek technológiai partnereként értéket teremteni a digitális térben.
A tartalomgyártás aranykorát éljük. Az értékes történetek megalkotása már nem csupán a médiavállalatok és influenszerek kiváltsága: a márkák és vállalatok sorra fedezik fel a saját tartalomgyártásban – videósorozatokban, podcastokban – a saját célcsoportjukat megszólító üzenetekben rejlő értékeket.
„A márkakommunikációt többé már nem az egyirányú reklámozói dömping dominálja, hanem a képesség és a készség, hogy proaktívan és reaktívan is tudjunk párbeszédet folytatni a közösségünkkel. Büszke vagyok arra, hogy csapatunk kezdeményezésére új stúdiónkban podcastokat, vodcastokat és még magasabb minőségű belső kommunikációs tartalmakat fejleszthetünk majd”
– mondta el Kovács András Péter, a Yettel márka-és marketingkommunikációs igazgatója.
Ahol a technológia és a történetmesélés találkozik
A Yettel irodaházában kialakított stúdió több mint kreatív tér. Olyan inspiráló, dinamikus alkotóműhely, ahol a technológia és a történetmesélés találkozik. A legfrissebb technológiai megoldásokat használja, kialakítása ötvözi a márka vizuális keretrendszerét és a tartalomfogyasztói igényeknek megfelelő látványt. A YouTube-on és a Spotify-on futó sorozat házigazdái Lenzsér Olivér YouTuber és riporter, valamint Szénási Tamás, a Yettel munkatársa és a korábbi Kibontó évadok egyik házigazdája. Nem csak a Kibontó készül majd a stúdióban: azt a tartalomgyártás területén dolgozó yetteles kollégák is használhatják munkájukhoz.
A megújult Kibontó első részének fókuszában a saját igények szerint összeállítható Full szolgáltatáscsomag áll. A második epizód törzse a digitálisan elérhető, hűségidő nélküli és korlátlan belföldi adatkeretet biztosító előfizetés, a Yepp, amelyben a két házigazda a szolgáltatás alkalmazásának fejlesztési hátteréről beszélget Tar Balázs Digital Solution Managerrel.
Az első epizód – amely március 26-án 16 órakor debütál a Yettel YouTube oldalán – készítéséről kulisszák mögötti werkfilm is készült, amelyen keresztül képet kaphatunk a megújult sorozat tartalmi- és látványvilágáról.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök1 hét ago
A SPAR új JBL hűségpromóciójával ismét veled mozdul a zene
-
Ipar2 nap ago
Az AI hardver- és energiaigénye nem ismer határokat
-
Okoseszközök1 hét ago
Professzionális portrék és lehengerlő teljesítmény Megérkezett a vivo V50 széria
-
Okoseszközök5 nap ago
Immerzív gaming élmény az Evnia 34M2C5501A modellel
-
Ipar2 hét ago
Kiberbiztonsági ellenőrzés CNC gépekhez
-
Egészség2 hét ago
Még nem késő: itt az idő felkészülni a Balaton-átúszásra!
-
Mozgásban5 nap ago
A cargo-partner szállította a világ legnagyobb harangját Brazíliába
-
Ipar5 nap ago
Daniella Electricity, a szakmai fejlődés, az innováció és a stratégiai partnerség központja a Construmán