Egyéb kategória

Díjazták az elmúlt év kiemelkedő e-sport-teljesítményeit

e-sport

Átadták a K&H Az Év E-sportolója díjakat 2023. április 22-én, a Magyar Sport Házában. Közel 90 jelölt közül 21 kategóriában 26 díjazott nyerte el az elismerést az e-sportban az elmúlt évben nyújtott kiemelkedő teljesítményéért a szakmai zsűri döntése és a közösségi szavazatok alapján.

Az Év Felfedezettje Varga Bende „BendeJuice” lett, aki a Magyar E-sport Válogatott tagjaként az eFootball 2023 versenyjátékban már biztosan részt vesz a 2023. szeptemberi 15-ei IESF Világbajnokságon.

Az Év E-sportolója díjat 2014-ben hívta életre hagyományteremtő céllal az Egymillióan a Magyar E-sportért Egyesület (Esportmilla) a kiemelkedő magyar e-sportolók, e-sport-szervezetek és az e-sportban végzett kivételesen magas színvonalú közösségi munka elismeréseként. Az Év E-sportolója díjban minden magyar és/vagy külföldi csapatban játszó magyar játékos részesülhet, nemtől és kortól függetlenül.

„Kilenc évvel ezelőtt azért hoztuk létre az Év E-sportolója díjat, hogy elismerjük azon versenyzők, szervezetek, szakemberek munkáját, akik nap mint nap kiemelkedő teljesítményt és munkát nyújtanak, és ezzel az e-sport hazai és nemzetközi színterén egyaránt öregbítik a magyar e-sport hírnevét.  Az e-sportban elért nemzetközi és hazai sikerek – a hagyományos sportágakhoz hasonlóan – fegyelmezett munkát, gyakorlást és kitartást kívánnak. Elismerés jár a magas színvonalú, példaértékű eredményekért, azért a munkáért, amelyet e-sportolóink és a háttérben dolgozó szakembereink a hazai elektronikus sportért év közben végeznek”

– emelte ki Biró Balázs, a HUNESZ és az Esportmilla elnöke a díjak átadásakor.

„Immár 19 éves K&H mozdulj! sporttámogatásunk részeként 6 éve a sport leginnovatívabb, legdinamikusabban fejlődő területének, vagyis a hazai e-sportnak a támogatásában is aktív szerepet vállalunk, amelyre a jövő sportjaként tekintünk. Olyan hazai kezdeményezéseket, rendezvényeket karolunk fel, amelyek alapvetően meghatározzák és hozzájárulnak a hazai e-sport fejlődéséhez, emellett a hazai e-sport legkiemelkedőbb tehetségeinek munkáját, elhivatottságát külön is elismerjük. A K&H Az Év E-sportolója díjra az e-sport közösségből 90 jelölés érkezett, akik közül 21 kategóriában 26 díjazottat választott ki a szakmai zsűri, valamint a közönség

– mondta el Horváth Magyary Voljč Nóra, a K&H Csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója.

A K&H Az Év E-sportolója díjat az FPS-kategóriában Torzsás „torzsi” Ádám, hazánk eddigi legeredményesebb Counter-Strike: Global Offensive játékosa nyerte el, a többi között annak elismeréseként, hogy a tavaly őszi IEM Rio CS:GO Major világversenyen elért elődöntős helyezés révén profi csapatával, a németországi MOUZ-zal és magyar versenyzőként is történelmet írt. A Magyar E-sport Válogatott kiválóságának kiemelkedő teljesítményét idén januárban a Magyar Sportújságírók Szövetsége (MSÚSZ) is díjazta: a 2022-es Év e-sportolójának választotta meg. A szakmai zsűri Az Év E-sport-szervezete díjat a Lenovo Legion Honvéd Esport Akadémiának ítélte oda.

Az Év Felfedezettje Varga Bende „BendeJuice” lett, aki a Magyar E-sport Válogatott tagjaként az eFootball 2023 versenyjátékban már biztosan részt vesz a szeptemberi 15. IESF Világbajnokságon Romániában, K&H Az Év E-sportolója közönségdíját pedig Subicz Dániel Bluerzor League of legends játékos vehette át.

A K&H Az Év E-sportolója 2022 díj kategóriái és díjazottjai:

Játékos:

  • K&H Az Év E-sportolója – FPS: Torzsás Ádám „torzsi” (CS:GO)
  • K&H Az Év E-sportolója – szimulátorsport: Tóth Dávid
  • K&H Az Év E-sportolója – sportszimuláció: Seregély Bence „Sero” (FIFA)
  • K&H Az Év E-sportolója – RTS és kártyajáték: Forray Noel „Noel” (TFT)
  • K&H Az Év E-sportolója – MOBA: Subicz Dániel „Bluerzor” (League of Legends)

Csapat:

  • K&H Az Év E-sport-csapata – FPS: a Rapid Ninjas (Valorant)
  • K&H Az Év E-sport-csapata – sportszimuláció:Puskás Akadmia Esport
  • K&H Az Év E-sport-csapata – MOBA: a Magyar E-sport Válogatott (DOTA2)
  • K&H Az Év E-sport-edzője: Kosda Bence és Benedek Dániel (DOTA2)
  • K&H Az Év Szakmai vezetője: Koszecz Atilla (Békéscsabai Esport Egyesület)
  • K&H Az Év E-sport-szervezete: Lenovo Legion Honvéd Esport Akadémia
  • K&H A magyar e-sportért: Tóth Dávid „davil” (Rainbow Six Siege)
  • K&H Az Év Felfedezettje: Varga Bende „BendeJuice” (eFootball) 
  • K&H Az Év E-sport-kommentátora: Pál Dániel „Shane”; Sipos Szabolcs „R3H4B” (CS:GO)
  • K&H Az Év E-sport-helyszíne: MTK Aréna; GamerLand

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egyéb kategória

Gerillaakcióval lepte meg hétfő reggelre a fővárost az SOS Gyermekfalvak

Mit keres egy baba hordozókendőben a Nagymező utcai Radnóti-szoborra, Hofi-szoborra, a Széll Kálmán-szoborra vagy a Madách téren álló Táncosnőre kötve?

Hogy kerül egy rácsos babaágy a Blaha Lujza térre? Az SOS Gyermekfalvak utcai gerillaakciójával a kórházban hagyott több száz csecsemő ügyére hívta fel a figyelmet.

Közel 300 kisbaba tölti élete első hónapjait kórházban, mert szülei elhagyták, vagy nem tudják hazavinni.
Az SOS Gyermekfalvak október 7-én, az állami gondoskodásban élő gyerekek napján az elhagyott csecsemőkre és a drasztikus nevelőszülő hiányra hívta fel a figyelmet kreatív utcai gerillaakciók keretében.

A főváros számos közterét lepték el a hordozókendős szobrok, a Blaha Lujza téren és a Nyugati téren pedig felállított rácsos ágyak fogadták a járókelőket. A kampányhoz csatlakozott többek között a budapesti Radnóti Miklós Színház és számos ismert ember is, mint Dallos Bogi, Puskás Peti, Tapasztó Orsi, Ábel Anita, Ördög Nóra, Kiss Ramóna, Szabó Győző, Szabó Erika, Sena, Nádai Anikó.
Közel 24 000 gyerek él gyermekvédelmi gondoskodásban, 30%-uk gyermekotthonban, 300 baba pedig kórházakban, mert nincs elég nevelőszülő. Az alapítvány azért küzd, hogy minden szülők nélkül élő gyerek családba kerülhessen és megoldódjon a kórházban ragadt kisbabák helyzete.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egyéb kategória

Országos kutatásból netezési körkép: a magyarok többségének élete elképzelhetetlen net nélkül

Az internet ugyanúgy kell, de másképpen használják a generációk.

Rengeteget internetezünk, leginkább okostelefonon, és minden második fiatal napi 2-3 órát tölt el chateléssel – derül ki a Yettel országos, reprezentatív kutatásából. Bár minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy gyakrabban használja mobilon az internetet, de még az X generáció 85 százaléka is naponta többször felmegy a netre. A legnépszerűbb közösségi platform továbbra is a Facebook, de a Z generációsok körében a TikTok és az Instagram is hódít.

Az idén nyáron bemutatott Yepp, a fiatalabb közönségnek tervezett mobilszolgáltatás fogadtatásából kiderült, hogy a 18-35 éves korosztály mellett a 36-55 éves korcsoportban is megvan az igény a digitálisan igénybevehető szolgáltatásokra, az egyszerű, ‘bárhol-bármikor’ ügyintézésre. Mivel a mobilnet-használók adatigénye folyamatosan növekszik és a Yepp korlátlan belföldi mobilnet-hozzáférést kínál, így a Yettel országos reprezentatív kutatásában arra kereste a választ, hogy – bár az internethez való hozzáférés módja azonos az egyes generációkban – a különböző korcsoportok mire és hogyan használják a netet. Az eredmények alapján ez már jelentős különbségeket mutat a korosztályok között.

Kevesen használjak keveset a netet (sokak sokat)

100 fő Z generációs válaszadó közül mindössze 1, az Y generációsok közül 4, és még az X generáció tagjai közül is csak 12 olyan felhasználó van, aki legfeljebb naponta csak egyszer használja netezésre az okostelefonját. A 16-25 évesek közel fele (49%), de még a 46-55 évesek egyharmada és az 56 év fölöttiek egynegyede is mobilon netezik „amikor csak lehetséges” – azaz szinte egész nap. Az okostelefon ezzel minden más eszközt megelőz – a következő legnépszerűbb a laptop és a notebook, amelyet a megkérdezettek közel fele (48%) használ naponta legalább egyszer internetezésre.

A közösségi médiában a legtöbb időt az Y generáció tölti, közülük is leginkább a 26-35 évesek. A közösségi oldalakon a legkedveltebb tevékenység a posztok, bejegyzések olvasása – minden második válaszadó naponta legalább 1-2 órát tölt ezzel. Ezt a videónézés követi, majd jóval rövidebb időtartamban a saját poszt, bejegyzés vagy hozzászólás írására fordítanak időt. A videó egyértelműen a legfiatalabbak, a Z generáció tagjainak a szórakozása: kétharmaduk (66%) naponta legalább 1-2 órát, 20 százalékuk pedig több mint három órát fordít erre naponta.

Még mindig a Facebook és az Instagram vezet

A fiatalok közösségi platformja egyértelműen a TikTok és az Instagram – előbbit a Z generáció fele, utóbbit pedig 55 százaléka naponta többször is használja. A Facebook a 26 éven aluliak körében némileg kevésbé népszerű, de így is döntő részük (81%) naponta belép a felületre. A YouTube inkább a Z és az Y generációk platformja, az X (korábbi nevén Twitter) pedig a kevésbé elterjedt oldalak közé tartozik itthon. Az egyéb közösségi oldalakat már kevésbé használjuk, de a Reddit, a BeReal és főleg a Snapchat a legfiatalabbak között azért népszerű (utóbbin a Z generáció tagjainak 37 százaléka legalább napi szinten küld üzenetet). Bár a Teams sokaknak munkaeszköz, mégis inkább az Y és Z generáció használja, nem pedig az idősebb X generáció.

Így üzenünk a neten

Az üzenetküldő és chatszolgáltatások esetén is megfigyelhetők a korosztály szerinti különbségek: minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy gyakrabban messengerezik – de még az 56 év fölöttiek 56 százaléka is naponta többször használja az alkalmazást. A Viber és a Whatsapp esetén hasonló a helyzet: bár az Y és az X generáció is sűrűn lép fel ezekre a platformokra, de utóbbiak körében magasabb a szolgáltatást egyáltalán nem használók aránya. A Gmaillel, az Outlookkal és az irodai levelezőprogramokkal inkább az Y és az X generáció küld e-maileket.

Leginkább az Y generáció, különösen a 26-35 évesek töltenek időt munka- és magáncélú e-mailek írásával (sorrendben 51, illetve 46 százalék legalább napi félórát foglalkozik ezzel). Munka miatt szintén az Y generáció chatel a legtöbbet (47 százalékuk naponta legalább félórát), magáncélból viszont már a Z generáció tagjai (minden második fiatal naponta legalább 2-3 órát). A chatelésről is elmondható, hogy a kor előrehaladtával egyre rövidül az ezzel töltött idő.

Látható tehát, hogy generációnként eltérő mértékben, de rengeteg időt töltünk a digitális térben. A az ország első digitális előfizetése, a Yepp éppen azoknak a felhasználóknak jelent jó megoldást, akiknek elsősorban adatra van szükségük, és ügyeiket online szeretik intézni. A tarifa korlátlan belföldi adatkeretet és 50 GB EU/1-es díjzóna roamingot biztosíté, hűségszerződés nélkül vehető igénybe, és digitálisan, teljes egészében a Yettel alkalmazáson keresztül rendelhető meg. Így ugyanazt a felhasználói élményt hozza, mint amit sok közkedvelt szolgáltatás a streamingtől az ételrendelésen át az autómegosztásig. Ezzel is biztosítja a digitálisan érettebb felhasználóknak az elvárt, kötöttségek nélküli szabadságot.

Az egyes generációk kutatásban használt életkori meghatározása: Z: 16-24 évesek, Y: 25-44 évesek, X: 45-65 évesek.

A kutatás 1006 fő online megkérdezésével zajlott 2024. március 14-25. között. A minta reprezentatív a 16-65 éves magyar lakosságra életkor, nem, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint (Impetus Research).


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egyéb kategória

Biohackingtől a kibernetikus implantátumokig

Hány évvel élhetnek tovább a jövő nemzedékei? Milyen izgalmas technológiai újítások vezethetnek a hosszú élethez? Hol tart most a tudomány a különböző testimplantátumok fejlesztése terén? A jövő tényleg a transzhumánoké?

Az idei MVM Future Talks az emberi élet meghosszabításának témáját járja körül nagyköveteinek nemzetközi dokumentumfilmjeivel, tech innovátorok megszólaltatásával, tudományos fejlesztések bemutatásával. A három részből álló sorozat idén is az online közvetített budapesti talk showban zárul.

Fél évtizede indult útjára az MVM Future Talks tudományos sorozata, azzal a határozott céllal, hogy  sztárszakértők segítségével – bárki számára könnyen fogyasztható és szórakoztató módon – keresse a választ az emberiséget leginkább lázban tartó kérdésekre. Az idei talk show a mindenkit ősidők óta foglalkoztató kérdést állította a középpontba: miként dacolhatunk az idővel, és hosszabbíthatjuk meg jelentősen az emberi életet?

A sorozat két sztárnagykövete a világ különböző országaiban készített egy-egy dokumentumfilmet. Az egyórás videókban betekintést adnak a tudományos élet élvonalába tartozó fejlesztésekbe, megszólaltatják a tech-világ jövőjének formálóit, és időnként saját bőrükön is megtapasztalják a ma még csak szűk körben ismert kísérleti megoldásokat.

Wossala Rozina, vendéglátóipari szakember és médiaszemélyiség, a műsor történetében másodszor vállalta az MVM Future Talks nagyköveti szerepét. Budapest mellett Helsinkit és Los Angeles-t is érintő utazása során forgatott filmjében a tudomány, a kultúra és az emberi történetek közös pontjait kutatja. Azokat, amelyek aktívan formálják az emberi élet meghosszabbítására irányuló törekvéseket. A legmodernebb biotechnológiai laboratóriumoktól a jól bevált wellness tradíciókig világhírű szakértőkkel és mindennapi emberekkel találkozik, akik azért feszegetik a határokat, hogy hosszabb és egészségesebb életet élhessünk.

Szirmai Gergely, YouTuber, filmkritikus és utazó riporter, az MVM Future Talks korábbi műsorvezetője, idén is visszatér a produkcióba nagykövetként. Dokumentumfilmjében egy izgalmas utazásra invitál, ahol a neurológia, a bionika és a robotika legújabb technológiai vívmányait tárja a nézők elé. Látványos megoldásokkal és izgalmas beszélgetésekkel mutatja be az ember és a gép fúziójának jövőjét, a kiborglétet és a transzhumán világ nyújtotta lehetőségeket. A film középpontjában egyetlen kérdés áll: hogyan formálhatja át a technológiai forradalom a mindennapi életünket, és mikor érkezik el a transzhumánok ideje?

A sorozat az elmúlt évadokban körüljárta a technológia jövőjét, az adatvezértelt jövőt, a mesterséges intelligenciát és Földet veszélyeztető legégetőbb globális kihívásokat A mindenkit érintő témákat rendre nemzetközi sztárszakértők vitatják meg a budapesti talk show-ban. Az esemény világhírű vendége volt többek között Neil deGrasse Tyson asztrofizikus, Michio Kaku fizikus professzor, Kevin Kelly, a Wired magazin alapítója, techguru, futurista, Hayley Arceneaux orvosi asszisztens, űrhajós és Andy Weir amerikai regényíró.

A 2024-es MVM Future Talks-nagykövetek dokumentumfilmjeit és az októberi talk show-t az mvmfuturetalks.hu oldalon hamarosan ingyenesen bárki megtekintheti.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Ajánljuk

Friss