Egyéb kategória

A Las Vegas Sphere-t nem lehet csak úgy bekapcsolni

Kívülről 54 000 négyzetméternyi teljesen programozható fénypont, belülről 15 000 négyzetméternyi rekordfelbontású kijelző – és 18 600 néző, akik nem csak vizuális, de minden érzékszervre ható élményben részesülnek.

Röviden így mutatható be a Las Vegasban nemrégiben átadott, szédületes Sphere, a világ legnagyobb gömb alakú épülete, ami a U2 koncertsorozatának köszönhetően az elmúlt hetekben bejárta a világhálót. De hogyan működtethető ennyi technológiai megoldás összehangoltan? A National Geographic felkérésére Gula Tamás világítástechnikai mérnök ad betekintést a kulisszák mögé.

Elképesztő élményben lehet részük azoknak, akik beülnek a Sphere egyik rendezvényére: haptikus technológiájú, mozgó székek, illat-, szél- és hőmérsékleti hatások, a világ egyik legnagyobb koncerthangrendszere és szinte felfoghatatlan látványvilág várja a vendégeket a Föld legnagyobb felbontású LED-képernyőjével. A helyszín azonban nem csak belülről érdekes: kívülről egy hatalmas világító gömb, ami akkora és olyan fényes, hogy még az űrből is látható.

Gula Tamás, a jelenleg Katarban dolgozó magyar világítástechnikai mérnök szerint a Sphere-el egy teljesen új dimenzió nyílt a szórakoztatóiparban, amelyben a főszerepet nem a koncerteken megszokott fénytechnika, hanem a kijelzők kapják majd. A szakember Doha egyik legikonikusabb épülete, a Torch Tower 130 m magas, közel 160 000 fénypontból álló médiafelületének tervezésében vett részt, amelyet a Guiness-rekordok könyve a világ legnagyobb 360°-os kültéri kijelzőjeként tart számon. A National Geographic felkérése elárulta, milyen kihívásokkal kellett szembesülnie a Sphere mérnökeinek.

Megépíteni a lehetetlent

Közel 2000 fő közel öt éven át heti 6 napban dolgozott a 112 méter magas és 157 méter széles szédítő épületen, amelynek csak a szerkezetét egy évbe telt létrehozni. A Sphere tulajdonképpen két ovális szerkezetből – két „rétegből” – áll: a külső homlokzatból, amit exoszférának is neveznek, és egy belső vázból, amelyben egy hatalmas felbontású kijelző és a közönségtér található. A homlokzat 54 000 négyzetméterén 1,2 millió LED-fényforrást helyeztek el, míg a belső váz több mint 900 alumínium csempéjén 60 000 LED-panelt tart meg – több mint 70 m magasan. A technika az épület belsejében az összesen 15 000 négyzetméternyi kijelző mögött, a panelek felett helyezkedik el: ez azt jelenti, hogy a panelek beszereléséhez és javításához a dolgozóknak nagyjából 21 emeletes magasságba kell felmászniuk.

A Sphere-t nem lehet csak úgy bekapcsolni

Azt, hogy a Sphere fényforrásai hogyan és egymástól milyen távolságra kerülnek majd fel az épületre, már az építkezés megtervezésekor figyelembe kellett venni. „A Sphere homlokzatán és belső terében látható LED-fényforrások teljesen más felbontásúak, és más vázat is igényeltek. Az épülettől 3 méterre állva például már jól kivehetőek a külső szerkezetre felszerelt különálló fénypontok – azaz minél messzebb vagyunk, annál egységesebben látjuk majd a kivetített képet. A belső térben egy ennél jóval kisebb fénypontokból álló képernyőrendszer van, ami közelebbről is jól kivehető képet ad” – mondta el Gula Tamás, aki szerint egy ilyen léptékű szerkezetet már meglévő, nem kifejezetten erre a célra tervezett épületre lehetetlen lett volna felszerelni.

„Ekkora méretű kijelzők esetében a tervezés egyik izgalmas nehézsége, hogy amikor ennyi fényforrást egyszerre kapcsolunk fel, az megterheli az áramhálózatot – éppen ezért már eleve bekapcsolásiáram-korlátozó eszközöket (In-rush current limiter) kell építeni a rendszerbe, amelyek visszafogják a felkapcsoláskor jelentkező, hirtelen megugró kezdeti áramfelvételt. A Sphere-t tehát nem lehet csak úgy bekapcsolni – időben is el kell tolni a LED-ek felkapcsolását”

– tette hozzá.

A szakember szerint fontos már a tervezéskor figyelmet fordítani a karbantartás kérdésére is – például, hogy miként és milyen gyorsan lehet meghibásodás esetén cserélni a LED-eket.

„A külső kijelző esetében az is fontos, hogy a fénypontok és azok kiegészítői – például csatlakozói – por- és páravédettek legyenek. Las Vegasban például igen gyakoriak a porviharok, a finom homokszemcsék pedig megtapadhatnak a fényforrásokon, ezzel csökkentve a fényerőségüket. Éppen ezért egy külső kijelző folyamatos karbantartást és rendszeres tisztítást igényel, ami a Sphere esetében már önmagában is komoly feladat.”

Nem nézhetünk a Sphere-ben régi filmeket

A Sphere kijelzőin megjelenő tartalmak érdekessége, hogy direkt ezekre a felületekre készülnek. „Az épület belső kijelzőjére szánt tartalmakat egy saját fejlesztésű, speciális kamerával veszik fel, ami a BIG SKY nevet kapta, és 18K felbontásban képes mozgóképet rögzíteni. Ha a Sphere kijelzőjére kisebb felbontású tartalmat akarnának kivetíteni – például egy korábbi filmet –, akkor az csak a kijelző egy részén jelenne meg sokkal kisebb felbontása miatt” – árulta el Gula Tamás. Bár a BIG SKY 18K minőségben forgat, a beltéri kijelző valójában csak 16K felbontású – ám ez is egy átlagos HD televízió felbontásának százszorosa.

A külső kijelző tartalmait először 2D-ben, kiterítve szerkesztik, aztán „illesztik rá” az épülethálóra.

„A homlokzat 1,2 millió LED-je mind egyénileg vezérelhető, ezért a fénypontok térbeli elhelyezkedését világításvezérlő programban építik fel. Ezt hívjuk pixel mappingnek”

– tette hozzá a szakértő.

A National Geographic csatorna Megépíteni a lehetetlent című sorozatában további hasonló érdekességeket is megtudhatunk arról, hogyan készült a Sphere szédületes épülete, és milyen kihívásokkal szembesültek a több millió LED-fényforrást felszerelő csapatok. A Las Vegas-i épületet bemutató epizód október 19-én 21 órakor, illetve október 21-én 19 órakor tekinthető meg a NatGeón. A sorozat minden héten csütörtökön új epizóddal jelentkezik.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:gomb las látványosság sphere vegas

Up Next

A UPS októbertől mesterséges intelligencia segítségével végzi a vámkezelést Európa szerte

Don't Miss

Visszamenőleg is ingyenes roamingot biztosít Izraelben tartózkodó előfizetői számára a Vodafone és a DIGI

Egyéb kategória

Gyakornokok a laborban: nemzetközi hallgatók segítik a Széchenyi István Egyetem kutatóinak munkáját

A győri Széchenyi István Egyetem magyar és nemzetközi hallgatóit is bevonja tudományos tevékenységébe, sokan gyakornokként támogatják a kutatás-fejlesztést.

Az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar angol nyelvű, projektalapú járműmérnöki alapképzésére járó Zaid Mursi és Akram Al Saify Jordániából, míg Hasan Rafiul Bangladesből érkezett Győrbe: tanulmányaik alatt mindhárman a Járműhajtás Technológia Tanszéken zajló laboratóriumi kutatásokat segítik.

A Széchenyi István Egyetem nemzetközi hallgatói közösségét csaknem ezer fiatal alkotja, akik alap-, mester- és doktori képzéseken folytatják tanulmányaikat. Az intézmény emellett nagy hangsúlyt fektet kutatás-fejlesztési tevékenységére: eredményeivel erősíti a térség gazdasági versenyképességét, és hozzájárul a fenntarthatóbb jövőhöz.

Számos tudományos projekt zajlik az Audi Hungaria Járműmérnöki Karon is, amelynek képzéseit hazai és nemzetközi szinten egyaránt elismerik és keresik. A kar projektalapú, angol nyelvű járműmérnöki alapszakának hallgatói Akram Al Saify és a Stipendium Hungaricum ösztöndíjas Zaid Mursi Jordániából, illetve a szintén Stipendium Hungaricum ösztöndíjas Hasan Rafiul Bangladesből. A fiatalok azért választották a győri egyetemet, mert egyedülállónak találták az intézmény szerteágazó vállalati kapcsolatrendszerét.

A hallgatók közül ketten – Zaid Mursi és Hasan Rafiul – már korábban, Tudományos Diákköri Konferenciára beadott dolgozataikhoz igénybe vették a Járműhajtás Technológia Tanszéken működő laboratóriumokat. Kutatásaikhoz témavezetőjük, Nagy Gábor tanszéki mérnök nyújtott szakmai segítséget. A leendő járműmérnökök annyira elmélyedtek a témában, hogy munkáikkal továbbjutottak az Országos Tudományos Diákköri Konferenciára, így áprilisban karuk nemzetközi képviselőiként a Debreceni Egyetemen rendezett Műszaki Tudományi Szekcióban tehetnek tanúbizonyságot tudásukról.

A kutatások és gyakorlati órák alatt mutatott lelkesedés, illetve a szakma iránti elkötelezettség miatt a két fiatal, valamint szaktársuk, Akram Al Saify számára gyakornoki lehetőséget ajánlottak az egyetem szakemberei. Akram és Zaid a Motorvizsgáló Próbateremben kaptak feladatokat Nagy Gábor tanszéki mérnök mentorálásával, míg Hasan – aki korábban is dolgozott már a tanszék munkatársainak keze alatt – a Felületanalitika és a Tribológia Laboratóriumban segíti Szabó Ádám István tanársegéd kutatásait. A dél-ázsiai országból származó fiatal már a tavaly nyáron megrendezett Audi Development Campen is megmutatta rátermettségét: a mintegy 20 különböző nemzetiségű, 35 tehetséges fiatal között teljesítményével az egyik legjobbnak bizonyult.

„Rengeteget tanulunk itt, és számomra fontos az is, hogy nagy önállóságot várnak el tőlünk. A laboratóriumban jelentős akadémiai és ipari kutatási projektekhez járulhatok hozzá nap mint nap, ugyanakkor lehetőségem van arra is, hogy saját kutatásokat végezzek. Ez még inkább motivál arra, hogy később a tudományos pályát válasszam”

– mondta el Hasan Rafiul.

Akram Al Saify hozzátette: gyerekkori álma válik valóra azzal, hogy valódi járműipari projektekkel foglalkozhat, ugyanis gyakornoki feladataik közé tartozik például belső égésű motorok különböző üzemanyagok hatására változó teljesítményének és károsanyag-kibocsátásának megfigyelése. Gyakornoktársa, Zaid Mursi kifejtette:

„Ez a tapasztalat olyan extra tudással ruház fel minket, amivel előnyre tehetünk szert későbbi karrierünk során. Nagyon hálásak vagyunk mentorainknak, akik minden támogatást megadnak ahhoz, hogy jó szakemberek lehessünk.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egyéb kategória

Az AI-ban rejlő lehetőségek feldolgozása hozta idén a médiadíjakat

Kihirdették a technológiai újságírók és tartalomgyártók számára kiírt díj nyerteseit.

Elsősorban a mesterséges intelligencia hasznosítási és alkalmazási lehetőségei álltak az idei Siemens Media Award pályázatok középpontjában. A sajtódíj hazai díjátadóját ezúttal március 25-én este rendezték meg, ahol a technológia területén különösen magas színvonalon alkotó újságírók és tartalomkészítők munkáját ismerték el.

A „Célszerű technológia” címmel kiírt pályázatra most is olyan, 2024. február 1. és 2025. február 28. között publikált médiaanyagok nevezését várták, amelyek rámutatnak, hogyan segíti a technológia a fenntarthatóságot, vagy a gazdaság, illetve a társadalom fejlődését. A nemzetközi vállalat éves sajtódíját, hazánk mellett, nyolc további, közép- és kelet-európai ország (Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia) osztja ki.

Idén 17 nevezőtől összesen 42 pályamű érkezett, amiket ezúttal is független szakmai zsűri értékelt. Ők a többszörösen díjazott Sági Gyöngyi, a digitrendi.hu tulajdonosa és főszerkesztője, valamint a szintén több újságírói elismeréssel rendelkező Vass Enikő, kommunikációs szakember, illetve Arató Márk, a Siemens Zrt. kommunikációs vezetője. A zsűri tagjai a tartalmak relevanciája, újszerűsége, stílusa és a szerző által a témához való hozzáadott érték alapján is bírálták el a tartalmakat.

Az első helyezettnek járó díjat, tavalyi sikerét ezzel duplázva, idén is Kis Judit nyerte el. A Forbes.hu-n megjelent Magyar siker mutatja, mit adhat az AI a mezőgazdaságnak című cikke a négy kontinensen használt, magyar, mesterséges intelligenciával támogatott gépi látástechnológiai platform, a Proofminder működését mutatta be. A Proofminder abban segít a gazdáknak, hogy a földjükön lássák minden növény tövét, levelét, esetleges betegségeit is, és célzottan avatkozhassanak be.

A másik két Media Award elismerést is hasonló témák hozták a készítőiknek. Fülöp István A precíziós gazdálkodás bizonyos mértékig visszalépés az időben – mit tud ma az agráriumban az MI? című, a HVG360 felületén megjelenő cikke szintén az AI algoritmusok mezőgazdasági funkcióira koncentrált. Gyetván Csaba pedig a saját YouTube-csatornáján közzétett, Az ételmaradékunkból így lesz fűtés, áram és orchidea című videóban a biohulladék újrahasznosítási lehetőségeit és a bioenergia-előállítás folyamatát járta körül.

További két különdíjat is kiosztott a zsűri: Radó Nóra a Qubit+ felületén publikált, Olyan jót beszélgettünk Chandler Binggel, hogy rossz megállónál szálltam le a villamosról című cikke a pár éve még sci-finek számító virtuális karakterekkel való társalgási élményt dolgozta fel. A másik elismerésben pedig a GLAMOUR BOOK – Techkorszak című, 2024. márciusában publikált különszám részesült, amit Juhász Edina, a GLAMOUR szerkesztője, techújságíró vett át.

Az öt díjazott munka egyúttal tovább is jutott a Siemens régiós versenyére, ahol a további nyolc ország sajtódíjának kiválasztottjaival méri össze őket a nemzetközi zsűri. A régió így kiválasztott legjobb öt jelentkezője meghívást kap a Concordia Ball bécsi újságírói rendezvényre, és ahol kihirdetik a győztes pályamunka benyújtóját, akit egy kétfős Salzburgi Ünnepi Játékokra szóló belépővel is megjutalmaznak.

A díjazottakról:

Kis Judit több mint 10 éven keresztül az MTI tudósítójaként dolgozott, ezt követően szabadúszó újságíróként főként a Magyar Mezőgazdaság kiadónál és a Növekedés.hu-n jelentek meg cikkei. 2021 óta a Forbes újságírója, jelenleg főmunkatársa, 2024-ben pedig már egyszer elnyerte a Siemens Media Award hazai fődíját.

Fülöp István az ELTE média szakának elvégzése után közvetlenül, több mint 11 évet töltött a Kreatív Magazinnál előbb újságíróként, majd szerkesztőként és szenior szerkesztőként. Három éve a HVG hetilap gazdasági újságírója.

Gyetván Csaba televíziós host és tartalomkészítő. 2019 óta a Discovery Chanelen futó Made In Gyetván Csabával televíziós ismeretterjesztő sorozat arca, műsorvezetője és producere. 2012 óta Hogyan készül? néven saját blogot és vlogot működtet, YouTube-on közel 100 ezer, Facebookon majdnem 150 ezer feliratkozó követi a tartalmait.

Radó Nóra egészségügyi és technológiai újságíró, a Qubit.hu külsős munkatársa. Újságírói pályafutása során, többek között, az MTI külpolitikai tudósítójaként és a The Medical Futurist lap szerzőjeként is dolgozott. Jelenleg a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tudományos kutatója és a Semmelweis Egyetem doktorandusz hallgatója. Fő kutatási területe, hogy a digitális egészségügy miként alkalmazható sérülékeny csoportoknál, például hajléktalanoknál, hogy jobb ellátáshoz jussanak.

A GLAMOUR magazin 2004-es indulása óta a magyar média meghatározó szereplője, alapítása óta Maróy Krisztina látja el a főszerkesztői feladatokat. 2021-ben jelent meg először a GLAMOUR BOOK, azóta a kiadvány témái között szó volt a fenntarthatóságról és környezetvédelemről, a test különböző aspektusairól, a mentális egészségről és a technológia mindennapi életünkre gyakorolt hatásáról. Ezzel a technológiai, tematikus kiadvánnyal úttörőnek számítanak a kifejezetten a női olvasókat megszólító médiapiacon.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egyéb kategória

Saját stúdióval és megújuló formátummal tér vissza a Yettel videó- és podcastsorozata

Új koncepcióval tér vissza a Kibontó, a Yettel mostantól már podcast formátumban is elérhető videósorozata.

A március 26-debütáló sorozat első epizódja már a mobilszolgáltató irodaházában megépített saját stúdióban készült. A nézők és hallgatók egyaránt találkozhatnak technológiai trendekkel, üzleti megoldásokkal és betekintést nyerhetnek egyes fejlesztések kulisszái mögé is.

Megújult tartalommal és formátumban tér vissza a négy éve indult Kibontó sorozat. A frissebb, lendületesebb formában érkező műsor már nemcsak a technológiai fejlődésről szól, hanem arról is, hogyan tud egy vállalat az emberek technológiai partnereként értéket teremteni a digitális térben.

A tartalomgyártás aranykorát éljük. Az értékes történetek megalkotása már nem csupán a médiavállalatok és influenszerek kiváltsága: a márkák és vállalatok sorra fedezik fel a saját tartalomgyártásban – videósorozatokban, podcastokban – a saját célcsoportjukat megszólító üzenetekben rejlő értékeket.

„A márkakommunikációt többé már nem az egyirányú reklámozói dömping dominálja, hanem a képesség és a készség, hogy proaktívan és reaktívan is tudjunk párbeszédet folytatni a közösségünkkel. Büszke vagyok arra, hogy csapatunk kezdeményezésére új stúdiónkban podcastokat, vodcastokat és még magasabb minőségű belső kommunikációs tartalmakat fejleszthetünk majd”

– mondta el Kovács András Péter, a Yettel márka-és marketingkommunikációs igazgatója.

Ahol a technológia és a történetmesélés találkozik

A Yettel irodaházában kialakított stúdió több mint kreatív tér. Olyan inspiráló, dinamikus alkotóműhely, ahol a technológia és a történetmesélés találkozik. A legfrissebb technológiai megoldásokat használja, kialakítása ötvözi a márka vizuális keretrendszerét és a tartalomfogyasztói igényeknek megfelelő látványt. A YouTube-on és a Spotify-on futó sorozat házigazdái Lenzsér Olivér YouTuber és riporter, valamint Szénási Tamás, a Yettel munkatársa és a korábbi Kibontó évadok egyik házigazdája. Nem csak a Kibontó készül majd a stúdióban: azt a tartalomgyártás területén dolgozó yetteles kollégák is használhatják munkájukhoz.

A megújult Kibontó első részének fókuszában a saját igények szerint összeállítható Full szolgáltatáscsomag áll. A második epizód törzse a digitálisan elérhető, hűségidő nélküli és korlátlan belföldi adatkeretet biztosító előfizetés, a Yepp, amelyben a két házigazda a szolgáltatás alkalmazásának fejlesztési hátteréről beszélget Tar Balázs Digital Solution Managerrel.

Az első epizód – amely március 26-án 16 órakor debütál a Yettel YouTube oldalán – készítéséről kulisszák mögötti werkfilm is készült, amelyen keresztül képet kaphatunk a megújult sorozat tartalmi- és látványvilágáról.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!