Egyéb kategória

A Las Vegas Sphere-t nem lehet csak úgy bekapcsolni

Kívülről 54 000 négyzetméternyi teljesen programozható fénypont, belülről 15 000 négyzetméternyi rekordfelbontású kijelző – és 18 600 néző, akik nem csak vizuális, de minden érzékszervre ható élményben részesülnek.

Röviden így mutatható be a Las Vegasban nemrégiben átadott, szédületes Sphere, a világ legnagyobb gömb alakú épülete, ami a U2 koncertsorozatának köszönhetően az elmúlt hetekben bejárta a világhálót. De hogyan működtethető ennyi technológiai megoldás összehangoltan? A National Geographic felkérésére Gula Tamás világítástechnikai mérnök ad betekintést a kulisszák mögé.

Elképesztő élményben lehet részük azoknak, akik beülnek a Sphere egyik rendezvényére: haptikus technológiájú, mozgó székek, illat-, szél- és hőmérsékleti hatások, a világ egyik legnagyobb koncerthangrendszere és szinte felfoghatatlan látványvilág várja a vendégeket a Föld legnagyobb felbontású LED-képernyőjével. A helyszín azonban nem csak belülről érdekes: kívülről egy hatalmas világító gömb, ami akkora és olyan fényes, hogy még az űrből is látható.

Gula Tamás, a jelenleg Katarban dolgozó magyar világítástechnikai mérnök szerint a Sphere-el egy teljesen új dimenzió nyílt a szórakoztatóiparban, amelyben a főszerepet nem a koncerteken megszokott fénytechnika, hanem a kijelzők kapják majd. A szakember Doha egyik legikonikusabb épülete, a Torch Tower 130 m magas, közel 160 000 fénypontból álló médiafelületének tervezésében vett részt, amelyet a Guiness-rekordok könyve a világ legnagyobb 360°-os kültéri kijelzőjeként tart számon. A National Geographic felkérése elárulta, milyen kihívásokkal kellett szembesülnie a Sphere mérnökeinek.

Megépíteni a lehetetlent

Közel 2000 fő közel öt éven át heti 6 napban dolgozott a 112 méter magas és 157 méter széles szédítő épületen, amelynek csak a szerkezetét egy évbe telt létrehozni. A Sphere tulajdonképpen két ovális szerkezetből – két „rétegből” – áll: a külső homlokzatból, amit exoszférának is neveznek, és egy belső vázból, amelyben egy hatalmas felbontású kijelző és a közönségtér található. A homlokzat 54 000 négyzetméterén 1,2 millió LED-fényforrást helyeztek el, míg a belső váz több mint 900 alumínium csempéjén 60 000 LED-panelt tart meg – több mint 70 m magasan. A technika az épület belsejében az összesen 15 000 négyzetméternyi kijelző mögött, a panelek felett helyezkedik el: ez azt jelenti, hogy a panelek beszereléséhez és javításához a dolgozóknak nagyjából 21 emeletes magasságba kell felmászniuk.

A Sphere-t nem lehet csak úgy bekapcsolni

Azt, hogy a Sphere fényforrásai hogyan és egymástól milyen távolságra kerülnek majd fel az épületre, már az építkezés megtervezésekor figyelembe kellett venni. „A Sphere homlokzatán és belső terében látható LED-fényforrások teljesen más felbontásúak, és más vázat is igényeltek. Az épülettől 3 méterre állva például már jól kivehetőek a külső szerkezetre felszerelt különálló fénypontok – azaz minél messzebb vagyunk, annál egységesebben látjuk majd a kivetített képet. A belső térben egy ennél jóval kisebb fénypontokból álló képernyőrendszer van, ami közelebbről is jól kivehető képet ad” – mondta el Gula Tamás, aki szerint egy ilyen léptékű szerkezetet már meglévő, nem kifejezetten erre a célra tervezett épületre lehetetlen lett volna felszerelni.

„Ekkora méretű kijelzők esetében a tervezés egyik izgalmas nehézsége, hogy amikor ennyi fényforrást egyszerre kapcsolunk fel, az megterheli az áramhálózatot – éppen ezért már eleve bekapcsolásiáram-korlátozó eszközöket (In-rush current limiter) kell építeni a rendszerbe, amelyek visszafogják a felkapcsoláskor jelentkező, hirtelen megugró kezdeti áramfelvételt. A Sphere-t tehát nem lehet csak úgy bekapcsolni – időben is el kell tolni a LED-ek felkapcsolását”

– tette hozzá.

A szakember szerint fontos már a tervezéskor figyelmet fordítani a karbantartás kérdésére is – például, hogy miként és milyen gyorsan lehet meghibásodás esetén cserélni a LED-eket.

„A külső kijelző esetében az is fontos, hogy a fénypontok és azok kiegészítői – például csatlakozói – por- és páravédettek legyenek. Las Vegasban például igen gyakoriak a porviharok, a finom homokszemcsék pedig megtapadhatnak a fényforrásokon, ezzel csökkentve a fényerőségüket. Éppen ezért egy külső kijelző folyamatos karbantartást és rendszeres tisztítást igényel, ami a Sphere esetében már önmagában is komoly feladat.”

Nem nézhetünk a Sphere-ben régi filmeket

A Sphere kijelzőin megjelenő tartalmak érdekessége, hogy direkt ezekre a felületekre készülnek. „Az épület belső kijelzőjére szánt tartalmakat egy saját fejlesztésű, speciális kamerával veszik fel, ami a BIG SKY nevet kapta, és 18K felbontásban képes mozgóképet rögzíteni. Ha a Sphere kijelzőjére kisebb felbontású tartalmat akarnának kivetíteni – például egy korábbi filmet –, akkor az csak a kijelző egy részén jelenne meg sokkal kisebb felbontása miatt” – árulta el Gula Tamás. Bár a BIG SKY 18K minőségben forgat, a beltéri kijelző valójában csak 16K felbontású – ám ez is egy átlagos HD televízió felbontásának százszorosa.

A külső kijelző tartalmait először 2D-ben, kiterítve szerkesztik, aztán „illesztik rá” az épülethálóra.

„A homlokzat 1,2 millió LED-je mind egyénileg vezérelhető, ezért a fénypontok térbeli elhelyezkedését világításvezérlő programban építik fel. Ezt hívjuk pixel mappingnek”

– tette hozzá a szakértő.

A National Geographic csatorna Megépíteni a lehetetlent című sorozatában további hasonló érdekességeket is megtudhatunk arról, hogyan készült a Sphere szédületes épülete, és milyen kihívásokkal szembesültek a több millió LED-fényforrást felszerelő csapatok. A Las Vegas-i épületet bemutató epizód október 19-én 21 órakor, illetve október 21-én 19 órakor tekinthető meg a NatGeón. A sorozat minden héten csütörtökön új epizóddal jelentkezik.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:gomb las látványosság sphere vegas

Up Next

A UPS októbertől mesterséges intelligencia segítségével végzi a vámkezelést Európa szerte

Don't Miss

Visszamenőleg is ingyenes roamingot biztosít Izraelben tartózkodó előfizetői számára a Vodafone és a DIGI

Egyéb kategória

Európa legtehetségesebb diákjai versenyeznek a Google x Bitget hackathonján

Bitget és a Google Developer Group második hackathonját indítja a fiatalok innovációjának ösztönzésére

A világ legnagyobb univerzális tőzsdéje, a Bitget örömmel jelenti be együttműködésének folytatását a Google Developer Group (GDG) szervezetével. A két fél második közös hackathonját, az „AI Accelerate Hack” eseményt rendezi meg a Bitget Blockchain4Youth CSR-kezdeményezése keretében. Az eseményre 2025. október 29-én, szerdán, a KU Leuven egyetemen, Belgiumban kerül sor.

A 10 órás hackathon célja, hogy támogassa és ösztönözze a fiatal tehetségeket az innovatív technológiai eszközök alkalmazására a jövő technológiai szektorának építésében. A fő téma:
„Gyorsított innováció a technológia, az üzlet és a kreativitás szinergiáján keresztül.”

Az „AI Accelerate Hack” egy intenzív, együttműködésen alapuló verseny, ahol fejlesztők és designerek dolgoznak együtt, hogy technológiai megoldásokat hozzanak létre valódi üzleti kihívásokra. Az esemény mintegy 200 résztvevőt vonz majd különböző háttérrel és szakterületről.

„Blockchain4Youth programjaink folyamatosan bővülnek világszerte. Az ilyen hackathonok kiváló lehetőséget kínálnak arra, hogy ígéretes hallgatókkal találkozzunk, mentorként megosszuk tapasztalatainkat, és közösségünket a tudásmegosztáson keresztül erősítsük”

– mondta Vugar Usi Zade, a Bitget COO-ja.

„A Bitgettel való együttműködés az ‘AI Accelerate Hack’ kapcsán tökéletesen illeszkedik küldetésünkhöz, hogy a következő generáció fejlesztőit támogassuk”

– tette hozzá Daniel Sparemblek, a GDG KU Leuven elnöke és alapítója.

„Ez az esemény egyedülálló platform, ahol az akadémiai elmélet találkozik a valós üzleti kihívásokkal, és a diákokat arra ösztönzi, hogy az AI, a blokklánc és a kreativitás metszéspontján innováljanak.”

A hackathon elsősorban mesterszakos mérnökinformatikus hallgatók számára készült, különös hangsúllyal a mesterséges intelligencia területére, de nyitott más tudományterületekről érkező hallgatók, friss diplomások (legfeljebb két év tapasztalattal) és technológiai szakértők számára is.

Az esemény programja egy rövid nyitóceremóniával indul, ahol a Bitget bemutatja a Blockchain4Youth kezdeményezést és a nemrég bevezetett Graduate Programot. Ez a program a legtehetségesebb egyetemi hallgatókat toborozza, és közvetlenül a Web3 valós munkafolyamataiba vonja be őket. A résztvevők a világ egyik leggyorsabban növekvő tőzsdéjénél dolgozhatnak, több mint 50 országból érkező kollégákkal együttműködve, világos karrierutat, mentorálást és versenyképes juttatásokat kapva.

A nap további részében zajlik a 10 órás kódolási verseny, majd este a csapatok bemutatják projektjeiket, ahol a legjobbakat díjazzák.

Ez az esemény a Bitget és a GDG második közös hackathonja, az elsőt 2025 májusában, a Constructor Egyetemen tartották nagy sikerrel. A kezdeményezés a Bitget Blockchain4Youth programjának része, amely globálisan támogatja az oktatást és a blokklánc-tudás terjesztését. Legutóbb a Bitget Web3 Diversity Career Sessiont tartott a Hong Kong University of Science and Technology (HKUST) egyetemen a 0xU hallgatói közösséggel közösen, míg augusztusban a harmadik Crypto Experience Month esemény 12 országban, több mint 15 000 résztvevővel zajlott.

A soron következő esemény a WAIB Summit AI x Web3 Hackathon lesz november 14–16. között, szintén a KU Leuvenen, ahol hallgatók, fejlesztők, vállalkozók és kutatók dolgoznak majd együtt forradalmi AI és Web3 megoldásokon.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egyéb kategória

Folytatódik a Hankook nagy abroncsosztása! Idén tizennegyedik alkalommal támogatják a közhasznú szervezetek munkáját

A közjót szolgáló szervezetek munkájának támogatására a Hankook immár tizennegyedik alkalommal hirdeti meg Abroncsadományozási Programját.

A Hankook a program keretében prémium minőségű gumiabroncsainak biztosításával kíván hozzájárulni ahhoz, hogy a pályázók a korábbinál hatékonyabban és nagyobb biztonságban láthassák el nélkülözhetetlen feladataikat.

„A Hankooknál hiszünk abban, hogy a társadalmi felelősségvállalás nem csupán lehetőség, sokkal inkább a közösség iránti elkötelezettségünk alapvető kifejezése. Nap mint nap látjuk, hogy a közhasznú szervezetek milyen elképesztő és áldozatos munkát végeznek, legyen szó életmentésről, beteg gyermekek szállításáról, katasztrófavédelemről vagy a környezetünk megóvásáról. A mi hozzájárulásunk ehhez nagyon konkrét és gyakorlati segítség: a biztonságos közlekedés alapfeltételét jelentő, kiváló minőségű gumiabroncsok biztosítása. Egy megbízható abroncsgarnitúra nem csupán alkatrész, hanem egyben garancia arra, hogy a segítség időben és biztonságban célba ér. Büszkék vagyunk erre a több mint egy évtizedes hagyományra, és izgatottan várjuk az idei pályázatokat, hogy idén is hozzájárulhassunk a legnemesebb célok megvalósításához”

– mondta el Roy Katalin, a Hankook Tire Magyarország kommunikációs vezetője.

A program sikerét jól mutatja, hogy a tavalyi év során a Hankook közel 140 nonprofit szervezet számára biztosított több mint 1600 darab új gumiabroncsot. A kedvezményezettek között olyan országos lefedettséggel rendelkező intézmények is megtalálhatók, mint az Országos Mentőszolgálat, a Magyar Vöröskereszt vagy a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, amelyek munkáját a vállalat már évek óta segíti. A támogatottak listáján mindemellett számos civil szervezet, önkéntes tűzoltóság és polgárőrség is szerepel.

A 2025-ös pályázatra elsősorban olyan, legalább öt éve bejegyzett közhasznú szervezetek, alapítványok, közalapítványok és egyesületek jelentkezését várják, amelyek tevékenységükkel a szociális ellátás, egészségügyi ellátás, polgári védelem és katasztrófa-elhárítás, környezet- és állatvédelem területén dolgoznak.

A pályázatokat augusztus 14-től augusztus 27-ig a www.hankookadomany.hu weboldalon lehet benyújtani, ahol tájékozódni lehet a program részleteiről és a pályázati feltételekről.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egyéb kategória

Minden idők legnagyobb fekete lyuk összeolvadását észlelték a LIGO detektorai

Minden eddiginél nagyobb tömegű feketelyuk-kettős összeolvadást detektált az amerikai Nemzeti Tudományos Alap (NSF) által finanszírozott LIGO obszervatóriumokkal a LIGO–Virgo–KAGRA (LVK) együttműködés. Az esemény nem csak a kiemelkedő tömeg miatt érdekes, hanem mert keletkezésének megfejtése közelebb viheti a kutatókat a fekete lyukak születésének jobb megértéséhez.

A GW231123 jelzésű jelet az ún. negyedik megfigyelési időszakban észlelték a LIGO Livingstonban (Louisiana állam) és Hanfordban (Washington állam) található ikerdetektorai, 2023. november 23-án. Az eredményt a 24. Nemzetközi Általános Relativitáselmélet és Gravitáció Konferencián (GR24) és a 16. Edoardo Amaldi Gravitációs Hullám Konferencián, a két szakterület legnagyobb tudományos szakmai rendezvényén mutatták be, amelyek most közösen kerültek megrendezésre Glasgowban (Skócia), július 14 és 18. között.

A LIGO (Lézer Interferométeres Gravitációs Hullám Obszervatórium) 2015-ben írt történelmet, amikor először detektált gravitációs hullámokat. Akkor a hullámok egy feketelyuk-páros összeolvadásból származtak, amelynek eredményeként egy, a Nap tömegének 62-szeresét kitevő fekete lyuk jött létre. Azóta a mérésekben részt vevő detektorok körülbelül 300 gravitációs hullámot észleltek, csak a negyedik (2023. májusa óta tartó) megfigyelési időszak alatt pedig 200-at.

A most közzétett esemény során egy olyan végső fekete lyuk keletkezett, amely a Nap tömegének körülbelül 225-szöröse, vagyis minden eddig detektáltnál nagyobb. A születő fekete lyuk két fekete lyuk összeolvadásából keletkezett, amelyek tömege körülbelül 100, illetve 140 naptömeg volt, ráadásul rendkívül gyorsan forog is. A csillagfejlődés standard modelljei nem engednek meg ilyen tömegű fekete lyukakat ezért a kutatók azt valószínűsítik, hogy a most összeolvadó két fekete lyuk korábban szintén kisebb fekete lyukak összeolvadásával jöhetett létre.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Fizikai és Csillagászati Intézetének kutatói, Frei Zsolt vezetésével, még 2007-ben kapcsolódtak be az együttműködésbe, és azóta aktív résztvevői a kollaboráció munkájának.

„Érdekessége ennek az események, hogy mivel itt nagyon nagy tömegű fekete lyuk párosról van szó, ezt nagyon messziről is képes volt érzékelni a LIGO obszervatórium – mondta el a most közzétett eredményről Frei Zsolt. – Kihívást jelent azonban, hogy megfejtsük, hogyan tudott kisebb fekete lyukak összeolvadásából, ennyi idő alatt, ilyen közepes tömegű fekete lyuk keletkezni, ami ráadásul ennyire nagy sebességgel pörög is.”

A GW231123 eseményben részt vevő fekete lyukak nagy tömege és rendkívül gyors forgása, amely közel van az Einstein általános relativitáselmélete szerint elképzelhető maximális forgási sebességhez, kihívások elé állítja mind a gravitációs hullámok detektálásának technológiáját, mind az elméleti modelleket. A kutatók ezért folytatják az elemzést és a modellek finomítását, hogy ilyen szélsőséges eseményeket is értelmezni tudjanak, de ez akár évekbe is telhet.

A mostani észlelést rögzítő LIGO, valamint a kollaborációban még részt vevő Virgo és KAGRA gravitációs hullám detektorokat azért tervezték, hogy a kozmikus események által okozott apró téridő-torzulásokat mérjék. Az együttműködés negyedik megfigyelési időszaka 2023 májusában kezdődött, és az első fél év további megfigyeléseit (2024 januárjáig) később, a nyár folyamán teszik közzé, így még több izgalmas eredményre is számíthatunk a közeljövőben.

„Abban reménykedünk, hogy neutroncsillagok összeolvadását is érzékelni fogjuk, hiszen az ELTE kutatóinak ez van a fő fókuszában, mi ezek lokalizálásán dolgozunk, hogy lehetősége legyen más távcsöveknek is megfigyelni őket. De ezek sokkal ritkább események, mint a fekete lyukak összeolvadása, amelyekből 300 körülit detektáltunk már a 2015-ös felfedezés óta. Neutroncsillag-összeolvadásból viszont csak egyet” – tette hozzá Frei Zsolt, aki azt is elmondta, hogy a negyedik megfigyelési időszak, ami az eddigi leghosszabb és legérzékenyebb is egyben, nyáron ért volna véget, de azt november végig meghosszabbították. Ennek az az oka, hogy nemrég indult el a világ legnagyobb csillagászati kamerájával felszerelt, az Atacama-sivatagban, 2680 méter magasan felépült obszervatórium az ún. Legacy Survey of Space and Time (LSST), amely tíz éven keresztül készít színes, nagy felbontású, időbeli változásokat is követő felvételeket az univerzumról. A kollaboráció tagjai pedig úgy gondolták, mindenképpen érdemes lenne, hogy a két obszervatórium együtt is működhessen, mielőtt a LIGO detektorait több évre leállítják, hogy tovább fejleszthessék azokat.

„Izgalmas lenne, ha ez alatt az időszak alatt láthatnánk neutroncsillagot és azt az LSST-vel is meg tudnánk figyelni. Ez az ELTE-s kutatóknak külön remek lehetőség lenne, hiszen mi kiemelten dolgozunk ezen a területen” – mutatott rá kutatásaik fontosságára Frei Zsolt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!